Éles vita alakult ki az MSZP XXI. kerületi, Kiss János altábornagy utcai pártirodájáról, melynek tulajdoni lapját a Csepel.info hírblog hozta nyilvánosságra. A dokumentum alapján a 2005-ben megvásárolt ingatlanra és még három másikra később 550 millió forintos hitelt vettek fel a szocialisták. A Fidesz gyanúsnak tartja, hogy az MSZP akkor vásárolt ingatlanokat, amikor Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes „felügyelte” a BKV-t. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a szocialisták milyen pénzből és mennyiért vették az irodákat, majd mire költötték a több mint félmilliárd forintos hitelt.
Az MSZP jogilag az 1956-os forradalom leverésekor hatalomra került MSZMP utódpártja. Bár a párt az ideológiai örökséget megtagadta, a vagyonról nem mondott le. A rendszerváltás furcsaságainak egyike ezért, hogy az MSZP ma is az ország leggazdagabb pártja. A csepeli, Kiss János altábornagy utcai iroda azonban már nem tartozik ebbe az örökségbe. Azt jóval később, a Gyurcsány kormány idején vásárolták meg szocialisták. Ezzel ők az egyedüliek, akiknek saját tulajdonú irodájuk van a kerületünkben.
A Csepel.info által nyilvánosságra hozott ingatlan-tulajdoni lapok arról tanúskodnak, hogy az elmúlt években négy ingatlant vásárolt az MSZP (ebből egyet Csepelen). Ezekből az ingatlanokból kettőt abban az időben vettek meg a szocialisták, amikor Hagyó Miklós volt a főpolgármester-helyettes. A Fidesz szerint a pártnak már csak azért is el kell számolnia az ingatlanvétellel, mert - az ügyészségi vádirat alapján - Hagyó Miklós részben úgy tekintett a BKV-ra, mint a politikai jellegű kiadások fedezetére. Az MSZP-s fővárosi politikus bűnszervezete a vádirat szerint 2008 augusztusáig működött, és több mint 1,49 milliárd forint kárt okozott a BKV Zrt-nek.
Ábel Attila alpolgármester a Hírmondó kérdésére elmondta: nem csak az ingatlanok vételének időpontjai, hanem az eladók személye is „érdekes”, ezért a vételi árra is kíváncsiak. A tulajdoni lapok alapján az egyik XVII. kerületi 1 085 m2-es ingatlant és irodát például 2005 nyarán szerezte meg, és 2007-ben adta tovább az MSZP-nek az Inveszt-Alfa Kft. Ezt a kft-t ugyanakkor az a Juhász Ferenc soroksári MSZP-s politikus és vállalkozó „jegyzi”, akinek a cégei évekig voltak valóságos aduászok a kerületünkben. Az alpolgármester kiemelte: a CSEVAK kimutatásai alapján Juhász különböző cégei csak Csepelen 800 millió forint értékben kaptak megrendeléseket az előző, MSZP-s önkormányzati vezetéstől. Emiatt több feljelentést tettek, az ellenőrzések során ugyanis kiderült, hogy ezek a cégek nem csak lényegesen drágábban dolgoztak a piaci árnál, de el sem végzett munkákat is leszámláztak, a CSEVAK pedig ki is fizette azokat. Még az is előfordult, hogy egy közbeszerzési eljárást Juhász Ferencnek egy olyan cége nyert meg, amelyik el sem indult a közbeszerzésen. Egy szabályosan lefolytatott közbeszerzésnél ez természetesen lehetetlen.
A Csepel.info hírblog fórumán kialakult vitában megszólalt Borka-Szász Tamás is, aki korábban a csepeli MSZP frakcióvezetője volt. A jelenleg a Demokratikus Koalíció csepeli szervezőjeként dolgozó politikus gittrágásnak nevezte a pártirodákról és az azokra felvett 550 millió forintról szóló találgatásokat. Szerinte a csepeli MSZP nem tudott arról, hogyan és mennyiért került a tulajdonukba a csepeli iroda, és szerinte az ilyen jellegű kérdésekkel az Állami Számvevőszéket érdemes megkeresni.
