A magyar irodalom legfájdalmasabb sírverse olvasható Arany János lányának, Arany Juliskának a sírkövén Nagyszalontán, Csepel testvérvárosában. Az apa és költő mély gyászában, megrendülten fogalmazta meg a sorokat 1866-ban, miután az előző év december 28-án elveszítette elsőszülött gyermekét, az alig 24 esztendős Juliskát. Egy árva is magára maradt: Piroska, aki mindössze féléves volt akkor; s a nagyszülők nevelték fel.

A város szélén található nagyszalontai temetőben különös figyelemmel gondozzák Arany Juliska nyughelyét. A Magyarországról érkezők rendre felkeresik a sírt, amelyen mindig van virág. A temetőben bárki azonnal megmondja az idegennek, merre lelhető a sírhant, melyben Nagyszalonta leghíresebb polgárának lánya nyugszik. Arany János soha nem volt annyira megtört, mint akkor, amikor szeretett lányát kellett elhantolnia.

Arany Juliska 1841. augusztus 9-én született Nagyszalontán. Ebben a faluban nevelkedett fel, járt iskolába, szövögette terveit a jövőről, egy szép családról. Jó példával jártak előtte szülei, hiszen Arany János és felesége, Ercsey Julianna békében és szerényen éltek, szorgosan dolgoztak. Édesapja Nagyszalontán lett országos hírű költő, amikor 1946-ban megírta a Toldit. Petőfi Sándor gyakori vendég volt a háznál, s közösen siratták el, amikor többé nem láthatták. Arany Juliska 1863-ban ment férjhez Széll Kálmánhoz, a falu református papjához, aki egyébként távoli rokonságban állt a későbbi miniszterelnökkel, Széll Kálmánnal. A családi boldogságot fokozta, hogy az ifjú párnak 1865 nyarán gyermeke született, akit Piroskának kereszteltek. De alig köszöntött be a tél, amikor december elején Juliska megbetegedett, és 28-án éjjel tüdőbajban meghalt.

Arany János nem tudott megszólalni. Elkezdett egy verset „Juliska emlékezete” címmel, de nem volt ereje megírni. A vers lábjegyzetében ezt jegyezte le: „Nagyon fáj! nem megy.”

A Toldi szerelme című verses elbeszélés első részei már évekkel korábban elkészültek, de Arany János a folytatásban, a hatodik énekben a lányát siratta el és árva unokájára tekintett fájdalmasan. Toldi Miklós szerelmét Rozgonyi Piroskának hívják a műben, de a költő Piroskában most csecsemő unokájának szomorú sorsát látta. A fejezet így kezdődik: „Piroska… ez a név! jaj nekem, ez a név!/ Hogy tipra keresztül egy boldogtalan év” A második versszakban így ír: „Piroska! leányom kis árva lánya!/Kedvesem egyetlen kedves maradványa!” A következő sorok pedig jövendölésnek hatnak a csöpp lány életéről, noha Arany János akkor nem sejthette, miféle tragédia sújthat le még rájuk: „Baljóslatú névvel jöttél te a világra!/Oh, le ne szálljon rád még jobban is átka,/ Hogy sorsod azéhoz közelítsen gyászban,/Kit képzetem alkot a Rozgonyi házban!”

A vallásos, a szalontai református templomba rendszeresen járó Arany János ezt írta lánya sírkövére:

„Midőn a roncsolt anyagon

Diadalmas lelked megállt.

S megnézve bátran a halált,

Hittel, reménnyel gazdagon

Indult nem földi utakon,

Egy lőn közös, szent vigaszunk:

A LÉLEK ÉL: találkozunk!”

Széll Piroskát, a félárva kislányt Aranyék fogadták magukhoz és nevelték fel. Úgy szerették, mint édes lányukat, de talán még nagyobb gonddal óvták mindenféle bajtól. A cseperedő gyermek külsőleg és lelkileg is hasonlított anyjára: pajkos és vidám természetű volt, kedvességével a ház vendégeit is megörvendeztette. Nagylányként ugyanúgy tervezte a jövőjét, mint a régen elhunyt édesanyja. Az idősödő és egyre gyakrabban betegeskedő Arany János vigaszt és örömet lelt benne. Nem tudhatta, hogy beteljesedik egy másik szörnyű tragédia, melyet a Toldi szerelmében megfogalmazott. Arany János 1882-ben meghalt – elkerülte az újabb kínzó fájdalmat, amelyet lánya elvesztésekor átélt. Unokája, Széll Piroska 1886-ban, mindössze 21 évesen ugyanabban a betegségben hunyt el váratlanul, mint édesanyja.

