Nekünk együtt kell dolgozni azon, hogy ez a seb begyógyuljon! A zászlón is, az ország testén is, mert ez a mi érdekünk, ez a mi hazánk – fogalmazott portálunknak adott interjújában Wittner Mária ’56-os hős. A fideszes országgyűlési képviselő szerint, ha Bajnaiék még egy évig kormányoztak volna, akkor kitehették volna az országhatárra, hogy „Magyarország elkelt”.
- Hogyan vélekedik arról, hogy most, október 23-án az Egymillióan a Magyar Sajtószabadságért szervezet tüntetésén jelentheti be Bajnai Gordon visszatérését a politikába?
- Sajnos a rendszerváltás óta csak két miniszterelnök volt, akik erkölcsileg is elfogadhatóak az ország számára. Az, hogy egy pufajkást, aki részt vett a sortüzekben és a megtorlásokban, visszaszavaztak a hatalomba, holott ’56 szellemére épült maga a rendszerváltás is, finoman szólva is kissé bizarr. De itt van még a D-209-es, a tartótiszt Medgyessy, és a harmadik, Gyurcsány Ferenc, akit én segédmunkásnak nem vennék fel az állataim mellé… Annak idején sokat gondolkodtam ezen, és beszélgettem a barátaimmal, hogy nekünk csak olyan kormányfő jár, akit csak szégyellni lehet? Aztán 1998 és 2002 között végre megérezhettük, hogy jó itthon lenni, jó magyarnak lenni. De az Orbán Viktor elleni jelenlegi támadások sem szólnak semmi másról, csak hogy a nyakunkba ültessék azt a Bajnai Gordont, aki ugyan rövid ideig kormányzott, de senki nem választotta meg miniszterelnöknek, hanem az „őszödi böszme” nevezte ki. Azt mondtam akkor, hogyha még egy évet hatalmon maradnak, akkor kitehettük volna a táblát, hogy „Magyarország elkelt”.
- ’89-ben Önök azt gondolhatták, hogy megismerhetővé és lezárhatóvá válik a múlt, mégis, ha az említett politikusok kormányzó pozícióba kerülhettek, akkor a múlt nagyon is itt van a jelenben…
- Valójában rendszerátmentés zajlott, ugyanis a ’80-as évek közepére gazdasági csődbe jutott az ország, ezért tárgyalni kellett az IMF-fel. Nagyon érdekes, hogy az a Kádár, aki addig úgy építette a szocializmust, hogy megtöltötte a 301-es parcellát, egy mondat után fejet hajtott a kapitalizmusnak. „Eddig szocializmust építettünk, ezután majd kapitalizmust építünk” – gondolta ő. Hát kik ezek az emberek? Elvtelen, hataloméhes erkölcsi hullák! Mert, ha nekem van egy elvem, azt én viszem a halálomig, és nem adom fel. De mi történt? A hatalomért, pénzért, vagyonért kiszolgáltattak egy egész nemzetet. Megtermelt értékeinket átjátszották, és ezért tudja őket elfogadni a Nyugat, mert lakájmódon azonnal meghajoltak, mint annak idején Moszkvának. Nekik teljesen mindegy, hogy kinek szolgáltatják ki hazánkat. Úgy, mint két malomkő között őrlődik ez az ország a keleti internacionalizmus és a nyugati globalizmus között. Ilyenkor felteszem magamnak a kérdést: ezért harcoltunk, ezért halt meg annyi ember. És ezt súlyosbítja, hogy nem engedik a forradalmat tisztára mosni.
