Evezés: A kormányos nélküli kettesben érdekelt Simon Béla, Széll Domonkos evezős duó negyedik, azaz utolsó lett hétfői reményfutamában, így nem jutott be a középdöntőbe, a legjobb 12 közé a londoni olimpián.

A Prof. Dr. Kováts István Alapítvány budapesti illetőségű súlyos mozgáskorlátozott fiatalok támogatására pályázatot hirdet, amely tanulmányok folytatásához, közlekedéshez, lakhatási, illetve munkavállalási feltételek megteremtéséhez szükséges tárgyi eszközök vásárlásához hozzájárulásként igényelhető.

Az alapítványtól pályázható összeg nem lehet több a pályázati cél költségének 25%-ánál, de legfeljebb 35. 000,- Ft. Pályázni a 40. életév betöltéséig lehet.

A pályázathoz mellékelni szükséges a súlyos mozgáskorlátozottság tényét igazoló orvosi igazolásokat, valamint a családban együtt élők 2011. évi jövedelemnyilatkozatait.

A névvel, címmel és telefonszámmal ellátott pályázatokat Prof. Dr. Kováts István Alapítvány 1052 Budapest, Városház u. 9-11. címre kérjük beküldeni 2012. szeptember 15-ig.
Minden pályázó 2012. november 15. napjáig kap értesítést a kuratórium döntéséről. 
A nyertes pályázók december 5-ig, ünnepség keretében vehetik át a díjakat.

A mozgáskorlátozott fiatalok támogatására létrehozott Prof. Dr. Kováts István Alapítvány kuratóriuma tájékoztatja az adományozókat, hogy 2011. évi személyi jövedelemadójuk 1 %-át a mozgáskorlátozottak 2012. évi támogatására használta fel.

Köszönjük mindazoknak, akik jövedelemadójuk 1 %-át az Alapítvány részére juttatták!

Kedves csepeliek!

Csepeli érdekeltségű szám az olimpia mai kínálatában: Evezés (Eton Dorney, Buckinghamshire), 11:10 – Férfi kettes reményfutam (Széll Domonkos, Simon Béla)

Hajrá, Domonkos!

A riasztás az Országos Mentőszolgálat Markó utcai központjából érkezik a csepeli mentőkhöz, akiknek nappal egy, éjjel két perc alatt kell elhagyniuk az állomást. Irmalós András állomásvezető, mentőtiszt éppen ügyeletben van, s csakhamar mennie kell: Soroksáron, az úgynevezett „lehetőségek házába” indul, ahol egy szülő nőnek kell segítséget nyújtani.

Az új csepeli mentőállomás néhány évvel ezelőtt készült el. Az ünnepélyes átadást követően aztán kiderült, hogy számos építészeti hiba csúszott a tervezésbe. Az épületet egy gödörben alakították ki, tehát az ugrásra kész mentőautóknak egy olyan emelkedőn kell felkapaszkodniuk, amely a téli hidegben gyakran lefagy, a járművek pedig csúszkálnak. A tervezők elfelejtettek vízelvezető csövet beépíteni, ezért az esőlé befolyik az épületbe. (Igaz, ezt a fogyatékosságot utólag korrigálták.) Azzal azonban nem tudnak mit kezdeni, hogy a garázsbejárók keskenyek és alacsonyak, ezért a mentőautók üggyel-bajjal tudnak csak a helyükre állni. Ráadásul csak tolatva tehetik ezt meg, ami meglehetősen körülményes művelet a kanyargós beállón. Maga a garázs pedig szűk: a járművek ajtóit csak félig lehet kinyitni, mert a falhoz verődnek. Riasztáskor akadályozza a gyors mozgást az is, hogy a helyiségek túl kicsire szabottak. Lehetne még sorolni az építészeti hibákat, de nézzük meg inkább, hogyan dolgoznak a mentősök!

Irmalós András 1984 óta mentőzik, Csepelen két éve állomásvezető.

