A grönlandi és kanadai eszkimók (Pardon, inuitok! Nincsen fontosabb a politikai korrektségnél!) tévúton járnak. A fókavadászattal járnak tévúton. És nem arról van szó, hogy kizöldültem, és el akarom tiltani szegényeket a fókahús élvezetétől. Arra sem szeretném rábeszélni őket, hogy fogyasszanak több spárgakrémlevest, rebarbarát, s utána zölddió-pudingot. Nem. Arról van szó, hogy az eszkimók fókavadászata nem rentábilis.
Bizony, egy gyerek is beláthatja, hogy a dél-afrikai partoknál, pláne Chilében összegyűlő nagy tömegű fóka megfelelő eszközökkel történő lemészárlása és Grönlandra szállítása ezerszer költséghatékonyabb, mint ez a kajakos, bizonytalan, magányos fókavadászat.
Sőt: ha félkész, előre csomagolt fókahúst kapnának az eszkimók, akkor felszabadulna egy csomó idejük, amely felszabadult időben regisztrálhatnának végre a Facebookra, és nem lennének ennyire elmaradottak.
Aki pedig eddig jutván azt hiszi, hogy itt valami elvont és eszement groteszkről lenne szó, az nagyot téved. Fentebb mindössze továbbgondoltuk az Európai Unió, vagyis hát a fejlett világ már most is létező gyakorlatát. Ugyanis most derült ki – tegnap írtuk meg –, hogy az EU kinyitotta piacát a dél-amerikai úgynevezett Mercosur országok előtt. Így azok már most elárasztják csirke- meg pulykahússal az uniót, és a brüsszeli idióták most arra készülnek, hogy teljesen lebontsák a vámrendszert, hadd jöjjön az élelmiszer odaátról. És senkinek ne legyen semmi kétsége: már készen állnak a fényes magyarázatok, hogy ez miért jó minekünk. Mert ez így olcsóbb, hatékonyabb, és különben is, a globalizáció elkerülhetetlen, a haladásnak nincs más útja stb. stb. A Mihályi Péter-féle közgazdászok legszebb álma válik ím valóra: hamarosan végképp megszűnik a mezőgazdaság mint ágazat, és eltűnik a falu is, mint településforma. A hülye Ceauşescu ezt még erőszakkal akarta elintézni. Az unió idiótái tudják, elég, ha ezt nevezzük fejlődésnek és hatékonyságnak, máris menni fog. Aki pedig ágálni merészel, az retrográd, ósdi, ostoba, az az élet mellett jár, és legfőképpen és mindenekfelett antiszemita.
Tehát a szép új világ így néz ki: a magyar ember (ez persze hamarosan megszűnik, nincs szükség ilyesféle identitásokra, ez csak zavarja az összképet!) brazil csirkét és argentin pulykát zabál, reája egészséggel, pirospozsgásan chilei borral koccint. Kenyerét ukrán vagy orosz búzából süti, teje szlovák (de csak addig, míg fel nem találják, hogyan lehet átúsztatni az óceánokon a friss tejet), zöldsége kaliforniai. Ugyanez áll persze minden uniós polgárra, nehogy valaki azt gondolja, ez csak a mi bajunk. A mi külön, speciális bajaink így is számosak. A szemétládák már elkótyavetyélték a cukoriparunkat, mert megkenték őket ezért, és most importáljuk a cukrot, méregdrágán, holott nagyhatalom lehetnénk belőle. A szemétládák elkótyavetyélték a konzerviparunkat is, növényolaj iparunkat is – ugyanúgy és ugyanazért. Továbbá magyar ember már egy falusi restit sem tud nyitni, mert csak minekünk kitalálták azt a HACCP-rendszert, aminek lényege, hogy hat rozsdamentes acél mosogató és ugyanennyi hűtőszekrény nélkül nincsen vendéglátás. Persze csak itt. Toscanában megy ez egy falikúttal meg egy gázrezsóval is – de errefelé rend lesz, az már biztos. Szóval ezek volnának a mi külön kis bajaink. De a dél-amerikai élelmiszerdömping egész Európát sújtani fogja. És úgy vagyok vele, hogy nem is olyan nagy baj.
