A Fónagy János vezette munkacsoport gőzerővel dolgozik a részletek kimunkálásán, az államtitkár tervei szerint két-három héten belül a konkrét kormánydöntés is megszülethet az ügyben. A rezsicsökkentésen dolgozóknak azonban nem az az egyedüli feladatuk, hogy a hatósági árak mérséklését előkészítsék. Sokat lehet ugyanis spórolni az energiafelhasználás és a szolgáltatások hatékonyságának a növelésével. A rezsicsökkentés tehát sokkal komplexebb folyamat, mint elsőre tűnik. Erről kérdezte Törőcsik Zsolt Fónagy Jánost, a fejlesztési tárca államtitkárát a Lánchíd Rádió Reggeli hírjárat című műsorában.

Többet spórolhattunk a nyáron

Július 1-jétől hat tétel díja mérséklődött a rezsicsökkentés keretében, ez egy átlagos családnak évente mintegy 95-100 ezer forintos megtakarítást eredményez. A víz- és csatornaszolgáltatás, a szemétszállítás, a szippantás, a PB-gáz és a kéményseprés díján lehetett érzékelni a mérséklődést, azonban a díjcsökkenések különböző mértékűek voltak az ország egyes részein.

Csökkenéssel kezdődött az év

Január 1-jétől tíz százalékkal csökkent a lakossági gáz és áram ára. Mindez 3,8 millió otthont érint, mégpedig egyformán. A családok megtakarítása éves szinten százezer forintos nagyságrendű lehet – közölte korábban Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár. Hozzátette, hogy az árcsökkentés nyilvánvalóan főképp a kereskedőket – amelyek kivétel nélkül nyugati multinacionális vállalatok – fogja hátrányosan érinteni.

MNO

A kormány tavalyi rendelkezésének megfelelően az idén 50 százalékkal emelkedett a kommunizmus áldozatainak nyugdíja és sor került arra, hogy „felülvizsgálják azokat a pénzeket, amiket az előző rendszer működtetői kaptak meg jutalomból - jelentette ki Wittner Mária, a Fidesz országgyűlési képviselője, csepel díszpolgára (a szerk.) szerdán, a budapesti Terror Háza Múzeumban. Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára ugyanitt arról beszélt, az elmúlt három évben mind szimbolikusan, mind anyagilag megmutatkozott a kormány megbecsülése a kommunista időszak idején a szabadságért küzdő és akár az életüket is áldozó emberek irányában.

Wittner Mária arról beszélt, kevesen tudják, hogy a börtönben „nagyon kemény munkát végeztek az elítéltek, ráadásul fillérekért, ugyanakkor, amikor elérkezett a nyugdíjba menetel időszaka, ezeket az éveket nem számolták bele a nyugdíjukba, sőt a börtön előtt ledolgozott éveket sem”. Ha valaki letöltötte az öt évet, elölről kezdhette építeni a nyugdíját – fogalmazott a kormánypárti politikus.

A képviselő elmondta, 1991-ben, az Antall-kormány rendelkezéseinek értelmében az elítéltek nyugdíját a letöltött börtönévek után egy meghatározott összeggel egészítették ki. Ez az első évre vonatkozóan 500 forint volt, a második, harmadik, negyedik, ötödik évre vonatkozóan 300 forint, azt követően minden további évre pedig 250 forint pluszt jelentett. Wittner Mária kifejtette, 1987-ben, amikor gerincbetegsége miatt leszázalékolták, családi pótlékkal együtt 2800 forint volt a nyugdíja. Hozzátette, amikor eljött a rendszerváltás időszaka és megszüntették a Munkásőrséget, a szervezetben szolgálatot teljesítők 45 éves korukban elmehettek nyugdíjba, 30.000 forint kiegészítéssel.

