Minden évben április 22-én tartják a Föld napját, melynek részeként a világ minden táján akciókkal hívják fel a figyelmet a környezet megóvására. Csepelen gyerekek ültettek begóniát és szőlővirágot a Radnóti Miklós Művelődési Ház elé a Csepeli Városgazda munkatársainak segítségével. Ezt követően kézműves foglalkozások várták a családokat.
Ma 16 órától a Görgey téren a Csepeli Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat szervezésében flashmobbal hívják fel a figyelmet környezetünk fontosságára. (A részletek megtekinthetők ide kattintva.)
A Föld napja története
1970-BEN KEZDŐDÖTT
Az első Föld napján, Denis Hayes amerikai egyetemista kezdeményezésére, 1970. április 22-én 25 millió amerikai emelte fel szavát a természetért. Ez a történelmi jelentőségű esemény az Egyesült Államokban – és az ország határain túl is – fontos változásokat hozott: az USA-ban szigorú törvények születtek
a levegő és a vizek védelmére, új környezetvédő szervezetek alakultak, és több millió ember tért át ökológiailag érzékenyebb életvitelre.
1990-BEN VILÁGMOZGALOMMÁ VÁLT
Húsz évvel később Denis Hayes és barátai, az ökológiai válság jeleit – a bioszféra pusztulását, az ipari szennyezést, az őserdők irtását, a sivatagok terjeszkedését, az üvegházhatást, az ózonlyukakat, a veszélyes hulladékokat, a túlnépesedést, a savas esőt, az óceánok szennyezettségét stb. – látva kezdeményezték, hogy az 1990-es évek a környezet évtizedeként a közös felelősségre hívják fel a figyelmet.
Ennek érdekében Denis Hayes és barátai 1989-ben Kaliforniában létrehozták a Föld Napja Nemzetközi Hírközpontot, és havonta küldtek hírlevelet a világ minden országába, hogy a városi tömeg-felvonulásoktól kezdve szabadegyetemi előadásokig, faültetéstől a hulladékok újrahasznosításának megszervezéséig, a nemzetközi hírközlési rendszerek bevonásától falusi majálisokig sokféle akcióval ünnepeljék április 22-én a Föld napját a világ minden országában, a környezetbarát, fenntartható társadalom közös vágyával. Több mint 140 ország 200 millió környezetért aggódó polgára, civil szervezetek válaszoltak felhívásukra, és városok, falvak, iskolák, környezetvédő szervezetek mind-mind saját szervezésű programmal, a legkülönfélébb módon tették emlékezetessé és világméretűvé ezt a napot.
MAGYARORSZÁG AZ ELSŐK KÖZÖTT CSATLAKOZOTT
A felhívásra Magyarországon környezetvédők 1990-ben megalapították a Föld Napja Alapítványt, és hírközpontot is létrehoztak az első magyar Föld napja eseményeinek koordinálására. Felhívásukra kis falvakban és nagyvárosokban egyaránt sokan jelentkeztek.
A Föld Napja Alapítvány a helyi kezdeményezéseket – külön hangsúlyozva az iskolák és természetesen a pedagógusok szerepét – környezeti könyvek kiadásával, vetélkedők összeállításával támogatja.
Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot? Így hangzik a Föld napja mozgalom egyik jelmondata. 1990 óta Magyarországon évről évre egyre többen érzik úgy, legalább megpróbálják – és legalább a Föld napján, április 22-én tesznek valamit ennek érdekében: fát ültetnek, rajzpályázatot hirdetnek, környezeti vetélkedőt, patak- és falutakarítást szerveznek, valamelyik zöldszervezethez csatlakoznak, vagy saját szervezetet alapítanak. És ez a Föld napja mozgalom legnagyobb sikere: hogy helyi igény szerint, helyi kezdeményezésre szerveződnek a Föld napi programok, és ma már nem csak a Föld napján.
