A holokauszt, amely példátlan iparszerűen végrehajtott terror volt, az emberiség, a magyarság és a zsidóság tragédiája volt - mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazgságügyi miniszer vasárnap Budapesten, a Terror Háza Múzeumnál tartott holokauszt-megemlékezésen.
Navracsics Tibor úgy fogalmazott: "a 20. század Magyarországa a rossz helyzetekre adott rossz válaszok Magyarországa volt".
Navracsics Tibor hangsúlyozta: egy politikai közösség nem élhet csak a múltba zárva, nem élhet csak "a 20. század tragédiáinak elemzési hálójába bonyolódva". Miközben Európa más nemzetei a 21. században élnek, nem engedhetjük meg magunknak, hogy újra és újra csak a 20. század tragédiáit értelmezzük újra - mondta.
Hangsúlyozta azt is, hogy az áldozatokat meg kell siratni, és el kell temetni, az elkövetőeket meg kell találni és meg kell büntetni, de tovább kell lépni a 21. századba. "Feldolgozva a 20. század tragédiáját, tanulva a 20. század tragédiájából, tovább kell lépnünk a 21. századba" - fogalmazott a miniszterelnök-helyettes, aki szerint a 20. század gyermekeinek kell elkezdeniük a 21. század vitáit.
Nekünk kell megfognunk egymás kezét, nekünk kell túllépni az elmúlt egy évszázad politikai vitáin és politikai tragédiáin. Nekünk kell megkezdenünk a magyarság 21. századi jövőjének építését - zárta beszédét Navracsics Tibor.
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója beszédében azt mondta: ami a második világháború alatt az európai zsidósággal, és 1944 vészterhes hónapjaiban a magyar zsidókkal történt, arra nincs mentség. Ez nem csak a zsidóság tragédiája, ez Európa tragédiája - jelentette ki, majd hozzátette: 1944 fekete tavaszán magyarok és zsidók közé ékelődött a szégyen.
A kitaszítottak szégyene a megalázottság szégyene volt, a többség pedig tehetetlenségéért szégyellte magát. Ezek a szégyenváltozatok még mindig itt vannak közöttünk - mondta Schmidt Mária, aki szerint nem csak a gyászt, hanem a szégyeneket is fel kellene dolgozni.
Hangsúlyozta: amikor emlékezünk, akkor áldozatokra és tettesekre egyaránt emlékezni kell, ugyanakkor azokat sem felejthetjük el, akik emberek maradtak az embertelenségben.
A főigazgató közölte, a megemlékezésen idősebb Antall József (1896-1974), Antall József, a rendszerváltás utáni első miniszterelnök édesapjának embermentő példáját szeretnék felmutatni.
A néhai kormánymegbízott, belügyminiszteri hivatalnok, újjáépítési miniszter 1939 szeptemberében irányította a Magyarországra menekülő lengyelek tízezreinek ellátását, jogvédelmét. A menekültek között több ezer lengyel zsidó is Magyarországon keresett menedéket.
Idősebb Antall József megkülönbözetés nélkül, különös érzékenységgel gondoskodott elhelyezésükről, segélyezésükről - mondta.
Schmidt Mária kijelentette: idősebb Antall Józsefet a mentő tevékenységre emberi tisztessége, keresztény erkölcse mellett a lengyel-magyar szolidaritás hagyományai késztették.
Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke idősebb Antall József életéről és tevékenységéről beszélt. Azt mondta: fejet kell hajtani idősebb Antall József előtt, akinek életútját példaként is tanulmányozni lehet.
Roman Kowalski, a Lengyel Köztársaság budapesti nagykövete beszédében rámutatott: a holokauszt tapasztalata arra figyelmeztet, hogy minden társadalom, kulturális, tudományos és technikai fejlettségétől függetlenül, bűnössé válhat és elveszítheti azt a képességet, hogy a jót a rossztól elhatárolja.
A holokauszt megmutatta, mi történik, ha az emberi életet nem tekintjük önmagában való értéknek - tette hozzá.
A Terror Háza Múzeum épülete előtt a holokauszt áldozatainak emlékére rendezett megemlékezésen, mások mellett jelen volt Schiffer András, az LMP társelnöke, Meszerics Tamás, az LMP európai parlamenti listájának vezetője, Schmuck Andor, a Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártjának elnöke, Pálffy István, a Fidesz-KDNP EP-képviselőjelöltje, Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, Hassay Zsófia (Fidesz), Terézváros polgármestere, valamint Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke.
(MTI)
A Csepeli Futó, Szabadidő és Életmód Egyesület (CSEFUSZ) ismét megrendezte a tiszta Duna-partért futóversenyét, idén már a 13. alkalommal. A tavaszias időben több száz futó ünnepelt az egyesülettel és avatta fel hivatalosan is a megújult Kis-Duna partot.
Április 27-én már reggel kilenc órakor birtokba vették a Pataki Zoltán vezette szervezők a Hollandi úti Gyermek Ifjúsági és Sport Centrumot, ahol minden készen állt arra, hogy egy újabb tartalmas kerületi program vegye kezdetét. A csepeli önkormányzat és a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával illetve a Németh Szilárd polgármester fővédnöksége alatt létrejövő eseményen jobbnál-jobb programok vártak minden érdeklődőt: a kisebbeknek ugráló-vár, a Csepeli Öttusa és Vízi Sport Egyesület jóvoltából öttusa akadálypálya, aztán célba lövés, kézműves foglalkozás, a nagyobbaknak flabélos gép, masszázs ágy, testsúly, vércukor, testzsír százalék-mérés, szájhigiéniai tanácsadás, járásanalízis vizsgálat, gyógytorna, és gyógyászati segédeszköz bemutató is „rendelkezésére állt”. Ezen kívül pedig ki lehetett próbálni a szájjal és lábbal festést, valamint a kerekesszéket is bárkinek. Megmutatták magukat a Csepeli Kertbarátok, a Himalája sóbarlang és egyéb más, a természettel és egészséggel kapcsolatos szervezetek is.
