A Magyar Autóklub (MAT) október 24-28. között idén harmadik alkalommal rendezi meg Csepelen a „Biztonságosan közlekedni egy életúton” országjáró közlekedésbiztonsági és oktató programját. A Rákóczi Ferenc úti hipermarket parkolójában megnyitott rendezvény elsődleges célja a közlekedési balesetek elkerülése érdekében a figyelemfelkeltés.

Ebben az évben 30 városban közel 8000 diák vett részt a programon, Csepelre 400 diákot várnak – mondta el megnyitójában Kőszegi Sándor projekt menedzser. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon a halálos autóbelesetek száma 50 %-kal csökkent 2012-ben, ellenben a kerékpáros balesetek száma megnőtt. Ezért akár gyalogosan, akár kerékpáron vagy autóval közlekedünk, mindenképpen figyeljünk egymásra, mert a baleseteket elhárítani és megelőzni mindenekelőtt így lehet – tette hozzá a program vezetője. Az évzáró rendezvény utolsó állomásán Kőszegi Sándor megköszönte a program létrejöttében nyújtotta segítséget a csepeli önkormányzatnak.

Ábel Attila alpolgármester az Eötvös József Általános Iskola tanulóihoz szólt: „A közelmúltban két olyan kerékpárutat adtunk át, amely a főváros belső kerületeivel köti össze Csepelt. Egyre többen vagyunk biciklisek, mert a téli hónapokat kivéve ez az egyik legjobb közlekedési eszköz. Eddigi pályám során két balesetem volt, amit teljesen más átélni, mint számítógépen a virtuális valóságban látni. A szörnyű élmény miatt kérlek titeket, hogy ne csak kerékpáron, hanem autóban utazva is figyeljetek a közlekedőkre” – hangsúlyozta az alpolgármester.

A hetedik osztályosoknak az országjáró kamionban Benyó Gusztáv, a MAT közlekedésbiztonsági szakelőadója tartott diavetítéssel egybekötött interaktív közlekedésbiztonsági előadást. A gyalogos és kerékpáros közlekedési szabályok ismertetése után a „Fékezd magad” program keretében a vezetéstechnikai tréningpályán a diákok autóban utasként 20km/óra sebességgel próbálták ki a fékezést. „A szivacsbábut 80%-ban elütik a gyerekek, amikor a lámpa pirosra vált. A közlekedési balesetek 90%-át is a figyelmetlenség okozza” – emelte ki a szakelőadó. Ezt követően a csepeli diákok a gyermekek és felnőttek számára kialakított kerékpáros ügyességi pályán tesztelték gyakorlatiasságukat.

A MAT díjmenetes közlekedésbiztonsági és oktató programjára – melyre Sághi Jenő, a Csepeli Közterület-felügyelet vezetője is ellátogatott – vasárnapig 8-18 óra között várják a családokat. (Helyszín: Rákóczi Ferenc út 191. a Tesco áruház parkolója.)

Antal Zsuzsa

fotó: Bede Orsolya

Grzegorz Lubczyk volt budapesti lengyel nagykövet Magyar szív című dokumentumfilmjével Lengyelország jelképesen megköszönte a magyar vezetőknek és az egész magyar nemzetnek, hogy a második világháború idején közel 120 ezer lengyelnek segítséget nyújtottak. 

(„Tisztelettel adózva a magyar nemzetnek” - e szavakkal kezdődik az az emléktábla, melyet Csepelen avatnak fel március 22-én. A tábla pontos másolata egy tavaly felavatott varsói emlékműnek. Azt a történelmi eseményt örökítik meg, amikor 1920-ban a Magyar Királyság lőszer- és fegyverszállítmányokkal segítette a lengyel hadsereg győzelmét a Vörös Hadsereg felett. A szállítmányok a csepeli Weiss Manfréd Művekből indultak, és fontos szerepük volt a „visztulai csodaként” emlegetett csatában, amely fordulópont volt a lengyel történelemben. - a szerk.)

A Lengyel Háborús Veteránok és az Elnyomás Áldozatai Hivatalának (UDSKiOR) támogatásával készült filmet a magyar nemzeti ünnep alkalmából, kedden este mutatta be a Religia.tv televízió. A film a II. világháborús magyarországi lengyel menekültek történetét dokumentáló, Emlékezés-Pamiec – lengyel menekültek Magyarországon 1939–1946 címmel megjelent albumok gazdag, több mint ezer fényképet felölelő képanyagát dolgozza fel.

A rendező a lengyel menekülteken és leszármazottaikon kívül a magyar segítők rokonait is megszólaltatta: Utassy Lóránd ezredesre, a Honvédelmi Minisztérium hadifogolyügyekkel foglalkozó osztálya vezetőjére fia emlékezett, a lengyelek által Lengyelek Apójaként emlegetett idősebb Antall József munkásságát leányunokája mutatta be.

Magyarországon közel 120 ezer lengyel lelt menedékre a II. világháború idején: 1939 és 1946 között csaknem kétszáz magyarországi településen éltek.

Kedd délután gyönyörű napsütéses őszi időben rendezték meg közös számháborújukat a 813. sz. Prohászka Ottokár cserkészcsapat és a 96. Sólyom cserkészcsapat tagjai a Tamariska dombon. A cserkészek előző nap bejárták a terepet és megismerkedtek a játékszabályokkal.

Október 23-án a hadiszerencse a Prohászka csapat cserkészeinek kedvezett, de a Sólyom csapattagok sem vallottak szégyent, rejtőzködve kúsztak-másztak terepszínű öltözetükben. A hadijáték végeztével a cserkészek átvonultak a Királyerdői Református Egyház templomába, ahol zsíros kenyérrel és teával csillapították éhségüket. A számháborúzók a legközelebbi visszavágót télen tervezik.

Antal Zsuzsa

fotó: Szöllősy Vágó János

Éppen két esztendő telt el a 2010 őszén megtartott önkormányzati választások óta. 2010-ig az önkormányzat fenntartásában kiadott Csepel újságban egyáltalán nem jelenhetett meg ellenzéki vélemény vagy kritika. A cenzúra olyan mértékű volt, hogy a Fidesz fizetett hirdetésben feladott karácsonyi jókívánságait is kitörölték, de ugyanerre a sorsra jutott az ellenzéki párt gyászközleménye is, amit a csepeli kettős gyilkosság után adtak ki.

A 2010 őszétől megjelenő Csepeli Hírmondó rendszeresen, és végre cenzúra nélkül közli az ellenzéki pártok véleményét. Az alábbiakban az elmúlt időszakról olvashatják Csepel alpolgármesterének, Borbély Lénárdnak az összefoglalóját, az ellenzéki pártok képviselőinek kritikáit, és Ábel Attila alpolgármester erre adott válaszát.

Borbély Lénárd (Fidesz), alpolgármester: Ennyi fejlesztésre a rendszerváltás óta nem volt példa

Már most látható, hogy a korábbi fővárosi és kerületi vezetés 16 évig ismételgetett, de soha be nem váltott fejlesztési ígéreteit mi picivel több mint két év alatt teljesíteni fogjuk. De utána sem állunk le pihenni. Mindezt az önkormányzat csődközeli helyzetéből kiindulva, az elmúlt hatvan év legsúlyosabb gazdasági világválságának kellős közepén visszük végig.

„Csapat nélkül az ilyen nem megy: szeretném ezért először is a polgármester úrnak, a Fidesz-KDNP frakció összes tagjának, és minden munkatársunknak megköszönni ezt a munkát” - emelte ki bevezetőül Borbély Lénárd országgyűlési képviselő és csepeli alpolgármester, a Fidesz-KDNP frakcióvezetője, amikor az önkormányzat „félidős” teljesítményéről kérdeztük.

Ahogy az lenni szokott, az önkormányzat vezetése és az ellenzéki pártok gyökeresen másként ítélik meg az elmúlt két év történéseit. De mi változott meg ez alatt Csepelen?

Én egy kicsit korábbról kezdeném a visszatekintést. A 2010 tavaszán megválasztott Országgyűlés több olyan áttörést hozott, melyet az emberek pártállástól függetlenül fontosnak tartottak. Például az új Orbán kormány a 2/3-os többséggel már az őszi választásokra az európai szintre csökkentette le az önkormányzati politikusok arányát. Természetesen ezzel együtt jóval kevesebb lett a rájuk költött közpénzt is.

