A nyári tanítási szünet alatt megváltozott menetrend szerint közlekednek a tömegközlekedési járművek. 2012. június 18-án, hétfőn üzemkezdettől augusztus 31-én, pénteken üzemzárásig a tömegközlekedési eszközök az iskolaszünetben érvényes menetrendjük szerint közlekednek.
A 2011/2012-es tanév végével a fővárosban közlekedő tömegközlekedési járatok menetrendje is megváltozik. A budapesti közlekedési járatok a nyári időszakban megváltozó utazási igényekhez igazodva megváltozott menetrend szerint közlekednek. Ezért 2012. június 18-án, hétfőn üzemkezdettől augusztus 31-én, pénteken üzemzárásig a járatok munkanapokon az iskolai tanítási szünetek idején érvényes menetrend szerint közlekednek.
A 2012/2013-as tanév kezdetéhez igazodva a tanítási időszakban érvényes menetrend szerint a járatok legközelebb 2012. szeptember 3-án, hétfőn közlekednek.
A járatok megváltozó közlekedési rendjéről a www.bkv.hu weboldalon és a megállóhelyeken található menetrendi hirdetményekből tájékozódhatnak utasaink.
Budapesti Közlekedési Központ
Néhány héttel ezelőtt azzal haknizott a baloldal a nyilvánosságban, hogy a Fidesz meg fogja adóztatni a nyugdíjakat. S a „hír” mellé mindjárt odatettek egy másikat is: a Fidesz arra készül, hogy eltörli a minimálnyugdíjat.
Ilyen hírek hallatán a többségükben amúgy is baloldalra húzó nyugdíjasok – vajon miért van ez így, én édes jó Istenem! – igazolva látják minden Orbán- és Fidesz-fóbiájukat. És pontosan ezért készülnek az ilyen „hírek”. A Népszava meg a Népszabadság szerkesztőségeiben. Ahol persze azt is tudják, mi az igazság. Csak azt nem szeretik nagydobra verni. Ennyiben (is) azonosak Gyurcsánnyal: nem bontják ki az igazság minden szeletét. Ehhez képest apró perpatvar csupán, hogy Gyurcsány most éppen nem olvas majd Népszabadságot. Na és? A szerelem ettől csak acélozódik…
És akkor nézzük a valóságot, bontsuk ki némileg minden szeletét.
A Horn-kormány idején döntött úgy a kabinet és az MSZP, hogy 2013-tól megszűnhet a minimálnyugdíj. 2013 pedig már itt settenkedik a kertek alatt. Nosza – sikkantottak hát aprót az MSZP-székházban –, nosza, gyerekek, mindjárt itt a határidő, gyorsan kenjük rá az egészet a kormányra meg a kormánypártokra! S nekiláttak rákenni. Ezek amióta léteznek, nagyjából száz esztendeje mindig mindent összekennek önmagukkal, aztán fintorognak, hogy milyen fertelmes a büdösség… S miközben ők kenegetnek, aközben a KDNP javaslatára megmarad a minimálnyugdíj, és összegének a felemelését is tervezik.
A Hornék által kidolgozott és elfogadott nagy baloldali nyugdíjreform azt is tartalmazta, hogy a 2013 után megállapított nyugdíjakat majd megadóztatják. Mit ad isten, mint az imént utaltunk rá, az a nyomorult 2013 tényleg itt van a látóhatár szélén, hát ez ügyben is léptek gyorsan a szocialisták – és felzárkóztak melléjük a többiek.
A nyugdíjak megadóztatásával vádolják a kormányt. Miközben a valóságban az történik, hogy az általuk elfogadott törvényt éppen most semmisíti meg a kormányzat.
Persze mondhatjuk, mindez a múlt, hiszen ezzel már hetekkel ezelőtt előálltak, és azóta nagy a csend az említett témákban. Ez igaz. Ellenben nem árt újra és újra közkinccsé tenni, miképpen dolgoznak ezek a polgártársak. Már csak azért is, mert itt az új haknibrigád:
a dugódíjas haknibrigád. A dugódíjas haknibrigád Tarlós István főpolgármestert – és rajta keresztül természetesen a kormányzatot – vádolja azzal, hogy dugódíjat akar bevezetni a belvárosban. Most nem térnék ki arra, vajon egy ilyen intézkedés valóban segíthet-e az elviselhetetlen budapesti állapotokon, hogy kevesebb lesz-e ettől az autó a szűk belvárosban, s ennek következtében lehet-e majd például levegőt venni arrafelé –, nem térek ki erre, mert nem tudom a választ. Nem is dolgom tudni, vannak erre szakemberek. Csak annyit jegyzek meg csöndesen, hogy a helyzettel előbb-utóbb kezdeni kell valamit, mert így úgysem maradhat sokáig. Így ugyanis nem lehet élni.