Az alapítvány a szemléletformálás érdekében évről évre jelentős külföldi művek, sőt magyar szerzők környezeti témájú könyveit jelenteti meg. Könyveink közül ma már több is ajánlott vagy kötelező irodalom egyetemeken, főiskolákon. Az alapítvány eddig több mint 50 könyvet, ismertető füzetet és négy társasjátékot jelentetett meg, többek között 1990 óta minden év április 22-ére, a Föld napjára adja ki a washingtoni Worldwatch Institute éves jelentését a világ környezeti állapotáról A világ helyzete címmel.
AZ ELSŐ 10 ÉV
A világméretű Föld napja mozgalom 2000-ben volt 30 éves, a magyarországi Föld Napja Alapítvány pedig 10 éves. Denis Hayes, a mozgalom elindítója erre az alkalomra újabb felhívást tett közzé, hogy 2000-ben még több ország csatlakozzon a mozgalomhoz, és hívja fel a figyelmet a Föld napján, április 22-én a környezeti veszélyekre. A 2000. évi, félmilliárd embert mozgósító világmegmozduláshoz a Föld Napja Alapítvány is csatlakozott. Többek között egy környezeti társasjátékkal, az Ökovilággal fordult a jövő nemzedékéhez, és a Magyarország környezeti állapotát bemutató, A természet romlása, a romlás természete című könyvével a döntéshozókhoz. Természetesen összefogva több civil szervezettel.
20 ÉV UTÁN IS EGYÜTT
A magyarországi Föld napja mozgalom 2010-ben volt 20 éves. És bár sokat tettünk az elmúlt húsz évben környezetünk fontosságának tudatosítása érdekében, de nem eleget. Már van szelektív hulladékgyűjtés, vásárolhatunk környezetbarát termékeket, körbeért két tavunk körül is a kerékpárút, szélkerekek, napkollektorok segítik az energiaellátást, de még mindig sok a felesleges fogyasztás, a vegyszerhasználat, a szemét, az autózás, az energiapazarlás, általában a természet szolgáltatásainak túlhasználata. Mindezek következményeként pedig nő az üvegházhatású gázok kibocsátása – és ez növeli az éghajlatváltozás veszélyét.
És ez a változás nem a távoli jövő eseménye. Az éghajlatváltozás már itt van. Már 0,7 Celsius-fokkal nőtt az átlagos globális hőmérséklet, és a felmelegedés üteme az utóbbi 10 évben fokozódott. Tennünk kell, tegyünk ellene együtt, hogy elkerüljük a fordulópontot, a kritikus 2 Celsius fokos globális felmelegedést.
Cselekednünk kell, és ebben a Föld Napja Alapítvány is aktívan részt vállal ugyanúgy, ahogyan 20 éven át tette ezt. Vigyázzunk Földünkre, jövőnkre, és tartsuk 2 Celsius-fok alatt a felmelegedést. Figyelje programjainkat és csatlakozzon. Cselekedjünk együtt!
40 ÉVES A VILÁGMÉRETŰ MEGMOZDULÁS
A kezdettől, 1970-től 2010-ig eltelt 40 évben a Föld napja világméretű megmozdulássá vált: több mint egymilliárd ember vesz részt valamilyen környezeti eseményen ezen a napon. A nemzetközi Föld Napja Hálózat 174 országban több mint 15 000 szervezettel dolgozik azon, hogy kialakítsák "az egyetlen eseményt, amelyet az egész világon egyszerre ünnepelnek, mindenféle származású, vallású és nemzetiségű emberek".
forrás: fna.hu - szerkesztette: K.A. (Csepel.hu)
fotó: Halászi Vilmos
A 2011-ben elfogadott nemzeti köznevelési törvény értelmében az érettségi vizsga feltételeként ötven óra közösségi szolgálatot kell teljesíteniük a diákoknak. Ez első alkalommal a 2016. január 1-je után érettségi vizsgára jelentkezőket érinti, vagyis a 2012/2013-as tanévben tanulmányaikat folytató 9. évfolyamos középiskolai tanulókat. Ők azok, akiktől hivatalos igazolást kérnek majd arról, hogy hol végeztek önkéntes munkát.
