A dokumentum a készülő Csepel Városrendezési és Építési Szabályzat (CSVÉSZ) elfogadásának eljárásrendjét érinti.
A szabályzat elfogadása előtt véleményezési lehetősége van a Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzat Képviselő-testülete 28/2013. (X.3.) önkormányzati rendelete (továbbiakban: Önk. rendelet) szerint, a rendelet 1. § (2) bekezdésben partnerként megjelölt szervezeteknek, személyeknek.
A szabályzat tervezetéről az egyeztetésben résztvevő partner neve, elérhetősége, valamint az Önk. rendelet 1.§ (2) bekezdése szerinti minősége feltüntetésével küldheti meg véleményét 2014. április 14-ig.
A köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 45.§ (2) értelmében a gyermek abban az évben, amelyben augusztus 31. napjáig a 6. életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik.
Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban és ezt követően válik iskolaéretté. A (3) bek. értelmében a tankötelezettség a tanuló 16. életévéig tart. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a 23. életévét betölti.
Az 50. (6) bek értelemében az általános iskola köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található.
Az oroszországi Kalinyingrádban rendezett viadalon vettek részt a magyar szabadfogású birkózók legjobbjai. Az U23-as korosztályúak Kalinyingrád Nagydíján a csepeli Szmik Attila első, míg Gulyás Zsombor a második helyen végzett.
A rendező ország komoly sportági kultúrájának köszönhetően roppant erős mezőny gyűlt össze a versenyre: a 96 kg-os Szmik Attilának 17 vetélytársa akadt és közülük bizonyult a legjobbnak, míg a 74 kg-os Gulyás Zsombor 33 fős mezőnyből bizonyult a második legjobbnak. A Csepeli BC másik két versenyzője sem vallott szégyent, Lukács Norbert (66 kg) és Molnár József (60 kg) is tudott mérkőzést nyerni a bivalyerős mezőnyben.
Légrádi G.
Forrás és fotó: Csepeli BC, Gulyás Zsombor
Vasárnapra tizenhat megyére és a fővárosra adott ki figyelmeztetést a várható viharos szél miatt az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Az MTI-hez eljuttatott veszélyjelzés szerint Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Pest megyére, valamint Budapestre vasárnapra is narancssárga, vagyis másodfokú figyelmeztetést adtak ki. Ezeken a területeken a legerősebb széllökések az óránkénti 90 kilométeres erősséget is meghaladhatják.
Emellett Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna és Veszprém megyére citromsárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adtak ki. A meteorológiai szolgálat közlése szerint vasárnap a délnyugati megyéket kivéve ismét sokfelé lehetnek viharos széllökések, akár hosszabb ideig, mint szombaton. Az Észak-Dunántúlon és a főváros térségében a szélsebesség helyenként elérheti az óránkénti 90-95 kilométeres erősséget is.
Az előrejelzés szerint vasárnap többnyire erősen felhős lesz az ég, délnyugaton viszont hosszabb időszakokra is kisüthet a nap. Több helyen valószínű eső, zápor. A legalacsonyabb hőmérséklet plusz 1 és plusz 6, a legmagasabb általában 11 és 16 Celsius-fok között várható.
Az Országház és a Kossuth tér 2010 óta tartó újjáépítése a magyar állam újjáépítésének a jelképe is - hangoztatta az Országgyűlés elnöke szombaton a megújult Kossuth téren, a március 15-i állami ünnepségsorozat kezdetén.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából tartott ünnepélyes zászlófelvonás előtt elmondott beszédében Kövér László kiemelte: az újjáépítés – miként a magyar állam esetében is – évtizedek óta égetően esedékes volt, célja pedig a történelmi hagyományok tiszteletben tartásával történő korszerűsítés. Mindez rövid idő alatt, rendkívüli alkotóerő kifejtésével valósult meg - tette hozzá.
„AZ ELMÚLT NÉGY ESZTENDŐBEN TÉTLENSÉGGEL NEM VESZTEGETTÜK A VÁLASZTÓK ÁLTAL NEKÜNK SZABOTT IDŐT."
Az Országgyűlés elnöke úgy fogalmazott: az elmúlt négy esztendőben a rájuk bízott munka javát, miként az országban, úgy a Kossuth téren is elvégezték.