2014-től a parlamenti politikusok száma is csökkenni fog, amivel szintén pártállástól függetlenül egyetértenek a választók. Németh Szilárd polgármester úrral olyan munkát végeztünk a Parlamentben, amely az önkormányzatok működésére is jótékony hatású. Emellett Németh Szilárd polgármester Tarlós István kampányfőnöke volt, jó a kapcsolata a főpolgármester úrral. Fővárosi képviselőként a csepeli fejlesztések kilobbizásában láthatóan kiemelkedő lett a szerepe. Ilyenek a csatornázás vagy a gerincút és kerékpárút-építések, amelyek nagyon régi ígéretek, de soha nem tartották be őket. Megoldottuk az ikerbekötések problémáját is, amire korábban senki nem gondolt. Emellett éppen október 15-ével lépnek életbe azok a BKV-változások is, melyeket szintén a polgármester úr lobbizott ki, és aminek köszönhetően gyakrabban jár a HÉV, a 71-es busz pedig megáll a piacnál, a rendelőintézeteknél és a görögkatolikus templomnál és az óvodánál.

Milyen csepeli fejlesztések indultak el így, ezzel a segítséggel, és milyenek várhatóak?

Kicsit leegyszerűsítve a fővárosi és a kerületi munkánkat, az első év a csődveszély elkerülésével és az önkormányzat pénzügyi helyzetének rendezésével, a pénzügyi visszaélések, bűncselekmények feltárásával, valamint az 1994 óta ígért fejlesztések elindításával telt. A két Csepelről kivezető kerékpárút megépítése például hetek alatt megsokszorozta a biciklivel közlekedők számát. A gerincút első szakaszának átadásától a közlekedési problémák enyhülését várjuk. A csatornázás leginkább a családi házas és kertvárosi jellegű területeken hoz régen várt előrelépést. Elődeink olyan sokszor megígérték, hogy sokan csak akkor hitték el, amikor a munkagépek odaértek.

A második év a már megindult beruházások végrehajtásával telik, de megkezdtük az újabb fejlesztésekre való felkészülést is. Éppen az elmúlt hetekben adtuk át a saját fejlesztésben elkészült új óvodai férőhelyeket, de már pályázaton nyertünk újabb 200 millió forintot óvodafejlesztésre. A sírból visszahozott, és általunk két üteműre bővített, majd végrehajtott Ady városrehabilitációhoz hasonló elképzeléseink vannak a városközpontban is, a Szent Imre tértől a Sétáló utca felé. Most ezzel is pályázunk, és szeretnénk külső forrásokat igénybe venni. Önkormányzati fejlesztésben építettünk utakat, járdákat is, de akadálymentesítettük a Katona József utcát teljes hosszában, és parkosítottunk több olyan helyszínen, ahol 2010-ig csak gaz és parlagfű nőtt. Üzemeltetésre átvettük a Csepeli Strandot, ami azt is eredményezi, hogy év végére szakszerű módon befedjük az 50 méteres medencét, így a fedett uszoda is biztosítva lesz, öltözővel és miden szükséges tartozékkal együtt, az év minden hónapjában. A végleges, új kivitelezésű uszodáról addig nem vagyunk hajlandóak lemondani, ameddig a csepeliek támogatják a megépítését.

Ha már itt tartunk: mi a helyzet a közbiztonsággal és a közterületekkel? Ezeket, illetve a Csepelen kialakult állapotokat a Fidesz ellenzékben rendszeresen bírálta.

A kerület két központi helyén, a Szent Imre téren és a Sétáló utcában már nehéz úgy végigmenni, hogy ne lássanak rendőrt vagy közterület-felügyelőt. Ez korábban nem így volt. Főként a Sétáló utca lett teljes mértékben a mulatozó, ordítozó részegek és agresszívan kéregető koldusok „privilégiuma”. A helyzet sokat javult, és a normális, dolgozni és onnan haza járó embereket már nem vegzálhatják. Máshol is sokkal több rendőr és közterület-felügyelő dolgozik, mint a rendszerváltás óta bármikor. Ezt kritikaként is felhozzák, hiszen kevésbé ússzák meg a szabálytalankodók. Mindenkinek meg kell azonban szoknia, hogy a szabályokat be kell tartani.

A Csevak neve egyet jelentett a hanyag munkával, a mutyival, az igénytelen közterületekkel, a derékig érő fűvel, és a mérhetetlen korrupcióval. Sokszor elmondjuk, hogy évi több mint kétmilliárd forintot tudunk megtakarítani az MSZP-s korszakot átható mutyi és korrupció felszámolásával. Ennek a pénznek egy jelentős része a Csevakban „lett meg”. Ma a kerület vagyonkezelője több embert és sokkal hatékonyabban foglalkoztat, mint korábban bármikor. Nem állítom, hogy tökéletes a rend és a tisztaság. De ehhez azoknak is változniuk kellene, akik a Szent Imre teret a reggeli takarítás után estére telepöckölik cigarettacsikkel. Mindenesetre két év alatt a korábbinál sokkal kevesebb pénzből is jelentős pozitív változást tudtunk elérni.

Miben foglalná össze tömören a korábbi és a jelenlegi csepeli vezetés közötti különbséget?

A csepelieknek szokatlan azt látni, hogy évekkel a választások előtt új utak, járdák épülnek, megy a csatornázás. Ilyen korábban nem volt, csak a választás előtti évben, vagy a választás évében. Most azzal bírálnak, hogy a tervek már korábban készen álltak. Ez igaz. De tervek korábban is voltak, csak nem valósították meg őket. Mi megtesszük, és ettől vagyunk jobbak.

Szívesen emelem még ki a Babacsomagokat, amivel a csepeli újszülöttek köszöntjük, valamint a nagykorúak köszöntését. Térítésmentesen nyújtunk segítséget az újszülött ikerpárok szüleinek és a 70 év felettieknek is. Ahogyan ígértük, a mobil átjátszót is eltüntettük a Tamariska dombról. Emellett több helyen fejlesztettük a közvilágítást, többek között Hároson is.

A Csepel.info hírblogon írta minderről egy hozzászóló, hogy régebben a választások között csak a fű nőtt, de azt nem nyírta le senki. Igaza volt, és ha van mondat, ami kifejezi, hogy milyen változások történtek Csepelen, akkor ez a legjobb.

Pákozdi József (Jobbik): Az ígéretek töredéke teljesült

Az elmúlt csaknem két évben voltak javító szándékú, ugyanakkor negatív és átgondolatlanul elhamarkodott döntések egyaránt. Az utóbbiak közé tartozik az ingatlanok vásárlása, érthetetlen és indokolatlan adakozások magánszervezeteknek vagy iskolabezárás és a Csepp TV megszüntetése.

A lakosság tájékoztatásának hiánya szintén probléma. Több lakó hiányosságként fogalmazta meg, hogy a Csepeli Hírmondóban egyáltalán nem, vagy csak minimálisan jelennek meg a kerületben történt bűnügyekkel kapcsolatos hírek, noha a valóság teljesen másképpen fest.

Az önkormányzatban sokszor érezhető fejetlenség, ami elsősorban a bizottsági üléseken és az előterjesztéseknél tapasztalható, ezzel pedig megnehezítik az ellenzéki képviselő munkáját. A kormánypárti képviselőknek ez nem gond, sok esetben el sem olvassák az előterjesztéseket, és azt sem tudják, hogy miről szavaznak, előfordult olyan eset is, amikor a helyszínen vették át az előterjesztéseket.

A választáskor ígért elszámoltatási lendület is alábbhagyott, a hatékonyság szinte azonos a kormányéval. Hiányzik az akarat. Példa erre a közművagyon ingyenes átruházását vizsgáló ad-hoc bizottság határozatának elodázása. Az intézményeket, ágazatokat érintő személyi döntések sok esetben megosztottságot, bizonytalanságot eredményeztek az ott dolgozókban.

Elhamarkodott volt a térfigyelő kamerákról szóló döntés, ahol kivették a csepeli rendőrség kezéből a megfigyelést és helyette az így is alacsony hatásfokkal működő csepeli közterület-felügyelet részére kívánják azt átadni.