- Az egyik legnagyobb hazugság épp Tóth Ilona koncepciós pere volt…
- Épp a napokban olvastam a könyvet. Nagyon megrázott. Pedig én előtte már logikailag összeraktam azt, ami ebben a könyvben le van írva. Én pontosan tudtam, hogy Tóth Ilona pere volt az egyetlen nyilvános per a Díszteremben. Az egész azért volt, hogy a Nyugatnak és a kommunista elvtársaknak bebizonyítsák, „nincs itt baj Magyarországon, csak a csőcselék randalírozott, ugyanis", „ha egy orvos ennyire szadista, akkor milyenek lehetnek a pesti srácok az utcán?” Így gyalázták meg Tóth Ilonát emberségében, és rajta keresztül a forradalmat. Nem véletlen, hogy Kádár titkosíttatta ’56 sajtóját, mert ez volt az a két hét, amikor nem hazudott a sajtó. De én mindig azt szoktam mondani, nincs titok a Nap alatt, mert az igazság egyszer kiderül. Két gyermek naplója is előkerült később, amelyben a forradalom napjait örökítették meg úgy, ahogy ők akkor tizenkét-tizennégy évesen látták az eseményeket.
- Ön ismerte személyesen Tóth Ilonát?
- Nem, de a sorsát igen. Ráadásul a koncepciós perek logikáját tökéletesen nyomon lehet követni Tóth Ilona esetén keresztül, és azért kellene megcsinálni a történet nagyjátékfilmes feldolgozását is, mert így juttatható el széles tömegekhez, hogy mi történt valójában ’56-ban. Aki megnézi ezt a drámát, soha nem fogja elfelejteni, hogy mit csináltak, és hogyan mocskolták be a forradalmat. Nekünk az volt a célunk, hogy ezt a mocskot lemossuk Tóth Ilonáról. Tóth Ilona gyerekkora óta orvosnak készült, de képesek voltak rá, hogy meggyalázzak hivatástudatában, s felakasszák a forradalommal együtt. Nagyon kemény harcot folytattunk Tóth Ilona igazságáért. Az évekig dobozban lévő nyers filmet csak gyűjtésből tudtuk megcsinálni. De én akkor is azt mondtam és most is: Tóth Ilona sorsát ország világ elé kell tárni, mert meg kell értenie az embereknek, hogy miről is szóltak azok a perek.
- Később aztán az első Orbán-kormány idején megtörtént Tóth Ilona rehabilitációja és úgy kerülhetett a SOTE elé szobra.
- Igen, Ilona visszajuthatott ércbe öntött tisztaságában oda, ahonnan elindult.
- Jelenthet bármilyen körülmény felmentést azoknak az embereknek, akik szerepet játszottak a koncepciós perekben?
- Soha, sehol nem igazolhatjuk a hóhérokat, nincs igazolás arra, amit tettek. Főleg annak fényében, hogy később ők rendszerátmentést csináltak a haszon reményében. Ezekből a vöröskönyves kommunistákból lettek az élkapitalisták. Egész életüket átszövi a hazugság, és még mindig vissza akarnak jutni a hatalomba. Erről szól a 23-i tüntetésük is, ezt tervezik, de nem fog menni. Az az ember, aki mindig megbotránkozott a hazugságon, az nem tudja elfogadni azt a hazugsághalmazt, amit be akar adagolni nap mint nap a baloldal a Parlamentben ma is.
- Beszélhetünk ’56 misztériumáról?
- A zászlónkban van a misztérium, ugyanis ez egy lukas zászló, amiből kivágták az átkos címert, és mi mindig erre az átkos címerre asszociáltunk. Egy egészséges gondolkodású, olasz fiatalember adta meg igazán a lyukas zászló értékét. Ő azt mondta, hogy ezen a zászlón a lyuk lehet Krisztus sebe, de akár golyó ütötte seb is, a kérdés az, hogy mikor gyógyul be ez a seb.
- Mit üzenhet ’56 eszménye a ma emberének?
