Az önkormányzat saját halottjának nyilvánította Benkő Viktornét, született Krug Ilonát, aki 83 éves korában hunyt el októberben. Négy cikluson át, 1990-től 2004-ig volt a csepeli önkormányzat tagja a Munkáspárt képviseletében. Barátai, kollégái főként úgy emlékeznek rá, hogy képviselőként és a szociális bizottság elnökeként rendkívül sokat fáradozott a csepeliek egészségének megőrzéséért és javításáért. Emlékezetes az a pillanat, amikor egy általános iskola negyedik osztályába járó gyermek nem látta jól a táblát, ezért az első padba ültették. De hiába került közelebb a táblához, a szemével akkor sem érzékelte jól a táblát, és azt sem, mi volt ráírva. Nem a figyelmetlenségével volt baj, hanem a szemével. Mivel Csepelen abban az időben nem volt gyermek szemészeti szakrendelés, a tanulót távoli kerületekbe küldték kivizsgálásokra. Benkő Viktorné – Ilonka néni – képviselőként tudomást szerzett az esetről, s addig nem nyugodott, míg Csepelen létre nem hozták a gyermek szemészeti szakrendelést. Ezt követően az orr-fül-gége gyermekrendelést is megszervezte a kerületben. Alighanem saját gyermekkori tapasztalata vezérelte, hogy a gyerekeket nem szabad cserbenhagyni, különösen a hátrányos helyzetű, szegény sorsú ifjoncokat kell pártfogolni.
Ilonka nénire férjével, Benkő Viktorral együtt emlékezünk, aki jelenleg is a Munkáspárt tagja. A házaspár 59 évig élt együtt.
- Zalaszántón születtem, és 1949-ben kerültem Csepelre – mondja a férfi. - Eredeti szakmám asztalos, de az elöljáróságra – akkor így hívták az önkormányzatot – gyermek- és ifjúsággondozóként kerültem. Abban az időben olyan szegénység volt Csepelen, hogy sokan a homokbuckákba vájt bádogkunyhókban laktak. Jártam a környéket, hogy segítsünk a családok, gyerekek szociális helyzetén. Osztottunk élelmiszert, ruhát, máskor pénzsegélyt. Később kineveztek a kerület úttörőtitkárának, majd a budapesti úttörőközpontba kerültem. Feleségemet 1950-ben ismertem meg, majd 1952-ben összeházasodtunk.
- Hogyan történt a megismerkedés?
- Ilonka Pécsről származott, s pedagógusként dolgozott. Általános iskolák alsó tagozatán és a felső tagozaton tanított matematikát és fizikát. A Petőfi téri általános iskolában oktatott, amikor megismerkedtünk. Később a Szent István út 170. és a régi Rákóczi iskolában is tanított. Akkor még Budán lakott a szüleivel, onnan járt Csepelre. Amikor összeházasodtunk, egy ideig kényszerűségből külön éltünk, mert nem volt közös lakásunk: én albérletben éltem, ő pedig a szüleinél. Egy évre rá kaptunk egy lakást a Petz Ferenc utcában, ahol aztán az egész életünket leéltük.
- Milyen munkákat végzett a felesége később?
- Nevelőként, személyzeti vezetőként dolgozott országos hatáskörű szerveknél, többek között az oktatási minisztérium pedagógusképző főosztályán. Legfőbb céljának azt tekintette, hogy a szegény sorsú gyerekeken segítsen. Amikor 1989-ben kettévált az MSZMP, nem léptünk át az MSZP-be, hanem mind a ketten a Munkáspártban maradtunk, mert itt képzeltük el a munkások érdekeinek védelmét. A Munkáspárt volt az, amelyik megtartotta eredeti célját, hogy leküzdjük a szegénységet és az embertelenséget. Különösen akkor erősödött meg az elhatározásunk, amikor a Munkáspártot igyekeztek elszigetelni. Ebben nagy szerepe volt az MSZP-nek is, amellyel a feleségemnek sok vitája volt. Ilonka a Munkáspárt kerületi vezetője lett és számos civil szervezet tagjaként is tevékenykedett.
