Főként Magyarország pénzügyi-gazdasági helyzetéről és az IMF-tárgyalásokról volt szó az Orbán Viktor kormányfő részvételével zajlott beszélgetésen, a tizenegyedik kötcsei találkozón - nyilatkozta a miniszterelnök sajtófőnöke szombaton az MTI-nek. Havasi Bertalan beszámolója szerint Orbán Viktor kijelentette: 2008-ban egy rossz IMF-megállapodás született, most a kormány egy jó megállapodás tető alá hozásán dolgozik.
A miniszterelnök sajtófőnökének tájékoztatása szerint a zártkörű találkozón a kormányfő hangsúlyozta: az ország stabilan áll a lábán, az IMF-megállapodásra csak biztonsági garanciaként kell tekinteni. A kormány örül annak a fontos fejleménynek, hogy ezt már az EU is így látja. Az IMF ugyanolyan megszorító elvárásokat támaszt most, mint 2008-ban az MSZP-kormánnyal szemben, a mostani kormány politikája viszont nem a megszorításokon alapul, így más alapon kell megállapodni - mondta a kormányfő.
Magyarországnak ma már nem kell elfogadnia egy 2008-as, MSZP-IMF típusú megállapodást, mert hazánk erősebb lett, és szélesebb mozgástérrel rendelkezik - tette hozzá. Egy rossz megállapodás tehát már született, most egy jó megállapodás tető alá hozásán dolgozunk - mondta Orbán Viktor a jelenlévőknek a tájékoztatás szerint.
A kormányfő sajtófőnöke szerint a kötcsei találkozó résztvevői mindezek alapján egyetértettek abban, hogy ebben a helyzetben az IMF-fel kötendő megállapodás érdekében a magyar kormánynak saját megoldási javaslattal kell előállnia.
Tisztelt Csepeli Polgárok! Tisztelt Ingatlantulajdonosok!
Június eleje óta dolgoznak a munkagépek, megfeszített tempóban zajlik a szennyvízcsatornázás, Csepel jelenlegi legnagyobb beruházása. A több mint 40 éve várt, kulcsfontosságú fejlesztés eredményeként kerületünk eddig csatornázatlan területein is kiépül a korszerű szennyvízhálózat. Ennek köszönhetően nemcsak az érintett több ezer család mindennapjai válnak könnyebbé, kényelmesebbé, hanem Csepel egésze tisztább, modernebb, élhetőbb lesz.
Külön jó hír nekünk, csepelieknek, hogy Budapesten egyedülállóan, a lakosoknak nálunk nem kell lakossági hozzájárulást fizetni, ami más kerületekben portánként a 150-200 ezer forintot is elérheti.
Kedves Csepeliek!
Az összességében 45 kilométernyi csőhálózat lefektetése intenzív munkát kíván. Így egyszerre, akár 40 utcában zajló kivitelezés elkerülhetetlen velejárói a forgalomkorlátozások, terelések, útlezárások, illetve a zaj és rezgésszennyezés. A háztartások mégis leginkább az irdatlan mennyiségű portól szenvednek. Mindannyiunk előtt ismert Királyerdő és Háros laza szerkezetű, homokos talaja, s ezt most iszonyú aszályos szárazság is tetézi. A csepeli önkormányzat a projekt további résztvevőivel együttműködve mindent megtesz annak érdekében, hogy az építkezés minél kevesebb kényelmetlenséget okozzon a csepelieknek. Habár a munka átmenetileg nehézségekkel járhat, fontos hangsúlyozni, hogy a beruházás végeredménye óriási előrelépést jelent nemcsak az érintettek, hanem Csepel egésze számára is. Éppen ezért kérjük az Önök megértését, türelmét, hiszen évtizedes problémák megoldásához kerülünk napról napra közelebb.
Gyakori kérdés még, hogy vajon a földutakat leaszfaltozzák-e a végén. Ahogy arról több alkalommal is tájékoztattuk Önöket, a szennyvízcsatornázás keretében az uniós támogatás szabályai miatt a földutak leaszfaltozására, illetve csapadékvíz-elvezetés kiépítésére jelenleg nincs mód. Azonban kiemelt célunk, hogy pénzügyi lehetőségeinkhez mérten, állami forrásokból folyamatosan újabb és újabb utcákban építsük ki a csapadékvíz-elvezetést és az aszfaltburkolatot.
Szeretnénk egyúttal tájékoztatni az érintetteket, hogy a szennyvízcsatornázást követően az utakon keletkezett gödröket csak betemetik, majd a csővezetékek kamerás ellenőrzése, nyomáspróbája után kerül sor a végleges helyreállításra. Ennek keretében a földutak a korábbinál jobb minőségű, fagyálló, úgynevezett andezit alapú vagy mart aszfalt borítást kapnak.