- Például azt, hogy nekünk együtt kell dolgozni azon, hogy ez a seb begyógyuljon! A zászlón is, az ország testén is, mert ez a mi érdekünk, ez a mi hazánk. Aki kifosztotta, menjen a vagyonával, de bennünket hagyjon, hogy újjáépíthessük ezt az országot. Hagyja, hogy felemelhessük úgy, ahogyan ’56-ban szerettük volna. Ez a seb akkor fog begyógyulni, ha Magyarországon már elfogadott lesz a fiatalok körében is az 1956-os forradalom tisztasága és hősiessége. Tudom, hogy nehéz éveken vagyunk túl, de ha van remény arra, hogy fölemelkedik az ország, akkor, mielőtt a markunkat tartjuk, mi áldozzunk ezért a hazáért, úgy, ahogy áldoztak 1956-ban a forradalmárok, akár az életüket is.
(fidesz.hu)
Képzőművészet, irodalom, zene, tánc: a művészet minden ága képviselteti magát Csepelen, a november 26-a és december 1-je között megrendezésre kerülő művészeti héten. A szervező Csepeli Városkép Kft. ügyvezetőjét, Vida Istvánt kérdeztük a részletekről.
„Az esemény megnyitója november 26-án, 18 órakor lesz a Csepel Galériában, ahol közel harminc csepeli, vagy csepeli kötődésű művész alkotásaiból nyílik kiállítás Tisztelgés Csepelnek címmel. Szintén a galéria lesz a helyszíne azoknak a rendhagyó művészeti foglalkozásoknak, amire a kerület középiskolásait várjuk. Lacza Márta és Dékány Ágoston festészetről és grafikáról, míg Pálffy Katalin és Málik Irén szobrászatról és textilművészetről mesél majd. A kisebbeknek a Radnóti Miklós Művelődési Házban lesznek foglalkozások Hangszerek világa címmel; a kerület két zeneiskolája komolyzenei hangversenyt ad, de a Jézus Szíve Templomban is – itt orgonahangverseny lesz és kóruséneket is hallgathatnak – élvezhetik majd a zenét az érdeklődők. A Csepeli Irodalmi Kávéház két alkalommal is várja a vendégeket: Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke lesz a rendező és a házigazda.”
További ízelítő a művészeti hét eseményeiből, a teljesség igénye nélkül: néptáncgála lesz a Királyerdei Művelődési Házban, ahol a kerület valamennyi néptánccsoportja fellép. A modern táncokat a nemzetközi sikereket elért Freetime TSE, és Csep' Jazz Dance képviseli.
A művészeti hét táró eseménye december 1-jén lesz: Tabáni István ad koncertet a Királyerdeiben.
A rendezvényeket – a Tabáni koncert kivételével – ingyenes látogathatják. A művészeti hét részletes programjait, helyszíneit a hamarosan megjelenő programfüzetben, illetve a Csepeli Hírmondó novemberi számaiban olvashatják.
Nyolcvanadik születésnapját ünnepli október 21-én Csernai Pál, a magyar és a nemzetközi futball kiemelkedő alakja, aki a Csepeli Vasas középpályásaként kezdte meg labdarúgó pályafutását.
A felnőtt csapatban először 1952-ben mutatkozott be, ahol hamarosan a csapat egyik alapemberévé vált. Pályafutása csúcsán, 1955-ben két alkalommal is pályára lépett a magyar labdarúgó-válogatottban. Az 1956-os forradalmat követően a Német Szövetségi Köztársaságba emigrált és a bajnokcsapat Karlsruher SC játékosa lett, akiknél 28 mérkőzésen lépett pályára melyeken összesen hat gólt szerzett. Az 1958/59-es bajnoki szezonban Svájcban, majd utána a Stuttgarter Kickers kötelékében játszott. Stuttgartban hat év alatt száztizenhárom mérkőzés alatt tizenegy gólt szerzett. Levezetésként ismét Svájcba szerződött, végül 1966-ban fejezte be játékos-pályafutását.
Edzői szakképesítését Svájcban szerezte, majd 1968-ban a másodosztályú Wacker Berlin szakvezetője lett, majd két év múlva másodosztályú csapatokat trenírozott. 1971-ben egy rövid időre a belga Royal Antwerp csapatát irányította.
