a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által kiírt
„Otthon Melege Program”
-
„Társasházak energia-megtakarítást eredményező korszerűsítésének, felújításának támogatása” alprogram ZFR-TH/15 kódszámú pályázathoz szükséges önerő támogatására
2015
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) pályázatot ír ki, melynek keretében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által meghirdetett „Otthon Melege Program” - „Társasházak energia-megtakarítást eredményező korszerűsítésének, felújításának támogatása” alprogram ZFR-TH/15 kódszámú pályázatához (a továbbiakban: központi pályázat) szükséges önerő kiegészítésében kíván segítséget nyújtani.
Az Önkormányzat a támogatást azon lakóépületek tulajdonosai részére nyújtja, akik indulni kívánnak az „Otthon Melege Program” - „Társasházak energia-megtakarítást eredményező korszerűsítésének, felújításának támogatása” alprogramhoz tartozó ZFR-TH/15 kódszámú pályázaton.
A ZFR-TH/15 kódszámú pályázat feltételeiről szóló tájékoztató a http://www.kormany.hu oldalon megtalálható, illetve jelen pályázati kiírás mellékletét képezi. Az ehhez tartozó végleges Pályázati Felhívás és Pályázati Útmutató csak később lesz elérhető, melyre tekintettel az Önkormányzat fenntartja a jogot jelen pályázati felhívás módosítására.
A rendelkezésre álló keretösszeg bruttó 130.000.000 forint.
A pályázó szervezeteknek teljes mértékben meg kell felelniük a központi pályázat Pályázati Feltételrendszerének.
Ennek megfelelően a pályázati konstrukció keretében a 22/2014. (III.13.) KIM rendelet a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról alapján az alábbi szervezetek pályázhatnak:
692 Gazdálkodási formakóddal rendelkező szervezetek – Társasházak
593 Gazdálkodási formakóddal rendelkező szervezetek – Lakásszövetkezetek
A pályázaton való részvétel feltétele az összes tulajdoni hányadnak több mint 51%-ával rendelkező tulajdonostársak támogatása.
A pályázat keretén belül kizárólag több mint 4, de maximum 60 lakással rendelkező, 1946. után épült, de 2006. december 31. napjáig kiadott építési engedély alapján épült távfűtéssel, házközponti fűtéssel illetve lakásonként egyedi fűtéssel rendelkező lakóépületek tulajdonosi közösségei igényelhetnek támogatást.
A támogatás igénylés a központi pályázati kiírás önerejének kiegészítésére nyújtható be. A támogatás formája vissza nem térítendő önkormányzati támogatás, mely a központi pályázat keretében történő elszámolás elfogadását követően kerül kifizetésre. Ennek részleteit az önkormányzat és a Kedvezményezett között kötendő Támogatási szerződés részletezi. A támogatás mértéke a szükséges önerő 25-50%-a lehet, de lakásonként maximum 162.500 - 325.000 Ft (a %-os támogatási arány függvényében).
A támogatható tevékenységek körét a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által kiadott és jelen önkormányzati felhívás mellékletét is képező, a központi pályázathoz tartozó „Pályázati feltételrendszer” elnevezésű dokumentum 5., 6. és 7. pontja tartalmazza.
A pályázat kizárását eredményezi, ha a pályázatot nem a támogatásra jogosult, vagy annak hivatalos képviselője nyújtotta be.
Felhívjuk a pályázók figyelmét, hogy ugyanazon megvalósítási helyszínre vonatkozóan csak egy pályázat részesíthető támogatásban. Ugyanazon megvalósítási épületre/épületrészre vonatkozó pályázat benyújtása csak a korábban beadott pályázat visszavonása vagy kizárása esetén fogadható el.
Önkormányzati önerő támogatás nem adható abban az esetben, ha a homlokzati hőszigetelés mellé nem társul nyílászáró csere.
A Kedvezményezett a támogatás folyósításának előfeltételeként vállalja, hogy Budapest Főváros XXI. Kerület Csepel Önkormányzatával vagy az Önkormányzat által megbízott, önkormányzati tulajdonú társasággal együttműködik, részükre a szükséges felvilágosítást megadja, az iratbetekintés lehetőségét és a helyszín megtekintését folyamatosan biztosítja.
Ez alapján Kedvezményezett különösen vállalja az alábbiakat:
a kivitelezés folyamatának mindenkori ellenőrizhetőségének biztosítását,
az önkormányzati támogatás felhasználásával kapcsolatos valamennyi nyilvántartás, számla, pénztárbizonylat, kimutatás ellenőrzésének biztosítását,
minden olyan okiratba történő betekintés biztosítását, mely a megállapodás teljesítését érintheti.