A vonatkozó jogszabály előírja, hogy a lakhelytől számított harminc kilométeren belül végezhetnek közösségi szolgálatot a fiatalok különféle fogadó intézményekben. Az iskolán kívül célszerű az interneten is bővebben tájékozódniuk – például a Közösségi Szolgálat Portálon (www.kozossegi.ofi.hu) –, ahol sok fontos tudnivaló mellett részletes lista található a fogadó intézményekről. E helyeken (pl. iskolák, óvodák, önkormányzati és egészségügyi intézmények, művelődési házak, idősotthonok, nyugdíjasházak, civil és nonprofit szervezetek) a diákok az egészségügyi, szociális és jótékonysági, oktatási, kulturális és közösségi, környezet- és természetvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi, valamint közös sport- és szabadidős tevékenységekben próbálhatják ki helytállásukat. Az érintett korosztálynak, a 15-16 éves lányoknak és fiúknak már érdemes most elkezdeniük a keresgélést, hogy ki ne fussanak az időből, mert tanulmányaik mellett vár rájuk ez a feladat.
Hol várják a diákokat?
Csepelen a Humán Szolgáltatások Igazgatósága (HSZI) segíti az iskolai közösségi szolgálatok szervezését. Munkatársuk, Juhászné Végi Edit, a Családsegítő Közösségi Ház önkéntes koordinátora előzetes közvélemény-kutatást végzett a kerületi középiskolákban. A rendszerint osztályfőnöki órákon tartott ismertető utáni véleményekből kiderült, hogy a legtöbb tanulót az állatkert és állatmenhelyek vonzzák.
„Sikerült felvennem a kapcsolat a Fővárosi Állat- és Növénykerttel, azonban ők 18 év alattiakat önkéntes munkára nem alkalmaznak. Kerületünkben például az óvodák szívesen fogadnának diákokat kerítésfestésre: ez csak szervezés kérdése. Persze lehetőséget kínálnak a civil szervezetek, művelődési házak, idősotthonok, nyugdíjasházak, önkormányzati és egészségügyi intézmények, az iskolák és óvodák a nyári szünetben. Nálunk a közösségi házban tíz diák teljesített szolgálatot, tizenöt diák önkéntes munkája folyamatban van. Különösen az idősek élvezték társaságukat. Fontosnak tartom, hogy a hozzánk érkezőkkel közösen találjuk meg, milyen munkát szeretnének itt végezni. Örömmel mondhatom – bár ez manapság nem gyakori –, hogy egy lány, aki nálunk végezte a közösségi szolgálatot, most is visszajár ide önkéntes munkára. Ez nem kötelező, de megragadták a közösségi programok, megtapasztalta, milyen jó segíteni. Egyébként az iskolai felméréseim alapján úgy látom, hogy nem zárkóznak el a diákok az efféle dologtól. Úgy gondolom, a mai világban egyáltalán nem árt, ha bepillanthatnak egy-egy munkahely életébe: ez később, a pályaválasztásnál is hasznukra válhat” – tette hozzá Juhászné Végi Edit.
Igazolás a munkáról
A közösségi szolgálatra való felkészítés először a tanintézményekben kezdődik, ahol a tanárok együttműködésre, empátiára, problémamegoldásra és a társadalmi felelősségvállalásra hívják fel a figyelmet. Első alkalommal a pedagógusok kísérik a munkavégzés helyére a diákokat, utána már egyedül mehetnek. Előfordulhat, hogy valakinek félév alatt sikerül igazolást kapnia az önkéntességben való részvételről, de olyan is akad, aki egy év után veszi kezébe a papírt, mellyel jogosulttá válik az érettségire.
A kerületben a Jedlik Ányos Gimnázium tanulói élenjárnak a közösségi szolgálatban. Támogatójuk Karácsony Zsuzsa pedagógus ma is lelkesen irányítja csapatát.
Természetesen – az iskolákon kívül – a szülők is felkutathatják közvetlen környezetükben a fogadó intézményeket.