Csarnai Attila

Nemrég olvastam: „Egy felmérés adatai arról számolnak be, hogy az amerikai emberek 62 százaléka mélyen spirituális beállítottságúnak vallja magát. Amikor arról kérdezték őket, hogy ez a spiritualitás hogyan befolyásolja őket a döntéseik meghozásában, akkor 31 százalékuk válaszolta azt, hogy erkölcsi döntései azon alapszanak, amit éppen jónak és kényelmesnek érez, 18 százalék mondta azt, hogy ami éppen számára a legjobb, 14 százalék mondta azt, hogy ami a legkevesebb konfliktussal jár, és csupán 16 százalék volt a döntésük alapja az, amit Isten igéje mond.”

Egy ilyen felmérés nálunk is hasonló eredménnyel járna. A Reformáció napja a bátorság és szabadság ünnepe. Csak bátor ember képes kiállni a szabadságért, de csak a szabad ember bátor. Bátorság és szabadság összetartoznak. Ma egyre kevesebb a bátor ember. Miért? „Mondj igazat, s beverik a fejed” - tartja a közmondás. A bátorságra bizony rámehet az ember élete. Ez igaz. Mégsem ez az igazi ok. A bátor ember azért bátor, mert lelkében szabad. De kevés ilyen ember van! Szenvedélyek, ideológiák, babonák, lélektelen vallásoskodás, gyűlölködés rabjaivá lettek sokan. A rabság mindig félelemmel jár. Leszünk-e még bátrak valaha? Jézus mondja: Az igazság szabadokká tesz titeket. (János 8,32.) Isten igéje igazság. (János 17,17.) Ezt a szabadságot élték át és a vele járó bátorságot élték meg a reformátorok, akik az egyház és a társadalom megújításán fáradoztak a XVI. században. Október 31-e egy jelentéktelen szerzetes bátorságának emléknapja. Luther akkor, 1517-ben nyilvánosságra hozta 95 tézisét. Az ennek nyomán kibontakozó mozgalmak pezsdítő hatással voltak az egész európai szellemtörténetre. Onnan ered a demokrácia, a tudományos gondolkodás és a művészet szabadsága. Luther nyomán még sokan vették akkor a bátorságot, hogy jobbá tegyék a világot. Ma is lehetünk bátrak. Nekünk is erőforrásunk Isten igéje, hogy kiálljunk üldözöttek mellett, el merjük mondani fenyegetett helyzetben is az igazságot, alapítsunk családot, neveljünk gyermekeket, ne csak önmagunkért éljünk, sőt halálunkra is békességgel gondoljunk.

Zólyomi Mátyás evangélikus lelkész

Az MTI-hez eljuttatott veszélyjelzés szerint Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Heves, Komárom-Esztergom, Nógrád, Somogy, Tolna, Vas és Pest megye, valamint a főváros területén továbbra is citromsárga, vagyis másodfokú figyelmeztetés van érvényben. Ezeken a helyeken is több mint 20 milliméter csapadék eshet 24 óra alatt.

Emellett Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére a várható heves zivatarok miatt elsőfokú figyelmeztetéseket adtak ki. Ezeken a területeken kialakulhatnak olyan zivatarok, amelyeket károkozó szél vagy nagy méretű jég kísérhet.

Napközben a Dunántúlon és az Északi-középhegységben jelentős mennyiségű csapadék hullhat, a Dunántúli-középhegység térségében helyenként 30 millimétert is meghaladhatja a napi csapadékmennyiség. A délutáni órákban, nagyobb valószínűséggel a délkeleti országrészben, intenzív csapadék és viharos szél kíséretében zivatarok is kialakulhatnak – írták.

Az előrejelzés szerint a legmagasabb nappali hőmérséklet kedden az ország nagyobb részén 9 és 15 Celsius-fok között várható, de a Tiszántúlon még 20 fok közelében valószínű. Késő estére általában 5 és 13 fok közé hűl a levegő.