Ez az eszement, velejéig rothadt rendszer úgysem fog másképpen kimúlni, csak ha belefullad a saját mocskába. Úgyhogy jöjjenek csak az óceánjárók, hozzák a csirkét, pulykát, bort odaátról. Közben pöfögjék el az üzemanyag tízmilliárd literjeit. Közben menjen tönkre itt a vén Európában egy hagyományos ágazat, tízmilliók legyenek földönfutók, menjenek be a már most elviselhetetlen városokba, legyen belőlük kábszeres, semmire se jó, rohadt lumpenproli – legyen így. Néhány száz vagy ezer család meg legyen még gazdagabb. Aztán jöhetnek a régi-új szörnyideológiák ismét, jöhet az égszakadás, földindulás, aztán majd helyreáll a világ rendje. Ha lesz még világ.
Mindenesetre ne mondja senki, hogy nem szóltam időben: drága és ráfizetéses a hagyományos fókavadászat…
Bayer Zsolt
Kiállítás megnyitóval emlékezett meg a költészet napjáról április 11-én 15 órakor a Nagy Imre ÁMK Alapfokú Művészeti Iskola. A megnyitón a kerületi vers- és prózamondó verseny első helyezettjei kápráztatták el a főként alkotókból, felkészítőkből és szülőkből álló közönséget.
A Képzelni lehet! című pályázatra olyan pályaműveket vártak a rendezők, melyek egy kedvenc verset jelenítenek meg bármilyen technikával, bármekkora méretben. A pályázatra rengeteg, közel 250 alkotás érkezett az ország legkülönbözőbb pontjairól, melyek közül a legszebb, legérdekesebb 120 képet és kisplasztikát tekinthetik meg az érdeklődők az ÁMK első emeleti aulájában található Égigérő - Ég Ígérő Gyermekgalériában. Bár a pályázati kiírás elsősorban gyerekeknek szólt, a kisiskolások és középiskolások mellett 26 éves felnőtt is megmérette alkotását a zsűri előtt. A galéria falain többségében a gyermekirodalom klasszikus képviselőinek munkáival találkozhatunk, rácsodálkozhatunk, hogy Weöres Sándor, Gazdag Erzsi vagy Osvát Erzsébet versei hogyan jelennek meg a gyerekek és fiatalok tolmácsolásában. A gyerekirodalom mellett többek között Petőfi Sándor, Ady Endre és Pilinszky János is megihlette a pályázókat, volt, aki 17. századi virágénekhez készített illusztrációt. A sokszínű tárlat a galéria állandó kiállításaként körülbelül fél évig tekinthető meg a Nagy Imre ÁMK-ban.
Angel Marianna
fotó: Halászi Vilmos
Ketten a Versben című műsorral emlékeztek meg a költészet napjára a Radnóti Miklós Művelődési Házban, ahol Tallián Mariann és Lázár Balázs színművészek idéztek a magyar szerelmi költészet legjavából.
Minden évben április 11-e, József Attila születésnapja a magyar költészet ünnepe. A Csepelen megtartott műsor előtt Filip Tamás költő arról beszélt, hogy a poézis teremtést jelent, és az emberi létezésre utal. A vers vigaszt nyújt, és ráébreszti az olvasót arra, hogy nincsen egyedül. A költészet nem a hasznosságról szól, hanem a lélek rezdüléseit eleveníti meg.
Tallián Mariann és Lázár Balázs felváltva idézett az elmúlt évszázadok legszebb magyar verseiből, amelyeket költőink a férfi és a nő összetartozásáról, a szerelem erejéről írtak.
Csarnai Attila
fotó: Bede Orsolya
A betegség gyógyításával gyakorlatilag egy időben kezdik el a beteg lelki és fizikai rehabilitációját a Jahn Ferenc Kórházban annak köszönhetően, hogy egy uniós támogatással létrehozott projekt sikeresen befejeződött. Ez azt jelenti, hogy már a kórházban, a betegágynál az orvosok mellett rehabilitációs szakemberek gondoskodnak a beteg gyors felépüléséről – közölte dr. Lehoczky Péter, a kórház főigazgató-helyettese sajtótájékoztatóján.