Antal Zsuzsa
Húsvét vasárnapján a nagypénteken megfeszített Jézus Krisztus feltámadására emlékezik a keresztény világ, amely húsvétkor annak állít emléket, hogy Jézus mártírhalálával megváltotta az emberiséget bűneiktől, így hitük szerint az üdvösségre, az örök életre vezette őket. A világot sújtó éhezés és a konfliktusok leküzdését, a védtelenek és kizsákmányolt emberek védelmét szorgalmazta Ferenc pápa, a Szent Péter-bazilika lodzsájáról mondott beszédében. Beszéde után Urbi et Orbi áldását adta Róma városára és az egész világra.
Reggel óta tömött sorokban álltak a hívők és a turisták a római Szent Péter téren és a Vatikán környékén, hogy meghallgassák Ferenc pápa húsvéti beszédét. Becslések szerint több mint 200 ezren gyűltek össze. Az egyházfő a Szent Péter bazilika erkélyén a nélkülözés és a konfliktusok leküzdéséért imádkozott.
„Segíts Uram, hogy leküzdjük az éhezés csapását, amit nemcsak konfliktusok súlyosbítanak, hanem a felelőtlen pazarlás is” – mondta Ferenc pápa, aki a gyermekek, a nők és az idősek kizsákmányolása ellen is szót emelt.
A világon zajló háborúk azonnali befejezését sürgetve, külön említette az elhúzódó szíriai polgárháborút és az ukrajnai válságot. Végül Urbi et Orbi áldást mondott Róma városára és a világra.
Előző este, a nagyszombati virrasztást is Ferenc pápa vezette a Szent Péter bazilikában. Az egyházfő a hagyomány szerint megáldotta a húsvéti gyertyát.
„A szeretet melege és fénye éledt fel Krisztus feltámadásával” – fogalmazott az egyházfő, aki a virrasztáson tíz embert, olaszokat és külföldieket keresztelt meg.
Hajnalig tartott a nagyszombati virrasztás az orosz fővárosban, a Megváltó Krisztus-székesegyházban is, ahol Kirill moszkvai pátriárka vezette a szertartást.
A misén részt vett Vlagyimir Putyin orosz elnök, Dmitrij Medvegyev kormányfő és neje, valamint Moszkva polgármestere is.
A szertartás végén körbehordozták a szent lángot, amelyet szombat este különleges repülőjárattal vittek Jeruzsálemből Moszkvába, és a hagyománynak megfelelően a távolabbi orosz régiókba is elviszik. Idén először a márciusban Oroszországhoz csatolt Krím félszigetre is eljuttatják a jeruzsálemi tüzet.
Jézus feltámadását ünneplik a keresztények a polgárháború sújtotta Szíriában is. A szír-ortodox egyházat – a hagyomány szerint – Péter és Pál apostol alapította, a húsvéti szentmisét a damaszkuszi Szent György templomban tartották. A muszlim többségű ország minden tízedik lakója valamelyik keresztény felekezethez tartozik, de a három éve tartó fegyveres konfliktus miatt több százezren menekültek el az országból.
Adjuk hírül, hogy többek vagyunk, mint amire sokszor becsüljük magunkat, hogy nincs más boldogság, mint az, ami az irgalomból, a megbocsátásból, a figyelmes, a mindenét megosztó szeretetből fakad - mondta Erdő Péter bíboros nagyszombat este húsvét vigíliájának szertartásán, a zsúfolásig telt budapesti Szent István-bazilikában.
Erdő Péter szentbeszédében kiemelte: azt is el kell mondani "testvéreinknek, hiszen testvérünk minden ember itt, az ég alatt , hogy (…) el kell kezdeni szeretni minden embert itt, a földön, hogy az örök boldogságban is társak lehessünk".
A bíboros felhívta a figyelmet arra, a feltámadt Krisztus azoknak az asszonyoknak, akik húsvét hajnalán leborultak előtte, azt mondta: "Ne féljetek!", s "ezt üzeni nekünk is". Húsvét ünnepén nincs helye a félelemnek - hangsúlyozta.
