A 67 éves B. Évát gyanúsítja a rendőrség annak a férfinak a megölésével, akit vasárnap délelőtt találtak meg holtan a Szatmári utcai házában. B. Éva a 47 esztendős áldozat édesanyja. A rendőrség indítványozta a gyanúsított előzetes letartóztatását – tudtuk meg a Budapesti Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletétől.
A gyilkosság vasárnap délelőtt 10 óra körül történt a Szatmári utcában, ahol az áldozat együtt lakott édesanyjával, annak élettársával és ott élt még egy férfi. A meggyilkolt férfira a házban lakó ismerőse bukkant rá nem sokkal a gyilkosság elkövetése után Az áldozat testén szúrt sebeket találtak, de az még mindig tisztázásra vár, hogy késtől vagy más vágószerszámtól származnak-e a halálos döfések.
Információnk szerint a család zűrös életet élt, a környékbeliek gyakran panaszkodtak arra, hogy hangos veszekedésektől zajos a környék. B. Éva korábban ápolónőként dolgozott és teljesen normális életet élt. Az utóbbi időben azonban gyakran látták alkoholos állapotban, s akkor is ittas volt, amikor az emberölés után a rendőrség előállította. A gyilkosság körülményeit és pontos okát még vizsgálják, de feltételezhetően családi viszály váltotta ki a súlyos bűncselekményt.
A rendőrségen folyamatosan tart a tanúk kihallgatása. A Budapesti Rendőr-főkapitányság Életvédelmi Osztálya B. Évát őrizetbe vette és indítványozza az előzetes letartóztatását emberölés bűntette elkövetésének gyanújával.
Cs.A.
4 millió fölé nőtt a foglalkoztatottak száma a válság ellenére is - hangsúlyozta Varga Mihály.
Az ukrán válság egyelőre csak korlátozottan hat a magyar gazdaságra, de a kormány figyeli a fejleményeket - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter vasárnap az M1 A lényeg című műsorában.
Varga Mihály kiemelte: Ukrajna nemcsak szomszédja, hanem fontos gazdasági partnere is Magyarországnak, bár az Európai Unió országaival szorosabbak Magyarország kapcsolatai. Ennek ellenére a kormány figyelemmel kíséri a helyeztet, mivel például az OTP Bank és az Eximbank is jelen van Ukrajnában, valamint fontos élelmiszer- valamint gyógyszeripari kapcsolatai vannak Magyarországnak a szomszédos állammal.
"Ha bármi olyan dolog történik, ami a kormányzati lépést szükségessé tenné, akkor haladéktalanul lépni fogunk" - jelezte Varga Mihály.
A nemzetgazdasági miniszter az utóbbi négy év gazdaságpolitikájáról szólva hangsúlyozta: a kormány olyan intézkedéseket hozott, amelyek segítségével teljesült a kabinet két legfontosabb gazdaságpolitikai célja, vagyis csökkent az adósság és nőtt a foglalkoztatás.
"AZ UTÓBBI EGY ÉVBEN 107 EZERREL BŐVÜLT A MUNKAHELYEK SZÁMA."
A forint árfolyamával kapcsolatban elmondta: az a jó árfolyam, amely a stabil gazdasági növekedést segíti elő, amely mellett a gazdasági szereplők többé-kevésbé adott szintű árfolyammal tudnak hosszú távon is számolni. A devizaalapú hitelekkel rendelkezőknek is ez lenne a kedvező - tette hozzá. Varga Mihály megismételte, hogy a kormánynak nincs árfolyamcélja, nem ragaszkodik meghatározott árfolyamszinthez, mert az árfolyamváltozás költségvetési hatása egy éven belül többé-kevésbé nullszaldós, inkább az a fontos, hogy kevésbé legyen hullámzó az árfolyam. "Egy stabil gazdaságot nem szabad, hogy az árfolyamváltozások megrengessenek, Magyarország szerintem ebben az állapotban van" - emelte ki Varga Mihály. Hozzáfűzte: az elmúlt években az alacsonyabb költségvetési hiány, a magasabb foglalkoztatás, és a jelentős külkereskedelmi mérleg többlet mind azt segítették elő, hogy a magyar gazdaság ezekkel a "fertőzésekkel", ingadozásokkal szemben ellenállóbb legyen.
