Cél az, hogy a következő négy évben Magyarországon legyen a legolcsóbb Európában a villamos energia - jelentette ki a miniszterelnök. Orbán Viktor egy tévéinterjúban arról is beszélt, hogy a rezsifórumok tapasztalatai alapján több javaslat is a kormány elé kerül, és nem csak az árakat csökkentik, a szolgáltatóknak tisztességesebben kell majd bánniuk az emberekkel.
A harmadik rezsicsökkentés készpénznek vehető, és további rezsicsökkentések is lesznek – jelentette ki Orbán Viktor a Hatvan TV Kommentár című magazinjában.
A miniszterelnök hozzátette: a lakosság által a 110 rezsifórumon megfogalmazott javaslatokat ültetik át a gyakorlatba. A cél, hogy a következő négy évben Magyarországon legyen a legolcsóbb egész Európában a villamos energia a lakosság és a vállalkozások számára, mert csak így tud a gazdaság versenyképes lenni.
Gyűléseket rendeztünk, több mint 110-et az országban, begyűjtöttük a javaslatokat, és van 3-4-5 olyan konkrét javaslat az áron túl, amely az országban mindenhol problémát okoz Mátészalkától Zalaegerszegig. Ezeket elővettük, szakmailag előkészítettük, és a kormány meg fogja őket tárgyalni szerdán. Tehát nem csak az árakat csökkentjük tovább, hanem a méltányos elbánás lehetőségét is megvalósítjuk. A szolgáltatókkal szemben föl fogunk lépni, és néhány dologban változtatniuk kell, tisztességesebben kell bánniuk az emberekkel, mint eddig tették – fogalmazott Orbán Viktor.
Híradó.hu
Történészek szerint a kommunista diktatúrák halálos áldozatainak száma eléri a 100 milliót, de ennél is nagyobb az a szám, amely azokat a túlélőkét mutatja, akik megszenvedték az emberiség történelmének legszennyesebb elnyomását. A nácizmus mellett a kommunizmus volt az, amelyben az embertelenség a mindennapok részévé vált.
Olyan embertípust produkált a történelem, amely még ma is jelen van és mérgezően hat a közéletre – emelte ki Németh Szilárd polgármester, országgyűlési képviselő a Radnóti Miklós Művelődési Ház előtt megtartott emlékező beszédében február 25-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapján.
A fotóalbum elérhető ide kattintva.
Németh Szilárd utalt rá: „A náci és bolsevik ideológiák közös tulajdonsága, hogy minden köteléket igyekeztek felszámolni ember és hatalom között. A kommunista diktatúra egyik legborzasztóbb tulajdonsága, hogy a nemzet nevében tiporta el az egyént és vette el jogát a szabadság gyakorlására.”
Magyarországon a kommunizmus ámokfutása először 1919. március 21-e és augusztus 1-je között söpört végig. A proletárdiktatúra nevében a „Lenin-fiúk” 300 embert gyilkoltak meg. A második világháború után mintegy félmillió magyar katona esett szovjet hadifogságba, és legalább 200 ezerre tehető azoknak a civil lakosoknak a száma, akiket „málenkij robotra” hurcoltak el a Szovjetunióba. Közülük sokan soha nem térhettek vissza szülőföldjükre, akiket pedig hazaengedtek, hallgatniuk kellett szenvedéseikről. A Rákosi-korszakban, majd Kádár János kommunista vezető idejében emberek százait ítélték halálra és százezreket fosztottak meg szabadságuktól. Az 1956-os forradalom idején a nép fellázadt a kommunista elnyomás ellen, a szabadságharc Csepelen tartotta magát a legtovább. A forradalom leverése után a „legvidámabb barakkban” millióknak kellett úgy élniük, hogy besúgók figyelték minden szavukat és tettüket. A megtorlás pedig nem maradt el azokkal szemben, akik a legcsekélyebb mértékben is felemelték szavukat a kommunisták ellen.
