Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Oktatási Szolgáltató Intézmény (OSZI) a „Közalkalmazottak jogállásáról szóló” 1992. évi XXXIII. törvény 20/A.§ alapján pályázatot hirdet gazdasági vezető munkakör betöltésére.
A közalkalmazotti jogviszony időtartama: határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony
Foglalkoztatás jellege: teljes munkaidő
A vezetői megbízás időtartama: a vezetői megbízás határozatlan időre szól.
A munkavégzés helye: 1212 Budapest, Bajcsy Zs. u. 59/a.
A munkakörbe tartozó, illetve a vezetői megbízással járó lényeges feladatok: az OSZI és ellátási körébe tartozó önállóan működő intézmények működésével összefüggő pénzügyi, számviteli és gazdálkodási feladatok irányítása, szervezése és ellenőrzése, az intézmény céljainak megfelelő hatékony működés feltételeinek biztosítása, fejlesztése.
Illetmény és juttatások: Az illetmény megállapítására és a juttatásokra a „Közalkalmazottak jogállásáról szóló” 1992. évi XXXIII. törvény rendelkezései az irányadók.
Pályázati feltételek:
A pályázat elbírálásánál előnyt jelent:
A pályázat részeként benyújtandó iratok, igazolások:
A munkakör betölthetőségének időpontja: a munkakör a pályázatok elbírálását követően azonnal betölthető.
A pályázat benyújtásának határideje: 2012. február 14.
A pályázati kiírással kapcsolatosan további információt Schubertné Licsájer Hajnal nyújt, a 420-8961-es telefonszámon.
A pályázatok benyújtásának módja:
A pályázat elbírálásának határideje: 2012. február 22.
Minden csepelinek joga van megtudni, hogy mi történt a pénzével – mondta a Lánchíd Rádióban a kerület polgármestere. Németh Szilárd szerint ezért adták ki a Vörös Csepel című könyvet, melyben az elmúlt évek gyanús ügyleteit, mutyijait gyűjtötték össze. Hozzátette: a kiadvánnyal a jövő vezetőihez is szólnak. Az interjút itt hallgathatják meg.
forrás: mno.hu
A Muzsikás együttes 2005 óta folyamatosan a MOL támogatásával tartja a közoktatási intézményekben elhíresült rendhagyó iskolai énekóráját. Idén országjáró koncertkörútjuk első állomását Csepelen kezdték, amikor 2012. január 27-én a Csepel-Sziget Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium épületében muzsikáltak.Az együttes tagjait a magyar népzene szeretete kovácsolta össze – tájékoztatott Sipos Mihály prímás. A Muzsikás zenészek (Porteleki László, Éri Péter, Sipos Mihály és Hamar Dániel) a magyar települések falusi zenészeitől tanulták meg a népzenét. Célul tűzték ki, hogy iskolajárásuk során a rendkívül gazdag Kárpát-medencei népzene kultúráját és a népi hangszereket egy rendhagyó énekóra keretében ismertessék meg a hazai diákokkal.
A népzenei koncerten a csepeli ifjak kíváncsian hallgatták a Muzsikás együttes először játszott kalotaszegi lassú- és szapora csárdását, majd kétezer éves magyar dallamot szólaltatott meg a somogyi pásztorok által készített hosszú furulyáján Éri Péter.
A zenei ritmus egyik fő hangszerét, a nagybőgőt Hamar Dániel mutatta be, aki a koncert alatt mindvégig népzenei élményeiről és annak magyar vonatkozású szerepéről mesélt a diákoknak.
Sipos Mihály hegedűjén a nyolcéves korában tanult Hej, Dunáról fúj a szél… kezdetű nóta dallamát játszotta el, amit kisvártatva a közönség együtt énekelt az együttessel. A Muzsikás búcsúzóul mezőségi tánczenét adott elő a csepeli diákoknak.
