Végre eljöhet az igazság pillanata, végre befejeződik az egy éve tartó bírósági tárgyalássorozat, amelynek utolsó napján a Fővárosi Törvényszék ítéletet hirdet Deme Gábor és K. Tamás felett, akiket a három és fél évvel ezelőtt történt brutális kettős emberöléssel vádolnak. Előtte azonban a vádlottak még bármit mondhatnak az utolsó szó jogán. Vajon mit fognak mondani?

Talán egyetlen csepeli sem akad, aki ne tudná, hogy 2009. január 7-én a Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskolában megölték Takács József intézményvezetőt és Papp László tanárt. A feltételezhető gyilkosokat egy hangfelvétel buktatta le még aznap éjjel. Az egyik áldozat ugyanis egy diktafont vitt magával a békésnek remélt megbeszélésre, s ez rögzítette a gyilkosság perceit. A két vádlott végig tagadta bűnösségét, noha a hangfelvétel mellett számos más bizonyíték is szól ellenük. K. Tamás egy „csuklyás elkövetőre” hivatkozott, de állítását egyetlen bizonyíték sem támasztotta alá. Deme Gábor azzal védekezett, hogy a gyilkossághoz semmi köze, s akár maga is áldozattá válhatott volna. A bizonyítási eljárás során azonban kiderült, hogy Deme folyamatosan mellébeszélt, és ellene is súlyos bizonyítékokat sorakoztattak fel. Az ügyész szerint előre kitervelten, aljas indokból követték el a gyilkosságot. A vád szerint K. Tamás húzta meg a pisztoly ravaszát, Deme pedig bűnsegédként játszott szerepet. Felmerült, hogy Deme felbujtóként vette rá K. Tamást a gyilkosságra, de erre nincsen elegendő bizonyíték – ehhez K. Tamás vallomása hiányzik. Szembetűnő, hogy a vádlottak még most is védik egymást hallgatásukkal, mert a gyilkosság részleteiről egyikük sem tett beismerő vallomást. Ám a vádhatóság bizonyítékai olyan erőseknek tűnnek, a védők érvei pedig olyan gyenge lábakon állnak, hogy nem lenne meglepő, ha a bíróság a legsúlyosabb ítéletet, a tényleges életfogytiglani büntetést szabná ki rájuk.

Előre sejthető, hogy K. Tamásnak és Deme Gábornak is lesz mondandója az utolsó szó jogán, mert egy fél füzetet telejegyzeteltek a perbeszédek alatt. De mit fognak mondani? Nem valószínű, hogy a gyilkosság elkövetését beismerik, s arra sem számíthatunk, hogy bármiféle megbánást tanúsítanak. Akkor mi történhet? Talán semmi különös, mert a titkokat, amelyekről csak ők tudnak, láthatóan nem akarják feltárni. Legalábbis egyelőre, mert abban reménykednek, hogy enyhe ítélettel megússzák. Kitalált történeteik előadásával, illetve makacs hallgatásukkal azonban véget ér szerepük a jelenlegi eljárásban.

A végső szó pedig a bíróságé. Az elítéltek utána elgondolkodhatnak azon, hogy mit tettek rosszul. Ha maradt bennük szemernyi lelkiismeret, talán szembenéznek magukkal is. Talán a nyelvük is megered majd egyszer. S ne felejtsük el az áldozatok hozzátartozóit, az ő lelki békéjüket, mert sorsuk végérvényesen megváltozott családtagjuk elvesztésével. Számukra csak az adhat megnyugvást, hogy igazságot szolgáltatnak jogi értelemben. Vigaszt lelhetnek abban, hogy csepeliek ezrei és az ország közvéleménye érzett velük együtt, és sorsukban részt vállalva várták a napot, amikor az ítélet megszületik.

Csütörtök az ítélethirdetés napja! Egy rémtett, amely megrázta az országot, nem marad megtorlatlanul. Egy piszkos ügy, egy kegyetlen gyilkosság elkövetőit szembesítik cselekedetük következményeivel órákon belül.

Csarnai Attila

fotó: Halászi Vilmos

Tisztelt csepeli lakosok!

