Országszerte megemlékezéseket tartottak a holokauszt magyar áldozatainak emléknapján. 1944-ben ezen a napon kezdődött meg a hazai zsidók gettókba zárása, majd deportálása. Magyarországról több százezer zsidót hurcoltak el koncentrációs táborokba. Az Országgyűlés, Pokorni Zoltán kezdeményezésére, 2000-ben döntött arról, hogy április 16-a legyen a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja.

Egy szál virággal érkezett a dunaparti holokauszt emlékműhöz Áder János. A köztársasági elnök néma főhajtással emlékezett az ártatlanul elhurcolt magyarokra.

A Cipők a Duna-parton emlékműnél rótta le kegyeletét Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes és Pokorni Zoltán is.Az emléknap kezdeményezője azt mondta: a holokauszt a magyar történelem része.

„Nem egy távoli európai város, távoli ország ügyének tekintjük a holokausztot, hanem a magyar történelem részének. Ahogyan magyarok voltak a gyilkosok és magyarok voltak az áldozatok is, ez a mi ügyünk, ez nem egy távoli történelmi kérdés” – nyilatkozta a Híradónak Pokorni Zoltán.

A Holokauszt Emlékközpontban fákat ültettek az áldozatok tiszteletére. Botos János, a központ igazgatóhelyettese hangsúlyozta: nem szabad hagyni, hogy a holokauszt megismétlődhessen.

„Amikor ezeket az eseményeket felidézzük, meg kell fogadnunk, ahogy Elie Wiesel is megtette Éjszaka című művében, hogy soha többé nem engedjük meg, hogy ez megismétlődjön sem Magyarországon, sem sehol a világon” – fogalmazott Botos János.

Pécsett emléktáblát avattak a Széchenyi István Gimnáziumban. Az iskolából a holokauszt idején 33 diákot és két tanárt is elhurcoltak, most az ő nevüket vésték márványba.

„Emlékezzünk rájuk, amikor elmegyünk a tábla mellett, emlékezzünk arra, hogy egy olyan korban éltek, amelyet senki sem akarhat újra” – szögezte le Schönberger Andárs pécsi főrabbi.

Makón a gyermekáldozatok és a gyermekmentő tanárok tiszteletére avattak emléktáblát. Balatoni Monika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára kiemelte: őrizni kell az áldozatok és a túlélők emlékét.

„Nem szabad hagynunk, hogy az évtizedek múlása elhalványítsa azt a fájdalmat és veszteséget, amelyet a világnak és Magyarországnak kellett elszenvednie” – hívta fel a figyelmet az államtitkár.

Beregszászon gyertyákkal emlékeztek azokra, akiket Kárpátaljáról deportáltak. Több túlélő is mécsest gyújtott.
„Amikor kérdeztük, hogy mikor fogunk találkozni a szüleinkkel, azt mondták, nézd, ott van az a nagy kémény, ott megy ki a te anyukád” – emlékezett vissza Halpert Hilda.

Mesterházy Attila, az MSZP elnöke közleményében úgy fogalmazott: a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján minden magyarnak őszintén szembe kell néznie a múlt tragédiájával, és napjaink fenyegetéseivel is.
Az áldozatok előtti főhajtásra és az emlékezésre szólított fel blogbejegyzésében az Együtt-PM vezetője. Bajnai Gordon leszögezte: a holokauszt az egész magyar nemzet tragédiája.

Az LMP a Holokauszt Emlékközpontban rótta le tiszteletét az áldozatok előtt. A megemlékezésen részt vett Schiffer András a párt társelnöke is.

A nemzet közös fájdalmának és veszteségének nevezte a holokausztot Orbán Viktor miniszterelnök, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) írt levelében.

A kormányfő azt írta: „a magyar zsidóság fájdalma minden magyar ember fájdalma. Bár a holokauszt borzalma zsidó honfitársainkra méretett, az ő életüket, javaikat pusztította el, a nemzet közös fájdalma és vesztesége volt. Hozzátette: a magyar zsidóság a magyar nemzet része volt, és az is marad".

Orbán Viktor biztosította a Mazsihisz elnökét, hogy a magyar zsidók közössége a most alakulófélben lévő kormány tiszteletére, barátságára és védelmére a jövőben is számíthat.