A foglalkoztatással kapcsolatban Varga Mihály elmondta: 4 évvel ezelőtt 3 millió 800 ezren dolgoztak, mostanra pedig több mint 200 ezerrel, 4 millió fölé nőtt a foglalkoztatottak száma a válság ellenére is; utoljára 1992-ben dolgoztak ennyien Magyarországon. Az utóbbi egy évben 107 ezerrel bővült a munkahelyek száma, ebből körülbelül 70 ezer a közfoglalkoztatás keretében jött létre, 37 ezer pedig a versenyszférában. Varga Mihály hangsúlyozta: fontos látni, hogy akik eddig segélyen voltak, most közfoglalkoztatottként kimozdultak ebből a passzív állapotból, és most munkával szereznek jövedelmet, 6-8 százalékuk pedig piaci alapon is munkához jut.
A nemzetgazdasági miniszter megismételte, ha a választók ismét bizalmat szavaznak a kormánynak, akkor felülvizsgálják az Új Széchenyi Terv programjait, hogy egy olyan, új Széchenyi Terv szülessen, amely segíti az országot az újraiparosításban és a megújuló energiák elterjedésében.
(MTI-fidesz.hu)
Budapest 21. kerületének önkormányzata száz reprodukciót vásárolt a Kováts-család archívumából, többnyire id. Kováts István fotográfusi hagyatékából, azzal a céllal, hogy a válogatást megtartsa, s azt a továbbiakban a saját üzemeltetésű intézményekben hasznosítsa. Ez az anyag Az én népem címet viseli és székelyudvarhelyi, illetve a Székelyföld legkülönbözőbb vidékeiről való épületeket, eseményeket, embereket örökítve meg, négy tematikus kategóriába szerveződik: Falu, Ember, Székelyudvarhely és Nyirő József.
A Falu kategóriában olyan közismert felvételek találhatók meg, mint a Bögözi szakállszárító, Kecseti tánc, Telekfalvi fafaragók, Gyimesi csángók, Lengyelfalvi kuptor, Tibód, Máréfalva, Nyikó-menti násznép, Lövéte. Az Ember kategóriában: a Cölöpverők, Ezer székely leány napja (1933), Felsőrákosi asszonyok, Csíki leányok, Megcsapatás, Nyírvirics-ivó, A szejkei síugró-sáncnál, Székely katonák a fronton.
Az Udvarhelyről beválogatott képek közt megtalálhatók az A Milleniumi Emlékoszlop bontása a régi román világban (1925), Barátok temploma (1908), Kossuth utca (1902), A római-katolikus főgimnázium új épülete (1912), A Vasszékely (1916), Régi Városháza (1914), Az első gőzös megérkezése Segesvárról (1888). Nyírő Józsefnek, az írónak is külön összeállítást szenteltek, hiszen évtizedeken át Székelyudvarhelyen élt, kiváló kapcsolatokat ápolt Haáz F. Rezsővel és a Kováts-családdal is, úgyhogy olyan felvételek is előkerültek a hagyatékból, amelyek korábban csak ritkán voltak láthatók: A Nyirő-család, A Nyirő-villa (1930), Nyírő és Haáz Rezső kiránduláson a Református Kollégium diákjaival (1930 körül), A székelyzsombori evangélikus templom (1930 k.), Beszélgetés egy lövétei kislánnyal bokrétakészítés közben (1935), Nyirő József (1897-1953) író, Haáz F. Rezső (1889-1953) múzeumalapító, id. Kováts István (1881-1942) fényképészmester és Bakter kutya (1930 k.).
Ifj. Kováts Árpád annyit árult el a jelenlegi összeállításról, hogy létrejötte Németh Szilárd, Csepel polgármestere személyes érdeklődésének köszönhető, hiszen a közelmúltban megismerkedett az udvarhelyi Kossuth Lajos utcában található fényműteremmel és a családi archívummal. Ezek után szívügyének tekintette, hogy elvigye és a maga környezetében is bemutassa az itt rejlő értékeket.
