Imre Erzsébet ízig-vérig csepeli újságíró. 64 éve, 1935-ben született, születése óta Csepelen él.
Általános iskolai tanulmányait a Petőfi Iskolában végezte, a Jedlik-be járt gimnáziumba, ahol 1953-ban érettségizett. Munkás szülei nem tudták vállalni a nappali továbbtanulás költségeit, Imre Erzsébet 1953 szeptemberétől adminisztrátorként kezdett dolgozni. Előbb a Varrógépgyárban, majd 1955-től 1967-ig a Szerszámgépgyárban. Közben 1962-ben sikeresen felvételizett az ELTE Bölcsészettudományi Karára, ahol 1968-ban magyar-történelem szakon diplomát szerzett. Még az egyetem befejezése előtt, 1967-ben a Csepel újsághoz került, ott előbb gépíróként dolgozott, majd 1970-től újságíróként.
Abból a generációból származik, akinek cikkeit, tudósításait csak a tények, az igazság, a jobbítás szándéka formálta. Nagy tudású, precíz krónikása Csepel közelmúlt történelmének, mindig szívesen és értően foglalkozott a fiatal újságírókkal, pályakezdőkkel.
Egyszer hagyta el Csepelt, 1984-1988. között a Központi Sajtószolgálatnál volt olvasó szerkesztő. A sajtószolgálat megszüntetése után visszatért a Csepel újsághoz, amelynél ma is nyugdíjasként aktívan dolgozik.
Az igazság iránti elkötelezettsége, munkássága követendő példa mindenki számára.
Németh Ferenc Csepelen végezte általános és középiskoláit. Tanulmányai befejeztével a Csepel Művekben kezdett dolgozni, szüleivel Csepelen élt. Közben a Csepel Sport Clubban több sportággal ismerkedett és végül az öttusát választotta.
1956-61. között a Csepel SC öttusázója. 1960-ban Rómában megrendezett olimpián Balczó András és Nagy Imre társaként az öttusa csapattal, majd ugyanott egyéni versenyben is aranyérmet szerzett. Csepelről indult töretlen sportpályafutását egy súlyos sérülés törte ketté, de kapcsolata a sporttal nem szakadt meg, hiszen elismert sportvezető, szervező, aki a fiatalok oktatásában, nevelésében is komoly elismerést szerzett.
1964-67. közötti időszakban a Magyar Öttusa Szövetség főtitkára, majd a Csepel SC vívó szakosztályának vezetőedzője., később igazgatója. Rövid ideig külföldön dolgozott, mint vívómester. Hazatérése után ismét a Club vívó szakosztályának elismert vezetője.
1966 áprilisában 60 éves korában nyugdíjba vonult, de azóta is ő vezeti a csepeli vívó szakosztályt. Németh Ferenc sokat tett a csepeli öttusa és vívó sport eredményeinek, színvonalának, elismertségének öregbítéséért. Életét és munkásságát a csepeli sportoló fiatalok érdekeiért áldozta.
Nemzetközi hírű történész. Csepelen munkáscsaládban született 1941. április 2-án. 1964-ben fejezte be egyetemi tanulmányait, majd a Századok című folyóirat szerkesztőségi titkára lett. 1968-tól a Magyar Tudományos Akadémia kutatója. A Nemzetek Közötti Baráti Társaságok Szövetségének alelnökeként – 1988-90 között – sokat tett a nemzetek közötti megértés kibontakozásáért. Eközben szerkesztette a História folyóiratot. Kandidátus (1975), majd akadémiai doktor (1989). A rendszerváltás időszakában két évig művelődési miniszter. 1993-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, 1996-tól az Akadémia elnöke. Egyetemi oktatóként több mint 20 éve vesz részt a fiatal történész nemzedék képzésében. Csepelhez kötődő személy, szülőföldjével ma is élő kapcsolatot tart. Felkérésre többször vett részt kerületünkben társadalmi rendezvényeken.