Június 18-án az alábbi utcákban folytatódik Királyerdő szennyvízcsatornázása:

Kecsege utca, Mogyorós utca, Hársas utca, Damjanich utca, Evezős utca, Kórus utca, Csipkerózsika utca, Hajós utca,  Fenyves utca, Hóvirág utca, Temesvári utca

A fenti utcákban zajló építési munkálatokat a Strabag MML Kft. végzi. Amennyiben bármilyen kérdése merülne fel a kivitelezéssel kapcsolatban, kérjük, jelezze a helyszínen tartózkodó kollégáknál.

A magánszemély ingatlan bérbeadásból származó jövedelmének adózási szabályait a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény tartalmazza. Fontos tudni, hogy az adózás szempontjából eltérő előírások vonatkoznak a termőföld, illetve más ingatlanok bérbeadására.

A termőföld bérbeadása:

A termőföld haszonbérbe adásának minősül, ha a magánszemély bérbeadó írásbeli szerződéssel, díj ellenében mező-, erdőgazdasági, illetve halászati hasznosításra adja bérbe a földterületet.

A bérbeadásból származó bevétel adómentes, ha a szerződés legalább 5 évre szól. Egyéb esetben a bevétel teljes egésze külön adózó jövedelemnek minősül. Ez azt jelenti, hogy a bevételt adóalap-kiegészítési kötelezettség nem terheli, de vele szemben nem lehet költségeket elszámolni, a fizetendő adó mértéke pedig 16 százalék.

Abban az esetben, ha a bérlő kifizetőnek minősül (azaz belföldi illetékességű gazdasági társaság, más jogi személy, szervezet, vagy egyéni vállalkozó), az adó levonása, megállapítása, bevallása nem a magánszemély bérbeadó, hanem a bérlő (kifizető) kötelezettsége. A kifizetőnek az általa kifizetett bérleti díjról és levont adóról igazolást kell kiadnia a bérbeadó magánszemély felé.

Magánszemély bérlő esetén a bérbeadó kötelessége, hogy a föld fekvése szerint illetékes önkormányzathoz a jövedelem megszerzését követő év március 20-ig bevallja és megfizesse az adót.

A termőföldnek nem minősülő (egyéb) ingatlanok bérbeadása:

A magánszemélynek nem kell adószámmal rendelkeznie abban az esetben, ha nem egyéni vállalkozó és az általános forgalmi adó szempontjából tevékenysége adómentes ingatlan bérbeadásra irányul. (Az általános forgalmi adó szempontjából a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás nyújtását biztosító ingatlan bérbeadás, illetve a közlekedési eszköz elhelyezésének, parkolásának biztosítását szolgáló bérbeadás minősül adókötelesnek. A magánszemély ugyanakkor egyéb esetben is dönthet úgy, hogy az ingatlan bérbeadásra általános forgalmi adókötelezettséget választ, ilyenkor azonban az adóhatósághoz be kell jelentkeznie és adószámot kell kérnie.)

A rendszeresen, tartósan, vagy üzletszerűen ingatlan-bérbeadást végző magánszemély bejelentkezés és adószám hiányában is áfa adóalanynak minősül. Ebben az esetben a magánszemély az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényben meghatározott – nevét és adóazonosító jelét tartalmazó – bizonylat kibocsátására kötelezett.

A termőföldnek nem minősülő ingatlanok bérbeadásából származó jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. Bevételként nem csak a bérleti díjat, de a kapott költségtérítést (pl. közüzemi díjak bérlő által megtérített összegét) is figyelembe kell venni akkor, ha a közüzemi szolgáltatást mérő készülékek a bérlő nevére nem kerülnek átírásra. A jövedelem meghatározása a bérbeadó magánszemély választása szerint történhet tételes költségelszámolással, vagy a 10 százalék költséghányad alkalmazásával.

