A Fidesz visszautasítja az Európai Bizottság rezsicsökkentésre vonatkozó ajánlását – jelentette be Németh Szilárd országgyűlési képviselő szerdai sajtótájékoztatóján.
Nyilvánvalóan a brüsszeli kérés mögött gazdasági érdekek, az energiaszolgáltatók és a multik pártolása áll – hangsúlyozta a politikus. Hozzátette: semmiféle jogszabály nincs arra vonatkozóan, mely a hatósági áras szabályozást megszüntethetné. Nem ez az első eset, hogy a rezsicsökkentést támadják.
Legutóbb februárban helyeztek kilátásba kötelezettségszegési eljárást 17 országgal szemben. Arra kérte az Európai Uniót: vegye figyelembe, hogy nem egyformák az országok gazdasági teljesítményük, szociális összetételük és keresetük tekintetében.
Ahogy a politikus beszédében fogalmazott: egy tapodtat sem engedünk a rezsicsökkentésből, ha úgy tetszik fejük tetejére állhatnak a brüsszeli bürokraták, az energiaszolgáltatók és a hazai álbaloldal képviselői.
Emlékeztetett arra, hogy 2012 decemberében azért indították el az energiaárak csökkentését, hogy a magyar családoknak segítsenek. A rezsicsökkentés mellett kiállt a Békemenet és 2,5 millió ember aláírásával támogatta.
Németh Szilárd bejelentette: a harmadik fordulót is végrehajtják. Idén januárban 6,5 százalékkal csökkent a háztartási gáz ára, azonban szeptember 1-jétől 5,7 százalékkal csökken az áram, október elsejétől 3,3 százalékkal a távfűtés díja mérséklődik.
A sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a Fidesz-KDNP tegnap megalakult 12 fős európai parlamenti delegációja olyan szakemberekből áll, akik méltán képviselik az országot az EU-ban, megvédik a rezsicsökkentést, a magyar földet és a magyar gazdaságpolitikát. Szólt arról is, hogy a rezsicsökkentést a gazdaság területén is megvalósítják. A vállalkozói szellem és a teljes foglalkoztatottság megteremtéséhez olyan vállalkozóbarát környezet szükséges, ami megszüntetni a versenyhátrányt, s ehhez az energiapiacon kell rendet rakni –tette hozzá.
Antal Zsuzsa
Fotó: Halászi Vilmos
A Szent Imre téri országzászlónál, a Nagy-Magyarország virágágyásnál és a vármegye címereknél ma a Bóbita Óvoda tulipános csoportja és a Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola 4. osztályosai is megemlékeztek az 1920-as eseményekről.
Az óvodások - akiknek Borbély Lénárd alpolgármester mesélt a határon túli magyarokról, a magyarságról - egy szál virágot is elhelyeztek az emlékműnél.
Június 4-e, a trianoni békeszerződés aláírásának évfordulója 2010 óta nemzeti emléknap Magyarországon.
szöveg és fotó: Kitzinger Adrienn – Csepel.hu
Az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékeztek a Nemzeti Összetartozás Napján Csepelen. Ebből az alkalmából ökumenikus istentiszteletet tartottak a Béke téri római katolikus templomban, majd honosítási ünnepségre is sor került.
Az istentiszteleten Kispál György plébános a magyarság egységének fontosságáról szólt, amiért érdemes közösen összefognunk és imádkoznunk – hangsúlyozta.
A jelenlévő Csepeli Lelkészi Kör képviselői a Bibliából felolvasott igeverssel emlékeztek a történelem során szétszabdalt országokban maradt honfitársakra. Üzenetük a szétszóródott magyarság új nemzeti egységének épülésére irányult.
Az ünnepség a templom melletti Trianon-emlékműnél folytatódott, ahol Borbély Lénárd alpolgármester mondott beszédet. Felidézte a hazánkat ért első világháború kitörésével elszenvedett eseményeket és a trianoni békeszerződés következményeit, mely az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása miatt meghatározta Magyarország, Ausztria, Románia, valamint az újonnan létrejött Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság új határait.
