Minden évben legalább egyszer – a halottak napján – felkeressük szeretteink sírhelyét. Eljövünk akár az ország másik végéről is, hogy lerójuk a nekik kijáró tiszteletet. Elmegyünk a világ zajától távol, arra a helyre, ahol csend honol és meghitt nyugalom telepszik a csillogó márvány vagy moha lepte sírkövekre. S miközben a temető virágba borul, fényárban úszik, addig elgondolkodunk azon, hogy kik ők, akik felett megállt az idő. Ők azok, akiket valaha így szólítottunk: nagyapám, nagymamám, édesanyám, édesapám, gyermekem, testvérem, kedvesem. Értük van ez a nap, akikért a harangok már nem szólnak, de a szívünkben még megjelenik elmosódott arcuk képmása. Eszünkbe jut nagymamánk őszülő haja, ráncos homloka, vagy nagyapánk reszkető keze, amivel rágyújtott egy-egy cigarettára…
Vannak, akik előtt megvillan gyermekük elhalványult mosolya, amit eltemetett örökre a föld. És ott vannak azok, akik szüleiket, testvérüket, vagy netán szerelmüket vesztették el. Tőlük elvette az élet mindazt, amit a sírhalmok már sohasem fognak visszaadni, hiszen a sírkövek nem tudnak simogatni, megérinteni, melegséget árasztani.
És vajon a névtelen sírok felett ki fog megállni, ki fog gyertyát gyújtani, ki fog egy szál virágot lerakni, vagy legalább egy „Miatyánkot…” elmondani?
Kedves halottaink és ismeretlen eltávozottak, nyugodjatok békében!
Antal Zsuzsa
November 1-je mindenszentek ünnepe, november 2-a halottak napja a keresztény világban. Mindenszentek a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, a protestantizmus az elhunytakról emlékezik meg ebből az alkalomból. Az ezt követő halottak napja egyházi ünnepből vált fokozatosan általános népi megemlékezéssé. E napon gyertyákat, mécseseket gyújtunk elhunyt szeretteink emlékére.
Csepel új látványossággal bővült: október 12-én nyitotta meg kapuit a nagyközönség számára a Polgári Védelmi Múzeum. Az ünnepélyes megnyitón Loós Zoltán polgári védelmi alezredes, Borbély Lénárd alpolgármester és Kivágó Tamás dandártábornok, a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság igazgatója köszöntötték a megjelenteket, és adták át rendeltetésének az új múzeumot.
A megnyitót követően Loós Zoltán adott interjút a Csepeli Hírmondónak, aki a megnyitott intézményről és a nemrégiben lezajlott, kerületi védelmi gyakorlatról is beszélt.
Nagyszabású védelmi gyakorlat volt szeptember 23-án.
Egy meglehetősen bonyolult, komplex külső és belső védelmi gyakorlatot sikerült levezényelnünk a közelmúltban Csepelen. A Mol Nyrt. bázisának belső védelmi tervgyakorlatát és a kerület külső védelmi gyakorlatát kombináltuk, így jött létre ez az átfogó program, amelyhez kapcsolódott a Molon belül egy tűzoltósági parancsnoki ellenőrző gyakorlat is, így tulajdonképpen három összetevőből állt össze a tevékenység.
Hogyan értékelték a szinte egész napon át tartó munkát?
A Fővárosi Tűzoltó-parancsokság parancsnoka és a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság vezetője értékelte a látottakat, és mindketten jónak minősítették a gyakorlatot, a védelmi gyakorlatot „levezető” alpolgármester, Morovik Attila pedig kiválóra értékelte a teljesítményt. Én magam is sikeresnek és eredményesnek tartom az elvégzett munkát, gyűjtöttünk tapasztalatokat, talán nem minden működött tökéletesen, de mindenképpen a hasznunkra vált a feladatok megoldása.
Milyen helyzetben van Csepel, polgári védelmi szempontból?
Többféle veszélyforrás is van a kerületben. A Duna közelsége miatt elsősorban az árvízi veszély lehet a legkézenfekvőbb, ám szerencsére a terület nagy része olyan magasan található, hogy lakott területek elöntése nem várható. Az utóbbi évek meglehetősen durva időjárási viszontagságait látva azonban nem lehetünk teljesen nyugodtak.
A másik veszélyforrás a különböző veszélyes tevékenységeket folytató üzemek jelenléte (ilyen például a Mol), de szerencsére ott olyan biztonsági intézkedéseket, technológiákat alkalmaznak, hogy valóban csak a közvetlen környezetükre okozhatnak némi veszélyt, az egész kerületet valószínűleg nem érheti komolyabb csapás. A veszélyes anyagok szállítása okozhat még további gondot (ADR szállítás), ami talán a legkevésbé kiszámítható, hiszen a közúton, vagy éppen vasúton szállított veszélyes anyag mozgatásánál egészen váratlan események fordulhatnak elő. Természetesen ott is komoly előírások kötelezik a szállítmányozókat a nagyfokú biztonság betartására, de sajnos teljesen nem lehet kizárni a balesetveszélyt.