1973-ban visszatért az NSZK-ba és a badeni labdarúgó-szövetséghez került, ahol a helyi amatőr-válogatott edzője lett. 1977-ben a legendás Lóránt Gyula segítőjeként az Eintracht Frankfurt pályaedzője lett, majd Lóránttal együtt a Bayern Münchenhez került. Nem sokkal később menesztették Lórántot és Csernai Pál vette át a bajorok vezetőedzői posztját, először csak ideiglenes jelleggel. Wilhelm Neudecker, a Bayern akkori elnöke eredetileg az osztrák Max Merkelt kívánta leszerződtetni, de a játékosok sztrájkfenyegetése miatt végül Csernai maradt a vezetőedző, viszont Neudecker távozott posztjáról.
1980-ban -6 esztendőt követően ismét- német bajnoki címet szerzett, amit egy évvel később megismételtek. Sikeresen alkalmazta az újdonságnak számító területi védekezést alkalmazó, ún. Pál-rendszert. 1982-ben a német labdarúgó-kupát is elhódította csapatával. 1983-ban távozott Münchenből.
Még abban az évben átvette a görög PAOK Szaloniki csapatát, ám egy év után távozott és a portugál Benficához szerződött, ahol korábban Guttmann Béla és Baróti Lajos is tevékenykedtek. Csapatával megnyerte ugyan a portugál kupát, de a bajnokságban csak harmadik lett, ezért távozott a klubtól.
Ezt követően rövid ideig a Borussia Dortmund és a török Fenerbahçe csapatának is vezetőedzője volt, majd 1988-ban korábbi csapata, az Eintracht Frankfurt kispadjára is leült, de abban a szezonban a csapat több edzőt is foglalkoztatott, és Csernait a karácsonyi ünnepség alkalmával menesztették. Egy év szünetet követően fél évig a svájci Young Boys Bernnél dolgozott, s később visszatért Németországba, ahol a kiesés ellen küzdő Hertha BSC edzéseit vezette, de ott sem dolgozott sokáig.
Egy hosszabb szünet után az Észak-koreai labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányává nevezték ki, de nem tudta kijuttatni a csapatot az 1994-es labdarúgó-világbajnokságra, emiatt menesztették. Edzői pályafutásának végén hazatért Magyarországra és az EMDSZ Soproni LC vezetőedzője lett, de nem tudta a csapatot megmenteni a kieséstől.
Ezután vonult vissza az edzőségtől, napjainkban Budapesten él, és kora ellenére meglehetősen fitt, naponta jár tornászni, és egyszer egy héten hódol úszó szenvedélyének.
Isten éltesse!
Légrádi G.
Forrás: Wikipédia,Nemzeti Sport
Nyolcvanadik születésnapját ünnepli október 21-én Csernai Pál, a magyar és a nemzetközi futball kiemelkedő alakja, aki a Csepeli Vasas középpályásaként kezdte meg labdarúgó pályafutását.
A felnőtt csapatban először 1952-ben mutatkozott be, ahol hamarosan a csapat egyik alapemberévé vált. Pályafutása csúcsán, 1955-ben két alkalommal is pályára lépett a magyar labdarúgó-válogatottban. Az 1956-os forradalmat követően a Német Szövetségi Köztársaságba emigrált és a bajnokcsapat Karlsruher SC játékosa lett, akiknél 28 mérkőzésen lépett pályára melyeken összesen hat gólt szerzett. Az 1958/59-es bajnoki szezonban Svájcban, majd utána a Stuttgarter Kickers kötelékében játszott. Stuttgartban hat év alatt száztizenhárom mérkőzés alatt tizenegy gólt szerzett. Levezetésként ismét Svájcba szerződött, végül 1966-ban fejezte be játékos-pályafutását.