Ahogy az alpolgármester beszédében fogalmazott: kitűzött közös céljaink sikerének feltétele, hogy a szétszóratott magyarságból új nemzetközösséget építsünk. Kiemelte: „Ahhoz, hogy a magyarság mindenütt, ahol csak él megőrizze esélyeit a jövőépítésre, ahhoz a következő évtizedekben a magyar humánvagyon felelős megóvására és gyarapítására van szükség. Az állampolgárság kiterjesztésével, illetve a nemzeti összetartozás tanúságtételével Magyarország kormánya e célok elérése érdekében az első közjogi lépéseket már megtette. A következő nagy feladatkör a szakmai és politikai tudatosság megteremtése, illetve az új nemzetpolitikai eszmerendszer és stratégia megalapozása.
A negatív trend megfordítása érdekében szükséges és megkerülhetetlen tehát az országpolitika nemzetpolitikává alakítása. A harmadik lépés az így kialakított új stratégia megvalósításához szükséges gazdasági erő megteremtése, amelyhez viszont paradigmaváltásra van szükség. Olyan összefüggő kárpát-medencei rendszerekben kell gondolkodnunk, amelyek saját természeti és emberi erőforrásainkon kívül, számba veszik valamennyi gazdasági lehetőségünket, melynek révén a Kárpát-medencében egy fenntartható, tervezett és rendezett magyar gazdálkodás, tehát kiszámítható magyar jövő válik lehetővé. Ez lehet korunk és nemzetünk felelős válasza a Trianonban elszenvedett igazságtalanságért” – tette hozzá.
Ezután a templom mellett felállított színpadon hatan tettek ünnepélyes állampolgársági esküt, majd koszorúzás következett. A Trianon-emlékműnél a csepeli önkormányzat nevében koszorút helyezett el Borbély Lénárd és Morovik Attila alpolgármesterek, a Fidesz csepeli képviselői, az MSZP helyi képviselői, a Nagy Imre ÁMK küldöttei, valamint a civil szervezetek és egyesületek tagjai s a jelenlévők egy-egy szál virággal emlékeztek.
A nemzeti emléknapon az Egressy Béni Református Művészeti Középiskola növendékei adtak műsort.
Antal Zsuzsa
Fotók: Tóth Beáta
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Kedves Csepeliek!
A nemzeti összetartozás napjára, az I. világháború kitörésének évszázados emlékével érkeztünk, hogy nemzeti értékeink szilárd alapjain állva megemlékezzünk a rövidnek nevezett, ám annál viharosabb XX. század első nagy pusztulásáról és arról az eseménysorról, amely Hazánkat és magyar nemzetünket a Muhi és Mohács nevével egy sorba írható trianoni új világrend oly végzetes csapásával sújtotta. Ahogy Tompa Mihály szinte jóslatként jövendölte: „Pusztulunk, veszünk, mint oldott kéve széthull nemzetünk!”
A mai nap azonban elsősorban értékeink szemléjét és a jövő kihívásainak erőgyűjtését szolgálja. Ha csupán a zivataros XX. századot tekintjük a két világégéssel, terület- és népességvesztésekkel, haláltáborokkal, lakosságcserékkel és deportálásokkal, bizony súlyos veszteségekkel kell szembenéznünk. De a számvetés óráiban fontos tudatosítani mindannyiunk számára azt a lelki, szellemi és erkölcsi alapállást, amely vigyázza békés holnapunkat egy polgárháborús Eurázsia és egy morális és gazdasági válsággal küzdő Európa jelenében. Négy éve ezért döntött úgy a nemzeti integráció kormánya, hogy a trianoni folyamat megfordításának jelképes gesztusaként június 4-ét, az Összetartozás Napjaként írja be mindannyiunk naptárába. Büszke vagyok arra, hogy 2010-ben, országgyűlési képviselőként a Magyar Nemzet Parlamentjében én is támogatója lehettem ennek az emléknapnak.
Tisztelt Emlékező Közösség!
Kedves Barátaim!
