Deme Gábor több esetben is súlyosan bántalmazta a Csepel-sziget Általános és Szakközépiskola gyerekeit, egy alkalommal ököllel vert véresre egy tizenéves serdülőt, méghozzá az osztály színe előtt. Deme azt is terjesztette magáról, hogy nemzetbiztonsági védelem alatt áll, kapcsolatai révén pedig messzire ér a keze – állították a csepeli kettős gyilkosság negyedik tárgyalási napján megszólaló tanúvallomásokban.
A tanúvallomások szerint Avarkeszi Dezső igazságügyi államtitkár és Zanati Béla, az önkormányzat oktatási bizottságának MSZP-s elnöke is tudhatott az iskolai sikkasztásról.
A tanúk meghallgatása során Takács Józsefné csak másodrendű vádlottként említette Deme Gábort. A meggyilkolt intézményvezető özvegye elmondta, hogy Deme pokoli légkört teremtett a tantestületben. Még a tanárok is rettegtek tőle. Besúgóhálózatot alakított ki, így jóformán mindig mindenről tudott. Nemritkán azzal zsarolta a pedagógusokat, hogy esetleg drogot találnak a táskájukban, aminek beláthatatlan következményei lehetnek.
Takács Józsefné szerint Deme őrjöngött, amikor férje elbocsátotta az iskolából. Akkortól kezdve Deme mindig csak Kun Tamással együtt jelent meg. Takács József 2008 decemberében jelezte Császár Mihály rendőrkapitánynak, hogy – noha nem küldték el - Kun Tamás is távozott az iskolából. A kapitány erre állítólag azt felelte, hogy már levette a kezét Kun Tamásról. (A csütörtöki tárgyalásra Császár Mihályt is beidézték tanúnak, de meghallgatására az ügy elhúzódása miatt csak jövő hét kedden kerül sor.)
Takács Józsefné felidézte: Zanati Béla, az MSZP önkormányzati képviselője javasolta férjének, hogy a Demével kapcsolatban felmerült sikkasztás bizonyítékait pontosan dokumentálja. Találkozott Avarkeszi Dezsővel is, aki az MSZP országgyűlési képviselője és igazságügyi államtitkár volt abban az időben. Takács Józsefné úgy emlékezett: a gyilkosság napján a férje úgy indult el otthonról, hogy megteszi a feljelentést a rendőrségen. Kosik György, a kuratórium egyik vezetője viszont azt állította, hogy aznap Takács József a december elején történt iskolai betörés ügyéről akart tájékozódni a rendőrségen. Napokkal korábban ugyanis a kuratórium úgy foglalt állást, hogy a január 13-ai ülésén dönti el, tegyenek-e feljelentést.
A bíróság tanúként hallgatta meg Takács Mónikát, az elhunyt intézményvezető lányát, aki iskolatitkárként dolgozott az intézményben. Eleinte nem látta át Deme Gábor pénzügyi visszaéléseit, de később tapasztalta, hogy számos feladatot nem végzett el. Aztán maga is látta a dokumentumokat, amelyeket édesapja rendezett össze, bizonyítva Deme sikkasztásait. A tantestületben uralkodó hangulatról megjegyezte, hogy valóságos terror alakult ki. „Az irodaajtót sem volt szabad becsukni, hogy Deme a kamerákkal figyelhesse a pedagógusok mozgását” – fogalmazott.
Néhai Pap László szerinte édesapja jobb keze volt, aki korábban soha nem használt diktafont mások beszélgetéseinek rögzítésére. A gyilkosság előtti napokban éppen azért vásároltak egy diktafont, hogy a hazudozás hírében álló, és a hasonló megbeszéléseket rögzítő Deme Gáborral folytatott megbeszélésről hangfelvétel készüljön. Takács Mónika hangsúlyozta: „Deme Gábortól határozottan féltem, mert bosszúálló ember. Kun Tamástól nem félek, még akkor sem, ha a vádirat szerint ő lőtte le aput és Lacit. Ezt magától nem tehette meg…”
Szintén tanúként tett vallomást Kajtárné Dömös Margit, aki Deme Gábor helyett lett megbízott igazgató az iskolában 2008 decemberében. „Deme szerette, ha dicsérik, vezetési stílusa nem volt demokratikus” – nyilatkozta. A gyilkosság után pszichológusok foglalkoztak a tanárokkal és a diákokkal, hogy a lelki traumát a lehetőségekhez képest feldolgozhassák. A pedagógusok esetében csoportos terápiát alkalmaztak, mert lelkileg rendkívül rossz állapotban voltak. Súlyos sebek fakadtak fel, borzalmak törtek a felszínre. Deme rendre kijátszotta egymás ellen a pedagógusokat, folyamatosan manipulálta őket, aminek része volt a jutalmazás és a büntetés. Szokása volt, hogy diktafonra vette fel a beszélgetéseket, amivel sakkban tartotta kollégáit. Több esetben fizikailag bántalmazta a gyerekeket.
Kajtárné megemlített egy konkrét eseményt, amit saját szemével látott: éppen órát tartott, amikor Deme az osztálya előtt ököllel vert agyba-főbe egy diákot. A tanuló elrohant az iskolából, s csak nagy nehezen tért vissza. Németh Nándor bíró kérdésére, hogy Kajtárné miért nem tett feljelentést az eset után, a tanú zavartan közölte, hogy a diák az osztályfőnökének szólt az ügyről, az órát pedig folytatta. A bíró furcsállta a pedagógus viselkedését, mert szerinte ilyen eset után aligha ez a legmegfelelőbb cselekedet.
Kajtárné Dömös Margit említést tett Gulyás Gáborról is, aki az MSZP képviselője volt, és óraadó tanárként állampolgári ismereteket oktatott az iskolában. A gyilkosság napján Gulyás Gábor este hat óra tájban felhívta telefonon, és csodálkozó hangon újságolta, hogy véletlenül találkozott Demével és Kunnal. Kajtárné akkor azt felelte Gulyásnak, hogy Deme Gábor éppen most megy Takács Józsefhez megbeszélésre. Az azonban meglepte, hogy Kun Tamás is vele tartott.
Németh Nándor bíró tájékozottságát jelzi, hogy Gulyás Gábor neve hallatán csípősen visszakérdezett: „Ugye, arról a dr. Gulyásról van szó, aki sem tanúként, sem ügyvédként nem szokott megjelenni a tárgyalásokon?” (A bíróság Gulyás Gábort a mostani per során tanúként kívánja meghallgatni a későbbiekben.)
A bíróság jövő hét kedden folytatja a tárgyalást, amelyen mások mellett tanúként hallgatja meg Császár Mihály egykori rendőrkapitányt és Szenteczky Jánost, az MSZP csepeli elnökét.
Csepel.hu - Csarnai Attila