Csepel képviselő-testülete legutóbbi ülésén döntött arról, hogy támogatja a Kvassay Jenő és Sajó Elemér emlékhelyének létesítését. Az önkormányzathoz Molnár Sándor, a Kvassay Jenő Baráti Társaság képviselője fordult. A társaság azt szorgalmazza, hogy a két kiváló vízügyi szakembernek, akik jelentős érdemeket szereztek ‒ többek között ‒ a Kis-Duna szabályozásában, állítsanak emlékhelyet. Ennek helye egyelőre nem pontosan meghatározott, de a tervek szerint a Kvassay-zsilip közelében lenne.

Rendszeresen kerékpárral közlekedik a 85 éves Nógrádi László, a Csepel Művek Kerékpárgyárának egykori igazgatója, aki annak idején méltán szerzett világhírnevet azzal, hogy a hatvanas években az ő ötlete és tervei alapján fejlesztették ki a népszerű Csepel kempingkerékpárt.

A Csepel Örökség díjat idén Kaltenecker Antalné és Kaltenecker Antal, a Csepeli Svábok Szabad Kulturális Egyesületének alapítótagjai, Kálmán György énekes, valamint Nógrádi László kerékpárkonstruktőr kapta. Ezúttal Kálmán György énekessel készült interjút olvashatják.

Bár az idei kerületi díjátadó elmarad október 23-án a koronavírus-járvány miatt, a Csepel Örökség díjasok névsora már ismert. Ez a kitüntető cím azoknak a természetes személyeknek és szervezeteknek adományozható, akik vagy amelyek a kerület értékeinek növelése érdekében maradandó eredményt értek el. Ebben az évben Kaltenecker Antalné és Kaltenecker Antal, Kálmán György, valamint Nógrádi László veheti majd át díjat. Elsőként a Kaltenecker-házaspárral beszélgetett a Csepeli Hírmondó.

A belvárosi eseményekhez sok csepeli csatlakozott, majd másnap a kerületben is eldördültek a fegyverek. A felkelők először a rendőrségnél, utána pedig a Tanácsház tér másik oldalán lévő Katonai Kiegészítő Parancsnokságnál követelték a bent lévő fegyverek átadását: nem jártak sikerrel. A bent tartózkodó karhatalmistákat a gyár védelmére érkező szovjet harckocsik segítségével tudták csak kimenteni.

A csepeli önkormányzat közreműködésével helyreállították az augusztusban megrongált stációkat a Tamariska-dombon. A három csepeli római katolikus plébánia 600 ezer forintot gyűjtött össze, hogy rendbe tegyék a tönkretett négy stációt. A rendőrség továbbra is keresi a rongálókat, akik feltehetően magukról megfeledkezett fiatalok voltak.

A csepeli keresztút stációit magánszemélyek felajánlásaiból állították, ezért is különösen fájó a vandalizmus. Nem ez volt az első alkalom, hogy ismeretlenek megrongálták a stációkat. Két évvel ezelőtt éppen Pünkösdkor történt rongálás, korábban pedig a dombot körülvevő kerítés egy részét döntötték le.

Kispál György atya lapunknak elmondta, hogy elszomorítja, ami történt. A vandalizmus ellen egyrészt úgy lehet védekezni, hogy több térfigyelő kamerát helyeznek el a környéken. Másrészt minden családot, közösséget, csoportot arra buzdít, hogy lehetőleg minden nap menjen el valaki a Tamariska-dombra, ami egyfajta szelíd tüntetésnek fogható fel. Most is sokan járnak arra, de legyenek még többen. A cserkészeket úgy osztották be karácsonyig, hogy minél sűrűbben forduljanak meg a keresztúton, és vigyázzák a rendet.

cs.

Tarlós István városvezetői megbízatásának kezdete három évtizedre nyúlik vissza, amikor is a rendszerváltás utáni első önkormányzati választásokon Óbuda-Békásmegyer közügyeinek elsőszámú alakítójává vált. Eredményes, lelkiismeretes, a lokális érdekeket mindenkor előtérbe helyező polgármesteri munkásságának köszönhetően 1994-ben, 1998-ban és 2002-ben is nagy fölénnyel választották újra a kerület lakosai. Az irányítása alatt 1990 óta elvégzett munka teljes mértékben igazolást nyert, hiszen négy cikluson keresztül, 16 évig irányította a III. kerületet. 2006 és 2010 között a Fővárosi Közgyűlés meghatározó tagjaként tevékenykedett.

2010-ben elsöprő többséggel választották meg Budapest főpolgármesterévé. Két cikluson át tartó vezetése alatt Budapest nem csupán a budapestiek otthona volt, hanem valóban a nemzet fővárosává válhatott és a város történetének egyik legsikeresebb korszakát élhette meg. A fővárosi érdekek mindenkori érvényesítése iránt elkötelezett városvezető a kormánnyal való erős szimbiózissal élve Budapest fejlesztésén és élhető nagyvárossá történő alakításán fáradozott. Vezetése alatt Budapest több elismerést is kapott, mint például a legélhetőbb kelet-európai város, vagy 2019-ben Európa legjobb úticélja.

Tarlós István főpolgármesteri munkássága során mindvégig szívén viselte Csepel és a csepeliek ügyét: neki köszönhetően a főváros költségvetésében mindig jutott hely a csepeli fejlesztéseknek és beruházásoknak.

