Fiatal csepeli sportreménység lépett be hivatalosan is a sakkozás nagyjai közé: a mindössze 16 esztendős Horváth Dávid a First Saturday elnevezésű verseny nagymester csoportjában  teljesítette a Nemzetközi Sakk Szövetség (FIDE) által szabott utolsó feltételt is és véglegesen megszerezte a Nemzetközi Sakkmesteri címet.

Szőllősi László a Csepeli TK vezetője arról számolt be, hogy ilyen fiatalon Magyarországon mindössze 4 embernek sikerült eddig ilyen címet szereznie, a már most 2412 élő ponttal rendelkező Dávid –a márciusi lista alapján- ezzel bekerült korosztályában a világ legjobb 10 versenyzője közé. Ő az első olyan sportoló, aki a cím megszerzése pillanatában is a XXI. kerületi klub igazolt versenyzője.

Csepel korábban is nevelt komoly eredményeket elért sakkozókat, elég csak a nagymester Héra Imrére gondolni, aki a klub színeiben lett korosztályos világbajnok, vagy Göcző Melindára és Ignácz Máriára, akik nemzetközi mester címmel büszkélkedhetnek.

Az örömteli hírt némileg elhomályosíthatja az a tény, hogy Dávid akkor kaphatja csak meg címét a világszervezettől, ha annak kasszájába befizet 200 eurót, ami a klub anyagi helyzetét tekintve nem egyszerű feladat. Szőllősi László azonban töretlenül hisz benne, hogy elhárul minden akadály és tanítványa mihamarabb átveheti majd a nem mindennapi elismerést.

Légrádi Gábor

Ma 18 órakor nyílik a Nagy Imre ÁMK Alapfokú Művészeti Iskola „AMI pillanatok” című fotókiállítása, amely március közepéig várja a látogatókat. A tárlatot megnyitja Rónaháti Sándorné Katona Cecília, az intézmény vezetője, közreműködnek a művészeti iskola társastánc tanszakos tanulói.

Helyszín: Simon Bolivár sétány 4-8.

Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata megrendülten értesült arról, hogy 2012. február 18-án, életének 65. évében elhunyt Feith Bence, kerületünk oktatási életének jelentős képviselője.

Feith Bence 1984-től, megalakulásától kezdve 21 éven keresztül vezette a csepeli Általános Művelődési Központot, amely az ő kezdeményezésére vette fel Nagy Imre nevét. Haláláig vezető pozíciót töltött be a Nagy Imre Társaságban.

Számtalan innováció, pedagógiai kezdeményezés köthető a nevéhez. 15 éven keresztül volt elnöke az Általános Művelődési Központok Országos Egyesületének, 1994-ben az ő vezetésével vált az egyesület önálló jogi személlyé. Szívügyének tekintette az ÁMK-k lehetőségeinek kutatását, terjesztését. A kerület oktatáspolitikájában is jelentős szerepet játszott. Az MSZP képviselőjeként évekig volt az oktatási bizottság vezetője, 1997-1998 között pedig Csepel alpolgármestereként is tevékenykedett.

Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata nevében részvétünket fejezzük ki az elhunyt családtagjainak, szeretteinek, munkatársainak. Feith Bencét az önkormányzat saját halottjának tekinti, emlékét megőrizzük.

Budapest, 2012. február 20.

Németh Szilárd

Polgármester

Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata

Az Országgyűlés Hivatala pénteken kiírta a Kossuth tér átalakítását és a tér alatti mélygarázs illetve látogatóközpont létrehozását célzó beruházási pályázatát. Február végén, március elején kerülhet a Ház elé az országgyűlési törvényjavaslat, amely nemcsak a parlament működési rendjét szabályozza, de a házőrség létrehozását, és a képviselőkre vonatkozó etikai normákat is tartalmazza majd - minderről Kövér László beszélt az MTI-nek vasárnap adott interjújában.