Wittner Mária úgy folytatta, a kommunizmus áldozatainak nyugdíja egészen 2008-ig folyamatosan emelkedett, amíg a Gyurcsány-kormány meg nem vonta tőlük a támogatást. „Innentől kezdve stagnál az áldozatok nyugdíja” – jegyezte meg a fideszes képviselő. Úgy fogalmazott, miután a jelenlegi kabinet 2010-ben „egy lepusztult országot vett át”, megértették, hogy nem az lesz az első lépés, amit meg fog lépni kormány, hogy a kommunizmus áldozatainak nyugdíját kompenzálja, hiszen - mint mondta – „óriási adósság szakadt az ország nyakába” .

Wittner Mária az előző gondolathoz kapcsolódóan hozzátette, a kormány tavalyi rendelkezésének megfelelően az idén 50 százalékkal emelkedett az áldozatok nyugdíja, „valamennyire kompenzálva az elmúlt éveket” és sor került arra, hogy „felülvizsgálják azokat a pénzeket, amiket az előző rendszer működtetői kaptak meg jutalomból”.

A fideszes képviselő úgy fogalmazott, „talán most érkezett el az idő, hogy valóban egy valamire való rendszerváltás lesz, és végül a kommunizmus áldozatai is megkapják azt, ami a megélhetésükhöz szükséges”. Itt van az az idő, amikor igazságot kell szolgáltatni az áldozatoknak”. Eddig az történt, hogy az áldozatok sokkal rosszabbul éltek, mint azok, akik működtetői voltak a kommunista rendszernek – tette hozzá Wittner Mária, aki úgy fogalmazott, "meg kell köszönnünk a kormánynak azt, hogy legalább életük legvégső szakaszában a kommunizmus áldozatai talán egy emberibb életformát tudnak élni."

A kormánypárti képviselő felidézte, amikor a Horn-kormány 1994-ben tárgyalt az 56-os szervezetekkel, akkor ő megjegyezte, hogy „nemcsak az 56-osok nyugdíjáról van szó, hanem az egész nyugdíjas társadalomról”. Kétszer építették fel az emberek a romokból az országot. Morálisan joguk van egy tisztességes megélhetést biztosító nyugdíjhoz öregkorukra. Biztos vagyok benne, hogy előbb-utóbb el fog következni az az időszak, amikor már a normál nyugdíjasoknak is eléri azt a szintet a nyugdíjuk, amiből tisztességgel meg fognak tudni élni – zárta szavait Wittner Mária.

Rétvári: Megmutatkozott a kormány megbecsülése

Rétvári Bence arról beszélt, a rendszerváltáskor az elnyomók és az áldozatok számára megítélt juttatások között „óriási volt a különbség”. Óriási többletjuttatásai, előjogai, nyugdíjai voltak az előző, kommunista rendszer működtetőinek. Ez a kormányzat éppen ezért, amint gazdasági lehetőségei engedték, igyekezett ezen valamelyest csökkenteni – jelentette ki a kormánypárti politikus.

Az államtitkár felidézte, 2008. november 1-jén növelték utoljára a kommunizmus idején meghurcoltak nyugdíjkiegészítését, amit a Gyurcsány-kormány utolsó éve és a Bajnai-kormány „befagyasztott”. Ezt - mint mondta – a mostani kormányzat több lépcsőben orvosolta. Rétvári Bence kifejtette, első lépésben megemelték a különböző, tartós szabadságvesztés esetén járó nyugdíjkiegészítéseket; 50 százalékkal az idén, és jövőre további 50 százalékkal. Hozzátette, ezeket a juttatásokat igyekeztek visszamenőleg kifizetni, így az állam 2013-ban összesen 2.5 milliárd, jövőre pedig 3.5 milliárd plusz forrást juttat az áldozatoknak.

Rétvári Bence úgy folytatta, arra törekedtek, hogy a politikai rehabilitáltak szélesebb körében is minél nagyobb emeléseket tudjanak végrehajtani, „ugyanis ez volt az a kör, ahol az előző években elmaradtak a nyugdíjemelések”. A 45 és 63 között elítéltek, az 56-os forradalom után elítéltek és a személyes szabadságuktól megfosztottak esetében a minimális napi tételeket 16.2 százalékkal emeltük aszerint, mintha az előző években is a normál nyugdíjemelkedés mértékében emelték volna. Ez összesen 1.5 milliárd forint pluszjuttatást jelent az idén – mondta az államtitkár.