- A mentőállomáson 24 órás szolgálatban dolgozunk, három mentőautóval és egy esetkocsival rendelkezünk. Nappal mind a négy jármű bevethető, éjjel egy mentőautó és az esetkocsi áll készenlétben. Az esetkocsi abban különbözik a mentőautótól, hogy azon mindig egy orvos vagy mentőtiszt szolgál, és jobban felszerelt. Riasztáskor a mentőtiszt mellett a gépkocsivezető és egy ápoló indul a helyszínre. A gépkocsivezetőnek is értenie kell az alapvető ellátáshoz, például az újraélesztéshez. A mentőtiszt főállású, főiskolát végzett, profi szakápoló, aki a sürgősségi ellátás terén mindenféle beavatkozásra képes. A gépkocsivezetőkkel szemben is komoly elvárások vannak, mert csak érettségizetteket vesznek fel, és pályaalkalmassági vizsgát kell tenniük. Képesnek kell lenniük arra, hogy kék lámpával, szirénázó járművet vezessenek, felfokozott idegállapotban. Fizetésük ugyanakkor csekély, nettó százezer forintot keresnek, ezért kevés a gépkocsivezető, de szakápolóból is hiány van.

- Mely körzetekbe hívják a csepeli mentőket?

- A telefonálók a 104-es vagy a 112-es segélykérő vonalon hívhatják a mentőket, a hívások a központba érkeznek. Onnan értesítenek bennünket, hová kell mennünk, mivel ott tartják számon, melyik állomásokon van szabad kocsi, illetve honnan érhető el leghamarabb a helyszín. Elsősorban természetesen Csepelen látjuk el a betegeket, de a szomszédos kerületekbe és a környező településekre is gyakran minket riasztanak. A M0-s autópálya déli szakaszán történő balesetek java részében is minket indítanak útnak. A központban döntik el azt is, hogy milyen felszereltségű járműre van szükség, adott esetben pedig mentőhelikoptert irányítanak a kritikus helyre.

- Naponta átlagosan hány riasztás történik?

- Ez változó, de négy-öt esetnél általában nincs több. Leggyakrabban belgyógyászati panaszok miatt kérik a segítségünket, tehát a segélykérő például szívbeteg vagy agyvérzést kapott. Máskor szülő nőkhöz hívnak, mert váratlanul megindult a szülés. Nemritkán közterületen fekvő emberekhez kell kivonulnunk, mert a járókelők nem tudják eldönteni, mi történhetett. Naponta fordulhatnak elő közúti balesetek, amelyeknek ellátjuk a sérültjeit, és kórházba szállítjuk őket.

Makács János gépkocsivezető 34 esztendeje teljesít szolgálatot a mentőknél.

- Amikor riasztanak, nem tudjuk előre pontosan, mi történt, milyen sérülteken kell segítenünk. Csak az van bennünk, hogy sietnünk kell! Fejben rögtön megtervezem a legrövidebb útvonalat, amelyen a helyszínre kell jutnom, persze GPS is van a járművekben. Jó helyismerettel kell rendelkeznem, de ennyi év után alaposan megismertem az utcákat és a különféle forgalmi helyzeteket. Más járművek szándékosan nem akadályozzák a haladásunkat, amikor szirénázva robogunk, legfeljebb egy-egy autós ügyetlenkedik, mert nem tudja eldönteni, merre húzódjon le az útról. Az M0-s autópálya a legrizikósabb szakasz, mert a rengeteg autó miatt torlódás keletkezik, s néha nincs hely, ahol haladhatnánk. Ilyenkor különösen ügyesen kell manőverezni! Az idő pedig sürget, mert akár perceken is múlhat egy ember élete…

