Október 6-án, az aradi vértanúk emléknapja alkalmából tartottak megemlékezést és megkoszorúzták az Aradi vértanúk útja és a Szentmiklósi út kereszteződésénél a Millennium évében állított emléktáblát Csepelen. Az eseményen Körtvélyessy Zsolt színművész a vértanúk búcsúleveleiből adott elő részletet.
Vigyorogva, láthatóan örömmel telve kívánt boldog karácsonyi ünnepeket dr. Hőrich Ferenc, Szenteczky János védőügyvédje, miután sikerült ügyfele büntetőperét 2016 januárjára halasztania. Korábban a Hőrich és Varga Ügyvédi Irodát is elmarasztalta a bíróság, a szocialista politikus ugyanis közpénzből fizette ki őket a képviseletéért. Dr. Hőrich Ferenc boldogságát így a csepeli adófizetők közel négymillió forintja is hízlalhatta.
Csak világszintű és uniós összefogással állítható meg a migráció; Magyarország ezt az álláspontot képviselte az ENSZ közgyűlésében is - jelentette ki Németh Szilárd hétfőn az M1 aktuális csatorna műsorában.
Ugyanakkor a schengeni egyezmény arra kötelezi Magyarországot, hogy megvédje Európa határait - közölte a Fidesz frakcióvezető-helyettese.
Németh Szilárd vasárnapi sajtótájékoztatóján arra kérte a baloldali politikusokat, hogy ne a Szocialista Internacionálénak akarjanak megfelelni, hanem végre Magyarország érdekeit szolgálják.
Németh Szilárd felhívta a figyelmet arra, hogy az idén eddig 306.238 illegális bevándorló lépte át a magyar határt. A tegnapi napon a horvát határ felől 1997-en érkeztek így, de a szerb-magyar határ felől, - ahol már működik a határzár - mindössze 38-an – fűzte hozzá.
Október 3-án, szombaton délelőtt a Szent Imre téri Kisboldogasszony plébánián búcsúztak el a családja, barátai, tisztelői, a Történelmi Vitézi Rend valamint a csepeli önkormányzat képviselői körében Dékány Ágostontól.
Az nem járja, hogy Európán kívüli országok nem, vagy csak alig fogadnak gazdasági menekülteket, mert valaki ide irányította őket, ráadásul túl hirtelen, és túlságosan szervezett keretek közt, az úton lévő vagy készülődő több tízmillió gazdasági bevándorló nemzetközi politikai döntések áldozata - mondta Orbán Viktor a 180 percben.
A második világháborúban elpusztult hidak miatt a gyerekeknek nem volt módjuk a megszokott módon bejárni a budapesti gimnáziumokba. Ez a szükség hívta életre a Jedlik Ányos Gimnáziumot 1945 szeptemberében, pontosan hetven évvel ezelőtt. Az évfordulóra kétnapos rendezvénysorozattal emlékezett az iskola, melynek záróakkordja a szeptember 26-án megrendezett ünnepség volt.
A rendezvény igazi ablak volt a múltra, hiszen a diákok szavalatai és a vendégek gondolatai hitelesen idézték vissza az alapítás körülményeit. Bese Benő igazgató beszédéből derült ki, hogy a gimnáziumot az akkor elérhető legmagasabb színvonalon szerették volna működtetni, ezért Pannonhalmáról hét bencés szerzetes-tanár érkezett az iskolába. „Amikor államosították az intézményt, egyetlen szerzetes maradt őrködni a gimnázium felett: Jedlik Ányos.” A rendszerváltás után a Jedlik újra felvette a kapcsolatot Pannonhalmával, így vált lehetségessé, hogy az alapítás időszakára Pintér Ambrus atya, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium tanára tartson beszédet az ünnepségen.
Utána Morovik Attila alpolgármester lépett a színpadra, aki Németh Szilárd levelét olvasta fel a közönségnek. Az országgyűlési képviselő, aki egyben a Jedlik öregdiákja is, nem tudott jelen lenni az ünnepségen, de üzenetében biztosította támogatásáról a gimnáziumot. 2010 óta az önkormányzat rengeteget segít az intézmény fejlődésében – ilyen például a Vermes Miklós Terv keretében megvalósult, több mint háromszáz millió forintos beruházás, mely során megújultak az iskola természettudományos előadói. „Öröm, hogy itt tanulhattam, életre szóló tudást kaptam tanáraimtól. Kívánom, hogy hasonló magas színvonalon érje meg a gimnázium a következő hetven évet is.”