Kérjük Önöket, amennyiben bármilyen kérdésük, észrevételük lenne a csepeli szennyvízcsatornázással kapcsolatban, forduljanak bizalommal az ÉlőDuna Projekt Ügyfélszolgálatához a 06-80/296-830-as zöldszámon, valamint az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen. Szeptember 5-étől kezdődően a Királyerdei Művelődési Házban működő Ügyfélszolgálati Iroda is a csepeli lakosok rendelkezésére áll, ahol szerdánként 16:30 és 19:00 óra között nyílik lehetőség a felmerülő kérdések, bejelentések kezelésére. Internetes elérhetőségünk: www.eloduna.hu.
A beérkező megkereséseket az Önkormányzat is figyelemmel kíséri, és a lakosság érdekeit maximálisan képviseli a felmerülő kérdések megválaszolásában, az esetleges problémák megoldásában. Ahogyan tette ezt az ikerházak többletbekötése kapcsán is, ahol több száz érintett csepeli lakos bejelentésének is köszönhetően sikerült elérnünk, hogy a műszakilag indokolt esetekben többlet rákötést kapjanak a csepeli ikerház tulajdonosok.
Csepel szennyvízhálózatának fejlesztése közös érdekünk. Kérjük további szíves megértésüket és türelmüket az esetleges átmeneti kényelmetlenségek miatt!
Budapest, 2012 szeptembere
Tisztelettel és köszönettel:
Németh Szilárd
országgyűlési képviselő, Csepel polgármestere
A fenti levelet 3700 háztartásba juttatja el a csepeli önkormányzat a napokban.
Csepel újjáépítésének 300. évfordulójához kapcsolódva a nemzetiségi önkormányzatok Hagyományok Napja rendezvényét Morovik Attila alpolgármester nyitotta meg.
Szeptember 8-án a Királyerdei Művelődési Ház színpadán fellépő bolgár, görög, német és örmény nemzetiségű előadók ének- és táncbemutatójukkal kápráztatták el a csepeli közönséget. Az érdeklődő vendégek megkóstolhatták a rendezvényen résztvevő négy nemzetiségi tájegység gasztronómiai ínyencségeit is, majd bekapcsolódhattak a Mydros görög zenekar táncházába.
Antal Zsuzsa
fotó: Bede Orsolya
Ünnepi szentmisével emlékeztek a hívek szeptember 8-án a Csepel-Belváros Szent Imre téri Kisboldogasszony Templom 150. szentelési évfordulójára.
Felállva hallgatta a gyülekezet Harangozó Imre plébános történeti visszatekintését az 1862-ben épült romantikus-eklektikus stílusú templomról, melyet az elődök kétkezi munkával homokkőből és téglából építettek. A jeles templomévforduló tiszteletére a szentmisét dr. Takács Nándor püspök celebrálta a zsúfolásig megtelt templomban. Isten házának szükséges mivoltára, mint a Teremtővel való találkozás legfőbb helyére figyelmeztetett szentbeszédében, majd megemlékezett a templom névadójáról, Kisboldogasszonyról (Mária) is.
Az ünnepi szentmisén az orgonajátékok kíséretében közreműködő V. kerületi Budapest-Belvárosi Templom énekkarát Virágh András karnagy, Liszt-Ferenc díjas orgonaművész, Magyarország Érdemes Művésze vezényelte.
Antal Zsuzsa
fotó: Zarándi Bence
Talán a sors akarta úgy, hogy Szendrey Júlia életében szeptember hava örökké emlékezetes maradjon. Petőfi Sándor ünnepelt felesége 1846. szeptember 8-án találkozott először az országos hírű költővel, majd napra pontosan egy évre rá összeházasodtak, a mézesheteket pedig Koltón töltötték el. És szeptember 6-a az a dátum, amely napon 1868-ban, mindössze 39 évesen a magánéletében elszenvedett csapások után, magára hagyatva meghalt.
Az irodalomtörténet jobbára csak azt említi meg, hogy az ábrándos lelkületű és különc természetű Szendrey Júlia Petőfi Sándor hitvese lett, aki azonban férje halála után „eldobta az özvegyi fátyolt”, és a gyászév letelte előtt néhány nappal férjhez ment Horváth Árpád történészhez. Jóformán az egész ország ellene fordult, mert elhagyta Petőfi Sándornak a nevét, s még barátai – köztük Arany János is – azt terjesztették róla, hogy „hamar feled”.
