Noha 1994-ben jól kiegyensúlyozott gazdasági helyzetben vette át a Tóth Mihály és Orosz Ferenc által fémjelzett vezetés a kerület irányítását, márnégy év múlva, 1998 telén vészjóslóan magas volt a csepeli költségvetés hiánya. Ezt az MSZP-s önkormányzat a vagyon felélésével és hitelek felvételével próbálta csökkenteni, amit Orosz Ferenc akkori alpolgármester tulajdonképpen nem is tagadott. Több mint 1500 önkormányzati lakást, iskolákat – többek között a Görgeyt -, óvodákat zártak be és adtak el az ezt következő években, de eladásra került a Csepel északi részén fekvő hatalmas terület is.

A Csepel.info által fellelt 1998 decemberi Csepel újságban az akkori alpolgármester elmondása szerint a kerület költségvetésének 5,5 milliárd forintos kiadásaiból a privatizáció ellenére is 500-550 millió forintos hiteltartozása volt várható év végére. De ezt is lehetett fokozni: 2010 októberében az adósságállomány már 2,5 milliárd forint, az év végére várható hiány pedig 4,3 milliárd forint volt.

A megszállott és a vagyon

A kerület hivatalos lapjában megjelent interjú eleje jobbára Orosz Ferenc körüludvarlásával foglalkozott. Például azzal, hogy Orosz Ferenc – idézzük – “edzett szakértője a gazdaság szövevényes fordulatainak, a városgazdálkodás nagy türelmet és megfontoltságot igénylő feladatainak. Továbbá igen jó ismerője a csepeli viszonyoknak, hiszen évtizedek óta szinte megszállottként figyeli a kerület életének legapróbb rezdülését is, szívügyének tekinti a csepeli ipar sorsának jobbra fordulását.”

Az 1998 decemberi Csepel újság címoldala

Az elvtársias nyitány után azonban mégiscsak szó volt a valóságról is, hiszen a “megszállott” alpolgármester az önkormányzati vagyon kiárusításáról, hitelek felvételéről és ezzel a jövő feléléséről beszélt. Ismét csak idézünk, most az alpolgármestert: “mint tudjuk, Csepel nem a gazdag emberek gyülekezőhelye, magyarán innen kevesebb például az adóbevétel, mint a módosabb kerületekben. Korlátozott a privatizációs lehetőség is; sokkal több pénz kellene a jogos igények fedezésére mint amennyi az önkormányzat rendelkezésére áll. Az öt és fél milliárdból négy és fél milliárd forint kiadást jelent a működési költség, és számos egyéb kötelezettsége is van a városvezetésnek. A következmény a vagyonfelélés, de például a vagyon egy részét képező háromezer önkormányzati lakásra inkább rákölt az önkormányzat, minthogy haszna lenne belőle. Ha másként nem megy, a hiányt hitelből kell fedezni.” – magyarázta Orosz Ferenc, hogyan jelent meg már 1998 végén 500-550 millió forintos hitelösszeg a kerület költségvetésében.

Hiába beszélt ugyanakkor az alpolgármester a cikk további részében a hiány mérsékléséről, szigorúbb költségvetés fontosságáról, az már 12 évig ígéret maradt. Ezért vált 2005-re olyan súlyossá a helyzet, hogy az MSZP-s önkormányzat iskolák, óvodák, ezerötszáz lakás és egyéb ingatlanok mellett Észak-Csepelt is eladta. A hatalmas bevétel csak kitolni tudta a szakadék szélét, ami 2010-ben következett be. 2010 októberében az adósságállomány 2,5 milliárd forint, az év végére várható hiány pedig 4,3 milliárd forint volt. Ez azt jelentette, hogy még újabb hitelek felvétele mellett is egy éven belül csődbiztost kellett volna kirendelni a kerületbe.

Iskolabezárás, privatizáció, bércsökkentés, leépítés: ez volt az MSZP-s terv

2010 szeptemberében, amikor a leköszönő képviselő-testület pénzügyi bizottságának utolsó ülését tartották, már mindenki tudta, hogy a kerület gazdasági helyzete tarthatatlanná vált. A választások előtt néhány héttel azonban még a politikusok is őszintén beszéltek. A bizottsági ülés jegyzőkönyveszerint csak a válságos helyzet mértékén volt némi vita. Orosz Ferenc MSZP-s alpolgármester – többek között – a drasztikus bércsökkentést tartotta célravezetőnek. “Példaképp megemlíti, a közszférában a bértömeget 15%-kal vissza kell venni. Számolják ki, ennyi milliárd forintnál ez mit jelent. Hány embernek lesz kevesebb fizetése, vagy hány embert kell elküldeni. Leszögezi, a számokról most nem beszél részletesen, az összes dokumentummal készül a testületi ülésre” – áll a jegyzőkönyvben.