Az úgynevezett rehabilitációs mobil team 2009-ben kezdte el tevékenységét az Európai Unió támogatásával megvalósult projekt keretében. Magyarországon ez még újdonságnak számít, mert jelenleg az a gyakorlat, hogy a kórházból kikerülő betegeket haza vagy rehabilitációs intézménybe küldik.
A Jahn Ferenc Kórház pályázaton nyert 50 millió forintot a projekt finanszírozására. A rehabilitáció már a betegség korai szakaszában, az érintett ember állapotának stabillá válását követően elkezdődik, így maga a rehabilitációs időszak lerövidül. Nemcsak a beteg fizikai, hanem lelki megerősítése is fontos, hiszen az ápoltnak hinnie kell a gyógyulásában. Konkrétan például olyan esetekről lehet szó, amikor a beteg súlyos depresszióba esik egy műtéti beavatkozást, különösen egy végtag amputálását követően. Ilyenkor pszichiáter is segíti a gyógyulását.
Dr. Kovács Matild projektvezető elmondta, hogy a rehabilitációs csapathoz pszichiáter, gyógytornász, patológus, rehabilitációs terapeuta és szakápoló tartozik. A csapat mobilitása azt jelenti, hogy a kórház bármely részlegén, osztályán bevethető. A szakemberek előzetesen azt is felmérik, hogy a betegnek szüksége van-e rehabilitációra, illetve azt, hogy miféle ellátást igényelnek. Erre azért is szükség van, hogy a csepeli rehabilitációs központba küldött betegek megfelelő utógondozásban részesüljenek. A korábbi rendszer szerint Csepelről hívták a rehabilitációs szakembereket a kórházba, hogy tanácsot adjanak a betegek további ellátásáról.
Csarnai Attila
fotó: Zarándi Bence
Április 13-án, pénteken második alkalommal nyitja meg kapuit a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium az érdeklődő fiatalok előtt. A nyílt napra ellátogató diákok találkozhatnak a minisztérium államtitkáraival és kormánytisztviselőivel, előadásokat hallgathatnak meg a KIM kiemelt projektjeiről, játékon vehetnek részt és csatlakozhatnak a közigazgatás kulisszatitkait feltáró körsétákhoz.
Az eseményt Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter nyitja meg. A programok reggel 9-től délután 3 óráig tartanak. A nap folyamán előadást tart többek között Gál András Levente kormánybiztos, Mihalovics Péter miniszteri kabinetfőnök, valamint Répássy Róbert államtitkár is.
A részvétel előzetes regisztrációhoz kötött, melyre 2012. április 12-ig van lehetőség a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címen. További információk afacebook.com/regeneracio oldalon találhatóak.
Tavaly több mint 600 fiatal látogatott el a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nyílt napjára. A KIM ismeretterjesztő céllal nyitotta meg kapuit. A rendezvény a közigazgatás megújítását, megfiatalítását célzó ReGeneráció program része (a Kormányzati Karrier Expóhoz és a ReGeneráció Nyári Táborhoz hasonlóan).
(KIM - Sajtóiroda)
Tisztelt csepeli lakosok!
Két ügyben is sértetteket keres a rendőrség. Kérjük, amennyiben információval rendelkeznek bármelyik esetben, hívják a megadott telefonszámot!
Köszönjük.
A XXI. kerületi Rendőrkapitányság lopás és csalás bűntettének megalapozott gyanúja miatt eljárást folytat a képen látható 52 éves budapesti férfi ellen. Az elkövető 2011 szeptembere és 2012 áprilisa között Internetes társkereső oldalakon középkorú hölgyekkel ismerkedett meg Magyarország szerte és az esetleges találkozás során, illetve azt követően különböző értéktárgyakat tulajdonított el tőlük.
Az elkövető 175-
Kérjük, hogy akinek a sérelmére a képen látható személy Magyarország területén hasonló bűncselekményeket követett el, hívja a BRFK. XXI. kerületi kapitányság 427-4600 / 137 mellékű telefonszámát, illetve névtelensége megőrzése mellett tegyen bejelentést az ingyen hívható 06-80-555-111 ”Telefontanú” zöld számán, a 107 vagy a 112 központi segélyhívó telefonszámok valamelyikén.