A Kedvezményezett a támogatás folyósításának előfeltételeként vállalja továbbá, hogy a Csepeli Városfejlesztési és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. „b.a.”-val, mint az Önkormányzat támogatásában nem részesülő szakmai partnerével a projekt sikeres és eredményes végrehajtása érdekében együttműködik a Támogatott és az Önkormányzat között kötendő támogatási szerződésben részletezettek szerint (pl.: projektmenedzsment ellátása, beszerzési és közbeszerzési eljárások lebonyolítása.)
Nem nyújtható támogatás:
a) megkezdett beruházáshoz;
b) olyan beruházáshoz, melynek műszaki tartalma a támogatható tevékenységek köre fejezetben meghatározott tartalommal nem azonosítható, az azokhoz kapcsolódó feltételeknek nem tesz eleget;
c) olyan épület korszerűsítéséhez, mely nem felel meg a pályázattal érintett épületek köre fejezetében meghatározott kritériumoknak;
d) olyan épület korszerűsítéséhez, melynek állékonysági problémája van.
Nem nyújthat be pályázatot az a pályázó, amely:
a) lejárt esedékességű, 60 napot meghaladó adó- vagy adók módjára behajtható köztartozással bír, kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett, illetve akinek az Európai Unió tradicionális saját forrásai címen tartozása van;
b) magyar adószámmal nem rendelkezik;
c) nem tartozik a pályázó szervezetek köre fejezetben felsorolt pályázni jogosultak körébe;
d) a pályázat kiírásában, értékelésében és elbírálásában részt vesz;
e) ellene az Európai Bizottságnak valamely támogatás visszafizetésére kötelező határozata van érvényben, továbbá azon pályázó, aki a pályázat benyújtását megelőzően az államháztartás alrendszereiből, az Európai Unió előcsatlakozási eszközeiből, vagy a strukturális alapokból juttatott valamely támogatással összefüggésben a Támogatói Szerződésben vállalt kötelezettségét neki felróható okból nem teljesítette, kivéve vis maior esetét;
f) az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben (továbbiakban Ávr.) foglaltak alapján a pályázat befogadásának feltételeként nem tesz írásbeli nyilatkozatot annak tudomásul vételéről, hogy lejárt esedékességű, meg nem fizetett köztartozás esetén, a köztartozás megfizetéséig a támogatás a Támogatottat nem illeti meg, illetve visszatartásra kerül, és a meg nem fizetett köztartozás összegét a Kincstár az állami adóhatóság számláján jóváírja. A Támogatottat a köztartozással csökkentett összeg illeti meg, a visszatartott költségvetési támogatásnak megfelelő összegű köztartozás az átutalással megfizetettnek minősül;
g) a korábbi években meghirdetett bármely Minisztérium által, illetve további állami költségvetési forrásból finanszírozott, valamint európai uniós forrásból finanszírozott energiatakarékossági programban támogatást nyert, de támogatásától a Támogatási Szerződés megkötésétől számított 5 éven belül a pályázó hibájából eredően az NFM vagy jogelődje elállt, vagy a beruházást a pályázó önhibájából nem valósította meg;
h) a pályázat benyújtását megelőző 10 évben a pályázatban jelölt műszaki tartalommal pályázaton és a beruházás helyeként megjelölt ingatlan vonatkozásában támogatást nyert el.
A pályázatok benyújtására és bírálatára 2 körben kerül sor.
Első kör
Benyújtás
Az első körben egy előzetes jelentkezés történik, melyben a pályázó nyilatkozik, hogy:
indulni kíván a ZFR-TH/15 kódszámú pályázaton;
megfelel a ZFR-TH/15 kódszámú pályázathoz tartozó pályázati feltételrendszerben leírt követelményeknek;
mekkora mértékű %-os támogatást kíván az önerejének kiegészítésére igénybe venni.
a ZFR-TH/15 kódszámú pályázat beadásához szükséges előkészítési költségeket viseli;
az Önkormányzat által igényelt támogatás feltételeit elfogadja.
Elbírálás
A kiíró előnyben részesíti azokat a pályázatokat, amelyek esetében a százalékos önkormányzati támogatási igény alacsonyabb. Tekintettel arra, hogy ebben a körben a beruházás konkrét összege még nem ismert, így kiíró az önkormányzati hozzájárulás összegét lakásonként a maximális 162.500 - 325.000 Ft-tal kalkulálja (a %-os igényelt támogatási arány függvényében).
A beérkezett pályázatok az önkormányzati támogatási igény százalékos mértékétől függően kerülnek rangsorolásra (ugyanakkora támogatási igény esetén a korábban beérkezett pályázat élvez előnyt).
