A „Legszebb konyhakertek –Magyarország legszebb konyhakertje” elnevezésű program a Vidékfejlesztési Minisztérium kiemelt országos programjaként az otthoni kertgazdálkodást hivatott népszerűsíteni a lakosság körében.
Hazánkban még sokan emlékeznek nagyszüleink konyhakertjére, amikor még szinte bármilyen zöldség, gyümölcs megtermett a ház körül. A kertes házakban elöl virágoskert, hátul pedig a konyhakert kapott helyet.
Az utóbbi időben elterjedt az a nézet, hogy nem éri meg a konyhakerttel foglalkozni.
A program célja, hogy ez a nézet megváltozzon, és saját kertben termesztett egészséges, friss gyümölcs és zöldség kerüljön a család asztalára.
A Magyarország legszebb konyhakertje program versenykiírás 3 éve, Karcagon indult Kovács Szilvia alpolgármester, ötletgazda kezdeményezésére.
A karcagi minta alapján időközben országossá kiterjesztett versenyben 2013. évben már 60 település 939 kertművelője indult.
Csepel ebben az évben csatlakozott első ízben a programhoz.
Megosztott Kossuth-díjjal gyarapodott kerületünk kulturális dicsőséglistája. Borbély Mihály, a Vienna Konservatorium Budapest professzor tanára március 14-én az Országházban, mint a Vujicsics együttes tagja, megosztott Kossuth-díjat vehetett át Áder János köztársasági elnöktől, Kövér Lászlótól, az Országgyűlés elnökétől és Orbán Viktor miniszterelnöktől.
Az indoklás szerint a Vujicsics zenekar tagjaként a Kárpát-medencei délszláv népzenei tradíciót közkinccsé formáló, egyedi hangzásvilágot kiérlelő, példaértékű művészi pályafutásuk, valamint a zenei örökség áthagyományozása érdekében végzett sokoldalú tevékenységük elismeréseként kapták ezt a fontos díjat, ami a népek közötti kultúra közvetítésének az elismerése is egyben.
A díjazott professzorral az iskolában, két óra közötti szünetben tudtam beszélni. Gratulációm után, egy kicsit visszanézve az időben, arról kérdeztem Borbély Mihályt, hogy először a csepeli tevékenységeiről adjon számot. „Jó tíz évvel ezelőtt, még az Egressy Béni Zeneművészeti Szakközépiskola jazz tanszakának indításában segédkeztem Balogh Gábor igazgató úrnak, aztán egy darabig vezettem is az új tanszakot. Később a sok elfoglaltság miatt erre már nem volt időm, s egykori tanítványom, Bacsó Kristóf folytatta munkámat. Pár évvel ezelőtt aztán ismét megkeresett az igazgató úr, hogy vállaljam el a Vienna Konservatorum Budapest Főiskolán a jazz szaxofon és a klarinét oktatását. Igent mondtam, mert nagyra értékelem az itt folyó munkát, így a zeneakadémiai oktatás és a fellépések mellett heti egy napot tanítok itt, a kerület egyetlen főiskoláján.”
Térjünk rá egy kicsit a népzene kutatására, mert önre és a Vujicsics együttesre ez is jellemző.
„Menjünk vissza még a török időkre, amikor szerb és horvát népcsoportok menekültek el a Balkánról, s a Duna vonalán jöttek fel akkor, amikor nálunk már megszűnt a hódoltság. Nagyon szép zenéjük van, amit rögtön megkedvelt a táncházi fiatalság a hetvenes évek közepén, amikor első táncházaink voltak Budapesten. A magyar zenészek akkor Erdélybe jártak gyűjteni, mert ott az elzártság miatt jobban megőrizték a dalokat, táncokat. Később kiderült, hogy nálunk is vannak érdekes dolgok, például az Alföldön, a Dunántúlon. Ráeszmélt a népzenekutatás, hogy itthon is nagyon sok értékes anyag van. A belgrádi és zágrábi népzenetudósok meglepően nagy figyelemmel kisérték a mi munkákat, mert az ottani városiasodás miatt, nálunk az itteni délszláv kisebbség jobban megőrizte a hagyományokat. Említhetném Mohácsot, Szentendrét, Szeged környékét vagy Pomázt, ahonnan valók vagyunk. Akkor és ott kezdődött minden: alakult egy tánccsoport, s minket hívtak zenélni. Egyre inkább ráébredtünk, hogy milyen fontos a környékbeli nemzetiségek népzenéje, kultúrája.
A névadó Vujicsics Tihamért, azt hiszem, mindenki ismeri. A Tenkes kapitánya című tévés sorozatnak is ő írta a zenéjét.