A verseny előtt profi bemelegítést végzett a jelenlévők apraja-nagyja a színpadon közreműködő csepeli Curves női fitness klub jóvoltából, majd a verseny a legkisebbek (bölcsisek) futamával indult, akik 80 métert teljesítettek maximális lelkesedéssel és szülői kísérettel. Őket az ovisok futama követte. ám előtte Borbély Lénárd alpolgármester és Varga Norman ifjúsági referens a Nemzeti Ifjúságvédő és Tehetségkutató Egyesület elnöke lelkes gyereksereg kíséretében adta át hivatalosan is a megújult sétánnyal bővült tiszta és kulturált csepeli Kis-Duna partot.
A ceremóniát követően az ovisok is nekiveselkedtek a maguk 500 méterének, amit Borbély Lénárd startpisztollyal indított útjára. A kicsik után sorban jöttek a nagyobbak: az ifjúsági és felnőtt futam 3.7 km-ből állt, míg a legmerészebbek és vérbeli profik a 10 kilométert is teljesítették méghozzá igen komoly, chipes időmérő rendszerrel regisztrálva. A futásban - ezúttal is- a Nike futókamionjánál igényelhető (tesztelhető) futócipők segíthették az indulókat, a célban pedig minden „gyorstalpaló” kapott befutócsomagot a támogatók jóvoltából, amivel menet közben elvesztegetett energiáikat pótolhatták a futók.
Közben a színpadon - a futamok között- zsonglőr ejtette ámulatba a közönséget, Sas Sándor csepeli paralimpikonnal pedig a sporttal kapcsolatos élményeiről tartott beszámolót és később díjat is adott át.
A családias hangulatú rendezvény végén a támogatók jóvoltából értékes díjakkal lettek gazdagabbak a futóverseny legjobbjai illetve az egyéb játékokban résztvevők, s zárásként a tíz esztendős CSEFUSZ százszeletes ünnepi tortával kedveskedett minden résztvevőnek, igazán méltó módját választva az esemény záró momentumának.
Légrádi G.
Fotó: Halászi Vilmos
Életének 66. évében elhunyt Varga Ferenc a Csepel SC korábbi kiváló kapusa. A kerületszerte közismert egykori sportembert hosszan tartó betegség után érte a halál.
Takács László a Csepel, majd az MTK korábbi labdarúgója megdöbbenten fogadta a hírt: - Le vagyok sújtva sajnálom, hogy újabb kor- és sporttársam távozott az élők sorából. Feri korának nagyon tehetséges kapusa volt, szerencsétlenségére azonban olyan riválisokkal kellett megküzdenie, mint Fatér, vagy Lanczkor, így az első csapathoz nem tudott odakerülni. Bohém, de rendes srác volt!
Az egykori kapus Szent László utca elején található „vendéglátó ipari egysége” közkedvelt találkozóhelye volt a valaha Csepelen sportolóknak, (elsősorban a labdarúgóknak) és a házigazda a kiszolgálás illetve egy-két jó szó mellett mindig tartogatott néhány sporttal kapcsolatos sztorit a vendégeknek a régi, szép emlékeket idéző csepeli sporttal, sportolókkal kapcsolatban…
Varga Ferenc temetése április 30-án, 13:15-kor lesz a Csepeli temetőben.
Szentté nyilvánította XXIII. János és II. János Pál pápát Ferenc pápa vasárnap Rómában a kanonizációs formula felolvasásával. Ez az első eset, hogy egyszerre két pápát kanonizáltak.
A szentté avatási rítusra a szertartás elején került sor, 150 bíboros, 1500 püspök és a világ minden tájáról érkezett 6000 pap részvételével, két tucat államfő, illetve uralkodó, tíz kormányfő és számos miniszter, összesen 93 ország delegációjának jelenlétében. A magyar delegációt Áder János köztársasági elnök vezeti, a küldöttségben Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes képviseli a kormányt. Orbán Viktor miniszterelnök magánemberként zarándokolt Rómába.
A mise előtti órában - délelőtt 9 órától tíz óráig - az eseményre összegyűlt hívek az isteni irgalmasság rózsafüzér imájával és a Mindenszentek litániájával készültek a szertartásra. Az oltár közelében felsorakozó kórusok között van a Sixtus-kápolna kórusa, a római és a (XXIII. János szülőhelyének számító) bergamói egyházmegye, valamint a krakkói filharmonikusok kórusa.
A tömeg óriási üdvrivalgással fogadta a szertartásra a Szent Péter-bazilikából kivonuló Ferenc pápát, majd a néhai egyházfőknek, különösképpen II. János Pál pápának a kivetítőkön feltűnő képmását. A ceremónia előtt Ferenc pápa megölelte a misét koncelebráló bíborosok közt, az első sorban helyet foglaló nyugalmazott pápát, XVI. Benedeket, akinek megjelenését a téren ugyancsak nagy örömujjongással fogadta a tömeg.
A szentmise elején Angelo Amato bíboros, a Szentté avatási kongregáció prefektusa a posztulátorok kíséretében a pápa elé járult és egymás után háromszor kérte Boldog XXIII. János (1958-1963) és II. János Pál (1978-2005) szentté avatását. Az egyházfő minden egyes kérelemre válaszolt, a harmadszori kérelem után pedig elmondta a szentté avatás ünnepélyes formuláját, amellyel kiterjesztette az új szentek tiszteletét az egész világegyházra.
