Nyirő József erdélyi íróra emlékeztek a Radnóti Miklós Művelődési Házban péntek délután. A megemlékezés előtt egy órával a Demokratikus Koalíció (DK) mintegy hatvan szimpatizánsa gyűlt össze tiltakozásul az épület előtt, mert szerintük Nyirő József „vállalhatatlan” és nem érdemes arra, hogy piedesztálra emeljék.
Németh Szilárd polgármester már a bejelentett tüntetés előtt közleményt adott ki, hogy „provokátorok akarják megzavarni a megemlékezést politikai haszonszerzés céljából”, és érthetetlennek nevezte, hogy „egy magát demokratikusnak tartó párt a kultúra cenzúráját követeli”. Egyúttal arra kért mindenkit, hogy olvassák el Nyirő József műveit és hallgassák meg a róla szóló előadást. A nemzeti alaptantervben Nyirő József epikája és Radnóti Miklós lírája együtt szerepel a középiskolások számára előírt kötelező irodalomban. A csepeli önkormányzat már az idén érettségiző csepeli diákok számára Nyirő József: Uz Bence című regényét és Radnóti Miklós verseskötetét ajándékozza. A döntés tudatos: nem Nyirő vagy Radnóti, hanem Nyirő és Radnóti.
A tüntetésen Borka-Szász Tamás, a csepeli DK képviselője arról beszélt, hogy a zsidó származása miatt meghurcolt és meggyilkolt Radnóti Miklós emlékét gyalázzák meg, amikor „a nyilasok mellett kiálló Nyirőt ünneplik”. Az „ünneplés a csepeli hatalom rendezvénye”, ezért a felelősség is az övék. Vadai Ágnes, a DK parlamenti képviselője koromfekete kiskosztümjében ennél is tovább ment, amikor „náci söpredékről” beszélt és szerinte „tiltakozni kell a nyilas restauráció ellen”. Amikor az előadásra megérkeztek az érdeklődők, a tüntetők sípszóval jelezték nemtetszésüket; erre Németh Szilárd próbálta a művelődési házba invitálni a tiltakozókat, de tudomásunk szerint egyikük sem élt a lehetőséggel. A tüntetők ezután szétszéledtek, rendbontás nem történt.
Németh Szilárd már bent a teremben közölte, hogy a tüntetést szervező Vadai Ágnesnek két Nyirő József- és egy Radnóti-kötetet fog ajándékozni, hogy a politikus megismerhesse az erdélyi író műveit. Vadai Ágnes korábbi szerepére utalva érdemes megemlíteni, hogy egyike volt azoknak, akik a Parlamentben leszavazták a kettős állampolgárságról szóló törvényt.
Fráter Olivér történész arról beszélt, hogy Nyirő József nem volt háborús bűnös, még csak vádat sem emeltek ellene. A történészi kutatások szerint az író nem vállalt tevőleges szerepet egyik diktatúrában sem. Életének utolsó éveit Madridban töltötte, mert ott talált menedéket. A spanyol fővárosban halt meg és temették el 1953-ban. Amikor az ottani magyarok Madrid polgármesterének felvetették, hogy kapjon díszsírhelyet Nyirő, előbb visszautasították a kérést. Ám nem sokkal később, amikor a polgármester elolvasta Nyirő egy regényét, maga ajánlotta fel a díszsírhelyet, amelyet saját költségén készíttetett el. Újratemetése kegyeli aktus, mert az író utolsó kívánsága volt, hogy szülőföldjén lelhesse meg végső nyugalmát.
Takaró Mihály irodalomtörténész arról szólt, hogy a magyar irodalmi kánont helyre kell állítani, mert a kommunista időszak alatt jóformán az egész erdélyi irodalmat kizárták a magyar kultúrából ideológiai okokból. Nyirő József megítélése a maga korában pozitív volt, kortársai a baloldaltól a jobboldalig nagyra értékelték műveit. Az erdélyi írót nemcsak székely apostolnak, hanem a székelyek Mikszáthjának is nevezték; miként Mikszáth Kálmán a palócokat, úgy Nyirő a székelyeket ismertette meg a világgal.
Az irodalomtörténész az író szélsőjobboldali múltjára utalva emlékeztetett rá, hogy a magyar irodalom számos alakját száműzhetnék a jeles írók sorából, ha bizonyos közéleti szerepvállalásukat vennék alapul. Egy ideig a kommunista eszmével rokonszenvezett József Attila, Babits Mihály vagy Kosztolányi Dezső, mégis kiváló költőkként tartjuk őket számon.
Ide vonatkozó kérdés, hogy Nyirő miért nem hagyta ott a parlamentet 1944-ben? Erre Takaró Mihály azt felelte: Nyirő esküt tett, hogy nem hagyja el a képviselőházat, amíg lehetősége volt cselekedni Székelyföldért. Az irodalmár szerint az író soha nem volt nyilas, mert nem volt tagja a nyilas pártnak.
Csarnai Attila