A hosszú évek alatt, mióta a mentőknél szolgálok, számtalan keserű, soha el nem felejthető tapasztalatot szereztem. A halálos balesetek, a gyermekeket ért tragédiák különösen megrázóak, s a mentők egész személyzetét megviselik. A mai napig emlékszem egy balesetre, amely lassan két évtizede történt Csepelen. Éppen menetben voltunk, amikor megkaptuk a riasztást, hogy azonnal induljunk Lakihegy felé… A Rákóczi úton egy Lada kicsúszott egy kanyarban. Az autóban öten ültek, valamennyien fiatalok. Szörnyű látvány fogadott. A helyszínre elsőként érkeztünk meg a mentők közül, de egy tűzoltóautó már megkezdte a mentést. A Lada teljesen összeroncsolódott, az ütközés következtében többen kirepültek belőle. Három fiatalon már nem tudtunk segíteni, de két súlyos sérültet megmentettünk. Utóbb megtudtam, hogy felépültek, noha maradandó sérüléseket szenvedtek. A balesetet pedig az okozta, hogy a Lada a megengedett sebességnél jóval gyorsabban haladt, s az útról lecsúszva nekicsapódott egy fának.

Irmalós András mentőtiszt mintegy fél óra múlva jelentkezik Soroksárról, ahová a szülő nőhöz riasztották. Felkészült rá, hogy levezesse a szülést, ha a helyzet megkívánja, hiszen nem egy alkalommal segített már világra újszülötteket. Most azonban nem volt erre szükség. A várandós anyát megvizsgálták, kórházba szállították – úgy tudjuk, a baba nem sokkal később, egészségesen megszületett.

Csarnai Attila

A kormányos nélküli kettesben érdekelt Simon Béla, Széll Domonkos evezős duó ötödik lett előfutamában, így hétfőn a reményfutamban folytathatja az olimpiát.

Kinek lett volna a dolga és mikor, hogy az idáig vezető folyamatot hatástalanítsa – tette fel a kérdést Orbán Viktor miniszterelnök Tusványoson. Ezekre nemhogy nem kapnak választ az emberek, de fel sem lehet tenni őket – mondta.

Ha választást nyerünk, középen ülhetek, ha nem, akkor Tőkés László ül középen, én pedig a szélén, valahogy mindig így van ez – kezdte beszédét a miniszterelnök a XXIII. Bálványosi Szabadegyetemen tartott előadásában. Orbán Viktor a Magyarország és Közép-Európa megújul című fórumon szólalt fel, amelyen Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke is előadást tartott. A moderátori szerepkört Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára látta el.

– A politika sok mindenről szól; az egyik oka, ami miatt az értelmiségi világból érkeztünk ide, az az, hogy a politika a valóságértelmezés „csiklandozó” terepe. De mégis miben vagyunk, mi történik? Izgalmas időszakot élünk, ami nem öncélú szellemi izgalom, döntő módon határozza meg Magyarország sorsát – mondta Orbán. – Ha önök bekapcsolják a rádiót, televíziót, kinyitják az újságot, vagy az interneten ügyeskednek, a leggyakrabban a válság kifejezéssel találkoznak. Halljuk, válság van az európai társadalomban, a keresztény társadalomban, ez már közhelynek tűnik. Nemrégiben tízegynéhány közgazdász a brutalitás egyértelműségével fogalmazott arról, hogy mi zajlik az európai életben: ha nem sikerül radikális döntéseket hozni, Európa saját holdkóros vesztébe tántorog. Átrendeződnek az erőviszonyok, de a fejünkben is átrendeződik a világról alkotott elképzelés. Egész történelmünket is új, korábban nem ismert nézőpontokból kezdjük tanulmányozni. Új állítások új valóságértelmezéseket adnak ki – tette hozzá.

Európa válsága szerinte hosszabb és mélyebb, mint kezdetben gondolhattuk. A válság nem világválság, mert Ázsia és Dél-Amerika virágzik, Afrika fölfelé lépked; valami a nyugati világban romlott el.

Az európai egység furkósbottá válik

A mostani válság oka, hogy Európa ma is a második világháború árnyékában él – hívta fel a figyelmet a miniszterelnök. Ma a legfőbb felelősöknek a nemzetállamok ambíciói vannak kikiáltva. Korábban nem gondoltuk, hogy az európai egység furkósbottá válik – folytatta Orbán Viktor. Hozzátette: Európa tévútra tért, azt gondolja, hogy gazdasági sikerek útján megoldhatóak a politikai problémák. Az európai – főleg a nyugati – világ elhitte, hogy fölényben van a Kelettel szemben. Nem értette meg, hogy az európai nemzetekkel szemben az uniót nem lehet sikerre vinni. A realitások helyett bizonyos dogmákhoz ragaszkodnak – hangsúlyozta a miniszterelnök.

