Magyarországon 2010 után helyreállt a jogállamiság - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Belügyminisztérium évértékelő értekezletén kedden Budapesten.
Ha a Belügyminisztérium munkája akadozik, akkor az ország is akadozik, ha a Belügyminisztérium nem sikeres, akkor az ország sem lehet sikeres - jelentette ki a kormányfő, hozzátéve, ez fordítva is igaz.
Orbán Viktor a Belügyminisztérium évértékelő értekezletén mondott beszédében kiemelte, hazánk komoly eredményeket tud felmutatni 2010 óta.
Magyarország az elmúlt négy évben előnyére változott, és évről évre jobban teljesít – jegyezte meg. Felidézte, hogy 2008-ban pénzügyi összeomlás történt az országban, „lényegében szanálták a hazánkat”, és az IMF „lélegeztetőkészülékére voltunk kapcsolva”. Mint mondta, a hitelminősítők és a külföldi elemzők borúlátó jóslatai ellenére ma már elmondható, hogy Magyarország nem segélyből és nem nemzetközi intézmények segítségéből tartja fenn magát. Magyarországnak, ha pénzre van szüksége, azt a piacról veszi fel, és emellett csökkenteni tudtuk az adósságot – sorolta.
Szólt arról is, hogy hazánknak még mindig túl magas a devizaadóssága, a következő négy év egyik legfontosabb pénzügyi célja ezért az lesz, hogy „hazánk devizaadósságát teljesen leépítsük”.
Felhívta a figyelmet arra, hogy történelmi csúcsot ért el a foglalkoztatás, négymillióan dolgoznak az országban. Szeretném arra kérni önöket, hogy vegyék fel kesztyűt, ha azt tapasztalják, hogy a közmunkát és a közmunkát végző emberek teljesítményét le akarják értékelni – fogalmazott. A miniszterelnök kiemelte, elismerés illeti azokat, akik évekig otthon várták a segélyt, ám most képesek voltak váltani, és ismét munkába járnak.
„MAGYARORSZÁG AZ ELMÚLT NÉGY ÉVBEN ELŐNYÉRE VÁLTOZOTT, ÉS ÉVRŐL ÉVRE JOBBAN TELJESÍT ”
Hangsúlyozta, hogy „jóformán eltűnt az infláció”. Fontosnak érzem azt is, hogy kivehető, látható, sőt járható az az út, ami Magyarországon kivezet a szegénységből – szögezte le, hozzáfűzve, ez az út nem ígéretekkel és ingyen pénzzel, hanem munkával és rezsicsökkentéssel van kikövezve. Rámutatott, a rezsicsökkentéssel tulajdonképpen sikerült visszaadni azt a bért és nyugdíjat, amit az előző években elvettek az emberektől.
Orbán Viktor hangsúlyozta, az önbecsülés ott kezdődik, ha az ember kiáll magáért, ha vállalnia kell a vitát. Magyarország ma már kiáll a saját érdekeiért bárkivel szemben. Nem rezzenünk össze senkitől: sem a multinacionális cégek felemelt hangjától, sem a bankárok fenyegetőzésétől, sem a pénzügyi körök negatív jóslataitól, sem a brüsszeli bürokraták felemelt mutatóujjától – jelentette ki. Ennek kapcsán megjegyezte, Brüsszel újabb támadást indított a harmadik rezsicsökkentés ellen, és reményét fejezte ki, hogy sikeresen fogjuk megvívni ezt a vitát is.
A kormányfő úgy vélekedett, a 2010 előtti korszak lényegét jellemzi a Portik-Laborc-ügy. Ez a történet minden másnál beszédesebben vall az akkori viszonyokról – vélekedett. „És magyarázattal is szolgál arra - hiszen fejétől bűzlik a hal -, hogy miért szabadulhatott el a bűnözés 2002 és 2010 között Magyarországon” – fűzte hozzá. A kormányfő szerint ezért nem lehetett abban az időszakban közbiztonságról beszélni, és ezért vesztették el az emberek bizalmukat saját rendőrségükben.