A katolikus főpásztor úgy fogalmazott: "Krisztus feltámadásában találkozunk a mindenható Isten hatalmával és felénk forduló szeretetével. Nincs a világon olyan szenvedés, nincs az életben olyan bánat, nincs olyan hatalma semmilyen gonoszságnak vagy veszélynek, ami elszakíthatna minket Krisztus szeretetétől. Ő legyőzte magát a halált, és nekünk is örök életet ajándékozott".
Utalt arra: a feltámadás örömhír és küldetés, és "ha rátaláltunk az örök élet tikára, akkor ez fontosabb minden más emberi felfedezésnél, (…) akkor tévedés vagy érzéki csalódás azt hinni, hogy értelmetlen az életünk", és "akkor Nagy Szent Leó pápával elmondhatjuk, hogy vége a nagy tudatlanságnak, könnyebb már jónak lenni".
Erdő Péter figyelmeztetett: "vigyázzunk, hogy elfoglaltságaink, amelyeket akár aggodalmaskodásunk szaporít, akár szertelen nagyravágyásunk fűt, ne kössenek le minket annyira, hogy ne tudjunk teljes szívvel vágyódni Megváltónk példájának követésére. Ő mindent üdvösségünkért cselekedett és szenvedett, azért, hogy a benne működő erő bennünk is életet fakasszon".
Rámutatott: "mindannyian részesülhetünk a feltámadásban és az örök boldogságban, ha befogadjuk őt". Mint mondta, annak, aki a mindenséget alkotta, "nem lehetetlen a mi testünk feltámasztása sem". Krisztus teste nem látott romlást, mert a harmadik nap már nem találták a sírban, és ő lett az elsőszülött a halottak közül - tette hozzá.
A liturgia részeként Erdő Péter számos felnőtt hívőt a keresztség, illetve a bérmálás szentségében részesített. A szentmise résztvevői a szertartás végén a hagyományos körmeneti útvonalon, a főtemplom körül vonultak.
Nagyszombaton az egyház Krisztus szenvedéséről és haláláról elmélkedik. Az esti vigília szertartásával kezdődik a katolikus egyház legfontosabb ünnepe, a húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus feltámadt a halálból, s ezzel minden embert megváltott bűneitől és mindenkit meghív az örök életre.
Péntekig összesen négy párt adta le az ajánlóíveit az Európai Parlamenti választásra, ezek közül a Fidesz-KDNP és az MSZP listáját már nyilvántartásba is vették, de úgy számolnak: körülbelül húsz pártra lehet majd voksolni május 25-én. A szavazáson dől el, melyik 21 politikus képviseli Magyarországot Brüsszelben a következő 5 évben. A külhoni magyarok ezúttal csak abban az esetben szavazhatnak, ha van lakóhelyük Magyarországon.
Szerdán tartotta utolsó ülésnapját az Európai Parlament. Brüsszelben és Strasbourgban már a következő ciklusra készülnek: 751-ből 21 magyar uniós képviselő lesz a következő öt évben. Őket választják öt hét múlva.
A szavazás lényegében ugyanolyan lesz, mint két hete - ezt mondja a Választási Iroda elnöke. Az EP-választáson csak egy szavazólap lesz, a pártok listájával. Pálffy Ilona azt is mondta: ezúttal csak a magyarországi, bejelentett lakóhellyel rendezők szavazhatnak. „Mindenki a saját országa szerinti EP-választáson szavazhat. Az átjelentkezés, a mozgóurna-kérés, a külképviseletekre való bejelentkezés az viszont ugyanúgy él. És ugyanolyan határidőkkel, ugyanolyan feltételekkel” – fogalmazott Pálffy Ilona.
Ha valaki több uniós ország állampolgára is, vagyis például a román állampolgársága mellé felvette a magyart, és van is magyar lakcíme, akkor el kell döntenie, hogy melyik uniós ország EP-választásán szavaz. Két helyen ugyanis nem szavazhat.
