Tóth II. József, vagy ahogyan sokan becézik Bozsi bácsi, 82. születésnapját ünnepli. A Csepel SC legendás labdarúgója 1929. május 16-án a Vas megyei Merseváton látta meg a napvilágot, s onnan indult el káprázatos pályafutása.
A Csepeli Vasas és a Csepel SC jobbszélsője, 1953 és 1957 között 12 alkalommal játszott a nemzeti tizenegyben és azokon 5 gólt szerzett. Talán vannak, akik nem tudják, de szerepelt a fájó emlékű 1954- es világbajnokságon ezüstérmet nyert magyar csapatban is. A megbízhatónak mondott csepeli csatár, klubjában a támadósor szinte minden posztján szerepelt, ám a válogatottban kizárólag jobbszélen játszatta Sebes Gusztáv szövetségi kapitány. A korabeli híradások szerint technikás, jól cselező, gyors és kapura is igen veszélyes szélső nemegyszer Puskásékból is bolondot csinált: a Csepel a Honvéddal játszott bajnoki meccset, s Tóth II. sajnálatos sérüléssel bajlódott, de vállalta a mérkőzést. Puskás figyelmeztette csapattársát, hogy bármennyire is sántikál a csepeli szélső, egy percre se hagyja magára, mert úgy is képes gólt szerezni. A kispesti hátvéd - vesztére- egy pillanatra mégis szem elől tévesztette a sérülten is szélvészgyors csepeli játékost, aki góllal büntette (s győzelemre vezette a Csepelt) a figyelmetlenséget, nem kis bosszúságot okozva ezzel Öcsi bácsiéknak. Az egykori krónikások feljegyezték róla, hogy sem bátorsága, sem küzdőszelleme ellen nem lehetett kifogást emelni. Pályára lépett, és gólt szerzett a budapesti, Anglia elleni 7:1-es sikert eredményező mérkőzésen is. Mindezek mellett számos alkalommal szerepelt a B-, az utánpótlás- és a Budapest-válogatottban is. Labdarúgó pályafutása alatt mindvégig a Csepel Vas- és Fémművek dolgozója volt. A rendkívül szerény, és remek humorú sportember ma is kerületünk lakója, remélhetőleg minél hosszabb ideig. Isten éltesse sokáig!
Légrádi Gábor
Idén kilencedik alkalommal, május 14-én rendezték meg a Madarak és Fák Napját a Csepeli Művelődési Központ, a Rákóczi Kert Civil és Közösségi Ház, a Csepeli Kertbarát Kör, valamint több mint húsz civil szervezet segítségével és a csepeli önkormányzat támogatásával a Gyermek Ifjúsági és Sport Centrumban.
A cinkefióka megmentése 1
A cinkefióka megmentése 2
A hosszú évek óta nagy érdeklődést vonzó rendezvény nem maradt meg a gyerekeknek, felnőtteknek bemutatott elméleti ismereteknél: egy, a polgármesteri hivatalnál a fészkéből kipottyant cinkét valóban sikerült megmenteniük a madárvédőknek.
Talán a kellemes időnek is köszönhető, hogy ismét sokan ellátogattak a legfőképpen gyerekes családok által közkedvelt természeti rendezvényre. A Vermes Miklós Általános Iskola tanulói, tanárai és a szülők rendőri felvezetés kíséretében kerékpárral érkeztek a helyszínre, ahol senki sem unatkozhatott. A madarak kedvelőinek örömteli pillanatban volt részük, amikor mindjárt a rendezvény elején postagalamb röptetést láthattak. A mozogni vágyókat egy kis tornára invitálták az egészségvédők. A gyermekeknek emlékezetes élményt nyújtott a Madarak és Fák Napi 7 próba, melyen csónakos madárfigyelő kirándulásokon, ügyességi játékokon (krikett, gólyalábazás, célba dobás) és az egyénileg választott állomásokon túl kézműves foglalkozásokon is versenyezhettek egymással.