De most, engedelmükkel, arra az apróságra térek ki, hogy a dugódíj bevezetésének kötelezettsége Demszky Gábor és az MSZP–SZDSZ-városvezetés öröksége. Ugyanis a négyes metró szerződésében külön melléklet foglalkozik a dugódíj kérdésével. Nevezetesen: az EU ahhoz a feltételhez kötötte a négyes metró finanszírozását, hogy Budapest bevezeti a dugódíjat.
Ezt Demszkyék aláírták.
És most Horváth Csaba azzal haknizik, hogy Tarlós be akarja vezetni a dugódíjat.
A pofátlanságnak tényleg nincs határa. Éppen ezért felesleges az a kérdés, hogy vajon Horváth Csaba, az MSZP meg a többi szégyellte-e már valaha saját magát. Nem. Ezek alkatilag képtelenek a szégyenkezésre.
Bayer Zsolt
Nyirő József erdélyi íróra emlékeztek a Radnóti Miklós Művelődési Házban péntek délután. A megemlékezés előtt egy órával a Demokratikus Koalíció (DK) mintegy hatvan szimpatizánsa gyűlt össze tiltakozásul az épület előtt, mert szerintük Nyirő József „vállalhatatlan” és nem érdemes arra, hogy piedesztálra emeljék.
Németh Szilárd polgármester már a bejelentett tüntetés előtt közleményt adott ki, hogy „provokátorok akarják megzavarni a megemlékezést politikai haszonszerzés céljából”, és érthetetlennek nevezte, hogy „egy magát demokratikusnak tartó párt a kultúra cenzúráját követeli”. Egyúttal arra kért mindenkit, hogy olvassák el Nyirő József műveit és hallgassák meg a róla szóló előadást. A nemzeti alaptantervben Nyirő József epikája és Radnóti Miklós lírája együtt szerepel a középiskolások számára előírt kötelező irodalomban. A csepeli önkormányzat már az idén érettségiző csepeli diákok számára Nyirő József: Uz Bence című regényét és Radnóti Miklós verseskötetét ajándékozza. A döntés tudatos: nem Nyirő vagy Radnóti, hanem Nyirő és Radnóti.
A tüntetésen Borka-Szász Tamás, a csepeli DK képviselője arról beszélt, hogy a zsidó származása miatt meghurcolt és meggyilkolt Radnóti Miklós emlékét gyalázzák meg, amikor „a nyilasok mellett kiálló Nyirőt ünneplik”. Az „ünneplés a csepeli hatalom rendezvénye”, ezért a felelősség is az övék. Vadai Ágnes, a DK parlamenti képviselője koromfekete kiskosztümjében ennél is tovább ment, amikor „náci söpredékről” beszélt és szerinte „tiltakozni kell a nyilas restauráció ellen”. Amikor az előadásra megérkeztek az érdeklődők, a tüntetők sípszóval jelezték nemtetszésüket; erre Németh Szilárd próbálta a művelődési házba invitálni a tiltakozókat, de tudomásunk szerint egyikük sem élt a lehetőséggel. A tüntetők ezután szétszéledtek, rendbontás nem történt.
Németh Szilárd már bent a teremben közölte, hogy a tüntetést szervező Vadai Ágnesnek két Nyirő József- és egy Radnóti-kötetet fog ajándékozni, hogy a politikus megismerhesse az erdélyi író műveit. Vadai Ágnes korábbi szerepére utalva érdemes megemlíteni, hogy egyike volt azoknak, akik a Parlamentben leszavazták a kettős állampolgárságról szóló törvényt.
