Nekünk, keresztényeknek, Húsvét ünnepe a legnagyobb örömünk kifejezése. A magyar nyelv nem tudja visszaadni az ünnep lényegét, azt ugyanis, hogy az Isten Egyszülött Fia a halálból, a sötétségből, az alvilág mélyéről, a teljes reménytelenségből isteni hatalmával visszatért földi életünkbe győztesen, legyőzve az emberi lét legnagyobb kudarcát, a halált.
Ebben a győzelemben benne ragyog az ő üzenete, hogy a mi halálunkat is legyőzte, vagyis egykor visszatérve minket is feltámasszon. Megajándékoz bennünket ugyanazzal az örök élettel, amelynek Ő tökéletes birtokosa. Örök életet ajándékoz nekünk. Ennek az örök életnek ő a halhatatlan és mindenható királya. Ezt a megígért ajándékot ünnepeljük minden évben Húsvétkor, sőt minden vasárnap.
A nem hívő ember számára ez az öröm, ez az ünnep értelmetlenség, esetleg még nevetséges is – de hát ez így volt a kereszténység hajnalán, a Római Birodalom pogány világában is.
Nem csoda, hiszen ez sem akkor, sem ma nem fér bele szűk, háromdimenziós, időkertek közé szorult világunkba. Mintha a született vaknak a szivárványról, vagy a bárányfelhőről mesélnénk. Ám attól, hogy nem hisz nekünk, attól a valóság még valóság! Vigasztaló, hogy a nem hívő ember is egyszer meglátja azt, amit hirdetünk neki, s akkor ő is úgy fog örvendeni, akárcsak mi, keresztények.
Számunkra a test temetése nem csak gyász és fájdalom, hanem az örök élet ígérete is. Jézus megígérte nekünk, és Ő soha nem hazudik. Ő a győztes, és mi az ő oldalán állunk. Végtelen szeretetében mindnyájunkat átkarol, hogy fölemeljen, és megajándékozzon.
Húsvétkor a mi Urunk világon aratott győzelmét ünnepeljük, amely így a mi erőnk és reményünk is egyben. Mi boldog emberek vagyunk, mert mindnyájan nagyon fontosak vagyunk számára! Nincs elveszett ember, aki hozzá tartozik, vagy aki vágyódik utána. Még azokat is végtelenül szereti, akik gyűlölik őt, esetleg nem is tudnak róla semmit. Értük is mindent megtesz, hogy vele legyenek végtelen boldogságában.
Ezért örülünk, ez a mi húsvéti boldogságunk! Ezt kívánjuk minden kedves olvasónak.
Ullrich Ágoston
római katolikus plébános
Március 29-én, pénteken 21.30 órától a HírTV Célpont című műsora a Csikó sétányon található Görgey iskolával foglalkozik.
Ünnepélyes keretek között nyitotta meg új prémium kategóriás élelmiszerüzletét a Reál Hungária Élelmiszer Kft. a XXI. kerületben március 29-én. A több évtizedes múlttal rendelkező, Csepel központi részén található üzletet kívül-belül felújították, teljesen átalakították.
A megnyitó ünnepséget Borbély Lénárd, Csepel alpolgármestere is megtisztelte jelenlétével. Örömét fejezte ki a Reál Prémium üzlet megnyitása kapcsán, hiszen az épület felújítása nagyban hozzájárul a XXI. kerület fejlődéséhez, az áruház bőséges kínálata pedig a csepeli lakosság igényes, hatékony kiszolgálását szolgálja.
Csepel fejlődésében az elmúlt két és fél évben végre megindult az áttörés: elkészült a gerincút, hamarosan véget ér a csatornázás, városrehabilitációs programok folynak és a H7-es hév is gyakrabban jár Németh Szilárd javaslatai nyomán - mondta el az alpolgármester aki tartósan alacsony árakat kívánt a csepelieknek - a szerk.
A II. Rákóczi Ferenc úton lévő, sokak számára ismert létesítmény az átépítést követően látványos és modern kialakítással igazi élménybevásárlást kínál a látogatóknak.
„Kiemelt választékot és vásárlási környezetet kínálunk új szupermarketünkben. Kellemes körülmények között igyekszünk élvezetessé tenni a bevásárlást, megkönnyíteni vásárlóink mindennapjait, és ami a legfontosabb, hogy nagyon kedvező áron kínáljuk termékeinket” – mondta Kujbus Tibor, a Reál ügyvezető igazgatója.