A pályázók az így kialakított sorrendben, a 130.000.000 Ft-os keret kimerüléséig kapnak az Önkormányzattól egy nyilatkozatot, melyben Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata kijelenti, hogy amennyiben pályázó a második körben benyújtja a beruházás költségvetését és azt a bizottság szakmailag megalapozottnak találja, akkor az abban szereplő önerőt az első körben meghatározott 25-50%-os mértékben, de lakásonként maximum 162.500 - 325.000 Ft-tal a meghatározott feltételek szerint támogatni fogja.
Azon pályázatok, melyek a sorba állítás miatt nem férnek bele a 130.000.000 Ft-os keretbe, egy pótlistán kapnak helyet. Ők akkor kaphatnak az Önkormányzat által kiadott nyilatkozatot a támogatásról, ha a második körben, az előttük sorban álló pályázatok elbírálása után marad fedezet. Azonban ehhez nekik is szükséges a 2. körre történő pályázat beadása.
A bírálatokkal szembeni jogorvoslatra nincs lehetőség.
Határidő
A pályázat benyújtásának határideje 2015. február 3. 12:00
A benyújtási határidőig a pályázónak önkorrekcióra van lehetősége.
Benyújtás helye és módja
A pályázatokat magyar nyelven, papír alapon és elektronikusan (CD-re kiírva, az adatlapot excel formátumban) a Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata portáján lehet leadni a megadott határidőig (cím: 1211 Budapest, Szent Imre tér 10).
A borítékra kérjük, írják rá a „Társasházak energia-megtakarítást eredményező korszerűsítésének, felújításának támogatása” alprogramhoz szükséges önerő támogatására I. kör” szöveget.
Csatolandó dokumentumok
a képviseleti jogosultság igazolása;
1. körös pályázati adatlap (a felhívás mellékletét képezi);
nyilatkozat a ZFR-TH/15 kódszámú pályázaton történő indulásról (a felhívás mellékletét képezi);
nyilatkozat a ZFR-ZH/15 kódszámú pályázathoz kapcsolódó pályázati feltételrendszerben foglaltaknak való megfelelésről (a felhívás mellékletét képezi);
nyilatkozat a ZFR-TH/15 kódszámú pályázat beadásához szükséges előkészítési költségek biztosításáról (a felhívás mellékletét képezi);
nyilatkozat az Önkormányzat által igényelt támogatás feltételeinek elfogadásáról (a felhívás mellékletét képezi);
közgyűlési határozatról készült eredeti jegyzőkönyv
Második kör
Benyújtás
A második körben benyújtásra kerül:
a tervezett beruházás költségvetése, mely alapján a pontos önkormányzati támogatás összege meghatározható;
valamint a pályázó nyilatkozata, hogy az Önkormányzat támogatása esetén benyújtja a ZFR-TH/15 kódszámú pályázatot.
Elbírálás
A beküldési határidőig beérkezett pályázatok elbírálása az első körben meghatározott sorrend alapján történik. Ezt követően történik a pótlistán szereplő pályázatok elbírálása, amennyiben azok is határidőre beküldésre kerültek.
A pályázatok pozitív elbírálása esetén az Önkormányzat nyilatkozatot állít ki, melyben kijelenti, hogy a ZFR-TH/15 kódszámú pályázathoz kapcsolódóan a pályázóra háruló önerő 25-50%-át, de lakásonként maximum 162.500 – 325.000 Ft-ot biztosít. A nyilatkozatban kerül megnevezésre a támogatás pontos összege. A nyertes pályázók feltételes ígérvényt kapnak az elbírálás során megállapított önrész támogatás biztosításáról. A támogatásra jelölt pályázó csak a központi pályázat kedvező elbírálása (elszámolási dokumentáció elfogadása) esetén részesülhet az önkormányzat által megítélt önerő támogatásban. A pályázó a 2015. március 9-én nyíló ZFR-TH/15 kódszámú pályázathoz kizárólag a második körben kiállított nyilatkozatot (ígérvényt) használhatja fel az önerő igazolására.
A bírálatokkal szembeni jogorvoslatra nincs lehetőség.
Határidő
A második körös pályázat benyújtási határideje 2015. március 04. 12:00
A benyújtási határidőig a pályázónak önkorrekcióra van lehetősége.
Benyújtás helye és módja
A pályázatokat magyar nyelven, papír alapon és elektronikusan (CD-re kiírva) a Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata portáján lehet leadni a megadott határidőig (cím: 1211 Budapest, Szent Imre tér 10). Az adatlapot és a beruházás költségvetését excel formátumban is csatolni kell.
A borítékra kérjük, írják rá a „Társasházak energia-megtakarítást eredményező korszerűsítésének, felújításának támogatása” alprogramhoz szükséges önerő támogatására II. kör” szöveget.