Fráter Olivér történész arról beszélt, hogy Nyirő József nem volt háborús bűnös, még csak vádat sem emeltek ellene. A történészi kutatások szerint az író nem vállalt tevőleges szerepet egyik diktatúrában sem. Életének utolsó éveit Madridban töltötte, mert ott talált menedéket. A spanyol fővárosban halt meg és temették el 1953-ban. Amikor az ottani magyarok Madrid polgármesterének felvetették, hogy kapjon díszsírhelyet Nyirő, előbb visszautasították a kérést. Ám nem sokkal később, amikor a polgármester elolvasta Nyirő egy regényét, maga ajánlotta fel a díszsírhelyet, amelyet saját költségén készíttetett el. Újratemetése kegyeli aktus, mert az író utolsó kívánsága volt, hogy szülőföldjén lelhesse meg végső nyugalmát.
Takaró Mihály irodalomtörténész arról szólt, hogy a magyar irodalmi kánont helyre kell állítani, mert a kommunista időszak alatt jóformán az egész erdélyi irodalmat kizárták a magyar kultúrából ideológiai okokból. Nyirő József megítélése a maga korában pozitív volt, kortársai a baloldaltól a jobboldalig nagyra értékelték műveit. Az erdélyi írót nemcsak székely apostolnak, hanem a székelyek Mikszáthjának is nevezték; miként Mikszáth Kálmán a palócokat, úgy Nyirő a székelyeket ismertette meg a világgal.
Az irodalomtörténész az író szélsőjobboldali múltjára utalva emlékeztetett rá, hogy a magyar irodalom számos alakját száműzhetnék a jeles írók sorából, ha bizonyos közéleti szerepvállalásukat vennék alapul. Egy ideig a kommunista eszmével rokonszenvezett József Attila, Babits Mihály vagy Kosztolányi Dezső, mégis kiváló költőkként tartjuk őket számon.
Ide vonatkozó kérdés, hogy Nyirő miért nem hagyta ott a parlamentet 1944-ben? Erre Takaró Mihály azt felelte: Nyirő esküt tett, hogy nem hagyja el a képviselőházat, amíg lehetősége volt cselekedni Székelyföldért. Az irodalmár szerint az író soha nem volt nyilas, mert nem volt tagja a nyilas pártnak.
Csarnai Attila
Nyirő József íróra emlékeztek mintegy százan péntek délután Csepelen a Radnóti Miklós Művelődési Házban. Az épület előtt a Demokratikus Koalíció szimpatizánsai tüntettek az ellen, hogy Nyirő Józsefet épp a Randóti Miklósról elnevezett intézményben ünneplik.
Németh Szilárd, Csepel fideszes polgármestere "kis intermezzónak" nevezte a tüntetést, szerinte a tüntetők célja a "botránykavarás" volt. A polgármester a demonstrálókat cinikus provokátoroknak nevezte, valamint megjegyezte, hogy a tüntetést szervező Vadai Ágnesnek, a Demokratikus Koalíció elnökségi tagjának a Parlamentben két Nyirő József- és egy Radnóti-kötetet fog ajándékozni, hogy a politikus megismerhesse az erdélyi író műveit.
Fráter Olivér történész felidézte a meghiúsult székelyudvarhelyi újratemetés körülményeit, valamint úgy vélte, Nyirő József "erdélyi gyöngyszem", aki "megvigasztal, utat mutat az értékválsággal terhelt világban". Szerinte az újratemetést a román hatóságok ellenállása és a helyi magyarság politikai érdekképviselete vezetőjének elutasító magatartása hiúsította meg.
A történész elmondta: elkezdte kutatni Nyirő József második világháborús szerepvállalását, az eddigi eredményei azt mutatják, az író "nem vállalt tevőleges szerepet egyik diktatúrában sem". Kijelentette: háborús bűnökkel nem vádolták meg, és nem ítélték el.
Takaró Mihály irodalomtörténész emlékeztetett: az író munkássága 2013. szeptember 1-jétől a Nemzeti alaptanterv része lesz. Szerinte a két világháború közötti magyar irodalmi kánon csonka, torz, és helyre kell állítani. Mint fogalmazott, a kánonból ideológiai okokból száműzték a nemzeti-konzervatív irodalmat és az erdélyi irodalmat. Takaró előadásában részletesen taglalta az író életútját, felidézve, hogy Nyirő József megítélése "a maga korában pozitív volt". Rámutatott, az erdélyi írót nemcsak székely apostolnak, hanem a székelyek Mikszáthjának is nevezték, mert ahogy Mikszáth Kálmán a palócokat, úgy Nyirő a székelyeket ismertette meg a világgal.