A kiállítás Csepel Önkormányzata és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) együttműködésében valósult meg. A kiállítás megnyitására a Csepel Galériában (1215 Budapest, Csete Balázs u. 15), március 14-én, 16 órakor kerül sor. Fővédnök Kövér László, az Országgyűlés elnöke, megnyitóbeszédet mond Németh Szilárd polgármester.
A kiállítás 2014. április 4-ig lesz látogatható.
Simó Márton
forrás:http://kulturhon.szhblog.ro/2014/03/09/a-kovats-foto-kiallitasa-csepelen/
További képek és információk:
Megöltek egy 47 éves férfit a Szatmári utcai házában vasárnap délelőtt. Az üggyel kapcsolatban három embert - két férfit és egy nőt – előállítottak a csepeli rendőrkapitányságon, de egyikőjük sem gyanúsított – közölte érdeklődésünkre Bognár Kinga, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) szóvivője. A BRFK bővebben nem kívánta részletezni a bűncselekmény körülményeit.
Más forrásból megtudtuk, hogy az áldozat egy több épületből álló családi házban lakott, amelynek udvarán további melléképületek találhatók. Az egyik ilyen hátsó épületben élt az elhunyt férfi, akire egy szintén a portán lakó ismerőse bukkant rá vasárnap délelőtt. Információink szerint szúrt sebeket találtak az áldozat testén, de egyelőre nem lehet tudni, hogy késtől vagy más vágószerszámtól származnak-e a halálos döfések. Arra sincsen még válasz, miféle cselekedetek előzték meg a gyilkosságot. Nem lehet kizárni, hogy családi veszekedés vagy ismerősök közötti összetűzés váltotta ki az emberölést. Információink szerint rablás nem történt.
A rendőrségen előállított három ember szintén a családi házban, illetve a melléképületeiben lakik. Tanúkihallgatásuk jelenleg is tart. Úgy tudjuk, hogy az áldozattal együtt élt az édesanyja.
Az ügyben a Budapesti Rendőr-főkapitányság Életvédelmi Osztálya nyomoz emberölés bűntette elkövetésének gyanújával ismeretlen tettes ellen.
Cs. A.
Rosszat akarnak a csepeli lakosoknak és az önkormányzatnak azok, akik azt híresztelik, hogy a kerületben nem működnek a térfigyelő kamerák. Az igazság ezzel szemben az, hogy az összes, vagyis mind a 40 kamera üzemképes, és a nap 24 órájában folyamatosan segíti a közterület-felügyelők és a rendőrök munkáját a közbiztonság javítása érdekében – közölte Borbély Lénárd alpolgármester.
Amikor az új önkormányzat 2010-ben megalakult, csak kilenc térfigyelő kamera működött. A képviselő-testület megszavazta, hogy az önkormányzat közbeszerzési pályázatot ír ki a kamerák felújítására. A közbeszerzési eljárás, s ennek következtében a kamerák rendbetétele azért csúszott, mert különféle cégek folyamatosan megtámadták a pályáztatást. Végül sikerült minden akadályt elhárítani, s 2013-ban már mind a 40 kamera üzemképes volt. Némely térfigyelőt kicseréltek, másokat műszakilag felújítottak. Ennek eredményeképpen az új rendszerrel a korábbiakhoz képest jobb minőségű felvételeket lehet készíteni. Jelenleg az összes közterületi kamera üzemel a nap 24 órájában. A közbiztonságot javító térfigyelők a közterület-felügyelők központjába vannak bekapcsolva, ők követik figyelemmel a képeken látható eseményeket. Nem egy esetben a térfigyelők felvételei segítették a rendőrök és a közterület-felügyelők munkáját.
Szintén a közbiztonság javítását szolgálja az a rendszámfelismerő kamerarendszer, amelyet Csepel összes ki- és bevezető útján kiépítenek. Ennek segítségévek minden gyanús gépjárművet képesek kiszűrni, amelyek érkeznek vagy elhagyják a kerületet. Ezek a kamerák a csepeli rendőrségre lesznek bekötve, így az egyenruhások azonnal tudják, ha például lopott vagy lejárt műszaki engedéllyel közlekedő autó tűnik fel a kerületben.
cs. a.
