A Csepeli Városgazda Zrt. felvételt hirdet mérlegképes könyvelő, társasház-kezelési jogtanácsos és kontrolling munkatárs munkakörbe. Az álláspályázatok részleteit itt tekinthetik meg.

Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy a Csepeli Gerincút Károli Gáspár utcai kereszteződésének kiépítése miatt 2012. július 27-én 8.00 órától új ideiglenes forgalmi rend kerül bevezetésre. A Károli Gáspár utca a Csőgyár utcánál egy sávra szűkül, ahol a váltakozó irányú forgalmat jelzőőrök segítik. A Csőgyár utca itt zsákutca lesz, behajtani a Vermes Miklós utca felől lehet.

Türelmüket és megértésüket köszönjük.

Kedves csepeliek!

A mai napon, azaz július 25-én 13.00 és 18.00 óra között véradás a polgármesteri hivatal nagytanácstermében (1211 Budapest, Szent Imre tér 10.). 

Várjuk Önöket!

Tisztelt csepeli lakosok!

Értesítjük Önöket, hogy a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep és Kapcsolódó Létesítményei projekt részeként 2012. július 26-tól a Vesszősfia János utca Tiborc utca és Martinász utca közötti szakaszán, 2012. július 30-tól pedig a Mária királyné útja Mátra utca és Uzsoki utca közötti szakaszán szennyvízcsatorna építése zajlik.

A fenti időszakban a jelzett utcák egy-egy érintett szakaszán teljes útlezárás várható. Az útlezárás miatt előfordulhat, hogy legfeljebb néhány napig az ingatlanok gépkocsival nem, vagy csak az esti órákban lesznek megközelíthetők.

Kérjük, kövessék figyelemmel a kihelyezésre kerülő forgalmi jelzőtáblákat!

Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a Focus Magazin német hetilapnak adott és 2012. július 23-án megjelent interjújában visszautasította az antiszemitizmus vádját és kitért arra is, hogy miért gondolná át az eurózónához történő csatlakozást.

Gudrun Dometeit (GD): Miniszterelnök Úr, mostanában már „orbanizálódásról” beszélnek Kelet-Európában, ha a hatalommal való visszaélésre és az autokrata kormányzati formákra gondolnak. Nem valami szép gondolat, igaz?

Orbán Viktor (OV): Butaság ellen egy orvosság van, ez pedig a megismerés. A tények megismerése. Közép-Európában erős demokráciák vannak, amelyeket legitim választások alapoznak meg. A magyar kormány mögött kétharmados parlamenti többség áll.  Ennek tisztességes létrejöttében soha senki nem kételkedett.

GD: A kétharmados többség ellenére a magyar társadalom megosztott. A bal- és a jobboldal kompromisszumkészség nélkül küzd egymással.

OV: Én a magyar társadalomban élek, és nem találom megosztottnak. Sokkal több van, ami összeköt bennünket, mint ami elválaszt. Egyetértünk abban, hogy a sikernek és társadalmi elismertségnek a munkán kell alapulnia. Abban is, hogy mindenki a saját sorsáért felelős. Nem szeretjük, amikor valaki külföldről beleszól az életünkbe.

GD: Kritikusai azt vetik az Ön szemére, hogy gyorsított eljárással korbácsol keresztül a parlamenten törvényeket és reformokat. A kétharmados többséget megosztás helyett nem az egységteremtésre kellene inkább használnia?

OV: Megpróbáltam, azonban senkit nem lehet egységre kényszeríteni. Az új alkotmány elfogadása előtt minden felnőtt magyarnak küldtem egy kérdőívet. A mi alkotmányunk ezért lett kevésbé liberális, mint a nyugat-európaiaké, ez volt az emberek akarata. Ugyanezt a konzultációt csináltuk a társadalombiztosítási és nyugdíjrendszer reformja során. Más kérdés, hogy az elit bevonva érzi-e magát ebbe a párbeszédbe.

GD: Ennyi egyetértés mellett, hogy lehetséges, hogy nemrégiben a magyarok majdnem 80%-a kijelentette: a politika rossz irányba halad? És annak mi az oka, hogy az Ön saját népszerűsége 68%-ról 25%-ra csökkent?