- Mi volt a baja az MSZP-vel?
- Nagyon bántotta, ezért kemény kritikával illette a közösségi tulajdon felszámolását, az önzést, harácsolást, embertelenséget, amely jellemző volt az önkormányzatra és a rendszerváltás pártjaira is. Az MSZP három cikluson át volt hatalmon az országban, de nem védte meg a baloldali értékeket, hanem feladta azt. Ez elfogadhatatlan volt feleségem szemében és számomra is. Átláttunk a hatalomra került pártok napraforgó, színüket váltó emberein. Jelenleg a tőkések abszolút hatalma figyelhető meg az országban, s ennek az MSZP is az oka. Részt vettek abban, hogy a korábbi jó dolgokat tönkretegyék. Ilonka összetűzésbe került a csepeli vezetőkkel a kórház megszűntetése miatt, mert a Munkáspárt a kórház megtartása mellett állt ki és tüntetett érte; kardoskodott a privatizáció ellen, a közvagyon elherdálása miatt, szót emelt a hajléktalanokért, hogy szállást biztosítsanak nekik és segítsék a munkába állásukat. Feleségem mindenkivel együttműködött, akik a csepeliek sorsáért aggódtak és tevékenykedtek.
- Hogyan emlékszik vissza arra az időszakra, amikor felesége önkormányzati képviselő volt?
- Ilonkát még azok is tisztelték, akik politikai ellenfelei voltak. Feddhetetlen volt, még a gyanú árnyéka sem vetült rá. Számos elismerésben részesült, megkapta a Csepelért Díjat. Tagja volt az oktatási bizottságnak, majd a szociális és egészségügyi bizottság elnöke lett. Egy Semmelweis napi ünnepségen 2005. júniusában egyik méltatója sorolta fel érdemeit. Feleségem részt vett az iskolai egészségügyi hálózat kiépítésében, a gyermekek számára megszervezte a szakrendelést, elindította a kardiológiai rendelést, kialakította a háziorvosi körzeteket, szorgalmazta az ingyenes szűrőprogramokat, fáradozott a fogorvosi gépek cseréjéért és az orvosi műszerfejlesztésért. Mindenek előtt pedig a hátrányos helyzetű gyerekek segítését tartotta szem előtt. Állami elismerésként megkapta az oktatásügy kiváló dolgozója, valamint 2005-ben a Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszt kitüntetését is.
Benkő Viktorné hamvasztás utáni búcsúztatása 2011. november 28-án 13 órakor lesz a Fiumei úti temető szóróparcellájában.
Csarnai Attila
A meghirdetett őszi elektronikai begyűjtés alkalmával a lakosok a csepeli piac parkolójában
A feleslegessé vált képcsöves televíziókészülékek száma 87 darab volt, mely eredményért a Tátika- Napsugár Óvoda DVD-lejátszó készüléket és filmeket kap.
Köszönjük, hogy ilyen sokan adták le a használaton kívüli elektronikus készülékeiket!
Csak hallomásból tudott róla, hogy a Csepel-sziget Általános és Szakiskolában pénzügyi visszaélések történtek 2008-ban, s arra is csak halványan emlékszik, mikor és miért találkozott Deme Gábor és Kun Tamás néhai Takács Józseffel az iskolában a végzetes napon – közölte tanúvallomásában Gulyás Gábor ex-ügyvéd, az MSZP korábbi önkormányzati képviselője a Fővárosi Bíróságon folyó per hétfői tárgyalásán. Gulyás Gábor korábban két alkalommal nem jelent meg a bírósági idézésre, ezúttal azonban nem hiányozhatott, mert a bíró rendbírságot vagy elővezetést helyezett kilátásba.
A csepeli kettős gyilkosság 2009. január 7-én történt a Csepel-sziget Általános és Szakiskolában, ahol megölték Takács József intézményvezetőt és Papp László tanárt. Az emberöléssel Kun Tamás gondnokot és Deme Gábor gazdasági igazgatót vádolják.