Csatolandó dokumentumok
2. körös pályázati adatlap (a felhívás mellékletét képezi);
beruházás költségvetése a ZFR-TH/15 kódszámú pályázat előírásainak megfelelően;
nyilatkozat a ZFR-TH/15 kódszámú pályázat kiíró felé történő benyújtásáról (a felhívás mellékletét képezi).
A pályázókat pályázati díj nem terheli.
9. Támogatás módja
Pályázó az Önkormányzattal kötendő Támogatási szerződés megkötésére a központi pályázathoz kapcsolódó támogatási szerződés aláírását követően jogosult. Az önkormányzat a megítélt önerő támogatást kizárólag akkor folyósítja, ha Kedvezményezett a ZFR-TH/15 kódszámú pályázatban foglalat vállalásokat elvégezte és azzal sikeresen elszámolt. Ezt az állami támogatás elszámolásának elfogadásával kell bizonyítania.
Az Önkormányzat ezt követően egy összegben átutalja a támogatást a nyertes pályázó részére, a korábban az Önkormányzat és a pályázó által megkötött támogatási szerződésben foglaltaknak megfelelően.
10. Bíráló bizottság
A beérkezett pályázatokat az Önkormányzat Képviselő-testülete által kijelölt ad hoc bizottság /továbbiakban: bíráló bizottság/ szakértők bevonásával értékeli.
Pályázó a bizottság által meghozott támogatói döntéstől Kedvezményezettnek tekintendő. A pályázatkezelés során kizárásra kerül az a pályázó, aki a pályázat szakmai, pénzügyi tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis adatot szolgáltatott a pályázat benyújtásakor, és ez hitelt érdemlően bebizonyosodik.
A Képviselő-testület által kijelölt bizottság a meghozott döntésről a pályázókat írásban tájékoztatja.
11. Egyéb rendelkezések
Amennyiben a pályázó a megnyert projektet nem tudja az állammal kötött Támogatási Szerződésnek megfelelően megvalósítani és az elnyert állami támogatással elszámolni, úgy az Önkormányzat által megítélt támogatás – a támogatási szerződés rendelkezései szerint – nem folyósítható.
Borult, párás, esős idő lesz kedden is. Figyelmeztetés: a köd sok helyen komoly gondot okozhat.
Kedden túlnyomóan borult, párás, helyenként tartósan ködös idő várható, legfeljebb északnyugaton szakadozik fel rövid időre a felhőzet. Napközben szitálás bárhol lehet, majd késő délutántól dél, délnyugat felől egyre több helyen alakulhat ki eső. Általában mérsékelt marad a légmozgás, csak északnyugaton élénkül meg a déli szél.
A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 0 és 5 fok között valószínű, a legmagasabb nappali hőmérséklet 4 és 9 fok között alakul.
Figyelmeztető előrejelzés kedd éjfélig
Hétfőn az alkalmazott kritériumoknak megfelelő veszélyes időjárási jelenség nem valószínű. Estétől több helyen párássá, ködössé válik a levegő, legkevésbé ez az Észak-Dunántúlon valószínű.
Kedden napközben a legtöbb helyen javulnak a látási viszonyok, de az Északi-középhegység vidékén akár tartósan meg is maradhat a köd.
Távolabbi kilátások szerdától szombatig
Erősen felhős vagy borult, párás időre számíthatunk, több alkalommal, több helyen valószínű eső, esetleg szombaton a Dunántúl nyugati részén havas eső is lehet.
Jelentős mennyiségű, legalább napi 5 milliméter csapadék az ország területének 30 százalékán valószínű.
A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 0 és 5 fok között alakul, a legmagasabb nappali hőmérséklet többnyire 5 és 10 fok között várható, szombaton 1-2 fokkal már hűvösebb lehet.
MNO
A csepeli önkormányzat a magyarországi németek elhurcolásának emléknapja alkalmából január 19-én tartott megemlékezést a polgármester hivatal falán elhelyezett emléktáblánál.
A Német Nemzetiségi Gimnázium műsora után emlékező beszédet mondott a Csepeli Német Nemzetiségi Önkormányzat képviseletében Hajdu-Nonn Nikolett, önkormányzati képviselő. Hangsúlyozta, hogy Magyarország és a németség története közel ezer éve egybefonódik s a közös történelmünk során a békés együttélés és a háborúskodások váltották egymást.
