Egy romhalmazt hagyott ránk az előző vezetés - 4,1 milliárdról 1,9 milliárdra vittük le a hiányt
Csepel önkormányzata tavaly jelentősen csökkentette a költségvetési hiányát, a vagyonvesztés lelassult. Mindeközben védett lett Csepel neve és új önkormányzati jelképeket fogadtak el. Csepel fejlődéséről Németh Szilárd (FIDESZ-KDNP) országgyűlési képviselő és polgármester úrral beszélgettünk.
Tisztelt polgármester úr! Nagyon sokáig Csepel, Józsefváros és Kőbánya volt Budapestnek azon része, ahová nem szívesen költöztek az emberek. Mára megváltozott a helyzet?
–Mindent megteszünk azért, hogy ez a helyzet megváltozzon, bár a legutóbbi felmérés szerint a csepeliek szeretnek Csepelen élni. Ezen belül leginkább a „történelmi” Csepelt kedvelik. A sziget, a zöldövezet nagyon sokat számít a helyieknek, és egyre többen költöznek a kertvárosi részbe, Királyerdőbe. Az pedig tény, hogy Csepel sokáig a főváros mostohagyereke volt, minden területen lemaradt: csatornázottság, utak állapota, közlekedés, beruházások. Ez a kerület a rendszerváltás után teljesen elhagyatott lett. Ennek a fő oka, az előbb említetteken kívül, az ipar, Csepel igazi erejének teljes lezüllesztése volt. A Weiss Manfréd alapította Csepel Műveket, a papírgyárat, a Magyar Posztógyárat, a vegyianyag –gyárat, a cserzőanyag-gyárat, a Mirelitét, a növényolaj-gyárat szétlopták, széthordták, úgy mond: privatizálták. Csepel virágzása a nagygyár letelepítésével kezdődött el. Báró Weiss Manfréd és leszármazottai olyan ipartelepítők voltak, akik beruházás, fejlesztés, a termelés mellett a munkásságnak is kedvező életkörülményeket biztosítottak. Ennek érdekében „élhető” munkáskolóniát hoztak létre, sőt, kórházat építettek, majd 1912-ben megalapították a Csepel SC-t is. Ezt a hagyományt a kommunista rendszer képtelen volt folytatni. 1959-ben született egy olyan kormányhatározat, ami kimondta: a csoportvezetők, művezetők kinevezésénél nem a szakmai rátermettség, hanem a politikai megbízhatóság és az ideológiai képzettség számít. A szakembereket kiszorították a vezetésből, ezért óriási baklövéseket követtek el. Például 1976. január 1-jétől megszűntették a világmárkának számító Pannónia motorok gyártását. Még a magyarok konkurensei, az NDK-ás MZ–motorok és a cseh JAWA-motorok gyártói is elképedve nyilatkoztak akkoriban erről a pártdöntésről. A jó „alapokra fektetett” gyár a 40 éves elvtársi világban teljesen meggyengült. A rendszerváltás már csak a kegyelemdöfés volt, az utolsó szög a csepeli ipar koporsójában. Erről a helyzetről Csurka István is írt 1990 decemberében.
Tehát hazánk fiai tették tönkre a csepeli gyárakat?
–Szándékosan, és/vagy a hozzá nem értésükkel. Sáskajárás szerű pusztítást vitték véghez. Édesapám szokta mondani, hogy a kommunisták csak ahhoz értenek, hogy másoktól elvegyék, elrekvirálják, amit az a verejtékes munkájával megtermelt. Így volt ez Csepelen is. Először lezüllesztettek mindent, megszüntették a termelést, elvették a melósok kenyeret adó munkáját, végül az ingatlanokat, a gépeket meg lenyúlták. Azok a gazemberek, akik addig a pártaktívákon osztották az észt, a komcsi ideológiát, hirtelen átvedlettek gyáriparos urakká, vezérigazgatókká, vagy a liberális demokráciát féltő politikusokká. Csepelen név szerint meg tudjuk mondani, hogy melyik elvtársból mi lett. Tudjuk, hogy mely cégeken keresztül lopták szét Weiss Manfréd dicső örökségét. Mindezt nyilvánosságra is fogjuk hozni, a Vörös Csepel című tényfeltáró könyvünk folytatásában visszamegyünk egészen a rendszerváltást megelőző időkig.
Viszont, ha ilyen kiadványokat jelentetnek meg, akkor a baloldal politikai leszámolásról beszél.
–Leszámolás az, amit az elvtársak csináltak: a politikai ellenfelek valamilyen formában történő megsemmisítése. Ezzel szemben mi csak az igazságot írtuk meg. Nem leszámolásról, hanem erkölcsi elszámoltatásról van szó. A csepelieknek joguk van megtudni, miért került a lakóhelyük ilyen súlyos helyzetbe, s azt is, hogy kik ezért a felelősök. A Vörös Csepel könyv sikere is ezt bizonyítja. A kiadványt eljutattuk az összes csepeli postaládába, nagyon nagy az érdeklődés, rendkívül pozitív a visszacsatolás.
Az elszámoltatás csak politikai szinten történik?
–Nem. A politikai elszámoltatás már megtörtént 2010-ben, a választás idején, amikor a csepeliek a változásra voksoltak. A csepeliek nem lettek Fideszesek egyik napról a másikra, hanem a szocialistákból lett elegük. S úgy érzem, a mai napig bíznak bennünk, bíznak abban, hogy újjá tudjuk építeni Csepelt.
Tehát a csepeliek nem váltak konzervatívvá.
–Miért várnánk el ezt a munkásemberektől? Ők először is munkát akarnak, jobban akarnak élni, mint a szüleik, és azt szeretnék, hogy gyerekeik többre vigyék, mint ők. A munka mellett biztonságot, rendet, tisztaságot, igazságosságot szeretnének. Ezért kell munkahelyeket teremteni, a tanulásra ösztönözni a gyerekeket, jó iskolákat működtetni, tiszta közéletet, rendezett környezetet kialakítani. S ezért kell az elszámoltatás is.
Minek tudja be a csepeliek töretlen bizalmát?
–Annak, hogy betartjuk az ígéreteinket. Azt soha nem ígértük, hogy négy év múlva itt paradicsomi állapotok lesznek. Azt viszont igen, hogy vannak olyan fejlesztések, amiket igen is végre kell hajtani. A csepeli gerincút megépítése és a csatornázás évtizedeken keresztül minden választási kampány témája volt. Viszont nem történt semmi, és ebből elegük lett a csepelieknek. Most viszont kiépülnek a csatornák, és a gerincutat is átadjuk. Kerékpárút épült a Weiss Manfréd és az Ady Endre úton. Ezeken kívül –ígéretünknek megfelelően – átadunk egy uszodát is.