Korhű környezet
Loós Zoltánt ezután egy kicsit könnyedebb témáról, az újonnan nyílt Polgári Védelmi Múzeumról faggattam. Az új tárlat a Tejút utca 12. szám alatt található iskola eddig hermetikusan elzárt helyiségében – ami egykori pártállami vezetők titkos bunkeréül szolgált – nyitotta meg kapuit, és ezentúl múzeumként és oktatási központként funkcionál majd.
Itt valóban kor- és valósághű környezetben lehet megnézni a kiállított relikviákat.
Alkalomadtán használható-e eredeti funkciójában a bunker?
A létesítmény működőképes, tehát elvileg az eredetileg tervezett feladatára is alkalmas, s nem is akartunk olyan átalakítást végezni rajta, ami ezt meggátolná. A bunker úgynevezett „vezetési pontnak” épült az 1960-as években, ami arra szolgált, hogy oltalmat nyújtson a tömegpusztító fegyverek hatásai ellen. Ma már a veszélyeztetés jellege alaposan megváltozott, napjainkban elsősorban természeti és ipari katasztrófákkal kell leginkább számolnunk. A mai modern világban már nem lehetne ilyen elavult berendezésekkel irányítani a kerületet, hiszen nélkülözhetetlenek a korszerű infokommunikációs eszközök, melyekkel ez az épület – a korából adódóan – nem rendelkezik. Igazából vezetési pontként való használatra ez a hely már nem alkalmas.
És a civil lakosság védelmére?
Ez kifejezetten néhány tucat ember oltalmazására szolgált, de van a kerületben számos, jóval több ember befogadására képes óvóhely, például a volt Csepel Művek területén, amely kifejezetten a lakosság védelmét tudná ellátni.
Hogyan látogatható a múzeum?
Előzetes bejelentkezést követően, csoportosan, kísérettel lehet majd idelátogatni. Egyrészt biztonsági szempontból szükséges a kíséret, másrészt pedig személyesen jobban tudjuk tájékoztatni a vendégeinket az itt látható érdekességekről, mintha csak egy táblácskáról kéne olvasniuk a kiállított tárgyak történetét.
A polgári védelem és a XXI. kerületi önkormányzat együttműködésének köszönhetően a helyiségben hamarosan útjára indulhat egy oktatási központ is, melynek segítségével a kerületben elkezdődhet az új katasztrófavédelmi törvény által előírtak helyszíni elsajátítása is.
Légrádi Gábor
1517. október 31-én Luther Márton szerzetes, a teológia doktora egy 95 vitatételt tartalmazó írást függesztett ki a wittenbergi vártemplom kapujára. A korabeli tömegkommunikáció e sajátos formáját választva nem is sejthette, hogy demonstratív megnyilatkozása Európa történelme s a nyugati kereszténység egyháztörténete szempontjából milyen döntő változásokat eredményez majd.
Szombatról vasárnapra virradóra, azaz 2011. október 30-án hajnali három órakor két órára kell visszaállítani az óramutatókat, mivel ekkor ér véget a nyári, és kezdődik a téli időszámítás.
Az óraátállítást először 1976-ban, három évvel az első olajárrobbanás után vezették be Franciaországban. A hatóságok a lépést azzal indokolták, hogy az akcióval 300 ezer tonna kőolajnak megfelelő energia megtakarítás érhető el. Magyarországon 1980 óta alkalmazzák évről-évre a nyári időszámítást, amelynek szintén az volt a célja, hogy energiát spóroljunk meg. A nyári-téli időszámítást jelenleg egy kormányrendelet szabályozza, amelyet az Unió tagállamaiban érvényes szabályhoz igazítottak. Eszerint a nyári időszámítás minden év március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart.
Csendes megemlékezés keretében felavatták a tragikus körülmények között elhunyt Takács József és Papp László síremlékét a Csepeli temetőben október 28-án. A két márvány síremlék elkészítésének költségeit a csepeli önkormányzat viselte.
Takács József a Csepel-sziget Általános és Szakiskola intézményvezetője, Papp László pedig az iskola tanára volt. A két nevelő 2009. január 7-én gyilkosság áldozatává vált, amely országos döbbenetet keltett. Az emberöléssel az iskola két korábbi dolgozóját vádolják, ügyükben a Fővárosi Bíróságon folyik a per.
A megemlékezésen a két elhunyt családja, valamint számos tisztelője, barátja vett részt. Jelen volt Németh Szilárd polgármester és Tóth Mihály korábbi polgármester. A csendes főhajtáson nem hangzottak el beszédek. A néma tiszteletadás során virágcsokrokat helyeztek el a sírköveken.
Özvegy Takács Józsefné és családja, valamint néhai Papp László részéről Weszelovszky Károly nevelőapa és Papp Ibolya, az áldozat húga köszönetüket fejezik ki a csepeli önkormányzatnak, és mindazoknak a barátoknak, akik a gyászukban osztoznak.
cs. a.
A Csepeli Szociális Szolgálat második alkalommal szervezett Idősek Napját a Csete Balázs utcai Családsegítő Közösségi Házban október 28-án. A rendezvényen megjelent időskorúakat Kanyik Csaba, a csepeli önkormányzat Szociális és Egészségügyi Ágazatának vezetője és Dombainé Arany Veronika, a Csepeli Szociális Szolgálat intézményvezetője köszöntötték.