A hétfői tárgyaláson Kun Tamás többször rosszul lett, ezért a bíró szüneteket rendelt el. Az elsőrendű vádlott láthatóan végig sápadtan hallgatta végig a tanúvallomásokat, s jelezte, hogy képtelen követni az elhangzottakat.
A szemtanú alig emlékszik
Gulyás Gábort bő egy órán keresztül faggatták a bíróságon, de az egykori ügyvéd a kényesebb kérdések elől kitért, vagy azt felelte, hogy már alig emlékszik a történtekre. Kun Tamást az iskolából ismeri, ahol óraadó tanárként dolgozott. Deme Gáborral már korábban kapcsolatban állt, mert együtt tevékenykedtek az MSZP csepeli alapszervezetében. Demét tehetséges, korrekt emberként jellemezte. Úgy került az iskolába óraadó tanárnak, hogy Deme felajánlotta neki a lehetőséget, miközben maga is szorgalmazta a munkát, mert kiegészítő keresetre akart szert tenni. Gulyás szerint szabályos megbízási szerződést kötöttek, de arra nem emlékezett, hogy ki írta alá azt. Amikor 2007 októberében elkezdte a társadalomismeretek tantárgy oktatását, azt látta, hogy az iskola „anyagilag jól el van eresztve, és én is szép órabért kaptam”. Voltak laptopok, komoly felszerelések. Arról csak szóbeszéd alapján szerzett tudomást, hogy Deme állítólag verte a gyerekeket. Arról is csak kósza információi voltak, hogy az iskolában rossz volt a hangulat. (Ez azért nehezen hihető, mert az iskola valamennyi tanára beszámolt a feszült iskolai viszonyokról, márpedig Gulyás is a tantestület tagja volt.) A pénzügyi visszaélésekről pedig végképp semmit nem tudott, vallotta a bíróságon, mert nem avatták be a gazdasági ügyekbe. Állítása szerint az is csak később jutott a fülébe, hogy Deme pénzügyi elszámolási vitába keveredett az intézményvezetővel, s az igazgatónak ezért kellett távoznia az iskolából.
Telefonhívások a végzetes napon
Gulyás Gábor szemtanúja volt, hogy január 7-én délután 6 óra körül (tehát közvetlenül a gyilkosság előtt) Deme Gábor és Kun Tamás éppen az iskola felé tartottak. Gulyás Gábor a fociedzésen lévő gyerekéért igyekezett a szomszédos iskolába, amikor összefutottak. Legfeljebb három mondatot válthattak, amely körülbelül így hangzott: „Halló, mi újság? Hová, hová?” „Iskolába, megbeszélésre. Hát te?” „Én meg a gyerekért.” Ezután elváltak, majd Gulyás telefonon felhívta Dömös Margit megbízott igazgatót, hogy mit tud a találkozóról. Azt is hozzátette, hogy „rossz érzései” vannak. A megbízott igazgató – aki jelen volt a hétfői tárgyaláson – akkor azt felelte Gulyásnak, hogy neki is „rossz érzései” vannak. Dömös Margit ezt kellő alappal mondhatta, mert tudott az iskolai pénzügyi visszaélésekről, hisz Takács Józseffel együtt nézték át a dokumentációkat. Gulyással még azt is közölte akkor, hogy „nagyon várja Papp Laci telefonját, aki megígérte, hogy a találkozó után azonnal rácsörög. De nyugodjon meg, mert van nála egy diktafon is a biztonság kedvéért.” Gulyás esetében ugyanakkor nehezen értelmezhető szófordulat a „rossz érzések”, mivel állítása szerint nem tudott sem a pénzügyi sikkasztásról, sem a tantestületben tapasztalható feszültségekről. Vajon miért aggódott, ha nem volt rá oka? Ha pedig volt rá oka, miért állította, hogy fogalma sem volt a visszaélésekről?
Gulyás Gábor a véletlen találkozó után – a „rossz érzései” miatt – egy közeli zöldséges bolt mellett parkolt le autójával, s egy darabig figyelte, vajon mi történik az iskolában. Vallomása szerint azonban kisvártatva elment, s csak pár órával később tudta meg a híradásokból, mi zajlott le az iskolában.
