Három régióra adtak ki narancssárga figyelmeztetést: a közép-magyarországira, a közép-dunántúlira és a nyugat-dunántúlira, mert a várt legerősebb széllökések sebessége meghaladhatja a 90 kilométer/órát - olvasható az OMSZ honlapján.
Napközben nyugaton, délnyugaton kevés lesz a felhő. Másutt a több órás napsütés mellett felhőátvonulásokra lehet számítani elszórtan futó záporral, északkeleten akár hódara, jégdara kíséretében, az Északi-középhegység vidékén pedig hózáporral is.
Az északnyugatira forduló szél tovább erősödik, az Észak-Dunántúlon, illetve különösen a főváros környezetében 90 kilométer/órás körüli széllökésekre is fel kell készülni. Az előrejelzés szerint a szél csak estefelé mérséklődik majd jelentősen. A szélviharnak köszönhetően Budapest levegője viszont kiváló lesz.
A szeles idő elsősorban a keringési zavarokban szenvedő embereket viselheti meg. Gyenge hidegfronti hatás várható.
Új Nemzedék - Minden ideköt címmel egész estés szélesvásznú alternatív valóságot forgat a Kormány. Az ambiciózus képzeletbeli filmprojektnek a trélere megtekinthető itt.
2011. december 2-án Marácz Péter r. hadnagy, a Csepeli Rendőrkapitányág munkatársa belügyminiszteri oklevelet vehetett át a Belügyminisztérium épületében dr. Pintér Sándor Belügyminiszter Úrtól a szolgálat példamutató ellátásáért.
Tisztelt csepeli lakosok!
2011. december 9-én a Polgármesteri Hivatal Szent Imre tér 10. és a Kossuth Lajos utca 63-65. szám (Városrendezési és Városépítési Iroda) alatti épülete műszaki okok miatt zárva tart, így az ügyfélfogadás ezen a napon szünetel. A többi szervezeti egység ügyfélfogadási idejében fogadja a Kedves Ügyfeleket.
2011. december 12-től a Szent Imre tér 10. szám alatti épületben ügyfélfogadási időben kereshetik fel az ügyfélszolgálatot és az okmányirodát, valamint a hivatal munkatársait ügyintézés céljából.
Megértésüket köszönjük!
Ábel Attila
– A Vörös Csepel bevezetőjében is szerepel, és korábban beszélgetésünkben is érintettük: több tucat büntetőfeljelentést tett különböző ügyekben a Fidesz. Melyek a legjelentősebbek ezek közül?
– Lássuk csak! Ott van például a csepeli lakásmutyi, melyben kiválasztott embereknek közpénzből felújított szociális lakásokat utaltak ki. Ezeket pályázat nélkül tették persze, és végül az érintettek meg is vásárolhatták az ingatlanokat. Császár Mihály csepeli rendőrkapitánynak például kiutaltak egy rászorulóknak fenntartott lakást, a kiutalást igazoló dokumentum eltűnt. Az ingatlant felújították 2,5 millió forintért, majd Császár azt albérlőknek adta ki. Hét hónap múlva a nagyjából 8,5 millió forint értékű lakást hárommillióért vette meg. Ez persze csepp a tengerben: a csepeli lakásmutyi összesen 40 milliós kárt okozott a kerületnek. A csepeli lakásfelújítások szálai az MSZP-hez kötődő Alfa Invest Kft.-nél futnak össze. A cég nem elégedett meg a szimpla túlszámlázásokkal, fiktív munkákról is állítottak ki bizonylatokat. Így történhetett meg, hogy egy lakás falfelülete tornateremnyivé szélesedett, vagy hogy ablakcserék kiszámlázása és leigazolása után is a régi nyílászárók maradtak. A csepeli földutak felújítási munkálatait szintén leszámlázták, amit a helyi vagyonkezelő is leigazolt. Papíron például több millió forintból megszépült egy olyan út is a Duna-parton, mely nem is létezik.
– Az ilyen ügyek lepapírozásához azért elég sok emberre van szükség.