Ábel Attila viszont úgy nyilatkozott: képviselőtársa is fel lenne háborodva, ha az önkormányzat az ÁSZ-hoz küldené őt az olyan kérdésekkel, melyekben az önkormányzat kompetens. A csepeli MSZP pártirodájáról az alpolgármester szerint nem a Számvevőszéknek kell tájékoztatást adni, hanem a csepeli MSZP-nek, az ugyanis nem hihető, hogy nem tudják, hogyan és mennyiért került az iroda a tulajdonukba.
A pártirodák ügyében az MSZP részéről Szenteczky Jánost, a CSEVAK Zrt. korábbi vezetőjét, a csepeli MSZP jelenlegi elnökét és frakcióvezetőjét kerestük meg. Arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen pénzből, mennyiért vette az MSZP az irodákat, és mire költötték a több mint félmilliárd forintos hitelt.
Szenteczky János a kérdéseinkre a következő választ adta:
„Tekintettel arra, hogy a Kiss János altábornagy utcai ingatlan az MSZP országos központjának a tulajdonában van, az így a feltett kérdésekre „kapásból" nem tudok válaszolni. Türelmet és egy kis időt kérek, míg a szükséges adatokat beszerzem.”
Lapzártánkig Szenteczky János nem kereste meg a szerkesztőséget. Amennyiben ez a későbbiekben megtörténik, természetesen erről még beszámolunk.
Zelei László
2012. március 5-én tizenöten kapták meg a magyar állampolgárságot a Polgármesteri Hivatal nagytanácstermében.
A Himnuszt és az eskütételt követően a jelenlévők
„Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését”. (Magyarország alaptörvénye)
szöveg és fotó: Kitzinger Adrienn - csepel.hu
A fenti címmel közölt interjút Orbán Viktorral a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című, vasárnap megjelenő konzervatív német lap.
A lap a címoldalon "Megsértették Magyarország méltóságát" címmel foglalta össze Orbán interjúját, amelyből mindenekelőtt azt emelte ki, hogy a magyar miniszterelnök "tiltakozik az országa fölötti gyámkodás ellen".
Az interjúban a kormányfő kifejtette: az az érzése, hogy a vezető európai politikusok nagy része elveszítette a hitét abban, ami Európát egykor naggyá tette. A feltörekvő nemzetek mind bátran vállalják "szellemi identitásukat", vallásukat, kultúrájukat, "mi azonban lemondunk arról az erőről, ami abból a tényből fakad, hogy ez a keresztény kultúra világa". A politikai korrektség fenntartása érdekében "egyáltalán nem is beszélünk már azokról a dolgokról, amelyek szükségesek ahhoz, hogy meghatározó civilizáció maradjunk".
Ugyanakkor létezik "egy rejtett Európa" is, amely azonban ritkán jelenik meg a nyilvánosságban, és nem lép fel azzal az igénnyel, hogy "ismét meghatározó gondolkodásmód, kultúra és politikai irányzat legyen" - mondta Orbán.
Hozzátette: van egy értelmezése az "európai történelemnek, az európai jövőnek", amely szerint a vallásosságból a szekularizációba, a hagyományos családmodelltől a sokféle családmodell felé és a nemzetállamoktól az internacionalizmus irányába halad a fejlődés, de amire ő gondol, az más irányba tart, a vita pedig arról szól, hogy melyik az előremutató és melyik a maradi álláspont.
Arra kérdésre válaszolva, hogy miért éppen a nacionalizmusból merítve erősödhet meg az európai szellemiség, Orbán kijelentette: "karakter és ambíció nélküli nemzetek nem tudják naggyá tenni az európai közösséget".
Az Európai Bizottság januárban indított kötelezettségszegési eljárásaival kapcsolatban elmondta: a kormány elküldte a törvénymódosításokra vonatkozó javaslatait Brüsszelnek, és majd a válasz alapján kiderül, hogy mely kérdésekben mutatkozik megoldás, és mely ügyekben kell tovább folytatni a tárgyalásokat.
Orbán kifejtette: a magyaroknak ötvennél is kevesebb ügyben van vitájuk a bizottsággal, míg például a németeknek közel száz. Az ilyen viták a mindennapok részei az EU-ban, most azonban "egyesek azt állítják, hogy megsértettük az európai szellemiséget. (…) Mit kezdjek egy ilyen véleménnyel? Engem megválasztottak, a magyar kormányt is megválasztották. De ki választotta meg az Európai Bizottságot? Hol van a demokratikus legitimációja? És kinek tartozik felelősséggel az Európai Parlament? Ezek az új európai architektúra nagyon komoly problémái" - mondta.
Azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy sok magyar is helyteleníti mindazt, amit a brüsszeli bizottság kifogásol, Orbán azt mondta: Magyarországon 2010-ben a baloldal összeomlott és a liberálisok kiestek a parlamentből.
"Most pedig mi történik? A nemzetközi baloldal megpróbálja ismét felépíteni a magyar baloldalt, aminek ugyan én nem örülök, de érthető. Belülről nem megy, hiszen csak romok vannak, ezért kívülről próbálkoznak, és nem is csak Európából, hanem Amerikából is. Támogatnak alapítványokat és baloldali beállítottságú személyeket, akik egy baloldali alternatívát akarnak kialakítani Magyarországon. Ezért támad minket radikálisan a nemzetközi baloldal. De a nemzetközi jobboldal, amely néha kétségtelenül igen kényelmetlenül érzi magát, a védelmébe vesz minket" - mondta.
Arra felvetésre reagálva, miszerint a 2010-es választások óta jelentősen csökkent a kormánypárt támogatottsága, és sokan utcai tüntetéseken adtak hangot elégedetlenségüknek, a miniszterelnök kifejtette: a keresztülvitt szerkezeti reformokhoz, átalakításokhoz képest "sokkal jobban állunk, mint ahogy bármikor is gondoltam volna". Hozzátette: néha valóban tízezrek gyűlnek össze az utcákon, ezek a megmozdulások azonban "klubrendezvények" a jobboldali demonstrációkhoz képest. A március 15-i nemzeti ünnepre előre tekintve jelezte: "nem kérdés, hogy sikerrel mozgósítjuk támogatóinkat".
A jobb- és baloldal közti küzdelem társadalmi okairól szólva kifejtette: a nagytőke egy "igen kíméletlen része" megszállta a pártok egy részét, mindenekelőtt a szocialista pártot. Így szövetség jött létre a nagytőke és a legszegényebbek között, és kialakult egy hatalmas tömeg, amelyet az állam tartott el. Ez a folyamat a középosztálytól elszívta az erőt és elvette a teret, és az ország eladósodásához vezetett, aki pedig eladósodott, az nem szabad. "Ebben az értelemben a magyarok nem szabadok és Magyarország nem szabad ország" - jelentette ki.
Ugyanakkor az utóbbi időben a társadalomban erős elszántság mutatkozik a változásokra, és sokkal kevesebb a gyűlölet, mint korábban - tette hozzá, bámulatra méltónak nevezve a külföldről érkezett támadásokra adott reakciót. A magyar "lobbanékony természetű nép" és gyakran túloz, most azonban ennek az ellenkezőjéről tett tanúbizonyságot. "Egy nemzetnek is van méltósága. Az emberek egyetértenek abban, hogy nem lehet rólunk és velünk úgy beszélni, mint ahogy az Európai Parlamentben, vagy ahogy a baloldalon és a liberálisoknál teszik" - mondta Orbán Viktor.
(MTI)
A Magyar Vöröskereszt XXI. kerületi szervezete egynapos játék- és cipővásárt szervez 2012. március 6-án, kedden 9.00 - 16.00 óráig.
Helyszín: Ady Endre út 61. (148-as, 151-es, 36-os autóbusz, Papírgyári megálló)
Szeretettel várnak minden kedves érdeklődőt!
Két új tagozat elindítását tervezik szeptembertől a Jedlik Ányos Gimnáziumban. Az egyik az élsportolói, a másik a természettudományi, amelyek iránt komoly az érdeklődés.
Újdonságnak számít a Vermes Miklós program, és jó hír, hogy a tornatermet felújítják. A részletekről Csarnai Attila Bese Benő igazgatót kérdezte.
- Hogyan folyik most az oktatás a gimnáziumban, s milyen eredményeket érnek el a diákok?