OV: Egyetlen kormánnyal sem elégedettek az emberek Európában. Nem is ígértem soha, hogy nálunk kolbászból lesz a kerítés. Azért küzdök, hogy a gazdaságunk ismét talpra álljon. Nem engedem, hogy a bankok és a nagy szolgáltató vállalatok megrövidítsék az embereket. A népszerűségemmel nem tudok foglalkozni. Csata közben az ember nem elemez közvélemény-kutatásokat. Csata közben az ember harcol.

GD: Ön szerint, széthullik az EU, ha széthullik az euró, ahogy azt Angela Merkel mondta?

OV: Én ebben valamivel optimistább vagyok. A helyzet komoly, de nem Európa van válságban, hanem az eurózóna. Európa népei között olyan erősek a kötelékek, hogy minden válságot képesek átvészelni. Az euróválság csak egy pénzügyi válság. Európa viszont több ennél. A legfontosabb európai érték pedig a béke.

GD: Akarja még Magyarország egyáltalán az eurót?

OV: Rendkívül bátor dolog az, amivel most a 17 eurózónához tartozó ország próbálkozik, nevezetesen, hogy nemzeti kompetenciákat nemzetek feletti szintre ruházzanak át a közös költségvetési és gazdaságpolitika, valamint a politikai unió érdekében. Mi kivárunk és szurkolunk nekik.

GD: A hatáskörök átadása Önnek valószínűleg egyáltalán nem tetszik. Végül is Brüsszelt új Moszkvának nevezte.

OV: Brüsszel nem Moszkva, hiszen Moszkva annak idején utasítani tudott minket. Brüsszel erre nem képes, és a bankuniót sem hozták még létre.  Igaz, hogy utóbbival kapcsolatban már most fontos kérdéseket kell tisztázni. Például, hogy jó lenne-e egy bankunió Magyarország számára? Stabilabb vagy törékenyebb lenne tőle a forint?

GD: Ez azt jelenti, hogy Magyarország nagyon jól át fogja gondolni, hogy csatlakozzon-e az eurózónához?

OV: Az EU-hoz csatlakozva a közép-európaiak szerződésben jelentették ki, hogy csatlakozni fognak az eurózónához is, amint képesek lesznek rá. Ez akkor így helyes döntés volt. Az eurózóna azonban ma már nem olyan, mint 2004-ben volt. Akkor még nem volt szó banki, költségvetési vagy politikai unióról, ezért tehát mindenkinek joga van átgondolnia a csatlakozási szándékát. A válasz a mostani eurózóna sikerétől is függeni fog.

GD: Önök ismét hitelről tárgyalnak az IMF-el. Miért?

OV: 2010-ben Magyarország rosszabb állapotban volt, mint Görögország. Ma nincsenek pénzügyi problémáink. Ennek ellenére szeretnénk az államkölcsöneink megújításához – csupán biztosítékként – olyan hitellehetőséghez jutni, amelyet vészhelyzetben le lehet hívni.  Mi egyetlen centet sem akarunk a német adófizetőktől! Köszönjük szépen, de a saját lábunkon állunk!

GD: Mások kevésbé látják rózsásnak a helyzetet: gazdasági visszaeséssel számolnak.

OV: Ebben az évben gazdaságunk bizonyára stagnálni fog, esetleg egy kicsit növekedni. Radikálisan csökkentjük azokat az adókat, amelyek a munkát terhelik, és helyette a forgalmat, valamint a fogyasztást fogjuk megadóztatni. Magyarországon a jóléti (welfare) államból „munkaléti” (workfare) állam lesz. Ez viharokat okoz, és áldozatokat kíván. De nem látok más esélyt arra, hogy javítsuk a versenyképességet és csökkentsük az eladósodást.

GD: Ön a gazdaságban újra nagyobb állami befolyást akar: például részvények visszavásárlásával, állami mobiltelefon hálózat létrehozásával?

OV: Vannak stratégiai területek, ahol feltétlenül ott kell lennie Magyarországnak. Idetartoznak az energiavállalatok, az atomipar, a telekommunikáció, a felsőoktatás és a bankok. Utóbbiak 70%-ban külföldi tulajdonban vannak. Az a célom, hogy a bankok 50%-a magyar kézben legyen.