Kiemelte: „1945 márciusától kezdődően került a viták középpontjába a magyarországi németek kollektív bűnösségének problémája. 1945. december 22-én a Magyar Minisztertanács heves és hosszú vita után fogadta el a kitelepülésről és jogfosztásról szóló kormányrendeletet. A rendelet értelmében a Németországba történő költözésre köteleztek mindenkit, aki az 1941. évi népszámlálás alkalmával német nemzetiségűnek vagy német anyanyelvűnek vallotta magát. Két és fél évig húzódó telepítések során mintegy 170 ezer sváb kényszerült elhagyni szülőföldjét. Az 1941-ben még közel félmilliós magyarországi németség száma a háborús veszteség, a menekülés, és a kitelepítések következtében 220 ezer fővel csökkent. A svábság kitelepítésével az ország legeredményesebb mezőgazdasági termelőit és iparosait vesztette el” – tette hozzá a képviselő, majd Nick József visszaemlékezéseiből olvasott fel részletet.
Az emléktáblánál koszorút helyezett el a csepeli önkormányzat nevében Borbély Lénárd polgármester, Ábel Attila és Morovik Attila alpolgármesterek, dr. Szeles Gábor jegyző, dr. Vincze Anikó aljegyző, a Magyar Országgyűlés képviseletében Németh Szilárd országgyűlési képviselő munkatársa, a Fővárosi Német Nemzetiségi Önkormányzat tagjai, a Csepeli Német Nemzetiségi Önkormányzat képviselői, a Fidesz–KDNP tagjai, a Jobbik Magyarországért Mozgalom képviselői, az Együtt-PM csepeli frakciójának képviselői, valamint a jelenlévő civil szervezetek, egyesületek képviselői és a megemlékezők.
AZS
Fotó: Tóth Beáta
2015. január 19-étől lehet pályázni Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata tulajdonát képező, nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti jogára.
A részletes kiírás, a pályázati feltételek és a pályázati adatlap elérhetők ide kattintva.
A budapesti gettó felszabadításának 70. évfordulója alkalmából tiszteleg az áldozatok és a túlélők emléke előtt, hitet téve a mellett, hogy Magyarországon "még egyszer hasonló szörnyűségek ne fordulhassanak elő" - írta vasárnap eljuttatott közleményében az Igazságügyi Minisztérium.
"A múlttal szembenézve Magyarország összefog annak érdekében, hogy országunkban semmilyen nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséghez tartozó személy ne szenvedhessen el jogsérelmet" - írták, hozzátéve: az alaptörvény a biztosíték arra, hogy az emberi méltóság és az emberi jogok egyenlően és elidegeníthetetlenül illessenek meg mindenkit.
A tájékoztatás szerint a budapesti gettó felszabadításának 70. évfordulója alkalmából a Dohány utcai zsinagógában tartott vasárnapi megemlékezésen Trócsányi László igazságügyi miniszter képviselte a kormányt.
Trócsányi László koszorút helyezett el a zsinagóga Wesselényi utcai falánál, ahol egykor a gettó fala húzódott, majd főhajtással rótta le kegyeletét valamennyi, életétől és szabadságától jogellenesen megfosztott ember emléke előtt.
Vasárnap gyászmegemlékezést tartottak az évforduló alkalmából a Dohány utcai zsinagógában. Beszédet mondott Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke, Frölich Róbert, a Dohány utcai zsinagóga főrabbija, Verő Tamás rabbi, valamint Vlagyimir Nyikolajevics Szergejev budapesti orosz nagykövet.
Az eseményen részt vett mások mellett L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára.
Szentmisét tartottak a magyarországi németek elhurcolásának emléknapja alkalmából január 18-án a Csepel-Belvárosi Kisboldogasszony Templomban.
Krammer András diakónus szentbeszédében János evangéliumából Keresztelő János példáján keresztül a küldetésről szólt, majd kiemelte Áder János köztársasági elnöknek a mai napon Dunabogdányban felolvasott köszöntőjét.
A diakónus hangsúlyozta, hogy van mire emlékeznünk, hiszen azokon a településeken, ahová németeket telepítettek be, ott felvirágzott a környék. „Hittek a munkájukban és hittek a jövőben. Amit nehéz munkával megteremtettek, azt egyik napról a másikra elvették tőlük. Érdemes odafigyelnünk más nemzetiségűekre és megbecsülnünk azokat, akik szorgalommal felemelik nemcsak a saját családjukat, hanem az egész közösséget, az egész országot” – tette hozzá a diakónus.
A misén a csepeli önkormányzat képviseletében Ábel Attila alpolgármester vett részt.
Az Országgyűlés 2013. december 17-én nyilvánította a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapjává január 19-ét, arra emlékezve, hogy 1946-ban ezen a napon hagyta el Magyarországot az elüldözött német lakosokat szállító első vonatszerelvény. Az Országgyűlés határozatában hangsúlyozta, tisztelettel adózik mindazok emléke előtt, akiket a második világháború után a kollektív bűnösség igaztalan vádja és elve alapján üldöztek és hurcoltak el.