A 10 százalék költséghányad alkalmazása esetén a bevétel 90 százaléka minősül jövedelemnek. Tételes költségelszámolás esetén költségként lehet elszámolni például az ingatlan fenntartásával, rendeltetésszerű használatával kapcsolatos kiadásokat, a folyamatos, zavartalan használatot szolgáló javítási, karbantartási, felújítási kiadásokat, illetve elszámolható a bérbe adott ingatlan után értékcsökkenési leírás is.

2012. január 1-jétől lakás bérbeadásból származó bevétel csökkenthető a magánszemély által más településen bérelt lakás tárgyévben megfizetett bérleti díjával, ha a lakást több mint 90 napon át bérli és bérleti költségeit részben sem térítik meg számára. Külföldön és belföldön található ingatlan bérleti díja egyaránt levonható a bevételből, ha a díj megfizetése szabályszerűen igazolt.

2012. január 1-jétől – feltéve, hogy a bérbeadó magánszemély 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetésére is kötelezett – az adó és az adóelőleg alapjának megállapításánál már nincs lehetőség az ún. „78 százalékos” szabály alkalmazására.

Amennyiben a magánszemély összevont adóalapba tartozó jövedelme (amely magában foglalja a termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásából származó jövedelmet is) 2012. évben várhatóan meghaladja a 2 millió 424 ezer forintot, azt 27 százalék adóalap-kiegészítés növeli, és 16 százalék mértékű adó terheli.

Abban az esetben, ha a bérlő kifizetőnek minősül, akkor a bérbeadónak kell az adóelőleget megállapítania és a negyedévet követő hónap 12-éig az adóhatóság részére megfizetnie, függetlenül attól, hogy a bérbeadó magánszemély rendelkezik-e adószámmal vagy sem. Amennyiben a magánszemély a költségeiről nem nyilatkozik, jövedelemként a bevétel 90 százalékát kell a kifizetőnek figyelembe vennie.

Ha a bérlő magánszemély, akkor a bérbeadó magánszemélynek kell az önálló tevékenységből származó jövedelem szabályai szerint megállapított 16 százalék adóelőleget negyedévenként a negyedévet követő hónap 12-ig az adóhatósághoz befizetnie.

A termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásából származó jövedelmet a bérbeadó magánszemélynek a személyi jövedelemadó bevallásában kell szerepeltetnie.

A lakás önkormányzatnak, legalább 36 hónapos időtartalomra történő határozott idejű bérbeadása adómentes, ha a lakásra van érvényes lakhatási engedély, ha a bérbevevő az önkormányzati hivatal, a bérbeadás magánszemély lakhatásának biztosítását szolgálja, és a bérlő kijelölése rászorultságára tekintettel történik. Az ilyen bérbeadásból származó bevétel egésze jövedelem és a törvényben előírt feltételek teljesülése mellett az adó mértéke 0 százalék.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága

Ünnepélyes keretek között adták át június 12-én a csepeli közterület-felügyelőknek a kerület központjában, a Kossuth Lajos utcában nyílt új telephelyét. A felügyelet létszámát a közelmúltban duplázta meg a kerület vezetése, amely szeretne mindent megtenni a bűnözés visszaszorításáért, és a közbiztonság javításáért. A közterület-felügyelők munkájához azonban így már szűknek bizonyult a régi telephelyük: az új központ kiépítése 3,5 millió forintba került.

A megnyitón a csoport munkatársain kívül részt vett Németh Szilárd polgármester, Ábel Attila és Morovik Attila alpolgármesterek, Papp Péter rendőrezredes, Csepel rendőrkapitánya illetve az önkormányzat és a felújítást végző CSEVAK munkatársai is. A tervek szerint a Közterület-felügyelet új központjában kap majd helyet a csepeli térfigyelő kamerákat irányító, felügyelő csoport is. A kiemelt figyelem annak köszönhető, hogy egyre gyakrabban van szükség a térfigyelő kamerák segítségére.