Csepel önkormányzata tavaly 2,4 milliárdra csökkentette a költségvetési hiányát. Milyen gazdasági helyzetet örököltek?
–Ki kell, hogy javítsam: 4,1 milliárdról 1,9 milliárdra vittük le a hiányt, ami szinte országos rekordot jelent. Az említett hiányon kívül több mint 2 milliárd forintot tett ki a hosszúlejáratú hitel összege, és 10,1 milliárdos a vagyonvesztésünk. Furcsa, hogy az ügyész nem „kopogtatott” az előző polgármester ajtaján, és ebben az ügyben az Állami Számvevőszék sem folytatott vizsgálatot. Az egyik ÁSZ-igazgató azt válaszolta nekem, mikor a segítségüket kértem, hogy nem jönnek ki, mert nem érnek rá. Ezt nem hagyom annyiban, még egyszer elküldöm az ÁSZ-nak a feljelentéseket és a Vörös Csepel című könyvet, majd megkérem őket, tudnának-e mégis segíteni. Nem állítom azt, hogy mindegyik ügy bűncselekmény, viszont be kell mutatni, hogy mi áll a hatalmas mínuszok mögött. Ez a csepeliek pénze, azé a 78 ezer emberé, aki itt él. Az pedig egyértelmű, hogy az állami szerveknek ilyenkor el kell járni. Nagyon örülök annak, hogy a Parlamentben olyan jogszabályt fogadtunk el, ami után egy polgármester már nem takarózhat a kollektív, a testületi döntéssel. Egy romhalmazt hagyott ránk az előző vezetés, felújítatlan épületeket, poros, csatornázatlan utakat, lerobbant közintézményeket. Ellenben az összes értékes ingatlant eladták, a gyárakat bezárták, a költségvetést a szakadék szélére sodorták, szépen kiürítették a kasszát. Ezért tegyük föl azt a kérdést, amit Kuncze Gábor 2002-ben: hol a lé? Tette ezt ő akkor, amikor pozitív szaldós volt a költségvetés. Mindenhez van pofájuk! Visszatérve a fő témára: a politikai elszámoltatás után fontos az erkölcsi is. Ide tartozik a Vörös Csepel című tényfeltáró kiadvány.
Arról lehet sokszor hallani, hogy az embereket nem érdekli az, hogy ki herdálta el a pénzt, hanem az éppen adott kormánytól, vagy önkormányzati testülettől kéri számon a hiányosságokat.
–Igazuk is van, mert a választásokon a nép átruházza a hatalmát egy politikusra, egy testületre azért, hogy az ő érdekében hozzon döntéseket. Megértem, hogy a lakosok türelmetlenek, de én azt kérem tőlük, hogy bízzanak bennünk ebben a kérdésben is, az elszámoltatás lassú folyamat, de halad, és lesz eredménye. Éppen ezért fontos az elszámoltatás harmadik szintje, a jogi rész. Munkajogi és büntetőjogi szintről beszélhetünk. El kell bocsátani azt, aki felelőtlenül gazdálkodott, el kell ítélni azt, akinek a kezéhez közpénz tapad. A hatalmas békemenet is azt mutatja, hogy az emberek nagyon jól tudják, hogy máról holnapra nem tudjuk megváltoztatni a viszonyokat. És csakis együtt sikerülhet!
A hiány csökkentésénél szükség volt–e előnytelen szerződések felmondására, és ha igen, ezekből lett–e pereskedés?
–Mondtunk fel szerződéseket, de emiatt egyetlen egy pernek sem nézünk elébe, ami igazunkra utal. Kevesebb létszámmal dolgozik az önkormányzat, de megmaradt mindegyik óvodánk és iskolánk. Néhány intézményt át kellett szervezünk, így a Csepeli Művelődési Központot, ahol 28-an „dolgoztak”, ami gyakorlatilag kimerült a termek bérbeadásában. Ma ezt a rendszert négy ember üzemelteti. Más: a CSEVAK, a csepeli vagyonkezelő eddig úgy „működött”, hogy megrendeléseket adott ki, csak átfolyatta a közpénzt. Mi viszont létrehoztunk egy valóban működő céget, az adminisztrációt lecsökkentettük, a fizikai munkások számát megdupláztuk. Telephelyet bővítettünk, gépeket vásároltunk, és mi végezzük az útkarbantartást is. Egy példa: egy kertészeti cég hajdan nagyon sok munkát kapott a CSEVAK-tól. Most viszont fordult a kocka, ők adnak nekünk munkát úgy, hogy a CSEVAK alvállalkozóként most már nemcsak csepeli, de dél-pesti munkákat is vállal. Ez nem nagy összeg: nettó 5-10 millió forint, de a lényeg, hogy Csepelen marad, és mi a csepelieknek adunk munkát. Ezzel szemben sok „érdekes” dolog történt ennél a cégnél régebben; olyan ügyekben is feljelentést kellett tennem, ahol a számla és a teljesítésigazolás ugyan megvolt, viszont a teljesítés hiányzott. El nem végzett lakásfelújításokért például remekül számláztak annak idején.
Összesen mennyi feljelentést tettek?
–12 nagy ügyről van szó, ezek összefüggnek, ezért is vagy 40 címen kellett feljelentést tennünk. Voltak itt lakás-kiutalási, lakás-felújítási, útfelújítási „érdekességek”. Egy példa: 2007 óta egy több száz négyzetméteres ingatlant jogcím nélkül használ az egyik csepeli egyesület. Az is megér egy vizsgálatot, hogy a Tamariska-dombon a polgármester saját hatáskörében olyan bérleti jogviszonyt kötött, amit közterületekre szokás. Vagy ott van a volt rendőrkapitány szociális lakás-mutyi ügye. A Vörös Csepel című könyv pontosan beszámol mindenről.
Ha már a területeknél tartunk. A Csepel Művek területét tudják-e hasznosítani?
–Erről már volt szó, teljesen széthordták. Jelenleg papíron több mint 700 tulajdonosa van. Egy hatalmas ingatlan-bizniszt álmodnak egyesek. Ugyanis már rég nem az ipari termelésről van szó. A területet felmérték, tudják, mennyire szennyezett, és szeretnének a gázgyárhoz hasonló teljes kármentesítést végrehajtatni, állami pénzből. Ez akár 50 milliárd forintot is kitenne. Ha ez megtörténne, akkor a területet nem csak ipari célra lehetne felhasználni.
Komolyan 700 tulajdonosról van szó?