- Jelenleg 632 diák tanul nálunk. A túljelentkezés mintegy 3-4-szeres; a gimnáziumba jelentkezők előbb központi írásbelit írnak, majd szóbeli meghallgatáson vesznek részt. Évfolyamonként négy osztály van, de nyolc évfolyamos képzés is folyik. A hagyományos osztályok mellett angol, német, matematika és informatika tagozat működik. A nyelvszakok igen népszerűek, a tanulók pedig rendkívül eredményesek. A tagozatos diákok túlnyomó többsége az érettségi előtt megszerzi a középfokú nyelvvizsgát, de mintegy harminc százalékuk a felsőfokú nyelvvizsgával is megbirkózik. Az érettségizők legalább nyolcvan százaléka továbbtanul. A végzős nyolc évfolyamos diákok kilencven százalékát egyből felveszik egy felsőfokú intézménybe, a négyosztályosok között ez az arány 65-70 százalék. Főként az ELTE-n és műszaki egyetemeken, főiskolákon tanulnak tovább. Az országos középiskolai tanulmányi versenyeken szintén jeleskednek diákjaink. Említésre méltó eredményeket értek el a nyelvi, informatikai, földrajzi, kémiai, matematikai versenyeken. Kémiából és matematikából országos első helyezettünk is volt, ráadásul rendre dobogós helyezéseket érnek el diákjainak e két tantárgy versenyein.
- Mit lehet tudni az élsportolói és a természettudományi tagozatokról?
- Németh Szilárd polgármester úr üdvözölte azt a sport szakosztályok által jelzett kezdeményezést, hogy élsportolói tagozat induljon el szeptembertől. Az a törekvés vezérel, hogy azok a csepeli sportolók, akik jól tanulnak, ne más kerületekben folytassák tanulmányaikat, hanem maradjanak Csepelen. A tagozat fél osztályban, 15-17-es létszámmal működne. Feltétel, hogy a jelentkező igazolt és eredményes versenyző legyen, ha pedig válogatott szinten űzi a sportágát, az előnyt jelent. A jelentkezésnél sportági megkötés nincs. Jelenleg is jó néhány élsportoló jár hozzánk, így például a vízi és küzdősportok képviselői, kajakozók, kenusok. A természettudományi tagozat iránt is jelentős az érdeklődés, mert a képzésben hiány van. A tagozatra szintén 15-17 diákot vennénk fel, akik emelt óraszámban tanulnák a fizikát, kémiát, biológiát.
- Miben segíti a gimnáziumot a Vermes Miklós program?
- A program keretében az önkormányzat 3,2 millió forinttal támogatja a gimnáziumot, ami komoly segítség, és köszönet illeti a fenntartó önkormányzatot. A pénzt eszközbeszerzésre fordítjuk. A természettudományi tagozat elindításához bővebb és jobb felszerelésre van szükségünk, emellett több tanárt kell alkalmaznunk. Április 3-án, a legendás Vermes Miklós tanár úr születésnapján ünnep lesz, aznap keresztelik át az egyik utcát az ő nevére. Ebből az alkalomból az egykori fizikatanár kedvenc kísérleteit is bemutatja a gimnázium.
- Mit lehet tudni a tornaterem felújításáról?
- Az önkormányzat ígéretet tett, hogy a teremhez tartozó vizesblokkot és öltözőket felújítják, a tornaterem parkettáját pedig kicserélik. A parketta nagyon elhasználódott, még az ötvenes években rakták le. Bízunk benne, hogy a felújítások hamarosan megvalósulnak.
Cs. A.
A 10. héten a Weiss Manfréd út – Corvin út csomópontjában a közvilágítás, a közúti jelzők építése, valamint csatorna és járdaépítés várható. Ugyanezekre a munkálatokra számítsanak a Corvin út és a Károli Gáspár utca közötti szakaszon közlekedők is. A Csepel Művek főbejáratánál csatornaépítést végez a kivitelező.
A Corvin út – Kossuth Lajos utca kereszteződésében a közúti jelzővel kapcsolatos munkák és a Weiss Manfréd úti csatornaépítés sávlezárásokkal járnak. Kérjük, fokozott figyelemmel haladjanak az említett útszakaszokon!Kitzinger Adrienn - csepel.hu
Kedves csepeli gyerekek!
A Nagy Imre ÁMK Gyermekgalériája rajzpályázatot hirdet óvodások, általános iskolások és középiskolások részére.