Nem árt feljegyezni azt az epizódot sem, hogy Gulyás Gábor tanúvallomása után költségtérítés címén 55 ezer 800 forintra tartott igényt, amelyet a bíróság a törvény szerint kiutal számára. Gulyás azzal indokolta ezt, hogy az idézésre Németországból érkezett haza, s a Budapest és München közötti autóút ennyibe került neki.
Sikertelen szembesítés
Ellentmondásosnak tűnő tanúvallomást tett K. Mária, aki abban az időben a Mátyás Király Általános Iskola igazgatója volt, jelenleg tanárként dolgozik ugyanott. Úgy fogalmazott, hogy jó együttműködés alakult ki a Csepel-sziget Általános Iskolával, és szóbeli megállapodás alapján ajánlották fel a sportsátor használatát tornaórákra. Deme Gábort Takács József mutatta be neki, s az ügyeket ezután vele intézte. Állítólag „szívességi alapon” használhatták a gyerekek a sportsátrat egy vagy két télen, de ezért „soha semmilyen pénzt nem kértünk és nem kaptunk”. A testnevelő tanárok úgymond szabadnapjukon foglalkoztak a gyerekekkel, de az igazgatónő – vallomása szerint – nem tudott az órabérükről. „Az biztos, hogy nem panaszkodtak a kollégák” – tette hozzá. „Nekem nem volt jogom, hogy megkérdezzem, miféle javadalmazásban részesülnek” – állította, amit kételkedve fogadott a bíróság, mert K. Mária mégiscsak az igazgató volt. K. Mária a konkrét kérdések elől folyamatosan kitért, illetve azzal hárította el a válaszokat, hogy az esetleges számlások kapcsán rendre azt ismételgette: „Ehhez sincs közöm”.
Az igazgatónőt szembesítették Deme Gáborral, aki kijelentette: „A sportsátorért fizettünk bérleti díjat. Személy szerint neked adtam át a pénzt borítékban több alkalommal”. K. Mária szerint ez valótlanság. Deme szerint dokumentumok igazolják a bérleti díj kifizetését. A bíróságra most az a feladat hárul, hogy ellenőrizze a tényeket.
A Fővárosi Bíróságon folyó per november 22-én folytatódik.
Csarnai Attila
Nátha, torokfájás, influenza: nem könnyen elkerülhető betegségek a téli időszakban. Ám miközben a legújabb kutatások is azt bizonyítják, hogy a rendszeres mozgással megelőzhetőek – többek között - az előbb felsorolt kórok is, a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az intenzív testmozgás néha árthat a betegeknek. Mire figyeljünk?
Az ajánlások szerint a hét legalább 5 napján végzett félórás, közepes intenzitású edzés hatékonyan véd a felsőlégúti fertőzésektől. Ugyanakkor nem árt figyelni arra, hogy a túlzásba vitt mozgással éppen az ellenkező hatást is elérhetjük: legyengül az immunrendszerünk, s így szabad utat enged a vírusoknak, baktériumoknak. A fitnesz megszállottjainak viszont jó hír, hogy a heti többszöri, 30-60 perces edzés legalább 40 százalékkal képes csökkenteni a betegségben töltött napok számát a megfázások szezonjában.
Ha minden elővigyázatosság ellenére mégis megbetegednénk, az a legjobb, ha ágyban várjuk ki a gyógyulást. Makacsul tartja magát az a tévhit, miszerint a betegséget a sportolás során fellépő intenzív verejtékezéssel ki lehet izzadni: ezt semmiféle adat nem támasztja alá. Ráadásul veszélyes is lehet, ha betegen sportolunk: vannak ugyanis olyan vírusok, amelyek a szívizmot támadják meg, ezeknek sokszor csak láz nélküli, náthaszerű tüneteik vannak. Mivel a vírusfertőzés okozta szívizomelhalás egyáltalán nem fáj, így minden jel nélkül pusztulnak el a szívizom vagy a hajszálerek sejtjei.