Szendrey Júlia lelki állapotáról leghitelesebben abból a naplóból szerezhetők ismeretek, amelyet serdülőként kezdett írni és halála napjáig vezetett. A napló címe – „Szendrey Júlia ismeretlen naplója és halálos ágyán tett vallomása” – egy tragikus asszonysorsra utal, aki másként viselkedett a nyilvánosság előtt és másként érzett a lelke mélyén. Átok ült rajta, amely végigkísérte életét. De mit rejtegetett a szívében, miről tett vallomást élete legvégén?
Amikor 1849 augusztusában hírül vette férje halálát, s egyedül kellett gondoskodnia a csecsemő Petőfi Zoltánról, nem akarta elhinni, hogy Petőfi Sándor nincs többé. Az ősz folyamán városról városra járt Erdélyben, hátha kedvező hírt hall hitveséről. Naplójában feljegyezte kutakodásának állomásait, majd a teljes kétségbeesést, amely hatalmába kerítette. Depressziós lett, és öngyilkos gondolatok foglalkoztatták. Tél volt, amikor hol Erdődön, apjánál keresett menedéket, hol Pestre utazott, hogy új életet kezdjen. Az apja és férje által egykor elkényeztetett, ugyanakkor művelt és szép nő sehol nem találta a helyét; mihez kezdhetett volna egymaga, mindössze 22 évesen, s máris özvegyasszonyként? A nemzet a hős özvegy szerepét szánta neki, de megfeledkezett a gondokkal küzdő nőről, aki törékeny és sebezhető. Amikor rövid ismeretség után Horváth Árpád megkérte a kezét, jóformán senki nem állt mellette. Nőként védelmező társra volt szüksége, akinek hűséget ígért. Sem szerelmet nem vallott, sem boldogságról nem ábrándozott, miként érezte azt Petőfi iránt. Új házasságában négy gyermeke született. A franciául és németül is jól tudó Szendrey Júlia elsőként fordította le Hans Andersen meséit magyar nyelvre. Naplójában azonban keserűségről, házasságának megromlásáról írt. Boldogtalan volt, egészségi állapota megromlott. Különköltözött férjétől, jegygyűrűjét visszaadta. Naplójának legmegrendítőbb része az a levél, amelyet Horváth Árpádnak írt halála előtt néhány nappal. Egy tragikus sorsú, reményvesztett nő vallomása ez, aki új férje mellett megalázottnak érezte magát, mert nőként alattvalóként, az ország megszégyenített asszonyaként kezelték. Amikor 1868. szeptember 6-án meghalt, utolsó kívánsága az volt, hogy Horváth Árpádot ne temessék mellé, s férje még csak ne is keresse fel a sírját, mert minden ilyen cselekedete „iszonyattal és undorral tölti el”. Azt is meghagyta, hogy az emlékezetben megmaradjon Szendrey Júliának, aki egykor Petőfi Sándor felesége volt.
Szendrey Júliát az összetört apa, Szendrey Ignác temette el, aki egykor hallani sem akart a Petőfivel kötendő házasságról. Lánya neki is írt egy levelet utolsó napjaiban, amelyben így vallott a Petőfivel töltött évekről: „Királynő voltam, imádott engem és én imádtam őt”.
Csarnai Attila
Kérdések és válaszok a polgári védelemmel kapcsolatban
Ez év október tizedikén tesznek esküt azok a fővárosi állampolgárok, akik önkéntes és köteles szerepet vállalnak Magyarország, így a budapesti természeti és civilizációs katasztrófák elleni védekezésben. A 2012. január 1-jén újjászervezett hivatásos katasztrófavédelmi szervezet alapfeladata a lakosság életének és vagyonbiztonságának védelme. E feladat ellátásában azonban olyan állampolgárokra is szükség van, akik felkészültek arra, hogy részt vegyenek a veszélyek elhárításában, emellett segíteni is akarják a hivatásos szervezet munkáját. Sokakban felmerült, felmerül a kérdés például arról, hogy mit is jelentenek az önkéntes és köteles polgári védelem kifejezések, mire kötelezheti a helyi lakost a polgármester, illetve mi a feladata békeidőben a polgári védelemhez csatlakozott állampolgárnak? Az alábbi tájékoztatóban ezekre és más kérdésekre kapunk választ.
Mi a különbség a polgári védelmi szolgálat és a sorkatonai szolgálat között?