– Elvileg igen. Remélem, hogy egyszer majd a bíróságon is fény derül arra, milyen szervezett hálózat végezte ezeket a munkákat. De szkeptikus is vagyok. A galvániszapos hordók közé elszállított veszélyes hulladék ügyében például hiába vártunk vádemelésre, pedig a feljelentés régóta ott hever a bíróság asztalán. Hasonló módon várat magára a Csepel SC „lenyúlásának” a felderítése. Az egyesület a kezdetektől fogva a helyiekért működött, az épületeket vagy a kerítést a „kommunista szombatokon” a saját kezükkel emelték a csepeli munkások. A Csepel SC-t Podolák György és az akkori MSZP-s önkormányzati vezetés játszotta át egy Belize-szigeteki offshore cégcsoportnak. Noha felvettek 2,4 milliárdnyi jelzáloghitelt fejlesztésekre, jelenleg még a fűtést sem hajlandók bekapcsolni. Pénzt kérnek az önkormányzattól, de amikor rákérdeztünk, hogy mire költötték el a milliárdokat, az volt a válasz, hogy semmi közünk hozzá.
– Sikerül visszarántani a szakadék széléről a klubot?
– Fogalmunk sincs, hogy mekkora az adósság, mi történik a Csepel SC-ben, ezért azt sem lehet megjósolni, mi lesz a sorsa az egyesületnek.
– Tehet valamit az önkormányzat ebben a helyzetben?
– Minden kezdeményezésünkre az volt eddig a válasz, hogy az önkormányzatnak semmi köze nincs ahhoz, hogy mi történik a Csepel SC-ben. Felkínáltuk a lehetőséget, hogy átvesszük a klubot, de a tulajdonos hallani sem akar erről a megoldásról. A csepeli Munkásotthonnal kapcsolatban is, sajnos, hasonlóan alakulhat a helyzet: ugyanez az offshore cégcsoport ugyanis erre az ingatlanra is rástartolt. Az önkormányzat hiába vállalná a fenntartást, ha nem tudja majd megszerezni az épületet. Egyelőre bizonytalan tehát a Munkásotthon sorsa is.
– Az átadás-átvételkor 2,5 milliárdos adóssággal kapták meg az önkormányzatot. Sikerült törleszteni valamennyit azóta?
– Folyamatos a visszafizetés: a 2010 végére várt 4,3 milliárdos hiányt is sikerült 2,4 milliárdra csökkentenünk. Egy 76 ezres kerületben a központi költségek nagyját a fizetések és a működtetés viszi el. Ezt figyelembe véve a megtakarított 2 milliárd forint hatalmas összegnek mondható. Egyszerűen arról van szó, hogy az elődeink ennyivel kerültek többe. De még mindig hitelből fizetjük ki a havi béreket. Az MSZP-s önkormányzatnak az orrán-száján dőlt ki a pénz. Tökéletes példa, hogy a Gyurcsány-érában megálmodott kormányzati negyed terveivel egy időben Csepelen is elkészült egy terv a Polgármesteri Hivatal felújítására. Erre kifizettek 182 millió forintot. Tudja, mi maradt ebből? Az interneten egy 21 szóból álló projektleírás. A 170 millióból összetákolt önkormányzati portál szinte szóra sem érdemes. A weblap olyan rosszul sikerült, hogy mellette egy másikat kellett üzemeltetni. A teljes költségből 100 millió forintot fizettek ki a projektvezetésre. Mi 400-500 ezer forintból csináltuk meg utóbb a portált.
– A Vörös Csepelben az áll: Észak-Csepel eladása kapcsán a városrész kiérdemelhetné a legnagyvonalúbb kerület jelzőt. Mi áll e mögött?