A XX. század a magyar nemzetet – történelmi szállásterületeivel együtt – a Kárpát-medence, Európa és a világ számos államába kényszerítette és szórta szét. Az előrejelzések alapján néhány évtizeden belül Magyarország lélekszáma további félmillióval fog csökkenni, a külhoni magyarság soraiban – az asszimiláció és a Kárpát-medencéből való kivándorlás miatt – több százezer főre becsülhető veszteségekkel számolhatunk. Mindez akkor történik, amikor az új európai berendezkedés a határokon átívelő nemzetegyesítés soha vissza nem térő történelmi pillanatát hozta el, hiszen a következő évtizedekben a nemzetközösségeken belüli nyelvi és kulturális egység, mint a társadalmi és gazdasági stabilitás alapvető tényezője rendkívüli módon fel fog értékelődni.
Számunkra, egységes magyar nemzetben gondolkodók számára a nemzetegyesítés azon túlmenően, hogy segít megőrizni és erősíteni a nemzeti identitásukat, elsősorban a szülőföldön való boldogulás feltételeit kell, hogy megteremtse. A korábbi ciklus kormányzata ezen célok és feladatok fontossága mentén valósította meg azokat a jogszabályi intézkedéseket, melyek arra irányulnak, hogy a XX. század zivataros eseményei miatt a világban szétszóródott és a Kárpát-medence számos országában széttagoltan élő magyar nemzet önazonosságát megőrizve megmaradjon, sőt lehetőségeihez képest szülőföldjén gyarapodjon. Ezeknek a jogszabályoknak köszönhetjük mi, csepeliek is, hogy mára meghaladtuk az 1000. főt, aki nálunk kaphatta meg a méltán jogos magyar állampolgárságot.
Kitűzött közös céljaink sikerének feltétele, hogy a szétszóratott magyarságból új nemzetközösséget építsünk! Ahhoz, hogy a magyarság mindenütt, ahol csak él megőrizze esélyeit a jövőépítésre, ahhoz a következő évtizedekben a magyar humánvagyon felelős megóvására és gyarapítására van szükség. Az állampolgárság kiterjesztésével, illetve a Nemzeti Összetartozás tanúságtételével Magyarország Kormánya e célok elérése érdekében az első közjogi lépéseket már megtette.
A következő nagy feladatkör a szakmai és politikai tudatosság megteremtése, illetve az új nemzetpolitikai eszmerendszer és stratégia megalapozása. A negatív trend megfordítása érdekében szükséges és megkerülhetetlen tehát az országpolitika nemzetpolitikává alakítása. A harmadik lépés az így kialakított új stratégia megvalósításához szükséges gazdasági erő megteremtése, amelyhez viszont paradigmaváltásra van szükség. Olyan összefüggő kárpát-medencei rendszerekben kell gondolkodnunk, amelyek saját természeti és emberi erőforrásainkon kívül, számba veszik valamennyi gazdasági lehetőségünket, melynek révén a Kárpát-medencében egy fenntartható, tervezett és rendezett magyar gazdálkodás, tehát kiszámítható magyar jövő válik lehetővé. Ez lehet korunk és nemzetünk felelős válasza a Trianonban elszenvedett igazságtalanságért!
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Kedves Csepeliek!
Az összetartozás napja a legjobb magyar hagyományok szerint egyben az emlékezet napja is. A szétszakított területek nemzetrészei, a nagyvilágban helyüket megtaláló magyarok közössége és az anyaország népe Trianon tragédiája mellett mind egyként tartják számon a nemzet számára annyi fájdalommal és áldozattal járó XX. századi történelmi fordulatok évszámait. 1914-1920, 1944–48, és 1956 éppúgy rezonálnak a lelkekben, mint az embertelenség állomásainak és mártírjainak nevei a Haza térképén: Szolyva Kárpátalján, az erdélyi Földvár, Recsk, Hortobágy, a Délvidék sokat szenvedett települései, vagy a munkaszolgálatosok menetelése, a holokauszt áldozatai, a németajkú hazánkfiainak kitelepítése, a lakosságcsere felvidéki kárvallottai, a nemzetiségi vagy osztályalapon „malenkij robotra” hurcoltak, az ’56-os szabadságharcos mártírok, menekülők és a bebörtönzöttek.
