Orbán Viktor kormányfő szerint a húsz éve meghalt Antall József öröksége ma is ható erő. A néhai miniszterelnök tiszteletére rendezett pénteki emlékülésen, az Országházban Orbán Viktor azt mondta: a magyar parlamenti demokrácia intézményei Antall József áldozatos munkájának köszönhetően szilárdultak meg.

Antall Józsefnek jutott az a feladat, hogy felébressze Magyarországot "a Kádár-korszak kábulatából" - jelentette ki a kormányfő. Hozzátette: a legvidámabb barakk kádári Magyarországa ugyanis valójában "egy tízmilliós átnevelő tábor volt", ahol az embereket leszoktatták a politikáról, a nagy tervekről, miközben arra tanították őket, hogy legjobb nem kilógni a sorból, mert a szürkeségből még sosem volt baj.

Kövér: Antall József igaz államférfi volt

Az Országgyűlés elnöke szerint Antall József egykori miniszterelnök a 20. század végi Európa egyik igaz államférfija volt. Kövér László az emlékülésen úgy fogalmazott: a kommunizmus bukásakor Antall József tudatosan keresztény, felelősen nemzeti és a demokrácia iránt mélyen elkötelezett, felkészült politikusként vált Magyarország első szabadon választott miniszterelnökévé.

Antall József tudatos kereszténysége európaiságában gyökerezett. Keresztény Magyarországot akart, mert csak annak van jövője - fogalmazta meg.

Luca napjához rendkívül sok népi hiedelem kapcsolódik, amelyek gyakran tájegységenként változnak. Összeállításunkban bemutatjuk a legérdekesebbeket és eláruljuk: mit ne tegyünk december 13-án, és mire kell figyelni az azt követő 12 napban.

Luca napján nem csupán ezt az egyre népszerűbb keresztnevet viselő hölgyeket ünnepeljük; a Magyar Néprajzi Lexikonból meglepő információkat tudhatunk meg december 13-áról. De egy pillanatra térjünk vissza a Luca név diadalmenetéhez: míg 2000-ben összesen 380 kisbaba kapta ezt a latin eredetű magyar keresztnevet, addig tavaly már 771 Lucával gazdagodtunk, ami így az 5. legnépszerűbb választásnak számít. Jelentése: virradatkor született, fényhozó.

Tiltott meszelés

Nem véletlen, hogy éppen december 13-án ünnepeljük a fényhozókat, hiszen a Gergely-naptár bevezetése előtt a téli napfordulót ünnepelték ekkor. Úgy tartották, az év legrövidebb napján, amely után már csak hosszabb nappalok következnek, legfőképpen a boszorkányok rontásai ellen kell védekezni, így a jószágokat fokhagymával kenték be és az emberek is fokhagymát ettek, mielőtt nyugovóra tértek volna. Luca napja és karácsony között éppen 12 nap van, a népi hiedelem szerint ez a 12 nap megmutatja, milyen is lesz az elkövetkező év időjárása. Luca napjához a házimunkához köthető tilalmak tartoznak: így aki nem akar pórul járni, az ne időzítse a szövést, a fonást, a lúgozást, a kenyérsütést és a meszelést december 13-ára.

Lányos házak, vigyázzatok!

A falvakban december 12-e estéje is tartogatott meglepetéseket, főleg a lányos házaknál, amelyek Luca napján meglepetésre ébredhettek. A régi hagyományok szerint Luca napjának előestéjén ugyanis bosszantó csínyeket szenvedtek el ezek a háztartások: például eltorlaszolták ajtajukat vagy szalmát szórtak szét portájukon.

„Jó tojósak, jó tojósak legyetek!” - Luca napján a házaknál megpiszkálták a tyúkokat, hogy sokat tojjanak és a szaporulat is bő legyen. Aznap tilos volt varrni, de jót jelentett a bab fejtése, így „kifejtették” a tojást a tyúkokból.

A hosszú munka kezdete

Luca napján fogtak hozzá az úgynevezett lucaszék készítéséhez, amely a boszorkányok felismerésében nyújtott segítséget. A tizenháromféle fából készült szék általában karácsony estéjére készült el, a katolikusok az éjféli misére, a reformátusok pedig a keresztútra vitték magukkal. A hiedelem szerint a szék készítője meglátta a mások számára láthatatlan tollakat és szarvakat viselő boszorkányt. A meghatározott felépítésű lucaszéket azonnal el kellett égetni, nehogy rontást hozzon a házra. Fontos kikötés volt, hogy a széken minden nap kellett egy kicsit dolgozni, de csak karácsony estéjére készülhetett el teljesen. Innen származik mondásunk is: „Lassan készül, mint a Luca széke.”

(forrás: Magyar Néprajzi Lexikon, magyarnevek.hu, kerekito.hu)

Jövőre 2,4 százalékos lesz a nyugdíjemelés mértéke – jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális és családügyért felelős államtitkára az Idősügyi Tanács ülésén csütörtökön Budapesten.

Soltész elmondta, hogy az emelés 2,8 millió embert érint, közülük kétmillióan nyugdíjasok, nyolcszázezren pedig korhatár előtti ellátásban, fogyatékostámogatásban és megváltozott munkaképességűek támogatásában részesülnek. Kiemelte, a tavaly bejelentett idei nyugdíjemeléssel és a gazdaság jó teljesítményével jövőre 3,2-3,4 százalékkal emelkedik a nyugdíjak vásárlóértéke, összességében pedig 170 milliárd forinttal marad több az idős embereknél, illetve azoknál, akik az emelésből részesülnek.

Emlékeztetett arra, hogy a kormány két lépésben csökkentette a rezsiköltségeket, ami további megtakarítást jelent a háztartásoknak. Soltész ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, nem szabad hinni a szirénhangoknak, amelyek kétségbe vonják és meghazudtolják ezeket az intézkedéseket. Mint mondta, a baloldali kormányzás 2010-ben a nyugdíjkasszát 350 milliárd forintos hiánnyal zárta.

Gyurcsány tőlük venné el a nyugdíjat

Az államtitkár utalt Gyurcsány Ferenc DK-elnök kijelentésére, miszerint el kellene törölni a nyugdíjkorhatárt. Soltész szerint ez az intézkedés azokat sújtaná, akik végigdolgozták az életüket, de alacsony jövedelműek. „Ők soha nem jutnának nyugdíjhoz, ami elfogadhatatlan” – mondta az államtitkár.