Az irodalomtörténész, utalva az író szélsőjobboldali múltjára, elmondta, a magyar irodalom számos alakját száműzhetnék a kánonból közéleti szerepvállalásaiért. Ugyanakkor leszögezte, szerinte a kommunista eszmével való szimpatizálás miatt nem kell kizárni a magyar irodalomból József Attilát, Babits Mihályt vagy Kosztolányi Dezsőt sem, hiszen kiváló költők.
Miért nem hagyta ott a parlamentet 1944-ben? - tette fel a kérdést Takaró, majd úgy válaszolt, hogy azért, mert Nyirő esküt tett, hogy nem hagyja ott a képviselőházat. "Az utolsó percig, amíg lehetősége volt tenni Székelyföldért, tett" - mondta az irodalmár. Szerinte az író soha nem volt nyilas, mert nem volt tagja a nyilas pártnak.
Az író a székelység "morális mélyrétegeit" tárta fel - méltatta Uz Bence című regényét Takaró, hozzátéve, Nyirő sosem az idillt, hanem a valóságot mutatja be. Az irodalomtörténész emellett a XX. századi magyar irodalom óriásának nevezte az írót.
MTI
fotók: Kitzinger Adrienn - Csepel.hu
A Csepel.hu írása hamarosan.
A régi ipartelepek megújítására szerveződött nemzetközi együttműködés, a ReTInA projekt a vége felé közeledik. Ebből az alkalomból a ReTInA céljainak megismertetésére, és az egykori Csepel Művek bemutatására helytörténeti kalandozásra hívták a projekt munkatársai a Szárcsa Általános Iskola diákjait.
Június 14-én - a ReTInA szervezésében - a gyár területén játékos helytörténeti versenyen és bunkertúrán vettek részt a tanulók. A nagy siket aratott görkorcsolyás és gördeszkás bemutatók után a gyerekek vegyes korosztályú csapatokban barangolták be a gyáróriás megjelölt térségeit. A séta során a szárcsásoknak a gyár múltjával kapcsolatos kérdéseket kellett megválaszolniuk. A nyolcadikosok még izgalmasabb programon vehettek részt. Ők, a második világháborús bunkervilágot ismerték meg egy hosszabb túrán. A sok érdekességet tartalmazó esemény csúcspontjaként a versenyző csapatok tárgyjutalomban részesültek, melyet Morovik Attila alpolgármestertől vehettek át a lelkes tanulók.
Csepel.hu
fotó: Zarándi Bence
Magyarország készen áll a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval folytatandó hivatalos tárgyalásokra, és bármelyik pillanatban érkezhetnek olyan hírek az IMF-től, hogy ezek megindulhatnak - mondta Orbán Viktor miniszterelnök az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában pénteken. Az interjúban beszélt arról is, szerinte Magyarországnak érdemi vitát kell folytatnia a következő egy-két évben arról, hogy a jellegében teljesen megváltozott eurózónához akar-e csatlakozni.
A jegybanktörvényről szólva a kormányfő közölte: a kabinetnek nem fűződik semmilyen különleges érdeke ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mostani vezetősége mandátumának lejártáig kinevezzenek egy harmadik alelnököt. "Van egy törvényünk, amely szerint ez lehetséges, a törvényt nem fogjuk módosítani, de szívesen megállapodunk arról, hogy a mostani jegybankelnöki vezetés mandátumának lejártáig nem nevezünk ki új alelnököt" - mondta, hozzáfűzve, "papírunk van arról, hogy mi betartjuk az EU-val kötött szerződésünket jegybankügyben". Azon szervezetek álláspontját pedig, amelyeknek csak véleményezési joguk van - így például az Európai Központi Banknak -, "olyan mértékig vesszük figyelembe, ameddig azt indokoltnak lájuk" - közölte, megjegyezve, hogy szerinte ez megtörtént. Kijelentette egyúttal, hogy a magyar parlament nem adhatja fel a szuverenitását. "Az MNB a magyar pénzügyi rendszer része. Az MNB-nek senki sem adhat utasítást, ideértve az Európai Központi Bankot is", nem pedig csak a magyar kormányt - szögezte le Orbán Viktor. Magyarország készen áll az IMF/EU-tárgyalásokra, "nem rajtunk múlik, hogy mikor kezdjük el", az EU már zöld lámpát adott, tehát "bármelyik pillanatban jöhetnek arról szóló hírek az IMF-től, hogy a tárgyalások megindulhatnak" - jelezte.