Antal Zsuzsa – csepel.hu
fotó: Halászi Vilmos
Az ünnepi, az elmúlt három évszázadra emlékező esztendő rendezvénysorozata nem lehet teljes az itt élők, a csepeliek aktív részvétele, közreműködése, értékteremtő ötletei nélkül.
Ezért Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata – több kategóriában – pályázatot hirdet az alábbiakban felsorolt csepeli közösségek számára. A pályázók feladata, hogy megfogalmazzák az évforduló megünneplésével kapcsolatos terveiket, program-javaslataikat.
(Az évfordulóval kapcsolatos rendezvények, előadások, fellépések, kiállítások, vetélkedők megvalósítása, kiadványok megjelentetése.) A tervek megvalósításához – sikeres pályázat esetén – a csepeli önkormányzat anyagilag is hozzájárul. A pályázatok elbírálása kategóriánként történik. A benyújtott pályázatokat az Emlékbizottság értékeli, bírálja el.
IV. Társasházak, lakószövetkezetek
V. Csepeli vendéglátó egységet üzemeltető szervezet vagy egyéni vállalkozó
Az egyes pályázatok támogatására adható maximális összeg 100 ezer forint. (Egy pályázó csak egy pályázatot nyújthat be, azonban egy pályázaton belül több program is megjelölhető.)
A pályázatok kizárólag a pályázati dokumentációban szereplő adatlapon és az abban foglalt formanyomtatványokkal lehet benyújtani, számítógéppel vagy olvasható kézírással kitöltve. Pályázati dokumentáció beszerezhető személyesen a Csepeli Városkép Kft. telephelyén (1214 Budapest, Simon Bolivár sétány 4-8.), vagy letölthető a www.csepel.hu honlapról, a pályázatok menüpontból.
A pályázatokat 1 példányban, zárt borítékban kell leadni a Csepeli Városkép Kft.-nél, vagy elküldeni postán. A borítékra - kérjük - írják rá: „Csepel 300. évfordulója - pályázat”
A benyújtás határideje: 2012. február 17-e, péntek, 12 óra.
A mindenkori polgármester engedélye is kell a jövőben a Csepel név használatához, így bizonyos esetekben meg lehet akadályozni, hogy visszaéljenek kerületünk és az önkormányzat nevével. A közbiztonság javítása érdekében a közterület-felügyelet létszámát 16 új kollégával növelte az önkormányzat képviselő-testülete, így nem csak nappal, de éjjel is találkozhatnak a csepeliek a felügyelet éber munkatársaival – egyebek mellett erről döntött a képviselő-testület csütörtöki ülésén.
A képviselő-testület az önkormányzat saját halottjának nyilvánította a nemrég elhunyt Kövesi Sándornét, aki évtizedeken át tanított a Jedlik Ányos Gimnáziumban. A városatyák a Kék Általános Iskola új igazgatójának több pályázó közül Tikosné Turi Erzsébetet szavazták meg, és elfogadták az intézményvezetői pályázatok meghirdetését.
Az önkormányzat testülete védetté nyilvánította a „Csepel” nevet. A szigorúbb szabályozást az indokolja, hogy ne lehessen visszaélni kerületünk illetve az önkormányzat nevével; nem mindegy, hogy ki és milyen célra kívánja felhasználni azt. A képviselő-testület többsége elfogadta a javaslatot, hogy – néhány esetet leszámítva – a polgármester előzetes engedélye szükséges a név használatához. Ugyanakkor nem kell engedély az önkormányzat intézményei esetében, amelyek eddig is használták a nevet.