Akár nátháról, akár influenzáról legyen szó, mind a két esetben az a leghatékonyabb gyógymód, ha a beteg otthon marad és pihen. Mivel vírus okozta bajokról van szó, nem segítenek az antibiotikumok. Ezekre csak akkor lehet szükség, ha néhány nap elteltével sem múlnak a panaszok, vagy ismét felszökik a láz, ami már bakteriális fertőzésre utalhat. Mindenképpen ágyban kell maradni akkor is, ha a betegség kiterjedtebb és súlyosabb tüneteket okoz. Vagyis eszünkbe se jusson edzeni, ha légzőrendszeri fertőzésünk van, ha lázzal, nyelési nehézségekkel, és erős fájdalmakkal küszködünk. Ilyenkor lehetőség szerint az egész napot pihenéssel kell tölteni. A szakemberek azt javasolják, hogy a mozgás elkezdésével se kapkodjunk: ha súlyosabb vírusfertőzésből, influenzából épültünk fel, a tünetek megszűnése után mindenképpen iktassunk be egy kéthetes pihenést, és utána is csak fokozatosan növeljük a terhelést.
Ugyanakkor érdekes megfigyelés az, hogy a közepesen intenzív, rendszeres mozgást végző embereknél az influenza elleni oltás kevesebb mellékhatást okoz és könnyebben is vészelik át az egyéb szezonális betegségeket is.
- m -
A Csepeli Vöröskereszet ingyenes ruhaosztást tart 2011. november 24-én (csütörtökön) 9.00-12.00
Helye: Csepeli Vöröskereszt, XXI. ker. Ady Endre út 61.
Szeretettel várnak minden rászorulót!
2011. november 13-án a Papp László Budapest Sportarénában rendezték meg a „Jobb Velünk a Világ” elnevezésű jótékonysági koncertet, amelynek megálmodói, megvalósítói fogyatékos fiatalok. Az esemény fővédnökei Schmitt Pál köztársasági elnök és Makray Katalin asszony, valamint Sólyom László és felesége voltak. Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzatát Szuhai Erika önkormányzati képviselő, fogyatékosügyi tanácsnok és Kanyik Csaba, az egészségügyi és szociális ágazat vezetője képviselte.Az önkormányzat jóvoltából kétszáz csepeli- főként szellemi fogyatékosok-, vettek részt a koncerten, melynek bevételét ökoház építésére fordítják.
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete 2011. október 13-i rendkívüli ülésén döntött arról, hogy 200 darab jegy megvásárlásával támogatja a Nem adom fel Alapítványt.
Szöveg és fotó:
A Csepeli Gerincút kivitelezése kapcsán a 41. héten járdaépítési munkák folynak a Kapisztrán János utca- Csőgyár utca között, valamint a Betű utcában. Csatorna fedlapok beépítését végzi a kivitelező a Budafoki útnál, a Magyar utcában pedig esővíz csatornák bekötése folyik.Továbbra is tart a zöldfelület rendezése a Karácsony Sándor utca- Posztógyár utca között, illetve a zajárnyékoló falak és kapuk építése a Posztógyár utcában. Ezzel párhuzamosan épül a gerincút- Posztógyár utca csomópontja, ahol szakaszos útépítésre kell számítani.
A Posztógyár utcában, valamint a Kapisztrán János utca- Budafoki út között végzendő munkák folyamatos hétvégi munkavégzéssel járnak.
Láng Zsolt, a Fidesz-KDNP jelöltje kapta a legtöbb szavazatot a főváros 2-es számú választókerületében vasárnap tartott - az alacsony részvétel miatt érvénytelen - időközi országgyűlési képviselő-választáson. Az érvénytelenség miatt két hét múlva, november 27-én második fordulót kell tartani.
