A Csepeli Városgazda Közhasznú Nonprofit Zrt. megváltozott munkaképességű, csepeli munkatársak jelentkezését várja az alábbi munkakör betöltésére: parkgondozó, közterület-takarító
Bérezés, juttatások:
Jelentkezési feltételek:
A megváltozott munkaképességű munkavállalói minősítésről szóló egészségügyi igazolások és egyéb, az egészségügyi állapottal összefüggő igazolások, határozatok (Komplex felülvizsgálati határozat vagy NYUFIG rehabilitációs vagy rokkantsági igazolás)
A Csepeli Városgazda Zrt.-vel szerződésben álló foglalkozás-egészségügyi üzemorvos által kiállított munka-alkalmassági vélemény
Elbírálásnál előnyt jelent: Hasonló munkaterületen szerzett gyakorlat, tapasztalat
A munkakör betölthetőségének időpontja: 2015. február 01., illetve a szabad álláshelyek függvényében folyamatosan.
Jelentkezés módja:
Írásban, e-mailcím: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Érdeklődni lehet a 06 1 278 0054 telefonszámon, munkanapokon 08.00-tól 15.00 óráig
Tisztelt Csepeli Polgárok!
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata tisztelettel meghívja Önt a magyarországi németek elhurcolásának emléknapja alkalmából, 2015. január 18-án és 19-én tartandó megemlékezéseire.
Szentmise az elhurcoltakért, a Csepel-Belvárosi Kisboldogasszony Templomban
Helyszín: Csepel-Belvárosi Kisboldogasszony Templom, Szent Imre tér
Koszorúzás az emléktáblánál
Helyszín: A polgármester hivatal falán elhelyezett emléktáblánál (Petz Ferenc utca)
Emlékező beszédet mond: Hajdu-Nonn Nikolett, önkormányzati képviselő, Csepeli Német Nemzetiségi Önkormányzat
Január 8-án a Királyerdei Művelődési Házban izgalmas és rendhagyó énekóra várt 250 csepeli iskolás gyerekre. A Filharmónia Magyarország kihelyezett koncertjét hallgathatták meg, melyet a „Virtuóz zongorista” címmel rendeztek meg.
A műsorban fellépő Balog József zongoraművész valóban káprázatosan játszott. A kivetítőnek köszönhetően a közönség nagyban és közelről is láthatta sebesen rohanó ujjakat a billentyűkön. Hogy egy percre se lankadjon a figyelem, arról Dr. Lakner Tamás moderátor gondoskodott. Érdekes történetekkel, sok tréfával, a gyerekek játékos bevonásával fűzte össze a műsorszámokat. A megjelenő táncospár pedig színpompás látványról gondoskodott. Az elhangzó Mozart, Muszorgszkij, Debussy, Mendelssohn, Kurtág György, Liszt művek maradandó élményt adtak kicsiknek és nagyoknak. A Lajtha László Általános Iskola, a Mátyás Király Általános Iskola és az Eötvös József Általános Iskola tanulói lelkes tapssal jutalmazták a produkciókat.
A hangverseny elérte célját. Szórakoztató formában klasszikus zeneművekkel és szerzőkkel ismertette meg fiatal hallgatóságát, elősegítette a komolyzene népszerűsítését, koncertlátogató közönség nevelését. Köszönjük!
Az érintett tanulók, és intézmények nevében:
Ormosi Katalin
Rege a Csodaszarvasról…
részlet a Magyar Legendáriumból
Bencze Ilona pódium estjével
köszöntjük Csepelen a magyar kultúra ünnepét, melyre Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata tisztelettel meghívja Önöket.
Időpont: 2015. január 22., 18 óra
Helyszín: Radnóti Miklós Művelődési Ház (1214 Budapest, Vénusz u. 2.)
Borbély Lénárd
Csepel polgármestere
4. Csepeli Disznótor 2015. január 24., 8-17 óra között Sport- Szabadidő és Rendezvényközpontban (1213 Budapest, Hollandi út 8-10.)
Legyen a vendégünk egy hagyományőrző disznóvágáson, ahol a régi idők hangulatát felidéző eszem-iszom, vigadalom elevenedik meg!
Menü:
8 óra: Érkezés a rosszalvóknak
8.30: A disznó pörzsölése, bontása, kolbász- és hurkatöltés
9-14 óráig: Kézműves-foglalkozás
10.30 Feljegyzések a tyúkólból - Róka Szabolcs mesél
11.30 Gólyalábas Betyárok műsora
12.00 “Jó ebédhez szól a nóta”
Közreműködik: a Csepeli Virtuózok Suki András prímás vezetésével, Szeredi Krisztina énekművész, a Csepeli Nóta és Népdalkör
13.30 Brass Show
15.00 Vivat Bacchus Énekegyüttes
A belépőjegy ára: felnőtteknek 500 Ft, ami beváltható egy pohár forralt borra vagy teára
Gyermekeknek: 14 év alatt a belépés ingyenes
Tisztelt Csepeli Polgárok!