Soltész szerint baj, hogy a fenti kijelentéssel a többi baloldali párt nem foglalkozott, és nem nyilatkoztak arról, hogy ezt az intézkedést megvalósítanák-e vagy sem.

Fenntartható nyugdíjrendszer

Az államtitkár szerint az elmúlt három és fél év kormányzati intézkedései egyik oldalról a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését szolgálták, másrészt fenntarthatóvá tették a nyugdíjrendszert.

Soltész az Idősügyi Tanács ülésén köszöntötte a százezredik nőt, aki a Nők 40 program keretében ment nyugdíjba. Soltész elmondta, a 32 év munkaviszony és a nyolc év gyermeknevelési támogatás beszámításával azoknak a nőknek igyekeztek kedvezni, akik az életük korai szakaszában kénytelenek voltak munkába állni, és emellett gyermeket is neveltek. Ezt a fajta ellátást 2011 óta lehet igénybe venni, abban az évben 48 ezren, tavaly 29 ezren éltek ezzel a lehetőséggel.

Az MSZOSZ Csepeli Területi és Nyugdíjas Alapszervezete december 11-én tartotta taggyűlését és előre hozott karácsonyi ünnepségét a Csepeli Munkásotthonban. Papp Imre titkár a szakszervezet nevében köszöntötte vendégeiket, Ábel Attila alpolgármestert, Matkovics Frigyesnét, az MSZOSZ Nyugdíjas Szövetségének budapesti elnökét, Varga Sándorné gazdasági- és pénzügyi referenst valamint Noé László idősügyi tanácsnokot.

Ábel Attila alpolgármester az önkormányzat nevében kívánt kellemes ünnepeket és boldog új évet a nyugdíjas szakszervezeti tagságnak. Mint kiemelte, a karácsony legszebb ünnepe a családnak, ugyanakkor a legnehezebb az egyedül élőknek. Ezért arra kérte hallgatóságát, hogy figyeljenek a szomszédokra, a barátokra és a volt munkatársakra is az ünnepek alatt.

Az önkormányzat elmúlt három évét összefoglalva az alpolgármester azt is elmondta, hogy Csepel uniós, fővárosi és állami forrásokból - az önerő biztosítása mellett-, nagyon sok régóta várt fejlesztést tudott megvalósíttatni. Így sikerült például befejezni a több mint húsz éve ígért gerincutat. A csepeliek ma már kerékpáron is biztonságosan eljuthatnak a Ferencvárosba és Pesterzsébetre, miután elkészült a szomszédos kerületekkel összekötő két bicikliút is. De ennél is fontosabb, hogy negyven éves ígéretet sikerült teljesíteni, amikor is Csepel csatornázását befejezték. Ez a munka 54 kilométeren zajlott a csepeli utakon, miközben azt is biztosítani kellett, hogy szükség esetén bármelyik házszámhoz ki tudjon érni a mentő vagy a tűzoltóság.

Ábel Attila hangsúlyozta, hogy a kerület minden területére jutott a fejlesztésekből. A csatornázás és a panelfelújítások mellett a Csepeli Városgazda Zrt. dolgozói felújították a Petőfi teret, rendbe tették a Daru-dombot, ahol a fiataloknak BMX-pálya, az idősebbeknek pedig fitnesz park nyújt kikapcsolódást, a környezet megújulásán túl pedig van új világítás és egy szoborcsoportot is felállítottak. Rendbe tették a Radnóti Miklós Művelődési Ház környékét, a Tamariska dombot, a Kis-Duna part sétányt is. Az Akácfa utcai Kiserdőben erdei tornapálya és tűzrakó hely létesült, melyet bármelyik csepeli család használhatja. Ott a nap 24 órájában jelen vannak a közterület felügyelet munkatársai, hogy biztonságossá tegyék a sétálást és a kikapcsolódást. A szépkorúak pihenését, kikapcsolódását is szolgálja a nemrégiben átadott új csepeli uszoda, az ötvenméteres, 28 fokos úszómedence és egy 36 fokos meleg vizes medence – hívta fel a jelen lévők figyelmét az alpolgármester. Mint mondta, az uszoda olyan sportágak megjelenését is biztosítja, melyek a csepeli gyerekek számára eddig kevésbé voltak elérhetőek. Az önkormányzat ugyanakkor a csepeli nyugdíjasok számára ezeken túl is szeretne új lehetőségeket nyújtani. A korábbi MDF székház helyén ezért nyílik meg hamarosan egy nyugdíjas ház, amiben nagyobb rendezvényeket is lehet tartani – fejezte be összefoglalóját az alpolgármester.

Tizenhatezer nyugdíjas él közöttünk

Noé László idősügyi tanácsnok rövid beszédében örömét fejezte ki, hogy nő a nyugdíjasok létszáma, mert hosszabbodik az életkor. Tréfásan meg is jegyezte, hogy: „Az ember életében három kor van. Az ifjú- a felnőtt, és a de jól nézel még ki”. Csepel 75000 lakosából, tizenhatezer a nyugdíjas. Vannak közöttünk mozgékonyabbak, de sokan eltűnnek, illetve keveset hallani róluk. Az idősügyi Tanács egyik céljának jelölte meg, hogy felkutassa őket. Többek között ezért is alakult meg a 62 éven felüliek egyesülete, amely a Nagy Imre ÁMK-ban működik. Sokan vannak, akiknek jól esne egy-két jó szó, egy bevásárlás, vagy csak egy égő becsavarása, a kerti csap téli elzárása. Őket keressük önkéntesek segítségével – hangsúlyozta Noé László.