„Személyes ismerősünk volt. Nem sokszor találkoztunk vele, de az mindig nagy élményt jelentett számunkra. Nagyon fiatalon, 1975-ben hunyt el egy repülőgép szerencsétlenségben. Elutazása előtt pár nappal találkoztunk vele, jókat beszélgettünk és máig is őrizzük az emlékét. Az volt a mi népzenei egyetemünk, mert olyan tág horizontokra nyitotta a látóhatárt, hogy öt-tíz perc alatt, amit vele eltöltöttünk rengeteget tanultunk. Fontos területe volt a népzenekutatás a zeneszerzés mellett, de nagy opus sajnos nem maradt utána. Kodály volt az egyik tanára a Zeneakadémián, ha nem is sokáig, mivel a Tanár Úr azt mondta neki, hogy nem kell járnia az óráira, mert már nagyon sokat tud.”
A zenekar működéséről mit tudhatunk?
„Negyven éve működünk, és autentikus zenét játszunk, vagyis nem mozdultunk el a divatos világzenei irányokba. A Kárpát-medence népeinek a dallamait, elsősorban a hazánkban élő szerbek és horvátok zenéjét játsszuk és kutatjuk, ami azért érdekes, mert az itteni elzártságban élve egy régebbi rétegét őrizték meg hagyományuknak. Sajátos hangzású hangszereken, tamburákon, harmonikán és az én fúvós hangszereimen (klarinét, tárogató, szaxofon, frula, dvojnice, zurna stb.) adjuk elő ezt a csodálatos muzsikát".
A népzene és a jazz kapcsolata hogy néz ki napjainkban, az oktatásban és a zenélésben?
„Nagyon jó tanáraim voltak és úgy érzem, hogy az eddig tanultakat hasonló szinten kell továbbadnom, ezt kötelességemnek érzem. Korábban az Egressyben, mint jazz tanszakvezető, majd most a Viennában, mint jazz szaxofon és klarinét tanár, illetve a Zeneakadémia tanáraként vallom, hogy a népzene és a jazz között sok a közös vonás. Valahogy rímel is a két műfaj, mert a jazz is olyan muzsika, amiben nagyon jellemzően a kultúrák és a zenék találkoznak. Amit tanítok, abban a népzene is fontos szerepet kap, továbbá megtalálható benne a klasszikus zene harmóniavilága, a XX. századi zene legtöbb eleme.”
A főiskolán kívül mi köti még Csepelhez?
„Nagyon sokat zenéltünk és gyűjtöttünk a tágabb értelemben vett Csepel szigeten. A Ráckevén, Lóréven, Tökölön és Szigetcsépen élő szerb és rác közösség által megőrzött dallamok nagyon érdekesek és kedvesek számunkra, de mellettük említhetném még a bolgárok csodálatos zenei kincsét is, melyből az egykori bolgárkertészek hoztak magukkal gyöngyszemeket. Ez a fajta kulturális sokszínűség évszázadok óta itt jelen van.”
Ha valaki mostanában akar találkozni egy Kossuth-díjassal, hol teheti ezt meg?
„Ez a legnehezebb kérdés mert, ahogy már említettem, két helyen is tanítok, emellett a Vujicsics együttessel és jazz zenekaraimmal, a Borbély Műhellyel, a Balkán Jazz Projecttel, a Borbély-Dresch Quartettel, Binder Károllyal duóban és más jazz formációkkal is sokat koncertezem. Egyébként néhány nappal ezelőtt vettem át a Magyar Jazz Szövetség Szabó Gábor-díját is, így aztán most bőven kijutott az elismerésekből. Ez felelősséget jelent! A húsvéti időszak picit nyugodtabb, aztán megint indul a koncertszezon, ami persze sokszor fárasztó is, de ha az ember azt csinálja, amit a legjobban szeret, akkor hálásnak kell lenni a sorsnak. Nagy öröm volt számomra, hogy amikor március 14-én átvehettem a zenekar tagjaival közösen a Kossuth-díjat, éppen aznap jelent meg a Borbély Műhely Hungarian Jazz Rhapsody című lemeze, és sietnem kellett a lemezbemutató koncertre, ami aztán jól sikerült. Egy napon két remek „ajándék”. Ezért érdemes élni, dolgozni.”
Czapp József
Fennállásának 75 évfordulóját ünnepelte a Mátyás Király Általános Iskola a Királyerdei Művelődési Házban április 14-én. A kerület egyik legrégebbi tanintézményében olyan neves személyek tanultak, mint Hirtling István színművész, Cser Péter operaénekes, dr. Filip Tamás költő és Mikola Péter előadóművész.