„Európa ma nemzeti reneszánszát éli” – emelte ki Orbán, hozzátéve: a tagállamok nem akarnak összeolvadni, hiszen a területi válságra nincsen egyetlen megoldás. Minden ország problémáját önállóan kell orvosolni – hívta fel a figyelmet.

Nem lehet lenézni a kétkezi munkát

– Minden gazdasági fejlődés mögött munkának kell állnia. Angela Merkel ezt úgy mondja, minden márkáért, amit elköltünk, előbb vagy utóbb meg kell dolgoznunk. Mivel sokan nem látják ezt be, hitelmámorba esnek – húzta alá Orbán Viktor, aki szerint a márkára érvényes igazság a forintra is áll. Ha valaki – folytatta – azt hiszi, az európai válság megoldható egy ügyes húzással, egy ügyes banki konstrukcióval, az félreérti a válság természetét. Orbán azt gondolja, a Nyugatnak egy erkölcsi fordulatot is végre kell hajtania, nem nézheti le Európa keleti felét. „Nem lehet lenézni a kétkezi munkát. Ha ezt Európa nem érti meg, a mainál is súlyosabb bajba kerülhet” – jelentette ki a kormányfő.

Mindazonáltal úgy látja, a válság kedvező átrendeződés lehetőségét hordja magában. Úgy is le lehet írni a mai helyzetet, hogy míg a Nyugat tétovázik, Közép-Európa egyre biztatóbb jeleket mutat a válság kezelésében. „A rossz hírek ma nem innen jönnek, hanem Spanyolországból, Olaszországból, Portugáliából és Franciaországból. Természetesen ezt nyugaton nem kívánják beismerni, ehelyett a sikeres közép-európai országokra különféle eszközökkel nyomást kívánnak gyakorolni” – hangsúlyozta a Fidesz elnöke.

Közép- és Nyugat-Európa viszonyát boncolgatva elmondta még: a Nyugathoz ilyen értelemben azok tartoznak, akiknek gyarmataik voltak, a Közép meg az, amelynek sosem volt gyarmata. Németországé ezért furcsa helyzet, mert ők a határon helyezkednek el. „A 20. században Nyugat-Európa szemében Közép-Európa nemcsak vesztes volt, hanem bűnbak is, úgy gondolkodnak, hogy a bűnökért a közép-európai népek felelnek. Ez nem így van” – tette egyértelművé Orbán Viktor.

A döntéseket az emberek hozzák

Talán kellene vennie Európának egy nagy levegőt. A történelmi döntéseket mindig emberek és személyek hozzák, erre kéne összpontosítani – mondta el a miniszterelnök. Ezen döntésekre példának Orbán Viktor a második világháborút, a kommunista diktatúrát és 1956-ot hozta fel. Az olajválságot is emberi döntések váltották ki – fűzte hozzá. A bankrendszer által előidézett válság mögött is emberi döntések állnak, amelyek mögött bankárok, bürokraták és megnevezhető személyek húzódnak – szögezte le Orbán Viktor.

„Küzdünk ellene, mintha az ördög bocsátotta volna le ide az életünkbe, nem értjük, mi is folyik valójában” – mondta Orbán Viktor az egész Európát érintő válsággal kapcsolatban. Ennek lélektani következménye, hogy nő a harag, kiéleződik a helyzet magával az unióval szemben – emelte ki.

– Kinek lett volna a dolga és mikor, hogy az idáig vezető folyamatot hatástalanítsa? – tette fel a kérdést Orbán. Ezekre nemhogy nem kapnak választ az emberek, de fel sem lehet tenni őket. „Csak indulattal reagálnak, és a középpontban Brüsszel áll” – folytatta a miniszterelnök. A válságkezelés nem áll másból, hogy az adófizetők pénzéből százmilliárdos feltőkésítésért állnak sorba. Ennek nem lesz jó vége, sőt nincsen jó közepe sem – hívta rá fel a figyelmet Orbán Viktor.