A XXI. kerületi Rendőrkapitányság kisebb értékű lopás elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást egy 28, egy 58 és egy 60 éves budapesti férfi ellen. Az elkövetők 2010 márciusa és 2012 márciusa között Magyarország területén követtek el lopásokat. Módszerükre jellemző, hogy főleg időskorú sértettek lakásán jelentek meg és ELMŰ alkalmazottaknak, illetve villanyóra leolvasónak adták ki magukat, majd a sértettek figyelmét elterelve tulajdonították el a sértettek értékeit.
Az egyik elkövető 175 –
A kerületi kapitányság kéri, hogy akinek a sérelmére a képen látható személyek Magyarország területén hasonló bűncselekményeket követtek el, hívja a BRFK. XXI. kerületi kapitányság 427-4600 / 133 mellékű telefonszámát, illetve névtelensége megőrzése mellett tegyen bejelentést az ingyen hívható 06-80-555-111 ”Telefontanú” zöld számán, a 107 vagy a 112 központi segélyhívó telefonszámok valamelyikén.
Április 11-én, József Attila születésnapján a fővárosban számos kulturális intézményben programokkal ünneplik a költészet napját.
Csepelen a Radnóti Miklós Művelődési Házban 17 órakor kezdődik az önkormányzat által szervezett műsor, a Magyar Írószövetség verses- zenés előadóestje.
A Szent Imre téren 10- 16 óráig P. Papp Zoltán dedikálja műveit a költészet napja alkalmából. P. Papp 1976 óta publikál irodalmi folyóiratokban. 2002-ben megalapította a Dunatükör című irodalmi, kulturális és művészeti folyóiratot, jelenleg is annak főszerkesztője. A Magyar Írószövetség tagja.
A Nagy Imre ÁMK-ban 16.30 órakor Závory Andrea "Tüzes seb vagyok" című előadói estjén vehetnek részt az érdeklődők. A belépés díjtalan.
És most lássuk a többi budapesti programot:
Kilencvenhat költő olvassa fel verseit a költészet napján, szerdán a Thália Színház Mikroszkóp Színpadán a második Versmaratonon, amely az idén kiegészül egy egynapos költészeti könyvvásárral. A délelőtt 11-től este 11-ig tartó rendezvény a Magyar Napló Kiadó, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, a Magyar Írószövetség, a Magyar Rádió, a Thália Színház és a Könyves Szövetség szervezésében valósul meg.
Az Örkény Színház Mit érdekelne engem a költészet...? címmel kortárs magyar költők műveiből készült összeállítással ünnepli a költészet napját. A verseket Bíró Kriszta színész-rendező válogatta, a műsorban a színház színészei és meglepetésvendégek tűnnek fel.
Az Írók boltjában Benne vagy?címmel várják az érdeklődőket 10 és 19 óra között. A rendezvény keretében bárki felolvashatja kedvenc versét, emellett ismert költőkkel lehet találkozni. A meghívottak között van többek közt Kemény István, Gyukics Gábor, Kukorelly Endre, Mesterházy Mónika, Németh Gábor, Rácz Péter és Sajó László. Öt órakor egy flashmob keretében a József Attila című verset olvassák majd fel az egybegyűltek.
Erre a napra időzítette Bálint András rendhagyó irodalmi estjének a bemutatóját. A Radnóti Színház Úr és kutya című produkciójában a színész-igazgató Bajusszal, ötéves kutyájával lép színpadra. A műsor Babits Mihály, Bächer Iván, Byron,Esterházy Péter, Heltai Jenő, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Thomas Mann, Zelk Zoltán, Tóth Krisztina, Várady Szabolcs, Márai Sándor és O'Neill műveire épül.
A Művészetek Palotájában Lackfi János és a Sajtkukacz együttes Radírmocskok és részeg elefántok című előadását nézhetik meg a látogatók a nap során több alkalommal.