–A valóságban három nagy érdekcsoport uralja a Csepel Művek ingatlanait, és ők osztják meg a terület jelentős részét strómanok között. Én most megvizsgáltatom azt, hogy elvégezhető-e állami, vagy önkormányzati kisajátítás a területen. Ha igen, akkor feltétlen cselekednünk kell. Ismét hangsúlyozom: óriási hibának és bűnnek tartom azt, hogy Csepelen tönkretették az ipart. Csepelnek sok-sok helyi értéke van. De csak az újraiparosítás teremthet itt sok-sok munkahelyet, számottevő gazdasági értéket, közcélokra is felhasználható adóforintokat. Viszont hiába várjuk a befektetőket, a 700 fős tulajdonosi szerkezet, a szétaprózottság, a rendezetlenség elriasztja őket.
Olvastam, hogy a mindenkori polgármester engedélye is kell a jövőben a Csepel név használatához. Vannak, akik visszaélnek Csepel nevével?
–Ez az intézkedés ahhoz kapcsolódik, hogy idén Csepel újjáépítésének 300. évfordulóját ünnepeljük. A szigorúbb szabályozást az indokolja, hogy ne lehessen visszaélni kerületünk, illetve az önkormányzat nevével. A születésnap alkalmából megerősítjük a helyi identitástudatot. Új zászlónk, új címerünk van. Jelmondatunk: „Csepel: Árpád földje, a magyar ipar bölcsője”. Keressük a gyökereinket, a kapcsolatot múlt, jelen és jövő között. Régi hagyományokat élesztünk fel, így például a múlt hétvégén közösségi disznótort rendeztünk, óriási sikerrel. Csepelen közös, farsanggal, téltemetővel egybekötött disznóvágás 1942-ben volt utoljára. Színes programsorozattal, kiadványokkal, rendezvényekkel készülünk a tricentenáriumra. Július 18-át, a születésnapot „Csepel Napjává” nyilvánítjuk, ugyanis 1712-ben ezen a napon írta alá Savoyai Jenő herceg az úrbéri rendelkezését. S erre a napra helyreállítjuk az 1938-ban megszentelt, de később porig rombolt ereklyés országzászlót.
Bevallom: soha nem gondoltam volna, hogy Csepelen éppen a disznóvágásnak van hagyománya.
–Csepel régen – a gyártelepítés előtt - egy kis mezőgazdasági település volt, és a török kiűzése után négy sváb család kapott lehetőséget Savoyai Jenőtől arra, hogy újjáépítsék Csepelt. A rendelet egyébként nagyon modern gondolatokat is tartalmaz. Nemcsak újjáépítést vár el az adományozó herceg, hanem azt is megengedi, hogy az újjáépítőké legyen a befektetett munkájuk haszna. Aki többet dolgozik, többet vállal, annak maradjon is több. Mindez nagyon rímel a kormány egykulcsos adórendszerével.
Említette a mezőgazdaságot; az megoldható, hogy a sziget többi településéről hozzák be a közétkeztetésbe a portékákat?
–Természetesen együttműködésre törekszünk mind a másik 11 településsel. Azonban ebben a tekintetben nemcsak a szigetben gondolkodunk. Fontosnak tartom, hogy egészséges, tápláló magyar nyersanyag és késztermék kerüljön gyerekeink asztalára. Nekünk nem kell az olasz alma, az osztrák hagyma, hanem mindenből a magyar, hogy ezzel megvédjük a munkahelyeket, segítsük a vidéket. Nagyon biztatónak éreztem tavaly ősszel a Tájegységek Napján - ahol a nagykunsági és a Szatmár-beregi települések mutatták be kulturális és kulináris értékeiket a csepelieknek -, hogy a magyar vidék és a magyar város ismét egymásra találhat.
Tisztelt polgármester úr! Egy városrész helyi értékeinek minéműségeire hatással van a közbiztonság helyzete.
–A Kuncze-féle liberális szellemiség, a Gyurcsány-féle bolsevik agresszivitás nagyon sokat ártott a rendőrségnek, a közbizalomnak, közbiztonságnak. Elég csak megemlítenem a megélhetési bűnözés fogalmát, vagy 2006 őszét. Csepelen megszűntették a királyerdei és az erdősori rendőrőrsöt, a rendőrség működésének homlokterébe pedig a statisztikák, beszámolók gyártása került. Az emberek pedig biztonságra vágynak, és valódi eredményeket várnak. Az elmúlt másfél évben rendet teremtettünk a sétáló utcában, a piacon. 14-ről 40 fősre emeltük a közterület-felügyelet létszámát, akik már nemcsak 8 órában, hanem 24 órában teljesítenek szolgálatot. Nyolc pár gyalogos rendőr járőrözik egész nap a kerület veszélyeztetet területein, nagyon pozitívan fogadják őket az emberek. Itt köszönnöm meg az országos és a budapesti rendőrfőkapitány uraknak, hogy emelt létszámú rendőrjárőrök szolgálhatnak nálunk. A közbizalom, a közbiztonság, a rend és tisztaság a közterületeken: kulcsfogalmak Csepel újjáépítésében.
Medveczky Attila
„(…)Amíg nem támadnak neki a katolikus egyháznak, nem mutatnak rá arra, hogy Orbánon keresztül a Vatikán gyarmatosítja, romba dönti és szegénységbe hajszolja az országot, a Vatikán hazugságai fordítják szembe Magyarországot a szabad és civilizált világgal, hogy megint becsapják őket, hogy a Vatikán számolja fel a demokráciát, a szabadságot, addig nincs esély.Amíg nem magyarázzák el, hogy ez a papok uralmáról szól, de nemcsak a papok hatalmáról és kapzsiságáról van szó, hanem a világ fölötti uralmáról, és amíg nem mondják meg, hogy a Vatikán választja el Magyarországot a fejlett országoktól, a jólét és a nyugalom, a szabadság lehetőségétől, addig a magyar nép többsége a demokrácia ellensége marad.(…)”
Nincsen tovább. Barátaim, lebuktunk… A Bartus átlát a szitán. Azt hittük, ez a mi kis tervünk a világ feletti uralom megszerzéséről titokban marad, de nem… A Bartust nem lehet becsapni.
Múltkor is együtt ültem Csíkcsomortánban a helyi kapzsi és világuralomra törő hatalmassággal, a helyi plébánossal, és kifejezetten ilyesféle dolgok kerültek szóba. Mondta a plébános, hogy ő már itt helyi szinten (értsd Romániában) összekapzsiskodott mindent és a hatalmat is megszerezte, most már messzebbre tekintene, egészen pontosan a világra. – De figyelmezzél rám öcsém – súgta nekem a világuralmista plébános –, azzal a Bartussal óvatosan legyetek, mert az sokat tud ám!
