„Közkincs a Fidesznek az antiszemitizmus?” – teszi fel a kérdést tegnap a Népszava annak kapcsán, hogy Balog Zoltán miniszter nemzeti kincsnek nevezte Nyirő Józsefet (és még Szabó Dezsőt és Wass Albertet is).
A Népszava beljebb megelégedve idézi a Magyartanárok Egyesületének nyilatkozatát, amely szerint nevezett három írót erdélyi mivoltukon túl az antiszemitizmus köti össze. S hogy nem szabadna a Nemzeti alaptantervbe bekerülniük olyan alkotóknak, akikről ennyire nincs „közmegegyezés”.
Kristály Lehel tegnap ugyanitt remekül levezette, a román hatóságok miért és hogyan vegzálják minden alkalommal a csíksomlyói búcsúra tartó magyar zarándokokat. S Lehel szerint ennek része most a Nyirő újratemetése körüli hisztéria is. Mindez tény. Mondhatjuk, a románok teszik a dolgukat – bár kétségtelen, hogy az új, baloldali román kormányzat majd minden elődjénél aljasabb és alávalóbb. És gátlástalanabbul, szemérmetlenebbül támad legnagyobb kisebbségére. S mindenben remek partnerre akad Bunta Levente székelyudvarhelyi polgármester és az őhozzá hasonlók személyében.
Ám nem mehetünk el szó nélkül amellett, ami idehaza történik.
Mindenekelőtt szögezzük le: ha Nyirő könyvei ott sorakoztak a polcon, vagy nagymama stelázsiján, az Erdélyi Szépmíves Céh halina kötéses kiadásában, akkor az ember tudta, hogy kinél jár. Az Erdélyi Szépmíves Céh halina kötésébe bújtatott Nyirő- kötetek láttán olyan nagyon nagyot nem lehetett tévedni a hetvenes-nyolcvanas években a tulajdonos hovatartozását illetően. Mondhatni: az Erdélyi Szépmíves Céh halina kötéses Nyirő-kötetei eldöntötték a kérdést, hogy mifélénk-e az illető, vagy nem a mifélénk.
Igen, akadt néhány ilyen szimbólumszerű dolog, amely segített eldönteni, hogy a soha véget nem ért és érő népi–urbánus állóháborúban ki hol áll. Ilyen szimbólum volt Ő is, Nyirő József. A csak Tamási Áronnal mérhető írófejedelem, Uz Bence szülőatyja. Az Ő novellái alapján rendezte meg Szőts István minden idők egyik legjobb magyar filmjét, az Emberek a havason című remekművet. Ő írta a Jézusfaragó embert, a Madéfalvi veszedelmet, A sibói bölényt, Az én népemet és a Néma küzdelmet. Nincsen magyar irodalom Nyirő József nélkül. Miképpen nincsen Szabó Dezső Az elsodort faluja, Wass Albert A funtineli boszorkánya, Sinka István Fekete bojtára, Tormay Cécile Bujdosó könyve és Emberek a kövek közöttje nélkül. Nincsen magyar irodalom enélkül, hiába tagadják és gyalázzák mindezt a másik oldal felkentjei. Mert ők nem számítanak. Ők Márai Sándort is kitagadták habozás nélkül a magyar irodalomból jó negyven esztendőre. Nem számítanak – ami számít, az az elviselhetetlenség érzése.
S hogy ilyenkor mindig felrémlik Bergman 1977-es Kígyótojásának egyik legrémesebb jelenete. Amikor a „híres” berlini kabarék egyikében nyílik az ajtó este, és belép néhány német ifjú. Nagyon szőkék, nagyon kék szeműek, és horogkeresztes karszalagot viselnek. Odafent a színpadon javában zajlik a műsor. Épp’ a német história, a német legendárium, a német mondavilág és hőstörténet nyáladzó, üvöltő kiröhögése folyik. Mint minden este, azokban a híres berlini kabarékban. Épp’ Tristan szellentget a színpadon, Izoldát pedig hágják hátulról. A nagyon német ifjak egy darabig nézik a „műsort”, majd halkan érdeklődnek, hol a tulajdonos. S a kérésre megjelenik a tulajdonos. Egy nagyon zsidó férfi – Bergman szándéka szerint épp’ annyira zsidó, amennyire németek az ifjak. Kérem, vegye le a szemüvegét – szól halkan a német ifjú. A zsidó tulajdonos leveszi. S ekkor a német ifjú megfogja hátul a fejét, és pépesre veri az arcát a bárpult szélén. Majd a döbbent csendben ennyit szól udvariasan a publikumnak: Jó szórakozást, hölgyeim és uraim!