A költészet napján Rogán Antal polgármester nyitja meg a Rózsavölgyi Szalont a megújult Szervita téri Rózsavölgyi Zeneműboltban. Elsőként Péreli Zsuzsa János vitéz illusztrációiból látható kiállítás, emellett irodalmi estek, koncertek és színházi előadások várják az érdeklődőket áprilisban.
Az Erzsébet téri Akváriumban a Kávészünet együttes ad koncertet. A zenekar olyan klasszikus és kortárs költők verseit zenésítette meg, mint Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Ady Endre, József Attila, Varró Dániel, Karafiáth Orsolya vagy Lackfi János.
A költészet napján a Magyar Írószövetség Bajza utcai székházában 17 órakor rendezik annak a szavalóversenynek a döntőjét, amelyet a szervezet hirdetett középiskolások számára. A tizenkét döntős mindegyike egy Márai-költeménnyel és Márai egy kortársának versével lép a zsűri elé. A szavalóverseny zsűrijében mások mellett ott lesz Czigány György Prima Primissima-díjas költő, Szersén GyulaJászai-díjas színművész, Kubik Anna Kossuth- és Jászai-díjas színművész, Kiss László, a Magyar Versmondók Egyesületének Radnóti-díjas elnöke, Szentmártoni János költő, a Magyar Írószövetség elnöke is.
A 16. kerületi Corvin Művelődési Házban Gyukics Gábor költő és a Vasvári Béla jazztrió közös műsora lesz hallható este hat órától. A rendezvényen a közönség is felolvashatja az addig a fiókban lapuló" műveit.
A József Attila Emlékhelyen már 10 órától kezdődnek a programok. Tíz órától drámajáték-foglalkozásokat tartanak kisiskolásoknak, emellett az intézményEszmélet című kiállítása ingyenesen lesz látogatható. A Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjteményben 15 órakor Gyermekrajz-kiállítás nyílik a költészet napi versillusztrációs pályázat munkáiból. A tárlaton mintegy 180 munkát állítanak ki a szervezők. A IX. kerületi programokat színesíti a Ferencvárosi Pincegalériában B. Müller Magda fotográfus Nem én kiáltok című, este hat órakor nyíló kiállítása, illetve a magyar és a világirodalom verseit játszó Strófa Trió koncertje a Ferencvárosi Művelődési Központban este hat órakor.
A Vígszínházban április 14-én, szombaton 11 órától ünneplik a költészet napjátHegedűs D. Géza rendezésében. A műsorban a Vígszínház művészei működnek közre.
Huszadik születésnapját ünnepli szombaton és vasárnap a Magyar Versmondók Egyesülete a 11. kerületi Fővárosi Művelődési Házban. A programot szakmai konferencia nyitja szombaton tíz órakor, vasárnap öt órakor zenés versszínházi show-ra várják a közönséget. A költők ezúttal egymás verseit tolmácsolják, közreműködik például Lackfi János, Mezey Katalin, Ágh István, Serfőző Simon, Varró Dániel, Kukorelly Endre, Baranyi Ferenc és Vass Tibor.
A zenei programok közül kiemelkedik Gerendás Péter, a Firkin, a Kávészünet, Huzella Péter, az Aphonia-Sajtkukacz, Dinnyés József, valamint Magyarórvári Viktor Kayamar fellépése. Versszínházi előadásrészlettel áll színpadra az Első Magyar Versszínház, a Bonyhádi Művészeti Műhely és a Budapesti Versmondó Klub siket és nagyothalló csoportja.
forrás: MTI, szerkesztette: Kitzinger Adrienn - Csepel.hu
fotó: Kitzinger Adrienn
Pozsgay Imre: Több miniszteri posztot is betöltöttem, és kijelenthetem, hogy a kormány tagjai nem kaptak ügynökjelentést
„A még fellelhető ügynöklistákat nyilvánosságra kellene hozni, és aki nem ártott másnak, megpróbálhatja ezt bebizonyítani. Vagy bizonyítsák be mások, hogy ártott!” – vélekedett a Magyar Hírlapnak nyilatkozva Pozsgay Imre. A volt államminiszter szerint mindenkinek a tevékenységét egyénileg kellene elbírálnia az utókornak.