A 2010-es választáskor a csepeli Fidesz azt ígérte, hogy győzelmük esetén átlátható lesz az önkormányzat munkája, ennek ellenére a hivatal, vagy annak intézményei által kötött szerződéseket nem hozzák nyilvánosságra. Ezen a területen sok olyan hasonlóságot látok, mint ami jellemezte a kerület irányítását a korábbi 16 évben.

Csepelen, elmaradottsága ellenére, komoly iparűzési adót befizető cégek tevékenykednek, például ALPIQ, SIEMENS, BKSZT, amiből a főváros a kerületre többet is költhetne, de még mindig mostohagyerekként kezelik Csepelt.

Látható, hogy a polgármester, aki fővárosi képviselő és országgyűlési képviselő is, igen gyenge lobbi tevékenységet folytat a kerület érdekében. A pozitív döntések között szerepelt olyan javaslat is, ami a hagyományőrzést támogatta és összekovácsolhatja a magyarságot. A külhoni magyarok támogatásáról, iskolások erdélyi kirándulásáról és a gyermekek számára hasznos rendezvényekről szóló döntéseket üdvözli a Jobbik.

Összességében a csepeli önkormányzati vezetés elmúlt két éves teljesítménye nem éri el az elvárt szintet, a választási ígéretek töredéke teljesült. Azt gondolom, hogy „csak a Fidesz” helyett, „csak a nemzet” szemlélettel sikerre vezethető Csepel és lakosainak sorsa.

Szenteczky János (MSZP): Látványpolitizálás, átfestés, hamisítás a fejlesztések helyett

Egy évvel ezelőtt a csepeli MSZP frakció javasolta, hogy a kerület irányításában és a képviselő-testület munkájában a jelenlegi városvezetők térjenek vissza a demokratikus és korrekt együttműködés útjára. Az itt élők, a kerület valódi problémáival kell foglalkozni – mondtuk, mert Csepel jövőjéről van szó.

Azóta még rosszabb lett a helyzet. A képviselő-testület munkáját „zsebből irányítják” – az elmúlt 10 testületi ülésből 7 (!) rendkívüli ülés volt! Folytatódik a látványpolitizálás. Idén ünnepeltük Csepel „újjáépítésének” 300. évfordulóját, miközben mértékadó történészek és a dokumentumok szerint az újratelepítés csak 1717-ben kezdődhetett meg. Zajlik a múlt meghamisítása. Ezt bizonyítja az irredenta országzászló megépítése, a polgármester „nyilasmosdató” akciói (Nyirő József kárpát-medencei irodalmi és műveltségi versenyfelhívása), a szélsőjobboldali újságírók és civil szervezetek támogatása, a rovásírásos Csepel-kapuk felállítása.

Tart az utóbbi két évtized eredményeinek meghamisítása is, a 2010 előtt indított fejlesztések (pl. gerincút, csatornázás, Ady-program) teljes kisajátítása. Komoly, de egyre sikertelenebb erőfeszítéseket tesznek a polgármester munkájának hazugságokkal való felmagasztalására („a lakosságnak – a fővárosban egyedülálló módon – nem kell kifizetnie …a hozzájárulást az utcai vezeték megépítéséért”), a közvetlen elődök minden eszközzel való lejáratására. Napjainkban is gyakorlat az ellenzék, a gazdasági, a civil szervezetek és a lakosság teljes kizárása az együttműködésből.

Nem teljesítették a fontosabb választási ígéreteiket! Nem építették meg az uszodát, lemondtak a csepeli kórházról, ellehetetlenítették a csepeli sportéletet és jelenleg is zajlik a csepeli iskolák államosítása! Az úgynevezett északi pénz – amelyből 2010 októberében még több mint 3 milliárd került átadásra –, a ciklus végére elfogyhat úgy, hogy sem újabb beruházások, vagy azok előkészítése nem történik Csepelen. Nincs tervezve például a csapadékvíz-elvezetés, vagy a földutak szilárd útburkolattal való ellátása sem.

A személyeskedés 2010-ig nem volt szokásunk, annak ellenére, hogy velünk szemben minden alkalommal ezt megtették. De arról, hogy a szegénység legfőképpen az unortodox gazdaságpolitika és az igazságtalan adórendszer miatt Csepelen is egyre nő, miközben a kerületünk vezetői gyarapodnak, nem szólhatunk másként, csak személyeskedve. Németh Szilárd a vagyonbevallásai alapján egy év alatt vissza tudta fizetni 4,6 milliós pénzintézeti tartozását. Havi 1.527.000 forintos keresete mellé párttársai neki és a maguk részére új személygépkocsikat és korlátlan használatot biztosítottak úgy, hogy ennek költségeit a csepeli adófizetők állják. Ugyanők azt is megszavazták, hogy az elindult csatornázási program részeként, csak a polgármester utcájában csapadékvíz-elvezető csatorna is legyen.

Csepel valamennyi lakójának biztosítani kell az élhetőbb körülményeket, a megélhetés legfontosabb feltételeit, a gyarapodás lehetőségét. Ezért rövidesen nyilvánosságra hozzuk programunkat. Változást, munkát és biztonságot akarunk Csepelen. Önökkel – Önökért.

Tenk András (LMP): Ellentmondásos a településfejlesztés

Az elmúlt két év értékelésében kiemelt szerepet kap Csepel pénzügyi teljesítménye. Ha önmagában vizsgáljuk, mondhatjuk, hogy sikeresen csökkent a hiány. Alátámasztja ezt a tényt a Progresszív Intézet legutóbbi felmérése, amely szerint tavaly csupán négy fővárosi kerület – a XXIII., XIII., XXI., XVIII. –  tudta csökkenteni az adósságállományát.

De az is látható, hogy a felesleges kiadások megszüntetése fájdalmas intézkedésekkel járt együtt, intézményeket zártak be, dolgozókat bocsátottak el. A fideszes vezetésű önkormányzat generált újabb, más jellegű pazarló kiadásokat: finanszírozott presztízsberuházásokat, politikai rendezvényeket, anyagilag támogatott nem csepeli szervezeteket, és még sorolhatnánk… Továbbá problémát jelentettek a kerület számára azok a döntések, amelyek jogi aggályokat vetettek fel. A Csepeli Művelődési Központ átszervezése több ponton is jogsértően zajlott, erre a kormányhivatal is felhívta a figyelmet. Hasonló aggályok merültek fel a Tamariska-domb védettségének megszüntetése kapcsán is, amelyet végül Fazekas Sándor miniszter „oldott meg” – a helyi civilek és az LMP nyomására – azzal, hogy országos védettségű területté nyilváníttatta a dombot.

Sajnos még mindig nem születtek új munkahelyek Csepelen, inkább az elbocsátások növekedtek. A közmunkaprogram csak részben váltotta be a hozzá fűzött reményeket, igaz, a kerület a közmunkások keze nyomán sok helyen egyre gondozottabb, rendezettebb lett. Fontos eredmény, hogy – az LMP képviselőjének közbenjárásával – a közmunkások természetvédelmi munkálatokban is részt vesznek. A közbiztonság javuló tendenciát mutat, de még így is vannak komoly problémákkal küzdő részek, mint például a Szent László úti lakótelep.

Kerületünkben leállt a panelprogram, nem épülnek bérlakások, a csepeli lakásállomány pedig fokozatosan veszít a piaci értékéből. Még mindig nem készült el a környezetvédelmi program felülvizsgálata, és nem kezdődött el a volt Csepel Művek, illetve egyéb ipari zónák kármentesítése sem. A közlekedési problémákat a gerincút részben rendezi, de egyéb közlekedésfejlesztési elképzelés még nem született. A sok panasz ellenére nem történt semmi a 148-as busz megbízhatatlan járatkövetési gyakorlatának megszüntetésére. Megerősödött egyes városrészek lecsúszása, soknak nem rendeződött a sorsa, így Háros belterületbe vonása sem történt meg.

Az adósságcsökkentést illetően tehát önkormányzatunk jelentős eredményeket ért el, de többnyire a felesleges politikai csatározások, valamint az átgondolatlan döntések – például a Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény megszüntetése – jellemezték az elmúlt két év működését. Úgy tűnik, hogy hiányzik egyfajta tervszerű településfejlesztési gondolkodás, amely nélkül egy sikeres, élhető és fenntartható Csepelhez nem tudunk eljutni.