Az egyetemes filmtörténet egyik legnagyszerűbb, legrémesebb pillanata ez. Benne van az igazolhatatlan és elrettentő iszonyat. A lélegzetelállító embertelenség. Amire nincsen magyarázat. De kérdések azért vannak, s talán okok is. S a kérdést Paul Johnson is felveti A huszadik század igazi arca könyvében. Hogy miért éppen a németek? Azért, mert egy nemzettel majdnem bármit meg lehet tenni. Egy nemzetet halálra lehet éheztetni, el lehet venni a hazáját, ki lehet rabolni – de nem lehet elvenni tőle a múltját, a hőseit és a legendáit, mert abba vagy belehal, vagy iszonyatos bosszút fog állni. Iszonyatosat és irracionálisat, amelybe aztán majd szintúgy ő hal bele.
Nos, ha nem ez a cél, akkor kéretik vigyázni egy kicsit. Hátrébb az agarakkal Nyirőtől, de hátrébb a Székely Himnusztól is.
Szépen könyörgöm, ne tegyétek…
Bayer Zsolt
A Napsugár Óvoda színházi délutánjára voltak hivatalosak a szülők május 18-án. A Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Készségfejlesztő Általános Iskola zsúfolásig megtelt aulájában felléptek a Mackó, a Pillangó, a Mókus és a Katica csoportos gyerekek.
Csilingelő csengettyűkkel, mackótáncoltató produkcióval, kéményseprős zenés gyermekjátékkal és ritmikus sportgimnasztikával szórakoztatták a felnőtteket.
A Napfény Óvodai Alapítványhoz befolyt színházi délután bevételét és a személyi jövedelemadó 1%-os felajánlásait udvari játékok beszerzésére fordítja az óvoda.
Antal Zsuzsa
fotó: Bede Orsolya
Ma délelőtt a Nagy Imre ÁMK környéke forgatási helyszínné változott: aki arra járt, több száz gyermekre és egy komplett stábra lehetett figyelmes. A nagy nyüzsgés apropója nem volt más, mint Varga Norman olimpiai futása, pontosabban az azt népszerűsítő kampányfilm.
Mint ismeretes, a csepeli fiatalember 50 nap alatt 50 maratoni távot teljesítve fog kiérkezni a XXX. Nyári Olimpiai Játékok nyitó ünnepségére. Norman két hét múlva, június 2-án, szombaton délben startol Csepelről 300 alsó tagozatos kíséretében, akik Csepel újjáépítésének 300. évfordulóját szimbolizálják és a Karácsony Sándor utcától a Szent Imre térig tartanak vele.
A készülő kampányfilmben iskolások voltak a sportoló és a stáb segítségére, akik láthatóan nagyon élvezték a forgatást – annak ellenére, hogy volt olyan jelenet, amit a rendező, Puskás Péter többször újravetetett.
„Fantasztikus érzés ennyi lelkes és vidám arcot látni. A gyerekek sorra jöttek oda hozzám autogramot kérni és beszélgetni, ami nagyon meghatott. Aki személyesen nem tud, virtuálisan is biztathat. Mégpedig úgy, hogy a Facebookon követi a kampány részére létrehozott oldalt – mondta el Varga Norman, a Nemzeti Ifjúságvédő és Tehetségkutató Egyesület elnöke a Csepel.hu-nak.
A végeredményt hamarosan láthatják a televízióban és a Csepel.hu oldalon is megjelentetjük.
Szöveg és fotó: Kitzinger Adrienn – Csepel.hu
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete tisztelettel meghívja Önt 2012. május 24-én (csütörtökön) 17.00 órai kezdettel tartandó rendes ülésére, melynek helyszíne a Polgármesteri Hivatal nagytanácsterme (1211 Budapest, Szent Imre tér 10. földszint 5.).
A Kis Duna-parton a fahídnál úgynevezett rapsic hálóval fogják illegálisan a halakat – érkezett a hívás a SZEM (Szomszédok Egymásért Mozgalom) egyik bejelentőjétől 2012. május 18-án reggel.
A közterület-felügyelet munkatársai azonnal elindultak a helyszínre, ahol az azt kifeszítő horgászokat ugyan nem, de a kérdéses, vízben elhelyezett hálót megtalálták, valamint értékes halakra is bukkantak egy szatyorban. Értesítették a horgász szövetséget, majd az ő munkatársuk kiérkezésekor kiszedték a Dunából a hálót és visszaengedték a süllőket, keszegeket.
