A lengyelországi Szczecin lakóinak bátor helytállása előtt tisztelegtek Csepel és testvérvárosai, valamint Szczecin elöljárói december 10-én a Szent Imre téren.

A lengyel városban 1956-ban ezen a napon vonultak az utcára az emberek, hogy kifejezzék szolidaritásukat a magyar forradalommal. Szczecin volt az első, amely segélyszállítmányt küldött a magyaroknak a forradalom idején, s amelyet testvérvárosi kapcsolat fűzött Csepelhez. Később kitörölték az emberek emlékezetéből a szoros összetartozását. Most, december 10-én felelevenítették a régi barátságot a Szent Imre téren, Csepel háláját nyilvánította ki Szczecinnek. Németh Szilárd kezdeményezése nyomán emlékkiállítást nyitottak meg, s leleplezték Boldog Jerzy Popieluszko lengyel pap emléktábláját.

A fotógaléria elérhető ide kattintva.

A lengyel népet régi barátság köti össze a magyarokkal, aminek számtalan jele tapasztalható közös történelmünkben. Az egyik ilyen jeles esemény az 1956-os forradalom idején történt, amikor a lengyelek szolidaritásukat fejezték ki a magyarok iránt. Szczecin élen járt ebben, hiszen elsőként küldött segélyszállítmányt a forradalmároknak. Erre emlékeztek most Csepelen, ezt köszönték meg a magyarok a lengyeleknek a Szent Imre téren.

Az eseményen mások mellett megjelent Németh Szilárd országgyűlési képviselő, Csepel polgármestere, Borbély Lénárd országgyűlési képviselő, Csepel alpolgármestere, Ábel Attila alpolgármester, Morovik Attila alpolgármester; Kontur Pál országgyűlési képviselő, Andrzej Kalinowski, Lengyelország budapesti konzulja, Pawel Skubisz, a Nemzeti Emlékezet Intézetének szczecini igazgatója, Csúcs Lászlóné, az Országos Lengyel Önkormányzat vezetője. Csepel testvérvárosaiból részt vett a megemlékezésen Ryszard Madziar, Wolomin polgármestere, Tadeusz Sayor, Kielce alpolgármestere, Török László, Nagyszalonta polgármestere. Szczecinből Krzysztof Soska alpolgármester érkezett.

Németh Szilárd polgármester beszédében azt emelte ki, hogy az 1956-os forradalom világtörténelmi esemény volt, amely kivívta a nemzetközi közvélemény elismerését. A magyar szabadságharc ügyéért a legtöbbet a lengyelek tették, akik elsőként küldték segélyszállítmányaikat Magyarországra. Szolidaritásuk jeléül élelmiszert, ruhát, gyógyszert szállítottak magyar földre. Szczecin lakói különösen szép példával jártak elöl: vért adtak, segélyeket juttattak a magyar hazafiaknak. Amikor hírül vették a megtorlásokat, december 10-én szolidaritási tüntetést tartottak a magyar forradalom mellett, s még aznap megostromolták a helyi szovjet konzulátus épületét. Akkor, 1956-ban Szczecin és Csepel testvérvárosok voltak, később azonban ez feledésbe merült, mert a kommunisták meghamisították a közös történelmünket. „Szczecin most visszatér Csepelre, s a magyarok megköszönik azt a hősi helytállást, amelyet a lengyelek tanúsítottak irántunk” – mondta a polgármester.

Krzysztof Soska, Szczecin alpolgármestere szüleitől hallott a városában történt megmozdulásokról, mert a magyar szabadságharc után, 1965-ben született. Hazájában hosszú ideig teljes csönd övezte a forradalmat. Csepelen először jár, de nagyon meghatotta, hogy a magyarok nem feledkeztek meg Szczecin helytállásáról. Beszédében utalt rá, hogy a lengyelek élénk érdeklődéssel figyelték az 56-os eseményeket. A magyarok melletti szolidaritás mellett dühöt éreztek a szovjet megszállókkal szemben. December 10-e az első mérföldkő volt azon az úton, amelyet a független Lengyelország kivívásáért folytattak. „Ha nincs ’56, nem lettek volna azok a nagy lengyel sztrájkok sem, amelyek különösen a 80-as években erősödtek meg” – hangsúlyozta az alpolgármester.

Ezt követően leleplezték azt az emlékkiállítást a Szent Imre téren, amelyen bemutatják Szczecin lakóinak bátor kiállását. Tíz táblán követhető nyomon, mik zajlottak le a lengyel városban azokban a napokban, kik és hogyan segítették a magyarokat az elnyomás idején.

A megemlékezés résztvevői ezután megkoszorúzták a Szent Imre téren található ’56-os emlékművet.

Nem sokkal később a Popieluszko és a Vágóhíd utcák kereszteződésében avatták fel Boldog Jerzy Popieluszkonak, a kommunisták által megölt lengyel papnak az emléktábláját.

Tadeusz Sayor, Kielce alpolgármestere beszédében azt mondta, hogy népeinket összeköti a közös értékeink tisztelete. Ezek közé sorolta a kereszténységet, a család szentségét és a hazafiasság követendő példáját.

Ryszard Madziar, Wolomin polgármestere úgy vélte: a lengyelek és a magyarok számára is jelentős esemény, hogy Popieluszko atyának emléktáblával tisztelegnek Csepelen. Ezért köszönet illeti Csepelt. Időszerű Popieluszko mondása, amely emléktábláján is olvasható: „A rosszat jóval győzd le”.

Az emléktáblát Pawel Cebula és Kispál György katolikus papok áldották meg.

Az emlékműnél koszorút helyezett el Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes, Andrzej Kalinowski lengyel konzul, valamint Csepel, Wolomin, Kielce, Szczecin, Nagyszalonta elöljárói.

A Napsugár Óvoda gyerekei rövid műsorral kedveskedtek a vendégeknek.

Az ünnepség résztvevői ezt követően a Hollandi út 8. szám alatt található, Boldog Jerzy Popieluszko tiszteletére állított haranglábnál emlékeztek meg a tragikus sorsú papra egy szál virággal és mécsessel. Az emlékezők között volt Wittner Mária országgyűlési képviselő, Csepel Díszpolgára is.

Cs. A.

fotó: Tóth Beáta és Halászi Vilmos