Ábel Attila
– A Vörös Csepel bevezetőjében is szerepel, és korábban beszélgetésünkben is érintettük: több tucat büntetőfeljelentést tett különböző ügyekben a Fidesz. Melyek a legjelentősebbek ezek közül?
– Lássuk csak! Ott van például a csepeli lakásmutyi, melyben kiválasztott embereknek közpénzből felújított szociális lakásokat utaltak ki. Ezeket pályázat nélkül tették persze, és végül az érintettek meg is vásárolhatták az ingatlanokat. Császár Mihály csepeli rendőrkapitánynak például kiutaltak egy rászorulóknak fenntartott lakást, a kiutalást igazoló dokumentum eltűnt. Az ingatlant felújították 2,5 millió forintért, majd Császár azt albérlőknek adta ki. Hét hónap múlva a nagyjából 8,5 millió forint értékű lakást hárommillióért vette meg. Ez persze csepp a tengerben: a csepeli lakásmutyi összesen 40 milliós kárt okozott a kerületnek. A csepeli lakásfelújítások szálai az MSZP-hez kötődő Alfa Invest Kft.-nél futnak össze. A cég nem elégedett meg a szimpla túlszámlázásokkal, fiktív munkákról is állítottak ki bizonylatokat. Így történhetett meg, hogy egy lakás falfelülete tornateremnyivé szélesedett, vagy hogy ablakcserék kiszámlázása és leigazolása után is a régi nyílászárók maradtak. A csepeli földutak felújítási munkálatait szintén leszámlázták, amit a helyi vagyonkezelő is leigazolt. Papíron például több millió forintból megszépült egy olyan út is a Duna-parton, mely nem is létezik.
– Az ilyen ügyek lepapírozásához azért elég sok emberre van szükség.
– Elvileg igen. Remélem, hogy egyszer majd a bíróságon is fény derül arra, milyen szervezett hálózat végezte ezeket a munkákat. De szkeptikus is vagyok. A galvániszapos hordók közé elszállított veszélyes hulladék ügyében például hiába vártunk vádemelésre, pedig a feljelentés régóta ott hever a bíróság asztalán. Hasonló módon várat magára a Csepel SC „lenyúlásának” a felderítése. Az egyesület a kezdetektől fogva a helyiekért működött, az épületeket vagy a kerítést a „kommunista szombatokon” a saját kezükkel emelték a csepeli munkások. A Csepel SC-t Podolák György és az akkori MSZP-s önkormányzati vezetés játszotta át egy Belize-szigeteki offshore cégcsoportnak. Noha felvettek 2,4 milliárdnyi jelzáloghitelt fejlesztésekre, jelenleg még a fűtést sem hajlandók bekapcsolni. Pénzt kérnek az önkormányzattól, de amikor rákérdeztünk, hogy mire költötték el a milliárdokat, az volt a válasz, hogy semmi közünk hozzá.
– Sikerül visszarántani a szakadék széléről a klubot?
– Fogalmunk sincs, hogy mekkora az adósság, mi történik a Csepel SC-ben, ezért azt sem lehet megjósolni, mi lesz a sorsa az egyesületnek.
– Tehet valamit az önkormányzat ebben a helyzetben?
– Minden kezdeményezésünkre az volt eddig a válasz, hogy az önkormányzatnak semmi köze nincs ahhoz, hogy mi történik a Csepel SC-ben. Felkínáltuk a lehetőséget, hogy átvesszük a klubot, de a tulajdonos hallani sem akar erről a megoldásról. A csepeli Munkásotthonnal kapcsolatban is, sajnos, hasonlóan alakulhat a helyzet: ugyanez az offshore cégcsoport ugyanis erre az ingatlanra is rástartolt. Az önkormányzat hiába vállalná a fenntartást, ha nem tudja majd megszerezni az épületet. Egyelőre bizonytalan tehát a Munkásotthon sorsa is.
– Az átadás-átvételkor 2,5 milliárdos adóssággal kapták meg az önkormányzatot. Sikerült törleszteni valamennyit azóta?
– Folyamatos a visszafizetés: a 2010 végére várt 4,3 milliárdos hiányt is sikerült 2,4 milliárdra csökkentenünk. Egy 76 ezres kerületben a központi költségek nagyját a fizetések és a működtetés viszi el. Ezt figyelembe véve a megtakarított 2 milliárd forint hatalmas összegnek mondható. Egyszerűen arról van szó, hogy az elődeink ennyivel kerültek többe. De még mindig hitelből fizetjük ki a havi béreket. Az MSZP-s önkormányzatnak az orrán-száján dőlt ki a pénz. Tökéletes példa, hogy a Gyurcsány-érában megálmodott kormányzati negyed terveivel egy időben Csepelen is elkészült egy terv a Polgármesteri Hivatal felújítására. Erre kifizettek 182 millió forintot. Tudja, mi maradt ebből? Az interneten egy 21 szóból álló projektleírás. A 170 millióból összetákolt önkormányzati portál szinte szóra sem érdemes. A weblap olyan rosszul sikerült, hogy mellette egy másikat kellett üzemeltetni. A teljes költségből 100 millió forintot fizettek ki a projektvezetésre. Mi 400-500 ezer forintból csináltuk meg utóbb a portált.
– A Vörös Csepelben az áll: Észak-Csepel eladása kapcsán a városrész kiérdemelhetné a legnagyvonalúbb kerület jelzőt. Mi áll e mögött?
– Csepelen elképesztő mennyiségű látványberuházás létezett, de csak papíron. Észak-Csepelt bruttó 11,3 milliárd forintért adta el a városvezetés 2005-ben. Nagyjából 100 milliót költöttek kizárólag a tervek összeállítására. Terveztek ide olimpiai várost, lagúnavárost, mindent. A papírok most is mutatósak, azonban semmi nem épült fel a területen. Ugyanez igaz a csepeli uszoda tervére, amiből nyolc is készült, de uszoda egy sem, illetve egy wellness-központ tervére és még sok másra.
– Hihetetlennek hangozhat, de a korábbi mutyivilág főszereplői közül egyesek még most is a csepeli önkormányzatban tevékenykednek. A könyv változtathat ezen az abszurd helyzeten?
– A könyvet a bíróságra és az ügyészségre is eljuttatjuk, de nem kergetünk hiú ábrándokat. A cél elsődlegesen az erkölcsi felelősségre vonás volt, amely teljesült. Másfelől pedig minden csepelinek joga van megtudni, mit tettek a pénzével az elmúlt években.
– Korábban említette, és a könyvben is szerepel: vannak még feltáratlan piszkos ügyek a kerületben. Lesz folytatása a Vörös Csepelnek?
– Könyv formájában valószínűleg nem, de remélem, hogy mostantól nem is lesz szükség rá. Úgy gondolom, hogy egy közpénzből kiadott könyv esetében ennél tovább már nem érdemes menni. Megtettük, amit meg kellett tennünk.
– Az ilyen ügyek lepapírozásához azért elég sok emberre van szükség.
– Elvileg igen. Remélem, hogy egyszer majd a bíróságon is fény derül arra, milyen szervezett hálózat végezte ezeket a munkákat. De szkeptikus is vagyok. A galvániszapos hordók közé elszállított veszélyes hulladék ügyében például hiába vártunk vádemelésre, pedig a feljelentés régóta ott hever a bíróság asztalán. Hasonló módon várat magára a Csepel SC „lenyúlásának” a felderítése. Az egyesület a kezdetektől fogva a helyiekért működött, az épületeket vagy a kerítést a „kommunista szombatokon” a saját kezükkel emelték a csepeli munkások. A Csepel SC-t Podolák György és az akkori MSZP-s önkormányzati vezetés játszotta át egy Belize-szigeteki offshore cégcsoportnak. Noha felvettek 2,4 milliárdnyi jelzáloghitelt fejlesztésekre, jelenleg még a fűtést sem hajlandók bekapcsolni. Pénzt kérnek az önkormányzattól, de amikor rákérdeztünk, hogy mire költötték el a milliárdokat, az volt a válasz, hogy semmi közünk hozzá.
– Sikerül visszarántani a szakadék széléről a klubot?