Edzői szakképesítését Svájcban szerezte, majd 1968-ban a másodosztályú Wacker Berlin szakvezetője lett, majd két év múlva másodosztályú csapatokat trenírozott. 1971-ben egy rövid időre a belga Royal Antwerp csapatát irányította.
1973-ban visszatért az NSZK-ba és a badeni labdarúgó-szövetséghez került, ahol a helyi amatőr-válogatott edzője lett. 1977-ben a legendás Lóránt Gyula segítőjeként az Eintracht Frankfurt pályaedzője lett, majd Lóránttal együtt a Bayern Münchenhez került. Nem sokkal később menesztették Lórántot és Csernai Pál vette át a bajorok vezetőedzői posztját, először csak ideiglenes jelleggel. Wilhelm Neudecker, a Bayern akkori elnöke eredetileg az osztrák Max Merkelt kívánta leszerződtetni, de a játékosok sztrájkfenyegetése miatt végül Csernai maradt a vezetőedző, viszont Neudecker távozott posztjáról.
1980-ban -6 esztendőt követően ismét- német bajnoki címet szerzett, amit egy évvel később megismételtek. Sikeresen alkalmazta az újdonságnak számító területi védekezést alkalmazó, ún. Pál-rendszert. 1982-ben a német labdarúgó-kupát is elhódította csapatával. 1983-ban távozott Münchenből.
Még abban az évben átvette a görög PAOK Szaloniki csapatát, ám egy év után távozott és a portugál Benficához szerződött, ahol korábban Guttmann Béla és Baróti Lajos is tevékenykedtek. Csapatával megnyerte ugyan a portugál kupát, de a bajnokságban csak harmadik lett, ezért távozott a klubtól.
Ezt követően rövid ideig a Borussia Dortmund és a török Fenerbahçe csapatának is vezetőedzője volt, majd 1988-ban korábbi csapata, az Eintracht Frankfurt kispadjára is leült, de abban a szezonban a csapat több edzőt is foglalkoztatott, és Csernait a karácsonyi ünnepség alkalmával menesztették. Egy év szünetet követően fél évig a svájci Young Boys Bernnél dolgozott, s később visszatért Németországba, ahol a kiesés ellen küzdő Hertha BSC edzéseit vezette, de ott sem dolgozott sokáig.
Egy hosszabb szünet után az Észak-koreai labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányává nevezték ki, de nem tudta kijuttatni a csapatot az 1994-es labdarúgó-világbajnokságra, emiatt menesztették. Edzői pályafutásának végén hazatért Magyarországra és az EMDSZ Soproni LC vezetőedzője lett, de nem tudta a csapatot megmenteni a kieséstől.
Ezután vonult vissza az edzőségtől, napjainkban Budapesten él, és kora ellenére meglehetősen fitt, naponta jár tornászni, és egyszer egy héten hódol úszó szenvedélyének.
Isten éltesse!
Légrádi G.
Forrás: Wikipédia,Nemzeti Sport
„Ahogyan a szarvas kívánkozik a folyóvízhez, úgy kívánkozik a lelkem hozzád, Istenem! Isten után szomjazik lelkem, az élő Isten után” (Zsoltárok könyve 42,2-3)
A zsoltárban elénk állított kép a szarvasé. Tudjuk róla, milyen nehéz közvetlenül szemügyre venni, szemtől-szembe találkozni, „barátkozni” vele, hiszen a legkisebb gyanús zörejre kész azonnal messze befutni az erdő rejtekébe. Kevésbé közismert, hogy ha szarvast akarunk látni, nyári melegben mindig érdemes lesben állni a forrásnál, a folyóparton és az odavezető csapások mentén, mert szomjúsága elnyomja rejtőzködésre ösztönző éberségét.
Ivás előtt, ivás közben így ez a riadt, gyors lábú állat mégis „megnyílik” a vizsgáló tekintetek előtt.