– Csepelen elképesztő mennyiségű látványberuházás létezett, de csak papíron. Észak-Csepelt bruttó 11,3 milliárd forintért adta el a városvezetés 2005-ben. Nagyjából 100 milliót költöttek kizárólag a tervek összeállítására. Terveztek ide olimpiai várost, lagúnavárost, mindent. A papírok most is mutatósak, azonban semmi nem épült fel a területen. Ugyanez igaz a csepeli uszoda tervére, amiből nyolc is készült, de uszoda egy sem, illetve egy wellness-központ tervére és még sok másra.
– Hihetetlennek hangozhat, de a korábbi mutyivilág főszereplői közül egyesek még most is a csepeli önkormányzatban tevékenykednek. A könyv változtathat ezen az abszurd helyzeten?
– A könyvet a bíróságra és az ügyészségre is eljuttatjuk, de nem kergetünk hiú ábrándokat. A cél elsődlegesen az erkölcsi felelősségre vonás volt, amely teljesült. Másfelől pedig minden csepelinek joga van megtudni, mit tettek a pénzével az elmúlt években.
– Korábban említette, és a könyvben is szerepel: vannak még feltáratlan piszkos ügyek a kerületben. Lesz folytatása a Vörös Csepelnek?
– Könyv formájában valószínűleg nem, de remélem, hogy mostantól nem is lesz szükség rá. Úgy gondolom, hogy egy közpénzből kiadott könyv esetében ennél tovább már nem érdemes menni. Megtettük, amit meg kellett tennünk.
– Az ilyen ügyek lepapírozásához azért elég sok emberre van szükség.
– Elvileg igen. Remélem, hogy egyszer majd a bíróságon is fény derül arra, milyen szervezett hálózat végezte ezeket a munkákat. De szkeptikus is vagyok. A galvániszapos hordók közé elszállított veszélyes hulladék ügyében például hiába vártunk vádemelésre, pedig a feljelentés régóta ott hever a bíróság asztalán. Hasonló módon várat magára a Csepel SC „lenyúlásának” a felderítése. Az egyesület a kezdetektől fogva a helyiekért működött, az épületeket vagy a kerítést a „kommunista szombatokon” a saját kezükkel emelték a csepeli munkások. A Csepel SC-t Podolák György és az akkori MSZP-s önkormányzati vezetés játszotta át egy Belize-szigeteki offshore cégcsoportnak. Noha felvettek 2,4 milliárdnyi jelzáloghitelt fejlesztésekre, jelenleg még a fűtést sem hajlandók bekapcsolni. Pénzt kérnek az önkormányzattól, de amikor rákérdeztünk, hogy mire költötték el a milliárdokat, az volt a válasz, hogy semmi közünk hozzá.
– Sikerül visszarántani a szakadék széléről a klubot?
– Fogalmunk sincs, hogy mekkora az adósság, mi történik a Csepel SC-ben, ezért azt sem lehet megjósolni, mi lesz a sorsa az egyesületnek.
– Tehet valamit az önkormányzat ebben a helyzetben?
– Minden kezdeményezésünkre az volt eddig a válasz, hogy az önkormányzatnak semmi köze nincs ahhoz, hogy mi történik a Csepel SC-ben. Felkínáltuk a lehetőséget, hogy átvesszük a klubot, de a tulajdonos hallani sem akar erről a megoldásról. A csepeli Munkásotthonnal kapcsolatban is, sajnos, hasonlóan alakulhat a helyzet: ugyanez az offshore cégcsoport ugyanis erre az ingatlanra is rástartolt. Az önkormányzat hiába vállalná a fenntartást, ha nem tudja majd megszerezni az épületet. Egyelőre bizonytalan tehát a Munkásotthon sorsa is.
– Az átadás-átvételkor 2,5 milliárdos adóssággal kapták meg az önkormányzatot. Sikerült törleszteni valamennyit azóta?