Trianontól a vasfüggöny bontásáig és a diktatúrák omlásáig olyan sűrű lett a történelmi múlt, hogy ma már az is kérdés: mi az, ami történelmi időként elemezhető és mi az ami a közelmúlt élveboncolása? Meggyőződésem, hogy mindkettőnek megvan az életmentő feladatköre nemzetünk jelenében. Az első világháborús nemzedék már Csillagösvényen jár, de áldozata egy értelmetlen és pusztító világégésben csak akkor nyerhet a nemzet oltárán végső értelmet, ha nem feledjük őket. A szétdarabolt ezeréves honban a közbülső nemzedékeknek sem jutott könnyebb élet. Nekik, és nekünk is legalább olyan fontos tudni, hogy mit ért egy-egy pofon, mit ért a fázás, a rettegés és éhezés, mit ért végső soron az élete annak, akit börtönökben sorvasztottak vagy sortüzekben vált mártírrá. Mert Trianonra emlékezni csak úgy lehet kedves Barátaim, ha az egész XX. századot is látjuk általa.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Évezrednél is öregebb államiságunk történelmi centrumában történelmi felelősség megérezni, látni és cselekvően támogatni mindazt, amit kívülre rekedt közösségeink a maguk jogán a jövőépítésben esszenciálisnak tartanak. Az előző kormányzati ciklusba, jogalkotási munkánk részeként az Alaptörvényben szentesítve állt vissza az anyaország elszakított nemzetrészek iránti szerves történelmi felelősségvállalása. A hivatalába lépő új magyar kormányzat a választók felhatalmazásával a következő időszakban kiteljesítheti az előző ciklusban elkezdett országépítést és alkotmányos alapokon felépítheti a nemzeti integráció „Magyar Házát”. Számunkra fontos, hogy egyformán nyitva legyen ennek a háznak mind a hét kapuja! Fontos az is, hogy eljussunk a lehetőségek és kötelezettségek rendszerével a valódi értékelvűségig, hiszen nem skanzennek építjük a Kárpát-hazát hanem élő, érző lüktető életközösségek önfenntartó otthonának!
Kedves Barátaim!
Csak az összefogás ereje ellensúlyozhatja azokat az eróziós folyamatokat, amelyek már lassan egy évszázada morzsolják és fárasztják közösségeink életerejét. Őshonos kisebbségeink és az elszakított területek magyar közösségei csak az őszinte párbeszéd, a kultúra és tudás útján találhatnak vissza a többségi társadalmakkal prosperáló együttéléshez. Adassék számunkra, hogy az emlékezés méltó keretében valódi európaiságot és minőségi nemzeti együttműködést mutassunk fel egymás és a világ előtt. Ezért dolgozunk mi is itt Csepelen, jóban-rosszban felelősséggel és hűséggel a közös sors vállalásával. Mert nincs határon túli és határon inneni magyar ügy: csak egy magyar ügy van, csak egy magyar világ létezik a Kárpát-medencében.
Elválaszthattak, de szét nem választhatnak.
Köszönöm, hogy meghallgattak!
A Fidesz visszautasítja az Európai Bizottság rezsicsökkentés megszüntetésére vonatkozó ajánlását. Németh Szilárd, a Fidesz országgyűlési képviselője szerdai sajtótájékoztatóján világosnak nevezte, hogy a brüsszeli kérés mögött pénzről, gazdasági érdekekről van szó, ugyanis semmiféle jogszabály nincs, amire hivatkozva a hatósági áras szabályozás megszüntetését kérhetnék.
A kormánypárti politikus kijelentette: tapodtat sem engednek a rezsicsökkentésből, "akár a fejük tetejére is állhatnak a brüsszeli bürokraták, energiaszolgáltatók és a hazai álbaloldal képviselői". Tovább kívánják folytatni a folyamatot, az egyetemes szolgáltatás után a gazdaság területén is - szögezte le.