Ilyen félelemmel teli, nyughatatlan, rejtőzködő emberek vagyunk mi is. Űzött vadakként hajszol minket sok-sok határidős tennivalónk, a család, munkahely, lakóközösség elvárásai, a hírcsatornákból ránk zúduló információk özöne. Elgondolkodásra, megállásra szinte nem is jut időnk, vagy ha mégis, akkor túlhajszolt lelkünk már nem képes azt értelmesen felhasználni. Kapcsolataink is híján vannak a meghittségnek, sokszor a pillanatnyi tennivalókra szorítkoznak. Nem merjük vagy nem is tudjuk már igazán megmutatni magunkat mások előtt. Ebben a folytonos menekülésben már azzal sem vagyunk tisztában, kik vagyunk, miért élünk, milyen rugók mozgatják tetteinket.
A hívő ember többlete: csendben maradva meg tud nyugodni, idejét rászánva oda tud fordulni másokhoz, hogy ápolja kapcsolatait, végül tisztában van saját céljaival, belső szándékaival. A forrás, amely szomjúságát megelégíti: az élő Isten. Valaki, aki nem menekül előle szarvasként, hanem kitárja gondolatait előtte a Bibliában – attól sem riadva vissza, hogy félreértelmezhetik. Sőt, aki kitárta neki ölelő szívét Jézus Krisztus földi sorsában – még a visszautasítás, keresztre feszítés sem tarthatta ettől vissza.
Kéri Tamás
református lelkipásztor
A BRFK XXI. kerületi Rendőrkapitánysága az „Iskola rendőre” program keretében ingyenes kerékpár átvizsgáló napot rendezett október 20-án a Rákóczi Kertben. A kerület általános iskoláiba és óvodáiba kiküldött felhívásra mintegy 140-en jelentkeztek.
Közülük sokan családtagjaikkal együtt érkeztek a kerékpárok szervizelésére, melyet a Velocipede Kft. munkatársai végeztek.
A szakemberek szinte megállás nélkül olajozták a láncokat, ellenőrizték a fékpofákat, beállították a váltókat, felpumpálták a kerekeket és tanácsokat adtak a komolyabb beavatkozást igénylő javításokra, az esetleges alkatrész cserékre.
Szabó János ügyvezető elmondta, hogy a legtöbb hiba a karbantartások hiányából adódik. Ezért nem árt odafigyelnünk a fékberendezésekre, a láncoknak és a fogaskerék csoportoknak a kenésére, mert a megfelelő ápolással hosszú távú élettartamot spórolhatunk a biciklinknek. A szakember évente kétszer (tavasz és ősz) ajánlja a kerékpárok szakszerű átvizsgálását.
Az úttesten való biztonságos kerekezés érdekében fontos jól ismernünk a közlekedést segítő jelzőtáblákat és útburkolati jeleket. Ha biciklivel a közúton tekerünk kötelező fejvédő sisakot és láthatósági mellényt viselnünk, de ajánlottak a fényvisszaverő pántok, a könyök és térdvédők használatai is. A kerékpárunkon viszont kötelező lennie fehér színű első lámpának, piros színű hátsó lámpának és prizmának, két egymástól független féknek, valamint legalább az első keréken borostyánsárga küllőprizmának.
A kerékpár átvizsgáló napra ellátogató gyerekek Szuperbringa kalauzt, világító biciklis matricát és kerékpáros közlekedést segítő jelzőtáblás papírvonalzót kaptak ajándékba a csepeli rendőrkapitányság munkatársaitól.
Szöveg és fotó: Antal Zsuzsa
Október 19-én 17 órakor adták át a Tér - Szín - Jel Csepeli Művészek Társaságának Utazás című kiállítását a Kék Iskola Galériában. A vendégeket Illyés Gábor, a galéria vezetője köszöntötte. Beszédében elmondta: a kiállítás 28 művész munkáit mutatja be, köztük nyolc olyan fiatal is bemutatkozik, akik mostanáig egyáltalán nem, vagy csak ritkán állítottak ki Csepelen.