Magyarországon minden magyar állampolgárt jogok illetnek meg (választójog, munkához való jog), illetve kötelezettségek terhelnek (adófizetési kötelezettség, honvédelmi kötelezettség). A honvédelmi kötelezettség áll egyrészt hadkötelezettségből, másrészt polgári védelmi kötelezettségből. A fő különbség a két szolgálat között a feladatokban jelentkezik. A hadkötelezettség alapján szolgálatot teljesítő állampolgár a fegyveres konfliktusokban vesz részt, míg a polgári védelmi szolgálatot ellátó személy a hátországvédelemben, valamint a katasztrófa elhárításban lát el nélkülözhetetlen, nem fegyveres feladatokat. Fontos megemlíteni, hogy a polgári védelmi szolgálatot ellátó személyt nem lehet fegyveres konfliktus esetén besorozni, mivel ő a polgári védelmi szolgálat ellátásával teljesíti a honvédelmi kötelezettségét. A másik alapvető különbség a két szolgálat között a kiképzésben van. A polgári védelmi szervezetbe beosztott személynek nem kell hosszú hónapokra laktanyába vonulni és ott alapkiképzésen részt venni, a felkészítés legfeljebb csupán évi 40 óra elméleti és 72 óra gyakorlati képzés lehet.
Ki hogyan csatlakozhat a fővárosi polgári védelemhez? Mit jelent a köteles és mit jelent az önkéntes polgári védelmi szolgálat?
A polgári védelemhez való csatlakozásnak két módja van. Az első, ha a település polgármestere beosztja a helyi lakost a település vagy a munkahely polgári védelmi szervezetébe. Ez az úgynevezett köteles szolgálat. A polgári védelmi szolgálat az egyik állampolgári kötelességünk, így ha mentességi ok nem áll fenn, akkor minden belföldi lakhellyel rendelkező 18. életévét betöltött magyar állampolgár köteles a polgári védelmi szervezetben tisztséget betölteni.
Az állampolgároknak az új katasztrófavédelmi törvény lehetőséget ad, hogy önként, határozott vagy határozatlan időre csatlakozhasson a polgári védelemhez. Ezt hívjuk önkéntes polgári védelmi szolgálatnak. Tehát aki úgy érzi, hogy a bajban szívesen segítené embertársait, önként is csatlakozhat. Ha munkájából vagy hobbijából adódóan valamilyen speciális képzettséggel/felszereléssel rendelkezik a csatlakozni kívánó (például alpinista, búvár, kutyás mentő), beléphet az önkéntes mentőszervezeteket tömörítő Fővárosi Különleges Rendeltetésű Mentőszervezetbe (FKRMSZ) is.
Mik a feladatai a polgári védelemnek békeidőben?
A polgári védelemnek békeidőben a felkészülés a feladata. Ennek irányításáért a katasztrófavédelem szerveinek hivatásos tiszti állománya a felelős. Békeidőben elkészítik a helyi önkormányzatokkal a különböző minősített időszakban alkalmazható terveket és létrehozzák a polgári védelmi szervezeteket. A polgári védelmi szervezetek létrehozását, illetve a szervezetbe az állampolgárok beosztását és felkészítését a katasztrófavédelem és az önkormányzatok közösen végzik, a 2011. évi CXXVIII törvény alapján. A veszélyhelyzetekre készített dokumentumrendszerek és a polgári védelmi szervezetek megalakításán kívül békeidőben fontos feladat még a lakossági riasztórendszerek üzemeltetése, karbantartása, valamint az életvédelmi létesítmények (óvóhelyek) nyilvántartása és ellenőrzése. Egy bekövetkezett katasztrófa vagy háború során ezek az eszközök emberek ezreinek az életét menthetik meg, így rendkívül fontos, hogy mindig használatra kész állapotban legyenek.
Mire számíthat az, akit beosztanak egy polgári védelmi szervezetbe?
A legtöbb állampolgár megijed, amikor kézhez kapja a polgári védelmi szervezetbe szóló köteles beosztó határozatát. Sokan azt a gondolják, hogy plusz kötelezettséggel terheli őket az önkormányzat, ami jelentős hatással lesz a mindennapi életükre. Ez azonban tévedés. A beosztott kerületi lakos a felkészítés után csak akkor kerül ismét kapcsolatba a polgári védelemmel, ha olyan káresemény történik a lakhelyén, amit a hivatásos szervek (katasztrófavédelem, rendőrség, honvédség) és a karitatív szervezetek nem tudnak felszámolni segítség nélkül. Ilyenkor a polgármester, mint a helyi védelmi bizottság elnöke elrendelheti a polgári védelmi szervezet mozgósítását, vagyis az állampolgárok segítségét veszi igénybe egy nagy kiterjedésű káreset felszámolásában. Milyen feladatok lehetnek ezek? Például homokzsákpakolás, sérültszállítás, törmelékhordás, kitelepítésben-elhelyezésben való közreműködés. Így a hivatásos szakemberek válláról a segítők leveszik a terhet, a katasztrófa védelem hívatásos tűzoltói foglalkozhatnak a veszélyesebb, speciális szakértelmet igénylő feladatokkal.
Milyen hatáskörei vannak a település polgármesterének a polgári védelem szakterületén?