Németh Szilárd emlékeztetett rá, hogy „nekünk, magyaroknak kommunistából is a legalja jutott. Nálunk a minden nemzeti felelősséget nélkülöző internacionálé, a társadalmi igazságosság nevében hazug ideológiára épített bosszúállás jellemezte a gyilkos ámokfutást”. „Egy rendszerben élni nem választható, hanem adottság, de egy embertelen diktatúrát létrehozni, képviselni bizony választható. Éppen ezért fenn kell tartanunk magunknak a jogot, hogy komoly erkölcsi megítélés alá vessük mindazokat, akik e rendszer működtetésében szerepet vállaltak.” – hangsúlyozta a polgármester.
„A kommunizmusban az a legrosszabb, ami utána következik – mondják sokan, mert a kommunista rendszerek látszólag eltűntek ugyan, de átláthatatlan struktúrái és nagyon is látható egykori képviselői, haszonélvezői ma is itt vannak közöttünk. És ott lesznek a szavazólapokon is, tovább mérgezve a közéletet és akadályát jelentve a teljes nemzeti kibontakozás lehetőségének” – mondta Németh Szilárd.
Az emlékező beszéd megtartása után százak vonultak fáklyával a kezükben a Csepeli temetőbe, ahol megkoszorúzták az elesett hősök és a kivégzett mártírok emlékére állított kopjafát.
Este a Béke téri templomban megtartott misén emlékeztek meg a kommunizmus áldozatairól.
Csepel.hu
Fotó: Tóth Beáta A kormány szerdai ülésén határozott lépéseket fog tenni az energiafogyasztók, a lakosság érdekében - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető államtitkár kedden Gyulán egy sajtótájékoztatón, kérdésre válaszolva.
Lázár János kiemelte: az energia- és a gázszolgáltató cégek "láthatóan jól vannak" Magyarországon, 2013-ban nyereségesek voltak, miközben a kormány célja, hogy az energia- és a gázszolgáltatás nonprofit vállalkozás legyen. Hozzátette, hogy nem szeretnék, ha az alapmegélhetéshez szükséges költségeken külföldi vállalatok nyerészkedhetnének.
Lázár János a szerdai kormányülésre utalva reményét fejezte ki, hogy a szerda nem a gáz- és az energiaszolgáltatók napja lesz.
Az államtitkár elmondta, a kormányülésre meghívták Dorkota Lajost, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökét, Pintér Istvánt, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság főigazgatóját, Fónagy Jánost, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkárát és Németh Szilárd rezsicsökkentésért felelős fideszes országgyűlési képviselőt. Tőlük azt kérik, adjanak áttekintést arról, hogyan áll a rezsicsökkentés folyamata. Lázár János arról is beszélt, a kormányzathoz olyan lakossági bejelentések jutottak el a parlamenti képviselőkön keresztül, hogy több szolgáltató megpróbálja elszabotálni, bojkottálni a rezsicsökkentést.
A kormányülésen szó lesz a szolgáltatási alapdíj sorsáról, valamint a számlaképről, vagyis az elszámolás rendszeréről, amely jelenleg visszaélésre és a fogyasztók becsapására nyújt lehetőséget - magyarázta az államtitkár.
Tisztelt Csepeli Polgárok!
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata tisztelettel meghívja Önöket a Szent István út 217-219. szám alatt található felújított orvosi rendelő ünnepélyes átadására.
Időpont: 2014. március 3. (hétfő) 9 óra (új időpont!)
Helyszín: 1213 Budapest, Szent István út 217-219.
Tisztelt Csepeli Polgárok!
2014. február 26-án (szerdán) 14.30 és 18.00 között az Adu Oktatási Központban lesz lakossági véradás.
Cím: 1211 Budapest, Táncsics Mihály utca 78.
Személyi igazolvány, lakcímkártya és eredeti TAJ kártya szükséges a regisztrációhoz.
A véradást megelőzően étkezzenek és fogyasszanak alkoholmentes folyadékot!
A kommunista diktatúra áldozataira emlékeztek a polgármesteri hivatal épülete előtt február 25-én délelőtt. A bejárat melletti oszlopon emléktáblát lepleztek le, amelyen Márai Sándortól származó idézet olvasható a kommunisták észjárásáról és beteges lelkületéről. Az emléktáblát az önkormányzat elöljárói és a jelentősebb pártok képviselői megkoszorúzták, de az MSZP nem hajtott fejet az áldozatokra emlékezve.
