A II. világháború befejezésének évfordulóján, szeptember 2-án Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata a Szent Imre téri emlékműnél tartotta meg koszorúzással egybekötött megemlékezését.
A Himnuszt követően Arató Réka köszöntötte a megjelenteket. Elmondta, 66 évvel ezelőtt ezen a napon, Japán kapitulációjával ért véget a Világháború, amely 50-70 millió ember életét követelte. Magyarország lakosságának 6,36%-át veszítette el a háború során. A köszöntő után Babucs Zoltán, hadtörténész, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársa tartott emlékező beszédet, majd Wass Albert Gyertyaláng című verséből hangzott el egy részlet Arató Réka előadásában.
Zárásképpen az önkormányzat, a diákönkormányzat és a politikai pártok helyezték el koszorúikat az emlékmű lábánál.
Kitzinger Adrienn- csepel.hu
fotó: Mizik Zsuzsa
Jogerősen nyert pert az MSZP-vel szemben a Fideszes képviselő
Németh Szilárd, Csepel országgyűlési képviselője javára döntött a bíróság abban a perben, melyben az MSZP egymillió forint kártérítést követelt a képviselő egy 2010-es kijelentése miatt. Az MSZP-t a bíróság a perköltségek kifizetésére kötelezte.
Németh Szilárd 2010 februárjában egy sajtótájékoztatón fejtette ki azon véleményét, majd ezt az ATV Egyenes beszéd című műsorában megismételte, hogy a közfeladatot ellátó, közpénzen fenntartott fővárosi cégek egy része – elsősorban a BKV – az MSZP-SZDSZ-koalíció párt-kifizetőhelyeként működtek. Azt vélelmezte, hogy mindenki számára világossá vált, hogy az MSZP és az SZDSZ vezető körei tudtak arról, hogy mi történik a BKV-nál. „Egyre nyilvánvalóbb, hogy azok a lopások, bűncselekmények, amelyeket elkövettek az érintett cégeknél, pártutasításra történtek.” – mondta akkor.
A csepeli képviselő kijelentésére Lendvai Ildikó reagált másnap, aki kijelentette, hogy a közlekedési vállalattól ellopott közpénz nem az MSZP pártkasszájába folyt be, ezért rágalmazás címén feljelentést tesznek Németh ellen. Az MSZP feljelentésének indoklása szerint az alperes célja a lejáratás volt, ami miatt a felperes szavazatokat veszíthetett az országgyűlési választások előtti kampány hajrájában. Az MSZP ezért 1 millió forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére szerette volna kötelezni Csepel polgármesterét.
A bíróság a felperes keresetét jogalap hiányában elutasította és a perköltség megfizetésére kötelezte a Magyar Szocialista Pártot.
Az ítélet indoklása szerint az Alkotmány alapján „a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze”. A bíróság az összes körülmény mérlegelésével arra a következtetésre jutott, hogy az alperes, mint a Fidesz parlamenti képviselője, a választási kampány során politikai jelenségekről alapvetően véleményt formált akkor, amikor az MSZP korrupcióval való fertőzöttségére utalt. Az ítélet indoklásában szerepel az is, hogy Németh Szilárd részéről felfokozott politikai véleménynyilvánítás történt, azonban ez a politikai közszereplők tekintetében még a jogilag megengedhető határok között maradt.
Csepel.hu
2011. szeptember 3-án, szombaton a Nagy Imre ÁMK- ban rendezik meg az I. Szent István kézilabda kupát lányoknak és nőknek. Reggel 8.15 órától az utánpótlás csapatok, 13.00 órától a felnőttek lépnek pályára a megnyitókat követően.
Az utánpótlás programja
8.30- 11.50: mérkőzések
12. 40: eredményhirdetés
A verseny szabályairól
A felnőttek programja
13. 30- 17. 40 Soroksári Maják, Csepeli KSE, Híd-Unió SE, FSZSE mérkőzései
18.45: eredményhirdetés
A verseny szabályairól
A magyar birkózósport első női világbajnoki aranyérmét szerezte meg Németh Zsanett, a Csepel BC-Veszprém sportolója a szombathelyi kadett világbajnokság 70 kg-os súlycsoportjában.
szöveg: Légrádi Gábor
fotó: Martin Gábor
Szeptember 1-jén a polgármesteri hivatalban (az ügyfélszolgálaton) felállításra került az "Alaptörvény asztala", ahol az állampolgárok egy adatlap kitöltésével személyre szólóan kérhetik az új alkotmány névre szóló kézbesítését.