Matkovics Frigyesné Gizike, az MSZOSZ Nyugdíjas Szövetségének budapesti elnöke most is kiemelte, mennyire szeret Csepelre jönni. ”Nagyon sokáig itt éltem és a szakszervezeti mozgalomban – ahogy látom -, majd mindenkivel együtt dolgoztam. Pataky Péter MSZOSZ elnök és Simon Dezső, az MSZOSZ Nyugdíjas Szövetsége elnökének az üdvözletét közvetítem. Külön megköszönöm a csepeli önkormányzat támogatását, valamint Papp Imre és Varga Sándorné áldozatos munkáját, mert közösséget teremteni és építeni, nagyon nagy dolog. Ilyenkor lehet, hogy távol vannak a gyerekeink, de érezzük a szeretetüket. Karácsonykor költözik a legtöbb szeretet az emberekbe és ez nem kerül pénzbe sem. Aki szeretetet ad, az kap is. Figyeljük csak meg, hogy amikor egy kisbabára rámosolygunk, ő visszamosolyog. Azt kívánom, mindenkihez jusson el a mosoly és a szeretet. A szomszédokhoz, a barátokhoz, a volt munkatársakhoz és a családtagokhoz egyaránt.”  - mondta el.

A köszöntések után a Karizma Táncegyüttes teremtett vidám hangulatot. A művészeti tánccsoport énekkel, verssel és tánccal tűzdelt műsora a humor jegyében telt el. A Csontos Ibolya vezette és koreografálta művészcsoport a közönség örömteljes megelégedését vívta ki. A jelenlévő majd kilencven nyugdíjasnak karácsonykor lesz majd mit mesélni a mai délutánról, a gyerekeknek és az unokáknak.

Czapp József

Fogyasztóvédelmi eljárás keretében eddig összesen több száz millió forintos bírságokkal sújtottak több szolgáltatót – hívta fel a figyelmet Németh Szilárd csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Németh Szilárd emlékeztetett, egy évvel ezelőtt született meg az első dokumentum – egy kormányrendelet - a rezsicsökkentéssel kapcsolatban. A jogszabály legfőbb célja az volt, hogy a rendelkezés után több pénz maradjon a magyar családoknál.

Nem sokkal később létrejött rezsicsökkentésért felelős munkacsoport, melyhez nagyon sok panasz érkezett a lakosságtól, szolgáltatóktól, különböző egyesületektől, szakmai szervezetektől – elevenítette fel. A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a problémák 90 százaléka fogyasztóvédelmi kérdéseket vetett fel. Ezért is kellett két hónappal az első jogszabályváltozás után fogyasztóvédelmi intézkedéseket tenni, és törvényjavaslatot benyújtani – tette hozzá.

Az a cél, hogy több pénz maradjon az embereknél, és tudatos fogyasztók legyenek Magyarországon – fogalmazott a képviselő.

Németh Szilárd a sajtótájékoztatón beszámolt a szolgáltatók által megszegett szabályokról, a Nemzeti fogyasztóvédelmi Hatóság által indított eljárásokról és büntetésekről is. Hét szolgáltató nyolc esetben szegte meg a számlaképre vonatkozó előírásokat, a jogerős határozat alapján több mint 56 millió forint a büntetésük. Elmondta azt is, hogy három szolgáltató nem hajtotta végre a 10 százalékos rezsicsökkentést, ebből két ügy még folyamatban van. Kitért arra is, hogy több szolgáltató nem adott megfelelő tájékoztatást a rezsicsökkentés során jelentkező megtakarításról. Ezekben az esetekben kilenc eljárás zárult le első fokon, ha ez jogerőre emelkedik, akkor a kötbérezés miatt 560 millió forint pluszt jelent majd a fogyasztóknak – tette hozzá. Elmondta továbbá, hogy a földgáz- és villamosenergia-szolgáltatással kapcsolatban eddig 872 egyedi bejelentés is érkezett, melyből 766 zárult le büntetéssel, melyek összege összesen 330 millió forint.

Németh Szilárd kitért a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál indult eljárásokra is. A politikus ismertette a legismertebb esetet is. Az idén május 30-án az Elmű-Émász írásban és elektronikusan is közölte milliós nagyságrendű fogyasztóval, átállhatnak online tarifára. Azonban a tájékoztatásban elfelejtették elmondani, hogy ha valaki átáll, akkor azt is elfogadta egyúttal, hogy kilép az egyetemes szolgáltatás köréből. Ha pedig valaki kilép az egyetemes szolgáltatás köréből, akkor jár a rezsicsökkentés. Gyakorlatilag azt mondhatjuk, hogy tudatosan csapta be az embereket az Elmű-Émász, ezért indítottak eljárást – közölte a Fidesz rezsicsökkentésért felelős munkacsoportjának a vezetője. Lezárult az eljárás, kétmillió forint lett a büntetés, a cégnek át kellett dolgoznia az ajánlatát, és fel kellett függeszteniük ezeket a szerződéskötéseket is, a már megkötött szerződéssel rendelkező fogyasztókat ki kellett értesíteniük, és fel kellet hívniuk a figyelmüket, hogy 30 napos határidővel visszatérhetnek az egyetemes szolgáltatás körébe.

A politikus arról is beszélt, hogy 79 víziközmű-szolgáltatóval szemben indított díjfelügyeleti eljárást a kitért a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, mely 113 település 425 ezer fogyasztóját érinti. 47 esetben feltárták a jogsértést – tette hozzá. Elmondta továbbá, hogy hulladékgazdálkodás területén 26 díjfelügyeleti eljárás indult 196 településen, mely több mint 2,75 millió embert érint. 70 százalékban már megszülettek az elmarasztaló ítéletek – húzta alá.

A magyar fogyasztók érdekében ezeket fel kell tárnunk, a büntetéseket ki kell szabnunk, és a helyes útra kell terelnünk a szolgáltatókat – szögezte le Németh Szilárd.

Meghamisították a vagyonbevallást

Németh Szilárd egy korábbi interjújában azt mondta, hogy egy viszonylag kis kertes házban lakik a Királyerdőben. Mesterházy Attila facebook oldalára kitett egy bejegyzést, melyben egy olyan dokumentumdarab szerepelt, amiben az állt, hogy a ház területe 539 négyzetméter. Meghamisították a vagyonbevallásomat – szögezte le Németh Szilárd. Kivágtak egy sort, ugyanis az 539 négyzetméter a telek alapterülete, a házé 80 négyzetméter, plusz a tetőtér. Ha az elvtársaikat felhívták volna, akkor azt gondolom ők figyelmeztették volna őket, hogy ilyen butaságot ne írjanak le, mert már több szögből is lefényképezték a házamat – jegyezte meg a fideszes politikus.

