Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete tisztelettel meghívja Önöket 2012. április 23-án, hétfőn 8.00 órakor kezdődő rendkívüli ülésére, melynek helyszíne a Polgármesteri Hivatal nagytanácsterme (1211 Budapest, Szent Imre tér 10. földszint 5.)
Vermes Miklós, vagy - ahogy mindenki ismeri - Muki bácsi egykori iskolájához, a Jedlik Ányos Gimnáziumhoz igyekszünk fotós kollégámmal. Lakó Ferenc Péter tanár úr - akit sokan csak a vermesi hagyomány egyik őrzőjeként tartanak számon - már vár bennünket. A gimnázium harmadik emeletén ma is ott a fizikaszertár, ahol valamikor a legtöbb időt töltötte Vermes Miklós, s ahol ma is szinte minden rá emlékeztet.
Lakó tanár urat először arról kérdezem, mi is igazi Vermes hagyaték?
- Az ember élete során ritkán találkozik olyannal, akire azt mondhatja, hogy zseni volt. Muki bácsi az volt. Emellett egy nagyon tiszta, nagyon egyenes, nyílt, őszinte személyiség volt, akivel nagy élményt jelentett együtt dolgozni. Hatására mi is megpróbáltunk kicsit jobbá válni. Őt persze nehéz utánozni, de jó a nyomdokain haladni… Sokszor előfordult, hogy egy tanórát követően valamelyik kolléga panaszkodott neki: „hiába mondtam el számtalanszor a gyereknek, már megint nem tudta bemutatni a feladatot.” Muki bácsi azt kérdezte a kissé dühös kollégától:
- Tudsz te hegedülni?
- Nem…
- És ha megmutatom hogyan kell?
Erre már nem érkezett persze válasz. Azt gondolom, ez a fajta szellemiség, ez a fajta egyéni hozzáállás példaértékű volt. Állandóan azon fáradozott, hogy megmutassa, hogyan kellene valamit jól csinálni, valamit tökéletesíteni. Mi a mai napig csak próbálkozunk ezzel. Szeretnénk megőrizni valamit abból, amit csak ő tudott adni, ám hogy mi is az ő valódi hagyatéka, azt egy mondatban lehetetlenség megfogalmazni…
- Sokan állítják, Muki bácsi csak testileg távozott az intézményből, ő maga most is ott van a Jedlik falai között..
- Hát hogyne lenne itt…
S még fel sem eszmélek, Lakó tanár úr a mellettem lévő petri csészéből kivesz egy darab vattához hasonló anyagot, és öngyújtójával látványosan ellobbantja azt: mindezt egy szempillantás alatt, így szemléltetve egy kísérletet. Abban a pillanatban megértem: ez is Muki bácsi volt.
- Amikor órát tartunk, azokat a kísérleteket mutatjuk be, amit tőle tanultunk, lestünk el. De nem is kellette lesni, hiszen mindent nyíltan csinált, mindent közkinccsé tett éppen azért, hogy másnak is átadhasson valamit. Ezek a kísérletek továbbra is „élők”, abban a szellemben mutatjuk be diákjainknak, ahogy ezt tőle láttuk, hallottuk. Azokból a könyvekből tanítunk, amelyeket ő írt, s bár ezeket már néhányszor átdolgoztuk, ez csak annyit jelent, hogy például mértékegységeket próbáltuk hozzáigazítani a SI rendszerhez, ami azóta már elfogadott, sőt megkövetelt. De az átdolgozásnak sajnos másik apropója is van. A természettudományos tanórák száma jelentősen lecsökkent, így az eredetileg 4 évfolyamra megírt tankönyveket – bármennyire nem szerettük volna -, le kellet rövidítenünk, ki kellett hagyni részeket.
Talán még Muki bácsi stílusa is itt van közöttünk, az, ahogyan ő tanított. Ő volt talán az egyetlen tanár akkoriban az országban, aki nem esett áldozatául az újításoknak, és nem dőlt be a modernkedéseknek. Ő előadott sajátos stílusában, tökéletes módon, ez nála maradéktalanul bejött: mi ezt is megpróbáljuk követni.
- Mit gondol, Vermes tanár úr hogyan boldogulna ma, a számítógépek néha kissé átláthatatlan világában?