A kárpátaljai és a vajdasági magyarok - mivel nem uniós országban élnek - csak a magyar EP-választáson vehetnek részt. És azt is csak akkor, ha van lakóhelyük Magyarországon.
Sorok álltak Londonban április 6-án. A brit fővárosban és például több német nagyvárosban is külön helyiségeket béreltek az országgyűlési választásokkor. Az EP-választáson viszont alacsonyabb részvétellel számolnak, ezért csak a külképviseleteken lehet majd szavazni.
Ha valaki külföldön lesz a szavazás napján, azt előre kell jeleznie.
„Külképviseleti választói névjegyzékbe kell feliratkozniuk. Ennek három módja van: a legegyszerűbb az elektronikus, ami elérhető a Nemzeti Választási Iroda honlapján, meg lehet tenni levélben, illetve aki személyesen a lakóhelyén jár, a lakóhelye szerint illetékes választási irodán tud átjelentkezni” – mondta Takács László szabadkai vezető konzul.
Első szavazókat is fogadtak a Nemzeti Választási Irodánál. Mintegy tízezer fiatal lesz, aki most először szavazhat majd az EP-választáson. Facebook-oldalt és kvízjátékot is indítottak a választási irodánál, hogy rávegyék a fiatalokat: menjenek el szavazni május 25-én.
Május 6-ára hívja össze az Országgyűlés alakuló ülését Áder János köztársasági elnök - közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal sajtóigazgatója, Altorjai Anita. A közlemény szerint az államfő az alakuló ülés összehívásáról levélben tájékoztatta az országgyűlési választásokon parlamentbe jutott pártok listavezetőit.
A köztársasági elnök alkotmányos kötelezettségeivel összhangban, az alaptörvény vonatkozó rendelkezései alapján és az országgyűlési választások hivatalos végeredményének várható kihirdetésére figyelemmel döntött az időpontról. Ezzel összefüggésben felkérte a listavezetőket, hogy a hagyományoknak megfelelően kezdjék meg az Országgyűlés alakuló ülésével kapcsolatos előkészítő tárgyalásokat - közölte Altorjai Anita.
Az Országgyűlés alakuló ülését az alaptörvény értelmében az államfő hívja össze a választást követő 30 napon belüli időpontra. A parlament megbízatása az alakuló üléssel kezdődik, és a következő Országgyűlés megalakulásáig tart.
A köztársasági elnök az alakuló ülésen tesz javaslatot a miniszterelnök személyére, akinek megválasztásához a képviselők több mint felének a szavazata szükséges.
Szintén az alakuló ülésen választják meg - az országgyűlési törvény szerint a frakcióvezetők indítványára, a korelnök javaslata alapján - titkos szavazással a házelnököt, az alelnököket és a jegyzőket. Közös indítvány híján a legnagyobb létszámú képviselőcsoport vezetője jogosult indítványt tenni a házelnök személyére. Ez esetben az alelnököket és a jegyzőket már az ő javaslatára választják meg, a frakcióvélemények meghallgatása után. A háznagyot a házelnök javaslatára választják meg.
A megválasztott képviselők megbízólevelüket az Országgyűlés alakuló ülését megelőzően a köztársasági elnöknek nyújtják be.
Az alakuló ülést az államfő nyitja meg, majd tájékoztatást ad a megbízólevelek átvételéről. A korelnök és a korjegyzők hivatalba lépése után a Nemzeti Választási Bizottság elnöke és a Nemzeti Választási Iroda elnöke számol be a választásról az Országgyűlésnek.
A képviselők a mandátumvizsgálat eredményéről szóló határozat elfogadása után esküt tesznek, majd vita nélkül határoznak a választással kapcsolatos beszámolók elfogadásáról.
Szintén az alakuló ülésen, a választási beszámolók elfogadása után jelentik be a frakciók megalakulását.
Tisztelt Csepeli Polgárok!
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete 2014. április 24-én (csütörtökön) 17.00 órai kezdettel képviselő-testületi ülést tart.