Németh Szilárd elmondta, a vagyonbevallás magánokiratnak számít, ezért a mai napon feljelenést tesz a rendőrségen magánokirat-hamisítás miatt. Illetve mivel parlamenti képviselőket érint a történet, Németh Szilárd be fogja jelenteni az ügyet az Országgyűlés elnökének és a mentelmi és vagyonnyilatkozattételi bizottságnak is. Továbbá várom Mesterházy Attila bocsánatkérését – jegyezte meg.

(fidesz.hu)

Tisztelt Csepeli Polgárok, Építtetők, Tervezők!

Tájékoztatni szeretnénk Önöket, hogy a helyi építészeti-műszaki tervtanács 2014. január 1-től kezdődően üléseit előzetesen meghatározott időpontok szerint tartja. A tervtanács által véleményezett építészeti- műszaki tervek (13/2013. (V.2.) önkormányzati rendelet 4.§) benyújtásának határideje településképi véleményezésre a tervtanácsi ülést megelőző hét. A tervtanácsi ülések időpontjairól a csepel.hu oldalon, a dokumentumtár> szabályozási tervek> tervtanácsi dokumentumok alatt tájékozódhat.

A tervek benyújtására ügyfélfogadási időben a 1211 Budapest, Kossuth Lajos utca 65. sz. alatti Főépítészi Irodán van lehetőség.

Tervtanácsi ülések tervezett rendje 2014. I. negyedévében

Az ifjúkor, a megpróbáltatásokkal teli világháborús időszak és az azt követő évek egy életre útravalót adtak Antall Józsefnek – mondta Jelenits István a Magyar Nemzetnek adott interjúban. A piarista tanár az egykori iskola- és cserkészcsapatbeli társára, a ma húsz esztendeje elhunyt miniszterelnökre úgy emlékszik vissza: családi örökségének köszönhetően kezdettől érezhető volt politikai elkötelezettsége. Szerinte az első szabadon választott kormányfő előre látta, hogy a rendszerváltás hosszú évekig elhúzódó folyamat lesz.

–Ön iskolatársként ifjúkorától ismerte Antall Józsefet. Milyen útravalót kapott a piarista gimnáziumtól, neveltetéstől az a generáció?

– Egy osztállyal fölöttem járt, ám a cserkészéletben találkoztunk. Érdekes és nehéz időszak volt ez nekünk. Félig-meddig gyerekfővel átvészeltük a világháborút, majd az azt követő politikai viharokat. Az iskola sokkal többet jelentett számunkra, mint a későbbi vagy a ma fölnövő generációknak. Antall József ’42-ben kezdte a nyolcosztályos gimnáziumot, én egy évvel később. Itt éltük át közösen az ostromot, majd együtt segítettünk újjáépíteni a szétlőtt rendházat és iskolát a Duna-parton. Az épület nagyon megsínylette a harcokat, miután alatta, a ma is meglévő átjáróban állítottak föl az oroszok egy ágyút, amellyel a Várat lőtték. Így aztán Budáról is tüzeltek ránk, s ez az épületben borzalmas pusztításokat okozott. E viszontagságok után találtak egymásra s az újabb, embert próbáló feladatokra a pincéből éppen csak kikapaszkodó, az életbe beleigazodó diákok. Vagyis mi mindannyian.

– Tehát ez a háborús, együtt megszenvedett történelem nagyobb felelősségérzetet, komolyabb politikai érdeklődést váltott ki a gimnazistákból? Ez hatott az ifjú Antall Józsefre is?

– Valahogy így kellett lennie. Ám az ő apja nagyon komoly kormányzati feladatokat látott el, 1946-ig az új kabinetben is részt vett miniszterként. Úgy vélem, Jóska a nagyon mély politikai érdeklődését tőle örökölte. Egyébként nem volt kiemelkedően jó tanuló, de történelemből, közgazdaságtanból mindig jelese volt és érdekelték a nyelvek. A cserkészet és a különböző ifjúsági mozgalmak is sokat jelentettek nekünk. A háborús viszonyok különösen bizalmassá tették a tanárokkal való kapcsolatunkat. Bármikor hozzájuk fordulhattunk – igyekeztek mindent megadni nekünk. Jóska különösen jó viszonyban volt a történelemtanárukkal, doktor Gál Istvánnal, akire felnézett. Az 1947–48-as tanévben diákönkormányzatot szerveztünk, amelynek elnöke Oláh György volt, aki évtizedek múltán Nobel-díjat kapott, alelnöke pedig Zlinszky János, a későbbi alkotmánybíró. Az 1948-as év mindanynyiunk életében nevezetes volt. A forradalom és szabadságharc századik évfordulóját fényesen megünnepeltük, amiben Antall József is szerepet vállalt. De amikor befejeztük a tanévet, egyszerre államosították az egyházi iskolákat, így a mi gimnáziumunkat is.

– Akkor vette fel az iskola Ady Endre nevét.
– Két évig tartott ez az állapot, úgyhogy Antall még az államosított érában érettségizett, én viszont – mivel 1950-ben visszakapta a rend az iskolát – már piarista diákként végeztem ’51-ben.

– Az államosítás éveiben tudták tartani a kapcsolatot volt tanáraikkal?
– Csak a hittantanárunk lehetett kegyesrendi szerzetes, a többiek nem keresték a társaságunkat, hiszen ezzel bajt hoztak volna ránk. Magánházaknál, kirándulásokon titokban találkoztunk velük. Miután így mégis magunkra maradtunk, egymásra voltunk utalva, és olyan szellemi életet éltünk önállóan, ami védelmet jelentett az új iskola hatásai ellen. Ki-ki beszélt arról, amihez értett. Például Andorka Rudi, a későbbi kiváló közgazdász előadást tartott a demográfiáról. Kirándultunk vízen, szárazon a magunk kedve szerint, s igyekeztünk eligazodni a világban. Antall Jóska is ebben a közegben formálódott a maga igaza mellett kiálló egyéniséggé.