„Határozottabb és türelmesebb lettem”
Tavaly ismét egy nagyszabású tehetségkutató műsor ültette a televíziók képernyői elé az országot. A csillogó díszletek között 12 énekes küzdött a szavazatokért, a továbbjutásért, egy álom megvalósulásáért. A milliók által követett versenyben egy 18 éves csepeli énekes a hatodik helyen végzett. Péterffy Lili március 15-én, Demjén Ferenc előtt lép fel a Szent Imre téren megrendezésre kerülő ünnepi koncerten. A fiatal lánnyal a versenyben szerzett tapasztalatokról és első egyéni fellépéséről kérdeztük.
„Bár a versenyben nem hangsúlyozták és még mostanság is sokan meglepődnek: tősgyökeres csepeli vagyok. A verseny alatt rengeteg megerősítést kaptam itthonról: a nagymamám és a barátnői, az ismerőseim és teljesen idegenek is egy emberként szurkoltak nekem. Levelet írtak, gratuláltak, bíztattak - büszke voltam, hogy Csepelt is képviselhettem a műsorban” - meséli otthonában Lili. A királyerdei család ház nappalijában egy kanapén ül: vidám, szemtelenül fiatal és sikerei ellenére végtelenül szerény. Izgatottságát leplezni sem tudná, pályáján Csepel emlékezetes mérföldkő lesz: március 15-én énekelni fog a Szent Imre téren. Az ország egyik legismertebb férfihangja, Demjén Ferenc előtt lép fel félórás műsorával. „Óriási megtiszteltetés Demjén Ferenc előtt énekelni. Anyukámmal gyakran jártunk a koncertjeire, akkoriban álmodni sem mertem arról, hogy egyszer azon a színpadon fogok énekelni, amelyiken ő is.”
Micimackótól a reflektorfénybe
Lili dalos kedve már korán megmutatkozott, alig tanult meg beszélni, már Micimackóról énekelt. „Gyakran játszottuk azt a bátyámmal, hogy kipakoltuk a konyhában az edényeket, én pedig hangos dobolás mellett énekeltem: mindent, ami eszembe jutott” - emlékezik, majd elmondja: azért tudja értékelni lehetőségeit, mert sokáig nem énekelhetett egy hangszálprobléma miatt. Ma már tudatosan vigyáz a torkában lévő kincsre, énektanárral sajátítja el a professzionális hangképzés, légzés rutinját. Hosszú távra tervez a zeneiparban, de nem volt mindig ennyi önbizalma. Nem volt mersze jelentkezni az őt ismertté tevő tehetségkutatóba, édesanyja és a barátai unszolására ment el a válogatásra. „Amikor mondta, hogy bejutott a műsorba, szinte csak legyintettünk: nyári mókának jó lesz. De nem éltük bele magunkat” - meséli Lili édesanyja, Datcsinszky Erika. „Én sem hittem, hogy tényleg sikerülni fog, de egyszer csak ott találtam magam az élő műsorban. Az X-Faktor eddigi életem legnagyobb élménye volt”. Lili elmondja: a női előadóknak nehezebb érvényesülniük a szavazáson alapuló műsorokban, ugyanis a férfirajongók kevésbé aktívak szimpátiájuk kimutatásában. Mentora Alföldi Róbert volt, aki Lili szerint „annyi érzelmi és önbizalmi pluszt adott már az első közös gyakorlás alkalmával, amennyi felért félévnyi munkával egy énektanárral.” Az önbizalomra szükség is volt, mert több versenyzővel ellentétben, mikor Lilire került a sor, az óriási ledfalak mögül nem egy rutinos énekes, nem egy színpadi tapasztalatokkal felvértezett korábbi gyermekszínész, hanem egy lelkes amatőr lépett a kamerák elé. A táncosokba beakadó ruhától a csúszós magas sarkú cipőig rengeteg apróságra kellett odafigyelnie, hogy a nézők egy kerek előadást láthassanak. A visszajelzések és a problémamegoldásban szerzett tapasztalat - ahogyan édesanyja fogalmaz - gyorsan felnevelték Lilit. „Határozottabb lettem, megtanultam dönteni, türelmes lenni és kitartani az elképzeléseim mellett. Az X-Faktor előtt nem volt önbizalmam” - mondja a szintje védjegyévé vált mosolyával arcán.