A zenés szórakoztató délutánon az irodalmi klub képviseletében Turi Józsefné (Gabi néni), Marsovszky Andrásné (Panni néni) és Gregus János mondtak verset. Ezután operett és magyar nóta dalcsokrot énekeltek Leskó Vali és Laczkó László előadóművészek, akikkel együtt néhány közismert sláger erejéig a közönség is bekapcsolódott. A műsort a Napfény Együttes pom-pom lányainak táncbemutatója színesítette, majd Panni néni saját készítésű gyöngyből fűzött képét a legidősebb résztvevőnek adta át.
Az idősek napi rendezvény végén Geburth Sándor előadóművész zenéjére többen táncra is perdültek.
Szöveg és fotó: Antal Zsuzsa
A hagyományoknak megfelelően a szokásosnál hosszabb ideig tartanak nyitva a fővárosi temetők Mindenszentek és Halottak napján, valamint a megelőző napokon. A Csepeli temetőt is érintő meghosszabbított nyitva tartásról
A temetőket felkereső, halottaikat gyászolók száma ugrásszerűen megnő október 28-a és november 2-a között, ezért ebben az időszakban sem temetést, sem temetői munkálatokat nem végeznek. A csepeli temető október 23-án vasárnap, valamint október 28-ától november 2-áig reggel 7-től este 20 óráig tart nyitva. Ezeken a napokon a temetőben 8 és 18 óra között irodai ügyeletet tartanak, ahová a látogatók felvilágosításért, segítségért fordulhatnak. Október 30-ától november 1-jéig tilos a gépkocsi közlekedés a temetőben; ez alól csak a mozgáskorlátozott igazolvánnyal rendelkező személyek a kivételek. Az idős, gyalogosan nehezen közlekedő látogatók reggel 7 órától délig hajthatnak be gépjárművel a temető területére.
November 1-jén és 2-án, tehát Mindenszentek és Halottak napján a katolikus egyház tart megemlékezést 16 órakor. Az egyházi szertartásokat szintén hagyományosan, minden évben, s valamennyi budapesti temetőben megrendezik. A Csepeli temető nyitva tartása november 3-ától a szokásos rend szerint történik, vagyis reggel fél 8-tól délután 17 óráig látogatható a sírkert.
A legforgalmasabb napokon rendőrök, polgárőrök segítik a közlekedést a temető bejáratánál, valamint a temetői biztonsági őrökkel együttműködve vigyáznak a gyászolók biztonságára és értékeire. Nem árt azonban újra felhívni a látogatók figyelmét arra, hogy ügyeljenek táskáikra, vagyontárgyaikra. Ezeken a napokon a szürkegazdaságban dolgozó sírkövesek is ellepik a temetőket, akik felajánlják szolgáltatásaikat, de alaposan meg kell fontolni, kiknek adunk megbízást. Ezek a vállalkozók ugyanis garanciát nem nyújtanak, szakszerű munkavégzésük megkérdőjelezhető.
Bővülne a sírkert
A Csepeli temető történetéről érdemes megjegyezni, hogy a helyén a 20. század elején még bolgárkertészet volt. Korábban a sziget északi részén, Csepel-Ófaluban volt temető, de akkor a település lakóinak száma még csak néhány ezer volt. A jelenlegi temetőt 1918-ban nyitották meg, de az első temetés csak 1920-ban történt. A temető területét 1989-ben 1,1 hektárral bővítették, így napjainkban 12,4 hektárt foglal el. Mára azonban már betelt, további helyre van szükség. Tóth Gábor igazgató közölte, hogy a csepeli önkormányzattal folynak az egyeztetések a temető bővítéséről. Urnasírnak való hely ugyanis már alig akad a sírkertben, ezért újabb területet csatolnának a temetőhöz. Az új helyen főleg urnasírokat helyeznének el. Az utóbbi időben megnőtt az urnás temetések száma, miközben a koporsós elhantolásoké csökkent.
A múlt század hatvanas éveiben a temető főbejáratának tengelyében kis római katolikus kápolna állt. A kápolnát 1970-ben, ezt követően pedig a régi ravatalozót is lebontották. A jelenlegi ravatalozót 1975-ben építették a kor szellemének és az akkori építészeti stílusnak megfelelően.
A temető bejáratának sajátos, meghatározó hangulati eleme a főútvonal két oldalát díszítő, kettős hársfasorral kialakított sétány.
Cs. A.
2011. október 28-án Mindenszentek alkalmából a Csepeli Temetőben található Mindenki Keresztjénél helyezte el a megemlékezés koszorúját Németh Szilárd polgármester, Borbély Lénárd és Morovik Attila alpolgármesterek, valamint Tóthné Nagy Mónika temetőigazgató.
Aktuális számunk tartalmából: eltelt egy év a tavalyi önkormányzati választások óta. Hogyan értékeli a kerület három alpolgármestere és az ellenzék az elmúlt esztendőt?
Keresse lapunkat a postaládájában, és a www.csepel.hu oldalon.