A kormánypárti jelölt egyedül több szavazatot kapott, mint a másik négy jelölt összesen. Láng Zsolt a szavazatok mintegy 52,61 százalékát (10.031 szavazat) szerezte meg a helyi választási iroda hivatalos adatai alapján. A választáson a második az MSZP jelöltje Lévai Katalin lett 24,18 százalékkal (4.611 szavazat), a harmadik helyen az LMP-s Karácsony Gergely végzett 15,55 százalékkal (2.965 szavazat). Negyedik lett a Jobbik színeiben Bodor Zoltán 6,53 százalékkal (1.245 szavazat), míg ötödik Kovácsics Ádám, a Jólét és Szabadság Demokrata Közösség (korábban MDF) jelöltje 1,13 százalékkal (216 szavazat).
A második fordulóban ugyanazok a jelöltek indulhatnak, mint az elsőben, ám bárki visszaléphet. Az érvénytelenség miatt két hét múlva, november 27-én második fordulót kell tartani, akkor azonban már sem eredményességi, sem pedig érvényességi küszöb nem lesz; az a jelölt nyer, aki a legtöbb szavazatot kapja. Az érvényességhez 50 százalék feletti részvételre lett volna szükség, ám este 7 óráig csak a választópolgárok 39,02 százaléka adta le szavazatát (19.167 érvényes voks). Az időközi választást azért kellett kiírni, mert az országgyűlés az egyéni választókerületben mandátumot szerző fideszes Balsai Istvánt alkotmánybíróvá választotta, a két tisztség pedig összeférhetetlen egymással.
Láng Zsolt: Töretlen a választók bizalma a kormányban
A II. kerületi időközi országgyűlési képviselő-választás eredménye azt jelzi, hogy másfél év után is bíznak az emberek a kormányban, és támogatják munkáját – mondta Láng Zsolt, a Fidesz-KDNP képviselőjelöltje vasárnap este az MTI-nek. Láng Zsolt, aki egyben a II. kerület polgármestere is, köszönetet mondott a voksokért, és jelezte: csaknem az az eredmény született az időközi választáson, mint 2010 tavaszán. A politikus kiemelkedően magasnak nevezte a 39 százalékos részvételt, bár, mint mondta, titkon bízott az érvényességben. A polgármester azt mondta, hogy "nagyon tudatos szavazók vannak a II. kerületben, akik szeretnének beleszólni a közügyekbe és a politikába", álláspontja szerint ezt igazolják a számok is. Láng Zsolt úgy vélekedett: az emberek látják a nehéz helyzetet, és azt is, hogy nagyon nehéz örökséget kaptak a szocialistáktól, "plusz egy teljes pénzügyi és gazdasági válság közepén vagyunk, és számtalan kérdés van, ami bizonytalanságban tarthat bennünket, de a kormány dolgozik, mindent megtesz annak érdekében, hogy kiutat mutasson". Hangsúlyozta: azt érzi, hogy ehhez a munkához megvan a támogatottság. Elmondta, a második forduló előtt arra törekszik, hogy meggyőzze azt a 10 ezer embert, aki rá szavazott, hogy jól tette, emellett pedig másokat is részvételre bíztat.
(MTI-fidesz.hu)
Fennállásának 75. évfordulóját ünnepelte november 11-én a Gyermekláncfű Óvoda Fenyves utcai Tagóvodája, mely Csepel legmagasabb pontján, fenyő- és lombos erdővel körülvett természetvédelmi területen, a Tamariska domb tetején áll. A születésnapi rendezvényen részt vett Németh Szilárd polgármester,
A 75. születésnap alkalmából Németh Szilárd polgármester az ovisok szorgos segédletével együtt hársfát ültetett el az óvoda udvarán, majd bent kezdődött el az ünnepi műsor. A Fenyves óvoda történeti emlékeit Barna Mária, a Gyermekláncfű Óvoda intézményvezetője idézte fel, majd Csepel polgármestere köszöntötte az ünneplőket. Beszédében hangsúlyozta, hogy az önkormányzat jövőbeni tervei között szerepel a Tamariska domb rendbetétele és felkarolása, mely által az intézmény környéke is szebbé válhat.