Az új Reál Prémium áruház számos kiegészítő és kényelmi szolgáltatással is várja vásárlóit. A mindig friss pékáruról a helyben kialakított pékség gondoskodik. Hazai beszállítóktól származó, kiváló minőségű baromfi- és tőkehús, illetve grillezett készételek is kaphatók az áruházban.
A friss zöldség- és gyümölcsválasztékot kínáló üzletben helyet kapott egy salátabár is. Kávékülönlegességek, sütemények, szendvicsek és meleg ételek széles választékát kínáljaa kávézó és szendvicsbár.
Az új üzlet számos meglepetéssel, újdonsággal ésajándékkal kedveskedik a vásárlóknak.
Céginformáció
A Reál Hungária Élelmiszer Kft. 2001-ben kezdte meg működését. Az ország teljes területén folytat élelmiszer és vegyi áru kis- és nagykereskedelmi tevékenységet. A céget négy 100 százalékban magyar tulajdonú tagvállalat jegyzi.
Alapvetően lakóhely közeli kényelmi boltok alkotják a Reál-hálózat döntő többségét. Két üzletláncot üzemeltet: Reál Élelmiszer néven
A 2012. év forgalmi eredménye 370 milliárd forint. A Reál Élelmiszer üzletek száma jelenleg 600 körül alakul, míg a ReálPONT üzletek száma mintegy 1700.
A hálózat országszerte 1400 vállalkozást tömörít, az összes foglalkoztatott száma körülbelül 15 000 fő.
fotó: Kitzinger Adrienn - Csepel.huFelszólítjuk az MSZP politikusait, hogy hagyjanak fel a rezsicsökkentés támadásával. Veszélyes politika az, mikor igazságosságnak álcázva még mindig az energiaszolgáltatók érdekében lépnek fel. Az energiaszolgáltatók már sok milliárd forint hasznot vágtak zsebre - fogalmaz közleményében Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője.
Sajnálattal halljuk, hogy az MSZP a nyugdíjasotthonokra is kiterjesztett rezsicsökkentést sem tartja igazságosnak. A Fidesz ezzel szemben azt nem tartja igazságosnak, hogy a Gyurcsány-Bajnai-kormányok minden magyar család számára háromszorosára emelték a gáz és kétszeresére a villany árát - írja a szóvivő.
A baloldalnak a rezsicsökkentés kapcsán sincs más mondandója, csak hogy az embereket egymás ellen hergelje. A rezsicsökkentés minden magyar családot egyformán érint: Tiszabőtől-Csopakig 10%-kal csökken a rezsiszámla, mert Tiszabőtől-Csopakig minden magyar család, minden nyugdíjas, minden egyedülálló egyformán jogosult arra, hogy tíz százalékkal több maradjon a zsebében - zárul a közlemény.
(fidesz.hu)
Nagypénteken Krisztus kereszthaláláról emlékezik meg a kereszténység, a katolikus egyházban pedig ezen a napon nem mutatnak be szentmiseáldozatot, és az úgynevezett csonka mise szertartásával fejezik ki a Krisztus halála felett érzett gyászt.
A 4. században alakultak ki a nagypéntek különféle istentiszteleti formái. Jeruzsálemben e napon imádkozva vonultak az utolsó vacsora termétől a Golgotáig, ahol a püspök tiszteletadásra felmutatta a szent kereszt ereklyéjét. Utána szentírási részleteket olvastak fel. A nagypénteki szertartás időpontja az őskeresztény kortól a középkorig az Úr halálának órájához, délután 3 órához igazodott. Ez később átkerült a délelőtti órákra. XII. Piusz pápa reformja állította visza a délutáni ünneplést, melynek ma három fő része van: igeliturgia olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel, hódolat a szent kereszt előtt, áldozási szertartás.
Az egyház nagypénteken szigorú böjt megtartását kéri a hívektől. A 18 és 60 év közötti hívek háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól. 14 éves kortól a húsételek fogyasztásától is tartózkodni kell.