MN
Németh Szilárd országgyűlési képviselő ünnepi üdvözlő levele
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Ünneplő közönség! Kedves Jedlikes Barátaim, Tanárok, Diákok!
Elnézéseteket kérem, hogy ma, ezen a rendkívül fontos ünnepségen nem tudok személyesen is jelen lenni. Lélekben azonban itt vagyok a Jedlikesek között, és meghatódva osztozom a diákok, tanárok továbbá, minden egykori tanuló, tanító örömében.
Ma rendkívüli, s talán nem túlzok, ha azt mondom, drámai időket élünk. Mindannyian látjuk, halljuk, olvassuk a tudósításokat: idén már több, mint negyedmillió illegális bevándorló lépte át törvénytelen módon hazánk, s egyben az Európai Unió határait. Ebben a válsághelyzetben a legfontosabb feladatunk Magyarország és európai életformánk megvédése. Azonban, ebben a drámai helyzetben is kell, hogy legyen kedvünk ünnepeinket megtartani, kell, hogy legyen akaratunk „normális üzemmódban élni”, mert a jövőnk építésének ez is biztosítéka.
Zárójelben jegyzem meg, büszkeséggel tölthet el bennünket, Jedlikeseket, hogy az új honvédelmi miniszter, Simicskó István is itt végzett ebben a kiváló iskolában. De én is büszkén mondhatom, hogy jómagam is e remek alma mater növendéke voltam. Mindig is nagy megtiszteltetésnek tartottam, és tartom most is, hogy egy olyan régmúltra visszatekintő oktatási intézmény falai között tanulhattam, mint a Jedlik Ányos Gimnázium. Én személyesen, egy életre szóló tudást, hitet, akaratot kaptam kiváló tanáraimtól, osztályfőnökömtől, Ferencz Győzőtől, fizika szakkörön Vermes Miklóstól, „Muki bácsitól”, Krassói tanárnőtől, mindenki „Nelli nénijétől”, Kövesi, Sándorné Szakálos Erzsébet és Kiss Ágnes tanárnőktől. Páratlan és felejthetetlen osztályunk pedig a mindennapok biztonságát, jókedvét és a közösség élményét, a barátságot jelentette mindannyiónknak, a ’82-ben végzett 4. B-seknek. Köszönet és hála nekik!
Bízom benne, hogy az utánam következő generációk is olyan kimagasló értékeket szerezhettek, szerezhetnek az iskolában, mint én az itt eltöltött éveim során.
Kedves Ünneplők!
A 70 éves múlt nem csak büszkeségre ad okot, de számos felelősséggel is jár. Nem elég a hangzatos név, tartalommal is meg kell tudni azt tölteni. A Jedlik Ányos Gimnázium alapítója a Szent Benedek Rend mondhatni biztosíték volt arra, hogy megfelelő alapokat nyújtson az induló intézménynek. Olyan alapokat, amelyek egy erős erkölcsi, lelki tartást, adnak mind a tanulóknak, mind a tanároknak, hogy azok magas színvonalon legyenek képesek elsajátítani a tanulás és oktatás folyamatát. Ma, a 70. születésnap megünneplésekor, az elmúlt hét évtized értékelésekor érdemes lenne azon elgondolkodni, hogy mennyire nyúljunk vissza a dicső múltba, az alapítói értékekhez és szándékokhoz a Jedlik jövőjének építése kapcsán. Iskolánk nemcsak a miénk, hanem egész Csepelé, ha úgy tetszik, azt várják tőlünk, hogy ismét a kerület oktatási-nevelési „zászlóshajója” legyünk. Hogy mi kell ehhez, milyen külső és belső feltétetek, mit kell tennünk, akarjuk-e, tudjuk-e? Nos, mindezeket magunknak kell eldöntenünk, meghatároznunk. Én, ígérem, hogy mindenben a segítségetekre leszek, s ezen az úton mindenben számíthattok rám.
