A XX., XXI. és XXIII. Kerületi Ügyészség bűncselekmény hiányára hivatkozva megszüntette a Szenteczky János csepeli MSZP-elnök ellen hűtlen kezelés miatt indított egyik büntetőügyben a nyomozást – értesült a Csepel.info.
A politikus ellen több büntetőügy van folyamatban. Ennek az esetnek az az előzménye, hogy a politikus a 62 millió forintos veszteséggel küszködő Csepeli Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatójaként úgy döntött egy közel ötmillió forintos korengedményes nyugdíjazásról, hogy a cég üzleti terve ezt nem tette lehetővé, a tulajdonos önkormányzat pedig nem engedélyezte, és pénzt sem adott rá. A cégtulajdonos csepeli képviselő-testület hiába utasította el egymás után kétszer a korengedményes nyugdíjazásról szóló határozati javaslatot, a politikus juszt is kifizettette a pénzt.
Amennyiben a döntés nem változik, a következmények súlyos, a demokrácia intézményét közvetlenül megrendítő zavarokat okozhatnak. Az állami és önkormányzati cégvezetők ugyanis ez alapján az önkormányzatok, az állam vagy az Országgyűlés, sőt akár népszavazások döntésével szembe helyezkedve olyan dolgokra költhetik el az adófizetők pénzét, amit a polgárok vagy a képviselőik nem engedélyeztek nekik. A Csepel.info úgy tudja, hogy az ügyészségi határozat ellen panaszt nyújtanak be.
Logikailag nem stimmel és önmagával ellentétes
A Csepel.info által megkeresett szakértők szerint már logikailag sincs rendben, “nem kerek” a nyomozást megszüntető ügyészségi határozat. Van olyan állítása, ami láthatóan nem igaz, és van olyan is, amelyik az ügyészség korábbi álláspontjával ütközik. Az átlagemberek jogérzékével pedig teljesen ellentétes, hogy amennyiben egy döntéshez a tulajdonos beleegyezését kérik, hogyan lehet törvényes a döntés a tulajdonos beleegyezésének megtagadása esetén?
A nyomozást megszüntető ügyészségi indoklásban, a második oldalon például az olvasható, hogy az önkormányzat képviselő-testülete nem a korengedményes nyugdíjazás megengedhetősége kérdésében döntött, hanem arról, hogy az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet biztosítja-e. Csakhogy a képviselő-testületi határozat szövege teljesen egyértelmű (a fenti képen látható szöveg a jegyzőkönyv 53. oldalának közepén olvasható). A határozat – teljes ellentétben az ügyészségi indoklással – arról szól, hogy elutasítása esetén a tulajdonos nem járul hozzá az érintett vezető korengedményes nyugdíjazásához, és emellett az ehhez szükséges forrást sem biztosítja az önkormányzati cégnek. Az ügyészség határozata abban is logikai szarvashibát követ el a szakértőink szerint, hogy nem foglalkozik a kifizetett pénz forrásával. Ha ugyanis nem volt jogszerű forrása a kifizetett összegnek, és a képviselő-testület sem szavazta meg rá a pénzt, miért nem foglalkozik azzal az ügyész, hogy milyen forrásból fizették ki az összeget, és mitől lesz az törvényes, ha előtte még nem volt az?
Az ügyészségi határozat 1. oldala
Az ügyészségi határozat 2. oldala
A nyomozást leállító ügyészségi határozat furcsa okfejtése az is, hogy a korengedményes nyugdíjazást úgy kezeli, mintha annak elfogadása és kifizetése kötelező lenne a munkáltató részére. “Ha a feljelentő logikáját fogadnánk el, valamennyi korengedményes nyugdíjazás hűtlen kezelésnek minősülne” – írja az ügyész. Pedig a feljelentés nem abból indult ki, hogy a korengedményes nyugdíjazás hűtlen kezelés, hanem abból, hogy a tulajdonos nem adott rá engedélyt. Az önkormányzat képviselő-testülete, mint tulajdonos sem a korengedményes nyugdíjazást tiltotta meg, hanem azt az egy esetet, melynek megadása nem volt kötelező, és amellyel kapcsolatban a politikus a tiltás ellenére fizettette ki a közel ötmillió forint közpénzt.
A korábbi ügyészségi határozat egy korábbi panasz elfogadásáról, 1. oldal
A korábbi ügyészségi határozat egy korábbi panasz elfogadásáról, 2. oldal
Az ügyészségi határozat emellett ellentétes a korábbi, a nyomozás folytatását elrendelő ügyészségi határozattal, amely egyértelműen elismeri a feljelentés jogi érvelését. Az időben első ügyészségi döntés logikailag jól felépített, érthető, egyezik az átlagember jogérzékével, és persze azzal is, hogy ha valamit megtagadtunk, akkor azt nem engedélyeztük.
Számonkérés: gazdasági siker, jogi katasztrófa
Csepelen éppen három évvel ezelőtt, 2010 április 6-án kísérelt meg feljelentést tenni az akkori MSZP-s önkormányzati és pártvezetéshez kötődő “lakásmutyi-ügyben” a még ellenzéki Németh Szilárd országgyűlési képviselő. (Jellemző, hogy a feljelentést már akkor sem sikerült aznap megtenni.) A “csepeli lakásmutyi ügy” során kivételezett emberek, köztük az akkori csepeli rendőrkapitány kapott a rászorulók helyett teljesen felújított önkormányzati szociális bérlakásokat. Ezeket az érintettek fél évvel később harmadáron, éppen csak a felújítási költség felett már meg is vehették, majd ezt követően jellemzően eladták – immáron nyilván már a piaci árnak megfelelő összegért.
2010 októbere, az önkormányzati választások után a működés jogi és gazdasági átvilágítása során egyre-másra derültek ki a bűncselekmény-gyanús ügyek, szerződések. Az új, fideszes vezetés számos újabb feljelentést tett, a bűncselekmény-gyanús szerződéseket pedig egyoldalúan felbontották. Már az első hónapokban százmilliókat sikerült így megtakarítani, ahogy azonban a költségvetési számok is egyértelműen bizonyítják, 2012-re ez a “korrupcióirtás” évi kétmilliárd forintnál is többet hagyott a költségvetésben. Mindezt úgy úgy, hogy ha az inflációt és azt nem is számoljuk, hogy az önkormányzat nem csak fenntartotta, de számos szolgáltatását jelentősen ki is bővítette.
Az elszámoltatás jogi oldala azonban több mint kiábrándító. Bár egy vádemelés már megszületett, a legtöbb feljelentés ügyében – így a már említett három évvel ezelőttiben is – még mindig nem történt érdemi előrelépés a nyomozó hatóságok részéről. A Csepel.info úgy tudja, hogy a feljelentések többségében még mindig nyomoznak, miközben a közvélemény lassan teljesen elfelejti, hogy azok miért indultak, az érintett MSZP-s politikusok pedig igyekeznek azokat meghurcolásként kommunikálni.
forrás: Csepel.info