Kacagtam akkor a csomortáni plébánoson – rosszul tettem. Bartus kegyetlenül lerántotta a leplet:
„(…)Orbán nem a magyarok, hanem a Vatikán harcát harcolja, amely vissza akarja szerezni a pozícióit, szét akarja verni a liberális Európai
Uniót, hogy az visszatérjen „az alapító atyák” szellemiségéhez, vagyis a Vatikán uralma alá. Ezért hirdetik a fogyasztásra épülő kapitalizmus végét, hirdetik meg az önfenntartásra épülő „munka társadalmát. (…) Orbán a Vatikán ügynökeként támadja Európát és a nemzetközi pénzvilágot.”
Ijedten szaladtunk szerteszét most mindannyian, katolikus világuralmista összeesküvők, élünkön a református Orbánnal, meg sem álltunk
XVI. Benedek pápa rezidenciájáig.
A pápa feszülten meredt gondolataiba, de azért nyugalmat erőltetett magára. Felületes szemlélődő nem is vette volna észre, hogy valami bántja, de mi, akik naponta esküszünk össze vele, mi tudtuk, mi a való…
– Van egy kavics a cipőmben, Don Orban… – szólt hosszú csend után őfelsége, és megsimította az állát. – De sebaj… Az én kavicsom holnap már a halakkal alszik… Nagy csend telepedett körénk. Éreztük mindannyian, különleges pillanat részesei vagyunk. Különleges, soha meg nem ismétlődő pillanat ez – talán csak az volt ehhez fogható, amikor mielőttünk az akkori pápa összeesküdött ugyanebben a szobában Adolf Hitlerrel. Aztán Hitler – hogy még egyet csavarjon az amúgy is csavaros katolikus világ összeesküvésen – brutális antiklerikális politikába kezdett. Goebbels többször kijelentette, hogy a nemzetiszocializmus vallás, és nincs szükség másféle vallásokra. S mivel a nácizmust minden más fölé akarták helyezni, útjukban voltak az erős egyházak. Ezért az egyházi adók „reformjával”, valamint az állami támogatások megvonásával nekiláttak tönkretenni az egyházakat – élükön a katolikus egyházzal. De ezt csak a csavaros észjárásuk miatt csinálták ám, az egész mögött ott volt a Vatikán. Nem úgy, mint Sztálin meg a kommunisták mögött, azok mögött nem állt senki sem, azok bezzeg ostoba, magányos gyilkosok voltak mindig is.
És mi megint érezhettük a Vatikán támogatását ott a pápa szobájában, a legnagyobb összeesküvő árnyékában, miközben az ő kedvenc ügynöke, Don Orban tartotta idehaza vasmarokkal kézben az összes szálakat. És tudtuk, a kavics a szentatya cipőjében csak valami magyar-féle kavics lehet…
Nem tévedtünk sokat: a Bartus László a kavics a cipőben. Ő leplezte le egyedüliként a világon a mi összeesküvésünket. És mint minden korát megelőző vátesz és próféta, ez a László is látja, hogy jövendölésére csak kevesen figyelnek:
„Hülyézik a liberálisok azokat, akik a katolikus egyházra irányítják a figyelmet, hogy a Vatikán áll az orbáni fasiszta diktatúra mögött, és nem értenek semmit abból, ami körülöttük zajlik.”
Bizony. És a Bartus nem is tudja, hogy nem csak a liberálisok. Én beszéltem valakivel, aki semmiben sem hitt, csak abban, hogy a Bartus hülye.
De most, egyedül maradván a sötétségben önmagammal, gyónom az ördögnek, hogy három kiképzett bíboros indult útnak Amerikába. Ők hajtják végre a pápai utasítást. Baseballütőkkel. Don Bartos holnap már a halakkal alszik. Rajta kívül nincs már senki és semmi akadálya, hogy átvegyük a hatalmat a világ felett… (Nővérke! Nővérke! Már megint bepisiltem…)
Bayer Zsolt
David Baer, az amerikai Texas Lutheran University teológia- és filozófiaprofesszora 2012. január 17-én nyílt levelet írt a "Nyugatról a magyar egyházaknak - A vallásszabadságot mi, keresztények nem így értelmezzük" címmel. Ezt az alábbi link megnyitásával olvashatjuk: http://www.evangelikus.hu/panorama/nyilt-level-nyugatrol-a-magyar-egyhazaknak-2013-a-vallasszabadsagot-mi-keresztenyek-nem-igy-ertelmezzuk/?searchterm=baer
Az alábbiakban Márfi Gyula veszprémi érsek atya válaszlevelét közöljük:
Tisztelt Professzor Úr!
Hálás vagyok Önnek, hogy figyelemmel kíséri hazánk sorsát, ugyanakkor nem hallgathatom el kritikai észrevételeimet, amelyeket őszintén igyekszem megfogalmazni.
Alapvető kifogásom az, hogy az Ön levele mind a magyarországi, mind az európai helyzet felszínes és egyoldalú ismeretét tükrözi, a távolabbi összefüggések figyelembe vétele pedig teljesen hiányzik belőle.
1. Kezdjük a vallásszabadság kérdésével. Mint katolikus püspök, örülök annak, hogy egy luteránus egyetem tanára a lelkiismereti és vallásszabadsággal kapcsolatban a II. Vatikáni Zsinat Dignitatis Humanae kezdetű nyilatkozatát idézi, ugyanakkor nem értem, hogy az Ön által kifogásolt alaptörvény mennyiben sérti a lelkiismereti és vallásszabadságot. Magyarországon ma mindenki olyan vallást gyakorol egyénileg is és közösségben is, amilyent akar. Az egyes egyházak elismerésének és nyilvántartásba vételének csak az egyházak anyagi természetű, állami támogatásával kapcsolatban van jelentősége. Itt viszont érthető módon a Magyar Állam azokat a közösségeket részesíti előnyben, amelyek hazánk zivataros története folyamán jelentős mértékben hozzájárultak az ország fennmaradásához, illetve amelyek tevékenysége társadalmilag kiemelten hasznos, például iskolákat, egészségügyi intézményeket tartanak fenn és karitatív tevékenységet folytatnak.
Professzor Úr azt is kifogásolja, hogy e nyilvántartásba vételt nem a bíróság, hanem aparlament végzi. Ebből is látszik, hogy Ön nem ismeri eléggé a magyarországi helyzetet. A független magyar igazságszolgáltatásban még ma is számos olyan ember dolgozik, aki a kommunista rendszer idején elkötelezett kiszolgálója volt a pártállami diktatúrának és tevékenyen részt vett egyházellenes, ún. koncepciós perekben. – (A koncepciós per olyan jogi eljárás, amelyben minden fordítva történik, mint a törvényes perben: először fogalmazzák meg a „koncepciót” tartalmazó ítéletet, majd ehhez készítik el a „tanúvallomásokat”, illetve gyártják le a „bizonyítékokat”.)