A színes program-kínálatból a díszgalamb és díszbaromfi kiállítás mellett nem hiányozhatott az elmaradhatatlan állatsimogató és a pónilovaglás sem. Szintén a gyermekeknek kedvezett a Halacska bábcsoport játékos előadásaival. Az ökopecázással a szelektív hulladékgyűjtés fontosságára hívták fel a figyelmet a szervezők. Az ínyencek a gyógy- és fűszernövény bemutatón egy kis kóstolóval élvezhették a finom ízeket. Az igazi természetkedvelők sétával egybekötött fotózáson mérhették össze tudásukat, az ügyesebbek pedig madáretetőt készíthettek.
Az egész napos programsorozat igazi kalandtúrát jelentett a környezet- és a természetvédelem szerelmeseinek. A rendezvény külön érdekessége volt, hogy a „Te szedd - Önkéntesen a tiszta Magyarországért, a tiszta Csepelért” felhívó spot forgatása után, Németh Szilárd polgármester, a fészkéből kipottyant kis cinke fiókát talált a polgármesteri hivatal falának tövében. A gondoskodás jegyében a kis cinkét a Madarak és fák napján részt vevő madárvédők tették vissza a fészkébe.
Antal Zsuzsa
2011. május 16-án átadták a forgalomnak a Betű utcai csomópontot, melynek átalakítása április 4. óta zajlott a Csepeli Gerincút építése kapcsán. A BKV és a Volán járatai ismét eredeti útvonalukon közlekednek. Jelenleg a jelzőlámpák sárgán villognak és az önkormányzat, valamint a kivitelező kérésére a közlekedésrendészet munkatársai segítik a járművek áthaladását a II. Rákóczi Ferenc út Betű utca felé eső szakaszán.
A Betű utcai korlátozás feloldását követően a kivitelező lezárta a Posztógyár utcát. Emiatt a 179-es autóbuszok módosított útvonalon közlekednek.
2011. május 16-án reggel 9 órakor került sor a megválasztott bírósági ülnökök eskütételére a XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság épületében Csepelen.
Kerületünk ülnökei Németh Szilárd polgármestertől vehették át megbízólevelüket, majd esküt tettek.
Kitzinger Adrienn- Csepel.hu
Legelőször is szögezzük le: az alábbi történet szereplőjét nem kívánjuk pellengérre állítani. Nem is ismerjük, és méltánytalannak tartanánk, ha ebben a játszmában ő kapná a bűnbak szerepét. Ám az ő ügye – megítélésünk szerint – rávilágít mindarra az anomáliára, amely a jelenlegi kormány szerint nem tartható fenn tovább. És szerintünk sem.
Így tehát Farsang János nyugalmazott rendőr zászlóssal semmi bajunk nincs. Nyilván tette, amit tehetett, amit a jogszabályok lehetővé tettek számára. Az az igazi kérdés, vajon fenntarthatók-e ezek a jogszabályok. S fenntarthatók, igazságosak lennének-e akkor, ha Magyarország akár svájci színvonalon élne? Döntse el mindenki ízlése szerint.
A történet pedig, amelyről lapunkban részletesebben is olvashatnak, ennyi volna: Farsang János 1967-ben megszületik Pakson. Ott jár iskolába, ott kezd sportolni, focizik a Paksi SE csapatában. Majd Szekszárdra kerül középiskolába, sportkarrierje is ott folytatódik a Szekszárdi Dózsában. 1988-ban bevonul katonának. Tovább focizik. Ám a Szekszárdi Dózsánál nem érezte biztosítottnak helyét, ezért jelentkezett rendőrnek.
A Tolna megyei főkapitányság 1992. május 16-i hatállyal kinevezte a Központi Közbiztonsági Szervek Neutron Bevetési Alosztályához, felszámoló beosztásban, őrvezető rangban. Bármit is jelentsen ez – hiszen mi, civilek ezt nem értjük –, a tényt leszögezhetjük: Farsang János 1992 májusától szolgált hivatásos rendőrként.