Ördögi körben a Nyugat

– Brüsszel arról beszél, az állam ne avatkozzon be a piac működésébe, miközben azt is előírják, merre kell az uborkának kunkorodni – a Nyugat ma egy ördögi körben forgolódik, lassan ki kell mondanunk, Európa válsága ma valójában Brüsszel válsága. Ha az abszurditások nem tűnnek el, esélyünk sincs, hogy a komoly kérdésekre megtaláljuk a választ – mutatott rá a kormányfő. Mivel magyarázható ez? Először is: a közép-európai országok nem követték el, amit Spanyolország, Franciaország, Olaszország a válság kirobbanása után elkövetett, vagyis hogy további adósságokba verjék magukat. – 2008 után mi is bajba kerültünk, 80 százalék fölé került az államadósság, most már az alatt van. Nyugaton 90 környékén, amiről sokan úgy tartják, önerőből innen nincs visszaút – érzékeltette.

– Szerintem a hatalom személyes természetét illetően még jobb ösztönökkel rendelkezik Közép-Európa, mint a nyugatiak, mert nem éltük át azt a jóléti társadalmat, mint a Nyugat. Az más kérdés, hogy kormányok jöttek és mentek. Hogy vágányokat kellett állítani, az Nyugaton nem volt eddig szükséges, elkényelmesedés volt. Nálunk nem alakult ki az a gondolat, hogy mindegy, hogy melyik elit irányít. De sorsdöntő jelentősége van, hogy kik kormányoznak, a felelősség kérdése nálunk még mindig nem tűnt el – mondta Orbán.

„Egy gazdaságban vagyunk, egy csónakban evezünk”

1990-ben sokkal könnyebb volt a helyzet, mint most. Szükségszerűnek látszó gondolat volt ugyanis az, hogy ha sikerül mindent úgy csinálni, mint a Nyugatnak, az jó. Azon versenyeztünk, hogy ki tud „nyugatosabb” gazdaságpolitikát megvalósítani. A pillanatnyi helyzet ezt a kényelmet középpontba helyező, intellektuális ösvényt eltörli – mondta el Orbán Viktor.

„Nincs sikerrecept, nekünk kell kigondolni, hogy mi a bajunk, nekünk kell beazonosítani a gondjainkat” – tette hozzá. A többiek tapasztalatát beépíthetjük, de nem gondolhatjuk úgy, hogy magától megoldódnak a bajok – hangsúlyozta. A miniszterelnök ezt nagy intellektuális szabadságnak nevezte beszédében. Kiemelte: ha alkalmasak vagyunk megérteni a folyamatokat, amiben élünk, ha kidolgozzuk a jobb életet hozó megoldásokat, akkor az az előnyünk, ami a Nyugattal szemben rendelkezésünkre áll, megmarad.

Másolás helyett a saját gazdasági rendszerünket kell kiépíteni – a képet amit a Nyugatról őrzünk, érdemes átalakítanunk. „Egy gazdaságban vagyunk, egy csónakban evezünk, ezt azért ne felejtsük el” – húzta alá beszédében a miniszterelnök.

Nem kívánatos Európa szétesése

Ha azt hallom, hogy nekünk kívánatos Európa szétesése, azt kell mondjam: ez egy téves gondolat. Nekünk az az érdekünk, hogy egész Európa kilábaljon a bajból, elfogadva a tagállamok közötti különbségeket – fogalmazott.

Amerikára kitérve Orbán Viktor azt mondta, furcsa, fájdalmas, de nem tagadható, hogy a válság mögött rejtett amerikai konfliktusok is állnak. Kiemelte, az amerikai kérdés előhozza Oroszország kérdését is. Szerinte Európa számára olyan együttműködésre van szükség az orosz térséggel, ami jól átlátható. Példaként a történelemből merített Orbán, „ha emlékeznek még a huszadik századra, nem jártunk olyan jól az oroszokkal” – fogalmazott a miniszterelnök. Közösen kell megteremteni a biztonságot, az energia biztonságát, a katonai biztonságot. Az elkövetkező 20-25 év sikere függ ettől – szögezte le.