(Magyar Nemzet)

A Teller Ede út mellett ünnepélyes keretek között felavatták a világhírű atomfizikus portrészobrát, amely Csák Attila szobrász-restaurátor és Pálffy Katalin szobrászművész közös munkája nyomán született. Az avató ünnepségen dr. György István főpolgármester-helyettes köszöntő beszédét tolmácsolta a résztvevőknek Hajdu Péter kabinetfőnök, aki a magyar tudós életútjáról méltóképpen emlékezett. Elmondta, hogy Budapest büszke szülöttjére és a Fővárosi Önkormányzat örömmel üdvözölte azt a kezdeményezést, amely a nagyszerű tudósról állított szobrot Csepelen.

Ábel Attila alpolgármester beszédében ismételten megköszönte a Fővárosi Önkormányzatnak, hogy a tavaly átadott gerincút első szakasza megépülhetett. „A közlekedés zaja sikeresen bizonyítja, hogy Csepelnek szüksége volt erre az útra és természetesen a folytatására is” – hangsúlyozta az alpolgármester, majd Teller Edéről szólt. „Fontosnak tartotta magyarságát, mindig azt vallotta, hogy tudományos sikereit a magyar anyanyelvnek is köszönheti. Szenvedélyes hazaszeretetét mutatta az is, hogy előszeretettel használta a „magyar testvéreim” és a „véreim” kifejezést. Nem véletlen, hogy sokan vagyunk, akik életműve, a világbéke és a kommunizmus legyőzése érdekében kifejtett rendkívüli eredményei miatt a legnagyobb magyarok között tartjuk számon. Teller Ede neve jó helyre került a térképen, és örömmel tölt el bennünket, hogy a nevét viselő út mellett most szobrát is felavathatjuk” – tette hozzá Ábel Attila.

Ezt követően Csurgay Árpád Széchenyi-díjas egyetemi tanár személyes élményeivel méltatta Teller pályafutását. Kiemelte: „A köztéri szobor állítása nemcsak emlékezés és tiszteletdadás nagyjaink érdeme előtt, hanem üzenet is a mai és a jövő ifjúságának. Jó dolog már gyermekkorban beleszeretni a számok világába, a zenébe és a gyönyörű magyar versekbe. Jó dolog tízévesen már németül és angolul érteni, profi zongoristaként és a magyar irodalom legszebb verseinek ihletett tolmácsolójaként is élni. A szoborállítás emlékeztesse a magyar ipar bölcsőjének polgárait, különösen az ifjúságot Teller Ede világraszóló eredményeire, hazatérésére, tanítson a természettudományok, a zene, a magyar nyelv és irodalom, de legfőképpen egymás, a haza bölcs szeretetére.”

Az emlékező beszédek után Ábel Attila, Pálffy Katalin, Hajdu Péter és Csurgay Árpád közösen leleplezték a szobrot. A művészeti alkotás váci homokkőből készült – tájékoztatta a Csepel.hu oldalt az avatáson jelenlévő Pálffy Katalin szobrászművész. Hozzátette: „Kritikusan szemlélem az elkészült emlékműt, soha nem vagyok elégedett a munkámmal. Szerencsém volt a kivitelezést végző kőfaragó kollégával, Csák Attilával jól összedolgoztunk. Sok vészhelyzet adódik egy ilyen nagy munkánál, például a tegnapi beemeléskor, de a pozitív emlékeket őrzöm.”

A köztéri emlékműt a Reinland Kft. képviseletében Schmidt Sebestyén saját költségén impregnálta.

Antal Zsuzsa

fotó: Tóth Beáta

November 10-én, vasárnap a csepeli Rákóczi Kert ad otthont a Magyar Éremgyűjtő Egyesület Csepeli Csoportja által rendezendő országos éremgyűjtő találkozónak. A rendezők már reggel nyolc órától várják az érdeklődőket, akik gyűjtik az érméket, a kitüntetéseket, a papírpénzeket, a jelvényeket, a plaketteket, a bélyegeket és a régi fotókat.

Lehet vásárolni, de a megunt gyűjteményeket el is lehet cserélni és adni. Az egyesület szakemberei felmérik a gyűjtemények értékét és segítenek megtalálni a megfelelő cserepartnert vagy a vásárlót. A rendezvényre díjtalan a belépés.