GD: Néhányan azzal vádolják, hogy támogatja az antiszemita tendenciákat. Például nemrég Magyarországon a Hitlerrel szövetséges Horthy Miklósnak állítottak emlékművet.

OV: Hát ez egy sajátos interjúhelyzet, amikor egy német újságírónő azért von felelősségre minket, mert Hitler szövetségesei voltunk. A saját álláspontom világos: zéró tolerancia, legyen szó antiszemitizmusról vagy romaellenességről.

GD: Nemrég tartóztatták le a náci háborús bűnös Csatáry Lászlót. El fogják ítélni, vagy elévülési időre hivatkozva felmentik?

OV: Magyarország az európai jogi kultúrkörbe tartozik, így nálunk nem évülnek el az emberiség elleni bűntettek. Magyarországon az ügyészség több mint húsz éve az Országgyűlés és nem a kormány ellenőrzése alatt áll, ezért az igazságügyi miniszter sem utasíthatja az ügyészséget. Ettől függetlenül 2011 szeptembere óta nyomoz az ügyészség ebben az ügyben.

GD: Magyarország egyáltalán modern ország? Az alkotmány minden dolgok alapjaként a házasságot, a családot és a kereszténységet rögzíti, valamint a Szent Korona iránt kötelezi el magát.

OV: A jövő azoké az embereké, akik fejben már a jövőben élnek. Érdemes a múltból mindazt magunkkal vinni, ami erősebbé tesz bennünket. Fontos a korona, a család és a kereszténység is, de a legfontosabb a szabadság. A jövőhöz hozzátartozik a haza és a nemzet is. Nem szabad eltűnni egy nemzetek feletti valamiben, hanem meg kell őrizni a nyelvet, a kultúrát, a hagyományt.

GD: Zavarja Önt, ha ilyen kijelentések miatt nacionalistának nevezik?

OV: Csak akkor zavar, ha ehhez olyan jelzőket kötnek, mint kulturálatlan, kirekesztő, vagy másokat lenéző. Én azonban hazafi vagyok. Szerintem nagyszerű dolog magyarnak lenni. Hiszek abban, hogy ez egy küldetés.

(Miniszterelnökség)

A túlzásba vitt napozás különböző elváltozásokat okozhat a bőrön. A kisebb, esztétikai problémák mellett megjelenhetnek súlyosabb, rákmegelőző állapotra utaló jelek is.

Ahogy dr. Vincze Ildikó, a Dermatica bőrgyógyász-kozmetológus orvosa mondja, a legtöbben pontosan tudják, hogy miért és mennyire fontos a megfelelő fényvédelem. „Sokan azonban még mindig nem elégszer, vagy nem megfelelően használják a naptejeket, vagy a déli órákban is strandolnak, sportolnak a  szabadban. Mindez azért különösen veszélyes, mert a gyakori napégés számos bőrelváltozás alapja lehet. A napégésnek különböző fokozatai léteznek, a bőr vörössége mellett, súlyosabb esetben az érintett területen hólyagok megjelenése tapasztalható. A napégés tünetei ugyan pár nap alatt elmúlnak, hatása azonban évekig megmarad, a károsodás hosszú távú szövődményei később jelentkezhetnek” – hívja fel a figyelmet a doktornő.

A bőr nem felejt

A túlzásba vitt napozás a bőr idő előtti öregedéséhez is vezethet. Bőrünk nem felejt, a korai ráncosodás ugyanis 80 százalékban azon napsugarak következménye, amelyeket még 18 éves korunk előtt gyűjtöttünk, a barna bőrszín eléréséhez. „Az UV sugarak ugyanis roncsolják a bőr természetes rostjait, az elasztint. A bőr rugalmasságát biztosító rostok termelődése az idő múlásával csökken, a túlzásba vitt napozás pedig egyértelműen felgyorsítja ezt a folyamatot, elősegítve ezzel a ráncok korai megjelenését. A másik gyakori probléma a hiperpigmentáció, az egyenetlen bőrszín. A túlzásba vitt napozás következményeként a bőrfelszín – jellemzően az arc bőrén – egyes részeken sötétebbnek, máshol világosabbnak tűnhet” – magyarázza a bőrgyógyász.