A leszakadás ellen kell küzdeni

Orbán Viktor szerint van két ország, amely azért küzd, hogy bekerülhessen a közép-európai sikerzónába, ez Magyarország és Románia. Jelenleg viszont még azért is küzdeni kell, hogy ne szakadjunk le Nyugat-Európától. Románia elmúlt 7-8 éve – mint mondta – kifejezetten sikeres volt, óriási fájdalmak árán ellenőrzése alá vonta saját költségvetését. – Románia most már „ránk úszott”, Szlovákia viszont el is ment mellettünk. Most kicsit mintha kockára tennék az eredményeket a románok – utalt a román belpolitikai válságra, amit a „bicskázás” szóval írt le.

– Természetesen nem akarunk beavatkozni az itteni folyamatokba, de az itteni magyaroknak érezniük kell a felelősségüket, hogy Románia sorsa hamarosan 1-2 évtizedre eldőlhet – ahogy Magyarország sorsa is eldőlt pozitív irányban 2010-ben. A miniszterelnök a vasárnapi népszavazásra utalva azt kívánta a románoknak és a magyaroknak is, hogy jó döntéseket hozzanak, például úgy, hogy nem hoznak döntést. Aztán, mint hozzátette, a várható parlamenti választáson szavazzanak majd úgy, hogy meg tudják védeni az elmúlt években elért eredményeket.

A Tusványos ötnapos rendezvénysorozata szombat este koncerttel – a Transylmania, a Jóvilágvan és Rúzsa Magdi fellépésével – ér véget.

forrás: MNO

Ha a sors úgy hozná, hogy Blaski József találkozhatna egykori ügyészével, Mátsik Györggyel, aki 1958-ban halálbüntetést követelt rá és Mansfeld Péterre, nem mondana neki semmit. – Nemcsak ellenünk szólt ott, hanem a saját országa, a saját népe ellen is – fogalmazott a Magyar Nemzetnek a most 74 éves Blaski József, akit 1959-ben jogerősen életfogytig tartó börtönbüntetésre ítéltek.

– Ön nemzetőrként részt vett az 1956-os forradalomban is. Mi volt pontosan a feladata?
– A XII. kerületben teljesítettem nemzetőri szolgálatot. Ide nősültem, korábban édesanyámmal a II. kerületben, a Frankel Leó utcában laktam. Nemzetőrként a feladatom az volt, hogy meggátoljam a rablásokat, fosztogatásokat.

– Emiatt később indult ön ellen büntetőeljárás? 
– Nem, mert fegyverrel nem harcoltam. A forradalom leverése után, csakúgy, mint előtte, a Ganz-MÁVAG-nál voltam darukezelő.

– Hogy került kapcsolatba Mansfeld Péterrel?
– Péter a Rózsadombon lakott, közel édesanyámhoz, akit nősülésem után is gyakran meglátogattam. Péter udvarolni kezdett az unokahúgomnak, ekkor ismertem meg jobban. Korábban is ismertem egy közeli parkból, ahova környékbeli fiatalok jártak. 1958. február elején, amikor egyszer véletlenül találkoztunk, mondta el, hogy sógorát, Virág Jánost letartóztatták, és tenni kellene valamit a kiszabadítása érdekében.