Megszűnik a költségtérítés, megújul a gépjárműpark
Az önkormányzat a közelmúltban bizottsági és képviselő-testületi támogatással közbeszerzési eljárást folytatott le gépjármű-állományának felújítására. A kerület 13 személygépkocsit vásárolt 43 millió forintért. A gépkocsik az önkormányzat rendes, zökkenőmentes működéséhez szükségesek, időről időre pedig azért kell új kocsikat vásárolni, mert a szerviz- és fenntartási költségek az autók amortizációjával együtt növekszik, és fenntartásuk gazdaságtalanná válik. A mostani gépkocsi-beszerzéssel a választott tisztségviselők, a polgármester és az alpolgármesterek és a jegyző is szolgálati kocsit kapnak, viszont megszűnik a költségtérítés. A szocialista képviselők értetlenkedve fogadták a javaslatot, mire Szeles Gábor jegyző utalt rá, hogy ezzel a lépéssel tiszta helyzetet teremtenek, a korábbi működéshez képest pedig nem nőnek az ilyen jellegű kiadások.
Németh Szilárd polgármester a vitában hangsúlyozta, hogy nem luxusautókat vásárolt az önkormányzat, és szigorú elszámolási rendet alkalmaznak. Az MSZP-s kritikákra kiemelte: a jelenlegi vezetés jóval kevesebb fizetésért dolgozik mint a korábbi, és jóval kisebb a költségtérítésük is, amely most ráadásul teljesen megszűnik. A korábbi gyakorlat szerint a tisztségviselők ugyan a saját gépjárműveiket használták, de ennek fejében 100 ezer forintot meghaladó költségtérítést kaptak – ez a most megszűnő juttatás a kerület új vezetésénél már kezdettől 30 ezer forintra csökkent.
Csepel 300
A képviselő-testület döntése alapján az önkormányzat pályázatot írt ki a csepeli közösségek részére a Csepel 300. évfordulójának megünnepléséről szóló programokra. Az idei költségvetésben 15 millió forintot biztosítanak erre a célra. A döntéssel az önkormányzat egyben emlékbizottságot hozott létre, amelynek elnöke Klinghammer István professzor lett.
A városatyák támogatták a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány által szervezett Csángó Bált, és a Csepeli Svábok Szabad Kulturális Egyesületét. Ugyancsak támogatást kapott a sztómával élő emberek segítésével foglalkozó Dél-Pesti ILCO Egyesület, de elhangzott az is, hogy a Csepeli Szociális Szolgálat pályázaton nyert közel kilenc millió forintot a fogyatékosokat támogató szolgálat működtetésére.
Megújulhat a Kapisztrán János park
Az önkormányzat egy korábbi testületi ülésén Gergely István MSZP-s képviselő azt javasolta, hogy a Kapisztrán János utca Kapisztrán Szent János utca névre változzon, ezért Németh Szilárd polgármester egy olyan előterjesztést is elkészíttetett, amely az ellenzéki politikus kérésének tett volna eleget. Az előterjesztésből azonban komoly vita lett, Gergely István ugyanis kifejtette, hogy javaslata csak egy volt több másik között, és ezért azt visszavonja.
A testület meghallgatta Kál Károly korábbi SZDSZ-es képviselőt is, aki helyi lakosként szintén kifogásolta a névváltoztatási javaslatot, valamint az utca és az ott található kisebb tér évtizedek óta tartó elhanyagolt állapotát.
A vita zárszavában Németh Szilárd polgármester Gergely István kérésének eleget téve visszavonta a névváltoztatást, és a javaslatára a képviselő-testület végül arról döntött, hogy rendezik az utca és a tér környékét, emlékparkot létesítenek Kapisztrán Szent János tiszteletére. A testületi ülésen Tenk András LMP-s képviselő Tamariska-dombbal kapcsolatos előterjesztését is támogatták a városatyák: itt Németh Szilárd polgármester kiemelte, hogy az önkormányzat eddigi döntései is megfelelnek az ellenzéki képviselő mostani javaslatainak.