Az elvégzett munkáról való vitának mindig helye van, ám egyvalami talán vitán felül áll: "az elmúlt négy esztendőben tétlenséggel nem vesztegettük a választók által nekünk szabott időt" - fogalmazott Kövér László, megjegyezve: az állam és az ország újjáépítéséről, valamint a Kossuth tér megújításáról a megfellebbezhetetlen értékítéletet a magyar polgárok többsége fogja hamarosan kimondani.
Az Országgyűlés elnöke - felidézve a Parlamenten és a téren elvégzett munkát - kitért arra, hogy az épület homlokzati köveinek kétharmadát kicserélték.
Elmondható tehát, hogy a mai magyarok gyakorlatilag újjáépítették az elődeik által épített Országházat, amely száz esztendő után ismét újkori pompájában ragyog - fűzte hozzá.
A politikus szólt arról, hogy "nekünk, mai magyaroknak adatott meg az is", hogy az Országház körül, a Kossuth téren megvalósíthassák azt a térszerkezetet, amelyet még az Országház tervezője, Steindl Imre álmodott, ám már nem valósíthatott meg. A Kossuth téren a jelenkor tiszteletben tartotta a magyar múltat a magyar jövő érdekében - mondta Kövér László.
A hagyománytisztelet és önbecsülés jegyében a mai magyarok, miként az országban, úgy a Kossuth téren sem hagyják a magyar múltat eltörölni: "a barbár kommunista szoborrombolások által megsemmisített történelmi szobrainkat újraalkotják, és azok ismét díszei lesznek e térnek" - hangoztatta a házelnök.
Elmondta, hogy az idén újranyitja kapuit az 1949-ben bezárt Országgyűlési Múzeum is, amely a magyar parlamentarizmusnak, valamint az Országháznak mint építészeti remekműnek a történetét egyaránt bemutatja.
Közölte: a több mint háromezer négyzetméteres látogatóközpont kialakításával világszínvonalú, hasznos teret és kényelmes körülményeket teremtettek az évente több mint félmillió látogatónak, akik felkeresik a Kossuth teret, illetve az Országházat. A mélygarázs megépítésével lehetővé válik a tér teljes tehermentesítése a gépjárműforgalomtól - jelezte, hozzátéve: az idén – az Országház és a Kossuth tér történetében először – megvalósul a teljes díszvilágítás, ami minden bizonnyal erősíteni fogja Budapest turisztikai vonzerejét is.
Az Országgyűlés elnöke közölte: összesen több mint ötezer magyar ember dolgozott a Kossuth téren, több mint kétszáz magyar gazdasági társaság vállalt szerepet a kivitelezésben, összesen több mint száz szakma képviseltette magát a munkálatokban. A házelnök köszönetet mondott a munkáért az abban részt vevő minden magyar munkavállalónak és vállalkozónak, a pénzügyi fedezetért minden magyar adófizetőnek, és köszönetét tolmácsolta a türelemért minden budapestinek.
Kövér László azt a kívánságát fogalmazta meg, hogy a megújult Kossuth tér köveit soha többé ne áztassa a magyarok vére, miként az 1956-ban történt; minden magyar ember – éljen bárhol a nagyvilágban – otthon érezze magát a Kossuth téren; a nagyvilágból érkező látogatók "legyenek itt mindig megbecsült vendégek".
"Az újjáépített Kossuth teret ma, 2014. március 15-én ezennel a magyar polgároknak átadom" - zárta ünnepi beszédét az Országgyűlés elnöke.
Az ünnepségen - mások mellett - részt vett Áder János köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök.
(MTI - fidesz.hu)
Tisztelt Ünneplő Közösség! Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Az Irinyi József által megfogalmazott márciusi 12 pont zárómondata mindössze ennyi: Unió. Akkori jelentését, célját ismerjük. Ma Alaptörvényünk így határozza meg a magyar nemzet újraegyesítését: „Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal.”
Itt Csepelen, immár néhány éve hagyománnyá vált, hogy nemzeti ünnepeinken, kulturális fesztiváljainkon, közös összejöveteleinken együtt ünnepelünk határon túli és vidéki településeinken élő magyar testvéreinkkel, ezzel is jelezve, hogy egy a nemzet!