– És miben állt a terv? 
– Ekkoriban még szórólapok hirdették, hogy: „Márciusban Újra Kezdjük!” Elfogadtam Péter tervét, hogy csoportot alakítsunk a sógora kiszabadítására. Péter baráti köréből jöttek még négyen. Így álltunk össze hatan, de az akciókban csak öten vettünk részt. Fegyvereink már kezdetektől voltak, még géppisztoly is, mert Péter összeszedett és elrejtett néhány, ’56-ból megmaradt fegyvert, amit nem adtak le a felhívásra. Azt terveztük, hogy további fegyvereket gyűjtünk be oly módon, hogy munkásőröket, rendőröket, vagyonőröket tartóztatunk le. Az egyik ilyen akció során tartóztattuk le az osztrák követség előtt szolgálatot teljesítő rendőrt, akitől elvettük a fegyverét és a pisztolyát. A rendőrt egy lopott autóba ültettük, és elindultunk Budakeszi felé. A kocsiban kikérdeztem, elmondta, hogy ’56-ban nem fordult a forradalmárok ellen, azt tette, amit most is, őrizte a követséget. Megkínáltam cigarettával, rákérdeztem a családjára, és elmondta, hogy két kisgyereke van. Hittünk neki. Ezután igyekeztem megnyugtatni, hogy ne aggódjon, nekem is van egy gyermekem, semmi baja nem lesz, majd később kiraktuk egy buszmegállóban, hogy menjen haza vagy a kapitányságára. Később a perben ő mondta a legszebb védőbeszédet mellettem, az ügyvédem se tett értem annyit, mint ő.

A teljes interjút a Magyar Nemzet szombati számában olvashatják.

A csepeli Széll Domonkosért szurkolhatunk július 28-án, a XXX. Nyári Olimpiai Játékok első napján.

Hajrá, Domonkos!

Program:
EVEZÉS: 10.30–15.10, férfiak: kormányos nélküli kettes (SIMON BÉLA, SZÉLL DOMONKOS), előfutamok

Bevezetik az előzetes választási feliratkozást az országgyűlési választásoknál, erről szeptemberben dönt a parlament - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

Orbán Viktor közölte: Magyarországon eddig az állam választói névjegyzéket állított össze és saját adatbázisából indult ki. Ezt most megfordítják, így aki a választásokon részt akar venni, annak fel kell iratkoznia, és ha ezt megteszi, akkor a jelöltállítás első pillanatától kezdve minden információt, ajánlási lehetőséget megkap.

Aki pedig nem akar részt venni, az kívül marad ezen, és őt nem fogják "zargatni" választási akciókkal, az nem fog szórólapot vagy kopogtatócédulát kapni. A nagy vita inkább azon van, hogy azok esetében, akik feliratkoztak, kötelezővé tegyék-e a részvételt - mondta.

Orbán Viktor közölte: a feliratkozás több hónapig tart majd, mindenki tudni fog róla, és könnyű lesz megoldani ezt a feladatot. Arra a felvetésre, hogy lesznek, akik elfelejtkeznek majd erről, a kormányfő azt mondta: azt gondolja, ha valaki az ország számára egyik legfontosabb döntésben részt kíván venni, akkor "annyit igazán megtehet", hogy a maga részéről a szándékot jelzi.

A feliratkozás alapján jóval a választások előtt tudni fogják, hogy a magyar választópolgárok hány százaléka dönt úgy, hogy részt vesz a szavazáson - tette hozzá.

A miniszterelnök arra a kérdésre, hogy erről szeptemberben, illetve az ősszel kezdődő parlamenti ülésszakon dönthet-e az Országgyűlés, azt mondta: határoznia kell erről a parlamentnek, mert úgy fair, hogy a választások előtt több mint egy évvel minden részletszabályt mindenki pontosan ismerhessen.

A kormányfő arról is beszélt, hogy a külhoni magyarok esetében azért van szükség a feliratkozásra, hogy egyáltalán létrejöjjön a választói névjegyzék. Ezzel kapcsolatban közölte, hogy ésszerű megoldásnak tartják a levélben történő szavazás általánossá tételét a magyar államhatáron kívül.

Nemzeti egység a munkahelyvédelmi akciótervvel kapcsolatban

Orbán Viktor úgy fogalmazott, nemzeti egység alakult ki a munkahelyvédelmi akciótervvel kapcsolatban. Közölte: meg fogják védeni a munkahelyeket - ennek a fedezete a tranzakciós adó. Ha valamiért ez így nem lehetséges, akkor másképpen oldják meg, de a célokból nem engednek - tette hozzá.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a csütörtökön lezárult kéthetes konzultációsorozatának megbeszélésein is mindenki a munkahelyvédelmi akciótervet tette az első helyre, ebben a kérdésben nemzeti egység van.