– Az új tanárok milyenek voltak? Akkora volt a színvonalesés, a szemléletváltás, hogy rájuk egyáltalán nem számíthattak?
– Többségében derék emberek jöttek hozzánk, de kevesen tudtak velünk igazán bizalmas kapcsolatot teremteni. Az iskola szellemét azok határozták meg, akik politikai elhivatottsággal érkeztek, és mindenáron át akartak bennünket nevelni. Különös, feszült viszony alakult ki közöttünk. Például a magyartanárnőnk sokat bosszankodott miattunk és rendszeresen memoriterekkel büntetett bennünket. Abban az évben nagyrészt világirodalmat tanultunk és nem voltunk hajlandók fordításban megtanulni a feladott szövegeket. Inkább eredetiben tanultuk meg őket. Janus Pannoniust latinul, Dantét olaszul. Ezzel meglehetősen zavarba hoztuk és mulattunk a tanácstalanságán. Valahogy érzékeltetni akartuk, hogy nem könnyű elbánni velünk.

– Lehetett-e érezni Antall Józsefen a politikai érdeklődést?
– Tudtuk róla, hogy az édesapja menekültügyi kormánybiztosként közreműködött az elűzött lengyelek befogadásában, majd kitüntette magát a zsidómentésben, a Gestapo le is tartóztatta. Ma már azt is tudjuk, hogy 1991-ben posztumusz Jad Vasem kitüntetésben részesítették. Kiderült: Helmut Kohl kancellár jól ismerte a nevét. A háború után újjáépítési miniszter, majd kisgazda képviselő volt a legnehezebb időkben, a kommunista fordulat idején. Nyilván elmondta fiának, mit miért tett, hiszen az életre akarta nevelni. Őrá meg bizonyára nagyon hatott az apja példája.

– Antall az ELTE-n diplomázott, tanár úr is.
– Igen, ő történelem szakra járt, jómagam pedig magyar nyelv és irodalomra. Én amikor végeztem, 1955-ben beléptem a piarista rendbe, ő világi gimnáziumokban tanított, fiatal tanárként részt vett az 1956-os forradalomban. Utána meghurcolták, ide-oda helyezgették. Tanítványai mindig őszinte szeretettel, tisztelettel emlegették. Nem véletlen, hogy később is sokan tartották vele a kapcsolatot. Büszke volt rá, hogy a növendékei közül egy pap is kikerült – Bolberitz Pál. Aztán szinte észrevétlenül, feltűnés nélkül komoly tudományos karriert csinált, amikor az orvostörténeti múzeumba került. Rangos nemzetközi szakfolyóiratokban publikált, tudományos vonalon nevet szerzett magának, majd ő lett az intézmény igazgatója. Ez egyfajta területen kívüliséget jelentetett számára. Tudta fogadni a külföldről érkező tudósokat, s építeni nemzetközi személyes kapcsolatait. Bizonyos fokig ez is felkészülés, előtanulmány volt a közéleti szerepvállalás előtt.

– Ezekben az években találkoztak-e gyakran egymással?
– Előfordult, hogy a múzeumban felkerestem. Egy volt piarista rendtársam, egykori iskolatársa is a múzeumban dolgozott – Antall maga mellé vette. De igazán a nyolcvanas évek végétől váltak gyakoribbá ezek a találkozások, beszélgetések. Megkeresett mint a magyarországi piarista rendtartomány főnökét a diákszövetség újjáalakításának tervével. Ez nagyon izgalmas vállalkozás volt, mivel civil szervezetek nem működhettek évtizedeken keresztül, ám ekkor kezdtek megnyílni újból a lehetőségek. Nagy tett volt, hogy a piarista diákszövetség a rendszerváltást megelőzően az egyik első civil szervezetként újjáalakult a városmajori templomban 1989 áprilisában.

– Lehet, hogy már ezzel is a közeljövő politikai változásaira készült?
– Társakat, barátokat keresett, a hasonló gondolkodású embereket akarta maga köré gyűjteni, hogy megfelelő morális és szakmai háttere legyen. Azokban tudott igazán megbízni, akikkel közösek voltak a gyökerei. Egyértelmű volt: azt, amit képvisel, a piarista neveltetésnek tulajdonítja. Ekkor már megvoltak a lakiteleki találkozók, kezdődött az összefogás a változást kereső emberek között. Úgy érezte, ahhoz, hogy ebben a folyamatban részt tudjon venni, szüksége van a diákszövetségre is.

– Miután miniszterelnök lett, tudott vele szót váltani az országban zajló átalakulásokról? Igényelte-e a piaristák meglátásait?
– Voltak ünnepi alkalmak a találkozásra. Emlékezetes volt, amikor a gödi iskolánk nyílt. Elvállaltam az ebéd elkészítését a bentlakó diákoknak, hisz cserkészként megtanították, hogyan kell sok emberre főzni. A hozzávalókért kimentem a Lehel téri piacra, és ahogy szokásos, alkudtam. Az egyik asszony azt mondta: nem tudja olcsóbban adni, mert drága a víz. Aztán közbeszólt egy férfi: azért van ez, mert történelemtanár a miniszterelnök. Így, ebben a stílusban beszéltek, én meg rögtön láttam, hogy ezek amolyan kivezényelt ügynökök. Akiknek az a dolguk, hogy ellenségesre hangolják mindenféle sületlenséggel a lakosságot. Mondtam Antallnak: küldjetek ti is embereket a piacokra, mert különben nem jut el a szavatok az utca emberéhez. A kommunisták tudták, hogy ki kell menni az emberek közé, és élőszóval agitálni. Engem akkor ütött szíven először: nem biztos, hogy elér a miniszterelnök azokhoz, akiket meg akar nyerni.

– A kormányfő nem érzékelte ezeket a veszélyeket?
– Ő bízott az emberek jó tulajdonságaiban. Nem gondolta, hogy a társadalom jelentős része nemcsak átvészelte a kommunizmust, hanem abban nőtt föl s gyanakvóan nézett bármilyen változásra. Ezért jobban eltalálja őket a propaganda. Hogy nem jó irányba mennek a dolgok, meg hogy másnak kéne az országot vezetni.

– Pedig ebből az agresszív aknamunkából jókora dózist kapott már 1990 őszén, amikor kirobbantották a taxisblokádot.
– Meglátogattam a kórházban, éppen akkor kellett megoperálni. Tréfálkozott: annyira azért nincs még rosszul, hogy papot hívjon. Jó kedélyű volt, mesélte, éppen azelőtt beszélt hosszasan Kohl kancellárral. De azért érződött rajta, hogy – még ha nem is volt nyilvánvaló, mennyire rövid időt engedélyez számára a sors – felmerült előtte az a gondolat, hogy esetleg nincs már sok ideje. Nagyon rosszul esett neki a köztársasági elnök állásfoglalása.