Engedjék meg, hogy ebből az alkalomból külön tisztelettel és nagyrabecsüléssel köszöntsem a székelyudvarhelyi Kováts fényképészműhely tulajdonosait: ifj. Kováts Árpádot, feleségét, Szidóniát és kedves családtagjaikat. A fényképész dinasztia archívumából épp tegnap nyitottuk meg a Csepel Galériában Az én népem című kiállítást, amely értő betekintést nyújt a Székelyföld mindennapjaiba.
És külön tisztelettel köszöntöm Mihály János történészt, aki szintén tegnap, nemcsak a székely jelképrendszer titkait osztotta meg velünk, de szülőfalujának, Lövétének nagyon ízletes kenyerét és szilvapálinkáját is.
Ma partiumi testvérvárosunkkal is együtt ünnepelünk, hiszen Nagyszalontán, a magyarok ünnepén, a Kossuth szobornál Borbély Lénárd alpolgármester úr, aki nem mellesleg nagyváradi születésű, mond beszédet. A rendezvényen fellép a Csepeli Auth Henrik Fesztivál Fúvószenekarunk is. Innen is szeretettel köszöntjük Arany János szülőhelyének ünneplő magyarjait!
Tisztelt Ünneplő Közösség! Kedves Barátaim!
Március idusa, immár 166 esztendeje, minden alkalommal a magyar nemzet erejére emlékeztet bennünket. Arra, hogy közös hittel és akarattal, közös célok megfogalmazásával és közös cselekvéssel bármire képesek vagyunk. Március 15.-e legfontosabb üzenete a jövőnek: bátorság és összefogás.
Az 1848-49-es forradalom is az önmagunkba vetett hittel kezdődött. Mi, magyarok hittünk abban, hogy egy független Magyarország megáll a saját lábán, és bizony ér annyit, mint akármely más európai nemzet.
Szabadságunk zálogát a szabadon választott országgyűlésben, a felelős minisztériumokban, a nemzeti őrseregben, a független katonaságban és nemzeti bank létrehozásában látták a márciusi ifjak.
A magyar nemzet azonban nemcsak a szabadságért küzdött akkoriban, hanem mindazokért a jogokért, amelyek Európa bármely más nemzetét és polgárait megillették. A 12 pont e kérdésben is világosan és egyértelműen fogalmaz: törvény előtti egyenlőséget, szabad sajtót akartak, a cenzúra és az úrbéri viszonyok megszüntetését követelték.
Tisztelt Ünneplők!
A magyarok tudták, hogy joguk van a szabadsághoz és az önbecsüléshez, és azt is tudták, hogy ez felelősséggel és munkával jár.
Tudták, hogy a magyar nemzet csak úgy maradhat meg, ha a magyar földet magyar emberek művelik.
Tudták, hogy annak a nemzetnek nincs jövője, amely feléli azt, amely hagyja eladósítani az államot és a családokat, ahelyett, hogy keményen, ésszel, szívvel és tisztességgel dolgozna.
Tudták, hogy a magyar nemzet akkor nem lesz kiszolgáltatott, ha azok is dolgoznak, akik addig kihúzták magukat a munka alól.
Tudták, hogy Magyarország akkor teljesíthet jobban, ha mindenki ereje szerint kiveszi a részét a közös terhekből. Ezért is követelték a 6. pontban a közös teherviselést.
Az államnak ma is óriási felelőssége van a közös terhek elosztásában. Egyrészről be kell vonni a közös teherviselésbe azokat a bankokat, multikat, közműcégeket, akik eddig csak olyan hasznot termeltek, amely kizárólag a magánzsebekbe vándorolt, s amelyet velünk, magyarokkal fizettettek meg. Másrészről olyan adórendszert és közműszolgáltatást kell biztosítani a polgárok számára, amely a jövedelmük arányában megfizethető, és lehetővé teszi az egyének, családok gyarapodását is. Ezért van az egykulcsos jövedelemadó, a kibővített családi adókedvezmény és a rezsicsökkentés.
Tisztelt Csepeliek, kedves Vendégeink!
