A riasztás az Országos Mentőszolgálat Markó utcai központjából érkezik a csepeli mentőkhöz, akiknek nappal egy, éjjel két perc alatt kell elhagyniuk az állomást. Irmalós András állomásvezető, mentőtiszt éppen ügyeletben van, s csakhamar mennie kell: Soroksáron, az úgynevezett „lehetőségek házába” indul, ahol egy szülő nőnek kell segítséget nyújtani.

Az új csepeli mentőállomás néhány évvel ezelőtt készült el. Az ünnepélyes átadást követően aztán kiderült, hogy számos építészeti hiba csúszott a tervezésbe. Az épületet egy gödörben alakították ki, tehát az ugrásra kész mentőautóknak egy olyan emelkedőn kell felkapaszkodniuk, amely a téli hidegben gyakran lefagy, a járművek pedig csúszkálnak. A tervezők elfelejtettek vízelvezető csövet beépíteni, ezért az esőlé befolyik az épületbe. (Igaz, ezt a fogyatékosságot utólag korrigálták.) Azzal azonban nem tudnak mit kezdeni, hogy a garázsbejárók keskenyek és alacsonyak, ezért a mentőautók üggyel-bajjal tudnak csak a helyükre állni. Ráadásul csak tolatva tehetik ezt meg, ami meglehetősen körülményes művelet a kanyargós beállón. Maga a garázs pedig szűk: a járművek ajtóit csak félig lehet kinyitni, mert a falhoz verődnek. Riasztáskor akadályozza a gyors mozgást az is, hogy a helyiségek túl kicsire szabottak. Lehetne még sorolni az építészeti hibákat, de nézzük meg inkább, hogyan dolgoznak a mentősök!

Irmalós András 1984 óta mentőzik, Csepelen két éve állomásvezető.

- A mentőállomáson 24 órás szolgálatban dolgozunk, három mentőautóval és egy esetkocsival rendelkezünk. Nappal mind a négy jármű bevethető, éjjel egy mentőautó és az esetkocsi áll készenlétben. Az esetkocsi abban különbözik a mentőautótól, hogy azon mindig egy orvos vagy mentőtiszt szolgál, és jobban felszerelt. Riasztáskor a mentőtiszt mellett a gépkocsivezető és egy ápoló indul a helyszínre. A gépkocsivezetőnek is értenie kell az alapvető ellátáshoz, például az újraélesztéshez. A mentőtiszt főállású, főiskolát végzett, profi szakápoló, aki a sürgősségi ellátás terén mindenféle beavatkozásra képes. A gépkocsivezetőkkel szemben is komoly elvárások vannak, mert csak érettségizetteket vesznek fel, és pályaalkalmassági vizsgát kell tenniük. Képesnek kell lenniük arra, hogy kék lámpával, szirénázó járművet vezessenek, felfokozott idegállapotban. Fizetésük ugyanakkor csekély, nettó százezer forintot keresnek, ezért kevés a gépkocsivezető, de szakápolóból is hiány van.

- Mely körzetekbe hívják a csepeli mentőket?

- A telefonálók a 104-es vagy a 112-es segélykérő vonalon hívhatják a mentőket, a hívások a központba érkeznek. Onnan értesítenek bennünket, hová kell mennünk, mivel ott tartják számon, melyik állomásokon van szabad kocsi, illetve honnan érhető el leghamarabb a helyszín. Elsősorban természetesen Csepelen látjuk el a betegeket, de a szomszédos kerületekbe és a környező településekre is gyakran minket riasztanak. A M0-s autópálya déli szakaszán történő balesetek java részében is minket indítanak útnak. A központban döntik el azt is, hogy milyen felszereltségű járműre van szükség, adott esetben pedig mentőhelikoptert irányítanak a kritikus helyre.

- Naponta átlagosan hány riasztás történik?

- Ez változó, de négy-öt esetnél általában nincs több. Leggyakrabban belgyógyászati panaszok miatt kérik a segítségünket, tehát a segélykérő például szívbeteg vagy agyvérzést kapott. Máskor szülő nőkhöz hívnak, mert váratlanul megindult a szülés. Nemritkán közterületen fekvő emberekhez kell kivonulnunk, mert a járókelők nem tudják eldönteni, mi történhetett. Naponta fordulhatnak elő közúti balesetek, amelyeknek ellátjuk a sérültjeit, és kórházba szállítjuk őket.

Makács János gépkocsivezető 34 esztendeje teljesít szolgálatot a mentőknél.

- Amikor riasztanak, nem tudjuk előre pontosan, mi történt, milyen sérülteken kell segítenünk. Csak az van bennünk, hogy sietnünk kell! Fejben rögtön megtervezem a legrövidebb útvonalat, amelyen a helyszínre kell jutnom, persze GPS is van a járművekben. Jó helyismerettel kell rendelkeznem, de ennyi év után alaposan megismertem az utcákat és a különféle forgalmi helyzeteket. Más járművek szándékosan nem akadályozzák a haladásunkat, amikor szirénázva robogunk, legfeljebb egy-egy autós ügyetlenkedik, mert nem tudja eldönteni, merre húzódjon le az útról. Az M0-s autópálya a legrizikósabb szakasz, mert a rengeteg autó miatt torlódás keletkezik, s néha nincs hely, ahol haladhatnánk. Ilyenkor különösen ügyesen kell manőverezni! Az idő pedig sürget, mert akár perceken is múlhat egy ember élete…

A hosszú évek alatt, mióta a mentőknél szolgálok, számtalan keserű, soha el nem felejthető tapasztalatot szereztem. A halálos balesetek, a gyermekeket ért tragédiák különösen megrázóak, s a mentők egész személyzetét megviselik. A mai napig emlékszem egy balesetre, amely lassan két évtizede történt Csepelen. Éppen menetben voltunk, amikor megkaptuk a riasztást, hogy azonnal induljunk Lakihegy felé… A Rákóczi úton egy Lada kicsúszott egy kanyarban. Az autóban öten ültek, valamennyien fiatalok. Szörnyű látvány fogadott. A helyszínre elsőként érkeztünk meg a mentők közül, de egy tűzoltóautó már megkezdte a mentést. A Lada teljesen összeroncsolódott, az ütközés következtében többen kirepültek belőle. Három fiatalon már nem tudtunk segíteni, de két súlyos sérültet megmentettünk. Utóbb megtudtam, hogy felépültek, noha maradandó sérüléseket szenvedtek. A balesetet pedig az okozta, hogy a Lada a megengedett sebességnél jóval gyorsabban haladt, s az útról lecsúszva nekicsapódott egy fának.

Irmalós András mentőtiszt mintegy fél óra múlva jelentkezik Soroksárról, ahová a szülő nőhöz riasztották. Felkészült rá, hogy levezesse a szülést, ha a helyzet megkívánja, hiszen nem egy alkalommal segített már világra újszülötteket. Most azonban nem volt erre szükség. A várandós anyát megvizsgálták, kórházba szállították – úgy tudjuk, a baba nem sokkal később, egészségesen megszületett.

Csarnai Attila