Juhász Katalin intézményvezető ünnepi köszöntőjében felidézte a patinás iskola megalapítását.
Csepel kertvárosában az első Mátyás Király Általános Népiskola nevet viselő épület Szántó Ferenc igazgató irányításával 1939-ben nyitotta meg kapuit. Akkoriban az alsó tagozatos kisdiákok négy tantermes iskolában tanultak írni, olvasni és számolni. Később a tanulói létszám emelkedése miatt bővítették az intézményt először csak két tanteremmel, majd emelettel, aztán a faház megépítésével biztosították a folyamatos oktatást. Végül a szomszédos bölcsődét megszüntették, annak épületét átalakították és az iskolához csatolták, ami lehetővé tette a jelenlegi 16 osztály működését.
Az intézményvezető beszédében kiemelte: „Ma már az ének-zene tagozat mellett emelt szintű informatikaoktatásunk is sok gyereket vonz 75 éves falaink közé. Azok megöregedtek, de iskolánk szellemiségét a tradíciók ápolása mellett a megújulás készsége jellemzi, a modern, mai kor igényeinek való megfelelés mindannyiunk számára elengedhetetlen. Nagy a felelősségünk, mert Szent-Györgyi Albert azt mondta, hogy „olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája”.
Kollégáim nevében büszkén kijelenthetem, hálát adunk a sorsnak, hogy a Mátyás Király Általános Iskola tantestületéhez tartozunk. Iskolánk eredményeiből, tanítványaink pici hétköznapi sikereiből, vagy kiemelkedő teljesítményeiből, kudarcaik leküzdéséből merítünk hitet és erőt feladatunk folytatásához.
Azon fáradozunk, hogy a Mátyás iskola még sok-sok évig méltó őrzője és megújítója legyen nemzetünk kultúrájának és hagyományainak. Reméljük, hogy a teljes szívvel, odaadással végzett munkánkkal, hozzáállásunkkal továbbra is méltók leszünk a sok kedves, bátorító, dicsérő szóra. Kívánom, hogy iskolánk maradjon egy nagycsalád, legyen továbbra is egy közös szellemiségben felnövő nemzedéket befogadó, jövőjét megalapozó tanintézmény”- tette hozzá Juhász Katalin.
Ezután emlékezetes eseményt örökített meg a születésnap, amikor Csepel önkormányzata zászlóját Borbély Lénárd országgyűlési képviselő, alpolgármester Pergelné Hajlemász Ildikó igazgató-helyettesnek adta át.
Az ünnepi megemlékezésen az iskola tanárai és diákjai műsorral tisztelegtek a történelem és a hagyományok előtt.
Az 1920-as évek népszerű charleston táncával indult a gála, mely könnyed hangulattal alapozta meg a következő fellépéseket. Az alsó tagozatosok vidám jelenettel, néptánccal, népmesékkel, ritmikus gimnasztikával, népdalcsokorral és
külön erre az alkalomra íródott dalokkal szereztek örömteli pillanatokat a közönségnek. Színpadra termettek a művészeti szemlén sikeresen szereplő diákok is, akik prózában, énekben és hangszeres játékokban mutatták be tehetségüket. Szépen zengett énekekkel léptek pódiumra az iskola alsó- és felső tagozatának kórusai.
Megkülönböztetett dicséret illette Wéber Tamás szülőt, aki szövegírója és egyben zeneszerzője lett a jeles születésnapra kreált, s az iskolában már népszerű slágerré vált Mátyás dalnak, melyet a színpadra sereglett diákok búcsúzásképp közösen adtak elő.
Antal Zsuzsa
Fotó: Tóth Beáta
Hatalmas emlékversenyt rendeztek a román fővárosban az elmúlt hétvégén. Három nap alatt három szakágban és két korosztályban küzdöttek meg egymással az utánpótlás korú birkózók, soraikban természetesen csepeliekkel.
A magyar versenyzők eredményei:
NŐI EREDMÉNYEK
Kadet
40 kg 2. Molnár Nikolett (Abonyi BC)
56 kg 3. Vilhelm Viktória (UTE)
70 kg 3. Elekes Emese (ESMTK-Kalocsa)
49 kg 5. Dollák Tamara (Szegedi VSE)
60 kg 5. Járfás Luca (KASI)
Junior
63 kg 2. Szabó Eliána (Vasas SC-Kertvárosi SE)
63 kg 5. Sándor Klaudia (FTC-Gyál)
67 kg 5. Aszódi Rita (Kecskeméti TE)
SZABADFOGÁSÚ EREDMÉNYEK
Kadet
85 kg 1. Tóth Bendegúz (ESMTK-KSC)
58 kg 2. Ladjánszki Ádám (Orosházi Spartacus)
69 kg 2. Szurovszki Patrik (CSABI-PSE)
100 kg 2. Lángh Máté (CSABI-PSE)
54 kg 3. Vida Csaba (Csepeli BC)
76 kg 3. Horváth Barnabás (KASI)
50 kg 5. Egyed Balázs (Kanizsai BSE)
63 kg 5. Makula Ramón (ESMTK)
100 kg 5. Medgyes Tibor (Ceglédi VSE)
Junior
66 kg 2. Sepeczán János (Orosházi Sp.)