Helyszín: polgármesteri hivatal nagytanácsterme (1211 Budapest, Szent Imre tér 10.)
A nyugati kereszténység húsvétja mindig március 22-e és április 25-e közé esik. A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak: a Nap mozgása mellett a Hold mozgásától is függ a dátum. A keresztény egyház szertartásaiban a hosszú ünnepi időszak átfogja a kora tavasz és a nyár elejei hónapokat.
Az előkészületi idő a nagyböjt, amely Jézus negyvennapos böjtjének emlékére, önmegtartóztatására tanít. Ezt kisebb-nagyobb ünnepek követik, s a húsvéti ünnepkör a pünkösddel zárul. A húsvéttól a pünkösd utáni szombatig tartó időszakot húsvéti időnek is mondják: ide tartozik a nagyböjt, a virágvasárnap, a nagyhét, a nagypéntek, a nagyszombat. A nagyhét a nagyböjt utolsó hete virágvasárnaptól nagyszombatig. Napjai: nagyhétfő, nagykedd, nagyszerda és a húsvéti szent háromnap. Húsvét napjától a fehérvasárnapot megelőző szombatig tartó napokat húsvét hetének nevezik. Virágvasárnap a húsvétvasárnap előtti vasárnap, nagyböjt utolsó vasárnapja. Ezen a napon vonult be Jézus Jeruzsálembe: ilyenkor hagyományosan barkát szentelnek, s körmenetben vonulnak be a templomba.
Az első niceai zsinat 325-ben határozott úgy, hogy az egyház tagjai a húsvétot ugyanazon a vasárnapon ünnepeljék, éspedig legyen a keresztény húsvét időpontja a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap. Sajnos ennek meghatározására nem jelöltek ki módszert, így például az alexandriai pátriárka és a római pápa alá tartozó egyházrész másképpen számította a húsvét időpontját. A VI. században alkotta meg Dionysius Exiguus szerzetes azt az eljárást, amely azóta is alap a húsvét időpontjának kiszámításában.
Ha csillagászati értelemben vesszük a „tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap” formulát, természetesen nem feltétlenül kapjuk meg a húsvétot. A katolikus egyház 1581-ben kánonban rögzítette azt az számítási módot, mely meghatározza ennek naptári helyét. Mostanra az ortodox egyházakon kívül minden keresztény egyház ehhez az eljáráshoz tartja magát. Az ortodox egyházak dátumszámítási módszere maradt a gregorián naptárreform előtti Julián-eljárás.
A szíriai Aleppóban ülésezett 1997-ben az Egyházak Világtanácsa. Azon javasolták, hogy a hagyományos, képletekre és táblázatokra alapuló számítás helyett csillagászati megfigyelések alapján határozzák meg a keresztény húsvét időpontját, ezzel megszüntethető lenne a keleti és nyugati egyház közötti eltérés is, hiszen a megfigyelés (illetve a közvetlen csillagászati meghatározás) mindegyik egyházrész számára objektív módon rögzítené az ünnepnap dátumát. A reformjavaslat szerint a bevezetés 2001-ben lett volna, de lényegében egyik tag sem fogadta még el.
Egy visszaemlékezéssel szeretném kezdeni: amikor gyermek voltam – az 1970-es években – édesapámmal locsolkodni mentünk olyan rokonokhoz, ismerősökhöz, akiket - emlékezetem szerint – csak nagyon ritkán látogattunk. Kiöltöztünk, verset kellett tanulnom és elmondanom, majd meglocsoltuk a lányokat-asszonyokat. Sokan járták így az utcákat azokban az időkben Budapesten.
Ma már alig-alig látok locsolkodó embereket az utcákat járni. Az ünneplő öltözet is a múlté. Nagyon nagyot változott a világ? Egy értékeit vesztett világban élünk? (Közhely. Bár félő, hogy igaz.) Egy olyan világban, ahol már ez az ünnep sem az, ami volt. Ez a Húsvét 2014-ben?