Azonkívül ez a bíróság az elmúlt 20 évben meggyőzően bizonyította, hogy az egyházak nyilvántartásba vételére alkalmatlan. Több, mint 300 „egyházat” bejegyeztek, amelyek legnagyobb része a legminimálisabb kritériumoknak sem felelt meg. Nekem egy 2007-ben kiadott jegyzékem van. Ebben 4 olyan „egyházat” találtam, amelyet egyazon (falusi) házszám alá jegyeztek be, közülük 3-nak még a hivatalos képviselője is ugyanaz a személy volt. - Olyan „egyházak” is elnyerték az elismerést, amelyeknek már a neve is mosolyt fakasztott a komolyabb (akármilyen vallású) hívek ajkán, mint például az „Aranyos Zarándokok A-tól Z – ig” , a „Magyar Boszorkányszövetség” vagy a „Derű Egyháza”.
A helyzet megértéséhez azt is tudnunk kell, hogy a bejegyzett közösségek jó része semmiféle hitéleti tevékenységet nem végez, a bejegyzést csak azért kérte, hogy egyszerű gazdasági vállalkozásként – a vállalkozások által igénybe vehető kedvezményeken túl – az egyházaknak adható támogatásokban is részesülhessen. Jórészt ezzel magyarázható, hogy adventista egyházból három, metodistából három, zsidóból hat, buddhistából pedig nem kevesebb, mint 13, azaz tizenhárom (!) volt bejegyezve. (Aki ismeri a buddhizmus nagy irányzatait – hinajana, mahajana, vajrajana, azaz tibeti – annak ez már eleve gyanús. Beszélgettem a nepáli lámával: a tizenhármat ő is nevetségesnek tartja.)
Ami pedig a Professzor Úr által különösen is reklamált egyházakat illeti, a következőket tudom mondani: Ezeknek az egyházaknak Magyarországon nincs bázisuk. Ennek ellenére metodistaegyházból – mint említettem – három is be volt jegyezve. Egyáltalán nem könnyű eldönteni, vajon mindhárom igazi vallási közösség-e vagy csak ún. biznisz-egyház. Iványi Gábor metodista lelkészt nálunk mindenki ismeri, sokkal inkább nagyhangú politikusként, mint igehirdetőként. Ám az ő közösségét a metodista világegyház sem ismeri el. (A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség nevet használják.) – Anglikán egyházból egyet ismerünk, ez Szent Margit Anglikán / Episzkopális Egyház néven található a régi jegyzékben. Nevéből ítélve a katolikusbarát High Church irányzathoz tartozik. Lelkészük Dunakeszin lakik, ahol semmiféle anglikán közösség nincs. A tiszteletes úr elsősorban a budapesti Angol Nagykövetség alkalmazottait pasztorálja.
Miközben e sorokat írom, érkezik a hír, hogy tegnap, február 17-én a Magyar Parlament újabb 17 egyházat ismert el, köztük a Magyarországi Metodista Egyházat és a fönt említett anglikán egyházat is. Így összesen Magyarországon ma 31 elismert egyház van. Hálás lennék Professzor Úrnak, ha keresne Európában még olyan országokat, amelyek ennél több vallási közösséget támogatnak. Ha nem talál, akkor kritikáit a jövőben inkább Angliáról, a skandináv országokról, Bulgáriáról, Görögországról vagy Romániáról fogalmazza meg, mert ezekben az országokban az anglikán, az evangélikus, illetve az orthodox nemzeti egyházak a mai napig államegyház-pozíciót élveznek. (Romániában a román görög-katolikus egyházmegyék a mai napig nem kapták vissza teljes mértékben a Ceausescu-rezsim idején elvett és a Román Orthodox Egyház által birtokba vett javaikat.)
2. Második kifogásom levelének azzal a részével kapcsolatos, amely a magyar kormányeurópaiságát kritizálja. Én úgy látom, Professzor Úrnak Európával kapcsolatos ismeretei is egyoldalúak és hiányosak. Levelében egy olyan Európát tart szem előtt, amely Konrad Adenauer, Robert Schuman, Alcide De Gasperi és Jean Monnet óta már nem létezik.
A
Ez a magát baloldaliként és modernként ünneplő Európa igazában:
- a kommunistákból lett kapitalisták Európája,
- a diktátorokból lett „szabadságharcosoké” és a „demokráciáért aggódó” diktátoroké,
- a kétezer éve idejétmúlt és életképtelennek bizonyult erkölcsöt hirdető „moderneké”,
- „az egyházak szabadságáért aggódó” egyházüldözőké,
- akik egyetlen dologban állhatatosak: a nagyüzemi méretekben folytatott hazudozásban, a sokakat megtévesztő farizeusságban.
Amikor azt állítják, hogy az Orbán-kormány autokrata, Európa-ellenes, múltba révedő és nem tartja tiszteletben a vallásszabadságot, saját hibáikat ostorozzák, de nem önmagukban, hanem másban. Én Orbán Viktort sosem akartam szentté avatni. Tudom, hogy ő éppen olyan gyarló ember, mint mi mindannyian, neki is vannak gyengeségei és téves döntései. A fenti vádakról mégis az a magyar mondás jut eszembe: „bagoly mondja a verébnek, hogy nagyfejű”.
Az ultraliberális és az ún. konzervatív tábor képviselői jelen voltak azon a meghallgatáson, amelyet Strassbourgból közvetített a Hír TV. Ez egy színjáték volt, amelyet Orbán Viktor nyilvános kioktatása és megalázása céljából rendeztek. Nekem feltűnt, hogy a világ legnagyobb diktátorának (Mao-Ce-tungnak) hívei oktatták itt a demokráciát, és egy közismert pedofil tanította móresre Orbán Viktort, az ötgyermekes családapát, akinek mind az öt gyermeke ugyanattól az asszonytól (a feleségétől) született. Ezen a meghallgatáson ő volt a legeurópaibb, kis túlzással: az egyetlen európai. Imponáló türelemmel hallgatta végig a habzó szájjal üvöltöző Daniel Cohn Benditet és társait, a vádakra higgadtan válaszolt, majd engedélyt kért arra, hogy a hagyományos családmodell híveként, hazaszerető emberként és hívő keresztényként maradhasson meg európainak.