55 kg 3. Kelemen Zsolt (Orosházi Sp.)
74 kg 3. Szabó Noé (Vasas SC-Kertvárosi SE)
84 kg 3. Gyurits Gergely (Csepeli BC)
120 kg 5. Wittmann Kristóf (Haladás VSE)
KÖTÖTTFOGÁSÚ EREDMÉNYEK
Kadet
42 kg 1. Váncza István (Érdi Sp.)
76 kg 1. Racolta Eduárd (ESMTK)
63 kg 2. Lakatos Tamás (CVSE)
85 kg 2. Lajsz Dominik (Érdi Sp.)
85 kg 3. Benedek Mátyás (Vasas SC)
58 kg 3. Kajtán Olivér (KASI)
69 kg 5. Zellei Péter (Dunaferr SE)
69 kg 5. Szél Balázs (Orosházi Sp.)
46 kg 5. Szenttamási Tamás (ESMTK)
Junior
120 kg 1. Mertse Ádám (ESMTK)
96 kg 5. Almási Ferenc (BVSC-Ganz-Jászkisér)
74 kg 5. Daher Michel (Diósgyőri BC)
Légrádi G.
Forrás: birkozoszov.hu
Csepel testvérvárosából, Nagyszalontáról érkezett Zaha Dániel Florin, az ezredik magyar állampolgársági esküt tevő, aki honosítási kérelmet benyújtó társaival együtt tett ünnepélyes fogadalmat a polgármesteri hivatal nagytanácstermében április 14-én.
A fotóalbum elérhető ide kattintva.
Nem volt egyszerű ide eljutni – utalt rá beszédében Németh Szilárd polgármester, országgyűlési képviselő, hiszen a 2004. december 5-ei kettős állampolgárság megszavazása eredménytelenül zárult a határon túl élőknek.
A csepeli önkormányzat 2010-ben határozta el, hogy meggyorsítja a magyar állampolgárság megszerzését a magyar nemzethez tartozni akaróknak. „Nem úgy fogtuk föl a határon túl élő elszakadt magyarjainkat, hogy ők valamiféle kisebbséget alkotnak egy messzi országban, hanem azt mondtuk, hogy egységes nemzetet alkotunk velük együtt” – tette hozzá a polgármester.
Közel hatszázezer állampolgársági esküt tett magyarral gyarapodott a nemzet, közülük 193793-an éltek szavazati jogukkal a nemrég zajlott pártválasztáson – hangsúlyozta Németh Szilárd, majd Orbán Viktor miniszterelnök köszönetét tolmácsolta a Fidesz-KDNP-re leadott voksokért.
A polgármester háláját fejezte ki a Nagyszalontaiaknak, ahol 11600 magyar nemzetiségű lakosból kilencezren rendelkeznek magyar állampolgársággal, ebből első alkalommal több mint 2600-an regisztráltak szavazásra. A politikus arra bíztatta az ott élőket, - megköszönve Török László polgármester élenjáró tevékenységét –, hogy minél többen vegyék fel a magyar állampolgárságot, mert ebben rejlik a jövő, a közös nemzeti erő.
Ezt követően a Himnusz alatt 31 ünnepélyesen tettek fogadalmat, közülük külön köszöntötték az ezredik nagyszalontai Zaha Dániel Florint és az első tengerentúli esküt tevőt, Mendez Maria Esthert Puerto Ricoból.
A hivatalos okmányok aláírása előtt Kitzinger Adrienn sajtóreferens Török László polgármester üdvözletét tolmácsolta, majd Németh Szilárd ajándékot adott át a magyar állampolgárságot szerzőknek és Nagyhaju Bélának, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal honosítási igazgatójának.
Antal Zsuzsa
Fotó: Halászi Vilmos
Török László, Nagyszalonta polgármesterének üdvözlete
Kedves Honfitársaim!