A büdzsé célja, hogy Magyarország a saját lábára tudjon állni
A jövő évi költségvetés tervezetéről Orbán Viktor kifejtette: "egy rendes ország" nem az év utolsó óráiban fogadja el büdzséjét, hanem már az év közepén tudja, milyen keretfeltételek között működik majd a gazdasága a következő esztendőben. "Most léptünk arra az ösvényre, amin érdemes járni" - mondta a költségvetési törvényjavaslat pénteki benyújtására utalva, hozzátéve, hogy a halogatás helyett a rugalmasság a fontos, meg kell ugyanis őrizni a kabinet akcióképességét, s ezt szolgálják a tervezett jelentős tartalékok is. A büdzsé céljának a kormányfő azt nevezte, hogy Magyarország a saját lábára tudjon állni. A 2013-es költségvetés szerinte tovább növeli a munkalehetőségek számát, és csökkenti az adósság szintjét, egyúttal nem fordulhat elő, hogy egy terület kevesebb pénzből gazdálkodjon jövőre, mint idén.
Az előterjesztést a Fidesz-KDNP-frakció még nem tárgyalta - folytatta -, így "vannak még olyan szempontok, amelyeket javasoltak nekünk a parlamenti képviselőink, de ez a költségvetés nem oldja meg, ezért még számítok komoly és érdemi megbeszélésekre a frakcióval". Példaként említette a képviselőcsoportnak azt az igényét, hogy javítsák a fizikai munkát végzők bérhelyzetét. A költségvetést pénteken nyújtják be a parlamentnek, a főszámokat még a nyári szünet előtt elfogadják, majd szeptemberben véglegesítik - vázolta fel a menetrendet.
A forintnál jóval erősebb valuták is ingadoznak
A forint árfolyamára kitérve megjegyezte, az európai gazdaság bizonytalansága miatt arra érdemes felkészülni, hogy a magyar fizetőeszköz árfolyama a jövőben is ingadozni fog; a forintnál jóval erősebb valutáknál is ez a helyzet. A kormányfő a rádióinterjúban ismertette azt a kormánydöntést is, hogy felmondják a PPP-beruházásokról - vagyis az állam és a magántőke bevonásával készülő nagyberuházásokról - szóló szerződéseket, "kiváltjuk belőle az államot, és az emberek visszakapják a sportpályákat, a csarnokokat meg a tanuszodákat, és azokat biztonságosan működtetjük a jövőben".
Érdemi vita a megváltozott eurózónához való csatlakozásról
A miniszterelnök - az euróövezet válságával összefüggésben - beszélt arról is, hogy szerinte Magyarországnak érdemi vitát kell folytatnia a következő egy-két évben arról, hogy a jellegében teljesen megváltozott eurózónához akar-e csatlakozni. Orbán Viktor ezt azzal magyarázta, hogy szerinte az eurózónában egy nagyon erős, a nemzeti függetlenséget, szuverenitást jelentősen korlátozó központosítás zajlik majd le. A magyar kormányoldal a nemzetek Európájában hisz, nem a birodalmi koncepcióban - jelezte, majd azt mondta: "ha Európa a saját lábára akar állni, és nem akar a világ beteg embere lenni (...), akkor át kell vennie az események irányítását a pénzpiacoktól". A hétvégi görögországi választásokról szólva úgy vélekedett: a görög emberek fogják eldönteni, hogy kik alakítsák meg a kormányt, és ezt nem szabad kívülről befolyásolni.
Áder ragaszkodni fog a jogszabályok betartatásához
Orbán Viktor miniszterelnök szerint a közélet minden szereplőjének számolnia kell azzal, hogy Áder János államfő ragaszkodni fog ahhoz, hogy a jogszabályok előírásai teljes mértékben megvalósuljanak a törvényhozás során. A kormányfő ezt azzal kapcsolatban mondta pénteken az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában, hogy a köztársasági elnök a beiktatása óta több törvényt is visszaküldött a parlamentnek eljárási hiba miatt. "A köztársasági elnök úr egy mindenki által elismerten magas szinten iskolázott jogász, ezért abban biztosak lehetünk, hogy - lásd, egy akkurátus ember, én elég régóta ismerem őt - ott elhajlás nem lesz: amit a jogszabályok előírnak, annak bizony száz százalékig meg kell valósulniuk" - hangsúlyozta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy ezzel a közélet minden szereplőjének számolnia kell. Egy további kérdésre a kormányfő ehhez hozzátette: tiszteli a jogrendszer szabályait, és örül, hogy Áder János maradéktalanul érvényt szerez ennek.