- Ez egy érdekes kérdés…Muki bácsi 1905-ben született, amikor a speciális relativitáselmélet is, és amikor ezekhez a szakirodalmakhoz már hozzá lehetett jutni, azonnal lefordította magyarra és publikálta. Azt lehet mondani, hogy együtt nőtt fel a modern fizikával. Könyve jelent meg a relativitáselméletről, cikket írt az atomenergia felhasználásáról 1939-ben, azaz pontosan követte a tudomány fejlődését. A technikai „kütyüket” ugyanakkor nem igazán szerette, aminél ő megmaradt, az a jól működő lemezjátszó ( Lakó tanár úr az egyik sarokba mutat, ahol Muki bácsi hajdani lemezjátszója porosodik), ezen hallgatta kedvenceit, mielőtt megkezdődött a tanítás.
Jól ismerte viszont az integrált áramköröket, vannak is olyan eszközök, amiket ezek felhasználásával ő maga épített. Azt nem tudom megmondani, hogy a számítógépekhez milyen lett volna a viszonya. Lehet, hogy nem tetszett volna neki, de nem azért, mert az bonyolult - hiszen biztos, hogy kezelhetőnek tartotta volna ezeket -, hanem mert vannak a számítógépnek veszélyei is. Manapság már egyszerűbbnek tűnik bevinni egy laptopot és egy projektort az órára, és a kivetítő segítségével egy animációt bemutatni, ami akár jó is lehet, de nem biztos, hogy Muki bácsinak ez tetszene. Ugyanezt a prezentációt összerakni egy asztalon, élő, igazi kísérlet formájában ugyan napok munkájába telik, ő mégis ezt szeretné, szerette leginkább. Hiszen, ami ott történt, amit meg lehetett fogni, meg lehetett figyelni, amibe bele lehetett avatkozni, meg lehetett ismételni, az volt számára az igazi természettudományos oktatás. Számomra is ez az igazi, bár én már hajlamos vagyok a vetítés lehetőségével is élni.
- Nehéz Muki bácsi szellemiségét továbbvinni?
- Én a szerencsés vagyok, hogy együtt dolgozhattam Vermes tanár úrral, és elleshettem azokat a mesterfogásokat, amiket csak tőle lehetett megtanulni. Azt hiszem, hogy az ő nyomdokaiban haladva nagyon könnyű a dolgom. Mióta magunkra hagyott itt a Jedlikben, azóta persze mi tanárok is találunk ki újabb és újabb kísérleteket: ezekben is tetten érhető az ő munkássága, gondolkodása. Bennem egy-egy kísérletnél ma is ott motoszkál, hogy vajon mit szólna hozzá, ha látná, vagy ő ezt hogyan csinálná? Ennek hatására megpróbálok mindig egy kicsit jobb lenni a munkában, megpróbálok méltó lenni ahhoz, hogy itt ülhetek a szobájában, s ezt - bizton mondhatom - a kollégák is így érzik. Itt a fizikaszertárban a mai napig rendkívül jó a hangulat, sokszor, sok helyzetben emlegetjük Muki bácsit, de nem is kell emlegetni, hiszen ő e nélkül is itt van velünk minden nap.
Légrádi Gábor
fotó: Kitzinger Adrienn
A május 1-jei ünnep miatt április 30. (hétfő) szabadnap lesz. Helyette április 21-én, szombaton lesz munkanap. Ennek megfelelően változásokra kell számítani a fővárosi közlekedésben és a parkolásban is.
Április 20-án, pénteken tömegközlekedés járatai a munkanapokon (illetve ahol van ilyen, ott hétfőtől csütörtökig) érvényes menetrend szerint közlekednek.
Április 21-én, szombaton munkanap lesz, amikor a szabadnappá nyilvánított április 30-ai, hétfői napot dolgozzuk le. Szombaton tehát a közösségi közlekedési járatok az iskolaszüneti pénteki, illetve ahol ilyen nincs, ott munkanapi pénteki menetrend szerint járnak.
Április 28-29-én, szombaton és vasárnap a szokásos hétvégi menetrend lesz érvényben. Azonban, mivel a munka ünnepe, május 1-jére, keddre esik, ezért a hétfői szabadnappal együtt hosszúvá nyúlik a hétvége. Április 30-án, hétfőn a szombati (illetve ha a járat menetrendjében nincs ilyen, akkor hétvégi), május 1-jén, kedden pedig az ünnepi (illetve bizonyos járatoknál vasárnapi vagy hétvégi) menetrend szerint járnak a tömegközlekedési eszközök Budapesten.
forrás: Bkv.hu
A Nemzeti Ifjúságvédő és Tehetségkutató Egyesület szervezésében - az önkormányzat támogatásával - Varga Norman Budapestről indulva 50 nap alatt futva teszi meg a Londonig vezető 2100 kilométeres távot. (50 nap, 50 marathon)
Ezzel szeretnének olyan pozitív szemléletváltozást elindítani az ifjúság körében, melynek segítségével a fiatalok remélhetőleg ráébrednek saját testi-lelki egészségük semmivel nem pótolható értékeire, s egyben az aktív, társadalmilag hasznos és sikeres emberi élet semmivel össze nem hasonlítható szépségeire.