"A „Szomszédok Egymásért Mozgalom” fontos szerepet játszik Csepel közbiztonságának javításában. A mozgalom vezetője Damm Józsefné, nála bátran jelentkezhet, aki részt akar venni a tevékenységükben. A lakókat nem arra kérjük, hogy „árulkodjanak” a szomszédaikra, hanem arra, hogy figyeljenek egymásra. Jelezhetik például, ha észreveszik, hogy valaki illegálisan szemetet rak le, ha gyanús autók kószálnak a környéken, vagy ha éppen segítségre szoruló ember akad a környezetükben" – mondta el korábban a Csepeli Hírmondó kérésére Sághi Jenő, a közterület-felügyeleti csoport vezetője.
Kitzinger Adrienn - Csepel.hu
fotó: közterület-felügyelet
2012. május 20-án kutyás családi nap lesz a csepeli Duna utcában. A rendezvényre a belépés ingyenes. Kutyával belépés oltási könyvvel.
És Önök mit csinálnak ezen a szép vasárnapon?
Csepel újjáépítésének 300. évfordulójához kapcsolódóan zenés rendezvénysorozat veszi kezdetét. A Csepeli Auth Henrik Fesztivál Fúvós Zenekar elsőként a Szent Imre téri szökőkútnál ad szabadtéri koncertet május 20-án, vasárnap 10.45-től.
Mindenkit szeretettel várunk.
Idén is élhetnek a pótlékmentes részletfizetés lehetőségével azok az adózók, akiknek a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségük nem haladja meg a 100 ezer forintot. A korábbiakhoz képest fontos változás azonban, hogy az idén az első részletet már a bevallás benyújtásának határidejéig, azaz 2012. május 21-ig meg kell fizetni.
A kedvezményes fizetési lehetőségre jogosultak azok a magánszemélyek, akik:
2011-ben áfa-fizetésre nem voltak kötelezettek,
2011-ben nem folytattak egyéni vállalkozói tevékenységet,
az szja-bevallásuk szerinti fizetendő adójuk nem haladja meg a 100 ezer forintot.
A részletfizetést kérő adózóknak a 1153-as bevallási nyomtatvány főlapján – az erre szolgáló kódkockát bejelölve – kell jelezniük, ha kötelezettségüket részletekben akarják megfizetni.
Az szja-bevallásban kérhető részletfizetés előnye, hogy illeték- és pótlékmentes, a kedvezményt adózói indokolás és mérlegelés nélkül, a közös háztartásban élők jövedelmi- és vagyoni viszonyainak vizsgálatát mellőzve biztosítja az adóhatóság. A részletfizetés engedélyezése automatikus, arról külön értesítést nem kap a magánszemély, azonban a kedvezményes fizetési lehetőségre nem jogosult adózó kérelmét az adóhatóság határozattal utasítja el.
A május 21-ei első részletfizetési határidőt követően a további részletek esedékessége a kérelmezett időtartamtól függően: június 20, július 20, illetőleg augusztus 21. A részleteket bankszámláról történő átutalással, a kijelölt ügyfélszolgálatokon működő POS-terminálon keresztül bankkártyával, valamint készpénz-átutalási megbízással (csekk) is teljesítheti az adózó.
Amennyiben a magánszemély nem, vagy nem megfelelően teljesíti a részletfizetést, a kedvezmény érvényét veszti és a tartozás egy összegben válik esedékessé. Ebben az esetben a fennmaradó hátralékot az eredeti esedékesség napjától késedelmi pótlék is terheli.
Abban az esetben, ha az adózó a kedvezményes részletfizetési lehetőséget nem tudja igénybe venni (pl. a fizetendő adó összege meghaladja a 100 ezer forintot), vagy azt időközben „elveszíti” (például az esedékes részletet nem fizeti meg időben), kérelmet terjeszthet elő az adóhatóságnál egy hosszabb futamidejű fizetési könnyítés engedélyezésére, vagy a tartozás mérséklésére. Ezt a kérelmet azonban már illetékköteles közigazgatási hatósági eljárás keretében, a jövedelmi-, vagyoni viszonyok vizsgálatával bírálja el az adóhatóság, s annak engedélyezése nem automatikus.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága
Elindult az első olyan online újság, amely mind a 23 budapesti kerület lakosságát kiszolgálja helyi információval – értesítette a Csepel.hu-t a hírportál.
A közlemény szerint naponta többször is frissülő oldalakon hírek, helyi programok, a helyben lakók értesülései, véleményei, kérdései kapnak helyet, továbbá a környék üzleteinek és szolgáltatóinak kínálata.
Az induláskor közel 7 ezer budapesti üzlet, szolgáltató és intézmény térképes adatlapját találják meg a Hol-Mi rovatban az érdeklődők. A lista folyamatosan bővül és frissül. Az adatlapokat nemcsak a szerkesztők, hanem a szolgáltatók is föltölthetik, akik maguk is időről időre frissíthetik kínálatuk változását. A kéthónapos próbaüzem során több mint száz olyan vállalkozás akadt, aki élt ezzel az ingyenes lehetőséggel.