Nagypénteken igeliturgia van, áldoztatással. A pap a szertartást piros öltözékben végzi – a piros a vértanúság liturgikus színe. A papság és a segítők teljes csendben vonulnak be a templomba, s az üres oltárszekrény (tabernákulum) előtt arcra borulnak. Ezt követi az igeliturgia: az olvasmány Isten szenvedő szolgájáról szól, majd a szentlecke után János evangéliumából olvassák fel Jézus szenvedéstörténetét, a passiót. Ezután következnek ünnepélyes formában az egyetemes könyörgések. Majd körmenetben behozzák a keresztet, amely előtt tisztelegve minden hívő kifejezheti háláját és imádatát a megfeszített Krisztus iránt. Az igeliturgiát áldoztatás követi, a nagycsütörtöki misén konszekrált kenyérrel. A szertartást egyszerű könyörgés zárja, nincs áldás, nincs elbocsátás.
forrás: MTI
„A keresztény egyház legnagyobb ünnepe Jézus feltámadádának ideje, a húsvét” – mondja Janchev Tancso lelkész. A keresztény kultúrkör meghatározó ünnepéről Csepel nemzetiségi önkormányzatainak képviselőivel beszélgettünk: hogyan szokás náluk?
Vannak, akik a magyar tradíciókkal megegyezően ünnepelnek, vannak akik tojást törnek, mások hímzett bottal járnak házról házra, a húsvét mind a hat megkérdezett nemzetiség kiemelkedően fontos eseménye. A Csepeli Német Önkormányzat képviseletében Cser Károlyné elmondta: nincsen a magyar szokásoktól eltérő tradíció, amely kifejezetten a svábokra jellemző, a húsvét a jól ismert keretek között zajlik.
„A romaság több nagy csoportra tagolódik. Vannak például magyar cigányok, beások, kárpáti cigányok, oláh cigányok. Mind-mind más hagyományokat őriznek. Itt a fővárosban már nem tartják azokat a népszokásokat, amiket dédszüleink, nagyszüleink még igen” – állítja Farkas László, roma önkormányzati elnök. Az ünnepi ételek fontos szerepet kapnak a roma kultúrában is, húsvétkor tört paszuly és sparhelten sült tészta, bodog kerül az asztalra.
Tojástörés, ünnepi étkek
„Nálunk a húsvét május 4-5-ére esik, hiszen mi az ortodox vallást gyakoroljuk. A március az egyik legnagyobb nemzeti ünnepünkről szól, amit 25-én tartunk. A húsvéthoz tartozó egyházi liturgia a keresztény ceremóniához hasonló” – mondja Deliagosz Paszkalisz, a Csepeli Görög Önkormányzat elnöke. A csepeli görögség általában központi helyeken, fővárosi szinten tartja ünnepeit, gyakran a főként görögök lakta, Fejér megyei Beloiannisz községben gyűlnek össze. Húsvéthoz a báránysütés és a tojástörés kapcsolódik az elmaradhatatlan zenés-táncos ünneplésen túl.
A tojástörés hagyományáról beszél Szárkiszján Ádám, az Örmény Önkormányzat elnöke is. Elmondja: Örményországban a kisfiúk összeütik a főtt tojások tetejét, akinek hamarabb betörik, alul marad. A gyerekek természetesen különféle trükkökkel igyekeznek minél ellenállóbbá tenni a tojás héját, például néhány órára, esetleg egy napra sóba teszik a már megfőtt tojásokat. A tojásokat nem a locsolásért kapják, mindenki magának festi. A lányok nem tavasszal, hanem nyáron tarthatnak a vizes meglepetésektől: ekkor van a vartavar szokása, amikor a hölgyek akár a nyílt utcán is kaphatnak vizet a nyakukba. Szarkiszján Ádám kiemeli: Örményország a világon elsőként tette államvallássá a katolikus hitet, az apostoli ortodox hit központja a fővárostól néhány kilométerre található. Idén a húsvét egybeesik a katolikus ünneppel, Csepelen március 29-én apró ajándékokkal, ünnepi programmal készülnek az örmény gyerekek számára. A húsvéti asztalra plaf, sült mazsolával összekevert rizs és töltött szőlőlevél kerül.