"Hosszas gondolkodás után, többször is Isten segítségét kérve és meghallgatva sok testvérünk véleményét a püspökségben, szentté nyilvánítjuk és szentként határozzuk meg Boldog XXIII. Jánost és II. János Pált, beírjuk nevüket a szentek katalógusába, és elrendeljük, hogy az egész egyházban odaadóan tiszteljék őket a szentek sorában" - mondta a szentté avatási formulában a hivatalban lévő katolikus egyházfő, akinek bejelentését hatalmas ovációval és dübörgő tapssal fogadta az eseményre összegyűlt több százezer hívő. Sokan sírva fakadtak. Ezzel egyidejűleg Róma-szerte megkondultak a templomok harangjai.
Közvetlenül a szentté avatás után a Szent Péter-bazilika előtt felállított szabadtéri oltárhoz vitték XXIII. János és II. János Pál pápa relikviatartóit. II. János Pál relikviatartója ugyanaz volt, mint a 2011-es boldoggá avatásán, és XXIII. Jánosnak ugyanilyen ereklyetartót készítettek. XXIII. János testéből egy apró darab került az ereklyetartóba, II. János Pálnak pedig néhány csepp vére.
II. János Pál pápa relikviatartóját Floribeth Mora Díaz, az a Costa Rica-i asszony adta át Ferenc pápának, akivel a lengyel pápa csodát tett: az asszony a pápához intézett imának köszönhetően gyógyult meg. XXIII. János ereklyetartóját rokonai vitték az oltárhoz.
A Szentté avatási kongregáció prefektus bíborosa hálát adott Ferenc pápának a szentté avatásért, felcsendült az örömének, és innentől folytatódott az ünnepi szentmisék rendes menete. Az Evangélium részleteit görög és latin nyelven olvasták fel.
A szentekhez intézett imákban már XXIII. Jánost és II. János Pált is megemlítik.
Az ízesen népi XXIII. János és a felejthetetlen kisugárzású II. János Pál pápa alakjáról beszélt Erdő Péter bíboros a vasárnapi kettős szentté avatás alkalmából. Nemcsak egyházi jelentőségénél fogva, hanem a résztvevők és a szervezés számait tekintve is rendkívüli esemény lesz XXIII. János és II. János Pál vasárnapi szentté avatása. Csaknem 1 millió zarándokot várnak a hét utolsó napjára Rómába a szentté avatásra. Mindkét egyházfőre az újítás volt a jellemző.
A közvetítés időpontja: 2014. április 27., vasárnap 10 óra. Kommentátor: Török Csaba teológus, az MKPK tévéreferense.
II. János Pál pápa szentté avatása a világegyház lelkéből fakadó kívánság volt, amikor a temetés után a téren is kiabálták azt, hogy santo subito, rögtön avassák szentté - mondta az InfoRádiónak Erdő Péter. Ez egy olyan hang volt, amire egyesek azt mondták, hogy vox populi vox dei. A nép szava Isten szava. Minthogyha egy különleges sugallat lett volna.
Az esztergom-budapesti érsek kiemelte: tény, hogy II. János Pál pápának a személyisége lenyűgözte az egész világot. Sokan még a nem hívő emberek közül is nagy tisztelettel és szeretettel emlékeznek rá. Tehát az ő személyes kisugárzása meggyőzte az embereket arról, hogy nemcsak jó pápa, nemcsak nagy egyéniség volt, ahogy rögtön elismerték a halála után, hanem szent ember volt. És azt a karizmát, amit ő képviselt, azt szeretnénk, ha elevenen működne az egyházban tovább. XXIII. János pápa esetében a második vatikáni zsinat az ő bátor kezdeményezése volt, amire sokan nagyon megrendülten emlékeznek.
Ma már az a generáció, aki azt átélte, az idősebbek közé tartozik, ugyanakkor azok a változások, amelyek a lelkipásztori és a szervezeti életben végbementek az egész egyházban azóta, azt mutatják, hogy itt valóban egy nagy, ha tetszik, történelmi folyamattal állunk szemben, amelyik folyamatot mi részben a Szentléleknek is tulajdonítjuk. Tehát nem pusztán emberi elképzelések megvalósulásáról van szó. Ezért hát méltán fedezzük fel XXIII. János pápában Isten emberét, akin keresztül a Szentléleknek az ösztönzései az egyházban működtek.
II. János Pál pápának a szerethetőségét mutatja az, hogy meghódította a világ szívét. XXIII. János pápa idején a tömegtájékoztatás még valamivel szerényebb formában tudott csak beszámolni az eseményekről, de az biztos, hogy már akkor is sokan lelkesedtek érte a nem hívő emberek közül is, és úgy emlegették őt, hogy a jó pápa. Most leginkább magnófelvételekből ismerjük a beszédeit. Meghallgattam például azt a híres beszédét, amelyet a Szent Péter téren mondott el, és amelyben megígérte, hogy egyházmegyei zsinatot tart, megújítja az egyházi törvénykönyvet és egyetemes zsinatot hív össze. Ezt a hármat egyetlenegy beszédben hirdette meg.