A fotóalbum - mely folyamatosan frissül a nap eseményeit követően -, megtekinthető ide kattintva.
A 90 éves Strein Oszkár egyike volt annak a 300 csepelinek, akit 1945 januárjában a Csepelre bevonuló szovjet hadsereg katonái a magyar kommunisták tevőleges közreműködésével málenkij robotra hurcoltak el az Ukrajna területén található Liszicsanszkba. Az idős férfi beszédében felidézte a kényszermunkatábor borzalmait, az éhezést, a betegségeket, a fagyhalált szenvedett bajtársainak a szenvedését. Majdnem négy évig dolgoztatták embertelen körülmények között, és soha nem tudták, mikor térhetnek haza. Azt sem közölték velük, mi a bűnük.
Amikor végre hazaengedték, teljesen lefogyva, 40 kilósan kezdett új életet Csepelen. Egészen a legutóbbi időkig nem beszélhetett arról, hogy miket élt át a szénbányák fogságában társaival együtt.
A 300 elhurcolt csepeliből 47-nek a nevét sikerült eddig kideríteni, nevük egy díszes táblán olvasható.
Az emléktáblát Németh Szilárd polgármester, országgyűlési képviselő és Strein Oszkár leplezte le. A kommunista áldozatokra emlékezve koszorút helyezett el Németh Szilárd országgyűlési képviselő, polgármester, valamint Borbély Lénárd országgyűlési képviselő, alpolgármester, Ábel Attila és Morovik Attila alpolgármesterek, dr. Szeles Gábor jegyző. Koszorúzott Kontur Pál országgyűlési képviselő. A pártok közül fejet hajtottak a Fidesz-KDNP, a Jobbik, az Együtt-PM és a MIÉP képviselői, valamint virágokat helyeztek el a társadalmi szervezetek és magánszemélyek. A kommunista utódpárt MSZP-től nem jelentek meg a megemlékezésen.
Az emlékünnepség ezt követően a Weiss Manfréd Szakközépiskolában folytatódott, ahol az önkormányzat elöljárói és Kontur Pál megkoszorúzták a kommunisták által kivégzett Mansfeld Péter emléktábláját.
Cs. A.
Fegyvernek látszó tárggyal raboltak ki egy trafikot a Zrínyi utcában február 24-én pár perccel este hat óra előtt. A jelenleg még ismeretlen férfi mintegy 70 ezer forint készpénzt vitt magával. A támadóról elég jó felvételeket készítettek az üzletben elhelyezett kamerák – tudtuk meg rendőrségi forrásból.
A Zrínyi utca tízemeletes panelházainak egyik földszintjén található trafikban kedden legfeljebb csak az emlékeztet a hétfői rablásra, hogy a bejárati ajtót résnyire nyitva hagyták, s a kereskedők jobban figyelik, kik járkálnak az üzlet környékén. A tulajdonos és az eladó nem kívánt nyilatkozni, de megerősítették a támadás hírét. Láthatóan nyugtalanok, de igyekeznek palástolni az átélt izgalmakat.
Rendőrségi forrásból úgy tudjuk, hogy a támadó sajátos módját választotta a rablásnak. Háttal a dohányboltnak, befelé tolatva közelítette meg az üzletet, hogy ne lássák az arcát, amelyet egyébként is vastag sállal takart el. Fején sapkát viselt. Egy fegyvernek látszó tárggyal kényszerítette az alkalmazottat a pénz átadására, majd 70 ezer forint zsákmánnyal elmenekült. A kamerák felvételeket készítettek a támadóról, s elképzelhető, hogy ezek alapján beazonosíthatják a férfit.
A csepeli rendőrség rablás miatt folytatja a nyomozást.
Cs. A.
A Fővárosi Német Önkormányzat 2014. február 15-én rendezte meg a német nyelvű vers- és prózamondó, valamint kisjelenet verseny budapesti döntőjét. A rendezvénynek a Jókai Mór Általános és Német Nemzetiségi Iskola adott otthont. Az Eötvös József Általános Iskola német nemzetiségi osztályaiban tanuló diákjai nagyon szép eredményeket értek el.