Igen, az akkori magyarok pontosan tudták, hogy csak ilyen célokkal és eszközökkel lehet igazán szabad Magyarország.
És azt is tudták, hogy csak mi állhatunk ki saját magunkért, helyettük és értünk senki más nem fog cselekedni.
Tisztelet a bátraknak, akik kiálltak és fáradhatatlanul dolgoztak azért, amiben hittek! A forradalmi napokat ugyanis kemény és felelős munka, bátor törvényhozás és bátor, felelős kormányzás követte.
Tisztelet a bátraknak, akik saját kezükbe vették a nemzet sorsát, még ha magukra haragították azokat, akik addig a markukban tartották a magyarokat!
Tisztelet a bátraknak, akik békésen, fegyver, erőszak és gyűlölködés nélkül vívták ki Magyarország szabadságát és önbecsülését!
Az akkori tettek ereje annyira megrendíthetetlen, hogy nemcsak „a népek tavaszára” volt elég, de azóta is, minden évben az ő bátorságukból gyűjtünk erőt .
Ma is így teszünk. Ma is kitűztük az erő, a remény, a hűség színeit, ma is büszkén viseljük a nemzeti színű kokárdát, mert ma is a bátrak erejéből gyűjtünk erőt.
1848 óta azt is tudjuk nem azok az igazán erősek, akik hangosak és erőszakosak, hanem azok, akiknek a lelkében a hit, a tenni akarás és az önbecsülés él. 1848 a hitében és önbecsülésében erős magyar nemzet győzelme.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Ünneplők!
Most, 2014-ben újra választás előtt állunk:
Magyarországnak újra el kell döntenie, hogy hagyja vagy nem hagyja újra elvenni hitét és önbecsülését. Magyarországnak újra el kell döntenie, hogy előre vagy hátra megy.
„Magyarország édes hazám,
Néked szült és nevelt anyám.
Négy esztendő nem a világ,
Éljen a magyar szabadság,
Éljen a haza!”
Március 15-e üzenete a bátorság és az összefogás, amely erőt adott az 1848-ban harcoló magyaroknak ugyanúgy, mint napjainkban – mondta beszédében Németh Szilárd polgármester, országgyűlési képviselő a Királyerdei Művelődési Házban megrendezett ünnepségen, amelyen Csepel elöljárói mellett szép számú közönség gyűlt egybe. Borbély Lénárd alpolgármester, országgyűlési képviselő eközben Nagyszalontán, Csepel testvérvárosában tartott megemlékező beszédet. A csepeli eseményen adták át a Csepel Díszpolgára elismerést, a Csepel Örökség Díjat és a Csepel Szolgálatáért kitüntetést.
A nemzeti ünnepen készült fotók elérhetők ide kattintva.
Németh Szilárd emlékeztetett rá, hogy Magyarország felelősséget visel a határokon túl élő magyarokért, támogatja boldogulásukat, nem hagyja figyelmen kívül a közös sorsot, amely összeköt bennünket. Csepel folyamatosan ápolja a kapcsolatokat a határokon túl élő magyarsággal.
A polgármester beszédében párhuzamot vont az 1848-ban és a ma élő magyarok sorsa közötti összefüggésre és a hasonló célokra. Nemzeti ünnepünk üzenete a bátorság és az összefogás, amely jellemezte a 48-as szabadságharc hőseit, de ugyanezek a tulajdonságok szükségesek most is a haza boldogulásának elérésében. Bő másfél évszázaddal ezelőtt a hazafiak küzdöttek a szabadságért, függetlenségért, a közös teherviselésért; ezekért az értékekért ma is harcolni kell. A polgármester a közös teherviselés kapcsán említette, hogy a bankoknak, energiaszolgáltatóknak is ki kell venniük részüket azokból a terhekből, amelyek a lakókra hárulnak. A kormány azért vezette be a családi adókedvezményt és a rezsicsökkentést, hogy könnyítsen a családok terhein. „Bátor, felelős döntések születtek, s a tettekre ugyanez a jellemző. Ma is a bátrak erejéből gyűjtünk erőt. Az áprilisi választásokon arról kell dönteni, hogy Magyarország merre menjen tovább: előre vagy hátra ” – emelte ki Németh Szilárd.