Németh Szilárd köszöntőjében elismerését fejezte ki az épület szemmel láthatóan gyors megújulásáért, és elmondta, hogy milyen viszontagságok között sikerült az ingatlant a jelenlegi rendeltetésének átadni. A polgármester kiemelte: mindent megtesznek azért, hogy visszaszorítsák a bűnözést, és rendet tegyenek a közterületeken. Ennek már látszanak az első eredményei, hiszen amint több lett a rendőr és a közterület-felügyelő, többek között a csepeli sétáló utcában is sikerült gyors változásokat elérni. Hozzátette: nem véletlen, hogy központi helyen lelt új otthonra a szervezet, innen ugyanis még hatékonyabban végezhetik - immár a nap 24 órájában- a munkájukat. Németh Szilárd arra is felhívta a figyelmet, hogy a közbiztonság fenntartása érdekében a csepeli csatorna beruházás alatt is nagy szükség lesz közterület-felügyelet munkájára.

Papp Péter, Csepel Rendőrkapitánya is örömét fejezte ki a telephely megnyitását illetően és további szoros együttműködést ígért a felügyelet munkatársaival, akikkel a közbiztonság és a rend megszilárdításán dolgoznak majd együtt. A beszédeket követően Németh Szilárd a nemzeti színű szalag átvágásával hivatalosan is átadta rendeltetésének az intézményt. Ezt követően Sághi Jenő a Közterület-felügyeleti csoport vezetője végigkalauzolta a vendégeket a minden igényt kielégítő helyiségeken, ahol az irodákon kívül felújított öltözők, kulturált mellékhelyiségek, főzőkonyha, és egyéb, a dolgozók munkavégzését szolgáló berendezések is rendelkezésre állnak, az udvarban pedig zárt parkolóban állhatnak az éppen használaton kívüli gépkocsik.

Légrádi Gábor

fotó: Kitzinger Adrienn - Csepel.hu

Vasárnap a helyhatósági választások gond nélkül zajlottak Nagyszalontán. Tizenöt körzetben várták a voksolókat, s az emberek komolyan vették a feladatot. Szinte mindenütt, egész nap folyamatosan érkeztek a szavazók, urnazárásig a jogosultak közel hatvan százaléka kinyilvánította véleményét.

A hétfői, egyelőre nem végleges eredmény a következő:

Az Erdélyi Magyar Néppárt jelöltje, Balogh János mindössze 1,81 százalékot összesített, Matei Mohoc, a Demokratapárt jelöltje pedig 6,2 százalékát vitte el a voksoknak. Sala Ioan, az USL jelöltje 23,24 százalékot kapott. A polgármesteri székért folytatott versenyt magas fölénnyel az eddigi polgármester, az RMDSZ jelöltje, Török László nyerte, a szavazatok közel 69 százalékát megszerezve.

A helyi tanács helyei nagyrészt eldőltek a szavazás során. Az RMDSZ-re a szavazók 63,25 százaléka voksolt, az USL jelöltjei 22,09 százalékot kaptak. A többi pártok nem érték el az 5 százalékos bejutási küszöböt. A korareggeli órákra annyit biztosan lehetett tudni, hogy az RMDSZ legalább 12 tanácsosi helyet szerzett meg, és az USL is biztosan magáénak tudhatott négy mandátumot. Kérdés már csak az maradt, hogy a szavazatok visszaosztása után kié lesz a tizenhetedik mandátum.

Nem hivatalos értesüléseink szerint a nagyszalontai helyi tanács összetétele 13 RMDSZ-es és 4 USL-párti tanácsos.

A megyei tanácsra és annak elnökére Nagyszalontán a következőképpen szavaztak: a voksolók 61 százaléka, több  mint hatezer voksoló, az RMDSZ tulipánjára nyomta a bélyegzőt, 23,7 százalék az USL mellett voksolt, a Demokrata párt a szavazatok 5,67 százalékát kapta. Az Erdélyi Magyar Néppárt 203 szavazatot tudhat magáénak.

Vámosgálfalvának új polgármestere lett Balog Elemér személyében (RMDSZ), Farkaslakán és Oroszhegyen szintén az RMDSZ jelöltje nyert.