AZS
Fotó:
Halászi Vilmos
A Csepeli Mosolygó Dalkör Kulturális Hagyományőrző Egyesület idén először január 17-én tartotta zenés-táncos jubileumi műsorát a Radnóti Miklós Művelődési Házban. Kovács Kati egyik magyar slágerének, a „Hull a hó a kéklő hegyeken…” című zenés dínom-dánom rendezvényen többek között fellépett Madarász Katalin és Pálfi Péter.
A Csepeli Mosolygó Dalkör Péter Anna művészeti vezető főszervezésével egy éve, havonta rendezi meg nótakedvelőknek zenés alkalmaikat a művelődési házban. A mostani teltházas programot a dalkör tagjai a tavalyi évi válogatásokból állították össze, melyben a közönség megelégedésére szerepelt a kórus által előadott népdalok, magyar nóták, operett és táncdalok. Nagy sikere volt Nagy János dallamfüttyös fellépésének, aki különleges technikával fütyölte el a nosztalgikus slágereket.
A szép számú nézők jó hangulatát növelte Madarász Katalin magyar nótaénekesnő és népdalénekes közreműködése magyar és cigány nótákkal, valamint népdalokkal. Az őt követő Pálfi Péter magyar nótát és táncdalokat énekelt.
A zenés programot Turucz Jázmin meglepetés unoka kedves versmondásával színesítette.
A nótaszeretők a műsor után is kedvükre tölthették idejüket, mivel estig tartó élőzene, tánc és mulatság várta a résztvevőket.
A jubileumi műsorban fellépett még Kerekes Katalin, Ihász Sándor, Kemény Ági, Farkas Melánia, valamint Cselényi László zongorán és Nagy Imre harmonikán játszott.
AZS
Fotó: Tóth Beáta
Szerénynek kell lenni, mint az ibolya - mondta a miniszterelnök annak kapcsán, hogy a forintosítás miatt elismerően szólnak kormányáról külföldön. Orbán Viktor a közrádióban egyértelművé tette, a döntés miatt a választókat illeti az elismerés, és Matolcsy György jegybankelnököt.
Egyértelművé tette, hogy a fogyasztási hitelekről az ügyfeleknek a bankokkal kell tárgyalniuk, és ebben a kormány szerinte legfeljebb mediátor lehet, ügydöntő semmiképp. Beszélt arról is, céljuk, hogy ha az államadósságnak minél kisebb része legyen külföldi valutában, ezért szorgalmazzák továbbra is a lakossági állampapír-vásárlást. Szót ejtett arról is, az üldözöttekre igent mondanak, de nem szeretnék, hogy Magyarország a megélhetési bevándorlók célországa legyen.
Ilyenkor kell szerénynek lenni, mint az ibolya, mert a tények magukért beszélnek – így reagált Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában arra, hogy külföldi lapok dicsérik a magyar kormányt a frankhitelek kiváltása miatt.
Hozzátette: nem lenne helyes, ha dicsérgetnék magukat. Szerinte, ha valakit itt elismerés illet, az a választópolgárok azon közössége, mely 2010-ben és 2014-ben is hatalmas felhatalmazást adott a kormánynak. Így az az ilyen unortodoxnak mondott, szokatlan, rendkívül sok pénzügyi érdekcsoport és bank érdekével szemben is képes lehetett arra, hogy az emberek javát szolgáló döntéseket hozzon. (…) Kevés a politikusok szándéka, ha nincs mögötte egy elementáris, népi, tömeges felhatalmazás – jegyezte meg.
Ennek azonban van egy korlátja, hiszen a bankoknak talpon kell maradniuk – hívta fel a figyelmet a kormányfő, aki szerint bonyolult politika ez. Megemlítette Matolcsy György jegybankelnököt, akinek szerinte mindannyian elismeréssel tartozunk. Hiába terjesztették volna elő ugyanis a forintosításról szóló törvényt, ha ezután a Magyar Nemzeti Bank nem biztosít devizát a bankoknak, hogy azonnal azon az áron lefedezhessék többletkiadásaikat. A jegybank közreműködése és nagyon bátor lépése nélkül ma nem beszélgethetnénk eredményről – szögezte le.
Kifejezetten tárgyalásos helyzet van, a bankoknak és a devizahiteleseknek most tárgyalniuk kell. Az ingatlan-devizahitelt a kormány megoldotta, a bírósági ítéletek itt egyértelmű helyzetet teremtettek. A fogyasztási hitelek esete azonban nem ez az eset, ott a bankoknak sem érdeke, hogy olyan állapotok legyenek, mint amelyek most kirajzolódnia látszanak. A kormánynak ebben a kérdésben mediátor szerepe lehet, semmiképpen sem ügydöntő. Azért nem, mert a bírósági ítéletek kimondták, hogy az árfolyamkockázatot a hitelfelvevőnek kell viselnie – mondta Orbán Viktor.