A részletek hamarosan.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Vidékfejlesztési Minisztérium és az Emberi Erőforrások Minisztériuma idén is közös kreatív pályázatot hirdet az Európai Mobilitási Hét alkalmából. A pályázat témája megegyezik a szeptember 16-22. között Európa-szerte megvalósuló közlekedési-környezetvédelmi rendezvénysorozat szlogenjével: „A mi utcánk, a mi jövőnk!”
A 2014. évi Európai Mobilitási Hét központi témája az általános életminőség tudatos javítása. A szeptemberi programsorozat arra hívja fel a figyelmet, hogy az egyéni döntések hogyan befolyásolhatják pozitívan a nagyobb közösségek életminőségét. „A mi utcánk, a mi jövőnk!” mottó ennek tükrében egy olyan ideális világ elképzelésére buzdítja a pályázókat, amelyben az autók uralta utcaképet egy alternatív, közösségbarát környezet váltja fel. A pályázatra rajz, fotó és közös családi alkotás kategóriában nevezhetnek a különböző korosztályok képviselői, óvodás kortól egészen a felnőttkorig. A családok közösen pályázhatnak kreatív pályaműveikkel, a fotó kategóriában pedig idén először külön díjazzák a felsőoktatási intézmények hallgatóit. Az elbírálás fő szempontja, hogy az alkotó hogyan ábrázolja az autóktól mentes, a természethez és a valós közösségi élethez közelebb álló tereket. A pályamunkákat összesen hét kategóriában értékelik: a legsikeresebb művek alkotói kerékpárt nyerhetnek, a kiemelkedő alkotásokat pedig különdíjakkal jutalmazzák. Az eredményhirdetés és a díjátadó ünnepség idén is a szeptemberi Európai Mobilitási Hét magyarországi programsorozatának része lesz.
Pályázni az alkotások postai és elektronikus úton történő megküldésével 2014. június 30-ig, az alábbi mellékletek kitöltésével, a részletes pályázati felhívás figyelembevételével lehet.
Mellékletek
kitöltendő melléklet rajzpályázathoz
kitöltendő melléklet családi és csoportos kreatív pályázathoz
Programalap - pályázati lehetőség nonprofit jelleggel működő szervezetek részére
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata, mint Közvetítő Szervezet pályázatot hirdet a „Csepel déli lakóközpont szociális célú rehabilitációja” elnevezésű program keretében megvalósuló mini-projektek támogatására az alábbi témában: Akcióterületen közterületi rendezvények megtartása.
Pályázók köre: Egyesületek, alapítványok, közalapítványok, köztestületek, nonprofit gazdasági társaságok, társasházak, lakás- és szociális szövetkezetek, valamint nonprofit jelleggel működő közszolgáltatást megvalósító intézmények, melyek csepeliek vagy korábban Csepelen már konkrét akciót hajtottak végre.
Elnyerhető összeg: A megkapható támogatás pályázatonként bruttó 500.000 – bruttó 2.000.000 Ft-ig terjed.
Támogatás intenzitása és formája: 100%-os intenzitású vissza nem térítendő támogatás.
Pályázat benyújtási határidő: 2014.06.18. (szerda)
További információ és részletek elérhetők:
a www.csepel.hu és a www.csepeldelilakokozpont.hu honlapokon;
a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen;
illetve a +36-1/278-5848/240-es telefonszámon.
Megemlékezéseket, koszorúzásokat, családi és kulturális rendezvényeket tartanak országhatáron belül és kívül a nemzeti összetartozás napján, kedden.
A fővárosi Magyarság Házában délelőtt Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár nyitja meg az emléknap ifjúsági programjait. Az ünnepségen felavatják a külhoni és hazai diákok által készített alkotást, majd rendhagyó történelmi előadást és tárlatvezetést tartanak a meghívott diákoknak a Megújuló épített örökség – értékmentés a Kárpát-medencében című kiállításhoz kapcsolódóan.
Este hat órakor az Országház kupolatermében ünnepi koncertet tartanak, amelyen közreműködik a Szentegyházi Gyermekfilharmónia, fellépnek továbbá az összetartozás dalának művészei. Beszédet mond Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, majd megnyitja a Közös tér – közös örökség – Műemlék-helyreállítások a Kárpát-medencében című fotókiállítást.