Szigorú böjt
„Évtizedek óta idejárunk, de a csepeli nemzetiségi eseményeken is részt veszünk” – mondja Jorgov Cvjatko, akivel a IX. kerületben található Bolgár Művelődési Házban beszélgettünk. -Megünnepeljük a húsvétot, amikor mindenki más is, a vallásunk szerinti húsvétot pedig a templomban tartjuk” – teszi hozzá a Csepeli Bolgár Önkormányzat elnöke. A bolgár ortodox vallásról Jancsev Tancso lelkészt kérdeztük, aki elmondta, a húsvét dátumát a tavaszi napfordulóhoz képest állapítják meg, idén május 5-ére esik. Krisztus feltámadására negyvennapos böjttel készülnek: húshagyó vasárnaptól kezdve tartózkodnak a húsevéstől, az ezt követő, úgynevezett vajhagyó vasárnaptól pedig a tejtermékeket is elhagyják. A böjt első és utolsó két napján a legbuzgóbb hívők egyáltalán nem vesznek magukhoz ételt. A szigorú böjti szabályok nem vonatkoznak a gyermeket váró nőkre, a betegekre és a nehéz fizikai munkát végzőkre. A húsvéti hét virágvasárnapon kezdődik, ekkor készítik azokat a koszorúkat, amiket a lakásban akasztanak fel, hogy elűzzék, távol tartsák a rossz energiákat. A nagycsütörtöki éjféli misén felolvassák a Jézus szenvedéstörténetét bemutató evangéliumi részeket a Getsemáné kertből való elhurcolásától a feltámadásáig. Nagypénteken Krisztus keresztre feszítésére emlékeznek, a harangok ilyenkor a halottakért szólnak. A templomban körmenettel elevenítik fel az evangéliumi eseményeket. Az ünnep csúcspontja a szombati éjféli mise. „A templom mindig tömve van ilyenkor, együtt várjuk a feltámadott Jézus Krisztust” – meséli a lelkész, aki hozzáteszi: a tojástörés hagyománya – hasonlóan más ortodox vallásokhoz – náluk is megtalálható. A templomban festett piros tojást, kenyet és kalácsot adnak a híveknek. A kenyér Jézus testét, a piros szín Jézus vérét szimbolizálja. A tojások egymással való feltörése, a sír kinyitását, Jézus feltámadását jelképezi.
„Igaz, feltámadt!”
„Romániában tájegységenként változnak a húsvéti szokások. Erdélyben a nálunk is ismert tojásfestés, sonkafőzés a jellemző. Az ország keleti régiójában hímzett, faragott bottal járnak házról házra a kisfiúk és kislányok” – meséli Bodnár Zoltán, a Csepeli Román Önkormányzat elnöke. A gyerekek a díszes botokkal végigjárják a szomszédokat, bekopognak: Jézus feltámadt! üdvözléssel, amelyre a válasz: igaz, feltámadt! A gyerekek süteményt, festett tojást kapnak az őket fogadó ismerősöktől. A húsvéthétfő családi ünnep, ilyenkor a rokonok felkeresik egymást és együtt ünnepelnek – báránysülttel és töltött káposztával az asztalon.
Angel Mariann
Tisztelt Csepeli Polgárok!
Áldott, békés ünnepeket kíván Önöknek Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata!
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata elismerve a nemzetiségi önkormányzatok működésének fontosságát és jelentőségét, valamint megvalósítandó törekvéseit, 2013. évre költségvetési támogatást nyújt ezen szervezetek részére. A pályázat az alábbiakban olvasható vagy letölthető ide kattintva.
I. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK
1. A nemzetiségi önkormányzat költségvetési támogatására pályázatot nyújthat be
Budapest XXI. kerület (Csepel) választópolgárai által megválasztott 6 nemzetiségi önkormányzat (bolgár, roma, görög, német, örmény, román), elsősorban az alábbi témakörökben:
A pályázó nemzetiségi önkormányzatnak elegendő 1 db pályázatot benyújtania, mert a pályázaton belül egyszerre több témakör, több feladat/program/cél is megjelölhető.
Nem részesülhet pályázati támogatásban az a nemzetiségi önkormányzat, amely
II. A PÁLYÁZAT CÉLJA
A nemzetiségi önkormányzatok által elsősorban a csepeli lakosság számára végzett feladatok, programok színvonalas, tartalmas, minőségi megvalósításának támogatása (pl. az 1. pontban szereplő témakörökkel kapcsolatos rendezvények, előadások, fellépések, kiállítások, vetélkedők, versenyek megvalósítása, kiadványok megjelentetése, gyermekek táboroztatása, kulturális célú utaztatása, ezekhez kapcsolódó anyagköltségek, kis értékű eszközbeszerzés, dologi beszerzések, fellépési díj, tiszteletdíj, belépőjegyek támogatása, terembérlés, nyomdaköltség, vetélkedők ajándéktárgyai, stb. költségeinek támogatása).