Rétvári Bence kitért rá, a kormány felállított egy ötfős szakértői bizottságot, amely felülvizsgálta a különböző kitüntetések alapján járó kommunista nyugdíjpótlékok ügyét; elkészítette azok listáját, akik nem valódi érdemük, hanem párthűségük, vagy vezetői tevékenységük miatt, az 56-os forradalom leverésében végzett tevékenység, vagy titkosszolgálati tevékenység alapján kapták a nyugdíjkiegészítéseket. Ezen emberek esetében augusztus 1-jétől nem folyósítjuk ezt a pótlékot, ugyanakkor jogorvoslati lehetőséget biztosítottunk mindenkinek - mondta Rétvári.
fidesz.hu
Az elmúlt három évben mind szimbolikusan, mind anyagilag megmutatkozott a kormány megbecsülése a kommunista időszak idején a szabadságért küzdő és akár az életüket is áldozó emberek irányában. Amit az előző, Gyurcsány-Bajnai kormányban nem adtak meg ezeknek az embereknek, igyekeztünk részben pótolni – zárta szavait Rétvári Bence.

(fidesz.hu)

Újabb rezsicsökkentésen dolgozik a Fidesz. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal arra kapott a nyáron felkérést, hogy dolgozzanak ki egy tervet, amely alapján a fűtési szezon előtt újabb 10 százalékkal csökkenhet a gáz, a villany és a távhő ára – mondta az M1 Ma reggel című műsorában a rezsicsökkentést ellenőrző munkacsoport elnöke.

Németh Szilárd úgy fogalmazott, a szolgáltatók végre is fogják ezt hajtani. „Az első rezsicsökkentés alkalmával erős ellenállásba ütköztünk, ennek az lett a következménye, hogy az intézkedést a Parlamentben és az utcán is meg kellett védeni, mostanra pedig több mint 2,5 millió támogatója van, ez elég egyértelmű helyzetet eredményez” – tette hozzá.

A Fidesz országgyűlési képviselője szerint a szolgáltatások tulajdonosai gond nélkül „le tudják nyelni” az újabb rezsicsökkentést. "A magyar családok érdekeit kell figyelembe vennünk, akik tisztességes, biztonságos és megfizethető szolgáltatást szeretnének" – hangsúlyozta, megjegyezve: mivel közszolgáltatásokról van szó, a szektort nonprofit jellegűvé kell alakítani.

„Ezt a közösségi tulajdont 1995-96-ban a Horn-kormány teljes egészében privatizálta. Azóta a szolgáltatók eddig mintegy 1096 milliárd forintot vittek ki az országból, ez Csepel 90 éves költségvetése” – mutatott rá a politikus. Európában a legmagasabb rezsit a magyarok fizették, ez pedig „fenntarthatatlan, és nem is fogjuk engedni” – jelentette ki.

A műsorban a hulladékgazdálkodásról is szó esett. Mint elhangzott: a hulladékgazdálkodó cégek jelentős része nem szeretné, ha az önkormányzat is tulajdonos lenne a vállalatokban. Németh Szilárd erre reagálva kifejtette: „Magyarországon jogállam van, a parlament hozott egy döntést, ennek törvény a neve, amit be kell tartani. A közösségi tulajdon azt feltételezi, hogy ezt az egész szolgáltatási szektort nonprofit jellegűvé lehet alakítani, és azok a döntések, amelyek a közszolgáltatási szektort jellemzik, ne a szolgáltatók érdekeit nézzék kizárólag, hanem a magyar családokét” – mondta Németh Szilárd a Ma reggelben.

A legfontosabb kelet-közép-európai sorskérdések összeköthetik a térség népeit: ezek közül a demográfiai helyzet alakulása és a Nyugat-Európából kiinduló agyelszívás közös elszenvedése ösztönözhetne az összefogásra - mondta az Országgyűlés elnöke kedden Szentendrén.