Polgármesterségem idején Csepel Önkormányzata 2010 óta számos esetben támogatta a nagy múltra visszatekintő iskolát, hogy az oktatás minél kiemelkedőbb színvonalon folytatódhasson. A Vermes Miklós terv részeként Csepel 303 millió forintot nyert pályázaton, amit a Jedlik Ányos Gimnázium használhatott fel új, speciális természettudományos labor létesítésére. Új öltözőszekrényeket vásároltunk, 15 millió Ft-tal támogattuk a tornaterem parketta felújítását, illetve döntöttünk a Jedlik Oktatást Stúdió részére ingyenes terembérlet engedélyezéséről. De támogattuk az új tagozatok indítását és az öregdiák találkozókat is.
Kedves Tanárok, Tanulók! Tisztelt Csepeleiek!
Kívánom, hogy a Jedlik Ányos Gimnázium az elődök által lefektetett szilárd alapokon haladva, hasonló magas színvonalon érje meg a következő 70 évet, és gyarapítsa nemzetünket sok kiválósággal, akikre mi csepeliek és az egész ország büszkén nézhetünk fel.
Boldog születésnapot, Jedlik!
Tisztelettel és nagyrabecsüléssel:
Németh Szilárd
országgyűlési képviselő
Továbbra sem fogadja el a balliberális pártokhoz kötődő Csepeli Munkásotthon, hogy átvilágítsák a működését. Ezt még úgy is megtagadta az intézmény, hogy a csepeli önkormányzathoz került működtetés joga, tehát a most kért gazdasági adatokat kötelesek lettek volna átadni - értesült a Csepel.info.
A Csepeli Munkásotthon közadakozásából épült, a rendszerváltásig köztulajdonban volt, utána azonban a gyári cégek privatizációját, megszűnését kihasználva az MSZP érdekkörébe került. Bár a kerület fideszes vezetése több tízmillió forinttal támogatta volna az intézményt, az önkormányzat feltételül szabta a működtetés átláthatóvá tételét. A támogatást ezért többször visszautasították - utoljára harminc millió forintra mondtak nemet.
A köztulajdonba való visszakerülés ellen először “élő lánccal”, majd fáklyás felvonulással tiltakoztak a pártaktivisták, volt munkásőrök, titkosszolgák és KISZ tagok. Még egy pedofília miatt börtönviselt ex-MSZP-s képviselő is besegített Kunhalmi Ágnes mellett az élőláncba, a Munkásotthon MSZP-hez kötődő vezetői pedig többször ígéretet tettek a működtetés átvilágítására. Mivel azonban ez nem történt meg, a patthelyzetet Németh Szilárd csepeli országgyűlési képviselő törvénymódosítással oldotta meg. Az új törvény lehetővé tette, hogy a megszűnt vagy eltűnt alapítójú alapítványokat a helyi önkormányzatok vegyék át - ezzel pedig élt is a kerület vezetése. Így került a Csepeli Munkásotthon 25 év után ismét köztulajdonba, méghozzá az alapító atyák akaratának megfelelően csepeli köztulajdonba.
Az önkormányzat ez után nevezte ki a Munkásotthon kurátorává Németh Szilárd országgyűlési képviselőt, akinek az első lépése ismét a működés átvilágítása lett volna. Erre mondott most nemet az intézmény még fennálló vezetése - már amennyiben lehet hinni a Munkásotthon nem hivatalos Facebook-oldalának. A Csepel.info mindenesetre úgy tudja, hogy az elmúlt hónapokban az intézmény MSZP-hez közel álló vezetői igyekeztek több éves bérleti szerződésekkel bebiztosítani partnereit, amelyek - talán nem meglepő - nem egy esetben szintén az MSZP-hez vagy a csepeli balliberális pártokhoz kötődnek. Lapunk úgy tudja, hogy itt talált menedéket a kerületben csak "gyilkos iskolának" nevezett intézmény is, ahol 2009 januárjában a két halálos áldozatot követelt egy MSZP-n belüli leszámolás.