– Hiszen éppen ő választotta ki. Mondván: ha SZDSZ-es lesz az államfő, olyan valaki legyen, akit barátjának tart.
– Éppen ezért volt számára különösen fájó a cserbenhagyás. Akkor láttam ezt, amikor Vácott megnyílt az iskolánk, s az egész városnak közös tanévkezdési ünnepséget tartottak. Őt is meghívták, ám amikor megtudta, hogy Göncz Árpád is jön, lemondta. Nem akart együtt szerepelni vele.

– Nem csak egyetlen emberben kellett csalódnia. Hiszen sokakat megdöbbentett az a gyűlölet, ahogyan az első szabadon választott magyar kormánynak estek azok a körök, amelyek addig harcos antikommunizmussal próbálták felülmúlni a polgári jobbközepet.
– Azt gondolta, ha a megújulás valósággá válik, mindenki igyekszik részt vállalni s a maga szakértelmét az átalakulás szolgálatába állítani. Sokan azonban megszokták a bátortalan passzivitást. Antall reménykedett abban is, hogy a pártok nem ádáz ellenfelei lesznek egymásnak, hanem építő vitát folytatnak, ahogy parlamentáris demokráciákban szokás. Ezt olyan európai örökségnek tartotta, amihez természetszerűen visszatalálunk. Emiatt volt neki megdöbbentő, hogy sokan nem ellenfélnek, hanem ellenségnek tekintik őt és kabinetjét.

– Mi lehet az, amit antalli örökségnek nevezhetünk? Amit mindenképpen tovább kell vinni belőle?
– A marxisták arra neveltek, hogy a politika célja a hatalom megragadása. Ezzel szemben a kereszténység azt tanítja a politikáról, hogy az a közjó szolgálata. A kereszténydemokrata politizálásnak nem a vallásos emberek érdekeit kell szolgálnia, hanem az egész közösség, nemzet boldogulását. A másként gondolkodókban nem ellenséget kell látni, hanem olyasvalakit, akivel közös hajóban evezünk. Antall Józsefnek ez volt a politikusi hitvallása. Lehet naivitásnak minősíteni, de lehet vállalni is. A Nyugattal úgy tudott tárgyalni, hogy bizalmat teremtett országunk iránt. Bár évtizedeken át a közéletből kirekesztve élt, mégis különleges képessége volt ahhoz, hogy kiérdemelje a nemzetközi politika legrangosabb szereplőinek bizalmát.

– Nem remélte, hogy gyorsabban végbemegy a rendszerváltozás?
– 1992-ben a Vígszínházban, a piaristák magyarországi megtelepedése 450. jubileumán arról beszélt: elhúzódó küzdelmekre kell számítanunk, amíg egyenesbe jutunk.

– Mikor találkoztak utoljára? Mondott-e akkor olyasmit, amit megoszthat az olvasókkal?
– Már a halálos ágyán beszéltem vele. Érdekes módon egyik fiatal politikai ellenfelére hívta fel a figyelmemet, akivel pedig sok vitája volt. Azt mondta róla: figyeljetek rá, mert derék és tehetséges ember. Tőle sok minden jót várhat az ország.

A Szent Imre téren, Csepel adventi koszorúján december 15-én, vasárnap, 16 órakor fellobban a harmadik gyertya lángja. A Betlehem és Csepel feldíszített fenyőfája mellett megrendezett ünnepségen Kéri Tamás református lelkész mondja el adventi gondolatait.

Minden csepelit szeretettel várunk!

Csaknem 120 napirendi pontot tárgyalt meg 2013. december 11-i ülésén a Fővárosi Közgyűlés. Döntöttek a BKK igazgatóságának kibővítéséről és új tagjairól. Határoztak arról is, hogy 17 újabb középület, emlékmű, szobor kaphat díszkivilágítást. Az inflációval megegyező mértékben, 2,4 %-kal emelkedik a teherforgalmi behajtási díj. További 80 millió Ft jut a hajléktalanellátás bővítésére a Belügyminisztériummal kötött támogatási szerződés alapján. Kiírhatják a közbeszerzést a Széll Kálmán tér megújítására. Felújítják a Lánchíd budai villamos-aluljáróját is, valamint a margitszigeti futókört. Nem változnak jövőre a temetési költségek.

A Fővárosi Közgyűlés ülésének kezdete előtt a teremben demonstráltak azon cégek képviselői, amelyek a Bálna generálkivitelezőjével, a WHB Kft.-vel álltak szerződésben. A mintegy húsz tiltakozó "Hol a pénzünk?" feliratú fehér pólóban foglalt helyet a teremben. A sajtó munkatársainak kiosztott háttéranyag szerint a Bálna épületét magyar vállalkozók építették fel, és azért, hogy hozzájussanak a munkához, a beruházó közvetítő cég egymilliárd forintos bankgaranciát igényelt tőlük, amelyet át is utaltak. Ezt a pénz viszont a teljesítés után nem kapták vissza, mint fogalmaztak, a főváros elperelte ezt a garanciát a vállalkozásoktól.

Bálna: a főváros nem tud pénzt adni az alvállalkozóknak

Tarlós István főpolgármester az üggyel kapcsolatban az ülés elején elmondta: a főváros a Bálna ügyében egy lebonyolító céggel állt jogviszonyban, amely az alvállalkozóktól szedte össze a hiányzó bankgaranciát. A bankgaranciát a főváros lehívta, ez ügyben a Kúria jogerős döntésével a fővárosnak adott igazat. Ha ezt a pénzt méltányosságból odaadják az alvállalkozóknak, akkor súlyos törvénysértést követne el a város. A főpolgármester méltányolta az alvállalkozók munkáját, de – mint mondta – „elmentek a falig”, nem tudnak további segítséget nyújtani.

Bagdy Gábor pénzügyi főpolgármester-helyettes azt mondta, az alvállalkozók garanciája ügyében nincs módja a fővárosnak dönteni. Emellett felolvasta azt a levelet, amelyet egy korábbi demonstrációra válaszul írtak. Ebben az szerepel, hogy elismerik, és nagyra becsülik az alvállalkozók munkáját, de a főváros minden lehetőségét kimerítette.