Ábel Attila (Fidesz), alpolgármester: Csak az MSZP próbál meggátolni mindent

Az okos kormányzó párt észreveszi és felhasználja a jó ötleteket, ami jót tesz mindenkinek. A csepeli ellenzékből a Jobbik részéről leginkább az elszámoltatás, az LMP részéről pedig a környezetvédelem területén lehetett az elmúlt két évben hasznos javaslatokra találni. Az MSZP jobbára kimerült a merev elutasításban, amivel nem lehet mit kezdeni.

Nehéz megérteni, mire jó, hogy az MSZP két év alatt szinte semmit, még olyan ügyeket sem támogatott, mint a méhnyakrák-elleni védőoltás vagy az ingyenes házasságkötés, legutóbb pedig a Sáska utca csatornázása - mondta el Ábel Attila alpolgármester, akit az ellenzék kritikáiról kérdeztük.

Az LMP elismeri, hogy csökkent az önkormányzat hiánya és jobb pénzügyi helyzet, de ez szerintük inkább értelmetlen intézménybezárásokkal és elbocsátásokkal sikerült. Véleményük szerint a közmunkaprogram csak részben váltotta be a reményeket, és a 148-as busszal is komoly problémák vannak.

Nehéz úgy intézménybezárásokról beszélni, hogy nem voltak ilyenek - és ez a Jobbik kritikájára is válasz. A Szárcsa iskola bezárásának tervét megörököltük az MSZP-s vezetéstől, de megtartottuk az iskolát. A Rákóczit 2008-ban szüntette meg az előző vezetés, nekünk a következmények jutottak. Az MSZP által bezárt iskolák ügyét legyenek szívesek ne ránk kenjék. Elbocsátásokból sem volt több mint korábban. Presztízsberuházások viszont valóban vannak, ilyen például a csatornázás, a gerincút, a saját beruházású útépítések, a városrehabilitáció, a fásítás és az uszoda. De erre szavaztak a csepeliek. A költségvetés helyzetét azzal javítottuk, hogy megszüntettük a korrupciógyanús szerződéseket és a pazarlást - de ezt is megígértük. Kétmilliárd forintot takarítottunk meg ezekkel. A Pedagógai Szakszolgálat munkáját az iskolákban folytatják, az ugyanis oda való.

A közmunkaprogram sokaknak ad esélyt és lehetőséget a munkához, és ilyen nagyságrendű segítséget korábban soha nem kaptak. A buszoknál én a nagyobb problémát az állapotukban látom, de a BKV megkezdte a teljesen lerohasztott buszpark feljavítását. A polgármester közbenjárásának köszönhetően újra az eredeti vonalán jár a 71-es, és gyakrabban közlekedik a csepeli HÉV is. Már látható, hogy meg fog valósulni a Tamariska domb kiemelt védelme, pont úgy, ahogy ígértük, még ha az LMP aggodalmaskodott is miatta.

A Jobbik szerint alábbhagyott az elszámoltatás lendülete, és több a bűncselekmény, mint ahogy a Csepeli Hírmondóból látszik. Hiányolják a Csepp TV-t, a térfigyelő kamerákat, és szerintük még mindig mostohagyerekként kezeli a főváros a XXI. kerületét.

Az elszámoltatás területén mindent megteszünk, amit egy felelős önkormányzat megtehet, és amit megígértünk. A pénzügyek átvizsgálása után kivétel nélkül minden bűncselekmény-gyanús ügyben feljelentést tettünk. A visszaélésekről Vörös Csepel címmel könyvben is beszámoltunk. Eddig három bűncselekmény elkövetésével gyanúsította meg a rendőrség Szenteczky Jánost, az MSZP elnökét, és egy ügyben az egyik frakciótársát, Takács Krisztiánt, a legtöbb feljelentés esetében pedig még nyomoznak. A vádemelések, tárgyalások nem rajtunk múlnak, mi nem tudjuk siettetni őket.

A média feladata az, hogy a fontos dolgokról beszámoljon, és ezt a lehető legnagyobb hatékonysággal tegye. A Csepp TV nézettsége a 2010-es állapotában túl alacsony volt a nagyon magas fenntartási költségeihez képest, hiszen évi 50 millió forintba került a csepeli adófizetőknek. A térfigyelő kamerák ügyében jól haladunk, biztosan sokkal jobb lesz az eredményességük, mint korábban valaha. Csepel pedig már nem a főváros mostohája, és ehhez elég körbenézni. Talán egyetlen kerület sincs, ahol annyi fővárosi nagyberuházás, fejlesztés folyik, mint éppen Csepelen. Ez mutatja a lobbinkat is, hiszen a főváros pénzügyi helyzete finoman szólva sem rózsás.

A legkeményebb kritikát az MSZP adta: szerintük az elmúlt két évben nem történt semmi fejlesztés, csak látványpolitizálás, átfestés és hamisítások, miközben mindenki degeszre keresi magát.

Az valóban látványos volt, ahogy 16 éven keresztül épült, szépült Ferencváros, Pesterzsébet, Soroksár vagy éppen Budafok, és ahogy lemaradt közben Csepel. De nem csak elhúztak mellettünk a szomszédaink, meg is aláztak bennünket. Az MSZP-SZDSZ-es IX. kerület városrehabilitáció címén például Csepelen vett lakást a szociális lakásbérlőinek. Megtehették, az akkori csepeli kerületi vezetés nem foglalkozott ezzel. Az MSZP-s kormányzás végére Csepel lett Budapest legszegényebb kerülete, itt a legkisebb az emberek átlagkeresete. Mellesleg Csepel új vezetése azonnal leállította a ferencvárosi romák áttelepítését.

Az is látványos, ahogy megkezdődtek az évtizedekig ígérgetett fejlesztések, a gerincút, a csatornázás és a többiek. A kerületi beruházásokról, fejlesztésekről már beszélt Borbély Lénárd alpolgármester, én nem ismételném meg őket. A 300. évforduló megünneplését pedig jó ötletnek tartom: aki meg nem hiszi, hogy éppen ennyi évvel ezelőtt kötötték meg az úrbéri szerződést, amely lehetővé tette Csepel újjáépítését, kérdezze meg bármelyik csepeli helytörténésztől. Az Országzászlót 1944-ben bombázták le, szimbolikus lépés volt újjáépítése, és szebb lett tőle a Szent Imre tér. Tudom, hogy az MSZP-s politikusok le akarják romboni, és mindenütt ezt hangoztatják, de nem fog nekik sikerülni.

A nyílt személyeskedésért cserében én nem említek személyeket. De a jelenlegi csepeli önkormányzati vezetés - az elődeivel ellentétben - csak a törvényben meghatározott minimumfizetést veszi fel. Senki nem kapott jutalmat vagy prémiumot - szintén az MSZP-s elődeinkkel ellentétben, akik jutalmazására viszont 2002-2010 között több mint 100 millió forintot költöttek az önkormányzat pénzéből. Azt viszont cinizmusnak tartom, ahogy az uszodát és a Csepeli Kórházat bezáró MSZP ezek újraindítását kéri számon. Az uszoda reményeink szerint készen lesz - bár az MSZP jellemző módon ellene szavazott. Kórház viszont addig biztosan nem lesz, amíg az MSZP ellenzi. A szakembereknek nem ment el az eszük, hogy olyan helyen nyissanak új intézményt, ahol a legerősebb ellenzéki párt újra bezárná.

A legszomorúbb mégis az, ahogy az MSZP próbál mindent megakadályozni. A legújabb hír, hogy nem csak a Sáska utcaiak csatornázását próbálják meggátolni nevetséges vádakkal, hanem már a teljes csepeli csatornázást is. Uniós feljelentést tettek ugyanis azzal, hogy szabálytalan a csepeli csatornaprojekt. Ha elérik a céljukat, akkor egy egymilliárd forintos közbeszerzési vita miatt tízmilliárd forintos támogatástól esik el a főváros, és a kellős közepén szakad meg a csepeli csatornázás. Ők ezt szeretnék, hiszen ez a politikai érdekük. Mi nem. Kár, hogy ilyen szinten megy az ellenségeskedés.