A képgalériát ide kattintva tekinthetik meg.
A Tér - Szín - Jel Csepeli Művészek Társasága a Csepel Galéria Egyesületből alakult, tudtuk meg Illyés Gábortól. A csoportosulásban olyan elismert kerületi művészek is részt vesznek, mint Pálffy Katalin, Lacza Márta vagy Dékány Ágoston, de nem csak képzőművészeket látnak szívesen körükben: írókat, költőket, színészeket, más művészeti ágak képviselőit is örömmel várják. A tárlatot az iskola egykori diákja, Márkus András nyitotta meg.
A művészettörténész szerint a kiállított alkotásokon megjelennek emlékek, önelemzések, és olyan képek, amelyek az elvágyódás érzését keltik. "Csak az szabad, aki szabad akar lenni." - mondta el Márkus András, majd kiemelte: az alkotásokon moralizálás és a jelen pillanatában megszülető álmok is jelen vannak. Kiemelte: a kiállítás koncepciója nem rendezi homogén csoportokba a hasonló ihletésű műalkatásokat és felhívta a résztvevők figyelmét arra, hogy a munkákat önálló egységként, önmagukban is szemléljék. A kiállításon a 28 alkotó változatos technikákat sorakoztat fel, így az érdeklődők fotókban, olajfestményekben, grafikákban, kollázsokban, kőszobrokban és bronz kisplasztikákban is gyönyörködhetnek. A tárlat egyik különlegessége egy fénykép, amelyen Erős Apolka egy szobra látható. A műalkotás jelenleg Kínában van kiállítva, a jövőben pedig Európa több pontján is bemutatják.
A kiállítás megtekinthető november 8-ig, minden hétköznap 8-18 óráig a Kék Iskola Galériában.
Angel Marianna - Csepel.hu
fotó: Halászi Vilmos
Tisztelt csepeli lakosok!
A Budapesti Rendőr - főkapitányság XXI. kerületi Rendőrkapitánysága jogtalan elsajátítás vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást ismeretlen tettes ellen.
A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint az ismeretlen elkövető 2012. július 1-jén 13 óra 54 perc és 14 óra 00 perc közötti időben a Szent László utcai Tesco üzletéből eltulajdonított egy pulton felejtett iPhone 4s típusú fekete mobiltelefont.
Az ismeretlen elkövető 30-40 év körüli átlagos testalkatú fehérbőrű férfi, aki a bűncselekmény elkövetésekor kék színű farmernadrágot és világoskék színű, mintás inget viselt. Az elkövető a bűncselekmény helyszínéről gyalog távozott.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság XXI. kerületi Rendőrkapitánysága kéri, hogy aki a képen látható férfit felismeri, jelenlegi tartózkodási helyével vagy a bűncselekménnyel kapcsolatban érdemleges információval rendelkezik, hívja a 427-46-12 telefonszámot, illetve névtelensége megőrzése mellett tegyen bejelentést az ingyenesen hívható 06-80-555-111 „Telefontanú” zöld számán a 107 vagy a 112 központi segélyhívó telefonszámok valamelyikét.
2012. október 18-tól egy kétméteres mesefa díszíti a Gyermekláncfű Óvoda Szarka utcai Tagóvodájának udvarát. Az óvoda meseszép ötletét - mely elsősorban a magyar népmese emléknapjához kapcsolódik -, Lakatos Emil, az egyik ovis kislány nagypapája faragta. A cserfából készült tulipános tetejű alkotáson megtalálhatók a két gyerekcsoport jelképei, a katica és a pillangó, de felfedezhetők az öregkirály, a királylány, a napsugár s a kedvenc állatos mesefigurák (például Vuk) motívumai is.
Az átadáson a mesefa alkotója Aranytulipán című saját verses meséjét olvasta fel a gyerekeknek, akik énekkel és mondókával köszönték meg munkáját. Utána körbejárták az új művészeti alkotást.