Bővítették a BKK igazgatóságát

Döntött a Fővárosi Közgyűlés a Budapesti Közlekedési Központ igazgatóságának 7 főre bővítéséről és tagok cseréjéről 28 igen, 2 nem szavazattal, tartózkodás nélkül. Az igazgatóságból visszahívták Pongrácz Gergelyt, helyére Rostás Zoltán került, a testület két új tagja lett Szegvári Péter és Nemesdy Ervin. Tarlós István főpolgármester a vitában ezzel kapcsolatban azt mondta: a cél, hogy az új szakemberekkel szakmailag erősítsék a BKK-t.

Bővítik a díszkivilágítási listát

További tizenhét szobor, épület vagy emlékmű kaphat díszvilágítást, erre elsősorban állami, civil és egyházi szervezetek, valamint önkormányzatok tettek javaslatot. A díszvilágításról szóló rendelet módosításáról 18 igen, 1 nem szavazattal, 11 tartózkodás mellett döntött a közgyűlés. György István városüzemeltetési főpolgármester-helyettes jelezte: Budapesten évente 200 millió Ft-ba kerül a díszvilágítás, a mostani bővítés a költségeket 1 %-kal növeli – tette hozzá.

Díszvilágítást kap gróf Bethlen István budavári szobra, a Bécsi kapu téren Jagelló Ulászló és Szent Hedvig emlékműve, a Várkert Bazár épületegyüttese, az óbudai Lajos utcában a főplébánia melletti Haza Hősei emlékmű, a szintén ott található a Harangjáték alkotás, Nepomuki Szent János szobra és a Szent Flórián-szobor, továbbá az V. kerületi Élet Menete szobor. Ugyancsak kivilágítják majd a belvárosi Olimpiai parkban létesítendő olimpiai emlékművet, az Ötkarika kompozíciót és az Olimpikonok falát. Díszvilágítást kap a Keleti Pályaudvar főhomlokzata, a Baross téri Baross Gábor szobor, valamint a Móricz Zsigmond körtéri Móricz-szobor. Kivilágítják a Margitszigeten nemrégiben felállított Urmánczy Nándor emlékpadot is. A döntés szerint díszvilágítást kap a XXII. kerületben a Szentháromság téri első világháborús Hősi emlék és a Szent Flórián téri Szent Flórián-szobor is.

2,4%-kal emelkedik a teherforgalmi behajtási díj

Az inflációval megegyező mértékben, 2,4 százalékkal emelik Budapesten a teherforgalmi behajtási díjat - erről 20 igen 2 nem és 8 tartózkodó szavazattal fogadták el. Az előterjesztők azt írták, hogy a díjak 2010. február óta nem változtak, a forgalomcsillapítási hatás fenntartása érdekében viszont szükséges az inflációval megegyező mértékű emelés. Egy KRESZ-módosítást is átvezettek a javaslat elfogadásával, ennek értelmében a pénz- és értékszállító járművek, valamint a polgárőrök járművei szolgálatban behajthatnak olyan övezetbe, amelybe egyébként tilos lenne.

Indulhat a Széll Kálmán tér felújításának közbeszerzése

Megindulhat a Széll Kálmán tér felújítására vonatkozó közbeszerzési eljárás. Az egyhangúlag, 28 támogató szavazattal elfogadott határozat szerint a beruházás költségvetése 4,8 milliárd forint, ebből egyebek mellett a tér mentén lévő közutak és közlekedési csomópontok újulnak meg a közösségi közlekedés előnyben részesítésével, szélesítik a gyalogos felületeket, kerékpárutat, B+R (bike+ride) parkolót építenek, növelik a zöldfelületek nagyságát, fejlesztik a közműveket. A projekt része a fogaskerekű vasút fejlesztésének és a káposztásmegyeri intermodális csomópont kivitelezésének előkészítése is.

80 millió Ft-ból fejlesztik a hajléktalanellátást

Mintegy 80 millió forint támogatásból fejlesztik a budapesti hajléktalanellátást, miután a Fővárosi Közgyűlés szerdán egyhangúlag jóváhagyta a Belügyminisztérium és az önkormányzat közötti támogatási megállapodást. Szentes Tamás főpolgármester-helyettes indítványában jelezte: a felek a korábbi évek gyakorlata alapján az úgynevezett Fűtött utca programban bővítették az ellátási kapacitást, és kialakították a hiányzó ellátási formákat. A most elfogadott javaslatcsomagot a Menhely Alapítvány, a Máltai Szeretetszolgálat és az Országos Mentőszolgálat bevonásával dolgozták ki. A 80 millió forintból egyebek mellett új krízishelyek megnyitását készítik elő, további lábadozót üzemeltetnek, ruhákat, tisztálkodó szereket tartalmazó úgynevezett beköltözési csomagokat adnak az érintetteknek, növelik a lakhatási és étkezési támogatásokat.

Felújítják a Lánchíd budai villamos-aluljáróját is

Felújítják a Lánchíd budai villamos-aluljáróját is, miután a Fővárosi Közgyűlés módosította a hídfelújításról szóló megállapodást. Az eredeti megállapodásban szereplő hidak listáját az üzemeltetők információi alapján írták össze. Mivel maradt még forrás a feladatra, - a 21 igennel, 8 tartózkodás mellett elfogadott javaslat szerint - sor kerülhet a lánchídi villamos-aluljáró átépítésére is. Ennek indoka az, hogy az új, alacsonypadlós villamosok is közlekedni tudjanak a Bem rakparton. A kivitelezés során megerősítik, ahol kell cserélik az aluljáró szerkezetét, változtatnak a déli oldali rámpán, valamint kicserélik a felsővezetéket és az áramellátási kábeleket is.

Január 1-jétől állami fenntartású a Budapesti Operettszínház

Állami fenntartású lesz január 1-től a Budapesti Operettszínház, az erről szóló előterjesztést a Fővárosi Közgyűlés 20 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett fogadták el. A Nagymező utcai teátrum fenntartója január 1-től az Emberi Erőforrások Minisztériuma lesz. A Budapesti Operettszínházhoz tartozó ingatlanok, így maga színházépület is - amelynek értéke 7,7 milliárd forint a nemrég készült vagyonértékelés szerint - ugyanakkor a főváros tulajdonában maradnak.

