Tisztelt Csepeli Lakosok!
Tájékoztatjuk Önöket, hogy június 16-21. között kaszálási és fűnyírási munkákat végzünk az alábbi helyszíneken:
Kérjük megértésüket és türelmüket a munkavégzés során.
Csepeli Városgazda Közhasznú Nonprofit Zrt.
Zöldterület fenntartási Osztály
Huszonöt évvel ezelőtt a közös reményről szólt 1989. június 16., ez a remény "a kommunista blokk börtönébe kényszerített" népeknek a szabadság lehetőségét, a diktatúra végét jelentette - mondta Áder János köztársasági elnök a rákoskeresztúri Új Köztemetőben tartott megemlékezésen hétfőn.
A Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének 25. évfordulóján tartott rendezvényen az államfő beszédében kiemelte: ez a nap a magyaroknak az 1848-as demokratikus hagyományok folytatását és a nyugatos polgárosodás reményét, európaiságuk és függetlenségük visszanyerésének reményét is hordozta.
A nemzet 1989. júniusi közös gyásza a szabadságunkért, függetlenségünkért, európaiságunkért és jövőnkért vállalt erőfeszítéseink kiindulópontjává vált - hangoztatta.
Az államfő felidézte: 1989. június 16-án magyarok millióinak figyelme a Hősök terére szegeződött, és a történelem igazolta "szabadságszerető nemzetünk" akkori várakozásait. Ez a nap fordulópontot jelentett "a kommunista rendszer hazugságaiból és fojtogató öleléséből szabadulni akaró" magyaroknak - mutatott rá.
Emlékeztetett: 25 évvel ezelőtt a magyarok ezen a napon adták meg a végtisztességet az 1956-os forradalom mártírjainak és hőseinek, köztük Nagy Imre 1958. június 16-án kivégzett miniszterelnöknek. A lelke mélyén mindenki érezte, hogy történelmi fordulóponthoz érkezett Magyarország - mondta.
A köztársasági elnök úgy fogalmazott: a forradalom vérbefojtása után 33 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy politikai nemzetünk nyilvánosan emlékezhessen meg a történtekről. 33 évnek kellett eltelnie a hősök és mártírok előtti első nyilvános tiszteletadáshoz, és ahhoz, hogy a gyilkosok nyilvánosan szembesüljenek áldozataikkal - közölte.
Úgy vélte, a diktatúra hatalomgyakorlói nyilván azt remélték ettől a naptól, hogy a kommunista rezsim áldozatainak, a jeltelen sírokba elföldelt szabadsághősöknek megadott végtisztesség az általuk fenntartott rendszer bűneinek megbocsátását hozhatja. De a megbocsátáshoz bocsánatkérésre, a bűn megbánására és vezeklésre van szükség, és ez elmaradt. Ezért ez a nap nem szólhatott a megbocsátásról - mutatott rá.
Áder János azt mondta: ez a nap a magyaroknak a közösen elszenvedett múltról, a soha el nem múló közös reményről is szólt. Ez a remény ugyanarról szólt, mint amit a kelet-németek, a szlovákok, a csehek, a lengyelek, a románok, a bolgárok és "a kommunista blokk börtönébe kényszerített" más népek éreztek. Ez a remény a szabadság lehetőségét, a diktatúra végét jelentette - hangzott el.
Emlékeztetett: június 16. volt az a nap, amikor 33 év után először mondtuk ki nyilvánosan, hogy a szovjet csapatoknak távozniuk kell Magyarországról, hogy "a névtelen hősöket jelképező hatodik koporsóban nemcsak a szabadságért meghalt hősök emléke, hanem a szocializmus ránk maradó csődje miatt a jövőnk egy része is benne nyugszik".
Az államfő kiemelte: ez volt az a nap, amikor az ország nyilvánossága előtt először esett szó a kommunista diktatúra végét jelentő szabad választások igényéről.