Egyébként az ellene szóló legfőbb vád hasonló ahhoz, amit közel négyezer éve Lót és családja ellen hozhattak fel: nem volt „szodoma-komfortos” a magaviseletük. De ugyanez volt baj a prófétákkal is: hiányzott tanításukból a „Közel-Kelet-komfort”, miként az első három század keresztényei sem tanultak meg a dekadens Római Birodalom etikettje szerint viselkedni. – Erről jut eszembe, hogy a
Európa nem küld már misszionáriusokat a harmadik világba, mivel maga is missziós terület, terepet nyújtva az Afrikából, Indiából, a Fülöp Szigetekről, sőt Indonéziából érkezett hithirdetőknek. Váci Mihálynak a hatvanas években írt sorai (a Hű lázadás c. verséből) ma már nem csak az ál-kommunista Magyarországra, hanem egész Európára érvényesek:
„Míg új világtörvény fojt és ölel,
s új termést hoztak a volt igazságok;
a dolgok zsarnok uralma jön el,
s nincsenek próféták, se messiások.”
3. Harmadikként megemlítem Professzor Úr levelének még egy gyengeségét: azt, hogy figyelmen kívül hagyja az Európán túli hatalmak szerepét az „Orbán-ügyben”. Ön úgy ír Európáról, mintha az egy önálló birodalom lenne, amelynek most éppen problémája akadt egy tartományával. Ha Ön azt hiszi, hogy itt egy európai belügyről van szó, akkor bizony nagyot téved. Orbán Viktornak nem az Unióval van elsősorban baja, hanem azzal anemzetközi nagytőkével, amelynek birtokosait valahol a New-York-i Wall Street-en sejtjük, ezért egyszerűen csak így hívjuk őket, hogy „Amerika”. Ez az elnevezés persze téves: a dollárnak és a dollár urainak-szolgáinak nincs hazájuk, nemzetiségük sem. Ők a kozmosz polgárai, a szó legrosszabb értelmében vett kozmopoliták, akik az egész világ meghódításáról álmodnak.
Ehhez pedig pénzre van szükségük, nagyon sok pénzre. Ezért nem elégszenek meg az általuk kirobbantott, „demokrácia-importnak” hazudott háborúkkal, orvosok és gyógyszerészek megvételével egyidőben épített hatalmas gyógyszer-gyáraikkal és a kezükben tartott multinacionális gazdasági vállalatokkal, hanem (kamat) adófizetőikké akarják tenni az egyes államokat is. Ennek érdekében megpróbálják befolyásolni a szabad választásokat, illetve igyekszenek megvenni az egyes kormányokat. Az a „jó kormány”, amelyik hajlandó felvenni az előnytelen hiteleket is, majd azok gyors elköltésével örökös adófizető gyarmattá teszi hazáját. Az ilyen kormánynak nem kell tartania attól, hogy diktatúrával vádolják: nyugodtan kilövetheti békés tüntetők szemét, kizárhatja ünnepségeiről saját népét, korlátokat építhet a parlament köré, még a hivatalos adatokat is meghamisíthatja, ettől még „európai” és „demokrata” marad. Legfeljebb akkor koppantanak a fejére, ha a teljes államcsőd (fizetésképtelenség) veszélyébe sodorja hazáját.
Más szabályok vonatkoznak a „rossz kormányra”, amely megpróbál kitörni az adósságcsapdából. Ezt akkor is leminősítik, ha az államháztartási hiány ezt nem indokolja, miniszterelnökét Hitlerhez és Sztálinhoz hasonlítják, cigánynak mondják, majd cigánygyűlölőnek még akkor is, ha történetesen ő oszlatja fel a cigányellenes akcióiról elhíresült egyesületeket, vagy ő küldi az Európai Parlamentbe az egyetlen cigány nőt. És hiába nyújt támogatást a zsidó egyházaknak, hiába vannak zsidó barátai, természetesen nem maradhat el vele kapcsolatban az „antiszemita” megbélyegzés sem.
A nemzetközi nagytőke birtokosai különösen is haragszanak Orbán Viktorra, mert több olyan, nagytőke-ellenes intézkedést hozott (bankadó bevezetése, multinacionális cégek privilégiumainak csorbítása), amelyeket már több ország is átvett, illetve átvenni szándékozik. Ezért szervezték meg azt az átfogó hadműveletet, amelynek ma is a tanúi vagyunk. Szeretném újra hangsúlyozni, hogy ezt az akciósorozatot Amerikából irányítják, amerikaiaknak sem nevezhető pénzemberek.
Ez még akkor is így van, ha az amerikai „színészek” (Hillary Clinton, Charles Gati, George Soros) mellett látszólag az európai szereplők vannak többségben. A nagytőke ügyesen felhasználja Európa megosztottságát, igénybe veszi az Európa Bizottság (az Unió kormánya) és az Európai Parlament tisztségviselőit, különösen azokat, akik Orbán Viktor ideológiai ellenfelei. Természetesen felhasználja a magyar ellenzék képviselőit is, akiket rettenetesen idegesít a jobboldal kétharmados parlamenti többsége.
Az Unió képviselői jól tudják, hogy a nemzetközi nagytőke fojtogató karjai Európát is veszélyeztetik, mégis vállalják az együttműködést anyagi érdekből, félelemből vagy ideológiai okokból. A helyzet korántsem ismeretlen: így fogott össze kétezer évvel ezelőtt a Főtanács is az általa gyűlölt Poncius Pilátussal. Pilátust tapsolják ma is sápadtan minden írástudók és farizeusok… – És nem hiányozhatnak természetesen a hamis tanúk sem, akiknek létformájuk a hazudozás, és mivel övék a médiumok nagy része, rá tudják venni még a jobboldali sajtó egy részét is arra, hogy „feszítsd meg!”-et kiáltsanak Orbán Viktorra és az „alattvaló fajnak” (Kertész Ákos), sőt „patkány-népnek” minősített magyarokra. (Az utóbbi minősítés Kertész Imre Nobel-díjas írótól való.)
Minden országnak, így az Uniónak is vannak olyan előírásai, amelyeket úgyszólván senki sem képes teljesen megtartani. Ezek viszont kiválóan alkalmasak arra, hogy számonkérjék őket azokon a kormányokon (és csak azokon!), amelyek „nem állnak be a sorba”. A kettős mérce alkalmazása az ultraliberális világ mindennapos gyakorlata. De nem hiányoznak a bolsevik módszerek sem – ahogy arra már utaltam. „Ha lopni akarsz, kiálts tolvajt!” Ostorozd saját hibáidat másokban, így magadról elterelheted a figyelmet.
Nálunk ma is érvényben van egy olyan szerződés, amelyet az IMF (Nemzetközi Valutaalap) erőltetett rá a valuta-szűkében lévő és szovjet felügyelet alatt álló magyar kommunista kormányra (1982-ben), amely szerint a Valutaalap magyarországi birtokai mindenféle ellenőrzés és szabályozás felett állnak, sem cégeik, sem azok alkalmazottai, de még azok bérlői ellen sem indítható semmiféle eljárás sem magyar, sem nemzetközi bíróság előtt.