Ekkor lépett hirtelen a kormány, és azt mondta, hogy most rögzítsük az árfolyamot, nehogy később elszaladjon, és az emberek kiszolgáltatott helyzetbe kerüljenek. Az állam ezt meg tudta tenni az ingatlanok esetében, viszont az autó- és minden más fogyasztási hitel esetében a bankok és az ügyfelek tárgyalásától remélhetünk eredményt – ismételte meg.
Józan ész és patrióta lelkület
Annak kapcsán, hogy Surányi György volt jegybankelnök azt javasolta, ne csak euróban, hanem más devizában is kellene tartani az államadósságot, azt mondta: kétségkívül van ebben igazság, de az államadóssággal foglalkozó szakemberek a mostani állapotot elfogadhatónak tartják, és nem tud arról, hogy szélesíteni akarnák a valutakosarat.
Ugyanazt várja el a pénzügyi területen dolgozó szakemberektől, mint amit magával szemben is elvár, ha az ország ügyeiről van szó, akkor józan észt és patrióta lelkületet, ez kell legyen az iránytű – hangoztatta a kormányfő.
Elismerte: az jobb lenne az országnak, ha az államadósságnak minél kisebb része „állna fenn külföldi valutában”. Az utóbbi négy évben a külföldi valutában, jellemzően euróban fennálló államadósság aránya csökkent, és szándékunk, hogy ezt tovább csökkentsük. Ez azt jelenti, ha lejár egy hitelünk, és azt nekünk ki kell fizetni, akkor mi inkább a magyar lakossághoz fordulunk, őket győzzük meg arról, hogy vásároljanak állampapírt, az ő forintjukat váltsuk át euróra, és így fizessük ki az államadósságot. Jussunk el oda, hogy egyre fogyatkozó, a végén már jelentéktelen hányada legyen az államadósságnak külföldi valutában – magyarázta a miniszterelnök, aki felhívta a figyelmet arra: volt olyan év, amikor nem vettünk fel hitelt valutában, csak a lakosságtól forintban. Ez szerinte komoly bravúr volt, ami szintén Matolcsy György nevéhez kötődik.
Van a szívünkben irgalom
Beszélt arról is: amikor bevándorlásról beszélünk, akkor különbséget kell tenni két dolog között. Az egyik, hogy az Európai Unióhoz tartozó tagállamok között szabadon lehet mozogni turistaként, látogatóként, érdeklődőként, munkát vállaló emberként is. Az tagállamokon belül nem beszélhetünk sem kivándorlásról, sem bevándorlásról, hiszen közös akarattal létrehozott gazdasági téren belül mozognak az emberek. Ezért abszurd, amikor politikai felhanggal arról beszélnek, hogy Magyarországról kivándoroltak emberek Németországba vagy Londonba. Nem vándorolnak ki, hiszen magunk akartuk, hogy egy közös gazdasági térben szabadon lehessen munkát vállalni. Egy másik probléma, hogy az Európai Unióhoz nem tartozó országokból érkeznek emberek a közösség területére, ezt nevezzük bevándorlásnak. Az európai jog világosan különbséget tesz menekültek és megélhetési bevándorlás között. (…) Itt tömegesen kiképzett emberekről van szó. Szemben a korábbi állapottal, ügyvédek, jogászok által felkészített emberek érkeznek, akik tudják, mi az a néhány mondat és papírdarab, amit elő kell venniük ahhoz, hogy ők ne tiltott határátlépők legyenek, hanem menedékjogot kérők. Az Európai Unió ugyanis a politikai menedékjogot kérőkre speciálisan kedvező szabályokat állapít meg, ezt a rést használják ki azok, akik valójában nem elmenekültek otthonról, nem politikai üldözöttek, nem az életük van veszélyben, hanem megélhetési bevándorlók – hangsúlyozta.
Keresztény emberek vagyunk, ez egy keresztény ország, van a szívünkben irgalom, ezért nyilvánvalóan, aki üldözött, annak segítséget kell nyújtani, őrájuk tudunk igent mondani, de a megélhetési bevándorlóknak nemet kell mondanunk, és egyértelművé tennünk, itt, Magyarországon nem fogják megtalálni a megélhetésüket. (…) Egyenesen kell beszélni, meg kell mondanunk, nem akarjuk, hogy a megélhetési bevándorlók célországa legyen Magyarország - emelte ki.