Az első, ami a legföltűnőbb volt benne, hogy olyan erős olasz tájszólásban beszél, ahogyan ma a médián kicsiszolódott nyelvű olaszok már alig. Tehát nagyon népies, nagyon spontán módon nyilatkozott meg. A másik, hogy miközben mindezt elmondta, nem úgy beszélt, mint egy nagy koncepció képviselője, hanem azt mondta a jelenlevőknek, hogy menjenek haza, és cirógassák meg a gyerekeiket, mert valami nagyon szép dolog kezdődött. Tehát egy nagyon emberközeli, nagyon szeretetteljes megnyilatkozás volt az egész, és nagyon személyes. XXIII. János pápát személyesen nem ismerhettem. Emlékszem, édesapám kitette a fényképét az éjjeliszekrényére. Én magam pedig aztán iskolás koromban a Jézus Szíve templom előtt, ott a kapualjban volt egy néni, aki kisasztalról árult egyházi könyveket meg kegytárgyakat, és tőle vásároltam egy szentkép formátumú pápa képet, és azt sokáig a Bibliámban tartottam XXIII. Jánosról. Engem is, egy gyerekkorban lévő embert is megérintett az, hogy ott valami nagyszerű dolog történik.
II. János Pál és XXIII. János szentté avatására készülve - interjú Erdő Péter bíborossal
Az ízesen népi XXIII. János és a felejthetetlen kisugárzású II. János Pál pápa alakját egyaránt felidézi az az interjú, amelyet Erdő Péter bíboros adott a Magyar Katolikus Püspöki Kar honlapjának.
XXIII. János pápát ezzel a két jelzővel szokták emlegetni: a jó pápa és a zsinat pápája. Számos területen indította el a megújulást...
- Pápasága kezdetén egy lélegzettel meghirdette az egyetemes zsinatot, az Egyházi Törvénykönyv reformját és a római egyházmegyei zsinatot, amely még egyáltalán nem mutatta a későbbi nagy újítások jeleit. Ő ugyanis az egyházi latinitás fontosságát nagyon hangsúlyozta. Érdekes visszanézni a korabeli filmfelvételeket: külsőségek szempontjából egy rendkívül régi vágású emberrel találkozunk, aki azonban nagyon szeretetteljes, nagyon spontán. Érdekes visszahallgatni azt a beszédét, amelyben bejelenti a zsinat összehívását. A Szent Péter téren lévő tömegnek mondott esti beszéd úgy ér véget, hogy a pápa azt mondja: és most menjetek haza és cirógassátok meg a gyerekeiteket, mert valami nagyszerű dolog kezdődik. Mindezt ráadásul nagyon ízes dialektusban, erőteljes tájszólásban mondta. XXIII. János egész alakjában volt valami nagyon népies - olyan ízesen népi vonás, amely ma már nagyon ritka, hiszen a tömegtájékoztatás nagyon egyformára csiszolta a beszédet és a kifejezési formákat.
Tartogat-e meglepetéseket ma XXIII. János pápa személyének és tevékenységének újrafelfedezése?
- Sok kiadvány jelent meg róla, sok mindent megtudtunk a háború alatti szerepéről, de legújabban is merülnek fel olyan dolgok, amelyek korábban nem voltak a köztudatban. Azt tudtuk, hogy törökországi apostoli delegátusként az üldözöttek érdekében is tevékenykedett. Nemrég jelent meg például egy olasz történész által gondozott könyv annak a Verolino érseknek a visszaemlékezéseiből és személyes irataiból, aki a nehéz időkben Angelo Rotta mellett a budapesti nunciatúrán titkárként működött. A kiadvány egyik nagy érdekessége, hogy bemutatja, ahogyan Roncalli mint törökországi apostoli delegátus és Angelo Rotta mint budapesti nuncius együttműködik abban a történetben, amelynek során Roncalli Törökországon keresztül beszerzi az angol hatóságoktól a Palesztinába szóló beutazási engedélyeket, és eljuttatja a budapesti nunciatúrára, ahol ezerszámra kiosztják olyanoknak, akik ki akarnak vándorolni a Szentföldre. Mindez a legnagyobb üldöztetések idején történt. Ilyen módon akár Magyarországgal kapcsolatban is új vonások válnak közismertté a jó János pápáról.
XXIII. János 1959. január 25-én meghirdette a Kánonjogi Kódex revízióját. Egyházjogászként hogyan értékeli az Egyházi Törvénykönyv átdolgozását? Mit jelentett ez akkor?
- A revízió kifejezés szerényen hangzik. Való igaz, hogy az a hosszú, több évtizedes munka, amely az 1983-as egyházi törvénykönyv kihirdetéséhez vezetett, az 1917-es kódexet tekintette alapnak, és jelentős mértékű szövegszerű átalakítással ugyan, de mégiscsak arra támaszkodott. Az '59-ben meghirdetett program azonban a zsinat nyomán és a zsinat következtében - a szerényen hangzó elnevezés dacára - bizonyos szempontból radikálisabbnak bizonyult, mint az 1917-es kodifikáció. A feladat ugyanis nemcsak az volt, hogy új szerkezetben kapjuk kézbe a joganyagot, hanem egy reális, a II. Vatikáni Zsinat tanításán alapuló átdolgozás is időszerűvé vált. Ezért kellett - ahogyan II. János Pál pápa a kódexet kihirdető apostoli rendelkezésében mondja is - megvárni a zsinat végét ahhoz, hogy a munkák igazán intenzíven elkezdődhessenek, és ezért mondhatta II. János Pál, hogy az Egyházi Törvénykönyv a II. Vatikáni Zsinat utolsó nagy dokumentuma.
Sokat beszélünk a II. Vatikáni Zsinat okmányairól, de nagyon kevesen értjük és éljük meg a bennük foglaltakat. Hogyan látja ezt a Bíboros úr?
