Rendkívüli irodalomórán emlékezett meg a zsidó származású, de katolikus hitre tért Radnóti Miklós költőről Bálint András, Kossuth-díjas színművész a Jedlik Ányos Gimnáziumban január 27-én. A tragikus sorsú költőt munkaszolgálatra kötelezték 1944-ben, majd több társával együtt tarkón lőtték a Győr-Moson-Sopron megyei Abdán november 9-én.

Bálint András felidézte a költő életének utolsó heteit, amikor Radnóti Miklós arról írt levelet feleségének, Gyarmati Fanninak, hogy „jól vagyok, kitűnő a levegő és szép hegyek vesznek körül”. Nem akarta, hogy felesége tudomást szerezzen arról a nyomorúságról, amelyben része volt. A végkimerülésig meneteltették azon a dimbes-dombos vidéken, amely a hazája volt, s amelyről azt írta: „Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, nekem szülőhazám…” Zsidó származása miatt hurcolták el, de magyarnak és katolikusnak vallotta magát. Az utolsó napokban is verseket írt, amelyeket holttestének exhumálásakor találtak meg nála.

A 102 esztendős Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni ugyanabban a Pozsonyi utcai lakásban lakik jelenleg is, ahol férjével együtt élt. Gondozta férje hagyatékát, kiadta verseit és közrebocsátotta levelezésüket.

Miután az abdai tömegsírban exhumálták és azonosították Radnóti Miklós holttestét 1946 nyarán, a budapesti Fiumei úti sírkertben temették el újra.

cs. a.