A parlament elnöke arra is kitért, hogy szerencsésebbnek tartaná, ha később a frakciók hajlanának a kormányzat szélesebb körű rendeletalkotási joggal való felruházására. Kövér László nem tartja időszerűnek Schmitt Pál köztársasági elnök lemondásának kérdését, és számára nyilvánvaló, hogy az ügy nem az államfőről, nem is az ő tudományos tevékenységéről, hanem a jelenleg kormányzó erők lejáratásának szándékáról szól.

A Kossuth tér rendezését, a tér alatti mélygarázs és látogatóközpont létrehozását lehetővé tévő beruházás a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közlése szerint alapvető nemzetbiztonsági érdek miatt a közösségi beszerzések szabályainak alkalmazása nélkül, könnyített eljárásban valósulhat meg.

A teret a "második világháborút követő kommunista szoborrombolások" előtti állapotnak megfelelően állítják helyre. Kövér László olyan látogatóközpontot szeretne a tér alatt, amely Európa számos törvényhozási épületében, múzeumában jellemző; ahol információs iroda működik, ajándéktárgy és tájékoztató kiadványok vásárlása mellett büfé és mosdó is biztosított.

Néhány héten belül a frakciók elé kerül az országgyűlési törvényjavaslat váza, amelyről, az egyeztetéseket követően, a javaslat benyújtása után a parlament tavasszal tárgyal. Kövér László szerint az országgyűlési törvényben kellene szabályozni a parlament ülésezési rendjét, a vizsgálóbizottságok működésének garanciáit." Ide tartozóan azt, hogy ki és mikor köteles megjelenni a vizsgálóbizottságok és egyéb bizottságok előtt, és milyen információkat köteles ott felfedni" - tette hozzá.

Elképzelései alapján a jogszabály érintené a képviselők javadalmaztatását is. A parlament elnöke a házőrség felállítását szintén a törvényjavaslat keretei közé szánja, amely a jelenleg működő Köztársasági Őrezredhez képest többletjogosítványokat kapna. "Kell lennie egy olyan rendvédelmi szervnek, amely garantálja az Országgyűlés és a képviselők biztonságát, amelynek irányítási viszonyai speciálisak, elválnak a végrehajtó hatalomtól" - rögzítette a politikus. Véleménye szerint, ha ma az Országházban bármi történik, amely kényszerintézkedést igényelne, arra csak a Köztársasági Őrezred vagy a rendőrség tudna reagálni. "Ez nem feltétlenül szerencsés, különös tekintettel azokra az új fejleményekre, hogy egyesek újabb és újabb, korábban tiszteletben tartott határt lépnek át, már ami a viselkedési normákat illeti" - fűzte hozzá, megemlítve, hogy volt olyan képviselő, aki fegyvernek minősülő tárgyat vitt az Országgyűlésbe. A Házelnök úgy ítéli meg, hogy most az ilyen jelenségekkel szembeni legitim fellépés lehetősége jogilag ingatag. Közölte, hogy a házőrség felállítása többletlétszámot nem igényelne. Elmondta, hogy az Őrezredet egyébként át fogják alakítani, azt betagolják a rendőrség más szervezeteibe.

Az országgyűlési törvényjavaslatban várhatóan szereplő etikai normák kidolgozása kapcsán egyetemi oktatókat kértek fel, hogy a nemzetközi gyakorlat alapján tegyenek javaslatot arra: a házelnöknek milyen jogosítványokat kellene adni, azokkal a képviselőkkel szemben, akik megsértik a tárgyalás rendjét vagy a képviselői intézmény méltóságát. Kövér László bízik abban, hogy a frakciókkal való konzultációt követően olyan szabályrendszer körvonalazódik majd, "amellyel senki nem fog visszaélni, mégis visszatartó ereje lesz azokra a képviselőkre nézve, akik hajlamosak megfeledkezni magukról".