- Hogy hányan éljük meg, az is fontos kérdés, de az is, hogy hányan olvassuk el egyáltalán. Nem olyan misztikus dokumentumok ezek, amelyeknek valami különleges jelentése lenne, függetlenül a szövegtől. Meg kell ismerni a szöveget, jól meg kell érteni azt, hogy mi a bennük foglaltak lelkülete, iránya, tartalma, és hogy mit kíván tőlünk. A zsinat dokumentumainak tanulmányozása ma is időszerű, megnyugtató, erőt árasztó, sőt lelkesítő is tud lenni. Ha mindazt, amit a zsinat dokumentum formájában kiadott, valóban életre váltanánk, akkor azt hiszem, hogy sokkal elevenebb és gazdagabb lehetne a közösségeink élete. A II. Vatikánumnak olyan korszakos jelentősége volt - és ahogyan az idő telik egyre inkább érezzük -, mint a Trentói Zsinatnak. Mindkét zsinat a hit fényében, ugyanakkor szellemi téren egy-egy új kor kihívásaira kívánt válaszolni. Sok munkába kerül még, amíg a II. Vatikáni Zsinat nagystílű megújulási programját teljes gazdagságában fel tudjuk használni és életre tudjuk váltani.
Bíboros úr életében meghatározó II. János Pál pápa személye, hiszen 2000. január 6-án Rómában ő szentelte püspökké, majd 2003-ban az érseki palliumot is tőle vette át. Hogyan él a Bíboros úrban II. János Pál pápa képe?
- Lenyűgöző egyéniség volt: olyan ember, aki ha belép egy térre, akkor ezt az ott lévő félmillió ember rögtön megérzi. Olyasvalaki, akinek megjelenését a szinódusi aulában az ott lévő háromszáz ember fizikailag is átélte, és aki a legnagyobb tömegekkel is tudott emberi módon, de a hit által átlényegítetten kommunikálni. Érzelmeket, meggyőződéseket tudott továbbadni, azt érezték benne az emberek, amire a lelkük mélyén mindannyian vágynak: az Istennel való kapcsolatot. Ezért tudott ő a médián keresztül is akkora hatást elérni. Ez nem íróasztalnál megtervezett dolog volt, hanem személyes életszentsége és zsenialitása. Az utolsó éveiben, nagybetegen is képes volt a legalapvetőbb és a legmélyebb dolgokról kommunikálni. Nemcsak a közvetlen környezetével, hanem a tömegekkel is. Ez egészen csodálatra méltó és felejthetetlen jelenség.
Hogyan emlékszik vissza magára a püspökszentelésre?
- Vízkereszt a liturgikus szövegek üzenete és hangsúlya szerint annak az ünnepe, hogy Krisztus örömhíre minden embernek, minden nemzetnek, minden kornak szól. A Szent Péter-bazilikában tizenkét új püspököt szentelt II. János Pál pápa, különböző nemzetiségű püspököket, többen voltunk magyarok is - Veres András püspök úr és Kósa Antal (Anton Coşa), aki most chisinaui megyéspüspök. Éreztük azt, hogy küldetésünk az egész világra szól, mint annak idején az apostoloké. Azóta is él bennem, hogy a püspöki feladatkör missziós küldetés, ahogy Jézus az apostolait küldi, hogy - elmenvén a világba - tanítsanak minden népet.
Milyen jelentőséggel bírt a pápa két magyarországi látogatása?
- A látogatások során nem volt központi szerepem. A Szentatya első útja idején Budapesten tanítottam, azokban a napokban beteg is voltam, ennek ellenére nagy örömmel és meghatódottan kísértem végig a szertartásokat. Ez a látogatás a rendszerváltozás beteljesedésének a jelképe is volt.
Felejthetetlen mozzanat volt, hogy II. János Pál pápa elment Esztergomba Mindszenty bíboros sírjához, és ott imádkozott, valamint az is, ahogyan nagy szeretettel találkozott a betegekkel vagy a protestánsokkal. A megnyílás a társadalom felé, a világi kultúra intézményei felé, vagy a szentmiséje az ifjúság számára: ezek mind felejthetetlenek.
Budapesten, az Úri utcában találkozott a püspöki kar tagjaival, és a magyar püspökökhöz intézett ottani beszéde rendkívül fontos volt. Többek között ott szólította fel a püspöki kart arra, hogy tartsanak egyházmegyei zsinatokat. Több év kellett, míg ezek létrejöttek, először 1994-ban Esztergomban, aztán Szegeden, majd országszerte. Közben ő volt az is, aki átalakította az egyházmegyék határait. A II. Vatikáni Zsinat Christus Dominus kezdetű határozata az egyházmegyei felosztásról fontos és nagyon modern irányelveket fogalmaz meg. A volt szocialista országokban a rendszerváltozás után vált lehetővé, hogy ezeknek az irányelveknek a mentén építsék újjá az egyházmegyei szerkezetet. Magyarországon így lett az Esztergomi Főegyházmegyéből Esztergom-Budapesti Főegyházmegye, három egyházmegyénként egyháztartomány alakult, a latin szertartásban pedig két új egyházmegye született. Fontos volt, hogy központjuk megyeszékhelyre kerüljön, olyan városba, ahol az emberek élnek. Budapesten nem volt rezidens katolikus püspök, ezt II. János Pál pápa nyilvánvalóan korszerűtlennek érezte, és a Hungarorum Gens kezdetű bullájában, amelyben az egyházmegyei határmódosítások voltak, nagyon határozottan kitért arra, hogy lelkipásztori egységbe kell foglalni a magyar fővárost.
A második pápalátogatástól 1996-ban mindenki azt remélte, hogy Pannonhalmán nagy találkozó lesz a moszkvai pátriárkával, amelyre végül nem került sor. Jómagam a győri szentmisén vettem részt, ahol a Szentatya megint nagyszerűen rögtönzött. Együtt misézett olyan papokkal, akik a legtöbb időt töltötték börtönben a kommunizmus alatt, például Lénárd Ödön atyával. Másrészt nagy szél volt, olyannyira, hogy félni kellett, hogy mindent magával ragad. És ő erre mosolyogva azt mondta, érezni lehet, hogy a Szentlélek működik...