Mi lesz, ha nagy lesz?
Lili életkorát meghazudtolóan megfontolt: bár igazi szerelmének az éneklést tartja, tanulmányait sem hanyagolja. Jelenleg éppen francia nyelvvizsgájára készül a Ciszterci Szent Imre Gimnázium tanulója. „Természetesen szeretnék majd lediplomázni, a szüleim részéről is elvárás, hogy legyen egy szakmát igazoló papír a kezemben.” Választása meglepő, de indoklását hallva érthető: nem szeretne távol merészkedni a művészettől, a „borban pedig ott van a művészet, a spiritualitás”. Lili a borász szakmával kacérkodik, de a döntésre még bőven van ideje.
Lili elmeséli, óriási kaland és tapasztalat volt, hogy a verseny alatt az úgynevezett mentorházban helyezték el őket. „Sohasem voltam ennyit távol itthonról, de így egyértelműbben tudtam bizonyítani a családomnak, hogy valódi, erős elhatározás vezet az énekesi, előadói pályán.” Édesanyja elmondja, hogy lánya mindössze egyetlen alkalommal tudott hazalátogatni a műsor alatt. Akkor egy körülbelül húsz fős baráti társaság fogadta az oroszlánként küzdő lányt, aki nappalijukban egy dallal hálálta meg a támogatást. Lili március 15-én Csepelnek is bizonyítani szeretne, illetve családjához hasonlóan meghálálni a biztos hátteret. „Mindent meg fogok tenni, hogy örömet szerezzek és a tágabb családomnak is köszönetet mondjak.”
angel -
fotó: life.hu
Május 25-ére, vasárnapra tűzte ki az Európai Parlament (EP) magyar képviselőinek választását Áder János köztársasági elnök - közölte az államfő hivatala.
Már harmadik alkalommal nyílik lehetőség arra, hogy Magyarország polgárai eldöntsék, a következő öt esztendőben kik képviseljék majd a politikai nemzetet az Európai Parlamentben. "A szabad választás joga demokráciánk egyik legfontosabb alkotmányos pillére. Ez a jog ugyanakkor lehetőség is arra, hogy szavazatunkkal befolyásoljuk Európa jövőjét "- olvasható a Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján közzétett közleményben.
Áder János emlékeztetett arra, hogy az Európai Tanács döntése értelmében az unió országaiban május 22. és 25. között kell megtartani az európai parlamenti választást.
"A választásokkal kapcsolatos uniós rendelkezésekkel és az Alaptörvényünkben foglaltakkal összhangban meghozott elnöki határozatommal 2014. május 25-ére írom ki az európai parlamenti választások magyarországi időpontját" - közölte az államfő.
Áder János felidézte, hogy Magyarország húsz éve nyújtotta be hivatalos EU-tagsági kérelmét, és tíz esztendeje annak, hogy egyenrangú tagjává vált az európai polgári demokráciák családjának. Hozzátette: 2004-ben Magyarország polgárai először váltak jogosulttá arra, hogy részt vegyenek az Európai Parlament összetételének kialakításában.
Az Európai Unió tagállamainak polgárai 1979 óta közvetlenül választják meg az Európai Parlament tagjait, Magyarország 21 képviselőt küldhet a 751 tagú brüsszeli törvényhozásba.
Az idei EP-választástól kezdve 12 uniós tagállam - köztük Magyarország - elveszít egy-egy mandátumot. Erre azért van szükség, hogy tartani lehessen az EP-nek a Lisszaboni Szerződésben meghatározott létszámát (751) és legyen helyük a tavaly júliusban az unió tagjává vált Horvátország képviselőinek is. Horvátország csatlakozásával a strasbourgi parlament képviselőinek száma ideiglenesen 766-ra nőtt, ezt a létszámot kell 751-re csökkenteni.