Áder János szólt arról is, hogy a szabadság és a függetlenség vágya láncreakciószerűen inspirálta cselekvésre a kelet-közép-európai nemzeteket a szovjet birodalom hanyatlását jelentő 1989-es évben, és június 16-a mérföldkő volt ebben a folyamatban, hiszen a diktatúra erői ettől a naptól folyamatos hátrálásra kényszerültek. Ezt az időszakot olyan események fémjelezték Magyarországon, mint a magyar-osztrák határ megnyitása a kelet-német menekültek tízezrei előtt. Továbbá ide tartozik a temesvári forradalom melletti kiállás vagy a prágai bársonyos forradalom iránti szolidaritás - magyarázta.
A köztársasági elnök szerint Kelet-Közép-Európa szabadságmozgalmai újabb és újabb erőt merítettek egymás sikeréből, a vasfüggöny magyarországi átvágásához vezető folyamattól pedig egyenes út vezetett a berlini fal lebontásához. Így a magyarok is hozzájárultak a német újraegyesítéshez - közölte. Hozzátette: június 16-a ezért a 20. század végén újjászülető szabad Európa történetének is meghatározó része lett.
Áder János hangsúlyozta: a második világháború után ránk kényszerített diktatúra lényegét "nem a kommunizmus délibábja, hanem az európai jogállamiság és a polgári demokrácia értékrendjének kíméletlen tagadása jelentette". Ez a saját polgáraival szemben is bármikor kíméletlenül fellépő diktatúra európaiságunk, függetlenségünk, szabadságunk, demokratikus hagyományaink megtagadására épült, és ez így volt a szovjet blokk valamennyi országában.
Mint mondta, a kommunista rezsim soha el nem évülő bűne, hogy honfitársainknak azért kellett meghalniuk, mert kifejezésre juttatták szabadságvágyukat. Azért ölték meg őket, hogy "senki még álmodni se merjen a szabad és független Magyarországról".
De a kommunista rezsim súlyosan elszámította magát, mert hőssé lett honfitársaink emberi helytállásában magyarok millióinak vágya jutott kifejezésre - vélekedett. Hozzáfűzte: a magyarok 1956-ban és 1989-ben is kifejezték, hogy a szabadság nemzete ez, és nincs az a hatalom, amely ettől eltántoríthatná.
Áder János kitért arra is, hogy el kell mesélni gyermekeinknek: az 1990-re kivívott szabadság forrását azok bátorsága és áldozatvállalása jelentette, akiknek példája a legnehezebb időkben is milliókban tartotta a lelket, hiszen a szabadság, a függetlenség és a demokrácia 25 év elteltével már természetes, magától értetődő számukra.
A megemlékezés végén a visegrádi országok államfői: Áder János magyar, Milos Zeman cseh, Andrej Kiska szlovák és Bronislaw Komorowski lengyel elnök, valamint Joachim Gauck német államfő katonai tiszteletadás mellett megkoszorúzták a nemzeti emlékhelyet, majd lerótták kegyeletüket Nagy Imre sírjánál.
Exkluzív interjút adott Orbán Viktor miniszterelnök június 16. alkalmából a Szabadság tér '89 című műsornak. A kormányfő arról beszélt, személyesen neki mit jelentett 1989. június 16-ának napja. (A teljes interjú 20:35-kor a Duna televízió adásában tekinthető meg.)
„A beszédeket nem cenzúrázták, nem volna méltányos, ha ezt mondanánk, de volt egyeztetés. Voltak a felnőtt ellenzékiek részéről kijelölt emberek, akiknek az volt a dolguk, hogy az ellenzéki beszédek között valamilyen összhangot teremtsenek és különösen betartassák az időkorlátokat” – mondta Orbán Viktor a műsorban, kiemelve, hogy Litván György volt az, akit erre a feladatra kijelöltek, így egy halászcsárda teraszán beszélték meg, Orbán Viktor mit mond majd beszédében.