II. János Pál pápát úgy is szokták emlegetni, mint az ifjúság pápáját, de talán ugyanennyire a családok pápája is volt, hiszen egyik fontos enciklikája a Familiaris consortio. Azt idei évben családszinódusra készül az egyház. Mi az a legfontosabb - akár máig is ható - tanítás, amelyet maga II. János Pál pápa megfogalmaz ebben az enciklikájában?
- II. János Pál gondolkodása a családokról nagyon egyházközpontú volt: családegyházról beszélt, és azt mondta, hogy a család egy olyan közösség, amelyben az egyház él. A Familiaris Consortio szerint nemcsak a társadalomnak, hanem az egyháznak is alapvető sejtje a család. Fölméri a házasság, a szerelem, a család mint a legelemibb emberi közösség legmélyebb dimenzióit. II. János Pál pápa erőteljes filozófiai gondolkodó volt, antropológiai mélységeket tartalmaz a tanítása. Ebben az összefüggésben kell látni a családról szóló tanítását is. Abból a kérdésből kiindulva, hogy kicsoda az ember, tisztán megfogalmazza, hogy az egyház útja az ember útja, sőt az egyház útja maga az ember. Ez a súlyos kijelentés azt is jelenti, hogy a Teremtő akaratából családból kifejlődő, családra rendelt, családra hivatott lény az ember.
Egész napos műsorfolyamot sugároz ma a közmédia a Rubik-kocka negyven éves évfordulója alkalmából, a tematikus napon világhírű magyar találmányokkal, kutatókkal és tudósokkal ismerkedhetnek meg a tévénézők és a rádióhallgatók.
A Rubik 40. - A magyar kreativitás napja elnevezésű napon a Design Terminálban zajló programokról többször is beszámolnak a rádiós és televíziós műsorok, emellett stúdióbeszélgetésekből, kisfilmekből ismerkedhetnek meg a nézők és a hallgatók a magyar feltalálók, tudósok munkájával.
A tévéstúdió vendége lesz mások mellett Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke; Endrey Marcell, aki 30 másodperc alatt képes kirakni vakon a Rubik-kockát; Domokos Gábor, a Gömböc feltalálója; Acsárdy László agykutató; Falus András immunológus és Losonczi Áron, aki 2002-ben feltalálta a forradalmi újításnak számító fényáteresztő betont.
A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) stábja a Design Terminál mellett az Egyesült Államokból is jelentkezik, hiszen Jersey Cityben, a Liberty Science Centerben megnyílt a nagyszabású Rubik-kiállítás, amely később világkörüli útra indul.
A közmédia televíziós csatornái mellett a rádióműsorok is kiemelten foglalkoznak a témával. A Kossuth Rádióban interjú készül Szombat Reggelben Endrey Marcellel. Az Oxigén című műsorban a zöld innovációról, a pécsi egyetem szélerőműves terveiről is szó lesz. A stúdióvendég Hájas Róbert Sándor lesz, aki a MÁV részére találta ki és gyártja a kézi irányító lámpát. A Szombat és Vasárnap Délutánban pedig kapcsolják a Design Terminált.
A Petőfi Rádióban egész nap rövid bejátszásokban ismerkedhetnek meg a hallgatók magyar feltalálók fontos, de esetenként kevéssé ismert találmányaival.
Magyar Nobel-díjasok
1905 - fizikai: Lénárd Fülöp / Philipp E. A. von Lenard (1862-1947), a katódsugarakkal kapcsolatos munkásságáért;
1914 - orvosi: Bárány Róbert / Robert Bárány (1876-1936), egyensúlyszervi kutatásaiért;
1925 - kémiai: Zsigmondy Richárd / Richard A. Zsigmondy (1865-1929), a kolloidoldatok heterogén természetének magyarázatáért és az ultramikroszkóp feltalálásáért;
1937 - orvosi: Szent-Györgyi Albert / Albert von Szent-Györgyi (1893-1986), a biológiai égésfolyamatok terén végzett kutatásaiért, a C vitamin felfedezéséért;
1943 - kémiai: Hevesy György / George de Hevesy (1885-1966), a radioaktív nyomjelzés felfedezéséért, alkalmazásának kidolgozásáért;
1961 - orvosi: Békésy György / Georg von Békésy (1899-1972), a belső fül ingerlésének fizikai mechanizmusával kapcsolatos felfedezéseiért;
1963 - fizikai: Wigner Jenő / Eugene P. Wigner (1902-1995), az atommagok és az elemi részek elméletének fejlesztéséért;
1971 - fizikai: Gábor Dénes / Dennis Gabor (1900-1979), a holográfia felfedezéséért;
1986 - kémiai: Polányi János / John C. Polanyi (1930-), az elemi kémiai folyamatok dinamikájának kutatásáért;
1986 - béke: Elie Wiesel (1928-), az erőszak, az elnyomás a fajgyűlölet elleni harcáért;
1994 - közgazdasági: Harsányi János / John C. Harsanyi (1920-2000), a játékelmélet területén kidolgozott elemzéseiért;
1994 - kémiai: Oláh György / George A. Olah (1927-), a pozitív töltésű szénhidrogének tanulmányozásáért és a karbonizálási eljárások területén elért teljesítményéért;
2002 - irodalom: Kertész Imre (1929-), a törékeny egyén és a történelem barbár önkénye közötti összecsapásban átéltek megörökítéséért;
2004. - kémiai: Herskó Ferenc / Avram Hershko (1937-), a fehérjék sejten belüli lebontási mechanizmusának felismeréséért.