Morovik Attila alpolgármester arról számolt be, hogy a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat levélben értesítette a hajléktalanok ellátásáról szóló szerződés megkötésének visszavonásáról. Németh Szilárd jelezte, hogy nem tesznek le az elesettek megsegítéséről, noha a hajléktalansággal összefüggő problémákat még sehol sem tudták tökéletesen megoldani. Kiemelte, hogy törekedni kell arra, hogy a hajléktalanokat lehetőleg visszavezessék a normális életbe és a munka világába. Az azonban továbbra sem fogadható el, hogy közterületeket foglaljanak el, életvitel-szerűen ott éljenek a fedélnélküliek. Csepelen jelenleg a gyár területén, két helyen is található hajléktalanszálló, emellett a Vöröskereszt által fenntartott nappali melegedő és utcai szolgálat működik. Az önkormányzat terve, hogy egy újabb nappali melegedőt alakítson ki – tette hozzá.
Csarnai Attila
fotó: Zarándi Bence
2012. január 27-én Németh Szilárd polgármester és
2005-ben az ENSZ közgyűlése egyhangú határozattal az auschwitzi haláltábor 1945-ös felszabadításának napját a holokauszt mintegy hatmillió áldozatának nemzetközi emléknapjává nyilvánította. Ennek immár 67 éve. (A Gergely-naptár szerint minden évben más napra esik, a zsidó naptár szerint Niszán hó 27. napja.)
Az egyhangúlag elfogadott határozat hangsúlyozta, hogy a tagállamok kötelessége megemlékezni a többségében zsidósága miatt üldözött és meggyilkolt áldozatról és oktatási programokat indítani annak elősegítésére, hogy az ehhez hasonló népirtás többé soha ne ismétlődhessék meg. A határozat emellett elutasította a holokauszttagadást, és általánosságban is elítélte a vallási vagy etnikai diszkriminációt és erőszakot.
Budapesten megemlékezés lesz a Holokauszt Emlékközpont és az Élet Menete Alapítvány szervezésében a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban. Beszédet mond Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete, Szita Szabolcs, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója és Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány elnöke. Közreműködik Kézdy György színművész és Gerendás Péter előadóművész.
Ekkor nyitja meg kapuit az intézményben felállított marhavagonban berendezett vándorkiállítás, amelyet az emlékközpont három fiatal munkatársa készített az ahhoz összeállított oktatási programmal együtt.
Emlékezzünk együtt a mintegy hatmillió áldozatra, akik értelmetlenül lelték halálukat! Gyújtsunk mécsest a tiszteletükre.
szöveg és fotó: Kitzinger Adrienn- csepel.hu
A tartalomból:
"Fantasztikus vendégszeretettel fogadtak a csepeliek..." - mondta lapunknak fellépése után Sebestyén Márta, interjú az énekesnővel.
Újra sportosztály indul Csepelen.
fotó: Kitzinger Adrienn- csepel.hu
A Budapesti Rendőr–főkapitányság XXI. kerületi Rendőrkapitánysága rablás bűntette elkövetésének megalapozott gyanúja miatt eljárást folytat a képen látható 53 éves dabasi illetőségű asszony ellen.
A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint az elkövető Budapest III., XVI., illetve XXI. kerületében egy apróhirdetéseket tartalmazó újság társkereső hirdetésére jelentkezve megjelent a sértettek lakásában, ahol a saját maga által hozott süteménnyel kínálta vendéglátóit, akik elfogyasztva azt öntudatlan, magatehetetlen, eszméletlen állapotba kerültek. Az 53 éves dabasi nő - ezt kihasználva - levette a sértettekről ékszereiket, összeszedte a lakásban található értékeket, majd elmenekült a helyszínről.
A nyomozás eddigi adatai szerint a gyanúsított az ország egész területén követhetett el korábban hasonló módszerrel bűncselekményeket, ezért a csepeli nyomozók további sértettek jelentkezését várják.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság XXI. Kerületi Rendőrkapitánysága kéri, hogy akinek sérelmére a képen látható nő hasonló módszerrel követett el bűncselekményt, hívja a 06(1)427-4600/173 telefonszámot, illetve névtelensége megőrzése mellett tegyen bejelentést az ingyen hívható 06-80-555-111 „Telefontanú” zöld számán (h.-cs.: 8.00-16.00, p.: 8.00-13.00), a 107, vagy a 112 központi segélyhívó telefonszámok valamelyikén.