A pályázatban foglalt tevékenységnek, programnak, célnak 2013. május 1. és 2013. december 31. között kell megvalósulnia. A kiíró felhívja a figyelmet, hogy a támogatási megállapodások megkötése előtt a nyertes pályázók csak saját felelősségükre kezdhetik meg a programok megvalósítását!
A Kiíró felhívja a pályázók figyelmét, hogy a támogatott szolgáltatásokat (feladatokat/programokat/célokat) kötelesek térítésmentesen nyújtani a lakosságnak, illetve az esetleges beszerzéseiket kötelesek nyílt és diszkriminációmentes eljárás útján végrehajtani!
III. A PÁLYÁZAT FINANSZÍROZÁSA
1. Önkormányzat a pályázatra bruttó
A pályázók által saját forrás felmutatása a programokhoz nem feltétel.
3. Egy pályázó által a pályázatra elnyerhető maximális összeg: bruttó
Egy pályázó csak egy pályázatot nyújthat be, azonban egy pályázaton belül több feladat/program/cél is megjelölhető. A pályázatra biztosítható maximális összeg azonban ekkor sem haladhatja meg a bruttó 500.000 Ft-ot!
A támogatási döntést követően, 2013. május 30-ig az Önkormányzat támogatási megállapodást köt a nyertesekkel. A támogatás – ill. megfelelő részletének – átutalása a támogatási megállapodás aláírását követő 15 napon belül történik.
A támogatás felhasználása kizárólag a nyertes pályázatban foglalt feladatra/programra/célra történhet, utólagos elszámolási kötelezettséggel. Amennyiben a pályázó több feladatra/programra/célra is támogatást nyert, úgy a támogatás az egyes programokhoz/célokhoz kapcsolódó részletekben, és a korábbi részlettel való elszámolást követően kerül kifizetésre! A pályázó a támogatást tovább nem ruházhatja, köteles azzal a program megvalósítását követő 30 napon belül a támogatott nevére és címére kiállított számlákkal és beszámolóval elszámolni!
5. Nem igényelhető és nem számolható el támogatás a következő költségekre:
A jogosulatlanul igénybevett, szerződésellenesen felhasznált támogatást a támogatottnak vissza kell fizetnie!
IV. A PÁLYÁZAT TARTALMI, FORMAI KÖVETELMÉNYEI, BENYÚJTÁSÁNAK HELYE, HATÁRIDEJE, MÓDJA
A borítékra rá kell írni: „Nemzetiségi önkormányzati pályázat”.
A személyes benyújtás a Polgármesteri Hivatal II. em. 10. sz. irodájában, Majorné Sándor Beáta szervezési ügyintézőnél történik.
A pályázatok a benyújtási határidőt követően nem módosíthatók.
V. A PÁLYÁZATOK ELBÍRÁLÁSA
2. Bírálati szempontok: A Bizottság és a Képviselő-testület elsősorban az alábbi szempontok szerint mérlegel: a pályázatban foglalt feladat/program/cél
mely maradandó, fenntartható értékek létrehozását jelenti,
költségvetésének kidolgozottsága, átláthatósága,
a csepeli helyi sajátosságokhoz, helyi értékekhez való kötődés erősítése,
a program ötletessége, stb.
3. Értesítés a nyertes pályázatokról: a 2013. április 25-i képviselő-testületi ülésen hozott döntést követő 8 napon belül írásban történik. A pályázatok eredményéről szóló információk a „Csepeli Hírmondó” c. újságban és Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata internetes honlapján is közzétételre kerülnek.
A kiíró fenntartja a jogot, hogy jelen pályázati felhívást visszavonja!
Budapest, 2013. március 28.