Már régen a háttérbe szorult az Úr Jézus Krisztus szenvedésére, halálára és feltámadására való közösségi emlékezésnek az öröme. Amikor azért jövünk össze, mert békességben élhetünk, mert Valaki meghalt értünk! Keressük örömmel annak lehetőségét, hogy közösségünk lehessen a Húsvét ünnepében a Feltámadottal, aki egyedül tudja igazi reménységgel betölteni a mi arasznyi emberlétünket!
Ő nem változott meg! Még ebben a mai világban is ugyanaz, mint aki egykor volt: Isten Fia, aki jól tudta azt, hogy nekünk mennyei segítségre van szükségünk. Segítségre, a bűneinkből való szabaduláshoz.
Ünnep van! Ünnep, amiben ünnepelhetjük az értünk Szenvedőt és a Feltámadottat, mert nem hiába történt ez az áldozat, ha hatással van az életünkre!
Végül, Pál apostol gondolata: „Az Isten irgalmára kérlek tehát titeket, testvéreim, hogy okos istentiszteletként szánjátok oda testeteket élő és szent áldozatul, amely tetszik az Istennek; és ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek: mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes.” (Római levél 12,1-2) Ő vár rád ma is!
Sinkovicz Sándor
A fideszes politikus csütörtöki sajtótájékoztatóján arról tájékoztatott, hogy az EP-választásra húszezer aláírást kellett összegyűjteni, de ennek majdnem háromszorosát sikerült elérniük az elmúlt napokban. Hozzátette, még a mai nap folyamán le fogják adni a Fidesz és a KDNP közös európai parlamenti listáját és az összegyűjtött ajánlóíveket.
Gulyás Gergely emlékeztetett, hogy a kárpátaljai és délvidéki magyarság számára is biztosítottak – nagy valószínűséggel befutó - helyet a Fidesz-KDNP listáján.
Ennek kapcsán elmondta, hogy Szlovákia az unió tagja, és reményeik szerint az MKP meg fogja ismételni öt százalék körüli eredményét az EP-választáson is, magyar képviselőt juttatva az Európai Parlamentbe. Az ukrajnai és szerbiai magyarságnak erre nincs lehetősége, hiszen e két ország nem tagja az EU-nak – jegyezte meg.
A nemzteti lista üzenete egyértelmű: minden magyar felelős minden magyarért, függetlenül attól, hogy hol él a világban – mutatott rá a fideszes politikus. Ugyanakkor az EP-választás legfontosabb tétjének a nemzeti minimum kialakítását nevezte.
Ezzel összefüggésben úgy fogalmazott: a választó polgároknak egyértelmű ítéletet kell mondaniuk arról, hogy elfogadhatónak tartják-e a szocialisták és Bokros Lajos elmúlt ötéves munkáját, amikor a nemzeti érdekérvényesítést azzal nehezítették, hogy a belpolitikai vitákat valótlan állításokkal külföldre vitték. „Ezzel valójában nem a kormányt, hanem az országot sikerült lejáratniuk” – jegyezte meg.
Gulyás Gergely helyeselte ugyan, hogy az MSZP öt képviselőjéből négyet lecserél, azonban meglátása szerint „semmi sem valószínűsíti azt, hogy eddigi politikáján változtatni fog”.
A választók egyértelmű lehetőséget kaptak arra, hogy megüzenjék: a belpolitikai vitákat ők kívánják eldönteni, és ehhez semmilyen internacionalista segítségnyújtást nem kérnek, és nem adnak újabb lehetőséget az MSZP-nek arra, hogy „jobb sorsra érdemes portugál kommunistákat strómanként használva marasztalják el Magyarországot”.
Aki a nemzeti listára szavaz, az a nemzeti minimumra is szavaz – vélekedett Gulyás Gergely. Végül a kormánypárti képviselő arról tájékoztatott, hogy a kárpátaljai, délvidéki és felvidéki magyar jelölteket holnap fogják bemutatni.
(fidesz.hu)