Második alkalommal hívták meg az érdeklődőket egy irodalmi kávéházi beszélgetésre a Királyerdei Művelődési Házba hétfőn, ahol ezúttal Szentmártoni János, József Attila-díjas költő, a Magyar Írószövetség elnöke kérdezte Filip Tamás költőt, a Magyar Napló című folyóirat versszerkesztőjét a költészetről és verseiről. A beszélgetésre a korábbihoz képest többen, legalább kéttucatnyian voltak kíváncsiak.

A csepeliek számára mindkét költő ismert személy, hiszen Csepelen élnek, és nem először találkoztak közönségükkel. Szentmártoni János érdeklődésünkre elmondta, hogy az irodalmi kávéházi beszélgetés jó ötlet, mert az írók ily módon közelebbről megismertetik az olvasókkal a kortárs irodalmat. Erre pedig nemcsak a Belvárosban nyílik mód, hanem egy külső kerületben, Csepelen is.

Filip Tamás a költőtárs kérdéseire elmondta, hogy személyisége és szemlélete végigkíséri az életben, s ez nyomot hagy a versein. Ekképpen ugyanaz a vers születik meg újra és újra, csak más formában és megközelítésben. Gyerekkorára úgy emlékezett, hogy „csöndes és nyugodt világ vette körül”. A csepeliség lényege a sajátos erdős táj, amely változott, de maradt is még belőle. Verseire nem véletlenül jellemző a filmszerűség, hiszen szerette a filmeket, és serdülőként még arra is gondolt, hogy rendező lesz. A kortárs irodalomban jó tendenciának tartja, hogy újra erősödik a közéleti szerepvállalás hangja, amely megszakításokkal mindig jellemezte a magyar irodalmat. Néhány író szájából elmésként hathatott a mondás -- „az irodalomnak nem népben-nemzetben, hanem alanyban és állítmányban kell gondolkodnia” --, de ez az állítás hamisan cseng, mert inkább bonmotnak jó és leszűkíti az irodalmi kereteket. Verseinek közérthetőségéről úgy fogalmazott, hogy „amikor írok, mindjárt olvasó is vagyok”. A hagyományos folyóirat-irodalomról úgy vélekedett, hogy kezd elsorvadni, s egyre jobban az interneten jelennek meg a különféle írások ellenőrizetlenül, ami a minőségi szépírás rovására megy.

Filip Tamásnak az ünnepi könyvhéten jelent meg újabb, már a nyolcadik verseskötete; a szerző a kötet néhány darabját fel is olvasta a beszélgetés során. Az Édes hazám című válogatott verseskötetben szintén több költeményét megjelentették.

cs. a.

Tisztelt Csepeli Polgárok!

Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata tisztelettel meghívja Önöket 2012. június 21-én tartandó lakossági fórumára, melynek témája a közelmúltban elindult királyerdei és hárosi szennyvízcsatornázás.

Időpont: 2012. június 21. (csütörtök) 17 óra

Helyszín: Királyerdei Művelődési Ház színházterme (1213 Budapest, Szent István út 230.)

Magyarországon elmúltak azok az idők, amikor súlyos, az embereket, egész közösséget megrázó bűncselekmények büntetlenül maradhatnak – szögezte le beszédében Orbán Viktor az ügyészség napja alkalmából tartott hétfői budapesti ünnepségen. Magyarország megújításában komoly feladat hárul az igazságszolgáltatás teljes rendszerére, és ebből a nehéz munkából nyilvánvalóan az ügyészeknek is ki kell venniük a maguk részét - hangsúlyozta a kormányfő.

Beszéde elején a kormányfő köszöntötte az őt is tanító, a résztvevők között helyet foglaló egyetemi oktatókat. Orbán Viktor hangsúlyozta: a mostani kormányt egy olyan nemzedék alkotja, vezeti, amely feltétlen tisztelettel van azok iránt a jogászok iránt, akiknek a tudását, felkészültségét köszönheti.