Szeplő: nem veszélyes

A szeplők elsősorban nyáron, napfény hatására jelennek meg a bőrfelszínen, főként a napnak kitett testrészeken. Néhányan zavarónak tartják jelenlétüket, de vannak, akik büszkén viselik szeplőiket, egészségünkre nézve veszélyt azonban nem jelentenek. Annyiban érdemes mégis odafigyelnünk, hogy szeplők általában világos bőrű, szőke vagy vörös hajú személyeken jelentkeznek, ők pedig a bőrrák kialakulásának szempontjából a rizikócsoportba tartoznak. Ezért fontos, hogy önvizsgálattal is rendszeresen ellenőrizzék bőrük állapotát, s amennyiben bármilyen szokatlan változást észlelnek, forduljanak orvoshoz.

Májfolt, öregségi foltok

Várandósok körében, hormonális hatásokra gyakran jelentkezik pigmentfolt, mely sötétebb bőrt okoz főként a homlok, orcák, áll vagy az orr területén. Ezek a foltok a szülés utáni időszakban rendszerint halványodnak, elmúlnak, ha mégsem, megfelelő kozmetikumokkal kezelhetőek. A fényvédelem ez esetben is különösen fontos, mivel a tünetek tovább erősödhetnek napfény hatására.

Esztétikailag zavaró, de komoly egészségügyi kockázatot nem jelent az öregségi foltok megjelenése. Nevükkel ellentétben fiatalabbakon is kialakulhat, ezért szintén a túlzásba vitt napozás a felelős. Megjelenésük is főként az arcon, kézfejeken, a napnak kitett testrészeken jellemző. Kozmetológiai kezelések segítségével a foltok halványabbá tehetők. Az ilyen beavatkozások azonban a bőrt érzékenyebbé tehetik, ezért az őszi-kora tavaszi időszakban javasolt elvégeztetni.

Rákmegelőző állapot és melanoma

„A bőr daganatos betegségei különböző formában és valamennyi testrészen jelentkezhetnek. Sokan azt gondolják, hogy a már meglévő anyajegyeik jelentik a legnagyobb veszélyt, azonban ez nem feltétlenül igaz” – hangsúlyozza dr. Vincze Ildikó. Az önvizsgálat során minden olyan új, addig nem észlelt elváltozás is jelezheti a betegséget, amelyet korábban még nem észleltünk. Fontos, hogy az egész testfelületet átvizsgáljuk tetőtől talpig, különös gonddal figyelve a napnak kitett területeket, az ajkainkról és a szemünkről se feledkezzünk meg. Emellett évente legalább egy alkalommal, panaszmentesség esetén is érdemes anyajegyeinket szakorvosnál ellenőriztetni.

- m -

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkársága meghirdeti „Hogyan őriztük meg… ” című pályázatát olyan házaspárok részére, akik legalább 40 éve házasok.
A pályázati felhívás célja, hogy - hiteles történeteken keresztül - mintákat adjon a fiatalabb korosztálynak a házasság értékteremtő, értékeket megtartó, értékeket (meg)őrző intézményéről.

A pályázat kiírója olyan írásos pályaműveket vár, melyek bemutatják a fiatalabb generációk részére, hogy mi erősítette, erősíti a házasfelek közötti köteléket, mi segítette át a házaspárokat az érzelmi hullámvölgyeken, nehezebb társadalmi-történelmi időszakokon, mi tette a házasságot tartalmassá, az összetartozás-érzést magától értetődővé.
A pályázatokat  2012. augusztus 21-ig lehet benyújtani.

A pályázati felhívás és az adatlap letölthető innen.

Két egymást követő éjszaka is kárt okoztak a kábeltolvajok a HÉV-vonalakon. Az esetek ugyan nem akadályozzák a forgalmat, az anyagi kár azonban jelentős, együttesen 5,3 millió forint.

Július 23-án, hétfőn késő este jelentették a szakemberek, hogy a H5-ös (Szentendrei) HÉV vonalán az Árpád híd és a Filatorigát megállóhelyek között mintegy 480 méternyi tápkábelt tulajdonítottak el ismeretlenek. Az anyagi kár becsült értéke 4,8 millió forint. A BKV szakemberei még az éjszaka során pótolták az ellopott vezetéket.