Czp

Idén a bruttó hazai termék (GDP) 0,7, jövőre 1,8, 2015-ben pedig 2,1 százalékos növekedését jósolja Magyarországon az Európai Bizottság, kedden közzétett átfogó őszi gazdasági előrejelzésében.

A magyar költségvetési hiány az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény számításai szerint ebben az évben a GDP 2,9, 2014-ben kereken 3, az azt követő esztendőben pedig 2,7 százaléka lesz. Az államadósság szintje minimális mértékben csökken: 2013-ban a GDP 80,7, jövőre 79,9, 2015-ben pedig 79,4 százalékának felel majd meg a brüsszeli előrejelzés szerint.

A foglalkoztatottak száma - olvasható a prognózisban - ebben az évben 0,1, 2014-ben 0,8, 2015-ben pedig 0,5 százalékkal bővül, miközben a munkanélküliségi ráta ezekben az években 11, 10,4, illetve 10,1 százalékra várható. Az infláció 2013-ban 2,1, 2014-ben 2,2, 2015-ben pedig 3 százalékos lesz - jósolják Brüsszelben.

Folytatódhat a trend

A Magyarországról szóló szöveges értékelésben az olvasható, hogy a gazdaságban a 2012-es recesszió után ez év elején megfordult a tendencia, és főként a mezőgazdaságban, de más szektorokban is élénkülés volt tapasztalható. Az Európai Bizottság szerint az enyhe GDP-növekedés trendje tovább folytatódhat.

"A növekedés fő hajtóerejének a hazai kereslet ígérkezik" - állapítja meg az uniós testület, megjegyezve azt is, hogy szintén javulás várható a külső keresletben, illetve az újonnan teremtett gépipari kapacitásokban. A belső helyzetet Brüsszel szerint az fogja jellemezni, hogy - részben a szabályozott árcsökkentéseknek betudhatóan - növekszik az elkölthető jövedelem, és ez pozitívan hat a lakossági fogyasztás növekedésére, bár a munkanélküliség magas szintje és a folytatódó forrásszűke kordában tartja a költekezést.

Az Európai Bizottság prognózisa szerint Magyarországon - elsősorban az uniós alapok felhasználásának köszönhetően, a kormányzati beruházások erőteljes növekedése révén - várhatóan megáll a beruházások meredek csökkenése. A vállalati beruházások alakulása azonban várhatóan negatív marad, amiben a hitelezés további csökkenése és az ingatlanpiac gyengesége tükröződik.
A munkaerőpiacot illetően a brüsszeli áttekintés megállapítja, hogy a foglalkoztatási adatok javulásának fő forrása továbbra is a közmunkaprogram, és hogy a belföldi vállalkozói szektorban nagyrészt tovább stagnál a foglalkoztatás.

Az infláció 2013 harmadik negyedévében a történelmi mélypontnak számító 1,6 százalékra süllyedt - állapítja meg a brüsszeli elemzés.

Ez az Európai Bizottság szerint nagyrészt az energia- és más rezsiköltségek több lépcsőben megvalósított szabályozott csökkentéséből fakadt, de az infláció egyébként is csökkent, és az árak emelkedése várhatóan továbbra is mérsékelt marad.
A deficitprognózissal kapcsolatban az elemzés kitér arra, hogy az Európai Bizottság pénzügyi tranzakcióként veszi figyelembe a takarékszövetkezetek esetében tervezett tőkeinjekciót, ami a GDP 0,3 százalékát teszi ki, ám ezt a kategorizálást még meg kell erősítenie az Eurostatnak, az EU központi statisztikai hivatalának.

A 2014-re prognosztizált 3 százalékos költségvetési deficit azért magasabb egy hajszállal az idei 2,9 százaléknál, mert tükrözi a közoktatási szektorban tervezett béremelést, a korábban bevezetett egyszerűsített vállalkozási adók növekvő fiskális következményét, valamint a családi adókedvezmények kiterjesztését. Ezeket az elemeket Brüsszel szerint részben ellensúlyozza - a gazdasági talpra állásból következő kedvező hatások mellett - a bérek nominális befagyasztása a közszféra nagy részében, az útdíjakból befolyó bevétel növekedése, illetve az adóügyi igazgatás javítása.