Könnyű félrediagnosztizálni, mert a tünetek sokféle bajra utalhatnak. Pszichózis, stroke, infarktus gyanúja is felmerülhet, ha a beteg rossz közérzetre, fejfájásra, szédülésre panaszkodik, hiszen az oxigénhiány, ami ráadásul zavartsággal, bénulásos jelekkel is társulhat, nem csak szén-monoxid-mérgezés következménye lehet.

A fűtési szezonban jóval gyakoribb a szén-monoxid okozta rosszullétek száma, ám nem árt tudni, hogy minden időszakban, akár a kánikula kellős közepén is előfordulhatnak mérgezéses esetek. Több esetben nem csupán az emberi gondatlanság vezethet bajhoz: főleg a viharos szélnek lehet jelentősége a szén-monoxid-mérgezésben, mert ennek hatására megváltozhatnak az épületben a levegőbevezetésének vagy az égéstermék elvezetésének helyénél a nyomásviszonyok. A következmény pedig az, hogy a tüzelőberendezés levegőellátása, illetve az égéstermék elvezetése nem megfelelő. A füst elvezetését egyrészt a kémény eltömődése, vagy a nem megfelelően méretezett kémény okozhatja. S hogy mi akadályozhatja meg az égéstermék távozását? Például egy helyéről kiesett tégla, vagy éppen egy madárfészek okozta torlasz is a baj okozója lehet.

Végzetes hibák

A lakásban a nyitott égésterű tüzelőberendezések okozhatnak bajt, ezek közül is elsősorban a gázkészülékek (cirkók, átfolyós vízmelegítők). Sokszor a kellő körültekintés hiánya miatt alakulhat ki akár életveszélyes mérgezés is, és ez nem csak a gázszerelő, hanem a mi gondatlanságunk következménye is lehet. Hogy csak néhány példát említsünk: ha letakarjuk a fürdőszobai szellőzőrácsokat, vagy légelszívót építünk be egy olyan helyiségbe, ahol fokozott légzárású ablakok vannak, könnyen baj lehet. De az is előfordulhat, hogy az építkezés vagy a lakás átalakítása során önkényesen figyelmen kívül hagyjuk a hatósági előírásokat. Ez utóbbi például akkor fordulhat elő, ha egy új tüzelőberendezést a régi kéménybe kötnek be úgy, hogy ennek sem ellenőrzése, sem esetleg szükséges átalakítása nem történik meg.

Megtévesztő tünetek

Mivel a szén-monoxid teljesen szagtalan, sokszor csak a rosszullét figyelmeztet arra, hogy valami gond van. Fejfájás, hányinger, fülzúgás, szédülés a kezdeti tünetek: ezeket sokan csak múló rosszullét jeleinek hiszik, nem is gondolva arra, hogy mérgezés állhat a gyengeség mögött. Ha továbbra is beszívjuk a szén-monoxidot, erőteljesebb állapotromlás léphet fel: izomgörcs, bénultság, fulladás, eszméletvesztés is kialakulhat, de még ezek a tünetek sem mindig egyértelműek – ezért is fordul elő, hogy infarktus vagy agyvérzés gyanújával érkezik a beteg a kórházba. Abban az esetben mindenképpen szén-monoxid-mérgezésre kell gyanakodni, ha a beteg potenciálisan veszélyes helyiségben tartózkodott (kazánház, garázs, fürdőszoba), esetleg többször, több családtagnál is ugyanott jelentkeztek a panaszok.

A gázmérgezést megelőzhetjük az előírásosan telepített és lelkiismeretesen karbantartott, átvizsgáltatott berendezésekkel és a kéményekkel. Ám ezek mellett sem árt, ha olyan érzékelőt is beszerzünk, ami jelzi, ha megemelkedik a levegő szén-monoxid-koncentrációja.

A cikknek szomorú aktualitást ad, hogy október 12-én, Csepelen két ember meghalt szén-monoxid-mérgezésben egy Bajcsy-Zsilinszky úti lakásban.

Ez az ünnep szent, mert a magyarok szabadságért hullott vére megszentelte - hangsúlyozta ünnepi beszédében Orbán Viktor az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján a Kossuth téren. Köszöntőjében a miniszterelnök rámutatott arra is, hogy a nyugati világ gazdasága nem a saját lábán áll, hanem egy pénz-világbirodalom hitelzsinórján függ.

Az eseményen készült videó ide kattintva érhető el.

1956. október 23-át, a forradalmat és szabadságharcot jöttünk ünnepelni. Ez az ünnep szent, mert a magyarok szabadságért hullott vére megszentelte. Mi, akik a magyar szabadság és függetlenség szenvedélyes hívei vagyunk, ezen a napon minden évben összegyülekezünk, s ilyenkor itt van velünk lélekben minden szabadságszerető magyar Kolozsvártól Budapesten át Los Angelesig – kezdte ünnepi beszédét Orbán Viktor. Összegyülekezünk, hogy hálával emlékezzünk azokra a hősökre és mártírokra, akik bátran s nem egyszer halált megvető bátorsággal szembeszálltak az idegen elnyomókkal, és a saját véreik ellen fegyvert fogó hazai zsoldosaikkal. Puskával, géppisztollyal, benzines palackkal harcoltak a nagy túlerőben felvonuló páncélautók, tankok és nehézágyúk ellen – fűzte hozzá.

Orbán Viktor aláhúzta: emlékezzünk tisztelettel azokra, akik öt nap alatt leverték az első hullámban ránk támadó szovjet megszálló csapatokat, és csak a novemberben felvonuló hatalmas hadsereggel szemben szenvedtek vereséget. Emlékezzünk a győzelem mámoros érzésére, emlékezzünk a túlerővel szembeni fizikai vereségre. Emlékezzünk azokra a magyarokra, akik állva maradtak a vas előtt, küzdöttek utolsó percükig, és meghaltak. Emlékezzünk azokra, akik vállalták a mártírsorsot, tisztelettel hajtsuk meg fejünket a kivégzett, és a keserves börtönbüntetésre ítélt hősök előtt – tette hozzá, leszögezve: ígérjük, nem feledjük őket. A kormányfő szerint ők ütötték az első és végzetes rést a szovjet világbirodalmon, ők ébresztették fel a nyugati baloldal lelkiismeretét. Négy évtizeddel később ők adták nekünk az erőt, hogy kiszorítsuk a szovjeteket, hogy földre döntsük a Szocialista Munkáspártot, hogy megsemmisítsük a szabad világtól elválasztó aknazárat és szögesdrót-akadályokat – hangsúlyozta Orbán Viktor.

Ma az egész világ tudja és elismeri, hogy a magyarok forradalmával és szabadságharcával az egész világ lett jobb – emelte ki Orbán Viktor. „Éljen Magyarország, vivát magyarok” – jegyezte meg.

„Szégyennek és bűnnek minősítették, ha valaki polgár volt”

A miniszterelnök, felidézve azt az utat, amely az ’56-os forradalom kirobbanásához vezetett, kifejtette: a Magyar Kommunista Munkáspárt (MKP) a megszálló szovjet hadsereg fegyveres segítségével brutálisan leverte a háború végétől reménykeltően gyarapodó magyar demokráciát. Ennek kapcsán hangsúlyozta: felmorzsolták a nemzeti, a polgári, a keresztény és a baloldali erőket is – fűzte hozzá. Létükben támadták az egyházakat és a szakszervezeteket, és egy többségében önállóságra és polgárosodásra vágyó országban visszafelé szégyennek és bűnnek minősítették, ha valaki polgár volt, vagy bármilyen vallásos családból származott – mutatott rá a kormányfő.

Az élet minden zugában tapintható volt az elnyomás és a függés – húzta alá, hozzátéve: sok százezer megalázott, mindenéből kiforgatott és fogságra vetett embert kényszerítettek hazugságra és lelkes éljenzésre. „Ez vezetett ide, 1956. október 23-án a Kossuth térre” – szögezte le.

Ezen a téren történt meg a csoda, a forradalom csodája – emelte ki. Egyetlen szempillantás alatt értette meg mindenki – a párttagok is -, hogy becsület nélkül nem lehet élni – hangsúlyozta, hozzáfűzve: a lelkek kitárultak és egymásra találtak, barátságban, bizalomban.