Vers és próza kategória:
Pálfi Zsófia (3-4. osztály) 3.a osztályos tanuló - 2. helyezés
Király Zsófia Petra (1-2. osztály) 1.a osztályos tanuló - 3. helyezés
Kisjelenet kategória:
5.a (5-6. osztály) Der gelbe Storch - 1. helyezés
2.a (1-2. osztály) Der Froschkönig - 3. helyezés
4.a (3-4. osztály) Wenn ich Erwachsene ware - 4. helyezés
Február 25-én az erőszakrendszer szimbólumává vált Andrássy út 60. előtt, a Terror Háza Múzeumnál egész napos, közös mécsesgyújtással emlékezünk a kommunista diktatúra áldozataira. A nap folyamán a Hősök Falához várjuk mindazokat, akik az áldozatok tiszteletére el kívánják helyezni az emlékezés mécseseit.
A Terror Háza Múzeum egész napos programokkal várja az érdeklődőket.
18.00
Megemlékezés a Terror Háza Múzeumban
A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja alkalmából Magyarország Kormányának hivatalos megemlékezésén köszöntőt mond Dr. Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, majd emlékbeszédet mond Dr. Horváth János, az Országgyűlés korelnöke. Az eseményen ünnepi beszédet mond Dr. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes.
19.00
A megemlékezés után gyertyagyújtással és néma főhajtással tisztelgünk az áldozatok emléke előtt a Hősök Falánál.
8.00-18.00
Rákoskeresztúri Új Köztemető 301-es parcella
A nap folyamán protokollmentes megemlékezés lesz a rákoskeresztúri Új Köztemető 301-es parcellájánál, ahol bárki tiszteletét teheti.
Rajzokon, fényképeken, internetes szövegszerkesztővel összeállított montázsokon mutatták be a diákok a Nagy Imre Művelődési Központban február 24-én megnyílt kiállításon, hogy ők hogyan látják a kommunista diktatúrát. A”Történelem -- diákszemmel” címen meghirdetett pályázatot, majd az azt követő kiállítást a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából rendezték meg. Valamennyi résztvevő emléklapot kapott, a legjobb pályaművek szerzőit pedig díjakkal jutalmazták.
Tóth Endre, a Nagy Imre ÁMK intézményvezetője megköszönte a diákok és tanáraik részvételét a pályázatban. „Elgondolkodtató, hogy egy mai tizenévesnek mit jelent a kommunizmus, amely számukra már történelem” – mondta.
Markó György, a bírálóbizottság részéről azt emelte ki, hogy az elmúlt században két embertelen diktatúrát kellett elszenvedni: a nácizmust és a kommunizmust.
A pályázaton valamennyi csepeli általános iskola 7-8. osztályos diákja és minden Csepelen tanuló vagy lakó középiskolás részt vehetett. Az elismeréseket Tóth János tankerületi igazgató, valamint Tóth Endre és Markó György adták át.
A pályázaton a következő iskolák vettek részt: Karácsony Sándor Általános Iskola, Kék Általános Iskola, Kazinczy Ferenc Általános Iskola, Katona József Általános Iskola; Weiss Manfréd Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium; Csete Balázs Szakközépiskola, Nagy Imre ÁMK Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola.
Megosztott első helyet ért el Horváth Beatrix, Somodi Renáta és Baranyi Dzsenifer (Csete Balázs Szakközépiskola). Második lett Kovács Olívia (Weiss Manfréd Szakközépiskola). Harmadik helyezést ért el Szabó Dzsenifer és Diósi Dália (Kazinczy Ferenc Általános Iskola). Külön díjat kapott Szász Tamás (Katona József Általános Iskola). A díjazottaknak múzeumi belépőket adtak át, amelyek a Szoborpark Múzeumba, a Terror Házába és a Sziklakórházba érvényesek.
„Mintegy nyolc órán át készítettem el internetes szövegszerkesztő segítségével a ’Vörös pokol’ című összeállítást” – mondta a második helyezett Kovács Olívia, akinek a képén tankok, Kádár János és Rákosi Mátyás fényképei láthatók. „Kíváncsi vagyok, hogy a Terror Házában mit fogok látni a valóságban”.
A kiállítás után A mérkőzés című magyar filmdrámát nézhették meg az érdeklődők.
cs. a.