Megtisztelő volt a minap az a testvérvárosi felkérés, amely arra ösztönzött, hogy néhány gondolat erejéig köszöntsem azon magyar testvéreinket, akik ezredikként teszik le állampolgári esküjüket itt Csepelen a magyar ipar bölcsőjének helyén. Különösen felemelő számomra az hogy, olyan ember részéről érkezett a megkeresés aki nem valamiféle törvényi jogszabályból kifolyólag végzi munkáját, hanem aki érti és érzi a határon túli magyarok lelkének rezdüléseit. Németh Szilárd polgármester úr, azon küldetéssel bíró, közéleti személyiség, aki hosszú évtizedek óta ügyeinket felvállalva cselekvően kiáll a határon túli magyarokért. Ö is azon országgyűlési képviselők közzé tartozik, akik megszavazták a határon túl rekedt magyarok könnyített honosítását. Mai szándéka, hogy külön kiemeli az ezredik honosított kedvezményezettjét, annak a jele, hogy tovább kívánja erősíteni az anyanemzettől elválasztott közösségünket.
Hallván, hogy a most esküt tevők között ott van az ezredik honosított állampolgár, kijelenthetjük: itt mindenki együtt tekinthet magára kiválasztottként! Ez így szimbolikájában is messze mutat. Igen, így együtt gondolkodva a csepeli önkormányzat Szabó Dezső ars poeticáját vallja magáénak: "Minden magyar, felelős minden magyarért"!
Bizony jól eső, lélekmelengető érzés felesküdni Magyarországra egy olyan embernek is aki már születésének pillanatában hitet tett a magyar nemzet mellett! Vállaltuk, mert így adta a születésünk! Nem tehettük másként, de nem is akartuk, mert sanyargatott sorsunkban is büszkén vállaltuk és vállaljuk a magyarságunk.
De mától nem vagyunk egyedül! Egy állam vállal értünk felelősséget! Csak általunk válhat egésszé népünk, akár a lánc, amely olyan erős, mint a leggyengébb láncszem! Ezért itt Csepelen is értik! A leggyengébbet kell erősíteni, mert csak úgy bírhat a legerősebb a kihívással. A mai honosítás által ez a felelős összetartozás emelkedik törvényerőre, az új magyar alkotmány azon szándéka, amely érvényre juttatja és történelmi léptékbe helyezi az önök eskütételének felemelő ünnepi pillanatát.
Isten áldása legyen népünkön, Önökön és minden családtagjukon!
Baráti szeretettel
Török László,
Nagyszalonta polgármestere
A Dél-budai Katasztrófavédelmi Kirendeltség 2014. április 11-én a Kamaraerdei Ifjúsági Parkban rendezte meg a katasztrófavédelmi ifjúsági verseny összevont helyi szintű fordulóját. A verseny kezdetén a XI., XXI., XXII. kerületekből érkezett - az összesen 25 általános és középiskolás csapatot Pócsik Attila tűzoltó alezredes, kirendeltségvezető üdvözölte.
A 100 diák és kísérőtanáraik a reggeli kürtöskalács közös elfogyasztását követően kezdték meg az állomások teljesítését két turnusban. A 9 versenyállomáson a csapatok többek között általános környezet-, tűz- és katasztrófavédelmi tesztet, iparbiztonsági és tűzvédelmi témakörökhöz kapcsolódó elméleti és gyakorlati feladatokat oldottak meg. A verseny további részében árvízi védekezést imitáló feladatok és puttonyfecskendő is várt rájuk, összeállították túlélőcsomagjaikat, valamint az activity szabályai szerint a katasztrófavédelemmel kapcsolatos kifejezéseket fejtettek meg. A társszervek részéről a XI. Kerületi Rendőrkapitányság közlekedésbiztonsági, a Magyar Vöröskereszt egészségügyi, valamint a Magyar Polgári Védelmi Szövetség helyi tagjai ügyességi és rádió navigációs pályákon várták a versenyzőket.
A versenyfeladatok végeztével valamennyi csapatot a megérdemelt pihenés mellett meleg ebéd várt. Az eredményhirdetésen a díjakat a XXII. kerületi alpolgármester, Zugmann Péter, a XI. kerületi tűzoltóparancsnok Menyhért Tamás tűzoltó őrnagy, valamint a XXI. kerületi tűzoltóparancsnok Galgócz Deák Antal tűzoltó alezredes adták át. A csapatok felkészültségét jól jellemezte, hogy minden feladatot eredményesen végrehajtottak, és csupán néhány pont döntött köztük.
A XI. kerület általános iskolai korcsoportjában I. helyezett a Domokos Pál Péter Általános Iskola csapata, II. helyezett a Bethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium csapata, III. helyezett a Kelenvölgyi Általános Iskola csapata lett.