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata
Képviselő-testülete
PÁLYÁZATI ADATLAP a csepeli nemzetiségi önkormányzatok 2013. évi programjainak, feladatainak költségvetési támogatásához
A pályázat iktatószáma: (A Polgármesteri Hivatal tölti ki!) |
1) A pályázó csepeli nemzetiségi önkormányzat (továbbiakban: nemzetiségi ………………………………………………………………………………….………… |
2) A pályázó nemzetiségi önkormányzat alakuló ülésének időpontja: …………………………………………………………………………………………… |
3) A nemzetiségi önkormányzat hivatalos címe (SZMSZ-ben rögzített): ? ? ? ? ………………………………………………………………………………….. Telefonszáma: ……………………………. Faxszáma: …………………………… |
4) A nemzetiségi önkormányzat elnökének neve: ……………………………………………………………………………………………. |
5) A nemzetiségi önkormányzat bankszámlaszáma:
…………………………………………………………………………………………… Számlavezető pénzintézet neve: ………………………………………………… Címe: ……………………………………………………………….………………….. A nemzetiségi önkormányzat adószáma: …………………………………………. |
6) A pályázatban foglalt feladatok/programok/célok témaköri besorolása: 1) oktatás-nevelés, 2) kulturális-, művelődési tevékenység 3) hagyományőrzés 4) történelmének ismertetése 5) anyanyelv-ápolás 6) anyaországgal való kapcsolattartás 7) szociális tevékenység 8) gyermek- és ifjúságvédelem 9) érdekképviselet-, esélyegyenlőség elősegítése 10) egyéb: …………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………. (Megfelelő rész aláhúzandó..) |
7) A pályázatban foglalt konkrét feladat/program/cél(ok) megnevezése, címe: …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… |
8) A pályázat által megvalósítandó feladat/program/cél(ok) rövid ismertetése: (Amennyiben több programot/feladatot/célt jelöl meg, úgy ezeket megvalósításuk időbeli sorrendjében kérjük ismertetni. Pótlap szükség szerint használható. ) |
9) A megvalósítandó feladat/program/cél(ok) részletes költségvetése: (Kérjük az igényelt támogatási összeg feladatonként/programonként/célonként való pontos megjelölését! Pótlap szükség szerint használható. Javasolt a következő táblázat szerint megadni:)
|
Budapest, 2013. ………………………… …………………………………...
P.h. elnök
Kötelezően csatolandó mellékletek:
1) A nemzetiségi önkormányzat aktuális költségvetéséről szóló határozat kivonatának másolata.
2) A nemzetiségi önkormányzat testülete részéről a pályázat benyújtásának jóváhagyásáról hozott határozat kivonatának másolata.
3) A nemzetiségi önkormányzat elnöke által alábbi tárgykörökben tett nyilatkozatok:
A nemzetiségi önkormányzat Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata által korábban nyújtott valamennyi támogatással elszámolt,
A nemzetiségi önkormányzatnak az Önkormányzattal (beleértve valamennyi intézményét, a hivatalát, valamint a gazdasági társaságait is) szemben semmilyen jogcímen nincsen fennálló, lejárt tartozása,
60 napon túl lejárt és ki nem egyenlített köztartozása nincsen,
az államháztartás alrendszereiből folyósított támogatásból eredő lejárt és ki nem egyenlített fizetési kötelezettsége nincsen.
3. sz. melléklet
A nemzetiségi önkormányzatok által benyújtott pályázatok elbírálásra történő előkészítésének menete
1.) A beérkező pályázati anyagok átvételéről (átvételi elismervénnyel), iktatásáról a pályázati felhívás IV.2. pontjában kijelölt ügyintéző gondoskodik.
2.) Az ügyintéző a benyújtási határidő lejártával ellenőrzi, hogy a benyújtott pályázatok formailag megfelelnek-e a pályázati felhívásnak, tartalmazzák-e a szükséges dokumentumokat. Az ügyintéző ezen formai ellenőrzésről jegyzőkönyvet vesz fel, melyet a pályázatokat véleményező Humánerőforrás és Fenntartható Fejlődés Bizottság (továbbiakban: Bizottság) rendelkezésére bocsátja.
3.) A Bizottság tagjai a benyújtott pályázatokat másolati formában megkapják.
4.) A pályázatok elbírálásának előkészítési folyamatában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevet gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér) a pályázóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. Nem szavazhat, és nem tehet javaslatot továbbá a Bizottság tagja olyan pályázó szervezet esetében, amellyel bármilyen érdekeltségi viszonyban áll. E tények fennállását az érintett személy köteles a Bizottság elnökének haladéktalanul írásban bejelenteni.
5.) A Bizottság határoz a pályázati támogatások javasolt mértékéről, valamint az esetleges elutasítás kérdésében. A Bizottság üléséről, a meghozott határozatokat is tartalmazó, a Szervezési Iroda munkatársai által készített szerkesztett jegyzőkönyv készül, amelyet a Bizottság elnöke ír alá.