A pártreformerek kezéből a nép kiragadta a marsallbotot

„A pártreformerek szocializmusjavító törekvései itt fordultak át a szabadság és függetlenség követelésévé” – fogalmazott. A pártreformerek kezéből a nép kiragadta a marsallbotot, és amikor fizikai ellenállásba ütközött, maga fogott fegyvert, és maga hódította vissza a nemzet szabadságát – mutatott rá Orbán Viktor.

A 2006. október 23-i eseményekre utalva kiemelte: a szabadságharc leverői nem tűntek el a magyar közéletből. A szocializmus - amely a világ legfejlettebb demokráciájának hirdette magát -, 1956-ban egyik napról a másikra összeomlott – mondta a kormányfő. Ennek kapcsán megjegyezte: kiderült, hogy az a rendszer nem a nép akaratán állt, hanem egy világbirodalom zsinórján függött. Hozzátette: „a tartózsinór elszakadt, vagy a marok gyengült el, de az egész építmény lezuhant”.

A zsinór elszakadt

Ugyanakkor a miniszterelnök felidézte a Lehmann Brothers 2008-as összeomlását is, mellyel összefüggésben úgy fogalmazott: egy amerikai pénzóriás New Yorkban összeomlott, és a nyugati gazdaság megrendült. Kiderült, hogy a nyugati világ gazdasága – amelyhez immár mi is tartozunk -, „nem a saját lábán áll, hanem egy pénz-világbirodalom hitelzsinórján függ” – húzta alá.

A zsinór elszakadt, és az egész építmény lezuhant, és összetört számos nemzetgazdaságot és sok millió emberi sorsot – hangsúlyozta. A kommunista világbirodalomra és a jelenlegi pénzvilágra utalva Orbán Viktor úgy fogalmazott: azért rendült meg mindkettő, mert egyik sem az igazság útján járt. „Hazugságokra, dogmákra, önámításra és megtévesztésre nem lehet sem államot, sem gazdaságot építeni” – tette hozzá.

A nagy változások idejét éljük

Kifejtette: a modern ember most tanulja az ősi törvényt, hogy igazság nélkül nincsen élet, se szeretet, szépség, semmi, amiért érdemes élni. De nincsen tisztes gazdaság sem, amiből élni lehet – fűzte hozzá. A nagy változások idejét éljük – emelte ki a kormányfő, hozzátéve: olyasmi történik velünk, ami évtizedekre megváltoztatja az életünk. „Bár szeretnénk a tengelytörést szenvedett európai életet visszaállítani, de tudjuk, oda már nincs visszaút” – fogalmazott. Európa feje búbjáig eladósodott, drágán termel, és saját dogmái kötik gúzsba – hívta fel a figyelmet a miniszterelnök. Ennek kapcsán Orbán Viktor úgy vélekedett, hogy a nagy változás megrostálja nemzeteket, „szétdobálja őket”, eldönti, ki lesz szegény és melyik lesz jómódú nemzet. Eldönti, kinek lesz munkája és kinek nem, ki gályázik reménytelenül az adósságtengeren és ki az, aki visszanyerve szabadságát, partot ér – tette hozzá.

„Nem fogadunk el kettős mércét”

Európa még nem döntötte el, hová is álljon. Brüsszelben még nem tudják, a fékre lépjenek, vagy inkább a gázpedálra, jobbra, vagy balra fordítsák a kormánykereket – folytatta Orbán Viktor. Mint fogalmazott, Európa keleti és nyugati versenytársai nincsenek híján sem az önbizalomnak, sem a józan észnek. Az unió ezzel szemben kételkedik önmagában, és józan ész helyett ideológiákra támaszkodik, pedig ma a kontinensnek a bátor elszántságra, a józan észre és a szívek felemelésére egyszerre lenne szüksége – emelte ki a kormányfő, aki szerint Európának meg kellene értenie, hogy „nemzetek nélkül nincsen szíve, kereszténység nélkül pedig nincsen lelke”.

Orbán Viktor külön köszönetet mondott a békemenetnek, amely ezért az európai Magyarországért áll ki.

Brüsszelben szép számmal találunk olyanokat, akik az európai gazdaság megújítása helyett a megroggyant pénz- és bankkapitalizmusba akarnak újra életet lehetni. Akik munka alapú gazdaság helyett a spekulánsok rendszerét akarják feltámasztani, akik azt akarják, hogy méltányos tehermegosztás helyett ismét az emberek viseljék a válság terheit. Ezt nem fogadhatjuk el - hangsúlyozta a miniszterelnök.

Mint mondta, elfogadjuk a mindenkire érvényes szabályokat, de nem fogadhatjuk el, „hogy mások mondják meg helyettünk, mit tehetünk meg és mit nem a saját hazánkban”. Hozzátette, elfogadjuk az európai együttműködés mindenkire érvényes szabályait, de nem fogadjuk el, hogy „bármilyen kifinomult módszerrel idegenek kormányozzanak bennünket”.

Elfogadjuk az európai kultúrnemzetek közös erkölcsi mércéjét, de nem fogadunk el kettős mércét. Elfogadjuk és teljesítjük azokat a kötelezettségeinket, amelyeket Magyarország vállalt, de nem fogadjuk el, hogy a szocialista kormányok hibái miatt az egész országot büntessék Brüsszelben még ma is – jelentette ki Orbán Viktor. Hozzáfűzte, elfogadjuk, hogy az európai intézményeket is megilleti a tisztelet, de nem fogadjuk el, hogy „az unió bármely intézménye tiszteletlenül bánjon a magyarokkal”.

„Képesek vagyunk megújítani Magyarországot”

Ha 1956-ban, vagyis tíz évvel a világháború, a párizsi békediktátum és a szovjet megszállás után a magyar nemzet képes volt fegyvert fogni a szabadságért, akkor nekünk, mai magyaroknak sincs okunk kételkedni saját erőnkben. Ha a nagyszüleink a világháború után néhány év alatt puszta kézzel újjáépítették az országot, akkor legyen bármilyen keserves munka is, mi is képesek vagyunk megújítani Magyarországot – mondta a kormányfő. Úgy fogalmazott, 2010-ben az európai válság ellenére képesek voltunk visszarántani hazánkat a csőd széléről, húsz évvel a rendszerváltás után képesek voltunk új alkotmányt adni a nemzetnek.

Kilencven évvel Trianon után képesek voltunk a határokon átívelő nemzetegyesítéssel több százezer embernek visszaadni a magyar állampolgárságát – sorolta a kormányfő. Orbán Viktor hozzátette, emellett az elmúlt két évben, „a válság szélviharában is tudtunk faragni az adósságunkból”, a pénzvilág ellenében is ki tudtak menteni több százezer devizahiteles családot az adósságcsapdából, meg tudták védeni a nyugdíjakat és a béreket, megemelték a minimálbért, és csökkentették a családok adóterheit. Miközben egész Európában csökken a munkahelyek száma, képesek voltunk segély helyett munkát adni kétszázezer embernek, és vele a segély kétszeresét meghaladó munkabért – hívta fel a figyelmet, megjegyezve: „ha kitartunk, képesek leszünk megnyitni a kifizetődő munka és a nagyobb megbecsülés távlatát a bérből és fizetésből élők előtt is”.

Hegyeket tudunk megmozgatni

Képesek leszünk olyan Magyarországot ácsolni, ahová néhány év múlva visszajönnek a ma idegen földön szerencsét próbáló fiataljaink is; mi nem azt üzenjük a fiataljainknak, hogy el lehet innen menni, hanem azt, hogy haza lehet ide jönni, mindenkit visszavárunk – hangsúlyozta.

Orbán Viktor szólt arról is, sokan nem hiszik, hogy mindez sikerülhet. A csüggedőket, a megfáradtakat és a reményvesztetteket arra emlékeztette, hogy 1956. legnagyszerűbb leckéje az volt, hogy a forradalmat javarészben munkások, az akkori bérből és fizetésből élők csinálták, akik annak ellenére, hogy kisemmizettek és jövőtlenek voltak, mégsem törődtek bele a kilátástalanságba. Üres volt a zsebük, de hatalmas volt a szívük, és nem fogadták el, hogy a jövő nekik semmit sem tartogat – emelte ki, hozzátéve, hitből, szabadságvágyból és szeretetből a legnagyobb dolgot hozták létre, amit ember létrehozhat: „fellázadtak, és ezzel visszaadták a nemzet méltóságát”.