Orbán Viktor szólt arról is, hogy korábban különböző „egyenruhás egységek grasszálhattak szabadon”, a rendőrség azonban ahelyett, hogy feloszlatta volna, inkább kísérgette őket. „Még bátorították is létezésüket, fokozva ezzel a káoszt és a félelmet” – mutatott rá. Azok az állami vezetők, akik a törvényes rend és az emberek védelmére esküdtek fel, bűnözőkkel és alvilági spekulánsokkal szövetkeztek a törvény és az emberek ellen – emelte ki, hangsúlyozva, hogy „ez az egyenruha elárulása, ami mindent megront a rendvédelmi szervezetek életén belül”.
A belügyi szervek e cikluson belül nyújtott teljesítményét értékelve a miniszterelnök a legfontosabb eredménynek nevezte, hogy 2010 óta helyreállt a jogállamiság Magyarországon.
Orbán Viktor kifejtette, hogy az Országgyűlés törvényalkotó munkája teremtette meg az elvi hátteret, amire egy jogállamot fel lehet építeni. Azonban felhívta a figyelmet: a törvényhozó rendelkezései és az igazságszolgáltatás ítéletei mind hiábavalók, ha nincs, aki érvényt szerezzen azoknak.
„Sikeres, jól szervezett belügyminisztérium nélkül nincs jogállam a demokráciában” – húzta alá. Ma a BM és a rendőrség nem egyszerűen működőképes, hanem rendkívül hatékony is – fűzte hozzá. Erre kiemelkedő példaként az árvízi védekezést említette a kormányfő. A Belügyminisztérium hatásköre alá tartozó Országos Katasztrófavédelem munkatársainak döntő része volt abban, hogy emberi áldozatok nélkül, súlyos anyagi károkat mellőzve, az árhullámot kikísérhessük az országból – fogalmazott, köszönetet mondva Bakondi György altábornagynak és munkatársainak.
Egyúttal kiemelte az Országos Vízügyi Igazgatóság tevékenységét is, mellyel kapcsolatban megjegyezte: a szervezet munkatársai precíz munkájukkal megteremtették a sikeres védekezés alapjait.
Orbán Viktor felidézve, hogy már a kormányprogramban rögzítették, jelentősen növelni kell a szolgálatot teljesítő rendőrök számát, hangsúlyozta: elvárja a belügyminisztertől, hogy az ország minden településén legyen rendőr. „Önök a társadalom véleménye szerint visszanyerték az emberek bizalmát, amiért nemcsak a vezetőket, de a teljes állományt köszönet és elismerés illeti” – fogalmazott a miniszterelnök. Ma a rendőrséget egy olyan szervezetnek látja a közvélemény, amelynek a szakértelme és az elhivatottsága nem vonható kétségbe – szögezte le.
Az önkormányzati rendszer átalakítását érintve a kormányfő kifejtette: az adósságokat nemcsak átvették a helyhatóságoktól, de egyúttal megalkották azokat a szabályokat is, amelyek megakadályozzák, hogy az önkormányzatok újra eladósodjanak. „Még egyszer nem lehet úgy hiteleket felvenni, ahogy a megelőző esztendőkben lehetett” – mutatott rá.
A közmunkaprogramra térve Orbán Viktor megjegyezte, azért, hogy ne csak „statisztikai kötelezettség” legyen ez a foglalkoztatási forma, az egyenruhásoknak is komoly erőfeszítéseket kell tenniük. Egyúttal örömének adott hangot, hogy a BM nemcsak hatékonyan, de emberségesen is látta el e feladatát. Ugyanakkor példanélkülinek nevezte, hogy egy állami szerv az iskolarendszerből képzés nélkül kikerülő munkanélkülieket egyfajta képzésben részesítse.
„Ez a döntés mély erkölcsi alapokon nyugszik, és ha komolyan vesszük a szolidaritást, az nem merülhet ki lózungok ismételgetésében” – mutatott rá. Mint mondta, Magyarországon olyan közállapotok jöttek létre, amikor úgy mert dönteni egy kormány; hogy nem otthon tartja segélyekkel az embereket, hanem megpróbálta őket bevonni egy közös képzési programba.
A büntetés-végrehajtásról szólva a kormányfő hangsúlyozta, hogy a szűkös anyagi lehetőségek ellenére is jól végzik munkájukat az állomány tagjai. Egyúttal megköszönte, hogy a túlterhelt állapotok ellenére fenntartották a rendet. Megjegyezte: keresik a módját, hogy a büntetés-végrehajtási intézetek önfenntartóvá váljanak.