– Folyamatos a visszafizetés: a 2010 végére várt 4,3 milliárdos hiányt is sikerült 2,4 milliárdra csökkentenünk. Egy 76 ezres kerületben a központi költségek nagyját a fizetések és a működtetés viszi el. Ezt figyelembe véve a megtakarított 2 milliárd forint hatalmas összegnek mondható. Egyszerűen arról van szó, hogy az elődeink ennyivel kerültek többe. De még mindig hitelből fizetjük ki a havi béreket. Az MSZP-s önkormányzatnak az orrán-száján dőlt ki a pénz. Tökéletes példa, hogy a Gyurcsány-érában megálmodott kormányzati negyed terveivel egy időben Csepelen is elkészült egy terv a Polgármesteri Hivatal felújítására. Erre kifizettek 182 millió forintot. Tudja, mi maradt ebből? Az interneten egy 21 szóból álló projektleírás. A 170 millióból összetákolt önkormányzati portál szinte szóra sem érdemes. A weblap olyan rosszul sikerült, hogy mellette egy másikat kellett üzemeltetni. A teljes költségből 100 millió forintot fizettek ki a projektvezetésre. Mi 400-500 ezer forintból csináltuk meg utóbb a portált.
– A Vörös Csepelben az áll: Észak-Csepel eladása kapcsán a városrész kiérdemelhetné a legnagyvonalúbb kerület jelzőt. Mi áll e mögött?
– Csepelen elképesztő mennyiségű látványberuházás létezett, de csak papíron. Észak-Csepelt bruttó 11,3 milliárd forintért adta el a városvezetés 2005-ben. Nagyjából 100 milliót költöttek kizárólag a tervek összeállítására. Terveztek ide olimpiai várost, lagúnavárost, mindent. A papírok most is mutatósak, azonban semmi nem épült fel a területen. Ugyanez igaz a csepeli uszoda tervére, amiből nyolc is készült, de uszoda egy sem, illetve egy wellness-központ tervére és még sok másra.
– Hihetetlennek hangozhat, de a korábbi mutyivilág főszereplői közül egyesek még most is a csepeli önkormányzatban tevékenykednek. A könyv változtathat ezen az abszurd helyzeten?
– A könyvet a bíróságra és az ügyészségre is eljuttatjuk, de nem kergetünk hiú ábrándokat. A cél elsődlegesen az erkölcsi felelősségre vonás volt, amely teljesült. Másfelől pedig minden csepelinek joga van megtudni, mit tettek a pénzével az elmúlt években.
– Korábban említette, és a könyvben is szerepel: vannak még feltáratlan piszkos ügyek a kerületben. Lesz folytatása a Vörös Csepelnek?
– Könyv formájában valószínűleg nem, de remélem, hogy mostantól nem is lesz szükség rá. Úgy gondolom, hogy egy közpénzből kiadott könyv esetében ennél tovább már nem érdemes menni. Megtettük, amit meg kellett tennünk.
Gabay Balázs- mno.hu
fotó: Kitzinger Adrienn
Németh Szilárd, Csepel polgármesterének meghívására Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter látogatott Csepelre. A lakossági fórumon szólt Magyarország költségvetésének alakulásáról, az előttünk álló feladatokról. Előadása végén válaszolt a felmerülő, a megjelenteket érdeklő és érintő kérdésekre. A lakossági fórum kezdete előtt Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter és Németh Szilárd polgármester sajtótájékoztatót tartott.
A karácsonyi készülődések közepette, amikor mindenki vásárlási lázban ég, létezik egy alkotó műhely, ahol már nyolc éve a kultúra s a képzőművészet szenvedélyének hódolnak a kedvtelők. A Király-Erdei-Műhelyben 2011. december 3-án a Nagy Imre ÁMK Alapfokú Művészeti Iskola növendékeinek Válogatott meséink gyűjteménye címmel nyílt kiállítás.
A gyerekek felkészítő tanára, Dékányné Varga Krisztina köszöntötte a megjelent vendégeket, majd Szalma Ágnes iparművész megnyitó beszédet mondott. Ez alatt megérkezett a Mikulás az adventi kiállításnak is immáron nyolcadik éve otthont adó galériába, ahol megcsodálta a gyerekek festményeit, szobrait, és meghallgatta kis műsorukat. Tóth Lázár gitározott, Szukob Nóra fuvolázott és Kindla Eszter prózát mondott. Ezután a mikulás minden gyermeknek és felnőttnek szaloncukorral kedveskedett.