„Mondták, hogy elevenítsek fel néhány dolgot arról, mit fogok mondani. Mondtam, hogy az oroszok menjenek haza, hogy Nagy Imre kommunista volt, de nekünk is itt a helyünk, hogy ki kell írni a választásokat. Azt kérdezték, biztos most kell erről beszélni? Azt mondtam: mikor, ha nem most?” – fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve, kiharcolta azt a jogot, hogy azt mondhassa el, amit akar.
Beszéde eredetileg 7 és fél perces lett volna, de azt mondták neki, erről szó sem lehet, mindenkinek csak 5 perc áll rendelkezésére. Ekkor - mesélte a miniszterelnök - Orbán Viktor felhívta Kövér Lászlót. „Mondtam, Lacus, baj van, azt mondták a nagyok, hogy csak 5 percet lehet beszélni. Azt mondta, ne törődjek vele, úgysem fogja senki betartani, nyugodtan mondjam el a hét és fél percet” – mesélte a miniszterelnök.
Mint mondta, kiderült, Kövér Lászlónak igaza volt, hiszen senki nem tartotta be az időkorlátot Orbán Viktoron kívül, akinek rövid idő alatt egy teljesen új beszédet kellett írni, hogy beleférjen az öt percbe. „Ez jobb beszéd volt, mint amit nem mondtam el” - mondta, hozzátéve, szerinte a 7 és fél perces beszéd okosabb beszéd volt, az öt perces pedig jobb.
híradó.hu
Tisztelt Csepeli Polgárok!
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete 2014. június 17-én (kedd) 07.30 órai kezdettel rendkívüli képviselő-testületi ülést tart, melynek helyszíne a polgármesteri hivatal nagytanácsterme.
Június 16-án hivatalos elfoglaltság miatt Németh Szilárd országgyűlési képviselő, Csepel polgármestere nem tudott jelen lenni a reggeli koszorúzáson. A délelőtt folyamán egy szál virággal és néma főhajtással rótta le kegyeletteljes tiszteletét Nagy Imre egykori miniszterelnök és mártírtársai 1989-es újratemetése, valamint a rendszerváltoztatás 25. évfordulója alkalmából.
Kitzinger Adrienn - Csepel.hu
A Magyar Függetlenség Napján Csepelen is megemlékeztek Nagy Imre, a mártírhalált halt miniszterelnök újratemetésének 25. évfordulójáról. A róla elnevezett Általános Művelődési Központ falán elhelyezett emléktáblánál, június 16-án reggel nyolc órakor ünnepélyes koszorúzásra került sor.
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata nevében Borbély Lénárd, Ábel Attila, Morovik Attila alpolgármesterek és dr. Szeles Gábor jegyző néma főhajtással tisztelgett Nagy Imre miniszterelnök emléke előtt, majd elhelyezték a megemlékezés koszorúját. Utánuk Fráter Olivér, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnök-helyettese, a Fidesz-KDNP, majd az MSZP csepeli szervezetének képviselői helyeztek el koszorút.
A mai nap folyamán számos emlékezés és hozzá kapcsolódó program várja azokat, akik méltóképpen szeretnék tiszteletüket kifejezni a hős miniszterelnök emléke előtt.
Ma este 19 órakor a Nagy Imre ÁMK tisztelettel várja az emlékezőket, és a csepeli lakosokat, hogy közösen megnézzék Mészáros Márta a Temetetlen halott című filmjét. A kiváló rendező az ötvenhatos miniszterelnök életének azt a szakaszát tárja elénk, melyről a legkevesebbet tudhatunk. Nagy Imre utolsó éveit eleveníti fel, a jugoszláv nagykövetségtől a snagovi fogságon és a tárgyaláson át egészen a kivégzésig.
Czp
fotó: halászi
"A szívek forradalma volt" címmel jelent meg interjú Orbán Viktorral a Bild című német lap hétfői számában Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének 25. évfordulója alkalmából. A miniszterelnök a legnagyobb példányszámú német lapnak nyilatkozva kiemelte, hogy Magyarországon tartott a leghosszabb ideig a harc a kommunisták ellen, és ennek a harcnak a végét a 2011-es alaptörvény jelentette.