A Nagycsaládosok Országos Egyesülete április 26-án tartotta közgyűlését, melynek elején ünnepélyes percekre került sor: átadták azokat a kitüntetéseket, okleveleket, amiket azok a személyek, cégek, szervezetek kaptak, akik anyagilag, vagy munkájukkal segítették a NOE működését. A NOE csepeli csoportjának javaslatára a Csepeli Városkép Kft.-t a Bölcső-díj arany fokozatával tüntették ki.
Ezt a díjat azok kapják, akik 1 millió forintos, vagy ennél magasabb összegű támogatással segítik az egyesületet. Ahogy arról korábban hírt adtunk, a II. Szent Erzsébet Jótékonysági Bál – melyet Németh Szilárd polgármester kezdeményezésére 2012-ben rendeztek meg először Csepelen – 2013-as, egymillió forintos bevételéből vásárolt ajándékcsomagokat ötven rászoruló nagycsalád kapta meg. A tartós élelmiszereket Vida István, a Csepeli Városkép ügyvezetője adta át még karácsony előtt. A nagycsaládosok nevében Ádámcsó Angéla, a NOE csepeli csoportjának vezetője köszönte meg a példaértékű felajánlást.
A mai kitüntetettek között Kispál György plébános is szerepelt, aki a Bölcső-díj bronz fokozatát kapta meg azért a sok segítségért , amelyet a csepeli nagycsaládosoknak nyújt.
Jó munkájukért a csepeli csoport két tagja, Ádámcsó Angéla és a Majtán Olga oklevelet kapott.
Fotók hamarosan.
PÁLYAVÁLASZTÓK FIGYELEM!
A Weiss Manfréd Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium rendkívüli felvételi eljárást hirdet a 9. évfolyamos üres szakközépiskolai és ösztöndíjas szakképzési férőhelyeire.
Időpont: május 5-e és 6-a. A felvételi 9-től 16 óráig tart.
Budapest, XXI. kerület Tanműhely köz 7.sz., 276-66-77
Minden érdeklődőt szeretettel várnak.
Az önkormányzat új mentőautót vásárol a Mentőszolgálat részére, amelyet Csepelen fognak használni. A rendőrség adatai szerint a kerületben a felére csökkent a betörések és jelentősen visszaesett a gépkocsi lopások száma. A rendbe tett költségvetésnek köszönhetően csökkent az önkormányzat vagyonvesztése – ezek voltak a legfontosabb tudnivalók a képviselő-testület április 24-i ülésén.
Folytatódnak az elmúlt években látványossá vált egészségügyi fejlesztések, miután a csepeli városatyák megszavazták, hogy az önkormányzat 28,2 millió forinttal támogassa az Országos Mentőszolgálatot. Ebből a pénzből új mentőautót vásárolnak, amelyet kizárólag a csepeli mentőállomáson üzemeltetnek majd.
Az önkormányzat Németh Szilárd polgármester javaslatára a közelmúltban adományozta Magyarország első 3D-s laparoszkópos tornyát a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórháznak. A kórház Szülészeti- Nőgyógyászati Osztálya két betegellenőrző monitort és egy magzati szívműködést regisztráló CTG készüléket valamint új inkubátort is kapott 3,5 millió forint értékben. A Sürgősségi Betegellátó Osztály felújításához az önkormányzat emellett 2 millió 794.000 forinttal járult hozzá.
A csepeli lányok számára 2010 októberében szavazták meg a méhnyakrák elleni védőoltást, a Tóth Ilona Egészségügyi Szolgálat pedig 2013 januárjában kapott új kolonoszkópot az önkormányzattól. Szintén ott szolgálja a csepelieket a tavaly decemberben átadott, nyolcmillió forint értékű 4D ultrahang készülék. Ezeken túl január 1-jétől központi ügyelet működik az épületben. A kerületi rendelők fejlesztésére is jutott pénz. Így került sor a közel 100 millió forintból felújított Szent István út 217. szám alatt található háziorvosi rendelő átadására is.
Erősödik a közbiztonság
Papp Péter kerületi rendőrkapitány a beszámolójában kiemelte: a betöréses lopásokat jellemzően hétköznapokon délelőtt vagy sötétedés után követték el, ezért a rendőrség ezekben az időszakokban erősítette meg járőrszolgálatát a veszélyeztetett területeken. Idén az első negyedévben a felére csökkent a betörések száma a tavalyihoz képest. Nyáron megszaporodtak a gépkocsilopások, ezért speciális műveletet indítottak el. Eredményes volt: a lopások száma is visszaesett.
A rendőrkapitány kiemelte, hogy kiemelkedő az együttműködésük az önkormányzattal. A kerület az elmúlt években komoly anyagi támogatást nyújtott a rendőrségnek, például három új körzeti megbízotti irodát nyitottak és a kiépítés alatt álló új, rendszámfelismerő rendszert is az önkormányzat finanszírozza. A rendszámfelismerő kamerarendszer Csepel valamennyi ki- és bevezető útján ott lesz, ami országosan is egyedülálló módon segít majd az autólopások felgöngyölítésében.
Az MSZP a térfigyelő kamerák miatt aggódott, hogy egyáltalán működnek-e. Borbély Lénárd alpolgármester elmondta: 2010 októberében a negyven kamerából csak kilenc volt kifogástalan állapotban. Ma már valamennyi működik. Az önkormányzat emellett egy 100 %-os támogatású pályázaton próbál újabb kamerákat kihelyezni.
A testület ezek után megszavazta, hogy a csepeli önkormányzat pénzügyi finanszírozásával további rendőrök teljesítsenek szolgálatot a kerületben, a közterület-felügyelettel közösen, két új rendőrt vesznek fel a csepeli állományba.