A polgármester beszéde előtt a Gór Nagy Mária Színitanoda növendékei mutatták be előadásukat az 1848-as hősökre emlékezve.
Az ünnepség végén osztották ki az elismeréseket. Csepel Díszpolgára lett Demjén Ferenc énekes, Hirtling István színész, dr. Siklósi Ferenc nyugalmazott háziorvos, Liptai István kosárlabda edző, Lászlóné Balázsovits Magdolna, a csepeli német nemzetiségi önkormányzat elnöke, valamint a Csepp-Csepel és a Kis-Csepel Táncegyüttes. Csepel Örökség Díjat vehetett át a Csete Balázs Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola, dr. Lippai József orvos, Németh Nyiba Sándor költő, Fux Ernőné pedagógus, Kreiszné dr. Paál Sára, a Csepp-Csepel művészeti vezetője. Csepel Szolgálatáért elismerésben részesült Molnár Krisztián népművelő, Sugár Géza karbantartó, Varga Edit, a Kis-Csepel Táncegyüttes művészeti vezetője, valamint Walach Zsigmondné pedagógus. Vida Istvánt, a Csepeli Városkép Kft. lapigazgatóját a Fővárosi Közgyűlés által adományozott Csengery Antal-díj okán köszöntötték.
Cs. A.
fotó: Tóth Beáta és Halászi Vilmos
A modern politikai nemzet születésnapjának nevezte 1848. március 15-ét a köztársasági elnök a Veszprém megyei Békáson elmondott ünnepi beszédében szombaton, a Hollán Ernő szabadságharcos hadmérnök tiszteletére rendezett megemlékezésen.
Áder János szavai szerint Hollán Ernő olyan hazafi volt, aki tudta, hogy a nemzet felemelkedését a nemzetet alkotó egyének cselekedetei biztosítják, ebből születik minden nagy közös teljesítmény. "Ha az ország polgárai erős nemzetet alkotnak, az az egyének lehetőségeit is megsokszorozza" - jelentette ki.
Az államfő úgy vélekedett: ez nemcsak a nemzetek történetében van így, igaz ez a családokra és az olyan közösségekre is, mint Békás. "A mai nap emlékezete és a falu példája bizonyítja, hogy az egymás tiszteletén és megbecsülésén nyugvó közösség attól más és azért több, mint az egyes emberek összessége, mert a közösségben többszörös teremtő és megtartó erő munkál" - emelte ki.
A köztársasági elnök megjegyezte: Hollán Ernő hitt a szabadságszerető nemzet megtartó és felemelő erejében, és milliók hisznek benne ma is éppúgy, ahogy 1848-ban, 1956-ban, vagy épp a 25 évvel ezelőtt elindult békés polgári átalakulás idején.
Áder János szólt arról, hogy a 21. század szabad Magyarországának története valójában a 19. század polgárosodásában gyökerezik. Példaként említette a 48-as ifjúság 12 pontját, az első népképviseleti országgyűlést, az első felelős kormány megalakulását és az 1848-as áprilisi törvényeket.
Az elmúlt 166 évben a magyarok mindig képesek voltak erőt meríteni 1848. március 15. üzenetéből - jegyezte meg, hozzátéve: az a nap visszavonhatatlan fordulópontot hozott. "Megmutatta, hogy politikai nemzetünk lelkében egyszerre van meg Kossuth elszántsága, Széchenyi felelősségérzete, Deák bölcsessége és Petőfi szabadságszeretete" - mondta az államfő.
Kitért arra: Hollán Ernő Kossuth Lajos őrnagyaként olyan korban élt, amikor nehéz idők jártak a magyar hazafiakra, ő mégsem adta fel az értelmes cselekvésbe, a tisztességes életbe vetett hitét. Azok közé tartozott, akik nem ijedtek meg a felelősségtől, nem vágynak rivaldafényre, de mindig becsülettel megteszik azt, amit kell.
A békásiakhoz szólva úgy fogalmazott: "Önök pedig megértették, megfogadták, megtartották Hollán Ernő üzenetét: Minden időben, ki-ki hivatása szerint végezze el feladatát a közösségért, ezáltal a hazáért".