A kampány üzenete: Mutasd meg Te is, mire vagy képes!
A tervezett útvonal több európai országon átível: Magyarország, Ausztria, Németország, Franciaország, Luxemburg, Belgium, Hollandia és végül persze Nagy-Britannia. A futót kísérő stáb a dokumentumfilmen kívül (amely magáról a kampányról készül), rövid tartalmas művészettörténelmi és kulturális témájú riportokat is készít neves helyi népművelő szakemberek bevonásával.
Norman Csepelről indul el Londonba június 2-án. A kampányról természetesen a Csepel.hu és a Csepeli Hírmondó is rendszeresen tudósít majd.
fotó: XLsport
A Magyar Televízió Mozdulj! című műsorának videója Normanról megtekinthető itt.
2012. április 20-án 9.00 órakor veszi kezdetét az Egressy- nap a zeneművészeti szakközépsikolák közreműködésével.
Program:
- 9. 00 órától hangszeres kurzusok: gitár, klarinét, fuvola, tenor- bariton- harsona
- 12.00 Egressy Béni szobrának koszorúzása, a 12. osztályosok ünnepi műsora
- 16.00 gálakoncert, melynek helyszíne a Csepeli Munkásotthon díszterme (1215 Budapest, Árpád u. 1.)
Idén második alkalommal rendezték meg a „Mi Duna-partunk” című játékos vetélkedőt a kerületi ovisok számára, melyet ezúttal is a Hollandi úti Gyermek- és Ifjúsági Tábor területén tartottak meg.
A borús időjárás és az időnként szemerkélő eső sem tántorította el a kerületi óvodásokat és kísérőiket, hogy április 18-án reggel ellátogassanak a csepeli Kis-Duna-part tőszomszédságába a 10 állomásból álló ügyességi versenyre.
Ezúttal egy XX. kerületi intézményből is csatlakoztak a vetélkedőhöz. A programot Zupkó János önkormányzati képviselő nyitotta meg. Beszédében kitért arra, reméli, hogy a jövőben minél több, kerületen kívüli óvoda is kapcsolódhat majd a rendezvényhez.
A Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény (PSZSZI) és a Zöldike Klub szervezésében létrejött programban elsősorban a környezettudatossággal, környezetvédelemmel, a Kis-Duna- part élővilágával, a szelektív hulladékgyűjtéssel ismerkedtek az apróságok, illetve egyéb ezekhez kapcsolódó érdekes feladatokat kellett megoldaniuk. A kicsik vidáman és roppant lelkesen vetették bele magukat a megpróbáltatásokba. A jó hangulatú rendezvény végére a Nap is kisütött s az ovisok jókedvűen, együtt énekelve búcsúztak a tábortól és a vetélkedőtől.
(Az ovisok vetélkedőjéről bővebben a Csepeli Hírmondó májusi első számában olvashatnak.)
Légrádi Gábor - Csepel.hu
Fotók: Zarándi Bence
Megújulhat az egykori Csepel Művek kiterjedt gyártelepe. A helyi önkormányzat uniós projekt keretében próbál megoldást találni a terület megszépítésére.
Weiss Manfréd neve és műve még ma is fogalom, egy korszak jelképe, és nem csak Csepelen. Most végre, a XXI. kerületi önkormányzat jóvoltából, napirendre került a Weiss Manfréd által létesített, 1956 óta Csepel Művekként kiérdemesült épületkomplexum megújítása, élhetővé tétele, ami még munkahelyteremtést is lehetővé tesz. Az érintettek körében végzett közvélemény-kutatás után szerdától a tervek, elképzelések is láthatók a Hungexpo területén rendezett kiállításon.