– Mit szólt ahhoz, hogy 2012-ben újult erővel jelent meg a közvélemény előtt az ügynökkérdés, illetve az aktanyilvánosság ügye?
– Ezt a mulasztásos esetek között tartom számon. A múlt tisztázását 1989–90-ben kellett volna elkezdeni. Akkor minden erre vonatkozó fontosabb törekvésem kudarcba fulladt.
– Mit vetett fel?
– Az első szabad választások előtt, 1990-ben láttuk, hogy várhatóan az MDF nyer. Ezért felkerestem Antall Józsefet, hogy választási győzelmük után kezdeményezzenek egy törvényt, amely megállapítaná azok felelősségét, akiknek a kezéhez vér tapadt a kommunizmus idején. Akkoriban még néhány tucat ilyen ember élt, akiket bíróság ítélhetett volna el. Ám Antall és később más pártok képviselői is úgy reagáltak erre a kezdeményezésre, hogy a világ ezt nem fogadná el. Később aztán, amikor az SZDSZ elkezdte szorgalmazni az ügynökügyet, feltettem egy kérdést. Az iránt érdeklődtem, ugyan hol vannak azok az iratok, amelyeket 1990 elején az úgynevezett Duna-gate-ügyben eltüntettek a Belügyminisztériumból.
– Ezek javarészt milyen iratok lehettek?
– Tartótisztekről és ügynökökről tanúskodó dokumentumokat daráltak be, illetve vihettek haza olyanok, akik az elmúlt két évtizedben ügynökjelentésekkel zsarolhatták az érintetteket. Sajnálatos módon a „Duna-gate” óta azt lehet mondani, hogy nem létezik már az igazság részletes feltárásához szükséges, teljesnek tekinthető adatbázis.
– Mégis mit lehet tenni napjainkban a múlt tisztázása érdekében?
– Egyetértek azzal a megközelítéssel, hogy vannak elévülhetetlen bűnök. Ha valakinél fennáll a megalapozott gyanú, hogy emberiesség elleni bűnt követett el, akkor azt ma is bíróság elé kell állítani.
– És mit lehet kezdeni az ügynökkérdéssel? Pozsgay Imre az 1990 előtti Magyarországon betöltött több vezető állami és párttisztséget. Olvasott ügynökjelentéseket?
– Több miniszteri posztot is betöltöttem, és kijelenthetem, a kormány tagjai nem kaptak ügynökjelentést. Viszont a belügyminiszter rendre készített összefoglaló jelentést, amelyet elolvashattunk. Ezekben nevekkel nem találkozhattunk, de olyan információval igen, hogy az ellenzék éppen mire készülődik. Ilyen jelentésekben különbséget tettek például az ellenzéki és az ellenséges tevékenység között. Egy időben az MSZMP központi, majd – 1988-tól – a politikai bizottságának is a tagja voltam, és emlékszem, ezek a testületek is hasonló belügyminisztériumi összefoglalókat kaptak.
– A minap úgy nyilatkozott, hogy az 1970-es évek derekán, tehát amikor már miniszter volt, megfigyelték. A Kádár-rendszerben az egyik kormánytaggal miért tették volna ezt?
– Aki valahogyan kilógott a sorból, arra rászálltak. A rendszerváltás idején, a Németh-kormányban államminiszter voltam, ezért otthon volt egy titkosított telefonvonalam. Az első szabadon választott Országgyűlés megalakulása napján, 1990 májusában ezen a számon hívott egy ismeretlen ember, aki megrendült hangon kért tőlem bocsánatot, mondván, ő volt az, aki meg volt bízva az otthonom megfigyelésével.
– Tehát amikor már az államhatalom legfelsőbb „szintjén” politizált, az 1980-as évek második felében, még mindig megfigyelhették?
– Igen. Ezt korábban Kádár Jánosnak kellett kezdeményeznie, de legalábbis tudnia kellett róla, a párt főtitkári székében pedig az őt követő Grósz Károlynak ugyancsak tisztában kellett lennie azzal, hogy megfigyelnek. Magyarul ő is megfigyeltethetett. Az biztos, hogy Grósz Moszkvában is intrikált ellenem, mivel nem tudta megemészteni, hogy 1989 januárjában a közrádióban 1956-ot népfelkelésnek neveztem.