A kétrészes - a lap hétfői és keddi számában megjelenő - interjút felvezető szövegben kiemelték, hogy 25 évvel ezelőtt, 1989. június 16-án Orbán Viktor "ütötte ki az első téglát a falból", az egykori ellenzéki politikus pedig ma Magyarország miniszterelnöke.
Azzal kapcsolatban, hogy 2014 a hidegháború végének 25. évfordulója, a kormányfő azt mondta, hogy 1989 "a fordulat, a szabadság, a forradalom éve volt", amelyben az emberek megértették, hogy félelem nélkül beszélhetnek és cselekedhetnek.
Abban az évben "gondolhattuk és mondhattuk először, amit akartunk, mint minden más normális európai", és így 1989-ben "vált a +homo sovieticus+ ismét normális emberré" - mondta Orbán Viktor.
Arra a kérdésre, hogy tudta-e 25 évvel ezelőtt, hogy az újratemetésen elmondott beszéd lehet élete legfontosabb beszéde, azt mondta, hogy akkor még nem sejtette, de a szertartás azt jelezte Nagy Imre családjának és egész Magyarországnak, hogy "végre az ország kultúrájához illő módon róhatjuk le kegyeletünket a szovjet megszállók elleni 1956-os forradalom jelképes alakja előtt", aminek révén "a diktatúra évtizedei után visszatért a normális élet".
Ebben az értelemben az újratemetés "nemcsak a szellem forradalma volt, hanem a szív forradalma is" - mondta a miniszterelnök.
Orbán Viktor nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy volt-e benne félelem, amikor a még az egész keleti blokkot megszállva tartó szovjet csapatok kivonulását követelte a kommunisták által meggyilkolt Nagy Imre koporsójánál. "Végre ki akartam mondani, amit senki sem mert. Nem azért, mert én lettem voltam a legbátrabb. Nem is azért, mert én voltam a legokosabb. Hanem azért, mert én voltam a legfiatalabb. Aki fiatal, az radikálisan gondolkodik. Megveti a tabukat. Egyszerűen az igazságot akartam elmondani" - idézte fel Orbán Viktor, hozzátéve, hogy "a megkönnyebbülés nagyszerű érzése" töltötte el.
Arra a felvetésre, hogy nem lehetett tudni, miként reagál Moszkva, elmondta, hogy ezt valóban nem lehetett látni, de "készen álltunk arra, hogy szabadságunkat szükség esetén az utolsó leheletünkig védelmezzük. Nem volt visszaút számunkra."
Arra a kérdésre, hogy mikor tudta, hogy a forradalom győzött, azt mondta, hogy csak akkor érezték biztosan a győzelmet, amikor Németországban is megtörtént a fordulat. "A kelet- és közép-európai fordulat Németország újraegyesítésével fejeződött be végérvényesen" - mondta a kormányfő kiemelve, hogy a német újraegyesítésétől függött az egész térség sorsa.
Azzal kapcsolatban, hogy Helmut Kohl volt német kancellár mondása szerint a magyarok ütötték ki az első téglát a berlini falból, az mondta, gyakran hallja, hogy a németek hálásak, amiért a magyarok elvállalták az éllovas szerepét. Ugyanakkor ha a németek nem hajtották volna végre gyorsan az újraegyesítést, akkor nem lett volna megfordíthatatlan az átalakulás Magyarországon és más közép-európai országokban. "Ennyiben mi is köszönettel tartozunk a németeknek az egységért" - mondta Orbán Viktor.
A Bild kérdésére, hogy világos volt-e a számára, mit indít el Horn Gyula magyar és Alois Mock osztrák külügyminiszter 1989. június 27-ei gesztusa, a vasfüggöny átvágása, kiemelte, hogy az "nagyszerű tett volt", amelyet mindig is csodált, bár más politikai táborba tartozik, mint "a régi kommunista Horn Gyula", aki "kihasználta a történelmi pillanatot, amikor résnyire kinyílt a szabadsághoz vezető ajtó", és ezzel nagy szolgálatot tett a németeknek és a magyaroknak.