Ha csak feleannyi hitünk lesz, mint nekik volt, hegyeket tudunk megmozgatni – hangsúlyozta. Orbán Viktor azt kívánta a forradalom emlékére összesereglett magyar ünneplőknek, hogy október 23-a mindig emlékeztesse őket arra, „annyira élünk csak, amennyire Magyarország él”. Hajrá Magyarország, hajrá magyarok! – zárta szavait a miniszterelnök.

(fidesz.hu)

A Szent Imre téren álló 1956-os emlékmű megkoszorúzása után a tiszteletadás és emlékezés 10 órától a Királyerdei Művelődési Ház színháztermében folytatódott október 23-án. 

A Csete Balázs Szakközépiskola és Gimnázium Emlékezzünk 1956 hőseire! című megindító, színvonalas előadásával kezdődött az ünnepi műsor, majd dr. Fónagy János szólt a résztvevőkhöz. Az államtitkár kiemelte: „Emlékezni mindig felelősség.”

A nap eseményeiből a Csepeli Városkép munkatársai által készített fotógalériát ide kattintva érhetik el.

Beszédében hangsúlyozta: az emlékezés felelőssége a túlélőké, a történelmi események megszenvedőié és utókoré is. Elmondta: a magyar történelem viharos évszázadai nem múltak el nyomtalanul, de a magyar társadalom szabadságszeretetét nem tudták kiirtani. Dr. Fónagy János 15 évesen élte át 1956 októberének eseményeit. Visszaemlékezéséből kiderült, hogy egy vízi edzés közben, testközelből élte át, hogyan hullámzik az embertömeg a Margit hídon, hogyan kiabálják a jól ismert jelmondatokat. „ Elemi erővel indult meg a főváros, az egyetemek, a középiskolák, majd a munkáskerületek.” – mesélt a történelmi pillanatokról. „Felelősséggel jár, ki, mire és hogyan emlékezik.” - az államtitkár Csepel kiemelt felelősségéről is beszélt, elmondta: a kerület 94 embert veszített el a harcokban, 1957 első hónapjaiban pedig legalább 10 csepelit végeztek ki. Hozzátette: a hatalom elhallgatta, hogy a csepeli munkások a forradalom oldalán álltak. „Elhallgatták, hogy a csepeli ellenállásban résztvevők az utolsó pillanatig kitartottak az eszme mellett.” – mondta el, majd aláhúzta: „Fontos feladatunk, hogy tanítsuk a forradalom eszméjét, a demokrácia, a szabadság eszméjét.” 

Az emlékünnepség keretében került sor a Csepel Örökség díjak átadására. Az elismeréseket Németh Szilárd, Csepel polgármestere nyújtotta át a díjazottaknak. 2012-ben Csepel Örökség díjban részesült Besenyeiné Perge Viktória zenepedagógus, Debre Istvánné cigánypedagógus, óvodavezető, Forgács János nyugalmazott alezredes, Kulinyiné Varga Zsuzsanna kémia-fizika szakos tanár, posztumusz Csepel Örökség kapott Marosiné Földváry Irén szobrászművész, naiv festő. Elismerést vehetett át Papp Ferencné biológia-kémia szakos középiskolai tanár, Paragi Ferenc magyar bajnok gerelyhajító, világcsúcstartó, Tóthfalusi Istvánné magyar-angol szakos középiskolai tanár és Várkonyi András okleveles építészmérnök. A kerület Csepel Örökség díjjal fejezte ki köszönetét az ADU Oktatási Központ, az ALPIQ Csepeli Erőmű, a Csepeli Lelkész Kör, a Csepeli Sváb Bál, a Király-Erdei Galéria, a Poci Büfé és a Rizmajer Kézműves Sörfőzde felé.
A rendezvény állófogadással zárult, ahol pohárköszöntőjében a Csepel Örökség díjazottjait méltatta Németh Szilárd polgármester.

Angel Marianna - Csepel.hu

fotó: Bede Orsolya, Burger Barna és Zarándi Bence

Az 1956-os forradalom és szabadságharc hősei előtt hajtott fejet a kerület október 23-án. A megemlékezés a Szent Imre téren, az 1956-os emlékműnél kezdődött 8 órakor. A Csepeli Auth Henrik Fesztivál Fúvószenekar előadása nyitotta az ünnepi megemlékezést, majd Arató Réka köszöntötte a résztvevőket.

Beszédében Mindszenty József, a kommunista rendszer által meghurcolt és bebörtönzött bíboros gondolatait idézte: „A rendszert az egész magyar nép söpörte el. A világon páratlan szabadságharc volt ez, a fiatal nemzedékkel népünk élén. A szabadságharc azért folyt, mert a nemzet szabadon akart dönteni arról, hogy miképpen éljen.” 

A tisztelet és a hála koszorúját elsőként XXI. Kerület Csepel Önkormányzata nevében Németh Szilárd polgármester, országgyűlési képviselő, Borbély Lénárd alpolgármester, országgyűlési képviselő, Ábel Attila és Morovik Attila alpolgármesterek, valamint Dr. Szeles Gábor jegyző helyezték el az emlékmű talapzatánál. Magyarország kormánya nevében dr. Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára rótta le tiszteletét a szabadságharc hősei előtt. Nagyszalonta Önkormányzata nevében koszorút helyezett el Török László polgármester, majd a Történelmi Igazságtételi Bizottság Katonai tagozatának képviselői és az 1956-os Nemzetőrség tagjai járultak a szoborhoz. Ezt követően az önkormányzat frakcióinak képviselői helyezték el virágaikat, majd a Csepeli Lelkészkör és a Csepeli Diákönkormányzat koszorúzott.

Az emlékezés koszorúit helyezték el a Csepeli Roma, Német és Örmény Nemzetiségi Önkormányzatok képviselői, majd a kerületi civil szervezetek és a lakosság tagjai hajtottak fejet az emlékmű előtt.

Angel Marianna - Csepel.hu

fotó: Burger Barna

Nekünk együtt kell dolgozni azon, hogy ez a seb begyógyuljon! A zászlón is, az ország testén is, mert ez a mi érdekünk, ez a mi hazánk – fogalmazott portálunknak adott interjújában Wittner Mária ’56-os hős. A fideszes országgyűlési képviselő szerint, ha Bajnaiék még egy évig kormányoztak volna, akkor kitehették volna az országhatárra, hogy „Magyarország elkelt”.

- Hogyan vélekedik arról, hogy most, október 23-án az Egymillióan a Magyar Sajtószabadságért szervezet tüntetésén jelentheti be Bajnai Gordon visszatérését a politikába?

- Sajnos a rendszerváltás óta csak két miniszterelnök volt, akik erkölcsileg is elfogadhatóak az ország számára. Az, hogy egy pufajkást, aki részt vett a sortüzekben és a megtorlásokban, visszaszavaztak a hatalomba, holott ’56 szellemére épült maga a rendszerváltás is, finoman szólva is kissé bizarr. De itt van még a D-209-es, a tartótiszt Medgyessy, és a harmadik, Gyurcsány Ferenc, akit én segédmunkásnak nem vennék fel az állataim mellé… Annak idején sokat gondolkodtam ezen, és beszélgettem a barátaimmal, hogy nekünk csak olyan kormányfő jár, akit csak szégyellni lehet? Aztán 1998 és 2002 között végre megérezhettük, hogy jó itthon lenni, jó magyarnak lenni. De az Orbán Viktor elleni jelenlegi támadások sem szólnak semmi másról, csak hogy a nyakunkba ültessék azt a Bajnai Gordont, aki ugyan rövid ideig kormányzott, de senki nem választotta meg miniszterelnöknek, hanem az „őszödi böszme” nevezte ki. Azt mondtam akkor, hogyha még egy évet hatalmon maradnak, akkor kitehettük volna a táblát, hogy „Magyarország elkelt”.