Magyarországon tavaly a menedékjogot kérők száma majdnem elérte a 43 ezer főt, ami „megduplázódása a korábbi adatoknak", a tendencia az, ami igazán riasztó. Egy problématömegről beszélünk, aminek a nagyságrendje riasztó mértékben nő, és ha Európa továbbra is homokba dugja a fejét, akkor ezek a tendenciák nem változnak meg. Nyersen hangzik – ismerte el -, de Brüsszel ezzel a gonddal szemben nem fog megvédeni. Harcolnunk kell azért, hogy Brüsszelben megváltozzanak a szabályok, és ne olyan életidegeneket erőltessenek ránk, mint a jelenlegiek. Nem tudjuk egész egyszerűen ellenőrzés alatt tartani, őrizetbe venni, őrzött körülmények között tartani azokat, akiknek megadja az európai uniós jog a „menedékjog iránti kérelmes státuszát”. Ezért kell nekünk elérni Brüsszelben egy jogi változást, de függetlenül attól, Brüsszel mennyire rugalmas, vagy rugalmatlan, közben nekünk a leghatározottabban kell védenünk a nemzeti érdekeinket – érvelt Orbán Viktor.
Január 31-ig minden munkavállalónak meg kell kapnia az előző évi jövedelméről szóló igazolást. E nélkül nem lehet adóbevallást készíteni, pedig lassan arra is fel kell készülni. Tavalyhoz képest vannak változások, ezért érdemes figyelni.
Az adózási határidő közeledtével egyre több embert foglalkoztat az adóbevallás, ráadásul idén vannak változások is. A Kossuth Rádió Napközben című műsora a 2015-ös adóbevallással kapcsolatos legfontosabb határidőket gyűjtötte össze.
Dr. Kiss Péter András, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szóvivője a műsorban elmondta: február 2-ig lehet kérni a munkáltatói adó-megállapítást, tehát a munkavállalók eddig a dátumig nyilatkozhatnak a munkáltatójuk felé, hogy élnek ezzel a lehetőséggel. A második dátum február 16. - eddig lehet eljuttatni elektronikus úton vagy személyesen a 1453NY jelű nyilatkozatot a NAV-nak, amelyben a magánszemélyek kérhetik az adóhivatal közreműködését az egyszerűsített bevallásuk elkészítésében. A hivatal által elkészített egyszerűsített bevallást a magánszemélyek április 30. után kapják meg, s ezt le kell ellenőrizniük. Amennyiben elfogadják a benne foglaltakat, nem kell visszaküldeniük az adóhatóságnak, ha azonban javítanivalót találnak benne, május 20-ig a javított bevallást vissza kell küldeniük.
A február 25-i határidőre az egyéni vállalkozók, az áfafizetésre kötelezett őstermelők, az áfafizetésre kötelezett magánszemélyek, valamint az eva és kata hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók figyeljenek, hangsúlyozta a szóvivő. Az ő esetükben ez a 1453-as számú személyi jövedelemadó bevallás benyújtási határideje.
Dr. Kiss Péter András kiemelte: a legfontosabb dátum a május 20., amely a magánszemélyekre vonatkozik. Eddig kell benyújtaniuk a NAV felé a 1453-as számú személyi jövedelemadó bevallásukat, valamint választhatják a „söralátét bevallást” is, amelynek szintén május 20. a beadási dátuma. A „söralátét bevallás” a legegyszerűbben kitölthető bevallás, általában azok választhatják, akik egy munkahelyről kapják a fizetésüket. Ebben néhány személyes adat mellett csupán pár adatot kell feltüntetni, mondta az adóhatóság szóvivője.
Matyóka Zoltán adószakértő, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke a műsorban az elektronikus adatkitöltést javasolta az adózóknak, amelyet a www.magyarorszag.hu oldalon lehet megtenni. Ezen nagyon kényelmes és jó az adóbevallás elkészítése, hiszen a program megmutatja, ha hibákat vétünk, tette hozzá az adószakértő.
Matyóka Zoltán az adóbevallás során vétett tipikus hibák között említette, hogy az adózók nem írják alá a bevallást, vagy hogy a munkáltatóktól, kifizetőktől kapott jövedelmeket és kedvezményeket nem jól adják össze, de az is gyakori hiba szokott lenni, hogy valamilyen jövedelmet rossz sorba írnak.
Az adószakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a szerzett jövedelmeinkről kapott igazolásokat is ellenőrizzük, hogy biztosan a valós jövedelmünket tartalmazza-e.
Tisztelt Csepeli Polgárok!
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete 2015. január 19-én (hétfő) 17.00 órai kezdettel rendkívüli ülést tart.