Mi más ez, ha nem közönséges diktatúra? Része egy nemzetek felett álló, vadkapitalista, ultraliberális diktatúrának, amely egyenes leszármazottja a hitleri és sztálini zsarnokságnak. Professzor Úr talán nem hallotta, de mi tudjuk, hogy nálunk a fasisztákból lettek a legkegyetlenebb kommunisták. Ugyanakkor ma azt is látjuk, hogy a kommunistákból lettek a leggazdagabb kapitalisták, és ők azok, akik a leghangosabban aggódnak a magyar demokráciáért. Gyurcsány Ferenc, Kovács László, José Manuel Barroso, Daniel Cohn-Bendit: mind-mind a vörös diktatúra hívei voltak, ma pedig a vadkapitalista diktatúra kiszolgálóiként „aggódnak a demokráciáért”.
Adolf Hitler a világ németjeit akarta egybefogni a világuralom megszerzése érdekében. -„Világ proletárjai, egyesüljetek!” – ez volt Sztálin jelmondata, ugyancsak a világ feletti hatalomról álmodva. – „Világ nagytőkései, kartellbe tömörüljetek!” – ez a tisztességtelen úton összeharácsolt nemzetközi nagytőke urainak jelmondata – ahogy azt David C. Korten „Tőkés társaságok világuralma” c. könyvében már 1995-ben megírta.
Az eszközök különbözők, ám a cél és az eszmeiség ugyanaz. Egyik diktatúra sem tűri el a kritikát, még kevésbé azt, hogy valaki kilógjon a sorból. De azért valahol mégis mindegyik megbukik…A fent említett, harmadik típusú diktatúráról szól az „Új mondat új zsarnokságról” című vers, amelyet soraimhoz mellékelek. Külön felhívom Professzor Úr figyelmét az utolsó szakaszokra, amelyek komoly figyelmeztetést tartalmaznak mindannyiunk számára: ha gyanútlanul átvesszük a diktatúra megtévesztő propagandáját, magunk is szem leszünk a láncban, magunk is zsarnokság leszünk.
Amitől óvjon meg minket a Szentlélek, aki egyedül képes kimenteni a világot – és benne szeretett Európánkat is – az ultraliberális, vadkapitalista diktatúrából – felszínre hozva a most még sűrű hamuréteg alatt rejtőző keresztény Európát.
Professzor Urat tisztelettel és szeretettel köszönti:
Veszprém, 2012. február 23.
dr. Márfi Gyula
veszprémi érsek
2012. március 3-4-én és 10-11-én, azaz a 9. és 10. héten szombaton és vasárnap a Corvin út – Kossuth Lajos utca kereszteződésében a közúti jelző építése miatt több ütemű sávlezárás lesz a Csepeli Gerincút kivitelezési munkái kapcsán.
Kérjük, fokozott figyelemmel haladjanak az említett útszakaszon!
Kitzinger Adrienn - csepel.hu
Várhatóan ma írják alá az uniós pénzügyi paktumot az Európai Unió állam- és kormányfői Brüsszelben. A dokumentumtól a válság megfékezését és a bizalom helyreállítását várják. A paktum szigorú takarékossági feltételeket ír elő a tagállamoknak. Egyebek mellett félszázalékra kell csökkenteni a költségvetési hiányt, az államadósságot pedig a GDP 60 százaléka alá kell szorítani. Aki megszegi az előírásokat, büntetésre számíthat. Nagy-Britannia és Csehország korábban bejelentette, hogy egyelőre nem csatlakozik az uniós pénzügyi paktumhoz, Írországban pedig népszavazáson döntenek a dokumentumról.
Orbán Viktor a Kossuth Rádióban elmondta, hogy várhatóan 25 ország aláírja majd a szerződést. A brüsszeli EU-csúcson tartózkodó magyar miniszterelnök a telefonos interjúban elmondta: ez a paktum azért fontos, mert segíthet az euró megerősítésében. „Bár nem vagyunk az eurózóna tagjai, de érdekeltek vagyunk a sikerében” – mondta. Hozzátéve: „ez a papiros nagymértékben hozzájárul majd az euró sikeréhez”.
Arra a kérdésre, hogy Magyarország esetében várható-e nagyobb vita a paktumról itthon, Orbán elmondta: „a gőzt már kiengedtük, már volt egy nagyon izgalmas vita a parlamentben”.
A miniszterelnökkel készült teljes interjút itt hallgathatja meg!
A miniszterelnök azt is elmondta, hogy a paktum akkor fog Magyarországra vonatkozni, ha az eurózóna tagjaivá válik, ami a legkorábbi becslések szerint is 2018 környékén lehetséges.
Egyetlen "petákot" sem vesznek el jövőre
A miniszterelnök biztos abban, hogy Magyarországtól nem vonnak el európai uniós felzárkóztatási támogatásokat 2013. január 1-jétől. A miniszterelnök a műsornak azt mondta: bár az uniós pénzügyminiszterek tanácsa a hónap közepén - az Európai Bizottság korábbi javaslatának megfelelve - várhatóan azt kezdeményezi majd, hogy a következő évben függesszék fel a Magyarországnak járó kohéziós támogatások egy részét, mindenki "készpénznek veheti, hogy 2013 januárjában (...) Magyarországtól egyetlen petákot sem fognak elvonni".
Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy az ország ellen 2004 óta folyik túlzottdeficit-eljárás, ezért most "a múlt következményeit szenvedjük el", azonban az ügyet technikai jellegűnek minősítve kifejtette: Brüsszelben "mindenki elismeri Magyarország óriási erőfeszítéseit, a magyar számok jók", idén és jövőre csak hét uniós államban lesz alacsonyabb a hiány a magyarországinál.
"Lehetetlen dolog, hogy egy ilyen jó pozícióban lévő országtól bárki akár egyetlen fityinget elvegyen" - jelentette ki a Brüsszelben tartózkodó kormányfő.
hirado.hu
Mint arról már egy korábbi hírben beszámoltunk, a Fővárosi Közgyűlés döntése alapján a Tamariska-domb kerületi védettség alá került, így Csepel egyetlen természetvédelmi területén elkezdődhetnek azok a munkák, amikre talán az utolsó előtti pillanatban kapta meg a kerület a lehetőséget. Ahogy Németh Szilárd polgármester a csepel.hu-nak elmondta, kiemelt feladatként kell kezelni a terület rendbehozatalát, s ebben mindenki aktív segítségét kéri.
Az 5,9 hektáros területen öt fontos feladat van: az első a terület bekerítése és éjjel-nappali őrzése; a tervek szerint a környező villanyoszlopokra kamerákat is elhelyeznek. A második hangsúlyos tennivaló a birtokvédelem, kisebb területrészek kisajátítása, ami egyrészt a gázcseretelepet, másrészt egy magánszemélyt érint, és természetesen – harmadik teendőként - sürgősen rendezni kell az átjátszótorony sorsát is.