Ingatlan-felvásárlásba kezdett, majd arra támaszkodva több mint félmilliárd forintos hitelt vett fel az MSZP abban a 2005-2009 közötti időszakban, amikor – Gyurcsány Ferenc szavaival – trükkök százaival próbálták eltitkolni, hogy katasztrofális helyzetbe hozták az országot, majd Hagyó Miklós főpolgármester-helyettesi felügyelete mellett csődpályára juttatták a BKV-t is. Legalábbis erre utalnak azok a tulajdoni lapok, melyeket most a Csepel.info nyilvánosságra hoz.
Ha nem foglalkoznánk azzal, hogy a pártnak honnan volt ingatlan-felvásárlásra pénze, önmagában is cinikus, hogy az MSZP azt a válsághelyzetet használta ki, amelynek maga volt a legfőbb okozója. Egyes vélemények alapján felmerül a gyanúja annak is, hogy a párt talán nem érte be a válság okozta „kedvezménnyel”. Az ingatlanok eladói között van egy MSZP-s vezetésű önkormányzati vagyonkezelő és olyan, szintén „MSZP-közeli” cégek is, melyek közül az egyik 800 millió forint közpénzt lapátolt ki különböző, magasan a piaci ár felett kiszámlázott vagy a gyanú szerint fiktív munkavégzéssel Csepelről.
A megvásárolt pártirodákat az MSZP újra pénzszerzésre használta fel. Az általunk most nyilvánosságra hozott dokumentumok bizonyítják, hogy 550 millió forintos hitellel terhelték meg az ingatlanokat nem sokkal a 2010-es választások kampányidőszaka előtt. Szakértőink szerint újabb kérdőjeleket vet fel, hogy a hitelt nyújtó Erste Bank betartotta-e az ilyenkor szokásos szabályokat, vagyis a fedezetül szolgáló ingatlanok értéke valóban meghaladja-e legalább az egymilliárd egyszázmillió forintot.
A csepeli MSZP iroda 550 millió forintos titka
A csepeli MSZP „mutyivilágáról” és a kettős gyilkosság titkairól szóló Vörös Csepel című tényfeltáró könyv utószavában jelent meg először utalás arra, hogy az MSZP fővárosi irodáival valami nagyon nem stimmel.
- A gyanúnk szerint évente nagyjából kettőmilliárd forintba került az MSZP a csepelieknek. Ennyi pénzt tudtunk megspórolni a szolgáltatások szinten tartása és kisebb fejlesztése mellett a kormányzás első évében Csepelen. Ennyi pénz úszhatott el kézen-közön minden egyes évben a pártemberek, haverok zsebeibe, pártkasszába valamint a pazarló és féktelen költekezés következtében. Mindannyian hallottunk az MSZP-s pártkasszák feltöltésének legendáiról, és láttuk, hogyan irányították a közpénzt pártközeli vállalkozásokhoz. Abból indultunk ki, hogy a közpénz sem vész el, legfeljebb átalakul. Úgy véltük, hogy a helyi pártszervezethez, pártkasszába is biztosan juttattak pénzeket. Ezért figyeltünk fel először a csepeli MSZP pártirodájára – mondta el a lapunknak Németh Szilárd csepeli polgármester, fővárosi képviselő.