Kövér László a Rákóczi Szövetség által szervezett Kárpát-medencei főiskolás táborban tartott előadásán arra hívta fel a figyelmet: "észre kell venni, hogy mi egy egység vagyunk ebben a térségben, közös történelmünk által megvert népek, és ezen kihívásokkal csak úgy tudunk szembenézni, ha figyelembe vesszük, hogy gondjaink és érdekeink is azonosak".

A rendezvényen az Országgyűlés elnöke a nemzetpolitika kérdéseiről beszélt, hangsúlyozva, hogy az összmagyarság életében kiemelt szerepe van a határon túli magyarságnak.

Megjegyezte, hogy az elmúlt három évben az indokoltnál kevesebb figyelem juthatott a határon túli magyarokra, mert az unióval folytatott csatározások emésztették fel a politikusok energiáinak nagyobbik részét.

A jövőre nézve azonban biztatónak nevezte, hogy a környező országoknak a magyarországihoz hasonló nemzeti sorskérdésekkel kell szembenézniük, ami az ellenségkeresés helyett az összefogásra ösztönözhet.

(MTI-fidesz.hu)

Első fokú riasztást adott ki a várható heves zivatarok miatt több nyugat-magyarországi térségre az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Előrejelzésük szerint szerdán eleinte a Dunántúl nyugati felében, napközben főként a Dunántúlon és a déli országrészben, estétől pedig a Tiszántúl északi részén is több alkalommal számíthatunk intenzív záporokra, zivatarokra.

Ismétlődő záporokból, zivatarokból helyenként jelentősebb, lokálisan akár 30-40 mm-t meghaladó csapadék is hullhat, és főként a Dunántúlon helyenként 50 mm felett lehet a csapadékösszeg. Zivatart 50-60 km/h feletti széllökés is kísérhet.

Az ország nyugati, déli, délkeleti részein kis valószínűséggel egy-egy intenzív zivatar is kialakulhat jégesővel (1-2 cm-es átmérővel) és 70-80 km/h feletti széllökéssel.

Tisztelt Csepeli Polgárok!

Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata tisztelettel meghívja Önöket a 2013. szeptember 2-án, hétfőn a II. Világháború Áldozatainak Emléknapja alkalmából tartandó megemlékezésre és koszorúzásra.

• Időpont: 2013. szeptember 2., 8.00 óra
• Helyszín: 1211 Budapest, Szent Imre tér, II. világháborús emlékmű

Kedves csepeliek!

2013. augusztus 30-án, pénteken 14.00 és 18.00 óra között véradás lesz a polgármesteri hivatal nagytanácstermében (1211 Budapest, Szent Imre tér 10.)

Várjuk Önöket!

Három köbméternyi építési hulladékot tettek le Csepelen a Királyerdőben, a Medve út közepére. A döntően földből és homokból, részben cserépdarabokból álló úttorlaszba a hétfői zivatar által okozott kárfelmérés során botlottak bele, elviteléről a Csepeli Városgazda Zrt. dolgozói kedden reggel kilenc óra tájban már gondoskodtak. Mivel ezen a helyszínen korábban már volt hasonló eset, elképzelhető, hogy a törmeléket kimondottan a közlekedés megakadályozására tették ki – értesült önkormányzati forrásból a Csepel.info.

Több tízmillió forintos lehet az a kár, amely a hétfői, özönvíz-szerű esőzés után maradt Csepelen. Ennek felmérése már a tegnapi napon megkezdődött, és ez folytatódott Németh Szilárd polgármester vezetésével kedden kora reggel a Királyerdőben is, ahol a Medve úton megdöbbenve tapasztalták, hogy körülbelül három köbméternyi építési hulladék, döntő részében föld és homok állja el az útjukat. Mivel az úttorlasz a tűzoltóság és a mentők bejutását is akadályozta volna, elvitelét a Csepeli Városgazda munkatársai azonnal megkezdték. A megdöbbentő eset az zivatar miatti kárenyhítést is gátolta.