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán 1948-ban szerzett ének-zene szakos tanári diplomát. Tanulmányait nagy igyekezettel végezte, hamarosan kitűnt szorgalmával, kitűnő eredményeivel, miközben elmélyült önként vállalt hivatástudata, amely életét végigkísérte. Neves tanárai Kodály Zoltán, Bárdos Lajos, akik mint muzsikusok és egyben emberinagyságok állítottak példát elé. Különösen Bárdos tanár úr mély humanizmusa hatott rá. 1956-ban került Csepelre. Először a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában látott el zenepedagógusi feladatokat. Kiemelkedő tehetsége alapján végzett magas színvonalú zenetanári munkája alapján 1958-ban felkérték a Kolozsvári utcai Általános Iskola ének-zene tagozatos képzésének megindítására és vezetésére. Ilonka néni az életét tette fel a hivatására. Elmélyülten tanulmányozta a „Kodály módszer”-t, amely segítségével azután a csepeliek generációit tanította meg az éneklésre, a hangszeres játékra. Humanizmusa, pedagógusi elkötelezettsége erőt adott ahhoz, hogy gyakran 10-12 órán át tanítsa a gondjaira bízott gyerekeket. Számára a tanítás nem ért véget a kicsengetéssel, később is bármikor, bárki fordulhatott hozzá tanácsért, segítségért. Felsorolhatatlan mindazok neve, akik az Ő munkája révén ismerték és szerették meg a zenét. Tanítványaként sok zenész, zenetanár, előadóművész és gyermekét a zene szeretetére nevelő szülő került ki a Kolozsvári Iskolából, akik Magyarországon kívül az egész világba elvihetik a csepeli iskola hírét. Pályája során több ezer gyermekkel megismertette a hangok birodalmát és megszerettette a zene szépségét. Nyugdíjazásáig, 1977-ig mindvégig a „Kolozsvári”-ban tanított, majd 9 évig járt vissza az iskolába, hogy együtt énekeljen a gyermekeivel és fogja kezüket a hangszeren. Munkájától, hivatásától azóta sem tudott megválni. Ma is önzetlenül és fáradhatatlanul tanítja a gyerekeket szolmizálni, zenét és embert szeretni. 1997-ben Csepeli Gyermekekért kitüntetést kapott, amelynek megünneplésére az iskola közel 200 volt növendéke gyűlt össze.
Hosszú pedagógusi pályája során komoly életművet, maradandót alkotott.
Kovács József Csepelen született 1946. május 21-én. Az általános iskola elvégzése után autószerelő szakmai képesítést szerzett és a Csepel Művekben dolgozott. A Magyar Televízió 1967-ben szervezett táncdalfesztiválon első helyezést ért el. Elvégezte a Színház és Filmművészeti Főiskolát. Számos nemzetközi TV gálaműsorban dolgozik, majd 5 éven át az Operett Színház tagja. 1987-ben a német és osztrák művészek és közéleti személyeknek – a kultúra ápolásáért, az országért tett szolgálatokért – adományozható „LOVAG” címet kapott. 1989-ben megfelelő nemzetközi hírnévvel hazatért azért, hogy mindent amit megtanult művészként a világban, azt Magyarország javára kamatoztassa. Megalapítja az Interoperett társulatot, amely évente 120 operett gálaműsort ad a Pesti Vigadóban, ugyanitt 7 alkalommal rendezte meg az Újévi koncertet a Magyar televízióval. Saját sorsából kiindulva igyekszik lehetőséget teremteni fiatal tehetséges művészeknek a pályakezdésben, illetve a lehetséges karrier elindításában.
A Magyar-Osztrák Baráti Társaság alelnöke.
A művészet terén kifejtett értékteremtő tevékenysége mellett sokat tett Csepel kulturális életének fejlesztéséért, a helyi tehetségek támogatásáért, s ezzel maradandót alkotott.
A közel két évtizeden át a Csepel SC színeiben versenyző Kőbán Rita Atlantában olimpiai aranyérmet nyert.
Példaértékű kitartása, a sport és az egészséges életmód iránti elkötelezettsége, tevékenysége követendő példa minden korosztály számára.
A Csepel SC színeiben versenyző Kolonics György párjával Horváth Csabával az elmúlt évek egyik legsikeresebb magyar férfi kenusa volt. 1993-as világbajnokságon nyerte kenu párosban első aranyérmét, majd Duisburgban a rekordnak számító 5 arany után az atlantai olimpián 500 méteren szerzett olimpiai aranyéremmel koronázta meg pályafutását.
Hosszú évek eredményes munkája, példamutató sportolói magatartása minden sportolónak és fiatalnak követendő példa lehet. Fiatalon érte a tragikus halál, mely egész Csepel és a sportkedvelők számára feldolgozhatatlan veszteség.
A Csepel SC színeiben versenyző Horváth Csaba párjával Kolonics Györggyel az elmúlt évek egyik legsikeresebb magyar férfi kenusa. 1993-as világbajnokságon nyerte kenu párosban első aranyérmét, majd Duisburgban a rekordnak számító 5 arany után az atlantai olimpián 500 méteren szerzett olimpiai aranyérem koronázta meg pályafutását.
Kiemelkedő tehetségű, példamutató sportoló.
Az első munkásigazgató a Csepel Művekben, aki 26évesen már a Golyóscsapágy Gyár vezetője volt. A munka, a Gyár volt az élete, ahonnan megrendült egészsége miatt 1975-ben ment nyugdíjba. Legendás munkabírása, szorgalma, szakmaszeretete példamutató minden korosztály számára.
Méltán nevezhetjük az öttusa sport történetének legnagyobb alakjának az ötszörös világ, kétszeres olimpiai bajnok versenyzőt, aki Csepel színeiben aratta sikereit. Nemcsak egy kerület, de egy ország példaképe, hihetetlen kitartása, erkölcsi szilárdsága, elkötelezettsége okán.