A Belügyminisztériumhoz tartozó titkos és elhárító tevékenységet végző szolgálatok munkája kapcsán elmondta, a Terrorelhárítási Központ szerepe némileg eltér a többiekétől, mivel ők a „látható világban is dolgoznak”. Magyarországnak és a magyar államnak szüksége van egy egyenruhás elitegységre, amely kifejezi az állam cselekvőképességét a legbonyolultabb és legérzékenyebb esetekben is – szögezte le.
A miniszterelnök kiemelte, sokan vannak a rendőrségben, akik „messze nem keresnek eleget”, annyit, hogy hosszú távon benn tudjanak maradni az egyenruhás kötelékben. Kijelentette, hogy a következő ciklusban be akarják vezetni az életpályamodellt, valamint meg kívánják teremteni a forrásokat egy lakásprogramhoz is.
A kormány megszavazta a tiszthelyettesekre vonatkozó bérrendezési javaslatot, ők január 1-től havi tízezer forintos bérkiegészítésben részesülnek, amit márciustól visszamenőlegesen fognak megkapni – tájékoztatott. Hangsúlyozta, hogy ez csupán egy első lépés, „addig van így, amíg az életpályamodell, ami egy jelentősebb emelést hoz magával, életbe nem lép”.
Orbán Viktor végezetül köszönetet mondott az elvégzett munkáért a Belügyminisztérium teljes állományának.
(fidesz.hu)
A fideszes politikus szerint a rezsicsökkentéssel elérték azt, hogy megfizethető energiát kapjanak a háztartások. A korábbi kormányok sárgacsekkadósságba hajszolták az embereket - mondta Németh Szilárd, aki a köztévében beszélt arról is, hogy még a választások előtt benyújtják az új közműtörvényt. Úgy vélte: az emlékművitából azért lett botrány, mert kampány van, és szerinte nem a kormánynak van szégyellnivalója, hanem azoknak a politikusoknak, akik az ügyet erre a szintre silányították.
A parlament tavaly novemberben megalkotta jogszabály szerint havonta két alkalommal, összesen 150 ezer forintig mindenki, aki folyószámlával rendelkezik, ingyen vehet fel pénzt a bankokból. Ez a világ minden táján magától értetődő, nem kell törvényben szabályozni, Magyarországon azonban a bankok szerint azt lehet tenni az emberekkel, amit akarnak – jelentette ki Németh Szilárd, a Fidesz országgyűlési képviselője, a rezsicsökkentést ellenőrző parlamenti munkacsoport vezetője az M1 Ma reggel című műsorában.
A bankok a törvényi szabályozás ellenére úgy döntöttek, hogy kartelleznek, és rányomják az emberekre a tranzakciós illeték jelentette terhet. A 150 ezer forint feletti felvételeknél duplájára emelték a díjat, felmondatták az emberekkel a számlacsomagjaikat, a szerződéseket, megszüntettek minden olyan kedvezményt, amit „piaci logikából adni kellene az embereknek” – fogalmazott a politikus, aki szerint mindezt nem a Gazdasági Versenyhivatalnak, hanem a Magyar Nemzeti Banknak kell vizsgálnia. A jegybank programjában 169 célzott vizsgálat szerepel erre vonatkozóan – emelte ki.
Németh Szilárd szerint egyébként a tranzakciós adóra azért volt szükség, mert a 2010-es kormányváltáskor papíron 6,5 százalékos volt a hiány, valójában pedig 8,5 százalékos. Orbán Viktor miniszterelnök pedig Brüsszelben megpróbálta elintézni, hogy másfél évig kapjunk moratóriumot a hiány 3 százalék alá csökkentésére. Az elvtársaknak Brüsszel adott hat év moratóriumot, Orbán Viktornak azonban nemet mondtak, így ezt a kérdést nekünk kellett rendezni – fogalmazott.