A kiállítás-megnyitó végén Erdei Éva képzőművész saját alkotását és dicsérő oklevelet adott át Lengyel Árpád tanulónak kiemelkedő teljesítményt nyújtó munkájáért.
Az adventi gyermekkiállítás január elejéig tekinthető meg a Király-Erdei-Műhelyben (Kondor u. 29. tel.: 420-1728).
Szöveg és fotó: Antal Zsuzsa
2011. december 4-én ismét együtt lehettek a családok a Szent Imre téren az adventi vasárnapok második rendezvényén, amelyet a csepeli testvérvárosiak (Nagyszalonta) állampolgársági esküje tett ünnepivé.
Újra felcsendültek az adventi dallamok, ezúttal az Egressy Béni Zeneművészeti SZKI és Gimnázium kórusa kíséretében. Mikola Péter gyerekműsorával derítette jókedvre a kicsiket, akik már izgatottan várták a Mikulást. Kisvártatva meg is érkezett a színpadra, ahol manói (Fecsegő és Huncutka) segítségével egy játékos show műsorral kápráztatta el a gyerekeket.
Ezután a színpadra igyekvők szaloncukrot kaptak a Mikulástól és fotózkodhattak is vele. Ugyancsak a kicsiknek szólt a Dongó együttes éneke, mialatt a „szeretet sátrába” ismét szép számmal érkeztek használt játékok az adományozóktól.
Ullrich Ágoston esperes áldása után felemelő pillanat szemtanúi voltak a jelenlévők, amikor az adventi koszorú második gyertyáját Németh Szilárd kerületi polgármester Török László, Nagyszalonta polgármesterével közösen gyújtott meg.
Antal Zsuzsa
fotó: Halászi Vilmos
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata 2011. december 4-én megemlékezést tartott a polgármesteri hivatal falán lévő emléktáblánál. A Himnusz eléneklése után a település 1944-ben történt kiürítésének megakadályozását idézte fel beszédében Vida István. Először Németh Szilárd, Csepel polgármestere helyezett el koszorút az emlékműnél, amit az alpolgármesterek -Ábel Attila, Borbély Lénárd, Morovik Attila- követtek. A jelenlévők virágokkal és mécsesekkel a kezükben rótták le tiszteletüket.
Antal Zsuzsa
2011. december 4-én, Advent második vasárnapján 41 nagyszalontai ünnepélyes keretek között tett állampolgársági esküt a Szent Imre téren felállított színpadon. Ezt követően az adventi koszorú második gyertyáját Németh Szilárd, Csepel és Török László, Csepel testvérvárosának, Nagyszalontának polgármestere közösen gyújtotta meg.
Az ünnepélyes eskütétel a polgármesteri hivatal tanácstermében folytatódott, ahol a nagyszalontaiak egyenként átvehették a magyar állampolgárságot igazoló okmányaikat.
Török László, Nagyszalonta polgármestere hangsúlyozta: „országot lehet építeni téglákból és kövekből, de nemzetet csak gondolatokból és tettekből. Az állampolgársági eskütétel egy olyan lehetőség a határon túliak számára, melynek segítségével megőrzik identitásukat-, melyet minden Magyarországon kívül rekedt magyar érez”.
Németh Szilárd elmondta, annak, hogy az eskütétel Advent második vasárnapján történt, nem pusztán egyházi oka van. „2004. december 5-én az akkori magyar miniszterelnök és az őt támogató pártok lemondtak magyar testvéreikről. Mi itt Csepelen szimbolikusan szeretnénk mutatni: a magyar nemzet egy és oszthatatlan”.
Kitzinger Adrienn- csepel.hu
fotó: Mizik Zsuzsa, Halászi Vilmos
>
Az eskütételről az ECHO TV Híradója is beszámolt. (11.15-től látható a csepeli esemény.)