Az interjú folytatása Takács József alpolgármesteri bemutatkozásával – a bal oldali írás címe: “Az élet joga”, a jobb oldalié: “Csalásért feljelentették a produkciós igazgatót”

Borka-Szász Tamás akkor még az MSZP-frakció képviselőjeként ezt mondta: “csak a költségvetés újra strukturálása nem fogja megoldani a gondokat. Vélhetően és várhatóan fájdalmas politikai döntéseket kell majd hoznia az új vezetésnek. Bárki lesz kormányon, bárki lesz ellenzékben, ezek a lépések csak akkor sikerülhetnek, ha a csepeli politikai pártok valóban Csepel érdekében hajlandók összefogni, és bárki teszi meg a fájdalmas lépéseket, ellenfelei nem lázadás és egyebek szításával próbálják azokat megakadályozni, csak azért, mert fájdalmasak. Üzeni ezt maguknak előre, mert úgy gondolja, hogy jó néhányan az új felállásban is vélhetően politikai szereplők lesznek, vagy legalább is a döntéshozók közvetlen segítői. Úgy véli, ha ebben nem tudnak legalább minimális konszenzust kialakítani, akkor bárki lesz hatalomban Csepelen október 4-től, nagyon nehéz dolga lesz. Kíván maguknak mindehhez kompromisszumkésséget és konszenzus képességet. Megjegyzi, talán azért hiteles a mondata, mert még három héttel a választás előtt hangzik el.” – áll a jegyzőkönyvben.

Az új vezetés inkább a korrupciót szüntette meg

Az ilyen őszinte pillanatokról azt hihetnénk, hogy emlékezetesek maradnak. Az MSZP azonban a választások után pontosan azt tette, amitől óva intették saját magukat. Cinikus módon szerveztek tiltakozásokat, lakossági fórumokat saját terveik, a maguk által előkészített intézkedések ellen. Ilyen volt a Szárcsa és a Csete Balázs iskolák bezárásának előkészületei, lemondás a Jedlik Ányos Gimnázium fenntartásáról és a köztisztviselők, közalkalmazottak radikális leépítése egy szintén radikális bércsökkentéssel egybekötve.

A kerület új, Fidesz-KDNP-s vezetése azonban más úton járt. Németh Szilárd polgármester-jelölt már a választási kampányban hangsúlyozta, hogy a csepeli „mutyivilág” megszüntetésével százmilliókat fognak megtakarítani. A Csepeli Vagyonkezelő (Csevak) és a gazdasági szerződések áttekintése után aztán kiderült, hogy a “lakásmutyi” semmiség volt ahhoz képest, amit az MSZP-SZDSZ-hez közel álló vállalkozók lapátoltak ki a csepeli adófizetők zsebéből. A hiányt ezért eleinte rendkívül gyorsan sikerült csökkenteni, és az év végére várható 4,3 milliárd forintot három hónapnál is kevesebb idő alatt 3 milliárd forintra tudták leszorítani. 2012-ben a kerületi vezetés szerint a politikai korrupció felszámolásával már mintegy kétmilliárd forintot tudnak megtakarítani évente.

Míg azonban a számonkérés anyagi oldala fényesre sikerült, a jogi lassan halad. Szenteczky Jánost, a Csevak egykori vezérigazgatóját kettő, Takács Krisztián frakciótársát pedig egy ügyben gyanúsította meg bűncselekmény elkövetésével a rendőrség.

Csődért jutalom

Míg a kerület MSZP-s vezetői egyre nagyobb ütemben árusítottak ki minden eladhatót, és egyre újabb és újabb hiteleket vettek fel, önmagukat folyamatos és bőséges jutalmakkal árasztották el. Például 81.039.863 forintot fizetett ki a csepeli önkormányzat polgármesteri és alpolgármesteri jutalmaira 2002-2010 között. A végkielégítésekkel együtt ez már 87.318.863 forint, ha pedig a járulékokat is számoljuk – tehát azt, amennyibe mindez a csepeli adófizetőknek került – az összeg meghaladja a 100 millió forintot.

A Csevak háza táján is repkedtek a prémium-tízmilliók, Polgár György pedig, aki a Fidesz szerint a rendszerváltás után legtovább szolgálatban maradt cenzor volt, szintén mesébe illő pluszjuttatásokat vett fel. 2009 első kilenc hónapjában ő több pénzt keresett, mint Tóth Mihály polgármester, aki 2002-2010 között a jutalmakkal és a végkielégítéssel együtt 18.606.000 forintot kapott a fizetésén felül.

Csepel.info