A település polgármestere a helyi védelmi bizottságának az elnöke. Ő a helyi szintű védekezés irányításáért felelős személy. Mivel ő a település választott vezetője, nem feltétlenül rendelkezik katasztrófavédelmi ismeretekkel. Ezért szakmai segítséget nyújt neki a védelmi bizottság katasztrófavédelmi elnökhelyettese, aki a gyakorlat szerint az illetékes hivatásos tűzoltóparancsnokság tisztje. Az ő személye garantálja, hogy a polgármester szakmailag mindig a megfelelő döntéseket hozza veszélyhelyzet esetén. A polgármester legfontosabb hatásköre a polgári védelem szakterületén a polgári védelmi szervezet létrehozása és az település lakosainak abba történő beosztása, felkészítése, a védelem irányítása.
Szívesen vesznek-e ma részt a fiatalok a polgári védelmi szervezetek tevékenységében?
Az 1992 óta évenként megrendezett katasztrófavédelmi ifjúsági versenyeken egyre több fiatal ismerkedik meg a katasztrófavédelemmel, azon belül is a polgári védelemmel. Azok a fiatalok, akik ily módon kapcsolatba kerülnek a szervezettel, és a bajban szeretnének segíteni másokon, szívesen vállalnak önként polgári védelmi szolgálatot.
Mikor és hogyan alakult át a polgári védelem a fővárosban?
A 2012. január 1-től életbe lépő új katasztrófavédelmi törvény átalakította a polgári védelem rendszerét az országban, azon belül pedig a fővárosban is. Az eddig külön szervezetként működő Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság összevonásra került a Fővárosi Tűzoltóparancsnoksággal és a Reptéri Katasztrófavédelmi Igazgatósággal, így jött létre a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság. Az egyesítéssel jobban működő, komplexebb, több szakterületet magába foglaló szervezeti egység jött létre. Az eddig hivatásosok által végzett polgári védelmi feladatok egy része átkerült a helyi önkormányzatokhoz, ahol a közbiztonsági referens a hivatásos szakemberek segítségével látja el ezen feladatokat.
Jelenleg kik végzik a polgári védelmi feladatokat a fővárosban?
A fővárosban a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Polgári Védelmi Főfelügyelősége a katasztrófavédelmi kirendeltségeken a polgári védelmi felügyelők, a kerületekben a hivatásos katasztrófavédelmi tisztek az önkormányzatok közbiztonsági referensei együtt végzik a polgári védelmi feladatokat. E körhöz tartoznak azok a lakosok is, akiket beosztottak a kerületi polgári védelmi szervezetbe. Ők jelentik a helyi polgári védelem alapját. A fővárosban működik az úgynevezett Fővárosi Különleges Rendeltetésű Mentőszervezet (FKRMSZ), ami olyan önkéntes mentőszervezetekből áll, akik önként vállalták a polgári védelemhez való csatlakozásukat.
Hogyan egyeztethető össze a napi 8 órás munkával a polgári védelem szervezetben való tagság?
Nem a mindennapi életet meghatározó szolgálatról van szó. A felkészítésen kívül csak a nagy kiterjedésű káresemények felszámolásában van szükség az állampolgárok segítségére, amelyek szerencsére ritkák. Felkészítésre és veszélyhelyzetben, mozgósítás esetén a munkáltató köteles elengedni az alkalmazottat, hogy teljesíthesse állampolgári kötelezettségét. A polgári védelmi szervezetbe beosztott munkavállalót a polgári védelmi feladatok ellátására történő kiképzés, gyakorlat és ideiglenes polgári védelmi szolgálat idejére a munkavégzés alól fel kell menteni, erre az időszakra munkajogi védelemben részesül. A felmentés időtartamára távolléti díj jár. Ha a megjelenési vagy az ideiglenes szolgálatadási kötelezettségét teljesítő állampolgár nem áll munkaviszonyban, a kötelezettség teljesítésének idejére a kötelező legkisebb munkabér egy órára járó mértékének alapulvételével megállapított térítésre jogosult, amelyet az elrendelő köteles részére a munkabér folyósítására vonatkozó szabályoknak megfelelően megfizetni. A távolléti díj és az ellátás igazolt költségei az elrendelőt terhelik, aki azt a munkáltató részére téríti meg. Tehát a munkáltató költségtérítésre jogosult, így a munkavállalónak nem kell aggódnia, hogy mások segítése végett kell otthagynia az önkéntesnek munkahelyét.