A köztársasági elnök ünnepi beszédét követően a szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola Hollán Ernő Kollégiumának diákjai adtak ünnepi műsort, felidézve a forradalom és szabadságharc kezdetének napjait.
A megemlékezésen Horváth János a 200 lakosú Békás polgármestere köszöntőjében azt hangsúlyozta: március 15-e egy adomány, egyesítő ünnep, a nép lelke, amelyet a szívünk fog össze. Szavai szerint a békásiak csak néhány éve ismerték fel igazán, hogy milyen történelmi értéke van annak, hogy a szabadságharcos Hollán Ernő községükben van eltemetve. Korábban elsősorban a közlekedési szakemberek emlékeztek meg róla, ebbe kapcsolódott be az önkormányzat.
Az ünnep helyi hagyományait követve Áder János köztársasági elnök Horváth János polgármesterrel közösen egy facsemetét ültetett el a kriptakápolna előtt, majd a résztvevők elhelyezték a kápolna tövében koszorúikat és a megemlékezés virágait.
Az ünnepségen jelen voltak a Hollán-család leszármazottai, akiket a köztársasági elnök külön is üdvözölt, majd velük együtt megtekintette a kriptakápolnát és egy rövid sétát is tett a községben.
A miniszterelnök szerint Magyarország az elmúlt négy évben azért teljesített jobban, mert egységes volt, sőt ma Európában a legegységesebb ország, amely egy új korszak kapujában áll. 2010 óta azért dolgoztunk, hogy ide megérkezhessünk - jelentette ki.
"Mindenki láthatta, ha egységesek vagyunk, a magyar név megint szép lesz méltó, régi nagy híréhez" - mondta a kormányfő szombaton, a március 15-i nemzeti ünnepen a Múzeumkertben tartott állami ünnepségen, ahol kijelentette: "mi vagyunk ma a legegységesebb ország Európában".
Hangsúlyozta, ma olyan időket élünk, amikor a gyenge és a gyáva nemzeteknek nincs jövője, mert széthullnak. Magyarország azonban kiállt saját magáért, és megvívta harcait olyan ellenfelekkel - például a pénzvilággal, "birodalmi fővárosokkal" és természeti csapásokkal - szemben, amelyek nagyobbnak és erősebbnek tűntek. Bebizonyította a világnak, hogy ez az erősek és bátrak nemzete, noha a magyarokon kívül "senki sem akarja, hogy nekünk erős és sikeres országunk legyen" - fejtette ki.
A folytatáshoz is erő kell, ahhoz pedig egység, "ma az egység neve pedig április 6." - tette egyértelművé Orbán Viktor a közelgő parlamenti választásra utalva.
Az elmúlt évek kormányzati intézkedéseire utalva kifejtette: "megmutattuk, hogy megvédjük a magyar családokat az uzsorától, a monopóliumoktól, a kartellektől, a nemzetek fölé magasodni akaró birodalmi bürokratáktól. Megmutattuk, hogy meg lehet védeni a munkahelyeket, és százezer szám tudunk újakat teremteni". Azt is megmutatták - folytatta -, hogyan lehet "felfeszíteni az adósságcsapda ajtaját".
Az ország egymás után törte le "a törhetetlennek gondolt lakatokat", és késztette tiszteletre azokat, "akik korábban semmibe se vettek bennünket" - összegezte.
A miniszterelnök szerint ha ma, 166 év után "felkapaszkodunk a márciusi magyarok vállára", látható, hogy "egy új és nagyszerűnek ígérkező korszak kapujában állunk", amelyen ha Magyarország belép, szabaddá és erőssé válhat. 2010 óta azért dolgoztunk, hogy ide megérkezhessünk, és "mindent elvégeztünk, amit kellett és amit lehetett" - tette hozzá.
Úgy fogalmazott: ezen a kapun belépve Magyarország olyan országgá válhat, amelynek van ereje megvalósítani céljait, amely a saját lábán áll, rendezi adósságait, és amely csatlakozik a büszke és sikeres nemzetekhez. Olyan országgá válhat - folytatta -, amely képes megállítani a magyarság fogyását, és nem hagyja, hogy folyton kizsebeljék, mindenkinek munkát ad és lehetőséget a boldogulásra, "olyan országgá, ahol az élet, ha dolgos, kemény is, de méltó és igazságos, értelmes és boldoggá tesz".