Július 24-ére, keddre virradó éjjel a H7-es (Csepeli) HÉV vonalán a Kvassay áramátalakítónál ismeretlenek ugyancsak elloptak 30 méter kábelt, illetve megrongáltak 2 darab áramellátási szekrényt. Az eset a vonatforgalmat nem akadályozza, a helyreállítás már folyamatban van, a becsült anyagi kár itt 500 ezer forint.

A Budapesti Rendőr-főkapitánysággal szoros együttműködésben minden rendelkezésünkre álló eszközzel fel fogunk lépni a kábellopások visszaszorítása érdekében, a hasonló bűncselekmények száma azonban sajnálatos módon egyre növekszik Budapest területén.

Budapest, 2012. július 24.

Budapesti Közlekedési Központ

Kedves csepeliek!

Holnap, azaz július 25-én 13.00 és 18.00 óra között véradás lesz a polgármesteri hivatal nagytanácstermében (1211 Budapest, Szent Imre tér 10.)

Várjuk Önöket!

A Szent Imre téri posta ajtaján belépve a legtöbbünk fejében a feladandó csekkek, levelek járnak: figyeljük a sorszámjelző monitort, mikor következünk. Ám ha kicsit feljebb nézünk, igazi, különleges kincset pillanthatunk meg a terem egyik falán. A XX. századi magyar festészet egyik prominens képviselője, a Corvin-koszorúval kitüntetett, Kossuth-díjas Szőnyi István élete utolsó nagyszabású munkája látható a posta belső homlokzatán, a munkaablakok fölött.

Röviden az alkotóról

Szőnyi István Budapesten és Nagybányán sajátította el a festészet fogásait. A kiváló festő és grafikus rézkarcokban is megmutatta tehetségét; neve összeforrott Zebegénnyel. 1923-ban költözött a Pest megyében fekvő településre, ezután művei középpontjában a Dunakanyar szépségei, a népi élet eseményei álltak, zebegényi időszakában születtek legismertebb alkotásai. Tehetségét már életében elismerték, alkotásai hatással voltak többek között Aba-Novák Vilmos művészetére is. A második világháborúban családjával számos zsidó életét mentették meg hamis papírokkal, ezért 1986-ban a festőművész és családja posztumusz Jad Vasem-kitüntetést kapott Izraelben. Életműve nemzetközileg ismert és elismert, alkotásai keresettek az aukciókon.

Ahogy dr. Bolla Dezső csepeli helytörténész meséli, a Csepel 1-es posta 1951-ben készült el annak a Nyíri Istvánnak a tervei alapján, aki a Károli Gáspár utcai református templom tervezésében is részt vett. Az épületet 2002-ben műemlékké nyilvánították. 1955-56-ban készült Szőnyi nagyméretű freskója, mely a posta történetét dolgozza fel. A teljes értékű műalkotáson megjelennek a lovas levélszállítók, a Duna-parton kecsesen levelet tartó, abroncsos szoknyában álló hölgy, a tradicionális piros levelesláda, a szekkó – ha teljesen száraz vakolatra dolgozik a művész, akkor hívják szekkónak a művet – jobb oldalán pedig feltűnik Csepel, háttérben a lakihegyi adótoronnyal. A posta épülete a 2003-as felújítást követően kívül-belül megszépült, a Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület állhatatos munkájának köszönhetően pedig a Kulturális Örökség Minisztériuma hozzájárult az 1956-ban megsérült szekkó rekonstrukciójához, így a csepeliek ma teljes pompájában csodálhatják meg a monumentális, ritkaságnak számító alkotást – és nem csak nyitvatartási időben. Esténként, a Szent Imre téren sétálva, a posta terméskő bejárata fölött található üvegfelületen át gyönyörködhetünk Szőnyi István kivilágított művében.

A festőművész emlékét zebegényi otthonában kialakított emlékház, kerületünkben pedig a posta homlokzatán elhelyezett bronz emléktábla őrzi, melyet Pálffy Katalin csepeli szobrászművész készített.