Lesz megállapodás a magyar kormány és a Nemzetközi Valutaalap (IMF), valamint az Európai Unió között, de nem azon feltételek alapján, amelyek csütörtökön napvilágot láttak; a kabinet ezért a következő hét-tíz napban alternatív IMF/EU-tárgyalási pozíciót dolgoz ki - mondta Orbán Viktor pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
A kormányfő közölte: csütörtökön az EU tárgyalt Magyarország helyzetéről, az IMF/EU-tárgyalódelegáció uniós része pedig letett egy jelentést a közösség pénzügyi és gazdasági bizottságának a magyar tárgyalásokról. Ennek a dokumentumnak - amelyben "sokkal több konkrétum szerepel, mint bármely korábbi papírban" - van egy nagyon fontos pozitív megállapítása: elismeri, hogy Magyarországnak elővigyázatossági megállapodásra van szüksége, nem pedig pénzre - fejtette ki.
Magyarország az IMF/EU-tárgyalások elején áll, és van egy nagy, legalább harminc javaslatból álló halmaz, amely egy tárgyalási pozíció, de "ezen az alapon nem lesz megállapodás", ezeket az IMF/EU-elvárásokat ugyanis a magyarok nem tudják elfogadni, legfeljebb a bürokrácialeépítést, ha annak módszerében meg tudnak állapodni a felek - erősítette meg Orbán Viktor.
"Abban természetesen egyetértünk, hogy az a jó, ha az országnak minél kisebb a költségvetési hiánya, de az nem mindegy, hogy hozzányúlunk-e a nyugdíjakhoz, hogy elvesszük-e utazási kedvezményeket a nyugdíjasoktól, vagy hogy a családi pótlékot megszüntetjük-e. Ezen az áron nem kell IMF-megállapodás" - nyomatékosította, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy szükségesnek tartja az IMF/EU-megállapodást, amely meg is fog születni szerinte, de nem ezen az alapon, ezért a kabinet a következő hét-tíz napban alternatív IMF/EU-tárgyalási pozíciót dolgoz ki.
Orbán Viktor beszélt arról is, hogy a kabinet jól áll az egyik fontos céljának megvalósításában, az ország adósságcsapdából való kivezetésében. Az államadósság csökken - a 2010-es kormányváltáskori forintértékkel számolva jelenleg 77 százalék körül van a mértéke -, a devizahitelesek közül is sok százezernek nyújtott segítséget a kabinet, az eladósodott vállalatok szintjén azonban még nem történt elég változás, "ott boldogulok a legnehezebben" - fejtette ki. Közlése szerint a másik nagy vállalás, a munkahelyteremtés is jól áll, a közmunka például "kivételesen sikeresen halad", vagyis nem igaz, hogy az emberek lusták lennének.
Az ősz legfontosabb feladatának a munkahelyvédelmi akcióterv végrehajtását nevezte: nem lehet meghátrálni "akkor sem, ha például az IMF és az EU egyébként olyasmit kér tőlünk, ami lehetetlenné tenné a munkahelyvédelmi terv végrehajtását". Arra a kérdésre, hogy meglesz-e a programhoz szükséges 250-300 milliárd forint, azt felelte, ez a kérdés áll az IMF/EU-tárgyalódelegációval folytatott vita középpontjában is, mert a nemzetközi szervezetek szerint az akcióterv nélkül rendben lenne az ország költségvetési egyensúlya. A magyar kabinet viszont úgy látja, megvan a büdzsében a szükséges fedezet. "Két, egymástól messze lévő álláspont között kell majd megállapodást létrehozni. Ez lehetséges (...), jól haladunk" - közölte a miniszterelnök.
A kormányfő a rádióinterjúban említést tett arról is, hogy Mario Draghi, az EKB elnöke csütörtökön bejelentette: az Európai Központi Bank (EKB) kötvényvásárlási akciókkal kész hozzájárulni a súlyos szuverén kötvénypiaci torzulások enyhítéséhez. Orbán Viktor ezt úgy értékelte, az EKB átlépte a Rubicont, ma ugyanis az a merev közfelfogás uralkodik Európában, hogy a jegybankok kizárólag a pénz értékének megőrzésével foglalkozhatnak. Ehhez képest az EKB-elnök bejelentése egy teljes áttörés - jelezte, hozzátéve, hogy szerinte ez a változás az eurózónához nem tartozó államok jegybankjaira is hatást gyakorol majd, de hogy pontosan milyet, azt még nem tudni.
Orbán Viktor hétfőn felszólal az Országgyűlésben napirend előtt, és - mint elmondta - ismerteti majd a parlament előtt álló legfontosabb feladatokat.
„Ez nem a mi konfliktusunk”
Orbán Viktor szerint Magyarország nemcsak jóhiszeműen, hanem az európai jogi hagyományt, előírásokat, kultúrát és civilizációs normákat betartva járt el az azeri baltás gyilkos kiadatása ügyében.
Ez a történet nem Magyarországról szól, hanem két másik országról; "a vita nem rólunk szól, mi ebben nem vagyunk érintettek, ez nem a mi konfliktusunk, ez nem magyar érdek" - jelentette ki a miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Mint mondta, a magyar érdek az volt, hogy "kimaradjunk ebből a konfliktusból, és ez most megtörtént".