A magyar nemzet rendkívüli teljesítmények lehetőségét hordozza magában, rendkívüli tettek összeadódó, egymásra épülő láncolatát: 1848-49 sem volt más, mint a magyarokban rejlő képességek és tartalékok káprázatos megmutatkozása, visszatekintve "a halált megvető bátorság, a kitartás, a leleményesség és a lovagiasság nagyívű tábláját látjuk" - fogalmazott a 166 évvel ezelőtti forradalomról.
Szavai szerint a magyarok 1848-ban "beleszerelmesedtek" március 15-ébe, és "azóta nem akarnak kiszerelmesedni belőle".
1848-ban felállt egy nemzet - folytatta -, amely ragaszkodott ahhoz, hogy maga szabjon rendet saját magának: lerázták magukról a gúzsba kötő törvényeket, újakat, "szabadságtörvényeket" alkottak, de megértették, hogy a szabadsághoz munka is kell, a család megélhetése és a biztos fedél.
Megjegyezte, bár a Nemzeti dalban nem mutatna jól az a szó, hogy rezsicsökkentés, de azt könnyű belátni, hogy éppen úgy, mint ma, akkor, 1848-ban is az igazságtalan és méltánytalan terhek csökkentése volt az első és legfontosabb feladat. Ezért eltörölték a földesúri adókat, dézsmát, robotot - tette hozzá.
A kormányfő - aki beszédében a lengyel himnusz soraival külön köszöntötte a nemzeti ünnep alkalmából Budapestre látogató lengyel szimpatizánsokat - kifejtette: minden évben azt szokták mondani, hogy ez a március 15. más, mint a korábbiak. "Most is elmondjuk, és milyen igazunk van", hiszen csak három hét, és itt van április 6., a sorsdöntő választás napja - ismételte meg.
A magyar nemzet a saját sorsát mindig saját kezében akarja tudni - mondta Orbán Viktor, aki úgy fogalmazott: ahogy a természetnek törvénye, hogy tavasszal rügy fakadjon, úgy a magyar történelemnek is törvénye, hogy a szabadságvágy időről időre felszínre törjön.
Bár az idő eljárt már a forradalmak klasszikus formái felett - fűzte hozzá -, a szabadság vágya mégsem oltható ki a magyar nemzetből: Rákóczi, Kossuth és '56 népe ezzel akkor is tisztában van, ha éppen nem kell fegyvert fognia. Kijelentette: fejet hajtunk a bátrak előtt, a hősök dicsősége előtt, mindegyikük előtt, bármilyen súlyos vitában álltak is egymással. Idézte Széchenyit, aki azt mondta, "amikor majd felakasztanak bennünket, egyetlen kérésem lesz, hogy engem Kossuth Lajosnak háttal akasszanak fel".
A kormányfő szerint a magyar hős címét azoknak tartogatják, akik legyőzik a sorsot, akik képesek átírni azt. Beszédében különösnek ítélte, hogy hőseink nem is győztesek, "sőt első látásra inkább vesztesnek tűnnek". Bár legyűrték őket, mégis valamiképpen végül ők írták át a sors könyvét - mutatott rá.
Úgy fogalmazott: a sors könyvében 1848-ban az volt megírva, hogy a Habsburg Birodalom ellen nincs mit tenni, 1990-ben, hogy a szovjet csapatok sosem fognak kivonulni, 2010-ben pedig az volt megírva, hogy sosem állunk fel Európa szégyenpadjáról, "sohasem dobhatjuk le a vállunkról az adósságlevelekkel kitömött koldustarisznyákat".
A magyarok azonban sohasem hitték el, hogy a végzet utoléri őket, inkább azt hitték el, hogy a végzet akkor éri őket utol, ha nem tesznek semmit - hangoztatta.
"A saját történelmünk arra tanít minket, hogy a sorsunk könyvét, ha kell, munkával, szorgalommal, ha kell, bátorsággal és vérrel, de mindig magunknak kell írnunk. Megtanultuk, hogy ha a szabadságot idegen hozza, el is viszi" - hangsúlyozta.