Szeretettel várunk minden érdeklődőt 2015. január 29-én, 17 órára a Csepel Galériába az ANNO 1968 című kiállítás megnyitójára!
Részletek a meghívón.
Tájékoztató a magánfőzés céljából előállított tömény szesz (pálinka) önkormányzati jövedéki adójával kapcsolatos bejelentési kötelezettségekről (Bejelentési határidő: 2015. január 15-e)
2015. január 1-jétől a magánfőzés adózási szabályozása - saját fogyasztásra történő házi párlatfőzés saját tulajdonú desztilláló-berendezésen - több tekintetben is változik. 2015. évtől a magánfőző desztillálóberendezésének bejelentésével kapcsolatban és a magánfőzésnél az adóbevallással és az adó megfizetésével kapcsolatos eljárásban a lakóhely szerinti önkormányzati adóhatóság jár el.
Egyik fontos változás, hogy jövőre az önkormányzatnak fizetendő évi 1.000 forintos átalányadó ellenében 50 liter tiszta szesz, azaz 100 liter 50 térfogat százalékos alkoholtartalmú párlat állítható elő magánfőzésben.
A magánfőzéshez továbbra sem kell engedélyt kérni, de a magánfőzésre szolgáló desztilláló-berendezést a tulajdonszerzést követő 15 napon belül, illetve amennyiben a berendezés megszerzése 2015. január 1-jét megelőzően történt, 2015. január 15-ig kell bejelenteni a tulajdonos magánszemély lakóhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz.(2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól.)
Tehát, aki 2015. január 1-jét megelőzően magánfőzéshez használt desztilláló berendezést vásárolt, bejelentést kell tenni az önkormányzati adóhatósághoz. A bejelentésben a nevet, lakcímét, adóazonosító jelet, a tulajdonszerzés időpontját és a desztilláló-berendezés űrtartalmát kell megadni, továbbá a berendezés tárolásának, használatának helyét is, ha az eltér a magánfőző lakcímétől. Egy desztilláló-berendezés több személy közös tulajdonát is képezheti, ilyenkor a tulajdonosok választása szerint kell bármelyikük lakóhelye szerinti önkormányzathoz megtenni a bejelentést. Az adott önkormányzat értesíti e bejelentésről a többi érintett hatóságot/adóhatóságot.
A saját fogyasztás céljából előállított magánfőzött párlat adómentessége 2015. január 1-jétől megszűnik, és amennyiben tárgyévben a magánfőző állít elő párlatot, 1000 forint/év átalányadó-fizetési kötelezettsége keletkezik.
A magánfőzés utáni adóbevallást évente egyszer (első esetben a 2015. évi adóévről 2016. január 15-ig), az átalányadó-fizetési kötelezettséggel együtt, a tárgyévet követő év január 15-ig kell megtenni, illetve teljesíteni a lakóhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz. Erre a célra szolgáló nyomtatvány a kerület honlapjáról, a http://www.csepel.hu/hivatal/nyomtatványok címről letölthető.
Budapest Főváros XXI. Kerület Csepeli Polgármesteri Hivatal
Adóügyi Iroda
2003. évi CXXVII. törvény
a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
(kivonatos közlés)
Hatáskör, illetékesség
5. § (1) Jövedéki ügyben - a (7)-(9) bekezdésben meghatározott kivétellel - a vámhatóság jár el.
(9) A magánfőző desztillálóberendezésének bejelentésével kapcsolatban és a magánfőzésnél az adóbevallással és az adó megfizetésével kapcsolatos eljárásban az önkormányzati adóhatóság jár el.
Értelmező rendelkezések
7. § E törvény alkalmazásában
44. háztartás: az egy lakásban életvitelszerűen együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező természetes személyek közössége;
47. magánszemély: jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet nem folytató természetes személy;
63. § (1)[1] E törvény alkalmazásában alkoholtermék alatt
(2) E törvény alkalmazásában
11.[2] magánfőzés: a párlatnak a magánfőző lakóhelyén vagy gyümölcsöse helyén használható, legfeljebb 100 liter űrtartalmú, párlat-előállítás céljára kialakított desztillálóberendezésen a magánfőző által végzett előállítása évente legfeljebb 50 liter mennyiségig;
12.[3] magánfőző: az a 18. életévét betöltött gyümölcstermesztő személy, aki saját tulajdonú gyümölccsel, gyümölcsből származó alapanyaggal és párlat készítésére alkalmas, saját tulajdonú desztillálóberendezéssel rendelkezik.