– A közvélemény egy része azt szeretné, ha nyilvánossága hoznák végre az ügynökök és persze a tartótisztek listáját. Egyetértene ezzel?
– Igen. És minél hamarabb meg kéne ezt tenni, hogy tisztán lehessen látni.
– Vajon segíti a tisztánlátást, hogy ugyanazon a listán szerepelne az a volt ügynök, akit a családja megzsarolásával szerveztek be, és az, aki karriervágyból jelentett, illetve az a beszervezett személy, aki tevékenységével ártott másnak és aki nem?
– Valóban jelentős különbség volt abban, hogy kiből miért lett ügynök. Az is számít, hogy valaki ártott a jelentéseivel másoknak, vagy nem lett ilyen eredménye a tevékenységének. A még fellelhető ügynöklistát nyilvánosságra kellene hozni, és aki nem ártott másnak, az megpróbálhatja ezt bebizonyítani. Vagy bizonyítsák be mások, hogy ártott!
– Mi a helyzet azokkal, akik nyugati országokba kaptak például ösztöndíjat? Valamilyen jelentést minden ilyen embernek kellett produkálnia?
– Igen, jellemzően amolyan úti jelentést vártak el tőlük, de ők is megtehették azt, hogy nem ártottak senkinek. Mondjuk úgy, hogy írtak egy közömbös eseménytörténeti beszámolót arról, nagyvonalakban mi történt odakint. Mindenkinek a tevékenységét egyénileg kellene elbírálni.
– Némi gyanú körbelengi mindegyik pártot, hogy volt ügynökök is találhatók a soraikban.
– Ha egy volt ügynök vagy egy olyan személy, aki külföldi útja során beszámolót írt, egyáltalán nem ártott másnak, akkor valójában nincs mitől tartania.
– A kormánytöbbség által életre hívott Nemzeti Emlékezet Bizottságától mit vár?
– Hogy egy-két éven belül megnyugtató megoldás szülessen a fenti ügyekben. Erre nincsen újabb huszonkét évünk. A bizottságnak nem kutatókból, hanem ma is aktív politikusokból kéne állnia, akik történészek kutatásaira támaszkodhatnának megoldási javaslataik kidolgozása során.
Zsebők Csaba - Magyar Hírlap
fotó: Heti Válasz
Csepeli báró Weiss Manfréd 1857. április 11-én, azaz ma 155 éve született. Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata nevében Németh Szilárd polgármester,
Weiss Manfréd volt a csepeli Weiss Manfréd Acél- és Fémművek alapítója. 1896-ban kapott magyar nemességet „csepeli” előnévvel, 1901-ben a párizsi világkiállításon elért sikereiért övé lett a „Vaskoronarend”. A hadfelszerelés érdekében kifejtett tevékenységének elismeréseként a „Ferenc József-rend” középkeresztjét adományozták neki, 1915-ben felsőházi taggá vált, 1918-ban pedig az Osztrák–Magyar Monarchia egyik legnagyobb hadianyag szállítójaként szerzett érdemeiért bárói rangot kapott.
szöveg és fotó: Kitzinger Adrienn - csepel.hu
A képviselő-testület március 27-i döntésének értelmében Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata 100 000 forinttal támogatja a Rákóczi Szövetséget, hogy beiratkozási ösztöndíjjal segíthessen 10 olyan felvidéken élő magyar diákot, aki magyar tannyelvű iskolába iratkozik be Szlovákiában. Az egyszeri alkalommal fizetendő ösztöndíj összege
A Rákóczi Szövetség első ízben 2004 novemberében hirdette meg felvidéki beiratkozási ösztöndíj programját azzal a céllal, hogy ráirányítsa a figyelmet a magyar iskolaválasztás fontosságára a Felvidéken.
Amennyiben Ön is úgy gondolja, ez egy támogatandó elképzelés, kérem, olvassa el az alábbi dokumentumokat és segítse 10 000 forinttal egy magyar gyermek tanulását!