Kövér László a házszabályból az országgyűlési törvénybe emelné a frakcióalakítás szabályait." Széleskörű népi igénynek" nevezte annak rendezését, hogy ha egy képviselő kilép abból a pártfrakcióból, amelynek színeiben az Országgyűlésbe került, az ne léphessen át más frakcióba, illetve több ilyen képviselő ne alakíthasson új frakciót. Személyes véleménye szerint: nem elvszerű megoldás az, amit a jelenlegi szabályozás tartalmaz, vagyis, hogy félév kihagyással igazolhat át egy független, pártját elhagyó képviselő egy másik képviselőcsoportba. A politikus ebben a kérdésben várja a frakciók álláspontját. Mint mondta, a képviselőcsoportok elé kerülő vázlatban a kérdés rendezése nem szerepel, de ha a frakciók igénylik, szerepelhet a beterjesztett javaslatban.

Az Országgyűlés elnöke a frakciók részéről megfontolandónak tartaná, hogy - a parlament részletekbe menő törvényalkotásának terhére - nem lenne-e hatékonyabb nagyobb teret adni a mindenkori kormánynak a jogszabályalkotásban. Elmondta, hogy az alaptörvény készítésének időszakában felvetődött, hogy nem kellene-e azon országok a példáját követni, amelyek ismerik a sürgősségi kormányrendelet műfaját, vagyis, hogy adott esetben egy sürgető jogalkotási teendőt a kormány ideiglenesen elvégez, és utólagos jóváhagyásra terjeszt az Országgyűlés elé - fejtette ki.

Végül, mint mondta, az ügyet elvetették mert "világos volt, hogy ebből olyan politikai támadások sültek volna ki, hogy már a törvényhozás kompetenciáját is el akarjuk orozni, és rendeleti kormányzásra akarunk áttérni". Ugyanakkor Kövér László szerint a kérdés még mindig időszerű, mert mára a jelenlegi jogalkotási működési módnak kimerültek a tartalékai, kiderültek a hibái. Szerinte sokkal kisebb teher hárulna az Országgyűlésre, és sokkal alaposabban meg lehetne vitatni egy-egy törvényjavaslatot, ha nem tartanának igényt arra a képviselők, hogy minél jobban korlátozhassák a kormány mozgásterét. A politikus a köznevelési törvényjavaslat vitája alapján úgy látja, erre nemcsak az ellenzéki, hanem a kormánypárti képviselők is hajlamosak. "Nincsenek illúzióim, a bizalmatlanság tetőfokán van. De ha már úgyis minden változik, nem árt erről legalább beszélni" - tette hozzá.

Mint mondta, ha parlament a jövőben, adott esetben a következő ciklusban egy olyan filozófián alapulva alakítja át működését, hogy az életviszonyok változásaihoz alkalmazkodva, rugalmasabb teret enged a jogszabályalkotásnak és nagyobb felelősséget ruház a kormányra, akkor ezzel az is együtt jár, hogy az ellenőrzés lehetőségeit és eszközeit viszont a parlament esetében bővíteni, erősíteni kell.

Kövér Lászlót a kormány társadalmi támogatottsága kapcsán nyugalom, de mint hangsúlyozta, nem magabiztosság tölti el. "Amit eddig tettünk, nemcsak a magunk lelkiismerete szerint vállalható, hanem az emberek mérvadó többsége szerint is" - mondta, véleményét többek között a békemenet megmozdulásra alapozva. Szerinte a jövőt illetően sok múlik azon, hogy azokat a lépéseket, amelyeket a kormánynak kényszerűen meg kell tennie, a közvélemény milyen mértékben érti meg és fogadja el.

"Az emberek ma még az átalakítás szükségességét nem vonják kétségbe, legfeljebb azt remélik, hogy az ő életükben ez nem okoz hátrányt a korábban megszokotthoz képest" - tette hozza. Úgy véli: nem az a kérdés, hogy a kormányzatnak mit kellene csinálnia, mert bizonyos értelemben a kabinet kényszerpályán van. "Az a kérdés, hogy a társadalommal folytatott párbeszédben mit tudunk elérni" - mondta.