Arra a felvetésre, hogy az Index egyik cikke szerint a Magyar Villamos Művek Zrt. a rezsicsökkentés biztosítása érdekében nagy mennyiségű gázt importált Nyugat-Európából egy offshore cégtől, és a tranzakción 55 milliárd forintot kaszáltak az ismeretlen eredetű tulajdonosok, azt mondta: a magyar államnak és az önkormányzatoknak semmi köze nem lehet offshore cégekhez. Ha a vizsgálat szabálytalanságra derít fényt, akkor a felelősöket meg kell keresni – hangoztatta Németh Szilárd, aki hozzátette: kampányszagúnak érzi ezt a cikket, nyilván, nem véletlenül jöttek elő egy 2011-es üggyel most.
A rezsicsökkentéssel elértük azt, hogy a háztartások megfizethető energiát kapjanak. A friss adatsorok azt mutatják, hogy csökken a kinnlevőség, az emberek teljesítik kötelezettségeiket – hangsúlyozta a fideszes politikus. Szerinte korábban az embereket belehajszolták a sárgacsekkadósságba. A Gyurcsány-koalíciónak 2002 és 2010 között „volt lehetősége vitézkedni”, ehelyett 15-ször emelték az energia árát. Az emelés úgy történt, hogy a Magyar Energia Hivatalhoz beballagtak a szolgáltatók, elmondták, mennyi költségük keletkezett, ezt kipipálták, és annyival emelték az embereknek az energiaárakat – mondta Németh Szilárd.
Megemlítette: 2007-ben, amikor meredeken csökkentek a világpiacon a beszerzési energiaárak, akkor Magyarországon meredeken emelkedtek a háztartások energiaárai. Ez szerinte oda vezetett, hogy 2010-ben a magyarok fizették a legtöbbet Európában a gázért, a villanyért pedig csak a csehek fizettek többet nálunk, és a fizetések 25-45 százalékát tette ki a rezsiköltség.
Kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy a Fónagy János vezette államtitkárság dolgozik a közműtörvényen, mely nonprofittá teszi a szolgáltató cégeket. Ezt még a választások előtt benyújtják és nyilvánosságra hozzák, azonban a választóknak kell eldönteni április 6-án, hogy legyen új közműtörvény, vagy ne legyen.
Beszélt arról is, hogy szerinte a baloldalon ugyanazok vitézkednek, bújtak elő, akik lehetőséget kaptak az elmúlt hatvan évben.
Az elmékművita kapcsán elmondta: az 1944 március 19-e előtti korszak is a magyar történelem része, mégpedig csúfos része. Ahhoz, hogy ez ne történhessen meg ismét, fejet kell hajtani az akkori áldozatok emléke előtt. Szerinte az ügyből azért lett nemzetközi botrány, mert kampány van. Ezt néhány politikus silányította a kampány szintjére, szégyellnivalójuk nekik van. Annak a baloldali embernek van szégyellnivalója, aki tegnap a Holokauszt Emlékközpontban a megemlékezésen felugrott a színpadra, és üvöltözött – tette egyértelművé.
Híradó.hu
Megjelent a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján a családikedvezmény-kalkulátor, amelynek segítségével könnyen kiszámítható, hogy 2014-ben a rendszeres bérjövedelemből mekkora adóalap-, illetve járulékkedveményhez juthatnak a családok - közölte az adóhatóság kedden az MTI-vel.
A NAV közleménye szerint az idén nagyobb kedvezményhez juthatnak azok a családok, amelyek tavaly nem tudták teljesen kihasználni a családi kedvezmény lehetőségeket. A kalkulátor mellett az is szerepel, hogy kik jogosultak a kedvezményekre és mely családtagok számítanak eltartottnak, illetve kedvezményezett eltartottnak. A havi bér mellett ugyanis ezek az adatok és információk szükségesek a kedvezmény kiszámításához.
A NAV felhívta a figyelmet arra, hogy a program használatához segítséget nyújtanak az "i" betűvel jelzett ikonok, amelyek minden sor mellett szerepelnek, és részletes magyarázatot adnak a pontos kitöltéshez. A családikedvezmény-kalkulátort a NAV szakemberei különböző képzettségű és szakterületű adózók segítségével tesztelték. Az eredmények azt mutatták, hogy a végleges verzió könnyen használható.