Az alábbiakban szó szerint közöljük az elnöki nyilatkozatot:
Magyarország kormánya 20 esztendővel ezelőtt nyújtotta be hazánk hivatalos EU-tagsági kérelmét, és immár 10 esztendeje annak, hogy egyenrangú tagjává váltunk az európai polgári demokráciák családjának.
2004-ben Magyarország polgárai először váltak jogosulttá arra, hogy az unió más nemzeteihez hasonlóan az akkori választáson kinyilvánított személyes döntésükkel maguk is részt vegyenek az Európai Parlament összetételének kialakításában, az idei év tavaszán pedig immár harmadik alkalommal nyílik lehetőségünk arra, hogy eldöntsük, a következő öt esztendőben kik képviseljék majd politikai nemzetünket az Európai Parlamentben.
A szabad választás joga demokráciánk egyik legfontosabb alkotmányos pillére. Ez a jog ugyanakkor lehetőség is arra, hogy szavazatunkkal befolyásoljuk Európa jövőjét.
Az Európai Tanács döntése értelmében az unió országaiban 2014. május 22. és 25. között kell megtartani az európai parlamenti választásokat.
A választásokkal kapcsolatos uniós rendelkezésekkel és az Alaptörvényünkben foglaltakkal összhangban meghozott elnöki határozatommal 2014. május 25-ére írom ki az európai parlamenti választások magyarországi időpontját.
Áder János
Magyarország köztársasági elnöke
Harminc százalékkal több maradt a szülőknél családi kedvezmény címén januárban a tavalyi év első hónapjához képest. Jórészt azért, mert az új lehetőséggel, a járulékok csökkentésével az első hónapban nagyjából 170 ezren éltek.
Folyamatosan emelkedik a legális munkát vállaló családoknál maradó összeg, a gyermekkedvezmények egyre több pénz hagynak a szülők zsebében. A Magyar Nemzet a családi kedvezmény friss adatait firtató kérdésére a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős helyettes államtitkára elsőként arra mutatott rá, hogy a szülők január óta nemcsak személyi jövedelemadójukat, hanem egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékukat is mérsékelhetik, esetenként el is tüntethetik. Pankucsi Zoltán elmondta: a legfrissebb statisztika szerint a járulékkedvezménnyel januárban százhetvenezren éltek, vagyis ennyi személy vonta le az egy gyermek után járó tízezer, a kettőnél húszezer, a három vagy több gyermek nevelésekor gyerekenként 33 ezer forintos kedvezmény egy részét az adó mellett a járulékokból is.
– Összesen 2,5 milliárd forintot hagyott januárban az új rendelkezés az érintetteknél, tehát fejenként átlagosan majdnem 15 ezerrel segítette a szülőket a járulékszabály – mondta a minisztériumi vezető, majd megjegyezte, hogy az újonnan bevezetett járulékkedvezmény elsősorban a kis keresetűeket, a több gyermeket vállalókat és a gyermeküket egyedül nevelőket hozza kedvezőbb anyagi helyzetbe. Pankucsi Zoltán kiemelte, hogy az intézkedés hátterében az a kormányzati meggyőződés állt, miszerint nincs jobb befektetés a gyermekeknél, s az állam akkor cselekszik a leghelyesebben, ha a nevelés költségeit a szülőknél hagyja. – A jövedelemadózás rendszerének változásai nyomán sikerült megerősíteni a gyermeknevelés és a legális munkavállalás társadalmi megbecsülését – fogalmazott a helyettes államtitkár.
Az adatokból kiderült az is, hogy a családi adókedvezmény – azaz a személyi jövedelemadó kiszámításakor érvényesülő csökkentés – januárban 12,7 milliárd forintot hagyott nagyjából nyolcszázezer szülőnél. – Mindezek alapján elmondható, hogy az adó- és a járulékkedvezményekkel összesen 15,2 milliárd forinttal emelkedett a gyermeket nevelő családok januári fizetése – szögezte Pankucsi Zoltán. Felhívta a figyelmet arra, hogy az értékek bizonyosan emelkedni fognak, hiszen a családi adó- és járulékkedvezmény érvényesítése bármely hónapban megkezdhető, emellett a csökkentés egyösszegű vagy visszamenőleges igénylésére az adóbevallás elkészítésekor – vagyis jövőre – is lehetőség van.