A Csepel Művek lerobbant gyárterületeinek felújítására nemzetközi összefogással, hét ország közreműködésével egy európai uniós projektben próbált a kerületi önkormányzat megoldást találni a városrész megszépítésére. Polinszky Tibor, Csepel korábbi főépítésze, a projekt vezetője a Kossuth rádiónak elmondta, idén alakult meg a Jövő Műhely nevű csoport, amelyben szakemberek, tulajdonosok, dolgozók, csepeli lakosok mondták el a véleményüket, ötleteiket a megújítási tervek kapcsán. A munka során összegyűjtötték, milyen értékek találhatók a területen, és számba vették azokat az elképzeléseket, amelyek a csepeli gyártelepen meglévő és egyre szaporodó munkahelyek megőrzését, illetve további gyarapítását szolgálják.
A projekt gazdái azt szeretnék, ha a telep bekapcsolódna a kerület életébe. „Szeretnénk kinyitni az egész területet a Duna irányába” – tette hozzá Polinszky Tibor. A szakember azt is elmondta, jelenleg mintegy négyszáz tulajdonos és hatszáz vállalkozás működik a területen, a dolgozók száma elérte a tízezer főt. „Utcanevek vannak, házszámok vannak, megtisztultak az épületek a korábbi nem oda való vezetékektől, csövektől” - közölte. Az építész szerint a nagy ipari gépek amortizációja negyven-hatvan év, így ezeken változatlanul folyik a munka „megújult, innovatív ötletekkel”, például a nagy múltú kerékpárgyárban. A cég egyébként üres csarnokokat is hasznosít, amelyekben a szponzorálásával extrém bicikliseknek rendeznek versenyeket. A hasznosítás ennél jellemzőbb formája a raktárlétesítés – sok-sok üzletnek, kis- és nagykereskedőnek van a területen ilyen helyisége.
Annak kapcsán, hogy a környéken korábban voltak szennyezett, olajos részek, Polinszky Tibor közölte, azokat már megtisztították, a talajvíz ellenőrzésére pedig megfigyelőkutakat létesítettek. A Duna-part tervezett hasznosításáról elmondta, a területet szeretnék megnyitni, közvetlen utat biztosítani a folyóhoz. A feladatok között szerepel az is, hogy a csepeli Duna-partot Budapest központjából meg lehessen közelíteni kishajóval a Színesfém utca végéig. A csepeli gyárvidéki terület megújítását célzó projekt eredményeként így a kerületet is érinthetnék a hamarosan induló menetrend szerinti BKV-s hajójáratok - tette hozzá a 180 percben Polinszky Tibor építész, projektvezető.
forrás: hirado.hu
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata és a Csepeli Városkép Kft. rajzpályázatot hirdetett kerületi általános iskolások részére, melyre a csepeli tél örömeit, eseményeit megjelenítő rajzokat vártak. Szép számmal érkeztek jobbnál jobb alkotások – a legkedveltebb téma a korcsolyapálya és a csepeli disznótor -, így ezúttal is igaz volt, hogy a szakértő zsűrinek nagyon nehéz dolga akadt, míg kiválasztotta a nyertes műveket.
Pálffy Katalin szobrászművész és Málik Irén textilművész végül a következő iskolások rajzait tartotta a legjobbnak:
Alsó tagozatosok:
Különdíjasok:
Felső tagozatosok:
Különdíjasok:
Az ünnepélyes kiállításmegnyitóra és eredményhirdetésre április 18-án került sor a Nagy Imre ÁMK galériájában, ahol Morovik Attila alpolgármester köszöntötte az egybegyűlteket. A díjazottak oklevelet és utalványt vehettek át, de egy résztvevő sem ment haza üres kézzel.
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata szeretettel hívja és várja azon csepelieket, akik tenni szeretnének kerületünk rendjéért, tisztaságáért és szépítéséért.
Időpont: 2012. április 20. 15-17.00
Helyszín: Reggel utca - Simon Bolivár park – játszótér
A Csepel Művek területén keresztül húzódó, a Vas Gereben utcai szivattyútelepet a Központi Szennyvíztisztítóval összekötő nyomóvezeték közel 100%-ban elkészült.
Április 26-ától visszaáll a közlekedés eredeti rendje a XXI. kerületi Csepel Művek területén található Központi úton.A Duna lejáró és a Déli utcai csomópontokban zajló kivitelezést a napokban befejezték, így már csak egyetlen helyszínen, a Varrógépgyár utcai kereszteződésben folyik munkavégzés, a tervek szerint azonban április 26-ig itt is befejeződnek a munkálatok.
A