Ezt követően elvégezte a rendőrtiszthelyettes-képzőt, 1995-ben őrmesterré léptették elő. 1999-ben alapfokú operatív figyelő szakirányú tanfolyamot végez (ezt sem tudjuk, micsoda), és ez év májusában főtörzsőrmesterré léptetik elő.
Életrajzában itt következik egy érdekes mondat, amely így szól: 1999. augusztus 30-án kétszeres szorzó megszerzése érdekében szolgálati panasszal élt a megyei főkapitánynál, amelyet az országos rendőrfőkapitány elutasított.
Nem tudom, mi az a kétszeres szorzó. Pusztán logikai úton jutottam arra a következtetésre, hogy ennek alapján a szolgálatban eltöltött időt megkétszerezik. Hogy valami ilyesmiről lehet szó, azt megerősíti a további életrajz. Farsang János egy év múlva ismét panaszt nyújtott be a kétszeres szorzó megállapításáért, de ismét elutasították.
Farsang János 2001-ben tanult. Távcsövespuska-vezetői speciális tanfolyamot végzett, és mesterlövész-képesítést kapott. 2002-ben megkapta a tízéves szolgálati jelet, és jutalomban is részesült. Ezt követően szolgálati idejének kezdetét 1973. október 9-re módosították. (Feltételezem, ez lehet a kétszeres szorzó. És feltételezem, ez bevett szokás a rendőrségnél. De miért?)
2005-ben Farsang Jánost kinevezik zászlóssá. Majd 2005. május 6-án szolgálati ideje nyugdíjösszegének rögzítését rendelik el, és megállapítják 32 év szolgálati idejét.
2006 januárjában szolgálati idejének kezdetét 1971. május 2-re módosítják.
2006 decemberében szolgálati idejének kezdetét 1970. május 2-re módosítják. Farsang Jánosnak tehát immáron papírja van róla, hogy hároméves kora óta hivatásos rendőrként szolgál.
2007. október 1-jén az elsőfokú felülvizsgáló orvosi bizottság megállapítja, hogy Farsang János „megváltozott egészségügyi állapota” miatt hivatásos szolgálatra nem alkalmas, munkaképességének csökkenése negyvenszázalékos. És Farsang János 2007. október 31-én nyugállományba vonul.
Egy karrier vége – gondolhatnánk. De a történet itt még vesz egy érdekes fordulatot.
Ugyanis a megváltozott egészségügyi állapota miatt szolgálatra alkalmatlan és negyvenesztendősen nyugdíjba vonuló Farsang János rendőr zászlós tavaly, 2010-ben Orlandóban megnyerte a különlegesen képzett rendőri egységek világbajnokságának egyéni versenyét. (Nyugdíjba vonulása után, 2008-ban még „csak” ezüstérmet szerzett…)
Ennyi a történet.
S még mennyi ilyen történet van? Ezt kellene tudni. S vajon Farsang János ott tüntet a Kossuth téren?
Forrás: Bayer Zsolt Magyar hírlap
2011. május 16-án, hétfőn 10 órától a II. Rákóczi Ferenc utca - Betű utca csomópontjának megnyitása, egyúttal a BKV és Volán járatok eredeti útvonalra való visszaterelése lesz. Ugyanekkor a Posztógyár utca lezárásra kerül a Csepeli Gerincút építése kapcsán.
A 179-es autóbusz ebben az időszakban egy rövid szakasz erejéig betér a gyártelep területére. Kimaradó megállók: Csepeli Kórház, Csepel H, Széchenyi István utca, Karácsony Sándor utca, Szent Imre tér. Ideiglenes megállók: Csepeli Kórház, Duna utca, Színesfém utca, Szent Imre téri Volánbusz „tárolóhely”. Tehát a 179-es buszok terelőútvonala várhatóan a következő lesz: Karácsony Sándor utca- Bajáki Ferenc utca- Déli utca- Központi út- Színesfém utca- Csőgyár utca- Koltói Anna utca.
Május 16-tól kezdődően a II. Rákóczi Ferenc útról a Csepel Művek területét a Betű utca- Gerincút- Karácsony Sándor utca- Bajáki Ferenc utca útvonalon lehet megközelíteni.