A Csepel.info önkormányzati forrásból úgy értesült, hogy ezen a helyen korábban már volt egy hasonló eset: akkor öt köbméternyi építési hulladékot raktak le ismeretlenek ugyanerre a helyre. Éppen ezért elképzelhető, hogy szándékos, és a közlekedés megakadályozását célzó tevékenységről van szó: valaki – vélhetően az utcából – azt szeretné elérni, hogy ott ne közlekedhessenek, az út zsákutca legyen. Ez azonban a mentők és tűzoltók munkáját is akadályozhatja, méghozzá tragikus következményekkel: a csepeli Királyerdőben ugyanis idegenek GPS vagy térkép nélkül nehezen tudnak eligazodni, és ez vészhelyzetben akár emberek halálához is vezethet. A látszólag primitív és önző úttorlasz tehát sokkal veszélyesebb, mint amilyennek első pillanatra látszik. Éppen ezért úgy tudjuk, hogy az ügyben rendőrségi feljelentést is tesznek.

Az építési hulladékot a Csepeli Városgazda Zrt. munkatársai kilenc óra körül már elszállították, az eset azonban hátráltatta a nagy esőzés miatti kárenyhítést, és az útkarbantartásokat is.

Csepel.info

Csepelen dolgozó közalkalmazottak és köztisztviselők gyermekeinek szervezett a nyári szünidő első és utolsó két hetében napközis tábort a Nagy Imre Általános Művelődési Központ. Ennek keretében augusztus 26-án kilencen – két felnőtt kíséretével – látogattak el a polgármesteri hivatalba, ahol a nagytanácsteremben képviselő-testületi ülést játszottak.

A csemeték szemmel láthatóan élvezték a felnőttek munkáját, még ha nem is olyan egetverően fontos kérdésekben nyomogatták a szavazógombot, mint a szennyvízhálózat megépítése vagy a város-rehabilitációs programok támogatása. A gyermek képviselőjelöltek számos napirendi pontban döntöttek. Megszavazták az iskolarádió folyamatos működését, jobb hangminőségű csengő felszerelését, javaslatot tettek az iskolai büfében az egészséges ételek árusítására.

A játszósdis testületi ülésen részt vett Varga Norman, a csepeli önkormányzat ifjúsági referense, aki a szeptembertől induló Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat bekapcsolódásába és az ősszel rendezendő Csepeli Ifjúsági Fesztiválra hívta meg az ideiglenes látogatókat.

Ábel Attila alpolgármester is üdvözölte a gyerekeket, akitől kérdezhettek is az önkormányzatot érintő ügyekben.

Az apróságokat Kitzinger Adrienn, az önkormányzat sajtóreferense körbevezette az épületben, majd tollat, kitűzőt, karkötőt és hűtőmágnest kaptak ajándékba.

A kicsik búcsúzóul egy táblán hagytak üzenetet a polgármester úrnak.

Antal Zsuzsa

fotó: Tóth Beáta, Kitzinger Adrienn

Csepelen több tucat utcát és házat öntött el az eső a hétfő délutáni felhőszakadás után. A kerület polgármestere szerint a csatornázással lehet probléma, mert a lakásokba nem az utcáról, hanem a fürdőszobákból tört fel a víz.

A pincék is beáztak, a másfél méter magasan álló vizet folyamatosan szivattyúzzák az ingatlanokból. Németh Szilárd már kezdeményezte a tárgyalásokat a csatornázási művekkel. Az elsődleges felmérések alapján több tíz milliósra becsüli a kárt.

„A jelenlegi károkat több tízmillió forintra tudjuk így elsőre megbecsülni – közölte Németh Szilárd. – Én úgy láttam, az a tapasztalat, 16 utcát jártam végig, hogy a csatorna mondta fel a szolgálatot, buzgárként jött fel az óriási csapadék mennyiség a csatornából” – mondta a Hír Televíziónak Csepel polgármestere.

A Németh Szilárddal készült teljes interjú itt tekinthető meg.

fotó: Csepel.info - olvasóktól

MNO

További fotók az önkormányzat Facebook oldalán (https://www.facebook.com/csepelXXI) és a Csepel.info cikkében az alábbi linken: http://csepel.info/?p=28647

Galéria: https://www.facebook.com/csepelinfo.hirblog?fref=ts