– Fogalmunk sincs, hogy mekkora az adósság, mi történik a Csepel SC-ben, ezért azt sem lehet megjósolni, mi lesz a sorsa az egyesületnek.
– Tehet valamit az önkormányzat ebben a helyzetben?
– Minden kezdeményezésünkre az volt eddig a válasz, hogy az önkormányzatnak semmi köze nincs ahhoz, hogy mi történik a Csepel SC-ben. Felkínáltuk a lehetőséget, hogy átvesszük a klubot, de a tulajdonos hallani sem akar erről a megoldásról. A csepeli Munkásotthonnal kapcsolatban is, sajnos, hasonlóan alakulhat a helyzet: ugyanez az offshore cégcsoport ugyanis erre az ingatlanra is rástartolt. Az önkormányzat hiába vállalná a fenntartást, ha nem tudja majd megszerezni az épületet. Egyelőre bizonytalan tehát a Munkásotthon sorsa is.
– Az átadás-átvételkor 2,5 milliárdos adóssággal kapták meg az önkormányzatot. Sikerült törleszteni valamennyit azóta?
– Folyamatos a visszafizetés: a 2010 végére várt 4,3 milliárdos hiányt is sikerült 2,4 milliárdra csökkentenünk. Egy 76 ezres kerületben a központi költségek nagyját a fizetések és a működtetés viszi el. Ezt figyelembe véve a megtakarított 2 milliárd forint hatalmas összegnek mondható. Egyszerűen arról van szó, hogy az elődeink ennyivel kerültek többe. De még mindig hitelből fizetjük ki a havi béreket. Az MSZP-s önkormányzatnak az orrán-száján dőlt ki a pénz. Tökéletes példa, hogy a Gyurcsány-érában megálmodott kormányzati negyed terveivel egy időben Csepelen is elkészült egy terv a Polgármesteri Hivatal felújítására. Erre kifizettek 182 millió forintot. Tudja, mi maradt ebből? Az interneten egy 21 szóból álló projektleírás. A 170 millióból összetákolt önkormányzati portál szinte szóra sem érdemes. A weblap olyan rosszul sikerült, hogy mellette egy másikat kellett üzemeltetni. A teljes költségből 100 millió forintot fizettek ki a projektvezetésre. Mi 400-500 ezer forintból csináltuk meg utóbb a portált.
– A Vörös Csepelben az áll: Észak-Csepel eladása kapcsán a városrész kiérdemelhetné a legnagyvonalúbb kerület jelzőt. Mi áll e mögött?
– Csepelen elképesztő mennyiségű látványberuházás létezett, de csak papíron. Észak-Csepelt bruttó 11,3 milliárd forintért adta el a városvezetés 2005-ben. Nagyjából 100 milliót költöttek kizárólag a tervek összeállítására. Terveztek ide olimpiai várost, lagúnavárost, mindent. A papírok most is mutatósak, azonban semmi nem épült fel a területen. Ugyanez igaz a csepeli uszoda tervére, amiből nyolc is készült, de uszoda egy sem, illetve egy wellness-központ tervére és még sok másra.
– Hihetetlennek hangozhat, de a korábbi mutyivilág főszereplői közül egyesek még most is a csepeli önkormányzatban tevékenykednek. A könyv változtathat ezen az abszurd helyzeten?
– A könyvet a bíróságra és az ügyészségre is eljuttatjuk, de nem kergetünk hiú ábrándokat. A cél elsődlegesen az erkölcsi felelősségre vonás volt, amely teljesült. Másfelől pedig minden csepelinek joga van megtudni, mit tettek a pénzével az elmúlt években.
– Korábban említette, és a könyvben is szerepel: vannak még feltáratlan piszkos ügyek a kerületben. Lesz folytatása a Vörös Csepelnek?
– Könyv formájában valószínűleg nem, de remélem, hogy mostantól nem is lesz szükség rá. Úgy gondolom, hogy egy közpénzből kiadott könyv esetében ennél tovább már nem érdemes menni. Megtettük, amit meg kellett tennünk.
Gabay Balázs- mno.hu
fotó: Kitzinger Adrienn