A születésnapi ünnepségen az Ibolya-, a Margaréta- és a Gyöngyvirág csoport óvodásai már izgatottan várták, hogy alkalmi ruhába öltözve megörvendeztessék játékos előadásaikkal a vendégeket. Ezután a gyerekek házilag készített mézeskalácsot és díszes üvegcsébe csomagolt olajat osztottak szét a jelenlévőknek, majd Hóbor Sándorné tagóvoda vezető virágcsokrot adott át az egykori munkatársaknak.
A Fenyves utcai Tagóvodában egész héten születésnapi rendezvényprogramokkal igyekeztek színesíteni a 75. évforduló méltó megünneplését az intézmény dolgozói. Régi fotókból és tárgyi emlékekből készítettek kiállítást az óvoda előterében. Továbbá Zene Maci koncertet, rajzversenyt és egészségnapot szerveztek a gyerekeknek, valamint teadélutánnal és táncházzal kedveskedtek az egykori és jelenlegi óvodásoknak családtagjaikkal együtt.
Antal Zsuzsa
fotó: Mizik Zsuzsa
Nyilvánosságra kerülnek a csepeli önkormányzat 2010 októbere előtti működésével kapcsolatban feltárt események – egyebek mellett erről döntött a képviselő-testület csütörtöki rendkívüli ülésén. A kiadvány minden bizonnyal nagy érdeklődésre tarthat számot, mivel számos olyan esemény történt az előző ciklusokban a kerületben, amelyek országos botrányokká dagadtak, de a körülményekről és az ügyek hátteréről keveset lehet tudni.
A képviselő-testület egyhangúlag elfogadta azt a javaslatot, hogy az októberben elhunyt Benkő Viktórnét a csepeli önkormányzat saját halottjának nyilvánítsa. Benkő Viktorné a Munkáspárt képviseletében 1990-től 2004-ig volt az önkormányzat tagja. Nevéhez fűződik, hogy szorgalmazta az iskolai egészségügyi hálózat kiépítését, a gyermekrendelések és az ingyenes szűrőprogramok megszervezését, a fogorvosi gépek cseréjét. Hamvasztás utáni búcsúztatása a Fiumei úti temetőben lesz november 28-án.
A képviselő-testület az MSZP, valamint az újonnan alakult Demokratikus Koalíció ellenszavazataival elfogadta azt a javaslatot, hogy az önkormányzat 100 ezer forinttal támogatja az „Egy percnyi talpra állás” című könyv 40 példányának megvásárlását. A könyv '56 eseményeiről szól, s az önkormányzat ajándékként osztja majd szét. A Demokratikus Koalícióról tudni kell, hogy a csepeli testületben egyedüli tagja Borka-Szász Tamás, aki a napokban vált meg a szocialistáktól.
Élénk vita kísérte azt a javaslatot, hogy nyilvánosságra hozzák a csepeli önkormányzat 2010. októbere előtti működésével kapcsolatban feltárt eseményeket. Borka-Szász Tamás egyetértett azzal, hogy a múlt feltárása helyes, de nehezményezte, hogy előzetesen nem ismerhetik a könyv tartalmát. Javasolta, hogy csak az önkormányzat internetes oldalán jelenjék meg a kiadvány, mert ezzel pénz takarítható meg. Dobák István (MSZP) felháborodásának adott hangot, hogy nincsen elegendő információja a megjelenés előtt álló könyvről.
Németh Szilárd polgármester közölte, hogy a kiadvány a bűnről szól, arról a mutyivilágról és visszaélések sorozatáról, amelyek 2010. októbere előtt Csepelen megestek. A csepelieknek joguk van megtudniuk az igazságot, hogy mik történtek a kerületben, amelyekről mélyen hallgattak az előző önkormányzatok vezetői. Ezek közé tartozik például a kettős gyilkosság, amely az egész ország közvéleményét megrázta, miközben a helyi vezetők úgy tettek, mintha semmi közük nem lett volna a szörnyű tragédiához. A képviselő-testület többsége – az MSZP és a Demokratikus Koalíció ellenszavazatával – amellett foglalt állást, hogy a kiadvány nyilvánosságra kerüljön.
Csarnai Attila
fotó: Mizik Zsuzsa