Szöveg és fotó: Antal Zsuzsa
Közel 70 sportoló, sportvezető gyűlt össze október 19-én a csepeli polgármesteri hivatal nagytanácstermében, hogy a közelmúltban elért kimagasló eredményeik okán köszöntse őket Németh Szilárd polgármester és Borbély Lénárd alpolgármester.
Az eseményről készült képgaléria megtekinthető ide kattintva.
A képviselő-testületi ülések előtt immár hagyományos módon köszöntik a Csepel hírnevét öregbítőket, s mivel a közelmúltban igen sok kék-piros színekben versenyző ért el sikereket, Csepel vezetése külön erre az alkalomra kisebb ünnepséget szervezett a nem mindennapi teljesítményt elérő sportolók tiszteletére. A hivatalban 10 sportág képviselői fogadták az elismerő szavakat és Németh Szilárd polgármester pohárköszöntőjében fejezte ki elismerését a kimagasló teljesítményekért, és edzőik munkájáért, s további sikereket kívánva mindenkivel egyenként koccintott a jeles alkalomból.
Az elismerő szavakat követően közös fotózáson és állófogadáson vettek részt a meghívottak, ahol kölcsönösen is gratuláltak egymás teljesítményéhez Csepel sportolói.
A következő sportegyesületek, és sportolók, edzők munkáját ismerték el:
Öttusa:
Csepeli Öttusa és Vízi Sport Egyesület
Erdős Rita (Aquatlon) és Zs.Tóth Anna (Öttusa):
A klub képviseletében a Csepel SC egykori világbajnoki ezüst és bronzérmes öttusázója, Dobi Lajos jelent meg.
Atlétika:
A Csepeli Diák Atlétikai Club
Jezsek Brigitta, Kavecsánszki András, Szabó Beatrix, Baráth Tibor, Nagy Noémi, Sier Zsófia és Kovács Anna.
Edzők: Görög Zoltán és Deák Balázs
Birkózás:
Csepeli Birkózó Club
Gulyás Zsombor, Gyurits Gergő, Vida Csaba, Lukács Botond, Magnucz Richárd, Korcsog Milán, Rizmajer Antal, Nagy Péter, Piricz Mihály, Németh Ádám, Ármán Márió, Lukács Norbert, Györgyi Péter
Edzők: Nagy József Zoltán és Tóth Gábor
Evezés:
Csepel Evezős Klub
Barabási Richárd-Németh András, Sugár Fanni, Hajdú Zsuzsanna
Edzők: Bene László, Pergel László, Melis Zoltán
Horgászat:
Csepeli Horgász Egyesület
Hipszki Róbert, Bagó László, Varga László és Kassai Adrián
Szakosztályvezető: Deme Sándor
Edző: Kassai János
Kajak- Kenu:
Csepeli Kajak- Kenu Egyesület
Kiss Tamás, Jakus Zoltán, Kövér Márton, Györe Attila, Korisánszky Dávid, Korisánszky Péter, Dóczé Ádám, Módos Péter, Papp Cintia, Zetkó Patrícia, Jankó Zita, Nagy Flóra, Simán Fanni, Csizmadia Kolos és Moldován Milán
Edzők: Ludasi Róbert és Takács Tibor
Vívás
Csepeli Vívó Egyesület
Rizmajer Anna, Mendrey Tamás, Rais Krisztián, Németh Balázs
Edző: Budavári Beatrix
Sakk:
Csepeli TK sakk klub
Horváth Dávid
Edző: Szőllősi László
Íjászat
Buffalo Íjász Klub
Pálinkás Krisztina, Nemes Balázs, Codogno Borbála, Patkó Gábor, Bognár Imre
Edző: Dr. Varga Györgyné
Akrobatikus Tánc:
Tramontini Péter és Gál Boglárka
Edző: Juhász Péter
Légrádi G.
Fotók:Zarándi Bence