A XXI. kerület általános iskolai korcsoportjában I. helyezett a Jedlik Ányos Gimnázium csapata, II. helyezett az Eötvös József Általános Iskola csapata, III. helyezett a Katona József Általános Iskola csapata lett.
A XXII. kerület általános iskolai korcsoportjában I. helyezett a Bartók Béla Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola csapata, II. helyezett a Nádasdy Kálmán Alapfokú Művészeti és Általános Iskola csapata, III. helyezett a Kozmutza Flóra Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény csapata lett.
A középiskolai korcsoportban a XI. kerületben a Bethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium csapata, a XXI. kerületben a Jedlik Ányos Gimnázium csapata, a XXII. kerületben a Kempelen Farkas Gimnázium csapata szerezte meg az I. helyezést.
A felmenő rendszerű katasztrófavédelmi ifjúsági verseny 2014. április 15-i fővárosi fordulójában a kirendeltséget és egyben saját kerületeiket az első helyezést elért 6 csapat képviseli majd.
A szervezésért és támogatásért külön köszönet illeti a társszerveket, a XI., XXI., és XXII. kerületi Önkormányzatokat, valamint a Kamaraerdei Ifjúsági Parkot.
A jövő évi viszontlátás reményében a versenyzőknek és felkészítőiknek ezúton még egyszer gratulálunk, a továbbjutóknak sok sikert kívánunk a fővárosi fordulóban!
Délelőtt még kisüt a nap, délután jön a szél és az eső. Északon talajmenti fagy is lehet.
Estétől északnyugat felől csökken a felhőzet, éjszaka már az ország nagy részén kevés lesz a felhő, kezdetben még a Tiszántúlon lehet jelentéktelen csapadék. Hétfőn északnyugat felől erősen megnövekszik a felhőzet, de délelőtt még hosszabb időre kisüt a nap. A déli óráktól egyre többfelé várható eső, zápor, helyenként intenzív zápor zivatarral, rövid idő alatt jelentősebb csapadékkal. A nyugati, északnyugati szél hétfőn többfelé viharossá fokozódik, egy-egy szélrohamban 80 km/órát meghaladó széllökésekre is számítani lehet.
A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 3 és 8 fok között alakul, néhol az Északi-középhegység völgyeiben talajmenti fagy is lehet.
A legmagasabb nappali hőmérséklet hétfőn még 16 és 21 fok között valószínű.
Origo
Virágvasárnap kezdődik a keresztény húsvétot megelőző negyvennapos böjt utolsó hete, a nagyhét. Az ünneppel Jézus Jeruzsálembe történő bevonulására emlékeznek.
A húsvétot egy héttel megelőző virágvasárnap alkalmából országszerte szertartások lesznek, Erdő Péter bíboros az esztergomi bazilikában mutat be szentmisét. A székesfehérvári Szent Kristóf-plébániától a sóstói tanösvényen családok indulnak keresztútra virágvasárnap.
A Pécsi Egyházmegye szervezésében idén is megrendezik a nagyszabású szabadtéri passiójátékot a Tettyén. Nyolcadik alkalommal mutatják be Gödöllő-Máriabesnyőn a Besnyői passió című előadást, amely Jézus utolsó 12 óráját mutatja be az elfogásától a kereszthalálig.
Virágvasárnap kezdődik a keresztény húsvétot megelőző negyvennapos böjt utolsó hete, a nagyhét. Az ünnep arra emlékeztet, hogy kereszthalála előtt Jézus szamárháton bevonult Jeruzsálembe, hogy az ünnepi vacsorát ott költse el tanítványaival.
Az egyházi liturgiában már az első századoktól gyökeret vertek a bevonulást felelevenítő szertartások. Jeruzsálemben 400-ban ünnepi menetben vonultak a hívek pálmaágakat lengetve az Olajfák hegyéről a városba. Nem sokkal később Konstantinápolyban, majd a XI-XII. században Rómában is szokásba jöttek a virágvasárnapi szertartások, a hívek által magukkal hozott pálmaágak megáldásának szokása bizonyíthatóan a VIII. század közepére nyúlik vissza. Az ókori világban a pálma az élet, a reménység, a győzelem jelképe volt, és a vértanúkkal is összefüggésbe hozták.
Azokban az országokban - mint hazánkban is -, ahol nincs pálma, a korán bimbózó fűzfa vesszejét, a barkát szentelik meg a katolikus templomokban. A virágvasárnapi szertartás a barkaszenteléssel kezdődik, majd körmenettel folytatódik.