Galgócz Deák Antal, a csepeli parancsnok arról számolt be, hogy egy év alatt nem változott a tűzoltások száma, a műszaki mentéseké ugyanakkor nőtt. A tűzőrök elméleti és fizikai felkészültsége kiváló, a sportversenyeken a legjobbak között szerepelnek.
Németh Szilárd polgármester külön köszönetet mondott a rendőröknek és a tűzoltóknak azért a teljesítményért, amelyet a dunai árvízvédelemben nyújtottak tavaly.
Mindenre kihat a költségvetés rendbetétele
A költségvetés teljesítésének tárgyalásánál az MSZP képviselői annak a gyanújuknak adtak hangot, hogy az önkormányzat több milliárd forint vagyonvesztést szenvedett el 2009 óta. Halmos Istvánné, a pénzügyi ágazat vezetője válaszában kiemelte, hogy a költségvetés rendbetételével, a hiány és az adósságok megszüntetésével valamint a tartalékok képzésével a vagyonvesztés nagysága a 2010 előttihez képest jelentősen lecsökkent, és csak az amortizációhoz kötődik.
Hiába volt azonban a pártoktól független pénzügyi szakember magyarázata, az MSZP képviselői nem fogadták el a jelentést, Pákozdi József (Jobbik) és Borka-Szász Tamás (független) pedig tartózkodott.
Támogatások, jutalmak
A képviselők 7 millió forintot szavaztak meg a Csepeli Auth Henrik Fesztivál Fúvószenekar Közhasznú Alapítvány támogatására. A testület elfogadta azt a javaslatot is, hogy a Jedlik Ányos Gimnázium diákjait támogassák az úgynevezett alternatív étkeztetésükben.
A képviselők jutalmat szavaztak meg a Jahn Ferenc Kórház munkatársainak, akik március 29-én egészségnapot tartottak. A Tóth Ilona Egészségügyi Központ szűrővizsgálatokat végző dolgozói szintén pénzjutalomban részesülnek.
Az MSZP képviselői, valamint Pákozdi József nem fogadta el a Csepeli Városgazda Zrt. 2013. évi beszámolóját. A Csepeli Városkép Kft. tavalyi tevékenységéről szóló tájékoztatóját ugyanakkor csak az MSZP képviselői nem szavazták meg, a többség elfogadta azt.
Csepel.hu
Füzi Réka kiállítását csodálhatjuk meg a Nagy Imre ÁMK Galériájában. A festőművész képeinek állandó „szereplője” egy kutya. Nem is akármilyen, hiszen a Pöci névre hallgató kutya a sajátja. Ez a kutya az embert személyesíti meg, ezáltal bárki beleképzelheti azt a személyt, akit szeretne. Legyen az a szomszédja, a főnöke, a barátja vagy éppen saját maga. Az esti megnyitón Angyal Mária művészettörténész is, azt említette elsősorban, hogy a kutya emberi tulajdonságokkal történő felruházásával a vizualitás nyelvén, valójában filozofikus gondolatokat fogalmaz meg.
„Füzi Réka Pöci kutya ábrázolásán keresztül, eljut az emberábrázolásig. Csak így jut el ahhoz, hogy megfogalmazza véleményét. A kiállítás képei erőteljes munkák. Figurális, spontán expresszív képek a kutyájáról, és áttételesen az őt körülvevő emberekről is. A festmények nem nélkülözik, a groteszket és a humort sem. Nem is lehetne másként, hiszen Pöci mindenféle jó és rossz emberi tulajdonságokkal rendelkezik. Az emberi tulajdonságok elviseléséhez, pedig jókora humorra van szükség. A kutya szürreális figura, pasztózus felületekkel megfestett portréi, a beállítások, a furcsa kérdő tekintettel, fintorokkal, emberi érzések kifejezésével hozzák közelebb a személyiségét, lelkét. A képekben a mozgás dinamikája, méretükhöz képest nagy, pasztózus élénk felületek, az erős színek és a ritmus dominál. A képek színhasználata erős, letisztult. Egységes színfelületeket fest. Dekoratív, síkszerű kompozícióin a képmezőt, a kiemelt figura uralja. A vastagon felhordott festék, a faktúrát plasztikussá teszi. Gesztusai őszinték és hitelesek.”
Angyal Mária röviden még kitért a kétgyermekes, fiatal festőművész életútjára, akitől a megnyitó végén a Csepel.hu olvasói számára kértem egy rövid interjút.
- Salgótarjánban született és Egerben él, ahol a tanulmányait is végezte. Hol voltak eddig kiállítva, és most hogy kerültek ezek a csodálatos képek Csepelre?
- Angyal Mária segítségével, aki bemutatott Hollné Farkas Enikőnek, az itteni kiállítások rendezőjének. Vele állandó kapcsolatban voltam és egyeztettük a dátumokat, így került sor a mai megnyitóra. Eddig Salgótarjánban, Debrecenben, Egerben és Berettyóújfaluban állították ki a képeimet.
- Eddig több jó művésztanár volt az oktatója. Kit tekint mesterének?
- Földi Péter művészi attitűdje, gondolkozása áll hozzám a legközelebb. Példaképem, és ha valami újba belefogok, megkeresem és kikérem a véleményét. A mester művészetében a hantmadarak - a spontán agresszív, talán a német expresszív festészettel rokon „kultikus figurái” -, ugyanazokat a tulajdonságokat idézik meg bennünk, mint Pöci. Egy élőlényét, „aki” talán maga a művész, vagy akár mi magunk is lehetnénk. Szeretném, ha ezek a képek minél több településre eljutnának, és felkeltenék a figyelmét a galériatulajdonosoknak is.
A kiállítás május 23-ig megtekinthető.
Czapp József