Csepel infrastruktúrájának eddigi legnagyobb volumenű beruházására a támogatásával kerülhetett sor: a Fővárosi Önkormányzat kiemelt projektjeként épülhetett meg a Csepeli Gerincút I. szakasza. Továbbá olyan régóta várt nagyszabású csatornafejlesztés valósult meg a kerületben Tarlós István hathatós közbenjárásával, melynek eredményeként Csepelen 54 kilométer szennyvízcsatorna-hálózat épült meg.

A közterületek komplex megújítására és közösségi célú városrehabilitációs programok megvalósítására Csepelnek megítélt támogatásból épülhetett meg a Szent Imre téri pavilonsor, újulhatott meg a Polgármesteri Hivatal homlokzata, korszerűsíthettük a Sport-, Szabadidő- és Rendezvényközpont épületeit, fejleszthettük a Kolonics György sétány közvilágítását és a Daru-dombot, újítottuk meg és hoztuk létre a Brenner János teret. A TÉR-KÖZ pályázaton elnyert pályázati összegből megkezdődhetett a Napközis Tábor régóta várt komplex megújítása is és 2019-ben került sor a fővárosi támogatásból teljeskörűen felújított Rákóczi Kert – Családok Parkja átadására is. Ez Csepel legkedveltebb szabadidős helyszíne, amire budapesti, sőt, országos szintén lehetünk büszkék. Tarlós István főpolgármester támogatásának köszönhetően Csepelen valósulhatott meg az országos szinten is egyedülálló integrált tornapark és játszótér a Simon Bolivár sétányon.

Tarlós István nem csupán felismerte, hogy Csepel, Budapest eddig alig felfedezett aranytartaléka, hanem a kiváló adottságokkal rendelkező kerületet bekapcsolta Budapest vérkeringésébe és nagy mértékben hozzájárult a kerület arculatának megújításához.

A köz szolgálatában polgármesterként eltöltött közel 30 éve alatt számtalan alkalommal bizonyította, hogy a saját közösségéért, legyen szó Óbudáról vagy a nemzet fővárosáról, a szó eredeti és legnemesebb értelmében politizál. Kiváló integráló személyiség, hiszen felismerte, hogy az önkormányzati ügyek döntő többsége nem pártpolitikai ügy. Hivatása során mindig a közösség számára legjobb megoldásokat keresi, legyen szó stabil, kiszámítható és fenntartható működésről, városfejlesztésről vagy közösségteremtésről.

Hantos Jenő eredetileg francia tanárnak készült, de lelkészi pályára kapott életre szóló elhívatást. A Kálvin téren volt segédlelkész 7 évig, majd 1987-től kezdve negyed évszázadon keresztül Csepelen folytatta lelkipásztori tevékenységét. Ideérkezésekor a Budapest-Csepel-Központ Református Egyházközség gyülekezet többségét az idős nemzedék alkotta, de lelkipásztori szolgálatának köszönhetően a tendencia megfordult, és egyre több házasságkötésnek és gyermekszületésnek örülhetett a református közösség. Megindultak a gyermek-bibliaórák, a hitoktatás, a konfirmáció, s lassan egy egész nemzedék növekedett lélekben. Lelkészi szolgálata idején került sor a templom és a gyülekezeti ház fejlesztésére, valamint orgonát építettek, és a nagyothallók számára készülékeket szereltek fel a templomban. Határon túli református gyülekezetekkel is baráti kapcsolatokat épített ki: Fülek, Eszeny és Vámosgálfalva református közösségeit támogatták.

Elévülhetetlen érdemei közé tartozik a Csepeli Lelkészi Kör létrehozása, amelynek köszönhetően 1990-ben a kerületben működő különböző felekezetek az összetartozás és a közös szolgálat útjára léptek. Az évenkénti, januári ökumenikus imahét találkozóiból hozta létre a Kört, és vezette azt lelkésztársai elismerése, megbecsülése és szeretete mellett körültekintően és bölcsen húsz éven keresztül nyugdíjazásáig.

Lelkipásztorként nem csupán a gyülekezetéért kívánt tevékenykedni, hanem a tágabb közösségért, a csepeli lakosokért. Zászlóhordozója volt olyan szimbolikus jelentőségű ügynek, mint a Tanácsház utca átnevezése Károli Gáspár utcává, melyre 2011-ben került sor.

Türelemmel, megértéssel, odaadással és önzetlenséggel vezette negyed évszázadon keresztül a rá bízott közösséget, saját szavaival fogalmazva: „…Így épült lelki-házunk „kis- és nagy építőkövekből”, gyermekekből és felnőttekből…”

Június elején nyitották meg kapuikat a kerületi óvodák. A vészhelyzet bár megszűnt, továbbra is szigorú higiéniai szabályok mellett működnek az intézmények. Az újraindult óvodai életről, az idén szeptembertől bővülő gyógypedagógiai szolgáltatásokról és a 2021-ben induló óvodai- bölcsődei csoportokról is kérdeztük Hirholczné Faragó Tündét, a Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda (CSEO) intézményvezetőjét.

Csepelen egyetlen hátrányos helyzetű gyereknek sem kérték a szülei a nyári szünet idejére felkínált ingyenes étkeztetést - értesült a Csepel.hu. Az ingyenes étkeztetést még az Orbán-kormány vezette be, és terjesztette ki a szünidőkre is.