Magyarország szerinte büszke lehet arra, hogy egy átlátható, mindenki által ismert európai joggyakorlatot folytat a kabinet, vagyis ha egy állam írásban rögzíti, hogy a bűncselekményeket Magyarországon elkövetővel szembeni büntetés-végrehajtást átvállalja, akkor azt az embert mi átadjuk. "Ha erről írásban nyilatkozik, akkor mi annak mindig eleget teszünk" - magyarázta Orbán Viktor.
Magyarország augusztus 31-én adta át Azerbajdzsánnak az örmény katonatársa 2004-es budapesti meggyilkolásáért életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt Ramil Sahib Safarov azeri katonatisztet, akit hazájában elnöki kegyelemmel azonnal szabadlábra helyeztek. Szerzs Szargszján örmény elnök aznap bejelentette, országa felfüggeszti a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal (az első híradások még a kapcsolatok megszakításáról szóltak, de Jereván ezt később pontosította). Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szeptember 2-án hivatalába kérette Azerbajdzsán budapesti nagykövetét, akit diplomáciai jegyzékben arról tájékoztatott, hogy Magyarország elfogadhatatlannak tartja Azerbajdzsán lépését.
(MTI)
Amikor januárban végighaladt Budapesten a félmilliós békemenet – nem is hinnék, micsoda jelentősége volt annak a demonstrációnak! –, az ellenzék és sajtója előbb megfutotta a szokásos számháborús köreit – „néhány ezren”, „néhány tízezren” a békemeneten –, majd nekiláttak nevetségessé és hiteltelenné tenni a rendszerváltás utáni legnagyobb megmozdulást. E folyamat visszatérő vezérmotívuma volt a gúnyos kérdésfelvetés: „Ezek azért állnak a kormány mellett, mert háromszáz forint felett van az euró, és egekbe szökött a benzin ára is?”
Hogy éppen mennyi az euró árfolyama, szinte kizárólag a spekulánsok aktuális akcióitól függ – ezt mi akkor is tudtuk, azóta más is tudhatja, ha nem dugja homokba a fejét. Azóta az is kiderült, hogy nagy bankok „játszadoztak” törvényellenesen a kamatokkal, s e „játék” a többi között azt is befolyásolta, hogy egy magyar hitelfelvevő mennyit fizet a devizahitele után. Szégyenteljes, aljas és megmagyarázhatatlan tranzakciók, spekulációk, uzsoraügyletek végtelen sora: ez vezetett a válsághoz, és a válság kirobbanása óta sem változott semmi sem. Mindössze annyi történt, hogy az államok mélyen a zsebükbe nyúltak, és megmentették a „bajba jutott” bankokat.
Az állampolgárok megmentették a bankokat. És közben megadóan fizetjük tovább az uzsorakamatokat. Ez ennek az egész ocsmány színjátéknak a veleje. S az egész történetet csak azért elevenítem fel, mert nyilvánosságra került az IMF „halállistája”.
Nyilvánosságra került, milyen feltételeket támaszt nevezett szervezet azért, hogy kölcsönt adjon Magyarországnak. Nézzük a leghúzósabbakat: nyugdíjak csökkentése. Nyugdíjkorhatár emelése. Családi pótlék csökkentése. További privatizáció. Utazási kedvezmények csökkentése. Általános ingatlanadó. Bankadó eltörlése. A bankszféra további „megsegítése”.
Nos, ezért küzd olyan vehemensen a hazai baloldal? Ezért kell nekünk bármi áron megállapodnunk a valutaalappal? Ennyi hát az ortodoxia tudománya? Tömjük a bankokat, és vegyünk el még az emberektől? Aztán hogy is van ez az egész? Hétfőn kiáll Korózs Lajos az MSZP-től, hogy a kormány csökkenteni akarja a nyugdíjakat (nem akarja), kedden meg Mesterházy Attila tart sajtótájékoztatót az MSZP-től, miszerint állapodjunk már meg végre a valutaalappal (az viszont akarja). És ha megállapodnánk a IMF-fel, s utána a követeléseknek engedelmeskedve csökkentenénk a nyugdíjakat, vajon az MSZP kiállna a nyilvánosság elé, és elmagyarázná a nyugdíjasoknak, hogy ne legyenek felháborodva, a kormány azt tette, amit tennie kellett? Vagy megint Korózs Lajos állna ki, kicsit „mengelézne”, aztán hisztérikusan üvöltözne, hogy a szemét kormány csökkentette a nyugdíjakat?
Találják ki, melyik a valószínűbb történet.