Virágvasárnapi szokás több palóc községben az úgynevezett kiszehajtás, azaz a tél temetése. A lányok egy szalmabábut női ruhába öltöztetnek és körülhordozzák a faluban, azután levetkőztetik, a szalmát pedig elégetik vagy vízbe dobják, hogy elűzzék a telet és a betegségeket. Virágvasárnapon tilos a munka, s főként a mulatság.
InfoRádió
Kétharmados parlamenti többséget szerzett a Fidesz-KDNP az április 6-i országgyűlési képviselő-választáson a szavazatok 99,99 százalékos feldolgozottsága alapján.
A Nemzeti Választási Iroda vasárnapra virradó éjjel közölt adatai szerint a Fidesz-KDNP-nek 133, az MSZP-Együtt-DK-PM-MLP-nek 38, a Jobbiknak 23, az LMP-nek pedig 5 mandátuma lesz az új parlamentben.
A szavazatok 99,99 százalékának feldolgozása alapján - az átjelentkezők és a külképviseleteken szavazók miatt ugyanis csak szombaton tudták befejezni a szavazatok összeszámlálását az egyéni körzetekben - a Fidesz-KDNP országos listájára 2.264.730 , az MSZP-Együtt-DK-PM-MLP-ére 1.290.804, a Jobbikéra 1.020.476 szavazat, az LMP-ére pedig 269.413-an szavaztak.
A többi 14 országos listát állító párt nem érte el az ötszázalékos küszöböt, így nem jutott be az Országgyűlésbe.
A múlt vasárnap tartott választás után a szavazatoknak csak majdnem 99 százalékát összesítették a szavazatszámláló bizottságok. Minden választókerületben egy szavazókörben nem bontották föl az urnákat, hanem azokat elzárták. Szombaton ezekbe az urnákba keverték bele a külképviseleteken és az átjelentkezéssel szavazók voksait, és együtt számlálták össze a szavazatokat, majd megállapították a nem jogerős végeredményt a választókerületekben.
Az utolsóként Borsod-Abaúj-Zemplén megye 4-es számú választókerületében fejezték be a szavazatok számlálását, az adatokat nem sokkal negyed 12 után hozta nyilvánosságra az NVI.
"AZ ÚJ ORSZÁGGYŰLÉS MÁJUS 6-IG MEGALAKUL, AZ ALAPTÖRVÉNY ÉRTELMÉBEN UGYANIS AZ ALAKULÓ ÜLÉST A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK HÍVJA ÖSSZE A VÁLASZTÁST KÖVETŐ 30 NAPON BELÜLI IDŐPONTRA."
A múlt vasárnapi részeredményekhez képest egyetlen egyéni választókerületben sem változott meg a szombati újraszámlálás után a választás eredménye, és az országos listás mandátumkiosztás sem változott. A nemzetiségi listáknál a 99,99 százalékos feldolgozottság alapján a kedvezményes mandátumhoz szükséges 22.058 szavazatot egyetlen nemzetiség sem szerezte meg, a legtöbben a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának listájára szavaztak, 11.415-en. Az országos listát állított 13 nemzetiség ugyanakkor szószólót küldhet a parlamentbe.
Azt követően, hogy az szavazatszámláló bizottság megállapította a szavazókörben a szavazás eredményét, a szavazatok újraszámlálására csak jogorvoslati eljárás keretében van lehetőség, és arra kizárólag a jogorvoslatot elbíráló szerv jogosult.
A Nemzeti Választási Bizottságnak az országos listás szavazás eredményéről kiállított szavazóköri jegyzőkönyvek, a levélben szavazás eredményét megállapító jegyzőkönyv, valamint a választás egyéni választókerületi eredményéről kiállított jegyzőkönyvek alapján, legkésőbb a szavazást követő tizenkilencedik napon kell megállapítania a választás országos listás eredményét.
Az április 6-i szavazáson a választópolgárok két külön szavazólapon adhatták le voksukat: egyrészt voksolhattak arra, kit szeretnének az országgyűlési egyéni választókerületükben (ebből 106 van) képviselőnek, másrészt egy másik íven arról dönthettek, hogy az országos listáról melyik pártot vagy nemzetiséget támogatják. A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok csak pártlistákra szavazhattak.
Az országos listán kiadható 93 mandátumot a pártlistás szavazatok és az egyéni kerületekben nem hasznosult, úgynevezett töredékszavazatok alapján osztották ki.
Az új Országgyűlés május 6-ig megalakul, az alaptörvény értelmében ugyanis az alakuló ülést a köztársasági elnök hívja össze a választást követő 30 napon belüli időpontra.