„KÉPZELNI LEHET!” - Varázsold képpé kedvenc versedet!
Várjuk a legkedvesebb verseitekhez rajzolt festett, ragasztott, szövött… képeket, technikai és méretbeli megkötés nélkül! Kérjük, hogy mellékeljétek a verset is!
Írjátok a művek hátoldalára neveteket, korotokat, iskolátokat, felkészítő tanárotok nevét!
Alkotásaitokat 2012. március 30-ig adhatjátok le a Nagy Imre ÁMK Alapfokú Művészeti Iskolában! (Cím: Budapest, 1214 Simon Bolivár sétány 4-8.)
A legszebb pályaművekből kiállítást rendezünk a Nagy Imre ÁMK Égigérő - Ég ígérő Gyermekgalériájában!
Az ünnepélyes megnyitóra minden alkotót (és felkészítőt) szeretettel várunk a Költészet Napján 2012. április 11-én, szerdán 15 órakor!
Hiába sújtotta évtizedek óta nem látott, embert próbáló hideg a fővárost, Csepelen nem volt áldozata a különösen zord télnek. Köszönhető ez a Csepelen működő, hajléktalanokat segítő szervezeteknek és szállóknak, valamint annak a krízismelegedőnek, amely a szibériai hideg miatt összehívott Csepeli Védelmi Bizottság döntése után mindössze 12 óra alatt jött létre.
A tél és vele a hajléktalanokat leginkább sújtó krízishelyzet elmúltával ezért a köszönetnyilvánítás örömteli pillanataié lett a főszerep március 2-án, a Csepeli Önkormányzat Nagytanácstermében. Különleges esemény volt, hiszen az érintett hajléktalanok közül is többen megjelentek, hogy személyesen köszönjék meg a segítséget.
A Csepeli Önkormányzat a Magyar Ökumenikus Segélyszervezettel közösen nyitott krízisközpontot a kemény téli időszak beálltával a kerületben, ahol éjjel-nappal várták a rászorulókat. A hidegnek leginkább kiszolgáltatott emberek itt meleg ételt és forró teát kaptak, emellett tisztálkodási lehetőséghez is jutottak. Éjszakára sem kellett kimenniük a farkasordító hidegbe, hiszen aludni is lehetett a helyszínen. Ezen kívül a Csepeli temető háta mögötti szabad területen osztottak ételt a segélyszervezet szociális szakemberei és önkéntesei, akik minden segítséget megadtak a felmerülő problémák megoldásához.
Gáncs Kristóf, az Ökumenikus Segélyszervezet képviseletében köszönte meg az együttműködést minden szervezetnek, a nagy számban jelentkező csepeli önkénteseknek, étel és ruha adományozónak, és az összefogás mintapéldájaként említette az önkormányzat és a segélyszervezet együttműködését. Németh Szilárd polgármester kiemelte, hogy mindössze 12 órának kellett eltelnie ahhoz, hogy az Ady Endre utcai krízisközpont terve megvalósuljon. A kerületnek akkor azonnal cselekednie kellett, amit a Segélyszervezetnek és az önkénteseknek köszönhetően kitűnően oldottak meg.
Krízisközpont és segítségnyújtás számokban
Németh Szilárd polgármester elmondta, hogy a krízisközpont és az azzal járó feladatok ellátása keretében az Ady Endre utcai épületet 2 millió 220 ezer forintért alakították át villámsebességgel nappali melegedővé a CSEVAK munkatársai. Az étkezés biztosítására - ami 2 helyszínen történt - 1 millió 15 ezer forintot költöttek. A fekhelyül szolgáló polifóm matracok 60 ezer forintba, a becsült rezsiköltség pedig mintegy 240 ezer forintba került összesen. A krízisellátás biztosítása, a nappali melegedő, illetve éjszakai szállás működtetése összesen mintegy 5 millió 30 ezer forintba került. A február 1-je és 29-e között folyamatosan nyitva tartó menhelyen naponta mintegy 170-180 főt szolgáltak ki a szervezet munkatársai és az önkéntesek. Az esti műszakban 70-80 fő volt a krízisszállón, akikből 45-55 ember bent is töltötte az éjszakát.