Magyarország Alaptörvényét Kövér László, az Országgyűlés elnökének személyes aláírásával a Magyar Közlöny különkiadásaként lehet igényelni teljesen díjmentesen a kihelyezett asztalokon található igénylőlap kitöltésével.
A kormány ily módon is szeretné lehetővé tenni, hogy Magyarország új alaptörvénye bárki számára megismerhető, elérhető legyen, és egyúttal - a közelgő hatályba lépés alkalmából - személyre szóló emléktárgy is lehessen.
Az Preambulum terjesztésével összefüggő költségekre a kormány a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium költségvetésében mintegy nettó 50 millió forintos költségkeretet biztosít.
Az Országgyűlés április 18-án fogadta el Magyarország új Alaptörvényét, melyet Schmitt Pál köztársasági elnök április 25-én, húsvéthétfőn írt alá ünnepélyes keretek között. Az eddigi szovjet mintára készült, átmeneti alkotmányt felváltó új Alaptörvény 2012. január 1-jén lép hatályba.
forrás: kormany.hu
szöveg és fotó: Kitzinger Adrienn- csepel.hu
A lakásfenntartási támogatással kapcsolatos változások értelmében szeptember 1-jétől megszűnt a távhő- és gázártámogatás eddigi rendszere.
A Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság tájékoztatóját a lakásfenntartási támogatás 2011. szeptember 1-jétől hatályba lépő változásairól az alábbiakban közöljük .
A fotó illusztráció.
Több jogszabály-módosítás lép hatályba 2011. szeptember 1-jén: változik több, a foglalkoztatást érintő rendelkezés, átalakul a lakásfenntartási támogatás, hatályba lép a népegészségügyi termékdíj, a sporthuliganizmussal kapcsolatos jogszabály, szigorodnak a külföldi rendszámú autók magyarországi használatának szabályai, és 15 tagúra bővül az Alkotmánybíróság.
Szintén változás, hogy a közigazgatásban dolgozóknak ismét közigazgatási alapvizsgát kell tenniük. A Széll Kálmán-tervben megfogalmazottaknak megfelelően a bérpótló juttatás helyébe a foglalkoztatást helyettesítő támogatás lépett, amely a korábbinál szigorúbb feltételekkel adható: nem jár például azoknak, akik nem vesznek részt közfoglalkoztatásban, vagy nem keresnek munkát. Az álláskeresési járadék a jövőben már csak 90 napig folyósítható az eddigi 270 nap helyett, és négyről öt évre nő az összeg megállapításánál számításba vett idő.
A lakásfenntartási támogatással kapcsolatos változások értelmében mától megszűnt a távhő- és gázártámogatás eddigi rendszere, és már azok is kérhetnek hozzájárulást, akik fával, olajjal, vagy más módon fűtenek. Az igénylési jövedelemhatár is módosul 71 250 forintra, vagyis a nyugdíjminimum két és félszeresére, a jövedelemhatár eddig annak másfélszerese volt. A sporthuliganizmussal kapcsolatos jogszabály értelmében aki megzavar egy sporteseményt, akár három év börtönnel is sújtható.
A tanyafejlesztési programot illetően mától a hónap végéig összesen 825 millió forintra pályázhatnak azok az önkormányzatok, családi gazdaságok vagy őstermelők, akik érdekeltek a tanyarendszer fenntartásában. Ezentúl az üdítőitalok, energiaitalok, előrecsomagolt cukrozott sütemények, a sós snack és az ételízesítő után népegészségügyi termékadót – a köznyelvben chipsadót – kell fizetni. Az adóból becslések szerint mintegy 20 milliárd forint folyhat be a költségvetésbe.
Szigorodnak a külföldi rendszámú autót vezetőkre vonatkozó szabályok is, a járművet ezentúl is bárki vezetheti harminc napig Magyarországon, de ehhez szeptember 1-jétől rendelkezniük kell az üzemben tartó írásos hozzájárulásával, amelyen a birtokba adás időpontját is meg kell jelölni. A közúti közlekedésről szóló törvény alapján változtak a külföldi rendszámú járművek belföldi üzemeltetésére, használatára vonatkozó szabályok is, így szeptembertől az üzemben tartók nem hivatkozhatnak külföldi szokásos tartózkodási helyükre a nem magyar rendszám használatakor, azt csak a rendszeres külföldi munkavégzéssel, vagy a magyarországi forgalomba helyezés megkezdésével igazolhatják.
Hatályba lépett a bírákat képzésre kötelező jogszabály-módosítás is. Az MTI az Országos Igazságszolgáltatási Tanácstól korábban úgy értesült: a képzési rendszerről októberben dönt a testület. Szeptember elsejei hatállyal módosították az egészségügyi dolgozók ügyeletét érintő szabályokat. Ezzel egyértelművé válik, hogy az ügyeleti idő is a heti munkaidő része, a dolgozónak az ügyelet befejezését követően legalább 8 órányi pihenőidő jár, ha pedig ezért nem tudta ledolgozni előírt munkaidejét, a személyi alapbér akkor is megilleti.
Csütörtökön lépett hatályba az az alkotmánymódosítás is, amely az alaptörvény januári életbelépését megelőzően szükséges átmeneti rendelkezésként 15 főre növeli az Alkotmánybíróság tagjainak számát.
forrás: MTI
Több mint száz napirendi pontot tárgyalt meg augusztus 31-i ülésén a Fővárosi Közgyűlés.
A városatyák döntöttek többek között a Széll Kálmán tér rendezésének koncepciójáról (a tér átépítésének első üteme 2014-re fejeződhet be és 3-5 milliárd forintba kerülhet), a kerékbilincselés szabályainak változásáról (Tarlós István javaslata szerint jövő évtől csak kivételesen raknának bilincset a szabálytalankodók autóira, inkább elszállíttatnák a járműveket), a Római-parti árvízvédelmi mű nyomvonaláról. Nem tárgyaltak a fővárosi kórházak állami kézbe adásáról, e javaslatot a főpolgármester visszavonta.
Egyhangúlag fogadta el a Fővárosi Közgyűlés a több mint száz pontot tartalmazó napirendet, az ülés röviddel 9 óra előtt kezdődött meg. (A 12 fővárosi fenntartású kórház állami működtetésbe adásáról szóló javaslatot a főpolgármester visszavonta, így azt nem tárgyalta a testület. Tarlós István ezt azzal indokolta, hogy az átadás hosszú folyamat lesz, mert több jogszabály még hiányzik. )
Módosították az új zászló díszszegélyét, változnak jövőre a kerékbilincselés szabályai
Megváltozik a főváros zászlajának díszszegélye, az erről szóló előterjesztést 21 igen, 3 nem szavazattal fogadta el a közgyűlés. A közgyűlés június végén döntött a korábbi vörös-arany(sárga)-égszínkék zászló lecseréléséről; az új zászló fehér, nemzeti színekből összeálló háromszöges díszsorral szegélyezett lett, közepén megmaradt a korábbi címer. (Az erről szóló rendelet augusztus 15-én lépett hatályba.) A főpolgármester azzal indokolta az újabb változtatást, hogy a rendelet hatályba lépése után olyan új változat elkészítésének igénye merült fel, amely "a hagyományok mellett a modern városarculat elemeit is magán hordozza". A zászló téglalap alakú és fehér marad, közepén a címerrel. Vízszintes szegélyeit pedig egymásba fordított, piros és zöld, egyenlő szárú, egymással nem érintkező háromszögekből összeálló díszszegély alkotja olyan módon, hogy azok a zászló alapszínével kiegészülve kiadják a nemzeti színeket. A zászlók cseréjéhez szükséges 10 millió forintot a közgyűlés már júliusban biztosította.
2012 első negyedévétől változhatnak a kerékbilincselés szabályai, az erről szóló javaslatot 24 igen szavazattal, 5 tartózkodással fogadta el a közgyűlés. Az autókat csak a legszükségesebb esetekben fogják megbéklyózni. Ha a tilosban parkoló autó üzemképtelen, illetve akadályozza a forgalmat vagy a közbiztonságot, akkor elszállíttatják. Jogszabály-módosítást is kezdeményeznek, hogy a főváros által kezdeményezett szabálysértési eljárásokban kiszabott bírságok a fővárost illessék, a kerületek helyett. A főpolgármester azzal indokolta a változtatást, hogy a fővárosban nem egységes a kerékbilincselési gyakorlat, van, ahol a Fővárosi Közterület-felügyelet bármelyik kerületi közterületen eljárhat, van, ahol csak kerékbilincselhet, és van, ahol semmilyen jogköre nincs. Tarlós István szerint tarthatatlan, hogy a közlekedési szabálytalanságok legkirívóbb szabálysértői alig, vagy egyáltalán nem vonhatók felelősségre, ezért kell egységesebbé, átláthatóbbá, ellenőrizhetőbbé kell tenni a szabálytalan járművek elszállítását és kerékbilincselését.
Jövőre is használhatja a Sziget Fesztivál a Hajógyári-szigetet
A közterület használatának előzetes engedélyezésével a Fővárosi Közgyűlés biztosította a 2012-es Sziget fesztivál lebonyolítását. A képviselők egyhangúlag döntöttek arról, hogy előszerződés keretében engedélyezik az Óbudai-sziget használatát a Sziget Kulturális Menedzser Iroda Kft.-nek a 2012. július 16. és augusztus 31. közötti időszakban. A használat részletes feltételeiről, annak díjáról az elfogadott előterjesztés szerint 2012. március 31-ig végleges megállapodást kell kötni. Az egyeztetésekkel a Budapesti Közlekedési Központot (BKK) bízták meg. Hutiray Gyula városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettes az előterjesztésében azt írta, a Sziget zavartalan lebonyolítása közérdek, ezért javasolta az együttműködési előszerződés megkötését. Kiemelte, hogy az idei fesztiválon a főváros méltó megjelenést kapott a rendezvényen és az előzetes várakozásokon felül értékesítettek a Sziget CityPass karszalagból, így a fesztiválra érkezők megismerhették Budapestet.
Három új ingatlan hajléktalanok átmeneti elhelyezésére
30 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett elfogadta a közgyűlés, hogy a közterületen életvitelszerűen tartózkodó hajléktalanok ideiglenes elhelyezésére - az úgynevezett "Fűtött utca" program keretében - ingatlanokat biztosítsanak. Az előterjesztés szerint három, összesen 280-350 ember befogadására alkalmas ingatlant adnának át, várhatóan még az idén. Három helyszín jött szóba, a vízművek egy újpesti irodaépülete, a MÁV Salgótarjáni úti korábbi munkásszállója, Budán pedig a Főgáz kihasználatlan, könnyűszerkezetes épülete. (A MÁV épületét a főváros bérelné, a másik kettőt a közműcégek az önkormányzat használatába adnák.) Az épületek felújításának, kialakításának és idei műszaki üzemeltetésének költsége az előzetes becslések szerint 426 millió forintba kerülne.
Átalakítják a közlekedési intézményrendszert
21 igen, 13 nem szavazattal elfogadta a közgyűlés a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) által a közlekedési intézményrendszer átalakítására vonatkozó koncepciót. Az átalakítására azért is van szükség, mert a BKV közszolgáltatási szerződése 2012 tavaszán lejár, annak módosítás nélküli újramegkötésére pedig nincs lehetőség, mert az nem konform az EU-s jogszabályokkal, illetve a hálózat és a közutak fenntartásával kapcsolatos feladatokat a jelenlegi gazdasági és intézményi hátérrel nem lehet elvégezni. Az új koncepció lényege, hogy egységes, átlátható, ellenőrizhető finanszírozási elveket vezet be a közlekedésben, és lehetővé teszi a hatékonyabb forrásfelhasználást. A jövőben a főváros helyett a BKK láthatja el a tömegközlekedési közszolgáltatás megrendelői feladatait, és a BKK-hoz kerülhet a közútfenntartás. Az átalakítás érinti a BKV apportálását a BKK-ba, illetve a BKV buszágazatának jövőjét is. Az előterjesztés elfogadásával elvi döntést is hoztak a járműpark cseréjének elindítására, és felülvizsgálják az autóbusz-üzemeltetési modellt is.
Jövő nyárra megújulhat a belső Thököly út
21 igen, 10 nem szavazattal, két tartózkodás mellett döntöttek a városatyák arról, hogy a BKK készítse elő a Thököly út belső - Hernád utca és Dózsa György út között, alig négyszáz méteres - szakaszának felújítását. A Thököly út felújítása a 4-es metró építésének része volt, "költségvonzati okokból" azonban e szakasz felújítása kimaradt. A kivitelezés jövő tavasszal kezdődhet, 2012 nyarára fejeződhet be, és az előzetes kalkulációk szerint mintegy 300 millió forintba kerülne.
Folytatják a jelzőlámpa-áthangolási programot
Jövőre is folytatódhat a fővárosi jelzőlámpák áthangolásának programja - erről 24 igen szavazattal, tíz tartózkodás mellett döntött a közgyűlés. A fővárosi jelzőlámpa-rendszer jelentős átalakítására szorul, ennek érdekében Tarlós István főpolgármester elrendelése alapján a BKK és a FKF Zrt. Forgalomtechnikai Igazgatósága 2011 májusában intézkedési tervet dolgozott ki: idén összesen 20 nagy forgalmú útvonalon hangolják át a jelzőlámpákat, 17 csomópontban pedig megvizsgálják a jelzőlámpák megszüntetésének lehetőségét. Első ütemben a 20 nagy forgalmú útvonalból 6 esetében július végére megtörtént az új vezérlő programok beépítése. Második ütemben 14 útvonalszakaszt vizsgálnak meg, az összehangolás október végéig megtörténik. A program 2012-ben hasonló nagyságrendben folytatódhat.
Szigorúbban fogják ellenőrizni a teherforgalmi díjak befizetését
Szigorítják Budapesten a teherforgalmi díjak befizetésének ellenőrzését - György István, városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes javaslatát 28 igen és 3 nem szavazattal, 3 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők. A főváros 90 milliós többletforrást biztosít a Fővárosi Közterület-felügyeletnek, hogy növeljék az ellenőrzés hatékonyságát, kamerarendszert építsenek ki, és emeljék a büntetési tételeket is. György István megjegyezte, az objektív felelősség bevezetése a főváros számára nem előnyös, a pótdíj alapú bírságolásra pedig nincs jogi háttér. Az előterjesztés szerint azért van szükség az ellenőrzés szigorítására, mert az ebből adódó bevétel 16 százalékkal marad el a tervezett mértéktől. Befolyásolta a bevételkiesést az is, hogy a gazdasági válság súlyosan érintette az építőipart, a behajtási díjakat pedig főként ilyen cégek fizetik be. Megváltozott az ügymenet ideje, most már 6 órás ügyintézéssel is lehet kérni behajtási engedélyt, emiatt a korábbi többnapos behajtási kérelem helyett napi hozzájárulást adnak, amely olcsóbb. Az előterjesztésben György István azt írta, hogy az ellenőrzés alacsony hatékonysága is a bevételek elmaradásához vezethetett.
Elfogadták a BKV tavalyi beszámolóját
Elfogadta a közgyűlés a BKV 2010. évi konszolidált beszámolóját és üzleti jelentését 26 igen, 3 nem szavazattal, 3 tartózkodás mellett. A dokumentum szerint az eladott jegyek és bérletek alapján számított statisztikai utasszám1,3 milliárd utas és 5,1 milliárd kilométer. A BKV tavalyi üzemi eredménye 5,2 milliárd forint volt, amely 1,3 milliárd forinttal haladja meg a tervezettet. A közlekedési vállalat finanszírozási helyzete 2010-ben némileg javult, az államtól és a fővárostól kapott támogatnak köszönhetően.
Újabb pályázat a volt újpesti uszoda eladására
Ismét pályázaton próbálják meg értékesíteni a volt újpesti uszoda épületét - erről 18 igen, 12 nem szavazattal, 3 tartózkodás mellett döntött a közgyűlés. A nyilvános pályázaton legalább 330 millió forintos vételárat várnak. Az épület előcsarnokának falát díszítő két nagyméretű, Barcsay Jenő festő- és szobrászművész által készített színes mozaikképet a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előírásainak megfelelően kibontják és áthelyezik.
Volt gyermekvédelmi ingatlanokat ad el a főváros
Nyolc, üresen álló ingatlant tesz forgalomképessé a főváros, amelyekben korábban gyermekvédelmi szakellátás működött – erről 18 igen, 4 nem és 11 tartózkodás mellett döntött a közgyűlés. Az érintett ingatlanok közül öt a XII. kerületben található, a legkisebb 2370, a legnagyobb 25.275 négyzetméter alapterületű, ezeken kívül egy 70 négyzetméteres VII. kerületi, egy 64 négyzetméteres X. kerületi és egy 61 négyzetméteres XV. kerületi lakás szerepel a határozatban. Az ingatlanok többsége teljes felújítást igényel. A nyolc ingatlan összértéke 2,9 milliárd forint.
Bérleti szerződést köt a főváros a színházaival
Bérleti szerződést köt színházaival a főváros, a teátrumok ezentúl nem használhatják ingyenesen az ingatlanokat. A főváros megszüntet ugyanis minden olyan ingyenes használatot, amely bevételt von el a költségvetésből. További szempont, hogy az állami támogatás egyik felosztási ismérve az önkormányzati saját támogatás, ezért a bérleti díj bevezetése, és annak támogatással való ellentételezése hitelesebben tükrözi a tényleges fővárosi hozzájárulást.
Az ingatlanok bérleti szerződései határozatlan időtartamra jönnének létre, felmondási idő kikötésével. A színházi társaságoknak mint leendő bérlőknek 3 havi bérleti díj + áfa összegnek megfelelő megszerzési díjat, valamint öt havi nettó bérleti díjnak megfelelő mértékű óvadékot is meg kell fizetniük december 31-ig, de ezek is szerepelnek a költségvetésben elfogadott színházaknak nyújtott támogatási összegben.
A közgyűlés a József Attila Színház esetében a szerződés tárgyát képező ingatlanok havi bérleti díját összesen 6.028.417, a Madách Színház esetében 19.669.767, a Mikroszkóp Színpad esetében 1.456.750, az Örkény István Színház számára 3.898.333, a Trafó Kortárs Művészetek Háza számára 186.142, a Szabad Tér Színház számára 1.586.708, a Centrál Színház számára 6.597.333, az Új Színház számára 4.007.250, a Thália Színház számára 11.360.900, a Budapest Bábszínház esetében 599.890, a Katona József Színház esetében 7.312.000, a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház esetében 1.796.104, a Radnóti Miklós Színház esetében 2.339.083, a Vígszínház esetében 26.923.767 forint + áfa összegben határozta meg.
Csaknem 400 milliós támogatás a József Attila Színháznak
A József Attila Színház adósságállományának rendezésére, a felmentésekhez szükséges pénzügyi fedezet biztosítására összesen 393 millió forintot utal át szeptember 20-ig a főváros a teátrumnak – erről a Fővárosi Közgyűlés 18 igen szavazattal, 12 tartózkodás mellett döntött. A döntésben szereplő 393 millió forintból 120 millió forint kamatmenetes kölcsön. A további 169 millió és a létszámleépítéshez kapcsolódó kiadásokra szánt 104 millió forintot pedig támogatásként bocsátja a színház rendelkezésre a fővárosi önkormányzat.
A Mikroszkóp Színpad pénzügyi helyzetének év végéig történő rendezésére 36 millió forint további támogatást biztosít a főváros a teátrumnak, amely még 25 előadást megtart december 31-ig. Csomós Miklós kultúráért felelős főpolgármester-helyettes a javaslat elfogadását megelőzően emlékeztetett arra, hogy a Mikroszkóp Színpad Nonprofit Kft. száz százalékos üzletrészére kiírt korábbi pályázatra nem volt jelentkező. Mint mondta, a teátrumot valószínűleg a Thália Színházhoz fogják csatolni.
Kijelölték a Római-parton az árvízvédelmi mű nyomvonalát
Döntött a közgyűlés a római-parti árvízvédelmi mű nyomvonalának kijelöléséről. A téma ismételt napirendre vételének indoka az volt, hogy a döntés megalapozását előkészítő tanulmányterv 2005-ben készült, az azóta eltelt időszakban a tervezési terület jelentősen megváltozott. Budapest árvízvédelmének leggyengébb láncszeme a Római parton, a Királyok útja – Nánási út vonalában húzódó magasság-, valamint keresztmetszet-hiányos árvízvédelmi mű. A nyomvonal meghatározásánál a legfontosabb szempont az volt, hogy továbbra is sértetlenül megmaradjon a vízzel való természetes kapcsolat. Ennek érdekében a Pók utca – Mátyás király út közötti szakaszon a nyomvonalat úgy határozták meg, hogy az a jelenlegi partéltől a lehető legtávolabbra, a meglévő kerítések vonalának közelébe kerüljön, akár annak árán is, hogy ezáltal telekszabályozások, kisajátítások válhatnak szükségessé.
Elfogadták a Széll Kálmán tér átépítési tervét
24 igen szavazattal, 10 tartózkodás mellett fogadta el a közgyűlés a Széll Kálmán tér fejlesztésének koncepciótervét. A terv a tér teljes városépítészeti és közlekedési megújítását tűzi ki célul, azonban a korábbi túlzó és irreális elemek felülvizsgálatával és korszerű városfejlesztési koncepció mentén.
Az első ütemben átalakítanák a tér gyalogosfelületeit, teljes körűen akadálymentesítenék a teret, megújítanák a mostani lerobbant és taszító városépítészeti arculatát, újjáépítenék az utcabútorokat. A városvezetés és az előkészítést koordináló Budapesti Közlekedési Központ szándéka a metróállomás úgynevezett legyezőépületének a kiváltása vagy teljes átépítése, az ahhoz kapcsolódó, alacsony színvonalú épületszárny bontásával. A mai útfelületek nagyrészt megmaradnának, a Margit körút Széll Kálmán tér menti szakaszán középső elválasztó zöld sáv létesülne. A villamos hurokvágányt elbontanák, a Várfok utcát mozgólépcső és lift segítségével válna akadálymentesen elérhetővé.
A tervezés és a kivitelezés első üteme várhatóan 3-5 milliárd forintba kerülne, uniós forrásokat is felhasználva. A kivitelezés várhatóan 2014-re fejeződne be.
Gyalogosbarát lesz a körtér környéke
Egyhangúlag döntöttek a városatyák a Fehérvári út belső szakaszának forgalomtechnikai átalakításáról. A Móricz Zsigmond körtérnél a Fehérvári út felőli áthaladás a téren megszűnik, a körtéren gyalogos-kerékpáros zónát alakítanának ki, a piac és a bevásárlóközpont zónájához csatlakozva. E változat megvalósítása mintegy 400-450 millió forint többletköltséggel jár.
2015 után érheti el a 42-es villamos a Gloriett-telepet
Egyhangúlag döntött a közgyűlés a 42-es villamos vonalának meghosszabbításáról. A jelenlegi Tulipán utcai végállomás közbenső megállóvá épül át, majd az új vonalszakasz a lajosmizsei vasútvonalat aluljárón keresztezve jut el a Gloriett lakótelepig, a Puskás Ferenc utca (Új temető utca) – Csapó utca – Barta Lajos utca – Kinizsi utca – Margó Tivadar utca nyomvonalon. A vonalat 2,7 kilométerrel hosszabbítják meg. A beruházás következő lépése a megvalósíthatósági tanulmány elkészítése és a hiányzó engedélyezési tervek elkészítése lesz. Az előkészítési projekt reálisan 2015-ig fejezhető be, a megvalósítási projekt lezárása várhatóan 2015 utánra tolódik.
Csúszik több közlekedésfejlesztési projekt határideje
Több közlekedésfejlesztési projektnek is csúszik a határideje előre nem látható okok miatt. A képviselők Hutiray Gyula városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettes javaslatát 29 igen és 2 tartózkodás mellett szavazták meg. Ennek megfelelően változik a Mészáros utcai és a Pesti úti buszsáv, valamint a nagykörúti villamosok előnyben részesítési programjának kivitelezése.
A Mészáros utcai buszsáv beruházásánál az első közbeszerzési eljárás eredménytelen volt, ezért újat kell kiírni, emiatt a projekt határideje október 15-re módosul. A munkákat napokon belül elkezdik Budapest I. kerületében. A megkötött szerződés szerint az első határidő 2010. augusztus 31. volt.
A XVII. kerületi Pesti úton egy kapcsolódó beruházás miatt csúszik a kivitelezés megkezdése, az útépítés nem valósítható meg mindaddig, amíg a kerületi önkormányzat nem építi meg a csapadékcsatornát. Ennek munkálatai folyamatban vannak. A projekt kezdési időpontjának 2012. március 20-ra, véghatáridejének 2012. október 15-re történő módosításáról döntött a Fővárosi Közgyűlés. Az első tervek szerint a Pesti úti buszsávot 2011. június 30-án adták volna át.
Szobrot állítanak Budafokon Klauzál Gábornak
Egész alakos szobrot állítanak Klauzál Gábornak; az 1848-as első felelős magyar kormány földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszteri tisztségét betöltő politikusról készült alkotást a XXII. kerületben állítják fel. A szobrot Benedek György szobrászművész készítheti el, aki meghívásos pályázaton nyerte el a lehetőséget. A kompozíció létrehozása 7,5 millió forintba kerül, ebből 5 millió forintot a XXII. kerületi önkormányzat áll, a főváros egymilliós támogatást ad. A Móricz Zsigmond körtérre pedig visszakerül a névadó író 2004-ben készült szobra, amelyet három éve a metróépítás miatt ideiglenesen elbontották. A Halas fiú című, 1961-ben felállított szobor pedig a XI. kerületi Ulászló utcából költözhet a Feneketlen-tó környékére.
A közgyűlés szeptemberre halasztotta annak az LMP-s javaslatnak a tárgyalását, miszerint közterületet nevezzenek el Budapesten Bibó Istvánról (1911-1979), akit a XX. század egyik legnagyobb magyar politikai gondolkodójaként tartanak számon.
budapest.hu
2011. augusztus 31-én a Csete Balázs Középiskolában Morovik Attila alpolgármester megnyitotta a 2011/2012-es tanévet.Beszédében kiemelte az érettségi és a továbbtanulás fontosságát, melyekhez elengedhetetlen a jó tanulmányi eredmény. A tanárok ebben a diákok segítségére lesznek, ám ehhez az ő szorgalmuk, kitartásuk is szükséges- tette hozzá.
Az alpolgármester külön köszöntötte a kilencedikes évfolyamot, akik a hagyományoknak megfelelően esküt tettek a tanévnyitón. Morovik Attila és az igazgatónő is sok sikert kívánt nekik az elkövetkezendő négy évhez, valamint arra kérték a szülőket, legyenek gyerekeik segítségére a középiskolás évek alatt is.
Szeptember 1-jén, csütörtökön a diákok a nyári szünet után visszaülnek az iskolapadba és kezdetét veszi a tanítás.
Kitzinger Adrienn- csepel.hu
fotó: Mizik Zsuzsa
Több alkalommal jelezték a FŐTÁV ügyfelei, hogy a budapesti távhőszolgáltatóra hivatkozva különféle vállalkozások igyekeznek különböző szolgáltatásokért pénzt „kicsikarni” a távfűtött háztartásoktól. A Budapesti Távhőszolgáltató (FŐTÁV) Zrt. felhívja a Fogyasztói figyelmét, hogy semmilyen helyszíni készpénzes szolgáltatása nincs, azaz nem végez egyetlen olyan szolgáltatást sem, amelyért a FŐTÁV szakemberei a helyszínen készpénzt kérnének el! A FŐTÁV kéri a Tisztelt Fogyasztóit, hogy amennyiben ilyen esettel találkoznak, azonnal forduljanak a rendőrséghez.
Dr. Szűcs Panni