MHO/MTI/Fidesz.hu
A beruházótól független, előre nem látható műszaki és hatósági okok miatt módosul a Csepeli Gerincút és a Rákoskeresztúri buszkorridor kivitelezésének véghatárideje. A két fontos közlekedési beruházás tervezett előrehaladását többek között egy szerződéskötés utáni hatósági előírás, a hiányos közműadatbázis, illetve a várttól eltérő talajszerkezet lassítja. A BKK mindent megtesz a beruházások késedelmének lehető legnagyobb mértékű csökkentése érdekében.
A Csepeli Gerincút projekt esetében az illetékes Közlekedési Felügyelőség Útügyi Osztálya az iparvágány szintbeni kereszteződésénél lévő vasúti átjárók biztosítási módjára vonatkozó engedélyét 2011 decemberében módosította, amelynek értelmében a Csepeli Gerincút – Corvin út – Weiss Manfréd út – Petróleum utca csomópontban közúti forgalomirányító berendezés befolyásolásával működő vasúti jelzőőrrel történő biztosítást írt elő. A módosítás nyomán az eredeti vasúti forgalomirányító berendezéstől eltérően közúti forgalomirányító berendezéssel szabályozott vasúti átjárók kialakítását kell megvalósítani. Az így előállt műszaki tartalomváltozás következtében előre nem látható munkálatok elvégzése vált szükségessé, a kivitelezővel kötött szerződést módosítani kellett, amihez viszont közbeszerzési eljárást kellett kiírni a műszaki tartalom megvalósítása miatt. A korábban megkötött szerződésben rögzített 2012. július 31-ei határidőt így 2012. október 31-ére kell módosítani.
A Rákoskeresztúri buszkorridor II. szakaszának építése közben a Sörgyár mellett építendő új buszút előkészítési munkái során – a kivitelező olyan közműveket talált, amelyek nem szerepeltek a közműszolgáltatók adatbázisában és a közműtérképeken. E közművek kiváltása alapvető feltétele a buszút létesítésének. Ugyancsak gondot okozott, hogy a csapadékvíz elvezetéséhez szükséges szikkasztó kutak kialakítása során a kivitelező olyan mészkőréteget talált, amely a kutak kialakítására alkalmatlan. Az illetékes hatóság döntésétől függően az eredeti tervek módosítására lesz szükség, amely alapján vízjogi engedélyezési eljárást kell lefolytatni. A várható csúszásokra való tekintettel a hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos közbeszerzési eljárás lefolytatása után, legkorábban 2013. március 15-én lehet folytatni a munkákat. Emiatt a műszaki átadás-átvételi eljárás lezárásának tervezett dátuma, így a projekt befejezésének tervezett időpontja 2013. június 5-ére módosul.
A beruházások előre nem látható okból történt késedelmének lehető legrövidebbre csökkentésén kollégáink dolgoznak, a késés miatt minden érintett megértését kérjük.
Budapest, 2012. június 14.
Budapesti Közlekedési Központ
Cinikus provokátorok akarják a ma 18 órára meghirdetett Nyirő József irodalmi estet alantas politikai haszonszerzés céljára felhasználni. Ők azok, akik a politikai dzsungelben, a népszerűségvesztés elleni harcban már odáig süllyedtek, hogy írók-költők vagy zeneszerzők műveit akarják eltüntetni a magyar kultúrából.
Ezért arra kérjük a szélsőbaloldal cenzúrát követelő tüntetőit, hogy előbb ismerjék meg a székely-magyar író műveit, mielőtt politikai indulatból, alaptalan, a valóságnak nem megfelelő állításokat fogalmaznak meg. Érthetetlen ugyanis az a vehemencia, ahogyan egy magát demokratikusnak tartó párt a kultúra cenzúráját követeli. Teszi ezt úgy, hogy Nyirő József egyetlen könyvét sem olvasta.