Természetbeni adományokkal is segítettek a rászorulókon: első alkalommal történt Csepelen tűzifaosztás, ami az önkormányzat Szociális Szolgálatának „krízissegélye” volt. Így 110 rászoruló család kapott mintegy
Életeket mentettek
A tájékoztatóval egybekötött köszönetnyilvánításon elhangzott az is, hogy a rendőrség 11 alkalommal segítette felvilágosítással, útbaigazítással a rászorultakat, míg 14 alkalommal kellett gépjárművel hajléktalanokat a krízisközpontba szállítani. Négy alkalommal kellett már mentőt hívniuk a rendőrség munkatársainak a bajba jutott fedél nélküliekhez. A Sághi Jenő vezette közterület-felügyeleti csoport munkatársai is kivették a részüket a munkából, ők naponta 2-3 embert irányítottak a menhelyre, - ami havi átlagban mintegy 70 főt jelent - és két hajléktalan embert mentettek meg a biztos haláltól.
A polgármester reményét fejezte ki, hogy a mostani összefogás jó kezdete lehet egy hosszú távú együttműködéshez az Ökomenikus Segélyszervezettel, és minden, a krízis- akcióban résztvevő szervezetekkel, személyekkel, önkéntesekkel. A tájékoztató végén Németh Szilárd oklevéllel és csekély ajándékkal köszönte meg a résztvevők munkáját. Elismerésben részesült Dombainé Arany Veronika, a Csepeli Szociális Szolgálat intézményvezetője, Fatérné Rothbart Mária, családtámogatási irodavezető, Kanyik Csaba, Szociális és Egészségügyi Ágazatvezető, Loós Zoltán, polgárvédelmi alezredes, kirendeltség-vezető, Sághi Jenő alezredes, a Közterület-felügyeleti csoport vezetője, Lehel László, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnöke, Révfalvi Dorottya, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet szociális igazgatója, Nikoletti Gyula, a Csepeli Mentőállomás műszaki vezetője, Dr. Juhász György, a Tóth Ilona Egészségügyi Szolgálat főigazgatója, Nagy András alezredes, a Csepeli Rendőrkapitányság egykori vezetője, valamint a tüzelőt biztosító Bóna István vállalkozó.
Légrádi Gábor
fotó: Halászi Vilmos
Egy romhalmazt hagyott ránk az előző vezetés - 4,1 milliárdról 1,9 milliárdra vittük le a hiányt
Csepel önkormányzata tavaly jelentősen csökkentette a költségvetési hiányát, a vagyonvesztés lelassult. Mindeközben védett lett Csepel neve és új önkormányzati jelképeket fogadtak el. Csepel fejlődéséről Németh Szilárd (FIDESZ-KDNP) országgyűlési képviselő és polgármester úrral beszélgettünk.
Tisztelt polgármester úr! Nagyon sokáig Csepel, Józsefváros és Kőbánya volt Budapestnek azon része, ahová nem szívesen költöztek az emberek. Mára megváltozott a helyzet?
–Mindent megteszünk azért, hogy ez a helyzet megváltozzon, bár a legutóbbi felmérés szerint a csepeliek szeretnek Csepelen élni. Ezen belül leginkább a „történelmi” Csepelt kedvelik. A sziget, a zöldövezet nagyon sokat számít a helyieknek, és egyre többen költöznek a kertvárosi részbe, Királyerdőbe. Az pedig tény, hogy Csepel sokáig a főváros mostohagyereke volt, minden területen lemaradt: csatornázottság, utak állapota, közlekedés, beruházások. Ez a kerület a rendszerváltás után teljesen elhagyatott lett. Ennek a fő oka, az előbb említetteken kívül, az ipar, Csepel igazi erejének teljes lezüllesztése volt. A Weiss Manfréd alapította Csepel Műveket, a papírgyárat, a Magyar Posztógyárat, a vegyianyag –gyárat, a cserzőanyag-gyárat, a Mirelitét, a növényolaj-gyárat szétlopták, széthordták, úgy mond: privatizálták. Csepel virágzása a nagygyár letelepítésével kezdődött el. Báró Weiss Manfréd és leszármazottai olyan ipartelepítők voltak, akik beruházás, fejlesztés, a termelés mellett a munkásságnak is kedvező életkörülményeket biztosítottak. Ennek érdekében „élhető” munkáskolóniát hoztak létre, sőt, kórházat építettek, majd 1912-ben megalapították a Csepel SC-t is. Ezt a hagyományt a kommunista rendszer képtelen volt folytatni. 1959-ben született egy olyan kormányhatározat, ami kimondta: a csoportvezetők, művezetők kinevezésénél nem a szakmai rátermettség, hanem a politikai megbízhatóság és az ideológiai képzettség számít. A szakembereket kiszorították a vezetésből, ezért óriási baklövéseket követtek el. Például 1976. január 1-jétől megszűntették a világmárkának számító Pannónia motorok gyártását. Még a magyarok konkurensei, az NDK-ás MZ–motorok és a cseh JAWA-motorok gyártói is elképedve nyilatkoztak akkoriban erről a pártdöntésről. A jó „alapokra fektetett” gyár a 40 éves elvtársi világban teljesen meggyengült. A rendszerváltás már csak a kegyelemdöfés volt, az utolsó szög a csepeli ipar koporsójában. Erről a helyzetről Csurka István is írt 1990 decemberében.