- Amikor megnéztük a csepeli MSZP iroda tulajdoni lapját, kiderült, hogy a 2005-ben vásárolt ingatlanra 2008-ban 400 millió forintos, majd 2009-ben újabb 150 millió forintos hitelt vett fel a pártszervezet – nyilván a választási kampány miatt. Persze ez az iroda az értékét tekintve kevés lenne egy 550 millió forintos hitel fedezetére. Az MSZP négy ingatlanra vette fel ezt az igen jelentős hitelt, és ezért – szerencsére – az összes ingatlan helyrajzi száma rajta van a csepeli pártiroda tulajdoni lapján. Ezzel nagy szerencsénk volt. Kiderült, hogy az MSZP két ingatlant is vásárolt Budapesten éppen azzal egy időben, amikor a gyanú és az ügyészségi vádirat szerint Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettes és csapata szabadon garázdálkodott, pumpálta ki a százmilliókat a BKV-ból és a fővárosból. Ez már csak azért is érdekes, és különösen aktuális, mert a BKV ma gyakorlatilag csődveszélyben van, és ez bizony éppen a Demszky-Hagyó féle MSZP-SZDSZ-es vezetés öröksége – emelte ki a polgármester.
1,49 milliárd forintos kár a BKV-nál: pártingatlanba folyt a közpénz?
Összesen 15 ember, köztük Hagyó Miklós ellen emelt vádat az ügyészség a BKV-ügyben január 11-én. A mellékletekkel együtt majdnem százezer oldalas vádirat szerint a korábbi főpolgármester-helyettes és társai bűnszervezetben követtek el hűtlen kezelést, a korábbi főpolgármester-helyettes pedig úgy tekintett a BKV-ra, mint személyes és politikai jellegű kiadásainak fedezetére. A főügyészség a vádiratában egy kivétellel minden vádlottra börtönbüntetés kiszabását kérte.
A vádirat szerint Hagyó tanácsadójával, L. Ottóval és H. Évával, a BKV-hoz tartozó DBR Metro részleg sajtóreferensével 2007 és 2009 között olyan utasításokat adtak a BKV Zrt. vezetőinek, hogy a közlekedési vállalat számára hátrányos döntéseket hozzanak, szerződéseket kössenek. Antal Attila és
A Csepel.info által megismert tulajdoni lapok szerint a XVII. kerületi Kaszáló utcában egy 1085 m2-es ingatlant és irodát, valamint a IX. kerületi Lónyai utcában egy 88 m2-es irodát vásárolt az MSZP Hagyó Miklós „fénykorának” időszakában.
Az eladók is érdekesek – 800 millió forint közpénzt lapátolt ki az egyik korábbi tulaj
Bár az ingatlanok vételi árait és valós értékét egyelőre nem ismerjük, a Csepel.info által közzé tett tulajdoni lapok igencsak beszédesek, ha az eladókat nézzük.
Kezdjük mindjárt a sort a XVII. kerületi, Kaszáló utcai 1085 m2-es ingatlannal, melyen a tulajdoni lap szerint egy iroda is található. Az ingatlant 2005 nyarán szerezte meg, és 2007-ben adta tovább az MSZP-nek az Inveszt-Alfa Kft., melyet Juhász Ferenc jegyez. Márpedig ezzel a névvel és céggel a Csepel.info és Vörös Csepel című könyv már nem keveset foglalkozott.
Szenteczky János, a csepeli MSZP jelenlegi elnöke, a Csepeli Vagyonkezelő Zrt. korábbi vezérigazgatója 2005-ben strómanként vett részt egy soroksári, Kis-Duna parti ingatlan megszerzésében és értékesebbé tételében. A kezdeti értékénél jóval többet érő ingatlan az akció után Juhász Ferenc párttársához került, aki 2002 és 2006 között a soroksári önkormányzat pénzügyi bizottsága mellett a Soroksár Városfejlesztéséért Közalapítvány MSZP-s felügyelő bizottsági tagja is volt. Juhász egyébként a betéti társaságán keresztül látta el az önkormányzati ingatlanok értékbecslőjének szerepét is.