Orbán Viktor aláhúzta: az új alaptörvény egyértelműen rendezi az ügyészség helyzetét. Egyértelművé teszi a parlamenthez való viszonyát, és azt is, hogyan kapcsolódik a kormányzathoz, hogyan dolgozik együtt más alkotmányos intézményekkel. Az alaptörvényben egyértelműen rendeztük az ügyészség helyét és szerepét, a „láthatatlan alkotmány” nehezen értelmezhető szabályai után egyértelmű, világos és látható alkotmányt, valamint  egyértelműen értelmezhető szabályokat teremtettünk. Megvalósítottuk az ügyészség teljes szervezeti egységességét, meghatároztuk az ügyészség nem büntetőjogi feladatait, a bírákra és ügyészekre vonatkozó szabályokat – ahol szükséges volt – harmonizáltuk. Új igazságszolgáltatási bírósági rendszert alkottunk, hamarosan elkészül az új Büntető Törvénykönyv (Btk.), valamint az új Polgári Törvénykönyv, és új közigazgatási rendszert is felépítettünk – sorolta a miniszterelnök. Két évre ez nem tűnik kevésnek, sokat léptünk előre – jegyezte meg a kormányfő.

Magyarországon elmúltak azok az idők, amikor súlyos, az embereket, egész közösséget megrázó bűncselekmények büntetlenül maradhatnak. Elmúltak azok az idők, amikor bárki úgy készülhetett akár kisebb, nagyobb, vagy egészen komoly bűncselekmény elkövetésére, hogy abban bízhatott, megúszhatja – szögezte le Orbán Viktor. Elmúltak ugyanakkor azok az idők is, amikor ártatlan tüntetőket tömegesen küldtek előzetes letartóztatásba, amikor az alapjogaikat szabadon gyakorolni próbáló magyar emberek szenvedhettek életre szóló testi és lelki sebeket – fűzte hozzá.

Orbán Viktor aláhúzta: Magyarországon az elmúlt években helyreállt a jogállam, és érezhetően jobban működik az igazságszolgáltatás. Sok hibát kijavítottunk már, de van még feladatunk bőven. Magyarország megújításában komoly feladat hárul az igazságszolgáltatás teljes rendszerére, és ebből a nehéz munkából nyilvánvalóan az ügyészeknek is ki kell venniük a maguk részét – fűzte hozzá. A kormányfő emlékeztetett: az ország 2010 előtt a felbomló rend állapotában volt, amelyet részben az ügyészeknek kell helyreállítaniuk. Magánhadseregek grasszáltak, voltak az országnak bizonyos részei, ahová a törvény ereje nem, vagy csak korlátozottan ért el. A politikai osztály egy része úgy érezhette, hogy a törvények felett áll, és mindent megtehet. Olyan folyamatok indultak el, amelyek kikezdték a társadalom morális rendjét, és lerombolták az emberek biztonságérzetét – sorolta a kormányfő.

Ráadásul ezeket a hibákat egy európai válság közepette kellett kijavítanunk – jegyezte meg Orbán Viktor, hozzátéve: Európa eddig nem bizonyult sikeresnek a kívülről érkező kihívások elhárításában, és „a saját maga által okozott problémák kezelésében sem jeleskedett”.

Azt vállaltuk, hogy az állam legalapvetőbb funkcióját, a biztonság szavatolását helyreállítjuk és megerősítjük – hangsúlyozta a kormányfő. Mint mondta, ebben a munkában elsőrendű szövetségesként tekintettek az ügyészségre. A magunk részéről mindent megteszünk annak érdekében, hogy Önök még jobban végezhessék a munkájukat – fordult az ügyészekhez. Úgy fogalmazott, ennek érdekében megerősítik a bűnüldöző szervezeteket, szigorítják a jogszabályokat, több rendőr segíti a bűnüldözők munkáját, és teljesen megújítják, a „mai élet valós kihívásaihoz” igazítják a büntetőjogot az elfogadás előtt álló új Btk.-ban.

Orbán Viktor leszögezte, a „józan ész azt diktálja, hogy a többszörösen visszaeső, erőszakos bűnözőktől óvjuk meg az embereket”. Hasonlóan a józan ész diktálja azt is, hogy ne tűrjük, hogy az erőszak állandó monopóliumát megkérdőjelező, paramilitáns  csoportok tevékenykedjenek Magyarországon – emelte ki.