A magánfőzésre vonatkozó szabályok
67/A. §[4] (1) A magánfőző a 63. § (2) bekezdés 11. pontja szerinti desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzést az azt követő 15 napon belül köteles bejelenteni a lakóhelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza a magánfőző nevét, lakcímét, adóazonosító jelét, a desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzés időpontját, a desztillálóberendezés űrtartalmát és tárolásának, használatának helyét, ha az eltér a magánfőző lakcímétől.
(3) A magánfőző köteles megőrizni és hatósági ellenőrzéskor bemutatni a desztillálóberendezés feletti jogszerű tulajdonszerzést igazoló iratot.
(4) A magánfőző az előállított magánfőzött párlat utáni adóbevallási és adófizetési kötelezettségét a tárgyévet követő év január 15-ig együtt teljesíti a lakóhelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz. Ha a magánfőző nem állított elő tárgyévben magánfőzött párlatot, akkor nem keletkezik tárgyévre vonatkozóan adóbevallási kötelezettsége.
(5) Az önkormányzati adóhatóság az (1) bekezdés szerinti bejelentésről, valamint a magánfőző adóbevallásáról értesíti a vámhatóságot és a bejelentéssel, bevallással érintett másik önkormányzati adóhatóságot. Az önkormányzati adóhatóság az értesítést a teljesítést követő hónap 15. napjáig küldi meg az illetékes vámhatóság részére.
(6) A 63. § (2) bekezdés 11. pontja szerint évente előállítható párlatmennyiség túllépése esetén a magánfőző a többletmennyiséget köteles haladéktalanul bejelenteni a vámhatóságnak és a vámhatósággal egyeztetett módon gondoskodni a többletmennyiség megsemmisítéséről.
(7) A magánfőzött párlat kizárólag a magánfőző, családtagjai vagy vendégei által fogyasztható el, feltéve, hogy értékesítésre nem kerül sor. A magánfőzött párlat kizárólag alkoholtermék-adóraktár részére értékesíthető.
(8) A (7) bekezdés szerinti értékesítéskor vagy ha a magánfőző az általa előállított magánfőzött párlattal kíván részt venni párlatok számára meghirdetett versenyen, az (1) bekezdés szerinti bejelentésről, valamint a párlat után megfizetett adóról kiállított önkormányzati adóhatósági igazolás igazolja a párlat eredetét.
(9) Magánfőzés esetében az adó megállapításához és az adótartozás végrehajtásához való jog az előállított magánfőzött párlat utáni adóbevallási kötelezettség bevallási határidejétől számított 1 év elteltével évül el.
A doni katasztrófa évfordulójára emlékezünk ma. Hetvenkét éve, 1943. január 12. hajnalán az urivi hídfőállásnál indult meg az a szovjet támadás, amely napok alatt megsemmisítette a második magyar hadsereget. Százezernél több honvéd maradt az orosz hómezőkön, tízezrek tűntek el, kerültek fogságba, alig hatvanezer elgyötört, megrokkant magyar baka tért haza – később, a kommunista évtizedekben ők lettek „a fasiszták oldalán harcoló háborús bűnösök”.
Trianonig kell visszamennünk, hogy megértsük, mit keresett magyar honvéd ott, a Donnál. Nem a hódítás vágya sodorta az országot a háborúba, hanem az előre is látható logika: a győztes antant kapzsi békeszerződései magukban hordozták a következő világégést.
A harmadára csonkított országot a trianoni sokk után egyetlen remény éltette: a Nem, nem, soha!, az elcsatolt országrészek visszaszerzése. Márpedig erre azokban a feszült években német (és olasz) segítséggel lehetett valós esélye az országnak, ahogy azt az 1938-ban elkezdett határmódosítások igazolták is. A német hadvezetés 1941 végéig nem követelt magyar részvételt a szovjet ellen indított háborújában, ám egy évvel később, amikor lassulni látszott az előrenyomulása, annál jobban. Hitler ekkor nyújtotta be először a számlát.
A Sztálingrádnál elakadó németek a második magyar hadseregnek is kiszignálták a feladatot – nem volt pardon. A többi ismeretes: a negyvenfokos orosz télben a magyar remény is elfagyott. Ha furcsán hangzik is: nemes célért vívtunk egy eltévesztett csatamezőn.