(MTI-fidesz.hu)
A Magyar Költészet Napja alkalmából az Erdei Éva Galériában április 12-én kettős könyvbemutatóra került sor. Simon Erika a Lélek útjain és Czigány György Kalitkám is madár című köteteit a szerzők mutatták be.
Bevezetőjében Erdei-Kvasznay Éva művészetszervező, képzőművész először az írónőt, a költőt, és a közreműködő hegedűművészt mutatta be, majd a Magyar Költészet Napja került terítékre és szó esett arról a kiállításról, amely a magyar szenteket mutatja be, és még mindig megcsodálható a galéria falain. „A mai nap a szóljon a költészetről és beszélgessünk arról, hogy a szerzők, miként gondolkodnak a versekről, a világról, és az életről, amelyet Simon Erika interjúkötetéből is megtudhatunk.”
Czigány György először, a tőle megszokott humoros formában, az ide utazásuk rejtelmeibe avatott be bennünket, majd a könyvbemutató, József Attila, és a képzőművészet „kapcsolatát” ecsetelte, a galériában kiállított magyar szentek kapcsán. „Erika legújabb könyvében is van erről szó, hiszen, Bíró László püspök a szentségről nagyon szép gondolatokat fogalmaz meg. Ez nem csak egy könyvbemutató, hanem felerészben egy hangverseny is, mert Győrffy Gergely hegedűművész, többek között Bach Shaponját is előadja.”
Simon Erika írónő, gimnáziumi tanár az eddig megjelent könyveiről, és azokról az egyházi és világi személyekről, művészekről ejtett néhány szót akik, beszélgetőpartnerei voltak, majd a most megjelent kötetének kulisszatitkait árulta el. „Bíró László püspökkel én már hét évvel ezelőtt is készítettem egy kötetet, aminek az volt a címe, hogy Hívom a családokat. Abban többek között felidéztük a gyermekkori motívumokat, hiszen ő is, csak úgy, mint én szekszárdi születésű. Mindkettőnk számára kedves volt ez a beszélgetés. Ennek a folytatása a mostani kötet, a Lélek útjain. Két éve, hogy Bíró László újabb feladatot kapott, hiszen tábori püspök is lett. Beszélgettünk az ezzel kapcsolatos nagyon szerteágazó és sokszínű munkáiról és a Szekszárddal kapcsolatos természeti szépségekről és a kultúra hagyományait megalapozó jelentős személyiségekről. Szó esett többek között Babits Mihályról és Liszt Ferencről, aki nagyon sokat volt szülővárosomban. Ide kötődik csodálatos férfikari műve, a Szekszárdi mise is.”
Czigány György a most megjelent verseiből olvasott fel néhányat, majd rádióműsoros élményi is szóba kerültek. Élvezetes előadásában Pilinszky János költővel kapcsolatos egyik találkozása elevenedett fel.” Táborhegyen voltam nála és beszélgettünk a zenéről és éppen ott volt az asztalán, a még meg nem jelent verseskötetének a korrektúrája. Abból elkezdte nekem olvasni a költeményeit, a maga elmélyült, nagyon lassú stílusában. Végül felolvasta, az összes versét. Ez jó másfél órába tellett. Amikor végzett vele megkérdezte tőlem, hogy Gyuri ne olvassam fel még egyszer? Nos, most megígérem önöknek, hogy nem fogom a verseimet többször felolvasni.”
Végezetül érdemes elolvasni Bíró László püspök alábbi gondolatatit, mely a megjelent könyv hátoldalán található és a mai éltünkre is utal, és az író olvasó találkozón Simon Erikától hallottunk.
"A mi gondolkodásunk szerint az az ember szent, akin átragyoghat Isten szeretete, akivel ha találkozol, többé nem kétled, hogy van Isten. Az önmagát felülmúló ember a szent. A szentek helyét azonban manapság elfoglalják a sztárok, akiket jobb is, ha nem követnek a fiatalok. Aligha van közöttük olyan, akinek az élete eszmény lehetne valaki számára. Nagy baj, hogy éppen a szentek tűnnek el a mai idők gondolkodásából. Vészhelyzetben van az ember: fontos lenne, hogy vigaszt találjunk ahhoz, ami szent. Ha a szent nincs jelen, atomizálódik, szétesik a valóság. A szent az a mély egységesítő pont, ami köré érdemes rendezni az életünket, ami elhordoz minket jó és balsorsban egyaránt. Nem tudom, hogyan tudjuk újra visszavezetni az emberiséget Istenhez, Istennek az emberben való megnyilvánuláshoz, a szenthez. Az a bizodalmam, hogy mindig, minden társadalomban lesznek tiszta emberek, akiken átragyog az egyedül szent Isten."
Czapp József