„Egyrészt megbízható, másrészt kedves és barátságos helyi oldalt akartunk létrehozni. A látogatóknak szeretnénk friss és hasznos információval szolgálni, a környékek cégeinek pedig segíteni abban, hogy megismertessék magukat és kínálatukat a helybéliekkel. A vállalkozóknak így nem kell teletömködniük szóróanyagukkal a helyiek postaládáját. Oldalunk egyik küldetése, hogy a jövő elektronikus szórólapjává váljék” – mondta Lőke András, az ittlakunk.hu főszerkesztője, a lapcsoport bemutatkozó sajtótájékoztatóján szerdán, Budapesten.
Ez persze csak egy funkció a sok közül. Még fontosabb, hogy az ittlakunk.hu felületei interaktívak, azaz a helyiek beírhatnak cikkeket, értesüléseket, híreket, kérdéseket – ezek azonnal meg is jelennek. Ráadásul minden kerületi lapnak van egy Facebook-oldala is. Ezen a 23 Facebook-oldalon az elmúlt esztendőben összesen 45 ezer rajongó gyűlt össze. „A jelentős szám és a komoly aktivitás jól mutatja, milyen nagy igény van a jó minőségű helyi online médiára, helyi információra.” – állítja Lőke.
László Tamás, a XV. kerület fideszes polgármestere a rendezvényen elmondta: nagyon fontos, hogy az egyes kerületek lakosságát bevonják a helyi ügyek intézésébe, környezetük alakításába, s ehhez nagy segítséget nyújthat a helyi közösségi média. Egyik példaként a XV. kerületi „Miénk a tér!” nevű kezdeményezést említette, melynek keretében a helyi lakosok pályázhattak egy-egy közterület újjáalakításának tervével. Másik példaként a „Miénk a grund” programot hozta föl, amely a helyi fiatalokat hozta össze az újjáépített „dühöngőkbe” kispályás focibajnokságra.
Városépítészként arra törekedtem, hogy a tervezés, a közterek alakítása ne egy magányos központi aktus legyen, amivel aztán a lakosság csak a bürokrácia csikorgós gépezetének közvetítésével találkozik. Szerettem volna a helyiekkel együttesen, érvekkel-ellenérvekkel, végül valamiféle konszenzusra jutva végezni a munkámat. Ez csak korlátozottan sikerült. “Ha akkoriban már működött volna az ittlakunk.hu, rengeteget segített volna” – állította a portálcsport sajtótájékoztatóján Beleznay Éva, Budapest volt főépítésze.
“Az ittlakunk.hu-csoport is éppen a fentebb említett helyi kezdeményezésekről folyó párbeszéd fő színtere lesz, illetve részben már az” - mondta Szabados Balázs, az ittlakunk.hu projektvezetője. A közösségi oldalakon szinte mindenki megtalálható, aki internetezik, az ittlakunk.hu 23 Facebook-oldalán pedig szinte mindenki fellelhető, aki érdeklődik a saját szűkebb környezete iránt. Innen már csak egy lépés, hogy az oldal segítségével egymásra találjanak egy-egy szűkebb környék lakói, az ottani civil szervezetek és egy városvezető - mondta Szabados.
fotó: Kitzinger Adrienn - Csepel.hu
Tisztelt lakosság!
A Vidékfejlesztési Minisztérium 2012 májusában társadalmi célú, lakossági felhívó kampányt indít, amely az osztatlan közös földtulajdonban lévő termőföld tulajdonviszonyainak rendezését kívánja elősegíteni.
A Magyar Állam a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény (Fkbt.) és annak módosításai értelmében átvállalja az osztatlan közös földtulajdon rendezésének költségét, ha a tulajdonos az önálló ingatlan kialakítása iránti kérelmet legkésőbb 2012. június 1-jéig benyújtja a körzeti földhivatalokhoz. A határidő elmúlasztása jogvesztő, ezt követően csak saját költségen lehet a megosztást kérni.
A Vidékfejlesztési Minisztérium lakossági kampánya arra irányul, hogy a felhívás hatására az érintett földtulajdonosok még májusban kérelmezzék az osztatlan földtulajdon feloldását, amely által a fent kiemelt előnyökhöz jutnak.
Jelenleg kb. 2 milliárd hektár rendezetlen, osztatlan közös tulajdonban lévő földterület van hazánkban, 272 000 db. földrészletben. Az osztatlan közös földtulajdon rendezésével könnyebb az érintett telkek értékesítése és hasznosítása, valamint egyszerűbben igényelhető támogatások azok megműveléséhez.
A fotó ilusztráció.