Arra a kérdésre, hogy a németek vajon kellőképpen méltányolják-e ezt a gesztust, kijelentette, hogy kicsinyesség lenne hálát követelni. Magyarország akkor "helyesen és emberségesen járt el", és nem azért cselekedett, mert várt valamit cserébe - mutatott rá a kormányfő.
Hozzátette, hogy a lovagiasság, a hősiesség és a teatralitás a magyarok természetéhez tartozik, a határnyitás pedig "ma is a németekhez fűződő jó politikai, gazdasági és emberi kapcsolataink alapja".
Azzal kapcsolatban, hogy mond-e még valamit a magyaroknak Helmut Kohl neve, hangsúlyozta, hogy a volt kancellár "máig legendás alak nálunk", és "amikor megszólal, mint legutóbb az idén a (választási) kampányomban, akkor senki sem azt gondolja, hogy egy német politikus beszél, hanem azt, hogy itt Európa és a világ érdemekben gazdag államférfija szólal meg". Hozzátette: "Helmut Kohl iránytű nekünk magyaroknak".
Arra a felvetésre, hogy a magyarok nagylelkűen megbocsátottak a kommunistáknak, holott Nicolae Ceausescut kivégezték, Erich Honeckert pedig bebörtönözték, elmondta, hogy "ez egy fájó pont a történelmünkben", hiszen sehol sem tartott olyan sokáig a harc a kommunisták ellen, mint Magyarországon, aminek az az oka, hogy sok hatalmi összefonódás túlélte a fordulatot.
"El kell ismernem: ellenfeleinknek volt tehetségük a hatalmuk megtartásához" és "jó harcosok voltak" - mondta Orbán Viktor. "Húsz évembe került, mire végleg legyőztük őket", és Magyarországnak 2011-ig tartott, mire "Európa utolsó posztkommunista államaként végre új alkotmányt fogadott el" - mondta a miniszterelnök a Bildnek adott interjú első részében.
A második részben Európáról, Ukrajnáról és Putyinról lesz szó - olvasható a lapban. Az interjúról a Bild honlapján közölt videóban Orbán Viktor kijelentette, hogy "egy nagyon erős, közös európai politika" híve, amely "ideológia nélkül, pragmatikus alapon meghatározza, hogy mi a kontinens érdeke".
Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a foglalkoztatottság az Európai Unió tagországai között az idei első negyedévben. 2013 utolsó negyedévéhez képest másfél százalékkal többen dolgoztak az unió statisztikai hivatalának adatai szerint.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) május végi adatai szerint február és április között 4 millió 107 ezren dolgoztak, 3,2 százalékkal többen, mint az előző év hasonló időszakához képest. Közülük 1 millió 872 ezren női munkavállalók, ami 3,3 százalékos növekedést jelent.
Az Eurostat legfrissebb számai azt mutatják, hogy a magyarországi foglalkoztatottság az Európai Unióban is kiemelkedőnek számít. Pénteken azt közölték: Magyarországon az idei első negyedévben 1,5 százalékkal többen dolgoztak, mint 2013 utolsó negyedévében, ami a legjobb teljesítmény az uniós tagországok között. Magyarország mások mellett az Egyesült Királyságot és Németországot is megelőzte.
Akár csak Brazíliában, úgy Csepel főterén is elkezdődött a 20. labdarúgó-világbajnokság. Az önkormányzat által felállított sátorban Bognár György ötvenszeres válogatott futballistával szurkolhatták végig a vendégek a nyitómeccset, a Brazília-Horvátország (3-1) mérkőzést.