A kormány még októberben döntött arról, hogy az operettszínház januártól állami fenntartásba kerül. A közgyűlés most megszavazta, hogy ezzel összhangban a Fővárosi Önkormányzat és a Budapesti Operettszínház közötti fenntartói szerződés 2013. december 31-én megszűnik. Az operettszínháznak januártól bérleti díjat kell fizetnie az ingatlanok használatáért, a közgyűlési határozat évi 220 millió forinttal számol. A bérleti szerződés határozatlan időtartamú lesz. Az intézményi feladatok ellátásához szükséges ingó vagyon - például díszletek, jelmezek, bútorok - nyilvántartási értéken való átvezetéssel ingyenesen kerülnek az átvevőhöz, a vagyontárgyak kezelésének joga a Budapesti Operettszínházat illeti meg. A határozat arra is kiterjed, hogy a közgyűlés a Budapesti Operettszínház főigazgatói álláshelyére kiírt pályázati felhívást visszavonja, az új vezetői pályázat kiírása 2014. január elseje után az átvevő, azaz az Emberi Erőforrások Minisztériuma kizárólagos jogosultsága.

Megújul a margitszigeti futókör

Jövőre felújítják a margitszigeti futópályát, az erről szóló határozatot szerdán egyhangúlag fogadta el a Fővárosi Közgyűlés. Az indoklás szerint a futókör teljesen elhasználódott, az árvízvédelmi munkálatok miatt a burkolat több helyen megsérült, balesetveszélyessé vált. A tervek szerint a jövőben az árvízveszély miatt egy vízáteresztő aszfaltréteg biztosítaná az öntött gumiburkolat időtállóságát és stabilitását. Kamerarendszert is kialakítanak a nagyobb biztonság érdekében, az időeredmények méréséhez pedig informatikai fejlesztéseket hajtanak végre. A pálya Margit híd alatti ágánál egyebek mellett húzódzkodókat állítanak fel, valamint a teljes, több mint 5 kilométer hosszú útvonalon az öltöző- és az illemhelyeket is felújítják. A margitszigeti futókör teljes rekonstrukciójára a Fővárosi Közgyűlés összesen 350 millió forintot fordít, erre a célra idén 2,5 millió forintot, jövőre pedig 347 millió forintot különít el.

Nem változnak a temetési költségek jövőre

Változatlanok maradnak a temetési díjak jövőre, a Budapesti Temetkezési Intézet (BTI) Zrt. kompenzációt kap a szociális temetések miatt. A Fővárosi Közgyűlés 25 igen, 5 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett fogadta el a határozatokat. Módosul a köztemetőkről és a temetkezés rendjéről szóló rendelet, amelybe beemelik a szociális temetésre vonatkozó részeket is. A BTI jövőre 2380 szociális temetéssel kalkulál az eddigi tendenciákat figyelembe véve. Emiatt mintegy 194 millió forintos kompenzációt kért a társaság az önkormányzattól. Szociális parcellát a csepeli temetőben alakítanak ki, erre 150 millió forintot fordítanak az általános tartalék terhére. Szociális temetést az elhunyt utolsó lakhelye szerinti önkormányzatnál lehet kérni, az eltemettetőnek vállalnia kell, hogy ő vagy egy általa felkért ember közreműködik a temetésben. Az önkormányzat gondoskodik a temetési helyről, a holttest szállításáról, esetleges hamvasztásáról.

Ideiglenes bizottság alakult egy 1848-as emlékműért

Ideiglenes bizottságot hozott létre a Fővárosi Közgyűlés, a testület feladata a Szabadság oszlopa emlékmű felállításának előkészítése lesz. A Marco Casagrande szobrászművész által tervezett emlékművet az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kezdetének 170. évfordulójára, 2018-ra állítanák fel. A monumentális emlékmű terveinek elkészítésére 1848-ban kérték fel a Magyarországon élő olasz művészt, de Casagrande elhagyta az országot, így a megvalósítás elmaradt. Az előterjesztő Németh Szilárd (Fidesz-KDNP) megjegyezte: az emlékművet a Szabadság tér egykori környezetének és a kor városrendezési elképzeléseinek megfelelően tervezték, ezért korrekciók szükségesek. Ezenkívül meg kell találni a mű méltó helyét Budapesten, és környezetrendezési munkákat a kész tervekkel összhangban előkészíteni.

Csaknem 140 milliós támogatás a tavaszi fesztiválnak

A Budapesti Tavaszi Fesztivál (BTF) jövő évi programjainak megrendezéséhez 138 millió 600 ezer forintos támogatást szavazott meg a Fővárosi Közgyűlés. A jövőben az államnak 51 százalékos, a Fővárosi Önkormányzatnak pedig 49 százalékos részesedése lesz majd a fesztiválok szervezését végző cégben, 2014-ben azonban még a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ szervezi a tavaszi fesztivált, így ez a szervezet kapja meg a csaknem 140 milliós támogatást. A fővárosnak és a tárcának is az a szándéka a változtatással, hogy a fesztiválesemények ne a nemzeti minősítésű és állami tulajdonú vagy állam által fenntartott szervezetek éves repertoárjának kiegészítései legyenek. Nemcsak új programstratégiát várnak el BTF szervezőitől, hanem jól érzékelhető fesztiválhangulatot, a helyszínek számának bővítését is.

Budapest.hu

Hét arany-, öt ezüst-, és hét bronzéremmel, valamint a csapatvilágbajnoki címmel tért haza a törökországi világbajnokságról a magyar kick-box válogatott. Két kiválóságunk, Nagy Henrietta és Jároszkievicz Krisztián a Reggeli Startban beszéltek sikereikről és azok hátteréről. A videó megtekinthető ide kattintva.

Az MTV reggeli műsorának vendége volt dr. Leyrer Richárd, a MOB alelnöke, a Magyar Kick-box Szövetség elnöke, valamint Mórádi Zsolt és Gömbös László a Halker-KiralyTeam világbajnoki aranyérmesei, akik mindketten címvédőként győztek Törökországban. http://videotar.mtv.hu/?k=ma+reggel%2c+2013.+december+9 (01:29:00-tól)