A nemzeti összetartozás napja alkalmából a Rákóczi Szövetség diákutaztatási programja keretében nyolcvan Kárpát-medencei középiskola több mint 2600 diákja utazhat legalább egy határ átlépésével egy másik magyar iskolához. Az országhatárokon túl a vajdasági Királyhalmán ünnepi szentmisét tartanak, ahol Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár mond beszédet. A liturgiát követően Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke köszönti a megjelenteket. Szabadkán ünnepi koncert lesz a Szent Teréz templomban, a zuglói Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskola diákkórusával.
Kedden nemzeti emlékhellyé avatják az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkot. Az ünnepségen beszédet mond Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár és B. Nagy László, a Csongrád Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott. A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság vándorkiállítását Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke mutatja be.
Nyíradonyban is emlékhelyet avatnak: Halász János kultúráért felelős államtitkár és Tasó László polgármester (Fidesz) átadja a nemzeti összetartozás emlékhelyét. Jászberényben az önkormányzat szervezésében Trianon-emlékművet avatnak az Apponyi téren. Pécsett a vasasi templomkertben lévő Trianon-emlékműnél, a Vasasi Szent Borbála Egyesület szervezésében tartanak ünnepséget, amelyen beszédet mond Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Hoppál Péter (Fidesz) országgyűlési képviselő.
A karcagi református templomban Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter vesz részt a mécsesgyújtással egybekötött ünnepségen. Budapesten Tarlós István főpolgármester a József Attila Színházban tartandó ünnepi megemlékezésen mond köszöntőt. A III. kerületi önkormányzat megemlékezésén Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Szidiropulosz Archimédesz, a Trianon Kutatóintézet Közhasznú Alapítvány elnöke, míg a KDNP budapesti szervezetének rendezvényén, a XII. kerületi Turul szobornál Szalma Botond, a párt fővárosi elnöke és Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet igazgatója mond beszédet.
A nap folyamán számos más településen tartanak megemlékezést, koszorúzást, kulturális rendezvényt. Az Országgyűlés 2010. május 31-én döntött úgy, hogy a trianoni békeszerződés aláírásának napja, június 4. a jövőben a nemzeti összetartozás napja. A nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló, öt paragrafusból álló törvénnyel az Országgyűlés kinyilvánította, hogy “a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.
Forrás: Fidesz.hu
Tisztelt Csepeli Polgárok!
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete 2014. június 5-én (csütörtök) 07.30 órai kezdettel rendkívüli képviselő-testületi ülést tart, melynek helyszíne a polgármesteri hivatal nagytanácsterme.
Budapest Főváros Önkormányzata 2014. évben is támogatást nyújt Budapest műemléki védettségű épületei, műemléki jelentőségű területen álló épületek, Fővárosi helyi védettségű értékeinek megőrzésére. Az Építészeti Értékvédelmi Támogatás 2013. és Műemléki Keret 2014. két pályázata a főváros városképét meghatározó építészeti értékek rekonstrukciójára, felújítására nyerhető el.
A pályázati kiírások részletes ismertetése és a benyújtáshoz szükséges mellékletek elérhetőek a Budapest Portálon az alábbi címeken:
> http://budapest.hu/Lapok/Pályázati-kiírás-Építészeti-Értékvédelmi-Támogatás-2014.aspx
> http://infoszab.budapest.hu:8080/akl/tva/Palyazatok.aspx?id=825
illetve a hivatalos hirdetmények a pályázatok beadási határidejéig megtekinthetőek az Önkormányzat Kossuth Lajos utca 65. sz. alatti épületének hirdetőtábláján.
Csepel védett épületeit, épületegyütteseit a CSVÉSZ 6/2002. (III.26.) önkormányzati rendeletének F-3-as függeléke tartalmazza.
A volt Csepel Művek területén található Fővárosi egyedi védelemmel érintett 14 épület a CSSZT-XXI-11 Szabályozási terven jelöltek.
Pályázati határidő:
