A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJA
2012. JÚNIUS 4.
*„… a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság…’”
2010. évi XLV. törvény a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről
2012. JÚNIUS 3.
PROGRAMOK A KOSSUTH TÉREN
Az Ország Háza az Emléknap alkalmából ismét megnyitja kapuit az érdeklődők előtt. A nap során előzetes regisztráció nélkül, szabadon látogatható a magyar törvényhozás épülete.
Egész napos színes forgatag, határon túli kézműves kirakodóvásár, kóstoló a Kárpát-medence gasztronómiai kincseiből, táncház, bábszínház, kutyasimogató-sátor, irodalmi beszélgetések és zenés programok kicsiknek és nagyoknak egyaránt.
Közreműködik Szalóki Ági és zenekara, a Muzsikás együttes,
a Parno Graszt roma folk zenekar és a Bab Társulat.
18.15
„Divat a Magyar!”
Válogatás a „Gombold Újra! Divat a Magyar” pályázat legjobb kollekcióiból.
2012. JÚNIUS 4.
8.00
ZÁSZLÓFELVONÁS A KOSSUTH TÉREN
Magyarország nemzeti lobogójának katonai tiszteletadással történő felvonása a Kossuth téren.
Közreműködik a Nemzeti Lovas Díszegység, a Magyar Honvédség Támogató Dandár Központi Zenekara és a Budapest Helyőrség.
Az eseményt a Magyar Televízió élőben közvetíti.
10.00
AZ EMLÉKNAP IFJÚSÁGI PROGRAMJÁNAK ÜNNEPI MEGNYITÓJA A MAGYARSÁG HÁZÁBAN
Az eseményen beszédet mond Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
A rendezvényen, amelyet rendhagyó történelemóra követ, külhoni és magyarországi fiatalok vesznek részt.
16.30
HARANGOZÁS HATÁRAINKON INNEN ÉS TÚL
A trianoni békediktátum aláírásának időpontjában magyarországi helyszíneken és külhoni magyarlakta településeken egyszerre kondulnak meg az emlékezés harangjai. A harangzúgást követően az összetartozás almafáinak elültetése Szarvason, „Kárpát-haza” közepén, valamint külhonban Nagyszelmencen, Kisszelmencen, Marosvásárhelyen, Királyhalmán, Csúzán, Szerdahelyen és Őriszigeten.
16.30
MEGEMLÉKEZÉS ÉS DÍSZELŐADÁS SZARVASON
Június 4-én harangozással, a közös gyökereinket szimbolizáló almafa-ültetéssel és koszorúzással emlékezünk Szarvason, a Történelmi Országközép Emlékműnél.
Az érdeklődők 19 órától az "1918 Őszirózsák – Zuhanó repülés" című darabot tekinthetik meg a Szarvasi Vízi Színházban, a Magyar Kanizsai Udvari Színház előadásában.
19.00
DÍSZELŐADÁS A JÓZSEF ATTILA SZÍNHÁZBAN
A zártkörű díszelőadáson Hunyady Sándor: Feketeszárú cseresznye c. darabját mutatják be.
A színházszerető nagyközönség számára a darab októbertől tekinthető meg.
forrás:
Szép számmal gyűltek össze június 2-án reggel a Radnóti Művelődési Ház előtt azok a vállalkozó kedvű csepeliek, akik számára fontos kerületünk tisztasága és tenni is szeretnének ezért. A TeSzedd! országos akció keretében lebonyolított eseményen a Kék, az Eötvös József, a Mátyás Király, a Kölcsey Ferenc és a Móra Ferenc Általános Iskola tanulói és pedagógusai mellett a Fidesz és a Jobbik képviselői is beszálltak a szemétszedésbe.
Seres Enikő tanuló szerint: „Egyedül lehetetlen feladatnak tűnik szemetet szedni és úgy nehezebb is rászánni magamat. Azért tetszik ez az akció, mert amellett, hogy tisztábbá teszem az otthonomat, a hangulat is jó. Szól a zene, mindenki jókedvű és fokozatosan egyre szebb lesz Csillagtelep.”
Az Erdei Óvodák teljes nevelőtestülete az ügy mögé állt: a lelkes óvó nénik a Duna-partot választották a hulladékgyűjtés színhelyéül. A Kis-Duna part különösen közel áll a szívükhöz, hiszen gyakran sétálnak erre az óvodásokkal, akik szóvá is teszik: miért van itt ennyi szemét?
Csillagtelep megtisztításában a Csevak Zrt. munkatársai nyújtottak segítséget az önkénteseknek, minden csapat a vagyonkezelő egy munkatársával közösen dolgozott a szebb környezetért. A munkaeszközökről és a ruházatról – pólóról, sapkáról, kesztyűről – a rendezők gondoskodtak.
A hulladékgyűjtés eredményességét a zsákokkal megpakolt teherautó is mutatta: a résztvevők ennyi szeméttől szabadították meg Csillagtelep utcáit.
Ábel Attila alpolgármester elmondta: a hasonló akciók legnagyobb haszna, hogy felhívják a figyelmet a környezet tisztántartásának fontosságára és arra, hogy ezért mindenki tehet valamit.
A nagy sikerű országos akciót másodszorra rendezték meg, idén több mint százezren regisztráltak a TeSzedd! hivatalos honlapján.
Angel Marianna - Csepel.hu
fotó: Kitzinger Adrienn és Zarándi Bence
Elérkezett a nagy nap: a csepeli Varga Norman június 2-án elstartolt a XXI. kerületből, hogy 50 nap alatt 50 maratoni távot lefutva megérkezzen a XXX. nyári olimpiai játékok színhelyére, Londonba.
A Csepel Plaza parkolójában sokan gyűltek össze, hogy köszöntsék a nem kis feladatra vállalkozó sportembert, köztük volt Németh Szilárd polgármester, Ábel Attila és Morovik Attila alpolgármesterek, valamint 300 iskolás, akik Normant, - futásának első szakaszán- kísérték el a Szent Imre térig. Az esemény bevezetőjén a „Mozdulj!” Közhasznú Egyesület és a CSEFUSZ képviselői is méltatták a nagy feladatára készülő sportolót és eddigi tevékenységét, majd Nagy Ilona, látássérült költőnő szavalta el szívhez szóló verseit, azt követően pedig - jelképesen- fellobbant az olimpiai lángja, és a jelenlévők közösen énekelték el a magyar Himnuszt, miközben 30 galambot is a levegőbe engedtek.
A ceremónia után Németh Szilárd egy startpisztollyal elindította a futókat a Szent Imre tér, majd az ’56-osok tere felé, ahol ünnepélyes keretek között „egész Budapest” útjára bocsátotta a „csepeli Forrest Gumpot”.
Varga Norman, a Nemzeti Ifjúságvédő és Tehetségkutató Egyesület elnöke tehát megkezdte több mint 2000 kilométeres útját, amely Magyarországról indulva érinti Ausztriát, Németországot, Franciaországot, Luxemburgot, Belgiumot, Hollandiát és végcélja Nagy-Britannia fővárosa, London.
A csepeli önkormányzat támogatását is élvező sportembert útja során elkíséri egy komplett stáb is, akik dokumentumfilmet készítenek, valamint egyéb művészettörténelmi és kulturális témájú riportok is megörökítésre kerülnek az 50 nap alatt.
Aki kíváncsi rá, merre tart éppen Varga Norman, vagy a kampányról szeretne többet megtudni, látogasson el a http://www.europafutas.hu oldalra, vagy kövesse Normant a Facebookon a 50 Days 50 Marathons oldalon itt.
Légrádi Gábor
fotó: Kitzinger Adrienn
Tisztelt Csepeli Polgárok!
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata nevében tisztelettel meghívom Önöket a Tamariska-dombon tartandó ünnepségre, melynek időpontja 2012. június 7. 9.00 óra.
Beszédet mond Dr. Fazekas Sándor, Magyarország vidékfejlesztési minisztere.
Minden érdeklődőt szeretettel várok!
Németh Szilárd
Csepel polgármestere
Közös nyilatkozatot fogadott el pénteken Bukarestben az a 15 uniós tagország, amely a kohéziós, azaz felzárkóztatási politika folytatásában érdekelt az Európai Unió következő hét éves költségvetési időszakában.
A kohézió barátai elnevezésű bukaresti csúcstalálkozón a résztvevők elismerték, hogy az unió elmaradottabb térségeinek felzárkóztatására fordítandó támogatási rendszer reformra szorul, de ez szerintük nem járhat a kohéziós alapok csökkenésével. A nyilatkozat szerint a kohéziós politika bebizonyította létjogosultságát, az elmúlt időszakban ezzel 2,4 millió új munkahely jött létre.
A bukaresti tanácskozáson Orbán Viktor miniszterelnök képviselte Magyarországot.
Mint Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség június 2-i hatállyal kinevezett külügyi és külgazdasági államtitkára az MTI-nek kifejtette: Magyarországnak is alapvető érdeke, hogy a felzárkóztatásra fordítható uniós támogatás ne csökkenjen a 2014-2020-as költségvetési időszakban.
"Semmifajta olyan növekedésösztönző politikához nem járulnánk hozzá, amely államadósságokat növel. De a kohéziós politika úgy teremt gazdasági növekedést, hogy nem növeli az államadósságot, ezért a kohéziós politika mellett elkötelezettek vagyunk. Akik itt voltak, a "kohézió barátai" azt szeretnék, hogy a kohéziós politika az unió következő költségvetésében fontos szerepet játsszon. Az uniós források felhasználásának hatékonyságán javítani kell, de ez nem jelentheti a kohéziós források csökkentését" - összegezte Szijjártó Péter.
Az aláíró országok (a 2004 óta csatlakozott uniós államok, valamint Spanyolország, Portugália és Görögország) úgy értékelik: a kohéziós politika egyszerűsítésére és hatékonyságának növelésére egyaránt szükség van.
***
Az informális csoport tavaly jött létre, amikor kiderült, hogy az Európai Unió 2014-2020-as többéves pénzügyi keretében a nettó befizető országok csökkentenék a fejletlenebb régiók felzárkóztatására előirányzott pénzösszegeket. Ez ellen próbálnak egységesen fellépni "a kohézió barátai".
A konferenciát követően Orbán Viktor hivatalában kereste fel Traian Basescut. Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára azt közölte az MTI-vel: a magyar miniszterelnök gratulált a román államfőnek a konferencia időzítéséhez, mert így arra az unió következő hétéves költségvetésének vitája idején, a június 28-29-i Európai Tanács előtt került sor. "A kohéziós politikának, az európai építkezésen túl, fontos érzelmi üzenete is van, hiszen az európai szolidaritás kifejezője, s az egész európai építkezés nagy bajba kerülne a felzárkóztatási politika nélkül" - mondta a miniszterelnök.
Egyetértettek a román államfővel abban, hogy mindkét országnak nagyon fontos, hogy a kohéziós források ne csökkenjenek a következő időszakban.
Az MTI kérdésére, hogy kétoldalú témák is felmerültek-e a Basescu-Orbán találkozón, Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő, a Miniszterelnökség június 2-i hatállyal kinevezett külügyi és külgazdasági államtitkára azt válaszolta: "természetesen, az aktuális kérdéseket is megvitatták, azt már egy négyszemközti találkozón".
Mircea Dusa, a román kormány parlamenti kapcsolatokkal megbízott minisztere a konferencia előtt egy héttel úgy vélekedett, a kohéziós csúcsértekezlet jó alkalom lesz arra, hogy a magyar és a román miniszterelnök tisztázza egymással a Nyirő József újratemetése körüli nézeteltéréseket. Bár a magyar fél már akkor közölte, hogy kétoldalú találkozó nem szerepel napirenden, a román sajtó Orbán Viktor és Victor Ponta kétoldalú találkozójának "elmaradását" a magyar fél elutasításaként értelmezte.
Szijjártó Péter az MTI-nek elmondta, semmilyen hivatalos megkeresés nem érkezett a magyar kormányfőhöz arra vonatkozóan, hogy folytasson kétoldalú tárgyalást a román miniszterelnökkel, de Orbán Viktor mindig készen áll egy ilyen találkozóra.
"Most itt, az elbúcsúzásnál egy rövid kézfogás erejéig váltottak is egy pár szót: Orbán Viktor biztosította Victor Pontát, hogy bármikor, amikor akar vele találkozni, ő készen áll erre. Nem jött ilyen megkeresés, ezért nem is volt ilyen találkozó, viszont a részünkről bármikor lehet" - mondta.
A konferencia végén a bukaresti újságírók a román miniszterelnöknél is rákérdeztek az általuk feltételezett "magyar elutasításra", de Victor Ponta is azt mondta: sem ő, sem a magyar miniszterelnök nem kezdeményezett kétoldalú találkozót, mert mindkettőjüknek fontosabb volt, hogy a kohéziós politika ügyében jussanak közös álláspontra.
(Fotó:MTI - Baranyi Ildikó)
Tavaly márciusban az akkor 23 éves Varga Mihály, pitvarosi illetőségű lakos bement a magyarbánhegyesi kocsmába. Vele volt egy barátja is – már ha ezeknél a véglényeknél helyénvaló az ilyen fogalmak használata. Ittak. A kocsmáros, B. Lajos egy időre hátrament a raktárba. Ekkor Varga Mihály bement a pult mögé, eltett egy doboz cigarettát, és megpróbálta kinyitni a pénztárgépet. A visszatérő B. Lajos meglátta, és szóvá tette mindezt. Varga Mihály ekkor megütötte B. Lajost. A kocsmáros kimenekült az utcára, ahol Varga Mihály utolérte. Egy biliárddákóval agyonverte a földön fekvő embert, akinek többször a fejébe is belerúgott. Majd magához vett négy doboz cigarettát, és távozott.
A Gyulai Törvényszék első fokon nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölésért életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte Varga Mihályt. Tegnap volt a másodfokú ítélethirdetés. Ezen a Szegedi Ítélőtábla Mezőlaki Erik vezette tanácsa életfogytiglan helyett tíz évet szabott ki Varga Mihályra, fegyház helyett azt is börtönben. A minősítést halált okozó testi sértésre változtatták. Az indoklás nagyjából ez volt: a férfi nem akart ölni, csak így sikerült. A bírónak ezen kívül még egy ténykedése volt a tárgyaláson: a meggyilkolt férfi özvegyét rendreutasította, majd kizavarta a tárgyalóteremből, mert az hangosan zokogott.
Ennyi a történet.
És akkor jöjjenek a levonható tanulságok és a kérdések.
Mindenekelőtt azt a kérdést tegyük fel, vajon tényleg el kell-e tűrnie a társadalomnak, és egyáltalán eltűrhető-e, hogy a bírók azt csináljanak, amit akarnak? És most senki ne jöjjön a jogállammal meg a bírói függetlenséggel, mert nem ezekről van szó. A bírói függetlenséget senki sem akarja kétségbe vonni. Az a kérdés, hogy nyilvánvaló alkalmatlanság és a társadalomra veszélyesség esetén miért maradhat bíró a bíró. Az a bíró, aki például tényleges életfogytiglanra ítélte a móri gyilkosságokért Kaiser Edét, aki ott sem volt, vajon miért bíró még? Alkalmatlan és hülye. Ki kell rúgni.
Az a bíró, aki Cozma gyilkosait és Cozma társainak majdnem gyilkosait szintúgy megmentette az életfogytiglantól, sőt egészen nevetséges ítéletet szabott ki, azzal a vérlázító indoklással, hogy a cigányok nem ölni mentek oda, nos, az miért bíró még? Mert ugyan miért is ment oda az a több mint húsz, kigyúrt, kivarrt rohadt kansakál? Babzsákot hajigálni, mi? Száz tanú mondja el, hogy belépésük pillanatától belekötöttek mindenkibe, verekedtek, és az ezektől a véglényektől elvárható módon elviselhetetlenül viselkedtek. Aztán öltek. És öltek volna még… És akkor jön egy taláros „igazságszolgáltató”, és gyakorlatilag rászabadítja őket ismét a társadalomra. A liberális értelmiség meg tapsikol, és arról gagyog, hogy nem számít a társadalom igazságérzete és elvárása. Igen, nekik nem. Nekik ugyanis nem is létező fogalom a társadalom. Ők a legszélsőségesebb individualizmusban hisznek, és a közösség vagy társadalom szó hallatán a revolverükhöz kapnak. Ezen kívül meg vannak róla győződve, hogy ha cigány áll a bíróság előtt, az eleve különleges bánásmódot és eleve enyhébb ítéletet érdemel.
A társadalom meg másképpen gondolja.
Nincs ez másképpen most sem.
Jól jegyezzük meg a Szegedi Ítélőtábla bírájának, Mezőlaki Eriknek a nevét. Ő is egy rohadt gyilkost szabadított rá a társadalomra másodfokon. Tíz évet szabott ki egy emberéletért. Ha ez a Varga Mihály majd jól viselkedik, öt-hat év múlva kint lesz. És ha újra bántani fog valakit, ha ne adj Isten, újra meg fog ölni valakit, akkor Mezőlaki Erik bírót majd oda kell ültetni mellé a vádlottak padjára, mint bűnsegédet. Ugyanez vonatkozik a Sztojkáékat ránk szabadító másik talárosra.
És még valami, csak az igazságérzet és annak meggyalázása végett: Stadler József akasztói vállalkozó annak idején kilenc évet kapott adócsalásért. Zuschlag János emlékeim szerint 70 milliót sikkasztott, abból ötvenet megtérített, hat évet kapott. Egy embert agyonverő véglény tízet kap. Elsőre amúgy életfogytiglant. Ez azért csak felvet két kérdést a végére: tényleg olyan világban élünk, amelyben ennyivel többet ér a pénz, mint az emberélet? S ha a bíróságok és bírók munkájában ekkora a „szórás”, akkor minek tartjuk őket?
Elég volt ebből is. De most már tényleg.
Bayer Zsolt
Tényleges életfogytiglani büntetés kiszabását kérte az ügyész Deme Gáborra és K. Tamásra a Fővárosi Törvényszéken pénteken megtartott tárgyaláson. Magyar György, az áldozatok hozzátartozóinak ügyvédje azt indítványozta, hogy Demét ne csak bűnsegédként, hanem társtettesként, felbujtóként is ítéljék el. Deme Gábor a vádbeszéd közben rosszul lett, mentőt kellett hozzá hívni.
Drámai fordulatokkal telt a per. Reggel Szokolai Gábor ügyész vádbeszédével kezdődött a tárgyalás, amely négy és fél óráig tartott, majd ebédszünet következett. Az ügyész délután kettőkor folytatta volna vádbeszédét, de Deme láthatóan rosszul lett, majdnem leszédült a vádlottak padjáról. Németh Nándor bíró félbeszakította a tárgyalást, s azonnal mentőt hívott. Az elsősegély pár perc múlva megérkezett, s Demét csaknem egy órán át ápolták a tárgyalóterem előterében. Az orvos azt közölte, hogy a rosszullétet Deme felszökött vérnyomása okozta, de gyógyszerek segítségével javítottak a beteg állapotán. Deme ezután meglehetősen kókadtan követte a tárgyalás menetét, de igyekezett odafigyelni az ügyész szavaira. A java pedig még hátravolt! Az ügyész vádbeszéde végén indítványozta, hogy Deme Gáborra és K. Tamásra tényleges életfogytiglani büntetést szabjon ki a bíróság. Az indítványban szerepelt, hogy Demét leghamarabb 30 év után lehessen feltételesen szabadlábra helyezni. Az ügyész még hozzátette: ha Demére rábizonyítható lett volna a felbujtás vádja – ehhez K. Tamás vallomása hiányzott --, ennél is szigorúbb büntetést kér. Ekkor lett vége a tárgyalásnak, és Deme megint rosszul lett. Az őrök karjánál megragadva vezették el a vádlottat a bíróság folyosóján. K. Tamás szintén sápadtan, de tűrhetőnek látszó egészségben hagyta el a tárgyalótermet.
Tudatosan megtervezett gyilkosság
Az ügyész vádbeszédében minden részletre kiterjedően, alaposan végigelemezte a gyilkosságot megelőző napokat és órákat, valamint a tragédiát követő időszakot. A tanúk és a szakértők vallomásai, valamint a gyilkosság perceiről készült hangfelvétel egyértelműen igazolják, hogy a kettős emberölést előre kitervelten, aljas indokból követték el a vádlottak. K. Tamás folyamatosan valótlanságokat állított, amikor egy „csuklás elkövetőről” beszélt, mivel egy másik mondatában egy roma fiatalemberre akarta terelni a gyanút. Ha az állítólagos gyilkos eltakarta az arcát, hogyan ismerhetett rá K. Tamás? A hangfelvételen sem szerepel más, csak a két áldozat és a két vádlott hangja. Az egyik áldozat ráadásul nevén nevezte gyilkosát, K. Tamást. Az a verzió sem állja meg a helyét – egyben éppen a tudatos előkészítésre utal --, hogy K. Tamás azért „kattant be”, mert az iskolában hagyott számítógépét nem kapta vissza. A gyilkosság elkövetése után ugyanis K. Tamás nem a számítógépét vitte magával, hanem az iskolai kamerák szerverét és Takács József aktatáskáját, amelyben a Deme pénzügyi visszaéléseiről szóló dokumentumok voltak. A két vádlott mindezt előre megbeszélte és tudatosan cselekedtek. A tudatos előkészületre vall, hogy K. Tamás csőre töltött fegyverrel és negyven tartalék lőszerrel ment be az iskolába. A gyilkosság pillanataiban sem Deme, sem K. Tamás nem volt fenyegetett helyzetben, miként azt többször hangoztatták. A hangfelvételen jól kivehető, hogy nyugodt hangon beszélgetnek egymással a gyilkosság után is, és együtt hagyták el az iskola épületét.
Deme végig hamisan vallott
Deme folyamatosan hamis vallomást tett a bíróságon és a nyomozó szerveknek, mondta az ügyész. Először K. Tamásra vallott, aztán visszavonta azt. A szerverről azt állította, hogy a Dunába dobta, de ez sem volt igaz. Deme nem rettegett K. Tamástól, mert ennek ellentmond a hangfelvétel, és az is, hogy a gyilkosság előtt szinte félóránként telefonáltak egymásnak egyeztetés végett. Deme ördögi színjátékot űzött, amikor az iskolai megbeszélésen felhívatta magát az utóbb szintén agyonlőtt Papp László tanárral, hogy alibit igazoljon. Amikor másfél órával később a rendőrök a csepeli Tescónál rátaláltak, arra hivatkozott, hogy semmi baj nem volt az iskolában, amikor távozott, erre lett volna bizonyíték Papp László telefonja. Még azt is eljátszotta a helyszínen, hogy meglepte és a letörte gyilkosság híre. Az ügyész utalt rá: ha Deme nem volt K. Tamás tettestársa, akkor logikátlan az a cselekvéssor, amelyet végbevitt. Az ügyész szerint Deme és K. Tamás mindent pontosan kitervelt előre, de nem számítottak az egyik áldozatnál lévő diktafonra, s arra sem, hogy K. Tamás véletlenül meglövi a kezét. Ez a két momentum döntő módon vezetett ahhoz, hogy lebukjanak.
Magyar György, a sértett fél jogi képviselője Deme ügyvédjének, Ruttner Györgynek címezve mondta: „sértetti oldalról tűrhetetlen az a védekezés, amely az áldozatok emberi méltóságát gyalázza”. Jelezte, hogy Ruttner védőbeszéde után viszontválasszal kíván élni. A kettős gyilkosság példátlan bűncselekmény, ezért példátlanul szigorú büntetést kér a bíróságtól. Az ügyvéd szerint Deme Gábort felbujtóként, társtettesként is felelősségre kell vonni.
Csarnai Attila
fotó: Halászi Vilmos
Az 50 Nap, 50 Maraton rendezvénysorozat Londonig tartó futásának rajtját június 2-án, szombaton 12.00 órai indulással rendezik meg Csepelen. A futás elején Csepel 300 éves alapításának tiszteletére iskolások is kísérik a futókat, emiatt a Kossuth Lajos utca – és az itt közlekedő járataink – forgalmában körülbelül 10-15 perces zárásra, várakozásra kell számítani. Amennyiben a lezárás időtartama hosszabbra nyúlna, autóbuszaink körülbelül 12 óra és a futók elhaladásának időpontja között a Kossuth Lajos utca és a Szent Imre tér zárása miatt módosított útvonalon közlekednek, az alábbiak szerint.
A 35-ös autóbuszok Pesterzsébet irányában módosított útvonalon közlekednek, így nem érintik a Karácsony Sándor utca és a Szent Imre tér megállókat; a módosított útvonalon érintett ideiglenes megállók a 36-os, 148-as, 152-es és a 159-es buszok II. Rákóczi Ferenc út, Karácsony Sándor utca H és Szent Imre tér H megállói. Csillagtelep irányában a buszok nem érintik a Szent Imre tér, a Karácsony Sándor utca és a Széchenyi István utca megállókat; az ideiglenes megállók a 71-es autóbuszok Kiss János altábornagy utca, Károli Gáspár utca és Karácsony Sándor utca megállói.
A 36-os autóbuszok Csepel, Csillagtelep irányában módosított útvonalon közlekednek, így nem érintik a Szent Imre tér, a Karácsony Sándor utca, a Széchenyi István utca, Szent István út, a Völgy utca megállókat; az ideiglenes megállók a 71-es buszok Kiss János altábornagy utca, Károli Gáspár utca és Karácsony Sándor utca megállói. Pestszentlőrinc irányában a 36-os buszok forgalmában nincs változás.
A 148-as autóbuszok Csepel, Soroksári rév irányában módosított útvonalon közlekednek, nem érintve a Szent Imre tér, a Karácsony Sándor utca és a Széchenyi István utca megállókat; az ideiglenes megállók a 71-es buszok Kiss János altábornagy utca, Károli Gáspár utca és Karácsony Sándor utca megállói. Kőbánya-Kispest M irányában a 148-as buszok forgalmában nincs változás.
A 151-es autóbuszok mindkét irányban módosított útvonalon közlekednek. Csepel, Határ utca irányában a buszok nem érintik a Szent Imre tér, a Karácsony Sándor utca és a Széchenyi István utca megállókat. Az ideiglenes megállók a 71-es autóbuszok Kiss János altábornagy utca, Károli Gáspár utca és Karácsony Sándor utca megállói. Pesterzsébet irányában a buszok nem érintik a Karácsony Sándor utca és a Szent Imre tér megállókat; a módosított útvonalon érintett ideiglenes megállók a 36-os, 148-as, 152-es és a 159-es buszok II. Rákóczi Ferenc út, Karácsony Sándor utca H és Szent Imre tér H megállói.
A 152-es autóbuszok a Királyerdő út irányában módosított útvonalon közlekednek, nem érintve a Karácsony Sándor utca és a Széchenyi István utca megállókat. Az ideiglenes megállók a 71-es autóbuszok Károli Gáspár utca és Karácsony Sándor utca megállói. Csepel, Szent Imre tér irányában a 152-es buszok forgalmában nincs változás.
A 159-es autóbuszok a Szent László utcai lakótelep irányában módosított útvonalon közlekednek, nem érintve a Karácsony Sándor utca, a Széchenyi István utca, és a Szent István út megállókat. Az ideiglenes megállók a 71-es autóbuszok Károli Gáspár utca és Karácsony Sándor utca megállói. Csepel, Szent Imre tér irányában a 152-es buszok forgalmában nincs változás.
A fenti terelésekre akkor kerül sor, ha a rendezvény időtartama miatt ez szükségessé válik.
A Budapesti Közlekedési Központ célja, hogy a lezárás idején is a lehetőségekhez mérten zavartalan legyen a forgalom. A korlátozások miatti kellemetlenségek miatt ezúton kérjük és köszönjük a közlekedők türelmét és megértését!
Budapest, 2012. június 1.
Budapesti Közlekedési Központ
A BRFK XXI. kerületi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya az elmúlt napokban egy, a köznyelven csak „lakásmaffia” ügyben végzett sikeres felderítést.
2012. május 25-én a kerületi rendőrkapitányságon egy 85 éves férfi tett arra vonatkozó bejelentést, hogy az utcán leszólította egy nő, aki arra hivatkozva, hogy a sértett unokáját ismeri, beszélgetni kezdett vele. A nő kihasználva az idős férfi befolyásolhatóságát, rábírta arra, hogy a hétvégét az ő lakásunkon töltse, amelyet a sértett elfogadott és beült a nő kocsijába. A nő annyira a bizalmába férkőzött az idős úrnak, hogy még arra is sikerült rávennie, hogy a bankban tartott megtakarítását felvegye, mert állítása szerint a pénzintézet csődbe fog menni. Néhány nappal később az idős sértett felvette a bankban tartott 2,5 millió Ft készpénzét, amelyet átadott a nőnek, aki a pénz átvételét követően a kocsijából kitette az idős férfit, majd sorsára hagyva a pénzzel eltávozott. A férfit órákkal később rosszulléte miatt a mentőszolgálat munkatársai szállították kórházba.
A feljelentést követően a csepeli rendőrök azonnal széles körű adatgyűjtésbe kezdtek, amelynek eredményeképpen másnapra azonosították a feltételezett elkövetőket és a több helyszínen egyszerre megtartott házkutatás során újabb bizonyítékok kerültek lefoglalásra.
Ezek alapján a nő és annak férfi társa még 2011. év őszén rábírt egy 70 év körüli, egyedül élő férfit arra, hogy csepeli családi házát jóval áron alul eladja és ezért cserébe másikat vásárolnak neki. A sértettet egy romos épületbe költöztették, pénzét elvették, de néhány hónap múlva ezt a lakást is eladatták vele és ennek árát szintén elvették tőle.
A bűncselekményekkel összefüggésben a BRFK XXI. kerületi Rendőrkapitányság a képen látható Mohácsi Ágoston (38) és Lakatos Ilona Anna (36) budapesti lakosok ellen elfogatóparancsot adott ki.
Kérjük, amennyiben a fenti személyekről, tartózkodási helyükről információval rendelkeznek – névtelenségük megőrzése mellett - hívják a 06-1-424-4612-es telefonszámot, a 06-80-555-111-es „Telefontanút „ vagy a 107 és 112 segélyhívók egyikét.
2012. június 4-én Hároson - azokban az utcákban, melyekre Németh Szilárd polgármester megadta a tulajdonosi hozzájárulást: Barackfa, Fügefa, Körtefa utca - megkezdődik a kivitelezés Csepel teljes körű csatornázásához kapcsolódóan.
Budapest Főváros Önkormányzata és a kivitelező a lakosság megértését és türelmét kéri a munkálatok befejezéséig (várhatóan október 31-ig).