- ’89-ben Önök azt gondolhatták, hogy megismerhetővé és lezárhatóvá válik a múlt, mégis, ha az említett politikusok kormányzó pozícióba kerülhettek, akkor a múlt nagyon is itt van a jelenben…

- Valójában rendszerátmentés zajlott, ugyanis a ’80-as évek közepére gazdasági csődbe jutott az ország, ezért tárgyalni kellett az IMF-fel. Nagyon érdekes, hogy az a Kádár, aki addig úgy építette a szocializmust, hogy megtöltötte a 301-es parcellát, egy mondat után fejet hajtott a kapitalizmusnak. „Eddig szocializmust építettünk, ezután majd kapitalizmust építünk” – gondolta ő. Hát kik ezek az emberek? Elvtelen, hataloméhes erkölcsi hullák! Mert, ha nekem van egy elvem, azt én viszem a halálomig, és nem adom fel. De mi történt? A hatalomért, pénzért, vagyonért kiszolgáltattak egy egész nemzetet. Megtermelt értékeinket átjátszották, és ezért tudja őket elfogadni a Nyugat, mert lakájmódon azonnal meghajoltak, mint annak idején Moszkvának. Nekik teljesen mindegy, hogy kinek szolgáltatják ki hazánkat. Úgy, mint két malomkő között őrlődik ez az ország a keleti internacionalizmus és a nyugati globalizmus között. Ilyenkor felteszem magamnak a kérdést: ezért harcoltunk, ezért halt meg annyi ember. És ezt súlyosbítja, hogy nem engedik a forradalmat tisztára mosni.

- Az egyik legnagyobb hazugság épp Tóth Ilona koncepciós pere volt…

- Épp a napokban olvastam a könyvet. Nagyon megrázott. Pedig én előtte már logikailag összeraktam azt, ami ebben a könyvben le van írva. Én pontosan tudtam, hogy Tóth Ilona pere volt az egyetlen nyilvános per a Díszteremben. Az egész azért volt, hogy a Nyugatnak és a kommunista elvtársaknak bebizonyítsák, „nincs itt baj Magyarországon, csak a csőcselék randalírozott, ugyanis", „ha egy orvos ennyire szadista, akkor milyenek lehetnek a pesti srácok az utcán?” Így gyalázták meg Tóth Ilonát emberségében, és rajta keresztül a forradalmat. Nem véletlen, hogy Kádár titkosíttatta ’56 sajtóját, mert ez volt az a két hét, amikor nem hazudott a sajtó. De én mindig azt szoktam mondani, nincs titok a Nap alatt, mert az igazság egyszer kiderül. Két gyermek naplója is előkerült később, amelyben a forradalom napjait örökítették meg úgy, ahogy ők akkor tizenkét-tizennégy évesen látták az eseményeket.

- Ön ismerte személyesen Tóth Ilonát?

- Nem, de a sorsát igen. Ráadásul a koncepciós perek logikáját tökéletesen nyomon lehet követni Tóth Ilona esetén keresztül, és azért kellene megcsinálni a történet nagyjátékfilmes feldolgozását is, mert így juttatható el széles tömegekhez, hogy mi történt valójában ’56-ban. Aki megnézi ezt a drámát, soha nem fogja elfelejteni, hogy mit csináltak, és hogyan mocskolták be a forradalmat. Nekünk az volt a célunk, hogy ezt a mocskot lemossuk Tóth Ilonáról. Tóth Ilona gyerekkora óta orvosnak készült, de képesek voltak rá, hogy meggyalázzak hivatástudatában, s felakasszák a forradalommal együtt. Nagyon kemény harcot folytattunk Tóth Ilona igazságáért. Az évekig dobozban lévő nyers filmet csak gyűjtésből tudtuk megcsinálni. De én akkor is azt mondtam és most is: Tóth Ilona sorsát ország világ elé kell tárni, mert meg kell értenie az embereknek, hogy miről is szóltak azok a perek.

- Később aztán az első Orbán-kormány idején megtörtént Tóth Ilona rehabilitációja és úgy kerülhetett a SOTE elé szobra.

- Igen, Ilona visszajuthatott ércbe öntött tisztaságában oda, ahonnan elindult. 

- Jelenthet bármilyen körülmény felmentést azoknak az embereknek, akik szerepet játszottak a koncepciós perekben?

- Soha, sehol nem igazolhatjuk a hóhérokat, nincs igazolás arra, amit tettek. Főleg annak fényében, hogy később ők rendszerátmentést csináltak a haszon reményében. Ezekből a vöröskönyves kommunistákból lettek az élkapitalisták. Egész életüket átszövi a hazugság, és még mindig vissza akarnak jutni a hatalomba. Erről szól a 23-i tüntetésük is, ezt tervezik, de nem fog menni. Az az ember, aki mindig megbotránkozott a hazugságon, az nem tudja elfogadni azt a hazugsághalmazt, amit be akar adagolni nap mint nap a baloldal a Parlamentben ma is.

- Beszélhetünk ’56 misztériumáról?

- A zászlónkban van a misztérium, ugyanis ez egy lukas zászló, amiből kivágták az átkos címert, és mi mindig erre az átkos címerre asszociáltunk. Egy egészséges gondolkodású, olasz fiatalember adta meg igazán a lyukas zászló értékét. Ő azt mondta, hogy ezen a zászlón a lyuk lehet Krisztus sebe, de akár golyó ütötte seb is, a kérdés az, hogy mikor gyógyul be ez a seb.

- Mit üzenhet ’56 eszménye a ma emberének?

- Például azt, hogy nekünk együtt kell dolgozni azon, hogy ez a seb begyógyuljon! A zászlón is, az ország testén is, mert ez a mi érdekünk, ez a mi hazánk. Aki kifosztotta, menjen a vagyonával, de bennünket hagyjon, hogy újjáépíthessük ezt az országot. Hagyja, hogy felemelhessük úgy, ahogyan ’56-ban szerettük volna. Ez a seb akkor fog begyógyulni, ha Magyarországon már elfogadott lesz a fiatalok körében is az 1956-os forradalom tisztasága és hősiessége. Tudom, hogy nehéz éveken vagyunk túl, de ha van remény arra, hogy fölemelkedik az ország, akkor, mielőtt a markunkat tartjuk, mi áldozzunk ezért a hazáért, úgy, ahogy áldoztak 1956-ban a forradalmárok, akár az életüket is.

(fidesz.hu)

Képzőművészet, irodalom, zene, tánc: a művészet minden ága képviselteti magát Csepelen, a november 26-a és december 1-je között megrendezésre kerülő művészeti héten. A szervező Csepeli Városkép Kft. ügyvezetőjét, Vida Istvánt kérdeztük a részletekről.

„Az esemény megnyitója november 26-án, 18 órakor lesz a Csepel Galériában, ahol közel harminc csepeli, vagy csepeli kötődésű művész alkotásaiból nyílik kiállítás Tisztelgés Csepelnek címmel. Szintén a galéria lesz a helyszíne azoknak a rendhagyó művészeti foglalkozásoknak, amire a kerület középiskolásait várjuk. Lacza Márta és Dékány Ágoston festészetről és grafikáról, míg Pálffy Katalin és Málik Irén szobrászatról és textilművészetről mesél majd. A kisebbeknek a Radnóti Miklós Művelődési Házban lesznek foglalkozások Hangszerek világa címmel; a kerület két zeneiskolája komolyzenei hangversenyt ad, de a Jézus Szíve Templomban is – itt orgonahangverseny lesz és kóruséneket is hallgathatnak – élvezhetik majd a zenét az érdeklődők. A Csepeli Irodalmi Kávéház két alkalommal is várja a vendégeket: Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke lesz a rendező és a házigazda.”

További ízelítő a művészeti hét eseményeiből, a teljesség igénye nélkül: néptáncgála lesz a Királyerdei Művelődési Házban, ahol a kerület valamennyi néptánccsoportja fellép.  A modern táncokat a nemzetközi sikereket elért Freetime TSE, és Csep' Jazz Dance képviseli.

A művészeti hét táró eseménye december 1-jén lesz: Tabáni István ad koncertet a Királyerdeiben.

A rendezvényeket – a Tabáni koncert kivételével – ingyenes látogathatják. A művészeti hét részletes programjait, helyszíneit a hamarosan megjelenő programfüzetben, illetve a Csepeli Hírmondó novemberi számaiban olvashatják.