Az adóhatóság közleményében szereplő példa egy olyan családfő adóalap-, illetve járulékkedvezményének számítását mutatja, ahol a családban egy egyetemista és két kiskorú gyermek él, és a családfő bére 200 ezer forint havonta. A kalkuláció eredménye azt mutatja, hogy az elmúlt évhez képest idén a családi járulékkedvezmény révén havonta 34 ezer forinttal több pénz marad a család kasszájában.
Kalkulátor: http://nav.gov.hu/nav/szolgaltatasok/kalkulatorok/csaladi_kedvezmeny_kalk
Brüsszel újabb támadást indít a rezsicsökkentés ellen: értesülések szerint az EU illetékesei eljárást készülnek indítani azon országok ellen, amelyek szabályozzák a rezsiköltségeket - mondta a Fidesz frakcióvezetője.
Rogán Antal hangsúlyozta: Magyarország élen jár a rezsicsökkentésben, "így nem meglepő, hogy a harmadik rezsicsökkentés bejelentését követően a harmadik támadás is megindul hazánk ellen".
Úgy vélekedett, nemcsak a magyar parlamentnek és a kormánynak, hanem a magyar választóknak is meg kell erősíteniük, hogy akarják és megvédik a rezsicsökkentést.
A frakcióvezető az MTI kérdésére elmondta: az Európai Unióban semmi nem tiltja, hogy szabályozható legyen a víz, a gáz vagy a villany ára. Szerinte Magyarországon erre szükség is volt, mert a fizetésekhez viszonyítva hazánkban volt a legmagasabb a gáz és villamos energia ára.
"AZ ELMÚLT EGY ÉVBEN LESZORÍTOTTUK A PROFITOT A SZOLGÁLTATÓKNÁL, A KÖVETKEZŐ PARLAMENTNEK PEDIG EGYÉRTELMŰEN ÉS VÉGLEG KI KELL KIMONDANIA, HOGY A REZSISZOLGÁLTATÁSNAK NONPROFIT ALAPON KELL MŰKÖDNIE."
Közölte: Magyarország azzal a jogával élt, amit sem az unió alapokmánya, sem a szerződései nem tiltanak. "Mindössze arra van szükség, hogy hazánk kiálljon jogai mellett" - fogalmazott.
Rogán Antal a székesfehérvári fórummal kapcsolatban jelezte: a harmadik rezsicsökkentés bejelentését követően elsőként találkozott az emberekkel. Történelmi ténynek és rendkívül fontosnak nevezte, hogy évtizedek óta először csökken a rezsi. Emlékeztetett arra, hogy 2012 decemberéhez képest áprilisra a gáz ára 25, őszre a villany ára is 25 százalékkal lesz kevesebb.
Kiemelte, hogy "a megfizethető rezsi érdekében" szemléletváltásra volt szükség: profitorientált rezsiszolgáltatók helyett nonprofit szolgáltatások felé mozdult el az ország.
"Az elmúlt egy évben leszorítottuk a profitot a szolgáltatóknál, a következő parlamentnek pedig egyértelműen és végleg ki kell kimondania, hogy a rezsiszolgáltatásnak nonprofit alapon kell működnie" - fogalmazott. Hozzátette: az emberek erről április 6-án mondhatnak véleményt és megerősíthetik a rezsicsökkentést.
Rogán Antal megjegyezte, hogy sok változás volt a számlákban, de további, fogyasztóvédelmi változtatásokra van szükség a következő egy évben. Nem csak alacsonyabb rezsire, hanem áttekinthető rezsiszámlára is szükség van - hangsúlyozta.
Kérdésre válaszolva elmondta: a legutóbbi törvénymódosítással kikötötték, hogy vissza kell adni a fűtés díjában bekövetkezett változásokat a társasházak lakóinak is, mert "nem lehetséges, hogy egy társasház lenyeli vagy másra költi a megtakarításokat". A közösségnek meg kell adni azt a lehetőséget, hogy mindannyian hozzájuthassanak ahhoz a megtakarításhoz, amit a rezsicsökkentés jelent - fűzte hozzá a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője.
(MTI-fidesz.hu)
Három rendőr és egy civil személy sérült meg abban a balesetben, amely a Katona József utca és a Kassai utca kereszteződésében történt január 27-én délután 6 óra körül. Két rendőr állapota súlyos, egy rendőr és a rendőrautóval ütköző személygépkocsiban utazó egyik személy könnyebb sérüléseket szenvedett – tudtuk meg rendőrségi forrásból. A baleset körülményeit a Fővárosi Katonai Ügyészség vizsgálja.