Csepel.info
Menekült az, aki az életéért küzd, aki igazolni tudja, hogy háborús övezetből jött. Az nem menekült, aki megafonnal vagy speciális drótvágóval a kezében érkezik a határhoz – mondta Németh Szilárd, a Nemzetbiztonsági Bizottság alelnöke, aki az V. kerületi Belvárosi Polgári Szalon vendégeként tartott előadást az illegális bevándorlásról.
Németh Szilárd szerint fontos, hogy különbséget tegyünk menekült, és illegális bevándorló között. A menekült köteles együttműködni a hatóságokkal, és nem mondhatja, hogy ő egy biztonságos európai országból egy másik európai országba szeretne tovább menni. Illegális bevándorló vagy gazdasági migráns az, aki a jobb élet reményében indult el Európa fel, és útját embercsempészek szervezik. Ezzel kapcsolatban ismertette az Interpol tavalyi adatát, miszerint az embercsempészet 36 milliárd eurós üzlet volt. Megjegyezte, Magyarországon több mint 1600 embercsempészt fogtak el.
- A menekültügyi politikát a legtöbb nyugati politikus – főleg Németországban – összekeveri a népesedési politikával, a demográfiai problémákkal. A jóléti társadalmak az olcsó, kétkezi munkát a bevándorlókkal akarják elvégeztetni. Nemcsak a munkaalapú társadalomban való bizalmuk rendült meg, hanem a családba vetett bizalmuk is. Nem vállalnak harmadik, negyedik gyermeket, mert akkor rosszabbul fognak élni. Úgy gondolják, hogy a demográfiai problémákat bevándorlással meg lehet oldani. Németországban évente plusz 250 ezer emberre van szükség ahhoz, hogy ki tudják fizetni a nyugdíjakat, és fenntartható legyen a GDP-növekedés – mondta a képviselő, aki szerint semmi garancia nincs arra, hogy a bevándorlók dolgozni jönnek Európába. Rámutatott, olyanok is vannak, akik munka nélkül csak a jóléti államok vívmányaiból akarnak részesülni, és vannak, akik csak azért jönnek, hogy terrorcselekményeket hajtsanak végre.
Felhívta a figyelmet, hogy Magyarország egyedül nem képes megoldani ezt a problémát, csak kezelni tudja, viszont, tette hozzá, hazánknak vannak megoldási javaslatai is, miszerint az Európai Uniónak támogatnia kellene az Európán kívüli menekülttáborokat. – Mind a 28 tagállamnak akár egy kvótarendszer alapján, például a befizetéseihez vagy a GDP-hez mérten kellene hozzájárulnia ahhoz, hogy a menekültek Törökországban, Libanonban emberi körülmények között éljenek, és a polgárháború után visszatérhessek hazájukba. Görögországnak pedig a schengeni határok megvédésében kell segítséget nyújtani – vázolta.
A magyar-horvát határon épülő műszaki határzárról elmondta, a gyorstelepítésű drótakadály eddig 30 kilométernyi szakaszon áll. Ha ez a teljes határszakaszon elkészül, akkor következik a NATO-kerítés építése, ami a terepviszonyoktól függően 3,5-4 méter magas lesz. A műszaki határzár a jelzőrendszerrel, a hőkamerákkal lesz teljes, amely – a honvédséggel kiegészülve – alkalmas lesz arra, hogy a szerb-magyar határszakaszhoz hasonlóan megvédje ezt a határszakaszt is.
Kitért a nemzeti konzultáció fontosságára is, ahogy fogalmazott, nincs még egy olyan ország Európában, ahol a teljes lakosság tizenegy százaléka véleményt nyilvánított volna a migrációról, és a kérdésektől függően az emberek 80-90 százaléka egyetért a kormánnyal. – A Fidesz az egyedüli párt Európában, amelyik a migránskérdéssel kapcsolatban ilyen széles körű felhatalmazás birtokában van. Nincs még egy miniszterelnök Európában, aki úgy előrelátta ezt a problémát, mint Orbán Viktor – hívta fel a figyelmet.