Arra a kérdésre, hogy szerinte le kell-e mondania Schmitt Pál államfőnek az úgynevezett plágium-ügy kapcsán, Kövér László úgy válaszolt, hogy nem hiszi, hogy ez időszerű kérdés lenne - hangsúlyozva, hogy meg kell várni SOTE által kiküldött szakértői bizottság jelentését Schmitt Pál dolgozata kapcsán. "Ettől az ügytől függetlenül Schmitt Páltól nem lehet elvenni mindazokat az érdemeket, amelyeket az életpályája során akár a sportban, akár korábban a közéletben, akár az elmúlt másfél-két esztendőben szerzett. Az is nyilvánvaló, hogy legyen bármilyen kimenetele ennek az ügynek, az nem Schmitt Pálról szól, még csak véletlenül sem szól Schmitt Pál tudományos teljesítményéről, az ennek a kormányzó erőnek a lejáratására irányuló szándékról szól" - tette hozzá.

(MTI-fidesz.hu)

fotó: Kollányi Péter

Kígyózó sorokban érkeztek az emberek szombat délután az életének hetvennyolcadik évében, február 4-én elhunyt Csurka István ravatalához a Fiumei úti sírkertben, hogy leróják kegyeletüket a dráma- és politikai esszéíró, politikus előtt.

Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke a gyászszertartás keretében Csurka egyik utolsó nyilatkozatát idézve arról beszélt, az író-politikus „lépcsőházi embernek” tartotta magát. „Mi, magyarok, mindannyian lépcsőházi emberek vagyunk. Vita zárulván, harcunk végezvén a nagyok és hatalmasok termeiből kilépvén, vagy éppen onnan kiűzetvén, a lépcsőházban jut eszünkbe, mit kellett volna mondani, mit kellett volna tenni – fogalmazott, majd így folytatta: – Amikor ennek a felismerése áthat bennünket, harag támad bennünk, az pedig nagy dühöt, akár forradalmat támaszthat, sőt az egész világot megrendítheti. Ennek pontos szóval hangot adhat az író, és mozgósítással a politikus. Nagy azonban a kockázat. Az író azt kockáztatja, hogy azok is megértik, akiknek nem kellene, a politikus pedig azt, hogy azok sem értik meg, akiknek kellene” – mondta a püspök, hozzátéve, Csurka István vállalta mindkét kockázatot és – itta a levét annak is, hogy olyanok is megértették írói szavát, akik ezt megtorolhatták, és meg is torolták rajta. Itta annak is a levét, hogy politikai radikalizmusát azok értették a legkevésbé, akik a legtöbbször a vállukra kapták őt.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke az egykori lakiteleki küzdőtársra emlékezett. „Az a nép-nemzeti mozgalom, amelyet ott és akkor, 1987 szeptemberében együtt útnak indítottunk, gyorsan terebélyesedett és lett a rendszerváltás vezető politikai mozgalma, majd pártja. Az író és a közéleti »nehézfiú« Csurka Istvánból így lett író-politikus” – fogalmazott. Bíró Zoltán szavait idézve hozzátette, Csurka István fáklyát tartott a kezében, ezzel járta az országot. Némelyek ráfogták, gyújtogatni készül, holott csak világítani akart. Azt vetették a szemére – folytatta –, hogy szélsőséges. Pedig nem az volt, csak – Ady Endre és Szabó Dezső példáját követve – radikális a magyarság ügyében.

Lezsák emlékeztetett, Csurka még megérte a több százezres békemenet lélekfrissítő látványát. „Ez számára azért is volt történelmi elégtétel, mert jól tudta, csak az egészséges emberi veszélytudat képes így összefogni, együvé szervezni azt a nyugodt nemzeti erőt, amely a magyar függetlenség, a nemzeti önrendelkezés, a belső demokrácia jegyében nemzetpolitikát hitelesít, erősít, és ha kell, védelmez” – mondta.