A csepeli rendőrkapitánysághoz tartozó rendőrautó a Katona József utcán haladt a tűzoltóság irányából, amikor a Kassai utca kereszteződésben összeütközött egy Suzuki személygépkocsival. A rendőrautó állítólag megkülönböztető jelzéssel közlekedett, de ennek pontos tisztázása a nyomozóhatóságokra vár. A Suzukit vezető személy nem sérült meg, de a mellette ülő utasa könnyebben megsebesült. Két rendőr súlyosan megsérült; az egyiket bokatöréssel, a másikat fejsérüléssel ápolják kórházban. A harmadik rendőrt zúzódások érték.
A balesetet szenvedett emberek sokkos állapotban vannak, egyelőre nem lehetett őket kihallgatni. Az biztos, hogy egyikük sem fogyasztott alkoholt. A nyomozóhatóságok jelenleg azokat a szemtanúkat hallgatják meg, akik látták az ütközést.
A baleset következtében mind a két autó összetört, és kidőlt a kereszteződésben található fényjelző oszlop.
Cs. A.
fotó: MTI - Mihádák Zoltán
Tisztelt Csepeli Polgárok!
2014. február 5-én Németh Szilárd országgyűlési képviselő, Csepel polgármestere, a Fidesz rezsicsökkentésért felelős munkacsoportjának vezetője lakossági fórumot tart a rezsicsökkentés eddigi tapasztalatairól és annak folytatásáról.
Minden érdeklődőt tisztelettel várunk!
Németh Szilárd, a rezsicsökkentésért felelős munkacsoport vezetője az újabb rezsicsökkentéssel kapcsolatos kérdésekre válaszolt a Mokkában:
Rendkívüli irodalomórán emlékezett meg a zsidó származású, de katolikus hitre tért Radnóti Miklós költőről Bálint András, Kossuth-díjas színművész a Jedlik Ányos Gimnáziumban január 27-én. A tragikus sorsú költőt munkaszolgálatra kötelezték 1944-ben, majd több társával együtt tarkón lőtték a Győr-Moson-Sopron megyei Abdán november 9-én.
Bálint András felidézte a költő életének utolsó heteit, amikor Radnóti Miklós arról írt levelet feleségének, Gyarmati Fanninak, hogy „jól vagyok, kitűnő a levegő és szép hegyek vesznek körül”. Nem akarta, hogy felesége tudomást szerezzen arról a nyomorúságról, amelyben része volt. A végkimerülésig meneteltették azon a dimbes-dombos vidéken, amely a hazája volt, s amelyről azt írta: „Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, nekem szülőhazám…” Zsidó származása miatt hurcolták el, de magyarnak és katolikusnak vallotta magát. Az utolsó napokban is verseket írt, amelyeket holttestének exhumálásakor találtak meg nála.
A 102 esztendős Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni ugyanabban a Pozsonyi utcai lakásban lakik jelenleg is, ahol férjével együtt élt. Gondozta férje hagyatékát, kiadta verseit és közrebocsátotta levelezésüket.
Miután az abdai tömegsírban exhumálták és azonosították Radnóti Miklós holttestét 1946 nyarán, a budapesti Fiumei úti sírkertben temették el újra.
cs. a.
Fájdalmas, szomorú, borzongató, mégis felemelő és felszabadító – így lehet pár szóban összefoglalni Huzella Péter Kossuth-díjas zeneszerző zenés irodalmi estjét, amelyet lányával, Huzella Júlia színművésszel, valamint Törlei Katával és Lázár Zsigmonddal mutattak be a Radnóti Miklós Művelődési Házban január 27-én, a holokauszt emléknapján. A „Lépcsők” című előadói est különlegessége ráadásként az volt, hogy a műsort Csepelen mutatták be először Magyarországon.