A Csepel Művek területéről a II. Rákóczi Ferenc út a Bajáki Ferenc utca- Posztógyár utca- Gerincút- Betű utca útvonalon érhető el.
Ma reggel az M0-s autóúton, az M1 -es autópálya felé a Duna hídnál baleset történt. A helyszínelés még folyamatban van. A baleset miatt a II. Rákóczi Ferenc úton megnövekedett forgalomra számítsanak az ott közlekedők.
A Családok Nemzetközi Napja alkalmából szeretettel meghívja Önt és családját 2011. május 15-én 10-24 óráig tartandó Családi Majális a Millenárison című rendezvényre a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális, Család- és Ifjúságügyért felelős államtitkársága.
Helyszín: 1024 Budapest, Kis Rókus u. 16-20. (Millenáris)
Deme Gábor több esetben is súlyosan bántalmazta a Csepel-sziget Általános és Szakközépiskola gyerekeit, egy alkalommal ököllel vert véresre egy tizenéves serdülőt, méghozzá az osztály színe előtt. Deme azt is terjesztette magáról, hogy nemzetbiztonsági védelem alatt áll, kapcsolatai révén pedig messzire ér a keze – állították a csepeli kettős gyilkosság negyedik tárgyalási napján megszólaló tanúvallomásokban.
A tanúvallomások szerint Avarkeszi Dezső igazságügyi államtitkár és Zanati Béla, az önkormányzat oktatási bizottságának MSZP-s elnöke is tudhatott az iskolai sikkasztásról.
A tanúk meghallgatása során Takács Józsefné csak másodrendű vádlottként említette Deme Gábort. A meggyilkolt intézményvezető özvegye elmondta, hogy Deme pokoli légkört teremtett a tantestületben. Még a tanárok is rettegtek tőle. Besúgóhálózatot alakított ki, így jóformán mindig mindenről tudott. Nemritkán azzal zsarolta a pedagógusokat, hogy esetleg drogot találnak a táskájukban, aminek beláthatatlan következményei lehetnek.
Takács Józsefné szerint Deme őrjöngött, amikor férje elbocsátotta az iskolából. Akkortól kezdve Deme mindig csak Kun Tamással együtt jelent meg. Takács József 2008 decemberében jelezte Császár Mihály rendőrkapitánynak, hogy – noha nem küldték el - Kun Tamás is távozott az iskolából. A kapitány erre állítólag azt felelte, hogy már levette a kezét Kun Tamásról. (A csütörtöki tárgyalásra Császár Mihályt is beidézték tanúnak, de meghallgatására az ügy elhúzódása miatt csak jövő hét kedden kerül sor.)
Takács Józsefné felidézte: Zanati Béla, az MSZP önkormányzati képviselője javasolta férjének, hogy a Demével kapcsolatban felmerült sikkasztás bizonyítékait pontosan dokumentálja. Találkozott Avarkeszi Dezsővel is, aki az MSZP országgyűlési képviselője és igazságügyi államtitkár volt abban az időben. Takács Józsefné úgy emlékezett: a gyilkosság napján a férje úgy indult el otthonról, hogy megteszi a feljelentést a rendőrségen. Kosik György, a kuratórium egyik vezetője viszont azt állította, hogy aznap Takács József a december elején történt iskolai betörés ügyéről akart tájékozódni a rendőrségen. Napokkal korábban ugyanis a kuratórium úgy foglalt állást, hogy a január 13-ai ülésén dönti el, tegyenek-e feljelentést.
A bíróság tanúként hallgatta meg Takács Mónikát, az elhunyt intézményvezető lányát, aki iskolatitkárként dolgozott az intézményben. Eleinte nem látta át Deme Gábor pénzügyi visszaéléseit, de később tapasztalta, hogy számos feladatot nem végzett el. Aztán maga is látta a dokumentumokat, amelyeket édesapja rendezett össze, bizonyítva Deme sikkasztásait. A tantestületben uralkodó hangulatról megjegyezte, hogy valóságos terror alakult ki. „Az irodaajtót sem volt szabad becsukni, hogy Deme a kamerákkal figyelhesse a pedagógusok mozgását” – fogalmazott.