MNOA lakossági földgázszolgáltatással kezdi működését, majd megjelenik az áram- és a távhő-szolgáltatói ágazatban is - közölte a Miniszterelnökség, amely visszautasítják az állami társaság indulásának késlekedésével kapcsolatos, "félrevezető sajtóhíreket".
A Lázár János vezette Miniszterelnökség hangsúlyozta: az állami közműszolgáltatás rendszerének megszervezése gőzerővel folyik. "A korábbi bejelentéseknek megfelelően a nemzeti közműszolgáltatás rendszere a következő két-három évben elnyeri végső formáját és üzemméretét" - közölték. A nemzeti közművállalat célja - mint fogalmaztak - az energia méltányos áron történő elérésének biztosítása, az ellátásbiztonság növelése egy üzletileg hosszú távon fenntartható állami szolgáltatói modell megvalósításával.
Híradó.hu
Javult a lakosság fizetőképessége a tavalyi pénzbehajtási adatok szerint. A rezsicégek ugyan az elmúlt esztendőben is nagyjából 370 ezer alkalommal kezdeményezhettek jogi procedúrát az elmaradások miatt, a végrehajtóknak nem akadt annyi dolguk, mint korábban.
Tavaly kevesebb családnak okozhatott gondot a rezsiszámlák kifizetése – akár ez a következtetés is leszűrhető az elmúlt esztendő pénzbehajtási adataiból. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara kimutatásából mindenekelőtt az derül ki, hogy a hitelezők 2014-ben nagyjából 550 ezer esetben terelték jogi útra adósaik ügyét. Akárcsak úgy, mint korábban, hiszen a pénzükre váró cégek, szervezetek és magánszemélyek az utóbbi néhány évben is nagyjából ennyiszer kezdeményezték a közjegyzőknél a tartozások beszedésének megkezdéséhez szükséges irat, az úgynevezett fizetési meghagyás kiállítását.
A valamivel több mint félmillió ügy önmagában nem tűnik soknak. Az adósok anyagi helyzetét leginkább az mutatja meg, hogy az esetek közül mennyi kerül utóbb a végrehajtók elé. A közjegyzői irat után ugyanis a tartozást felhalmozó ügyfél, üzleti partner még maga teljesítheti kötelezettségét. A hiányzó összeg behajtása felől csak akkor intézkedhet a vagyoni kényszert is alkalmazó végrehajtó, ha a tartozás kiegyenlítése meghatározott időn belül nem történik meg. Az adatok szerint a múlt évben három esetből nagyjából kettő adott munkát a végrehajtóknak, miközben 2013-ban az arány még négyből három volt. Másképpen fogalmazva: tavaly – a korábbi esztendőhöz képest – 29 ezerrel kevesebb végrehajtás indult ilyen keretek között.
A folyamat hátterében meghúzódó okokról a közjegyzői kamara elnökét kérdeztük. Tóth Ádám azzal kezdte: mindenképpen üdvözlendő, hogy mérséklődött a végrehajtókig eljutó ügyek száma. Eszerint az adósok nagyobb aránya tudta kiegyenlíteni elmaradásait, de az is lehet, hogy többen egyezségre jutottak szolgáltatójukkal.
– A lakosság fizetőképességének javulásában nyilván szerepet játszanak a rezsicsökkentés eredményei, a devizahitelek kérdésének rendezéséért tett lépések, valamint a kedvező bér- és foglalkoztatási adatok – mondta a kamarai vezető, ugyanakkor hozzátette: a végrehajtás sorsára jutók tábora így is meglehetősen nagy, s továbbra is tartja magát a megállapítás, miszerint a társadalom számos tagja elért lehetőségeinek végső határához. A megoldás Tóth Ádám szerint egy új szabályrendszer, a magáncsőd bevezetése lehet. Sokaknak ugyanis csak a jövedelmek megfelelő beosztásában, a tartozások leküzdésében kelne el némi segítség.
A tavalyi adatok közül érdemes kiemelni, hogy az 550 ezer eset nagyjából kétharmada, vagyis körülbelül 370 ezer eljárás rezsitartozás, azaz kiegyenlítetlen víz-, gáz-, villanyszámla miatt indulhatott el. Ezenfelül számos alkalommal telefoncégek próbálták meg behajtani ügyfeleik adósságát, némelykor pedig parkolási, esetleg bankügyek adtak okot a fellépésre. Az adósok rendszerint nem vitatták tartozásukat, az elmúlt időszakban évente csupán az esetek pár százalékában indult per hitelezői igény nyomán
MNO