Nemcsak Sao Paulóban, a Corinthians otthonában, az Itaquera Stadionban volt telt ház csütörtökön este, hanem Csepelen is a Béke téren. Az önkormányzat által felállított vb-sátorban akkora volt az érdeklődés az első világbajnoki csoportmérkőzés iránt, hogy Borbély Lénárd alpolgármester már az első nap után bejelentette, hogy bővíteni fogják a befogadóképességet, és több férőhellyel várnak minden sportbarátot. Egyébként a nagy érdeklődésre számot tartó nyitómérkőzésen Bognár György volt a vendég. Az ötvenszeres válogatott labdarúgó az utolsó magyar játékosok egyike, aki még játszott világbajnokságon. A műsorvezető, Szentesi Zöldi László kérdésére a vendég természetesen a mostani vb-n túl kitért arra is, milyen volt részt venni a világ egyik legnagyobb sporteseményén.
„Ezúttal is nélkülünk kezdődött el ez a torna – mondta Bognár György. – Lassan persze már kezdünk beletörődni ebbe. Fantasztikus érzés ott lenni egy világbajnokságon, szavakkal nem is tudom leírni, visszaadni, mint éreztünk Mexikóban. Az eredmények sajnos nem úgy alakultak, ahogy vártuk, várta tőlünk a nemzet. A végeredményt bizonyára mindenki tudja, nem jutottunk tovább a csoportból. Ugyanakkor óriási hiba volt szétzavarni azt a csapatot, együtt kellett volna tartani bennünket, és továbbra is Mezey Györgynek kellett volna lennie a szövetségi kapitánynak. Meggyőződésem, ha ez történt volna, akkor négy évvel később, Olaszországban sokkal sikeresebben szerepelünk. Na, mindegy, én azért nagyon bízom benne, a következő tornán, a 2018-ason, Oroszországban már ott lehetünk. Persze ezúttal is van miért és kikért szorítani. A vb egyértelmű esélyese szerintem is Brazília, még úgy is, hogy nem azt a játékot nyújtották a nyitómeccsen, amit vártam. Én azt tippeltem, hogy 2-0-ra nyernek a házigazdák a horvátok ellen. Hát, a két hazai gól már meg volt az első félidőben, csak épp Marcelo a saját kapujába rúgta az egyiket. A vége aztán sima lett, de ehhez kellett a játékvezető is. Az vicc, hogy milyen 11-est adott a japán bíró Neymaréknak. Ha Kassai Viktorékat hazaküldték két év az Eb-ről a hibájuk miatt, akkor Nisimura Júicsinak sem kellene több meccset kapnia. Nagyon bízom benne, hogy a továbbiakban nem a játékvezetők lesznek a főszereplők ezen a tornán.”
A kerület főterén nézte meg a nyitómérkőzést Farkas Bertalan is. Az első magyar űrhajósról, vadászpilótáról, űrkutatóról kiderült, hogy ő is csepeli, és imádja a futballt. „Gyermekkoromban labdarúgó vagy mérnök szerettem volna lenni, de az édesanyám azt mondta, hogy a foci veszélyes, így hát a repülést választottam.”
A futballhoz mindenki ért, de Borbély Lénárd azon kevesek közé tartozik, aki ez be is bizonyította. Csepel alpolgármestere 3-1-es brazil győzelmet várt és tippelt a meccs előtt, és telibe talált. A politikustól a meccs után többen a hétvégi lottószámokat is megkérdezték az 1,41 milliárd forintos nyeremény reményében, de azt megtartotta magának a házigazda.
Hétfőn, a Németország-Portugália csoportmérkőzésen Hajszán Gyula, a győri Rába ETO kétszeres magyar bajnoka, harminchétszeres válogatott labdarúgója lesz a csepeliek vendége.
Gyerekek táncoltak szüleikkel együtt június 14-én délelőtt először a Csepel Plazában, majd közösen átmentek a Sétáló utcába is. Az apropót az iskolai tanítás vége és a nyár jó hangulatú indítása adta – tájékoztatta oldalunkat Tramontini Péter, az Island Rock Csepel Táncsport Egyesület vezetője.
A hétvégi rendezvényen több mint százan táncoltak akrobatikus rock and rollt az országos akrobatikus táncbajnok vezetésével. A fergeteges hangulatú közös táncolást lelkes nézők bámulták és megtapsolták.
A. Zs.