Néhai Pap László szerinte édesapja jobb keze volt, aki korábban soha nem használt diktafont mások beszélgetéseinek rögzítésére. A gyilkosság előtti napokban éppen azért vásároltak egy diktafont, hogy a hazudozás hírében álló, és a hasonló megbeszéléseket rögzítő Deme Gáborral folytatott megbeszélésről hangfelvétel készüljön. Takács Mónika hangsúlyozta: „Deme Gábortól határozottan féltem, mert bosszúálló ember. Kun Tamástól nem félek, még akkor sem, ha a vádirat szerint ő lőtte le aput és Lacit. Ezt magától nem tehette meg…”
Szintén tanúként tett vallomást Kajtárné Dömös Margit, aki Deme Gábor helyett lett megbízott igazgató az iskolában 2008 decemberében. „Deme szerette, ha dicsérik, vezetési stílusa nem volt demokratikus” – nyilatkozta. A gyilkosság után pszichológusok foglalkoztak a tanárokkal és a diákokkal, hogy a lelki traumát a lehetőségekhez képest feldolgozhassák. A pedagógusok esetében csoportos terápiát alkalmaztak, mert lelkileg rendkívül rossz állapotban voltak. Súlyos sebek fakadtak fel, borzalmak törtek a felszínre. Deme rendre kijátszotta egymás ellen a pedagógusokat, folyamatosan manipulálta őket, aminek része volt a jutalmazás és a büntetés. Szokása volt, hogy diktafonra vette fel a beszélgetéseket, amivel sakkban tartotta kollégáit. Több esetben fizikailag bántalmazta a gyerekeket.
Kajtárné megemlített egy konkrét eseményt, amit saját szemével látott: éppen órát tartott, amikor Deme az osztálya előtt ököllel vert agyba-főbe egy diákot. A tanuló elrohant az iskolából, s csak nagy nehezen tért vissza. Németh Nándor bíró kérdésére, hogy Kajtárné miért nem tett feljelentést az eset után, a tanú zavartan közölte, hogy a diák az osztályfőnökének szólt az ügyről, az órát pedig folytatta. A bíró furcsállta a pedagógus viselkedését, mert szerinte ilyen eset után aligha ez a legmegfelelőbb cselekedet.
Kajtárné Dömös Margit említést tett Gulyás Gáborról is, aki az MSZP képviselője volt, és óraadó tanárként állampolgári ismereteket oktatott az iskolában. A gyilkosság napján Gulyás Gábor este hat óra tájban felhívta telefonon, és csodálkozó hangon újságolta, hogy véletlenül találkozott Demével és Kunnal. Kajtárné akkor azt felelte Gulyásnak, hogy Deme Gábor éppen most megy Takács Józsefhez megbeszélésre. Az azonban meglepte, hogy Kun Tamás is vele tartott.
Németh Nándor bíró tájékozottságát jelzi, hogy Gulyás Gábor neve hallatán csípősen visszakérdezett: „Ugye, arról a dr. Gulyásról van szó, aki sem tanúként, sem ügyvédként nem szokott megjelenni a tárgyalásokon?” (A bíróság Gulyás Gábort a mostani per során tanúként kívánja meghallgatni a későbbiekben.)
A bíróság jövő hét kedden folytatja a tárgyalást, amelyen mások mellett tanúként hallgatja meg Császár Mihály egykori rendőrkapitányt és Szenteczky Jánost, az MSZP csepeli elnökét.
Csepel.hu - Csarnai Attila
2011. május 12. jeles nap a csepeli Urbán Lászlóné életében. Ekkor töltötte be ugyanis 100. életévét. Ez alkalomból Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata is köszöntötte az idős hölgyet, aki 16 éve él egy 11. kerületi idősek otthonában.