Huzella Péter ismert zeneszerző és gitáros-énekes. Mostani előadói műsorát azonban eddig csak Franciaországban adták elő, s hanglemezen található meg. A csepeli műsor tehát magyarországi premier volt, de a művészek szándékai szerint más alkalommal is bemutatnák az országban. A zeneszerző Radnóti Miklós és Pilinszky János verseire komponált dallamot, amelyeket maga énekelte és játszotta el gitáron. Lázár Zsigmond hegedűn kísérte, Törley Kata franciául idézett részleteket a holokausztra emlékeztetve, Huzella Júlia pedig Forrai Eszter költőnő és műfordító naplójából olvasott fel részleteket.
Az előadói est címe is az 1962 óta Franciaországban élő Forrai Esztertől származik, aki „Lépcsők” című versében ezt írta:
„S a parton tanúként álltak
mint kiáltó vádiratok
a levetett gyerekcipők.”
A fájdalmas sorok Forrai Eszter gyermekéveire utalnak, amikor édesapját megölték a nácik, majd tanúja volt annak, hogy 1944-ben a pesti Duna-parton, a lépcsőkön a nyilasok lelövöldözték a zsidókat.
Huzella Péter Radnóti Miklós versei közül egyebek között a „Nem tudhatom...”, az „Oly korban éltem e földön…” és a „Tétova óda” című költeményeit zenésítette meg és énekelte el. Pilinszky Jánostól a „Szakítás” című versét adta elő megrázóan. A költő a rá jellemző végtelen szikársággal fogalmazta meg a haláltáborok rémségeit és felfoghatatlan őrületét. De ha vannak rémségek, kell, hogy legyen más is, amely az őrületből felszabadít. Pilinszky ezekkel a sorokkal fejezi be versét:
„Valaki mégis, nem tudom ki,
valaki mégis színarany.”
Az előadói est másfél órás folyamát egy 70 másodperces szünet törte meg pontban hét órakor, amikor az országos tévék és rádiók is elnémultak: ez volt a csend hangja, amikor a közönség is felállva hallgatott és emlékezett.
csarnai
A szlovák fővárosban január 25-én rendezett Olimpiai Reménységek Versenyén (ORV) összesen 12 első helyezést szereztek a magyar utánpótláskorú atléták. Pozsonyon kívül Ócsán és a SYMA csarnokban rendezett versenyen is indult csepeli versenyző az elmúlt hétvégén.
Deák Balázsnak a Csepeli DAC vezetőedzőjének beszámolójából kiderült, hogy a Pozsonyban rendezett ORV-n, Szabó Beatrix, Jezsek Brigitta, Sier Zsófia, Nagy Noémi és Dancs Tamás képviselte a magyar és egyben a csepeli színeket a junior és ifjúsági korosztályú megmérettetésen, ahol kék-pirosak közül a serdülőkorú Jezsek Brigittának sikerült a legjobb eredményt elérnie. Neki és a többieknek is van még bőven idejük a javításra, hiszen ez még csak az első fedettpályás verseny volt ebben az esztendőben.
A serdülő korosztály jeles csepeli képviselői Ócsán álltak rajthoz, ahol Hóbor Annamária (távolugrás, 484 cm) és Petik Sára (magasugrás, 145 cm) nem talált legyőzőre aznap, Zeman Mercédesz pedig egy ezüstöt (távolugrás, 460 cm) és egy bronzérmet (súlylökés, 971 cm) szállított a Csepeli Diák Atlétikai Club konyhájára.
A legkisebbek 26-án a SYMA Csarnokban a Sport XXI. elnevezésű versenysorozat keretein belül 48 fővel képviselték Csepelt és minden kék-piros egység –számos nagymúltú egyesületet megelőzve- a mezőny első felében végzett. Kiemelkedően szerepelt Gábor Miklós, Gábor Dominik, Tari Tibor, Boros Olivér, Petik Balázs, Bejczi Péter, Pálur Bianka, valamint Romhányi Réka. Az U11-es csapat pedig az első helyezettel azonos pontszámmal végezve a dobogó második fokára állhatott fel. Az U13-as korosztályban Ribarics Bettina, Pongó Csenge, Klenovszki Tamara, Fülesdi Livia, Ludányi Barna, Klenovszki Barnabás, Ambrus Ádám és Csomós Rómeo a dobogóról éppen hogy csak lemaradva a negyedik helyen fejezték be a versenyt.
Légrádi G.
Forrás és fotók: Csepeli DAC, MASZ portál