"Forradalmainkat idegenek szokták leverni külföldről, de olyanok is akadnak mindig, akik belülről segítik őket: labancok, muszkavezetők, pufajkások. Mindig vannak (...), akik lovasrohamot és kardlapozást vezényelnek a békés polgárokra. Ők a szabadság, a szabadságunk ellenségei" - fejtette ki, hangsúlyozva azonban, hogy a forradalom és szabadság szellemét sosem tudták "nyakon csípni". Évről éve egyre többek lelkében gyúlt ki a '48-as tűz, és lett belőle hol '56-os forradalom, hol rendszerváltás, hol lázadás, hol pedig "kétharmados földrengető választási győzelem" - mondta, majd feltette a kérdést: "nem lehetséges, hogy mi, a szabadság magyar hívei ugyanazt a forradalmat vívjuk 1848 óta?"
Huszonkét perces beszédét a miniszterelnök azzal zárta: "Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!"
A kivetítőkön lengyelül feliratozták Orbán Viktor beszédét. A lengyel vendégek nagy ovációval fogadták, amikor a magyar kormányfő köszöntötte őket. A lengyel ünneplőkkel ott volt Csizmadia László, a Civil Összefogás Fórum alapítója is.
A környező házak ablakaiból is nézték a miniszterelnök beszédét, a kormányfő integetett is nekik.
Az ünnepség végén a lengyelek egy csoportja vastapssal kísérve azt skandálta, hogy "Viktor Orbán". Később az ünneplő tömeg a lengyel csoportot megtapsolta.
A résztvevők egy transzparensén angolul azt volt olvasható: Magyar barátaink, védjétek meg keresztény alkotmányotokat az EU ateizmusától!
A tömegben, a színpaddal szemben, a múzeum kerítésén kívül néhány narancssárga zászlót tartottak, amelyen Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin orosz elnök rajzolt képmása volt látható. A zászlókat tartók az MTI tudósítójának azt mondták, hogy az Együtt-Korszakváltók pártját képviselik. Nekik a beszéd után távozóban a tömegből többen azt mondták: Kommunisták! Nem szégyellitek magatokat! Majd megkapjátok április 6-án!
Az MTI tudósítója azt látta, hogy fiatalok az Astoriánál Szavazz a Jobbik ellen! táblákat tartanak. Egyikük azt mondta az MTI-nek, hogy végigjárják az ünnepi helyszíneket és nem áll mögöttük semmilyen politikai csoportosulás.
A megemlékezést követően ünnepi menet indult a budai Várba, ahol családi programokon vehetnek részt az érdeklődök.
A március 15-ei nemzeti ünnep alkalmából Csepel elöljárói, a pártok és civil szervezetek képviselői, valamint magánszemélyek megkoszorúzták Petőfi Sándor szobrát a Görgey Artúr téren, majd a Tóth Ilona Egészségügyi Központ falán található Kossuth Lajos emléktábla előtt külön tisztelegtek Csepel elöljárói. Az eseményen a Csepeli Auth Henrik Fesztivál Fúvószenekar szólaltatta meg a Himnuszt és a Szózatot Péntek János karnagy vezényletével.
Petőfi Sándor szobránál koszorút helyezett el Németh Szilárd polgármester, országgyűlés képviselő, Borbély Lénárd alpolgármester, országgyűlési képviselő, Ábel Attila és Morovik Attila alpolgármesterek, dr. Szeles Gábor jegyző. A csepeli kormányhivatal részéről Dudás Zoltán hivatalvezető koszorúzott. Ezt követően a pártoktól a Fidesz-KDNP, a Jobbik, az LMP, a Munkáspárt, az Együtt-PM képviselői helyeztek el koszorút. A társadalmi szervezetektől a Roma, a Német, az Örmény és a Görög Nemzetiség Önkormányzat képviselői, valamint a Vitézi Rend, a KLIK, a Tóth Ilona Egészségügyi Kör munkatársai, a Lelkészi Kör és a Csepeli Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat tagjai emlékeztek. Koszorúzott Kovács Sándor nyugalmazott dandártábornok, valamint számos iskola pedagógusa és diákja. Ezt követően Kossut Lajos emléktáblájánál helyezték el a megemlékezés koszorúit a jelenlévők.
Csepel.hu