Végső soron persze az a legvalószínűbb történet, hogy ilyen feltételek mentén egyszerűen nem állapodhat meg a kormány a valutaalappal.
Ez ugyanis a kormány és a mögötte álló pártok létét kérdőjelezné meg.
A magyarországi jobboldal azért van, hogy mindez így ne lehessen többé. A magyarországi baloldal pedig azért, hogy mindez továbbra is folytatódjon.
A dolgok végső logikáját figyelembe véve ilyen végtelenül egyszerű az egész. Minden más csak e két egymást kioltó igazság cifrázása. S e cifrázások közül a legfontosabb a Nyugat létezéséről, jövőjéről és válságáról folytatott vita. Mert bár ez a mai világ, ez a nyugati civilizáció úgy tesz, mintha a pillanaton kívül semmi sem létezne, de azért az IDŐ mégiscsak létezik, múlt és jövő nem kiiktatható.
És a jövendőben nincs helye az ilyen feltételeknek. A jövendőben az IMF-nek és az ily módon működő bankoknak sincs persze helyük, de az egy másik világ már, egy másik vita, egy másik harc. Harc az utódainkért.
S hogy világos legyen minden, álljon itt egy réges-régi történet: Enghien tizedik hercege, Louis Antoine de Bourbon-Condé, a Bourbon-házból való „királyi vér”, derék royalista tisztje volt Condé herceg emigráns hadseregének. S mint ilyen, ellensége az elállatiasuló jakobinusoknak, az egész rettenetes vircsaftnak, amit nagy francia forradalom néven szoktak emlegetni, s amely felszínre dobta, s végül a császári székig repítette magát Bonapartét. A királyi vérű herceg Bonaparténak is ellensége volt. Méghozzá a tekintélye miatt veszélyes ellenfele. Ezért Talleyrand kitalálta, hogy el kell rabolni és ki kell végezni. És elrabolták és kivégezték. A kivégzés után mondta volt Antoine de Boulay gróf a következő mondatot: „Ez több mint bűn: ez hiba.” Nos, ez a felvilágosodásban gyökeredző bon mot hatalmas karriert futott be, s lett az akkor elkezdődő s máig tartó erkölcsi züllés és relativizálás jelképe. Ezt mondogatja minden idióta, és 1804 márciusa óta még egyik sem gondolt bele, mit is jelent ez a rettenetes mondat. Mit is jelent, ha a hiba nagyobb „bűn”, mint a bűn.
Mi azért gondoljunk bele. És így mondjuk jó hangosan: megállapodni az IMF-fel ilyen feltételek szerint több mint hiba: bűn!
Bayer Zsolt
A Királyerdei Művelődési Ház zsúfolásig telt színháztermében ünnepelte az új tanév kezdetét szeptember 6-án a Fasang Árpád Zeneiskola. A tanévnyitó ünnepélyen dr. Szentkirályi Aladár, az intézmény frissen kinevezett igazgatója beszédének első szavaiban M. Hajtun Zsuzsa egykori vezető két évtizedes munkáját köszönte meg, majd bemutatta a zeneiskola új pedagógusait.
Holló Gyula igazgatóhelyettes az új iskolaév kezdetén jó hírrel szolgált a szülőknek: a térítési díjak a tavalyiakhoz képest csökkentek. A magas színvonalú, jó hangulatú eseményen – az eddigi hagyományoknak megfelelően – nívós zenés műsorszámokkal indították útnak az új tanévet, az izgatott tanulók, szülők és szaktanárok legnagyobb örömére.
Angel Mariann
fotó: Bede Orsolya
A tartalomból:
- Folytatjuk a csatornázással kapcsolatos cikksorozatunkat. Ezúttal - többek között - azt is megtudhatják, mennyit takaríthatnak meg az épülő csatornára való rákötéssel.
- Áldatlan állapotokat találtunk a Görgey iskolában. Miért vált életveszélyessé az épület?
- Becsöngettek. Iskolakezdési körképünkben az oktatási ágazat vezetője és két új iskolaigazgató is megszólal.
- Miért kötelező a tüdőszűrés? Részletek és időpontok cikkünkben.
- Szendrei Júlia titkos vallomása. Mi történt Petőfi Sándor özvegyével a költő halála után?
- Strein Oszkárt 1944 végén - 300 csepeli civillel együtt – malenkij robotra vittek. A szovjet haláltábort nem mindenki élte túl, de a most 88 éves férfi hazatért. A Csepeli Hírmondónak mesélt először megpróbáltatásairól.
Civil élet, kultúra, sport, rejtvények. Keresse lapunkat a postaládájában.
Szerkesztőségünk elköltözött. Új címünk: Csete Balázs u. 15. (volt Csepel Galéria) Telefonszámunk: 278-0711