Az IMF/EU-tárgyalások alakulása

Arról, hogy az IMF és az Európai Központi Bank sem helyesli a tranzakciós illeték bevezetését, a kormányfő azt mondta: eddig minden újszerű lépést ellenállás fogadott, az ebből fakadó vitát viszont általában megnyeri a magyar kormány. Így volt a bankadó és a válságadók esetében is, amely azóta sok uniós országban bevett eszköz - húzta alá.

Mint mondta, az unióban évek óta beszélnek a tranzakciós adóról, csak nincs erő annak bevezetéséhez. "Nekünk van erőnk, bevezettük, persze, hogy az első reakció a negatív módon érintett világ részéről elutasító, és megpróbálnak minket feltartóztatni. Meglátjuk" - tette hozzá.

Az IMF/EU-tárgyalásokkal kapcsolatban Orbán Viktor azt mondta: megközelítésbeli különbség van a nemzetközi pénzügyi szervezetek és a magyar kormány gondolkodása között. Ez helyes, mert ők a pénzért felelősek, mi pedig több mint 10 millió magyarért - tette hozzá a kormányfő, aki ugyanakkor jelezte, abban a tekintetben, hogy mit kell tenni, a várakozásokhoz képes sokkal nagyobb egyetértés van.

Orbán Viktor ismét megerősítette, hogy az IMF-fel való kapcsolat nem érzelmi kérdés, van, amikor tud segíteni az IMF, van, amikor nem. Szerinte 2010-ben nem tudott, mert sosem járult volna hozzá a multikat terhelő adók és a bankadó bevezetéséhez, valamint a nyugdíjrendszer átalakításához. A kormányfő úgy fogalmazott: az IMF általában mindent helytelenít, amit mi méltányos közteherviselésnek gondolunk, és azt mondja, ha jól megy a bankoknak, akkor jól megy az egész gazdaságnak, de ha ilyen egyszerű volna az élet, akkor nemzeti kormányokra nem is lenne szükség.

Lezárult a kéthetes konzultációsorozat

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy kéthetes konzultációsorozata alatt tárgyalópartnereitől alternatív megoldásokat, érdekes szakmai felvetéseket kapott, de a kormányzás irányának megváltoztatásáról szó sem volt. Arra a felvetésre, hogy kritikákat is kapott, Orbán Viktor azt mondta: vannak kormányok, amelyek azt szeretik hallani, hogy "minden nagyon jó, minden nagyon szép, mindennel meg vagyok elégedve", ő azonban, ha ezt hallja, "kiveri a víz".

Hangsúlyozta: az ország tele van gondokkal és bajokkal, így az, hogy kritika van egy megbeszélésen, azt jelzi, hogy az emberek nem veszítették el a realitásérzéküket.  

Arról, hogy milyen szempontok alapján választották ki a kéthetes konzultáció állomásait, Orbán Viktor azt mondta: a választásokat megelőzően is találkozott azokkal, akikkel most újra konzultált, és ezeknek a találkozóknak az volt a céljuk, hogy a kormányzás félidejében megnézzék, mit végeztek két év alatt. A kormányfő közölte: átfogóan 60 százalékosnak látja a vállalások teljesítését országosan.

(MTI)

Július 27. Ma kezdődnek a XXX. Nyári Olimpiai Játékok. Szurkoljunk együtt a két csepeliért: Sastin Mariannáért és Széll Domonkosért, hogy minél szebb eredményekkel térjenek haza!

Németh Szilárd polgármester már korábban elbúcsúzott a Londonba induló fiataloktól, melyről és a sportolók esélyeiről bővebben itt olvashatnak: http://csepel.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=3649:ket-csepeli-sportolo-az-olimpian&catid=77:egyeb&Itemid=126

Kitzinger Adrienn - Csepel.hu