6.) A Bizottság ülését követően – a pályázati felhívásban meghatározott határidőig – a területért felelős Alpolgármester, figyelemmel a Bizottság által hozott határozatokra, javaslatot készít Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete részére a benyújtott pályázatok támogatása mértékének megjelölésével.
2013. március 28-án rendkívüli képviselő-testületi ülés keretében a városatyák döntöttek arról, úgy kívánják rendezni a Görgey iskola ügyét, hogy 1 forintos vételárat ajánlanak az ingatlanért. A Csikó sétány 2/A szám alatt található iskolaépület állapota rohamosan romlik: baleset- és életveszélyes. Ez az állapot tarthatatlan, ezért Németh Szilárd polgármester javaslata nyomán annak helyén közpark létesülne. Korábbi cikkünket a témában ide kattintva olvashatják.
Az ülés kezdetén az egyperces néma csendet követően az önkormányzat saját halottjává nyilvánította néhai Csepeli Szabó Bélát, Csepel díszpolgárát, aki március 21-én hunyt el. Temetése április 3-án, szerdán 14 óra 15 perckor lesz a Csepeli Temetőben.
A képviselők döntöttek arról, hogy 19 millió forintból restaurálják a főváros legrégebbi közterületi szobrát, a Szent Imre téri Nepomuki Szent János szobrot és rendbe teszik annak környezetét. Az előterjesztés szerint ez a felújítás időszerű, főleg a Szent Imre tér megújulásának függvényében. A restauráláshoz a Fővárosi Önkormányzat mintegy 9 millió forinttal járul hozzá.
A korábban az Öveges Program keretében elnyert 303 millió forintról szóló – vissza nem térítendő összeg – támogatási megállapodást elfogadta a testület. Az összegből a Jedlik Ányos Gimnáziumban kialakításra kerül egy természettudományos laboratórium teljes felszereléssel.
Az előzőekben a normatív támogatásból megvalósuló útépítésekbe betervezett öt utca helyett hat felújítása valósulhat meg, mely alapján a Csipkerózsa, Hóvirág, Mecseki, Bakony, Cserháti utcák mellett a Vértesi utca állapotának javítására is jut pénz.
A Csepeli Auth Henrik Fesztivál Fúvószenekar Közhasznú Alapítvány támogatására a csepeli önkormányzat 7 millió forintot különített el, amely 2 millió forinttal magasabb, mint a tavalyi.
Az ülésen határoztak a kerület nemzetiségi önkormányzatai részére szóló 2013. évi pályázat kiírásáról. A megpályázható összeg összesen 3 millió forint.
Borbély Lénárd javaslatára a Csepeli Evezős Klub Sportegyesület előtti 800 négyzetméteres területen murvás parkolót létesít az önkormányzat mintegy 2,5 millió forintból.
A Nagy Imre ÁMK, a Királyerdei Művelődési Ház és a Radnóti Művelődési Ház benyújtja a jelentkezést a 2013. évi „Önkormányzatok közművelődési érdekeltségnövelő támogatás” című pályázatra, melyhez a szükséges önrészt a testület felhatalmazása nyomán a csepeli önkormányzat biztosítja mintegy 2 millió forint összegben.
szöveg és fotó: Kitzinger Adrienn - Csepel.hu 
A tartalomból:
- Szennyvízcsatornázás: már lehet pályázni az önkormányzat rákötési támogatására. A pályázat feltételeiről részletesen olvashat lapunkban.
- 24 millió forintból újul meg az Akácfa utcai kiserdő: nyár közepére várhatóan átadják a kirándulóknak.
- Milyen változások történtek a szakorvosi rendelőben? A részletekről dr. Juhász György intézményvezetővel beszélgettünk.
- Nemzetiségek és a húsvét: hogyan ünnepelnek a bolgárok, a romák, a görögök, az örmények?
- Széttáncolt cipellők. Turcsány Gergely táncpedagógus, a Csepeli Freetime Táncsport Egyesület vezetője mutatja be csapatát.
- Már nem Ruttner György Deme védője. Mi történt?
Civil élet, csepeli programok, sport, rejtvények. Keresse lapunkat a postaládájában.
Minden olvasónknak kellemes húsvéti ünnepeket kívánunk!