Tudomásunkra jutott, hogy a cenzúrát és könyvégetést követelők tüntetésének hírén felháborodva többen is ellentüntetésre készülnek. Őket is arra kérjük, ne üljenek fel a provokációnak! Inkább jöjjenek el ma este a csepeli Radnóti Miklós Művelődési Házba, és hallgassanak meg egy érdekes és értékes irodalmi előadást. Azt javasoljuk, ne fosszák meg magukat ettől a szellemi élménytől.
Szeretnénk egyben arra is felhívni a tisztelt érdeklődők figyelmét, hogy a csepeli önkormányzat „Nyirő József Kárpát-medencei irodalmi és műveltségi versenyt” rendez, az író életművének és Erdély kultúrájának minél mélyebb és szélesebb megismerése érdekében. A Nemzeti Alaptantervben Nyirő József epikája és Radnóti Miklós lírája együtt szerepel a középiskolások számára előírt kötelező irodalomban.
Önkormányzatunk ezért, már az idén érettségiző csepeli diákok számára Nyirő József: Uz Bence című regényét és Radnóti Miklós verseskötetét ajándékozza.
A döntés tudatos: nem Nyirő vagy Radnóti, hanem Nyirő és Radnóti.
Irodalmunk mindkét neves alakja sorsdöntő és tragikus történelmi időszakban élt és alkotott. Nyirő József, a két világháború közti erdélyi magyar irodalom termékeny képviselőjeként, műveiben a székelység lelki alkatát és életét mutatja be mély együttérzéssel. Radnóti Miklós, a magyar líra kiemelkedő képviselője, már a közelgő erőszakos halál árnyékában írta a magyar irodalom egyik legszebb remekművét, a „Nem tudhatom…” című versét. A hazához, a magyar nemzethez való kötődésről kevesen írtak ilyen gyönyörű költeményt.
Ma bármelyik magyar könyvesboltba vagy könyvtárba is tér be az olvasó, Nyirő József, Radnóti Miklós, Wass Albert, József Attila, Esterházy Péter vagy éppen Petri György műveit egyaránt megtalálhatja. A magyar kulturális sokszínűség megfér egymás mellett, csak a kulturálatlanság és a vad gyűlölet képes éket verni emberek és értékek közé.
Budapest, 2012. június 15.
Németh Szilárd
Csepel polgármestere
Ízelítő a tartalomból:
- Jó hírrel látogatott Csepelre Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. A Tamariska-dombon tartott sajtótájékoztatón bejelentette, már készül az a rendelet, ami országos védettségű természeti területté teszi a csepeliek dombját. Részletek az újságban.
- Szennyvízcsatornát építenek Hároson és a Királyerdőben. Fontos tudnivalók az ingatlanok felmérésről, a helyszínekről, a telkeken belüli munkákról- Mi az oka, hogy bezárt a CSISE? Cikkünkből kiderül.
- Vége a tanévnek. Összeállításunkból megtudhatja, milyen lehetőségek közül választanak a megkérdezett a szülők.
1958. június 16-án végezték ki Nagy Imrét, Magyarország miniszterelnökét - mártírtársaival együtt - a hírhedt Kisfogház udvarán. Hajnali 5 óra 9 perckor elsőnek Nagy Imrén hajtották végre az ítéletet. Holttestét a többiekével együtt a börtön udvarán temették el. Két és fél évvel később, 1961 februárjában titokban hantolták ki az éj leple alatt a földi maradványokat, és átvitték a rákoskeresztúri Új köztemető főbejáratától legtávolabb eső, 301-es parcellájába, arccal a föld felé. A temetői nyilvántartásba hamis neveket jegyeztek be.
1989. június 16-án Nagy Imrét és társait ünnepélyes keretek között újratemették Budapesten, több százezer fő részvételével.
A mártír miniszterelnök halálának 54. évfordulójára emlékeztek meg a Nagy Imre ÁMK előtt, az iskola falán elhelyezett emléktáblánál. A Himnusz után rövid megemlékezés következett, majd Ábel Attila, Borbély Lénárd és Morovik Attila alpolgármesterek helyezték el az önkormányzat koszorúját az emléktáblánál. Őket a Fidesz-KDNP, és az MSZP csepeli szervezetének képviselői, a Nagy Imre Társaság kerületi csoportjának tagjai, az 1956-os Magyar Nemzetőrség és a Nagy Imre ÁMK képviselői követték. A megemlékezés a Szózat eléneklésével ért véget.