Kiss Gy. Csaba, a Magyar Írószövetség elnökségi tagja az íróra emlékezett, akinek a siker és az elhallgattatás egyaránt megadatott. „A hatvanas–hetvenes években jelentősen hozzájárult a magyar dráma és próza megújításához. A közép-európai groteszk, az abszurd egyik úttörője, ott kell látnunk drámáit valahol a lengyel Mrożek, a cseh Kundera és Havel korabeli művei­nek a közelében. Életművében megcsillannak Krúdy, Karinthy, Szabó Dezső, a népi írók színei, ahogy ő is ott van, akaratlanul is, az utódok műveiben” – fejtette ki. Kiss Gy. Csaba elmondta, 2012-ben művei „létünk, szellemi kondíciónk meghatározó örökségére”, a Kádár-kor hatására hívják fel a figyelmet. Vagyis a középszerűségre, az elmaradt elszámoltatásra, az erkölcsi relativizmusra és a züllésre.

Kovács László, a MIÉP alelnöke arról beszélt, Csurka István társaságában, akár egy kocsmai asztalnál, akár több százezres tömeg előtt beszélt a Hősök terén, tapintható volt a hallgatóság figyelme. Emlékeztetett arra a szegedi nagygyűlésre, amelyen Csurka a kórházból saját felelősségére távozva, utoljára szólalt fel a nemzet függetlensége, a kormány intézkedései mellett. Dörner György, az Új Színház igazgatója Reményik Sándor Halotti beszéd a hulló levelekhez című versét szavalta el. Az ’56-os hősök parcellájában lévő sírnál a tömeg elénekelte a Himnuszt, majd tapssal vettek végső búcsút az író-politikustól.

A temetésen több közéleti személyiség is megjelent. Eljött Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Wittner Mária képviselő, ’56-os halálraítélt, Lázár János fideszes frakcióvezető, Németh Zsolt külügyi, Szőcs Géza kulturális államtitkár. Mellettük jelen volt több országgyűlési képviselő is, így Kocsis Máté, Papcsák Ferenc, Gulyás Gergely, Demeter Ervin, L. Simon László, valamint Balczó Zoltán, a Jobbik alelnöke is. A gyászolók között feltűnt mások mellett Bayer Zsolt publicista, Zárug Péter Farkas politológus, Nemcsák Károly, a József Attila Színház igazgatója. Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István főpolgármester koszorút küldött.

Pindroch Tamás

fotó: Burger Zsolt

forrás: magyarhirlap.hu

Esztergom falai alatt halt hősi halált Balassi Bálint. Egyike a legnagyobbaknak. Istenes versei a korai magyar irodalom legszebb, legmaradandóbb, legszemélyesebb darabjai. Amikor összeírták az aznapi veszteséglistát, az osztrák jegyző ennyit írt fel a papírra: 

„Meghalt Valentinus Balassi, istentelen magyar.”
 Sok „istentelen” magyarunk közül az első…S aztán elszalad még majd’ három szenvedéssel teli magyar évszázad, s feltűnik irodalmunkban Kazinczy Ferenc. Nem illik őróla másképpen szólni, mint a legnagyobb elragadtatás hangján. Legfőképpen pedig a nyelvújításban végzett élenjáró s fáradhatatlan munkássága indokolja ezt az ájult tiszteletet. De azért most említsük meg, hogy Kazinczy Ferenc volt az, aki akadémikus és klasszicizáló ízlésterrorjával elhallgattatta a niklai remetét, a „Dani uraságot” – drága jó Berzsenyinket. Egyikét a legnagyobbaknak. S majd Ady fedezi fel magának újra, s persze minekünk. Ady – s utóbb Illyés:

„Mert nem ijeszt, mi csak ijeszthet,
nem ölhet, mi csak ölne minket,
mormolj magadra varázsinget,
kiáltsd az éjbe Berzsenyinket.”

Belekiáltottuk azóta, Istenem, de hányszor…

S aztán bekopogtatott mihozzánk is a nagy rabló, a legnagyobb lator, a huszadik század. És nemcsak milliókat ölt, de lelkeket is gyilkolt. És minden meggyilkolt lélek egy emberben rejtőzködött.

És megölte a nagyságokat is a legnagyobb lator. Wass Albert még Babitstól – a legnagyobbak egyikétől – kap Baumgarten-díjat, aztán belehazudják a felejtés, az elhallgatás feneketlen kútjába. És semmi kis akarnokok, tehetségtelen gazfickók mondanak róla ítéletet a mai napig.