Amikor Szenteczky János a Csepeli Vagyonkezelő vezérigazgatója lett, Juhász Ferenc cégeihez ömleni kezdett a csepeli adófizetők pénze. A Juhász Ferenchez kapcsolódó cégek – köztük az Inveszt-Alfa Kft. – 2010-ig összesen mintegy 800 millió forint értékben kaptak különböző megrendeléseket – többek között a csepeli lakásmutyiban érintett Császár Mihály rendőrkapitány lakását is ő újította fel 2,5 millió forintért. Csakhogy – legalábbis a rendőrség feljelentések alapján – a cég nem elégedett meg a piaci árnál lényegesen drágább munkavégzéssel, és el sem végzett munkákat is leigazoltattak és leszámláztak. A Szenteczky János által vezetett Csepeli Vagyonkezelő meg gondoskodott arról, hogy Juhász érdekeltségei nehogy lecsússzanak bármilyen közpénzről: volt olyan közbeszerzési eljárás, amit Juhász Ferencnek egy olyan cége nyert meg, amelyik el sem indult a közbeszerzésen. Közkeletű hasonlattal ez olyan, mintha valaki egy lottó ötöst nyerne meg anélkül, hogy nyereményszelvényt vásárolna.
De nem csak egy ilyen, nyilvánvalóan MSZP-közeli tulajdonossal találkozhatunk. Az MSZP IX. kerületi, Lónyai utcai, 88 m2-es irodáját az MSZP-SZDSZ-es vezetésű Ferencvárosi Önkormányzat tulajdonolta 2007 nyaráig, amikor azt – szintén Hagyó fénykorában – a párt tulajdonába sikerült kiprivatizálni. Az MSZP XIII. kerületi, Teve utcai, 121 m2-es irodája 2000-től 2002-ig az Angyalföldi Lakásépítő Rt tulajdonában volt, mielőtt az MSZP-hez került. Nem nehéz kitalálni, hogy volt-e kapcsolat a cég és a helyi önkormányzati vezetés között…
Összességében tehát elmondhatjuk: a megismert négy MSZP-s iroda közül három esetben is érdemes lenne firtatni, mennyi volt az ingatlanok vételi ára és a valós, piaci ár közötti különbség, vagy éppen milyen „mutyiügyletek” lehettek még a háttérben. Az Inveszt-Alfa esetében elég egyértelmű, hogy az MSZP-s cégnek 800 millió forintot pumpáltak ki csak a csepeli adófizetők zsebéből – és akkor még azt nem is tudjuk, hogy a többi önkormányzat esetében ez az összeg mennyi lehet.
Az MSZP irodáira 2008-2009-ben felvett hitelekkel kapcsolatban azonban más kérdőjelek is lehetnek. Lapunk egyik szakértője szerint ugyanis kétségbe vonható, hogy az ingatlanok együttes értéke ez esetben meghaladja-e az 1,1 milliárd forintot. Normális üzleti körülmények között ugyanis a fedezetül felkínált ingatlanok értéke legalább a kétszerese kell, hogy legyen a hitel összegének. Hangsúlyozzuk, normális körülmények között: a hitelfelvétel időpontja ugyanis már a válság idején történt, akkor, amikor a hitelezés rendkívüli módon lecsökkent, és ezt a szabályt is szigorították.
Csepel.info
A tulajdoni lapok másolatai:
Egy újfajta történelemszemlélet kezdődött Csepelen – jelentette ki Németh Szilárd az Echo Televízió Napi aktuális című műsorában. Csepel polgármestere elmondta, a Vörös Csepel című könyv megírása során több mint 40 múltbéli ügyet vizsgáltak, és arra keresték a választ, miért kell súlyos árat fizetniük az embereknek Csepelen az elmúlt 16 év történéseiért.
Németh Szilárd hozzátette, az elszámoltatás eddig is és a továbbiakban is sarkalatos pontja az önkormányzati tevékenységüknek, hiszen még mindig vannak lezáratlan ügyek.
forrás: echotv.hu