Egy hozzászóló kérdésére válaszolva elmondta, nem szabad összekeverni a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet a háborús helyzettel. – A rendőrök és a katonák a fegyverhasználatra vonatkozó jogszabályok alapján használhatják a fegyvert, úgy, ahogy békeidőben teszik. Ha fegyverhasználatra kerül sor, fontos, hogy egyrészt ehhez meglegyen a kellő jogalap, másrészt hogy az arányos legyen. A határőrizeti feladatokkal továbbra is a rendőrség van megbízva, a honvédség nem vonhatja el a rendőrség hatáskörét – magyarázta, majd kitért arra, hogy a határvédelem terén is az európai kultúrát kell képviselnünk, ahol az erő nem a fizikai megsemmisítésben fejeződik ki, hanem a rendben, a szervezettségben, az emberséges fellépésben. Magyarország európaiságból jelesre vizsgázott – jegyezte meg.
Németh Szilárd szerint Magyarországon széles körű társadalmi összefogás bontakozott ki. – Még a nem Fidesz-szavazók is egyetértenek azzal, hogy a hazánkat, a kultúránkat meg kell védeni. Magyarországon most ez a nemzeti akarat, amit a hamarosan megszerveződő Orbán Viktor melletti tömegtüntetés is bizonyítani fog – zárta gondolatait.
A Csepeli Városgazda Zrt. asztalosműhelyét februárban kezdték felépíteni a szakemberek. Először beszerezték a faipari gépeket, melyeket Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata finanszírozott meg. Ezekkel a faipari gépekkel az asztalosok el tudják készíteni a játszóterekre és óvodákba tervezett kültéri játékokat.
A gyártás során keletkezett hulladékot a szakemberek újrahasznosítják az önkormányzat által vásárolt brikettáló gép segítségével.
A Játékgyár megálmodóját, Sárossy Tibor szobrász- és festőművészt kérdeztük az általa készített egyedi tervezésű fajátékokról.
Melyek voltak a legfontosabb szempontok a tervezésnél?
A játékok tervezésénél elsődleges szempont volt, hogy természetes anyagokból készüljenek, és minél élethűbbek legyenek, minél jobban hasonlítsanak az eredeti járművekhez, ezért tartottam fontosnak a felületi kidolgozást és a festést is. A tervezésnél arra törekedtünk, hogy a vonat, a villamos és a repülő az óvodaudvar dísze legyen.
Miért vonat, villamos és repülő?
A közlekedésre való tudatos nevelés fontos irányelv volt a játékok tervezésénél. Nem csak ezek a játékok készülnek a gyerekek számára, hanem próbálunk több olyan közlekedési eszközt játékba önteni, melyek a mindennapi életünkben jelen vannak.
Milyen fából készültek a játékok? Miért azt a fajtát választottad?
Az időtlen minőséget kizárólag a természetes anyagok felhasználásával és a szakértelemmel végzett kivitelezéssel érhetjük el. A játékokat borovi fenyőből és különböző kemény fákból, tölgyből és juharból készítettük. Azért választottam ezeket a fajtákat, mert ezek az anyagok időtállóak és masszívak.
Milyen festést kaptak a játékok?
A játékok olyan festékekkel lettek lefestve, melyeket gyermekjátékokra lehet alkalmazni. A festésnél szem előtt tartottuk, hogy minél valósághűbb legyen a játék, a színek antik hatást keltsenek, megmintázásuk pedig század eleji formákat tükrözzön. Arra törekedtünk, hogy ezek a játékok ne a modern kor csodáit, hanem a régi klasszikus formákat idézzék. Úgy éreztük, hogy a megkopott színek jobban illenek hozzá.
Mennyi idő alatt készül el egy-egy játék?
A játékok elkészítése valamivel több időt vett igénybe, mint amire számítottunk, hiszen menet közben kísérleteztük ki a formákat és színeket. Ezek az első mintadarabok, a három játék körülbelül másfél hónap alatt készült el, de ez az idő a következő gyártásnál le fog rövidülni. Törekszünk arra, hogy a játékok ne ismétlődjenek, ne legyen két egyforma darab. Minden játékot próbálunk színeiben és formáiban is egyedivé tenni.