Szabó Dezsőnk egy nyilvános utcai padon leli halálát, úgy kaparják el, mint valami ebet. És évtizedekre eltemetik szellemét és nagyságát is azok, akik azt hitték, eltörlik végképp a múltat.

És a süket csöndbe száműzik Tormay Cécile-t is, akit saját korában még Nobel-díjra sem tartanak méltatlannak. És Márait is kitagadják a „kánonból”, aztán utóbb kénytelenek visszavenni, félszívvel, undorodva, csak azért, mert rájuk dől a hatalmas emlék. De meg- és át- és el- és felülíratik a múlt, s egy elviselhetetlen ideológiai ízlésterror szab mértéket, ítél élők s holtak felett – s teszi ezt a Kazinczy nagysága és bátorsága és tisztessége nélkül. 

Kicsi, gyáva, tisztességtelen ízlésterror ez, s már régen nem is csak ízlésbeli a hatása, határa, hatálya. Mindent megítél, s lelket öl, sorsot ront, egyetlen szavával.

Ilyen áldozatra szánták Őt is, akit ma temetünk.

Temették volna már élve, elevenen, arccal lefelé, összedrótozva, embertelenül.

Temették volna, de nem tudták.

Egy tömbből faragott, nagy, komor teste és lelke ellenállt mindennek.

Egy tömbből faragott, nagy magyar ember volt.

Egyike a legnagyobbaknak.

Belefért lelkébe az egész ország, az egész meggyalázott, lebecsült, kiröhögött magyarság.

Arcul köpték érte.

Így állt be Ő már életében a nagy magyar halottak sorába. Onnan indult, a holtában is meggyalázott Balassi mellől, és rárivallt a svarcgelb tintanyalóra. Rárivallt mindenkire, aki bennünket bántott. Nem nézett koreszmére, tabukra és hamis bálványokra, nem érdekelte a származás hazug menlevele – csak a magyar sors, a magyar bánat, magyar öröm, magyar jövő és magyar érdek érdekelte.


„Most tél van és csend és hó és halál.
A föld megőszült;
Nem hajszálanként, mint a boldog ember,
Egyszerre őszült az meg, mint az isten,
Ki megteremtvén a világot, embert,
E félig istent, félig állatot,
Elborzadott a zordon mű felett
És bánatában ősz lett és öreg.”

Így temetjük Őt, Vörösmartyval.

S megpróbálunk odaállni az emléke alá. Vagy mögé. Hogy óvjon, segítsen, védelmezzen – és irányt szabjon.

Isten veled, István bátyám…

Bayer Zsolt

A népi szokásokat felelevenítő disznótoron vehettek részt a csepeliek és vendégeik ezen a farsangi szombaton. Az először megrendezett csepeli disznótort nagy érdeklődés övezte. 

Forralt bor, pálinka, sült vér, pecsenye: hamisítatlan falusi disznótoros hangulat várta a látogatókat Csepelen, az első csepeli disznótoron. (Az alábbi linken 18:40-től tekinthető meg az ECHO TV Híradójának felvétele.)

Egy 160 kilós sertés adta életét és vérét a rendezvényért. Csepel polgármestere szeretné, ha hagyományt teremtenének ezen a farsangi napon: „Azt gondoltuk, hogy itt a farsang közepén azt a hagyományt, amit Csepelen nagyon régen ismernek, a disznóölés hagyományát elindítjuk, és megpróbálunk az emberekkel együtt ennek örülni” – nyilatkozta Németh Szilárd. 

Kiderült: régi időket idéző, családias hangulatú disznótoros a nagyvárosban is nagy sikert arat.

forrás: echotv.hu

2012. február 18-án a Csepeli Ifjúsági Tábor egy valódi disznótornak adott otthont. Az önkormányzat első hagyományteremtő rendezvényére rendkívül sokan ellátogattak, már reggel fél nyolc előtt többedmagukkal várakoztak a korán kelők a bejárat előtt.