Intézkedések |
A kormány több eszközzel is javított a családok helyzetén és kilátásain. Kialakított egy korszerű adórendszert, így érdekeltté tette a munkáltatókat a kisgyermekesek foglalkoztatásának bővítésében, illetve az egykulcsos adórendszerrel és a jelentős mértékű, kalkulátorral is könnyedén kiszámolható családi adókedvezménnyel a munkavállalóknál több nettó jövedelmet hagyott. Idén a gyed extra keretében bevezetett lehetőséggel, miszerint egyszerre kaphat munkabért és gyedet is az az anya, aki a gyermeke nevelése mellett dolgozik, a kormány a legnagyobb gátat is feloldotta a kisgyermekesek foglalkoztatásában, így intenzív bővülés várható.
A teljes cikket a szombati Magyar Nemzetben olvashatja. |
"A nő a természetnek egyetlen lénye, aki érzésünket érzéssel viszonozza, és akit boldoggá tesz az a boldogság, amellyel bennünket megajándékoz". (Denis Diderot)
A nemzetközi nőnap alkalmából szeretettel köszöntjük a lányokat, asszonyokat, édesanyákat, nagymamákat!
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata
Eredményesnek nevezte a kormány munkahelyvédelmi akcióprogramját az Országgyűlés elnöke a paksi ipari park inkubátorházában tartott csütörtöki sajtótájékoztatóján. Kövér László elmondta: a kormány jó gazdaságpolitikájának és munkahelyvédelmi akcióprogramjának köszönhetően jelentősen nőtt a foglalkoztatás a ciklus elejéhez képest.
Ma 270-280 ezerrel több ember dolgozik, mint 2010-ben. Ezen belül is olyan társadalmi csoportok foglalkoztatását sikerült növelni, amelyek átlagos helyzetben nehezebben férnek hozzá a munkaerőpiachoz, ilyenek a családos anyák, a fiatal pályakezdők, a nyugdíjhoz közel állók – közölte a házelnök. Hozzátette, hogy kevés szó esik ugyan erről, de nagyon súlyos demográfiai problémákkal küszködik az ország.
"MA 270-280 EZERREL TÖBB EMBER DOLGOZIK, MINT 2010-BEN."
"Ha a kisgyermekes anyáknak segítünk a munkaerőpiacra való visszatérésben, megkönnyítjük a gyermekvállalást, nem csak a munkahelyteremtésben érünk el eredményt" - mondta Kövér László. Kiemelte, a jó gazdaságpolitika a legjobb foglalkozáspolitika. Azt mondta, a következő hétesztendős európai uniós költségvetésből Magyarországra több pénz jut, mint amennyi eddig jutott, dacára annak, hogy az unió összköltségvetése csökken.
Az MTI kérdésére kifejtette: 20 milliárddal több pénzt tud lehívni Magyarország, így az egy főre vetített összeg 660 ezerről 712 ezer forintra nő az előző ciklushoz képest. Kövér László kitért arra, hogy az Európai Unió ebben a ciklusban kifejezetten hangsúlyt fektet a fiatalok foglalkoztatására.
"Ez Magyarország kezdeményezésére és lobbijára került be a költségvetésbe külön rovatba" - tette hozzá.
Szintén lényeges különbségnek nevezte a házelnök azt, hogy az előző hét esztendővel szemben a mostani ciklusban érkező források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre, a vállalkozások lehetőségeinek bővítésére, versenyképessé tételére szeretnék fordítani.
Közölte: a paksi atomerőmű küszöbön álló bővítése óriási beruházás, nem túlzás azt állítani, hogy az évszázad beruházása, 10-12 milliárd eurót tesz ki. Az, hogy 40 százalékban magyar vállalkozások kapnak szerepet, az állam kasszáját is gyarapítja, hiszen a pénz harmada visszajut oda adó formájában.
"A beruházás 10 ezres nagyságrendben fogja a munkahelyek számát bővíteni az építés folyamán és évi egy százalékkal fog majd hozzájárulni a gazdaság növekedéséhez" - tette hozzá az Országgyűlés elnöke.
(MTI-fidesz.hu)