A miniszterelnök úgy fogalmazott, az ügyészek vállán óriási felelősség nyugszik, mert megvédik a magyar embereket, tulajdonaikat, intézményeiket. Mindezt úgy teszik, hogy minden körülmények között, csak és kizárólag a törvények és azok szelleme határozza meg tetteiket – jelentette ki. A kormányfő arra kérte őket, hogy munkájuk során tartsák szem előtt az egész magyar nemzet érdekét is. Ez adhat a kitűnő szakmai munka mellé kikezdhetetlen erkölcsi tartást is mindannyiuknak – húzta alá Orbán Viktor.

(fidesz.hu)

A szép magyar nóta és népdalok kedvelőinek húzták a hegedűt Suki András és zenekara a szombat esti Kunszentmiklósi Művészeti Esten. Mint arról már az elmúlt év novemberében a Csepel.hu beszámolt, a Csepeli Népdal és Nótakör Kulturális Hagyományőrző Egyesület, valamint az őket elkísérő művészek nagysikerű énekes- táncos műsort adtak a kunszentmiklósi sportközpontban.

Viszonzásul a csepeliektől kaptak meghívást a Bács-Kiskun megyéből érkezők, akiket az est főszervezője, Balogh Ernő önkormányzati képviselő fogadott a Rákóczi Kert Civil és Közösségi Házban. A 43 fellépő vendéget a nótakedvelő kerületiek – köztük Morovik Attila alpolgármester is – megtisztelték részvételükkel - így az új elnök, Monoki Tamás is megjelent.

A művészeti est fellépő vendégeit Kunszentmiklós polgármestere, Bődi Szabolcs konferálta végig, vidám hangulatot teremtve a csepeli közönségnek. Először a Kiss József Daloskör énekesei lassú- és gyors csárdásokat daloltak, majd a Szappanos Lukács Népdalkörösök kunsági pásztor dalcsokorral és bordalokkal lepték meg a közönséget. Ezután nagy tetszést aratott a Kiskunsági Néptáncegyüttes felcsiki muzsikájukkal, kalotaszegi-, kunszentmiklósi- és Jókai polgári táncukkal. A közel két órás műsor zárásaként a csepeli népdal és nótakörösök köszönetük jeléül magyar nótákat adtak elő, aztán velük együtt énekelve a kunszentmiklósi vendégcsapat a Széles a Balaton vize keskeny a híd rajta és a Zöldre van a rácsos kapu festve kezdetű népdalokkal búcsúztak a csepeliektől.

Antal Zsuzsa

fotó: Zarándi Bence

Az Ady lakótelepen a Családsegítő Közösségi Ház által szervezett "Lakótelepi társadalmi akciók" című rendezvénysorozat június 8-án a végéhez ért. A záró rendezvényen a szervezők minden ott élő generáció számára színvonalas programokat szerveztek a szabadidő tartalmas eltöltéséhez.

A záró rendezvényen 15.00 órától 17.00 óráig a szervezők kézműves foglalkozásokkal, arcfestéssel, lufihajtogatással és bohócműsorral szórakoztatták a gyermekeket, majd a szüleik és a nagyszüleik örömére a Csepeli Nóta Népdal és Hagyományőrző Egyesület műsora következett. Őket követően Geburth Sándor örökzöld zenéket tartalmazó műsora biztosította a jelenlévők számára a jó hangulatot.

A Családsegítő Közösségi Ház munkatársai más források felkutatásával ezt követően is gondoskodnak róla, hogy továbbra is szolgáltatni tudják a színvonalas programokat az ott élők szabadidejének tartalmas eltöltéséhez.

Háttér:

A Humán Szolgáltatások Igazgatósága (korábbi Csepeli Szociális Szolgálatnak) és a Csevak szervezésében az Új Magyarország Fejlesztési Terv KMOP-5.1.1/C-2f-2009-0004 jelű pályázatának a keretében nyert támogatással megvalósított „Ady lakótelep integrált szociális rehabilitációja” elnevezésű, azaz „Ady projekt” 2009. október 5-én indult.

zelei

fotó: Zarándi Bence