Az Európai Bizottság megjegyzi: ezt a prognózist jelentős deficitnövelő kockázatok övezik. Az előrejelzés ugyanis nem vesz számításba olyan intézkedéseket, amelyekről még nincs döntés, illetve amelyek nem ismeretesek kellő részletességgel. Ilyen lehetséges intézkedés például - olvasható a brüsszeli dokumentumban - a nyershús áfájának csökkentése, illetve a devizában eladósodott háztartásokat segítő program.

Csekély reakció a forintpiacon 

Alig reagált a forint árfolyama az Európai Bizottság kedden délelőtt közzétett átfogó őszi gazdasági előrejelzésére: az euró továbbra is a 295,90-296,20 forintos sávban ingadozott a bankközi devizapiacon.

A dollár jegyzése a reggeli 219,25 forintról 11 órára 219,60 forintra emelkedett, a svájci franké 240,74 forintról 240,70 forintra változott, a japán jené 2,2263 forintról 2,2350-re nőtt.

A kormány február 28-áig minden magyar település maradék adósságát átvállalja, összesen mintegy 420 milliárd forint értékben - jelentette be hétfőn Lázár János.

A Miniszterelnökséget vezető államtitkár sajtótájékoztatón közölte azt is: Orbán Viktor miniszterelnök november 19-én Kaposváron egy gazdasági konzultációt kezdeményez az érintett településekkel. Azt várja tőlük, hogy az átvállalt hitelekért cserébe szervezőként kapcsolódjanak be a helyi gazdaság élénkítésébe. Gazdaságfejlesztési és -növekedési tervet kell készíteniük, amelynek tartalmaznia kell a települési önkormányzatok szervező és támogató szerepét a helyi kis- és közepes vállalkozások helyzetbe hozása érdekében - fűzte hozzá.

Lázár János hozzátette: a kormány tagjai január 15-ig felkeresik a nagyobb önkormányzatokat, a tárgyalásaikat pedig a helyi kereskedelmi és iparkamarák, agrárkamarák is "inspirálni fogják". Az államtitkár a kabinet múlt szerdai döntéséről szólva közölte: az adósságátvállalás február 28-ig technikailag is lezárul, így a 2014-es költségvetési évet minden magyar önkormányzat adósságmentesen kezdheti meg. A kabinet arra számít, hogy ezt követően a helyhatóságok az ott élők életkörülményeinek javításával és a települések fejlesztésével foglalkoznak.

Reményét fejezte ki: mindez segítséget nyújt ahhoz, hogy a 2014 és 2020 között rendelkezésre álló, 7 ezer milliárd forintos európai uniós forrás 60 százaléka a magyar kis- és közepes vállalkozásokat segíti. Beszámolt arról is: az önkormányzatok kormányváltáskori mintegy 1200 milliárd forintos adósságából mostanáig 685 milliárdnyit konszolidált a kabinet. Szólt arról is: rövid időn belül megállapodnak a jövőben leginkább fejlesztéssel foglalkozó megyei önkormányzatokkal a számukra a következő uniós költségvetési ciklusban rendelkezésre álló 450 milliárd forintnyi fejlesztési forrás felosztásáról. Hozzátette: a megyei jogú városok közvetlenül is részesülhetnek majd fejlesztési forrásokban.

Felidézte, hogy korábban a kormány adóssággátat vezetett be a településekre vonatkozóban, vagyis ma már csak kivételes esetben vehetnek fel hitelt, fejlesztési céllal és a kormány engedélyével. Kormányülésenként egy-egy fejlesztési hiteltámogatást hagy jóvá a kabinet - közölte. Giró-Szász András kormányszóvivő a tájékoztatón arra emlékeztetett: előbb a megyei önkormányzatokét vette át 2012 januárjában, majd tavaly az 5 ezer fő alatti településekét vállalta át teljes egészében, idén pedig az 5 ezer lakos felettiekét 40-70 százalékban.

1956. november 4-én a szovjet csapatok bevonultak Budapestre, és leverték az október 23-án kirobbant forradalmat és szabadságharcot. Az országban több helyen még egy hétig tartott a fegyveres ellenállás. A legtovább a csepeliek tartottak ki, de végül őket is legyőzték november 11-én.

Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata a szakorvosi rendelőintézet falán elhelyezett Tóth Ilona emléktáblánál koszorúzott november 4-én. Az 1956-os tevékenysége miatt koncepciós perben elítélt és 1957-ben kivégzett orvostanhallgató emléktábláján a csepeli önkormányzat elöljárói mellett a Történelmi Emlékbizottság Katonai tagozata nevében Kovács Sándor nyugalmazott vezérőrnagy is elhelyezte az emlékezés koszorúját.

Ezt követően az emlékezők átvonultak a Görgey Artúr téren álló 1956-os emlékműhöz, ahol Németh Szilárd országgyűlési képviselő, Csepel polgármestere, Borbély Lénárd országgyűlési képviselő, alpolgármester, Ábel Attila és Morovik Attila alpolgármesterek, dr. Szeles Gábor jegyző, és Kovács Sándor nyugalmazott vezérőrnagy helyezett el koszorút. Utánuk a Fidesz önkormányzati képviselő csoportjának a tagjai, a Jobbik, az MSZP, a társadalmi és civil szervezetek képviselői, valamint a csepeli lakosok helyeztek el koszorúkat és virágokat az 1956-os emlékműnél. Az emlékezés a Csepeli Temetőben folytatódott.

A Csepeli Temetőben az elesett hősök és a kivégzett mártírok emlékére állítatott kopjafánál, az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc leverésének és a szovjet csapatok bevonulásának 57. évfordulójára emlékeztek november 4-én. A Himnusz hangjai után Kitzinger Adrienn sajtóreferens köszöntötte a megjelenteket, majd átadta a szót Kovács Sándor nyugalmazott vezérőrnagynak, Csepel díszpolgárának, aki a Történelmi Emlékbizottság Katonai Tagozata nevében mondta el emlékező beszédét.

„Kegyelettel emlékezünk a csepeli harcokban elesettekre, valamint a forradalom és szabadságharc utáni megtorlásban kivégzettekre. Emlékezzünk a 9318-as Honi Légvédelmi ezred hatos ütegének katonáira, akik a felkelők segítségével november 10-én tüzelőállást foglaltak el Csepelen, az Imre téren. Itt a temetőben emlékhely őrzi a forradalom igazságát. Minden emlékhely tanúság. Ötvenhét évvel ezelőtt történelmi választás elé nézett a magyar nemzet. Hasonlóan az 1948/49-es forradalom és szabadságharchoz a jelszó most is ez volt: most vagy soha. Felzokogott egy ország. Gyász, avagy szabadság? 1956. október 23-án százezrek vonultak az utcára. Vér folyt a pesti utcán. Az ártatlanok vére. Azért történt ez, hogy magyar földön szabadon élhessünk. Nagy Imre miniszterelnök felmondta a Varsói Szerződést. November 3-án a szovjetek Tökölre hívják Maléter Pált azért, hogy a békéről tárgyaljanak. Helyette tőrbe csalták őt és a magyar küldöttség tagjait. Teljesen megbénították a hadseregünket. A vezetés nevében parancsokat adtak ki, hogy ne lőjenek az oroszokra.

A 9318-as Honi Légvédelmi ezred hatos ütegének húsz katonája civilek segítségével, öt légvédelmi ágyúval és egy sorozatvetővel vette fel a harcot a túlerő ellen. Harckocsikat, páncélos szállító járműveket, valamint két IL 18-as repülőt is kilőttek. Sajnos ők sem bírtak a túlerővel, mert árulással, idegen fegyverek és katonák segítségével elbukott a forradalom. Következett a véres megtorlás, akasztás és internálás. 1958-ban zárt tárgyalással kezdődött a csepeli katonák pere. Az üteg vezetőjét Kőrösi Sándor főhadnagyot és bajtársait 1958. március 6-án kivégezték. Az akkor huszonhatodik életévében járó Kőrösi Sándor nem kért kegyelmet. Utolsó szó jogán elmondta: ilyen összetételű bíróságtól kegyelmet nem kérek. Nem nekem, hanem az ítélkezőknek van helye a vádlottak padján.

Hősök ők, de egyben áldozatok is. Feláldozták az életüket, hogy egy romlott politikai rendszert megváltoztassanak. Erről sokáig még beszélni sem lehetett. A forradalom becsmérlését állami szintre emelték. Ki fogja az értük hullatott könnyeket felszárítani? Senki sem adhatja vissza az elvesztett életeket és a fogságban töltött éveket”- fejezte be emlékező beszédét a történelem legnagyobb árulásáról Kovács Sándor.