Tehát hazánk fiai tették tönkre a csepeli gyárakat?
–Szándékosan, és/vagy a hozzá nem értésükkel. Sáskajárás szerű pusztítást vitték véghez. Édesapám szokta mondani, hogy a kommunisták csak ahhoz értenek, hogy másoktól elvegyék, elrekvirálják, amit az a verejtékes munkájával megtermelt. Így volt ez Csepelen is. Először lezüllesztettek mindent, megszüntették a termelést, elvették a melósok kenyeret adó munkáját, végül az ingatlanokat, a gépeket meg lenyúlták. Azok a gazemberek, akik addig a pártaktívákon osztották az észt, a komcsi ideológiát, hirtelen átvedlettek gyáriparos urakká, vezérigazgatókká, vagy a liberális demokráciát féltő politikusokká. Csepelen név szerint meg tudjuk mondani, hogy melyik elvtársból mi lett. Tudjuk, hogy mely cégeken keresztül lopták szét Weiss Manfréd dicső örökségét. Mindezt nyilvánosságra is fogjuk hozni, a Vörös Csepel című tényfeltáró könyvünk folytatásában visszamegyünk egészen a rendszerváltást megelőző időkig.
Viszont, ha ilyen kiadványokat jelentetnek meg, akkor a baloldal politikai leszámolásról beszél.
–Leszámolás az, amit az elvtársak csináltak: a politikai ellenfelek valamilyen formában történő megsemmisítése. Ezzel szemben mi csak az igazságot írtuk meg. Nem leszámolásról, hanem erkölcsi elszámoltatásról van szó. A csepelieknek joguk van megtudni, miért került a lakóhelyük ilyen súlyos helyzetbe, s azt is, hogy kik ezért a felelősök. A Vörös Csepel könyv sikere is ezt bizonyítja. A kiadványt eljutattuk az összes csepeli postaládába, nagyon nagy az érdeklődés, rendkívül pozitív a visszacsatolás.
Az elszámoltatás csak politikai szinten történik?
–Nem. A politikai elszámoltatás már megtörtént 2010-ben, a választás idején, amikor a csepeliek a változásra voksoltak. A csepeliek nem lettek Fideszesek egyik napról a másikra, hanem a szocialistákból lett elegük. S úgy érzem, a mai napig bíznak bennünk, bíznak abban, hogy újjá tudjuk építeni Csepelt.
Tehát a csepeliek nem váltak konzervatívvá.
–Miért várnánk el ezt a munkásemberektől? Ők először is munkát akarnak, jobban akarnak élni, mint a szüleik, és azt szeretnék, hogy gyerekeik többre vigyék, mint ők. A munka mellett biztonságot, rendet, tisztaságot, igazságosságot szeretnének. Ezért kell munkahelyeket teremteni, a tanulásra ösztönözni a gyerekeket, jó iskolákat működtetni, tiszta közéletet, rendezett környezetet kialakítani. S ezért kell az elszámoltatás is.
Minek tudja be a csepeliek töretlen bizalmát?