A vérpezsdítő pálinkák kóstolása után a mintegy 160 kilós malac pörzsölése következett, amelyet szájtátva néztek a fővárosi gyerekek.

A faluhelyeken ma is hagyományos népi szokások szerint bontották és dolgozták fel a sertést a böllérek, akik éles késeikkel kockázták a zsírszalonnát, kicsontozták a combból a kolbásznak való húst, a belsőségekből (máj, szív, tüdő) abálták a hurkakészítés alapanyagait.

Reggelire készült a hagymás vér és a pecsenye, ebédre pedig orjaleves, toroskáposzta, hurka, kolbász és farsangi fánk dukált. A régi idők hangulatát idéző disznótoros eszem-iszomhoz a Puszta Band mulatós zenéje szólt.

A gyerekek sem unatkoztak, mert kézműves foglalkozásokkal – gyurmázás, farsangi álarckészítés, arcfestés – várták őket a Csepeli Városkép Kft. szervezői.

Miközben a disznótoros vigadalom zajlott, addig a Vaga Banda komédiásai és gólyalábasai télűző mutatványaikkal kápráztatták el a kicsiket és nagyokat. Tréfás népi hagyományú előadásukon fújták a trombitát, mohácsi busójáráskor látható autentikus jelmezt öltöttek magukra, tűzzsonglőrködtek a magasban, majd a farsangi hétvége alkalmával szimbolikusan elégették a telet elűző szalmából készült Farsang Rozália névre hallgató bábujukat.

Az első csepeli disznótorra ellátogatók forralt bort, pálinkát, forró teát kortyolhattak, szelőmájast, tüzes kolbászt, disznósajtot kóstolhattak, s ha kedvük tartotta mézet is vásárolhattak, majd távozáskor pedig „vásárfia töpörtyűt” kaptak.

Antal Zsuzsa

A disznótorra Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter is elküldte köszöntő levelét a csepelieknek: jó szórakozást kívánt a vidéken hagyományosnak tekinthető hurka- és töpörtyűkészítéshez, amely remek alkalmat ad a jó beszélgetésekre.

A levelet teljes hosszában alább tekinthetik meg.

fotók: Bede Orsolya, Kitzinger Adrienn és Zarándi Bence

2012. február 18-án, szombaton 8 és 16 óra között a Csepeli Ifjúsági Táborban (1213 Budapest, Hollandi út 8-10.) a régi idők hangulatát felidéző eszem-iszom, vigadalom elevenedik meg.

Egy nem mindennapi eseményre invitáljuk Önöket: az első budapesti; csepeli disznótorra, ahol a népi szokások szerint dolgozzuk fel a sertést. Úgy, ahogyan azt apáink és elődeink tették: családias légkörben, a hagyományok továbbörökítése jegyében.

Reggel a téli hideg ellen a kilátogatók jóféle "fogópálinkával" és forralt borral is védekezhetnek, majd kezdődhet a pörzsölés, a disznó bontása és feldolgozása. Ezután a töpörtyűnek való belekerül az üstbe, árad a különböző fűszerek illata, a húsból kolbász lesz, a hurkák kezdenek kitelni, fő  az orjaleves és a toroskáposzta, sül a farsangi fánk...

A jóízű testi töltekezés mellett szellemi táplálék is várja majd a Csepeli Ifjúsági Táborba kilátogató kicsiket és nagyokat: megelevednek a farsang hagyományai és tűzzsonglőrök segítségével elég majd a telet jelképező bábu is.

A belépőjegy ára a felnőtteknek 500 Ft, amely egy pohár forralt bor vagy egy kupica pálinka elfogyasztását is magában foglalja. /Távozáskor  " vásárfia töpörtyűt " is kapnak a kilátogatók./

A gyermekeknek a forró tea és a belépés egész nap díjmentes!

Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete tisztelettel meghívja Önt 2012. február 23-án, csütörtökön 17.00 órai kezdettel tartandó rendes ülésére, melynek helyszíne a Polgármesteri Hivatal Nagytanácsterme (1211 Budapest, Szent Imre tér 10. földszint 5.).