Ezt követően Németh Szilárd országgyűlési képviselő, Csepel polgármestere, Borbély Lénárd országgyűlési képviselő, alpolgármester, Ábel Attila és Morovik Attila alpolgármesterek, dr. Szeles Gábor jegyző, és Kovács Sándor nyugalmazott vezérőrnagy, az 1956-os egykori halálra ítélt, Csepel díszpolgára néma főhajtással tisztelegtek, majd koszorút helyeztek el az emlékműnél. Utánuk a pártok, a társadalmi és civil szervezetek képviselői, és a csepeli lakosok koszorúk elhelyezésével, egy-egy szál virággal és mécsesek gyújtásával rótták le kegyeletüket. A megemlékezés a Szózat eléneklésével zárult.

Czapp József

2013 októberében Gyulán osztották ki a Virágos Magyarországért környezetszépítő verseny 2013. évi díjait. A díjkiosztó ünnepségre 311 önkormányzat képviselője kapott meghívást. A 2013. évi fődíjat város kategóriában Gyula, falu kategóriában Zebegény kapta.

Önkormányzatunk első ízben vett részt a megmérettetésen és a helyi természeti értékek megőrzéséért külön díjazásban részesült.

A zsűri a megtisztelő elismerést az Akácfa utcai kiserdő színvonalas megújításával és a Tamariska-domb országos jelentőségű természetvédelmi területen létesített tanösvény igényes megvalósításával indokolta.

Hazánk újraiparosításából jönnek majd az új munkahelyek, a gazdasági növekedés, a külföldi beruházások, és ettől lesz Magyarország versenyképes és sikeres – hangsúlyozta Orbán Viktor Henri Malosse-szal tartott sajtótájékoztatóján, hétfőn. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke ugyanitt azt mondta: saját szemével szerette volna látni azokat a „rendkívül érdekes és innovatív lépéseket”, amelyeket Magyarország tett annak érdekében, hogy a válságból kilábaljon.

Két-három évvel ezelőtt mi, magyarok is azt mondtuk, hogy fel kell adni azt, hogy hazánk pénzügyi központtá tud válni ebben a régióban – fogalmazott Orbán Viktor. Ezzel szemben nekünk termelési központtá kell válnunk – fűzte hozzá. Ahhoz, hogy Magyarország termelési központtá váljon, újra kell iparosítania önmagát – mutatott rá.

A miniszterelnök közölte, hogy hazánk a harmadik-negyedik helyen áll az unióban atekintetben, hogy a GDP mekkora hányadát állítják elő az ipari termelésből. Hangsúlyozta: azt szeretné, ha egy-másfél éven belül Magyarország az első helyre kerülne. Megjegyezte, ehhez Csehországot és Németországot is meg kell előznünk.

A kormányfő hangot adott annak a meggyőződésének, hogy hazánk újraiparosításából jönnek majd az új munkahelyek, a gazdasági növekedés, a külföldi beruházások, és "ettől lesz Magyarország versenyképes és sikeres". Végül Orbán Viktor arra kérte Henri Malosse-t, hogy támogassa azt az „innovatív újraiparosító politikát, amit folytatunk, és vigye jó hírünket”.

“A más országban megtermelt javak újraelosztásából nem lesznek új munkahelyek”

„Saját szememmel szerettem volna látni azokat a rendkívül érdekes és innovatív lépéseket, amelyeket Magyarország tett annak érdekében, hogy a válságból kilábaljon” - indokolta Henri Malosse hazánkban tett látogatását. Emlékeztetett: a múltban tett lépések nem hozták meg a megfelelő eredményeket Európában, ezért fordulnak nagy érdeklődéssel a magyar lépések felé.

Henri Malosse kiemelte: két dologban értettek egyet maradéktalanul a magyar miniszterelnökkel, egyrészt a középosztály hangsúlyos támogatásában, másrészt pedig - az Orbán Viktor által is említett - újraiparosítás kérdésében. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta: Magyarország ígéretes és kívánatos eredményeket ért el e területen, hiszen csökkentette a kisvállalkozások adóját, illetve az energiaárakat. „Európának szüksége van arra, hogy újraiparosítsuk, hiszen a más országban megtermelt javak újraelosztásából nem lesznek új munkahelyek” – szögezte le.

(fidesz.hu)