Németh Szilárd hangsúlyozta, hogy az önkormányzat célja az – s ez a negyedik pont – hogy óvodával, iskolával, illetve a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel együttműködési megállapodást kössön: „a gyerekek legyenek a gondnokai ennek a területnek, hiszen így tanulják meg, mit is jelent a természetet védeni, az egyesület szakemberei pedig szakmailag segítenék továbbra is a munkát. Nekik már fél hektárnyi területet sikerült megtisztítanunk korábban, ott már ki is alakult a dombra jellemző, ligetes nyílt gyep”- tette hozzá a polgármester. Nem kevésbé kiemelt feladat a jövőre való felkészülés: ökológust, ornitológust vonnak majd be a terület növény- és állatfajainak megőrzésébe. Lesz – többek között – tanösvény is, az újjáéledő gyepszigeteket pedig pallósorral védenék
A megújuló Tamariska-domb olyan fontos helyi értéket képviselhet, amire nem csak a csepeliek lehetnek büszkék, hanem minden természetszerető.
fotó: Bede Orsolya
Tisztelt csepeli lakosok!
Jelenleg a Fővárosi Vízművek a kerület több pontján végez üzemzavar- elhárítást. A Kölcsey utca 7-21. szám előtt, a Szent István – Erdőalja utca sarkán és a Nyuszi sétány 10. szám előtt, kérjük, fokozott figyelemmel közlekedjenek!
Információink szerint a javítások várhatóan március 4-ig tartanak az említett útszakaszokon.
Kitzinger Adrienn – csepel.hu
Fotó: Bede Orsolya
Március 4-ig látogatható az immár 11. alkalommal megrendezett Hüllő Show az ÁMK színháztermében. A több mint 40 féle állatot bemutató kiállításon olyan ritka és különleges ausztráliai fajok is megtekinthetők, mint a kétkarmú teknős, mely igazi hüllőritkaságnak számít.
A látogatók testközelből láthatnak zöld anakondát, keselyűteknőst, sisakos kaméleont és albínó boát is. A kisállat-simogatóban törpenyulakkal és tengeri malacokkal ismerkedhetnek meg a kisebbek. A rendezvény házigazdája, Gyöngyösi Miklós készséggel válaszol a felmerülő kérdésekre, tanácsadással várja a hüllőtartás iránt érdeklődőket.
A kiállításon lehetőség van bizonyos állatok megvásárlására. A kisállatok kedvelői a törpenyulak és az aranyhörcsögök mellett beszerezhetnek akár csuklyás patkányt vagy királypitont is.
A Hüllő Show minden nap 9-18.00 óra között várja a látogatókat.
Angel Marianna - csepel.hu
fotó: Halászi Vilmos
Március 1-jén kinevezték Csepel új kapitányságvezetőjét, Papp Péter rendőrezredest, rendőrségi főtanácsost.
Az új kapitányt dr. Markó Attila rendőrezredes, Budapest rendőrfőkapitányának közbiztonsági helyettese mutatta be a XXI. kerületi állománynak. Az önkormányzatot Borbély Lénárd alpolgármester, Németh Szilárd polgármester általános helyettese képviselte a hivatalos beiktatáson.
Papp Péter rendőrezredes, főtanácsos 1989 decemberében, nyomozóként kezdte meg hivatásos szolgálatát Szigetszentmiklóson. 1991 decemberétől főnyomozóként teljesített szolgálatot. Pályafutása során volt biztonsági tiszt, főreferens, majd 2001 novemberében a Szigetszentmiklósi Rendőrkapitányság vezetésére kapott megbízást, ahol 7 évig volt kapitányságvezető. 2007. december 1-jén kinevezték a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Szervek állományába.
Szolgálatteljesítés során több alkalommal részesült különböző szintű elismerésben. 2003. május 1-jei hatállyal rendőrségi főtanácsosi címet adományozott részére a belügyminiszter.
Papp Péter rendőrezredes Csepelen járt középiskolába és fiatalkorában dolgozott is a kerületben – mondta el beiktatásán a jelenlévőknek. Az új kapitány munkatársait és Borbély Lénárd alpolgármestert együttműködéséről biztosította.
A rendőrség az elmúlt hónapokban komoly erőfeszítéseket tett Csepelen a közbiztonság javítására, így jelentősen növelték a XXI. kerületben szolgálatot teljesítő rendőrök számát is.
Szöveg és fotó: Kitzinger Adrienn - csepel.hu
2012. március 1-jén három nagyszalontai lakos kapta meg a magyar állampolgárságot a Polgármesteri Hivatal nagytanácstermében. A négytagú Bagosi család három tagját Török László, testvérvárosunk, Nagyszalonta polgármestere is elkísérte. A család kisebbik gyermeke fiatal korára való tekintettel otthon maradt, ám természetesen mától ő is hivatalosan magyar állampolgár.
A Himnuszt és az eskütételt követően a jelenlévők Németh Szilárd polgármester általános helyettesétől, Borbély Lénárd alpolgármestertől egy Szent Istvánt ábrázoló dossziéban vehették át a magyar állampolgárságról szóló dokumentumot és az állampolgárságot igazoló kártyát. Ezután Wass Albert Üzenet haza című versét hallgatták meg a jelenlévők, majd a Szózattal ért véget az esemény.
A Magyar Országgyűlés 2010. május 26-án fogadta el az Orbán Viktor, Semjén Zsolt, illetve Kövér László, Németh Zsolt és Kósa Lajos által benyújtott törvényjavaslatot, az egyszerűsített honosítási eljárást, közkeletű nevén a kettős állampolgárságot. A törvénymódosítás anélkül ad lehetőséget a határon túli magyarok kedvezményes honosítására, hogy a kérvényezők Magyarországra költöznének. A jogszabály 2010. augusztus 20-án lépett hatályba és a 2011. január 1. óta alkalmazzák.
A honosítást azok kérhetik, akiknek a szülei, nagyszülei 1918 vagy 1945 előtt magyar állampolgárok voltak vagy vélelmezik magyarországi származásukat. Feltétele, hogy a kérelmező beszéljen magyarul, illetve ne jelentsen veszélyt Magyarország nemzet- és közbiztonságára.
"Üzenem az otthoni hegyeknek:
a csillagok járása változó.
És törvényei vannak a szeleknek,
esőnek, hónak, fellegeknek
és nincsen ború, örökkévaló.
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad".
(Wass Albert: Üzenet haza, részlet)
szöveg és fotó: Kitzinger Adrienn