–Annak, hogy betartjuk az ígéreteinket. Azt soha nem ígértük, hogy négy év múlva itt paradicsomi állapotok lesznek. Azt viszont igen, hogy vannak olyan fejlesztések, amiket igen is végre kell hajtani. A csepeli gerincút megépítése és a csatornázás évtizedeken keresztül minden választási kampány témája volt. Viszont nem történt semmi, és ebből elegük lett a csepelieknek. Most viszont kiépülnek a csatornák, és a gerincutat is átadjuk. Kerékpárút épült a Weiss Manfréd és az Ady Endre úton. Ezeken kívül –ígéretünknek megfelelően – átadunk egy uszodát is.
Csepel önkormányzata tavaly 2,4 milliárdra csökkentette a költségvetési hiányát. Milyen gazdasági helyzetet örököltek?
–Ki kell, hogy javítsam: 4,1 milliárdról 1,9 milliárdra vittük le a hiányt, ami szinte országos rekordot jelent. Az említett hiányon kívül több mint 2 milliárd forintot tett ki a hosszúlejáratú hitel összege, és 10,1 milliárdos a vagyonvesztésünk. Furcsa, hogy az ügyész nem „kopogtatott” az előző polgármester ajtaján, és ebben az ügyben az Állami Számvevőszék sem folytatott vizsgálatot. Az egyik ÁSZ-igazgató azt válaszolta nekem, mikor a segítségüket kértem, hogy nem jönnek ki, mert nem érnek rá. Ezt nem hagyom annyiban, még egyszer elküldöm az ÁSZ-nak a feljelentéseket és a Vörös Csepel című könyvet, majd megkérem őket, tudnának-e mégis segíteni. Nem állítom azt, hogy mindegyik ügy bűncselekmény, viszont be kell mutatni, hogy mi áll a hatalmas mínuszok mögött. Ez a csepeliek pénze, azé a 78 ezer emberé, aki itt él. Az pedig egyértelmű, hogy az állami szerveknek ilyenkor el kell járni. Nagyon örülök annak, hogy a Parlamentben olyan jogszabályt fogadtunk el, ami után egy polgármester már nem takarózhat a kollektív, a testületi döntéssel. Egy romhalmazt hagyott ránk az előző vezetés, felújítatlan épületeket, poros, csatornázatlan utakat, lerobbant közintézményeket. Ellenben az összes értékes ingatlant eladták, a gyárakat bezárták, a költségvetést a szakadék szélére sodorták, szépen kiürítették a kasszát. Ezért tegyük föl azt a kérdést, amit Kuncze Gábor 2002-ben: hol a lé? Tette ezt ő akkor, amikor pozitív szaldós volt a költségvetés. Mindenhez van pofájuk! Visszatérve a fő témára: a politikai elszámoltatás után fontos az erkölcsi is. Ide tartozik a Vörös Csepel című tényfeltáró kiadvány.
Arról lehet sokszor hallani, hogy az embereket nem érdekli az, hogy ki herdálta el a pénzt, hanem az éppen adott kormánytól, vagy önkormányzati testülettől kéri számon a hiányosságokat.
–Igazuk is van, mert a választásokon a nép átruházza a hatalmát egy politikusra, egy testületre azért, hogy az ő érdekében hozzon döntéseket. Megértem, hogy a lakosok türelmetlenek, de én azt kérem tőlük, hogy bízzanak bennünk ebben a kérdésben is, az elszámoltatás lassú folyamat, de halad, és lesz eredménye. Éppen ezért fontos az elszámoltatás harmadik szintje, a jogi rész. Munkajogi és büntetőjogi szintről beszélhetünk. El kell bocsátani azt, aki felelőtlenül gazdálkodott, el kell ítélni azt, akinek a kezéhez közpénz tapad. A hatalmas békemenet is azt mutatja, hogy az emberek nagyon jól tudják, hogy máról holnapra nem tudjuk megváltoztatni a viszonyokat. És csakis együtt sikerülhet!
A hiány csökkentésénél szükség volt–e előnytelen szerződések felmondására, és ha igen, ezekből lett–e pereskedés?
–Mondtunk fel szerződéseket, de emiatt egyetlen egy pernek sem nézünk elébe, ami igazunkra utal. Kevesebb létszámmal dolgozik az önkormányzat, de megmaradt mindegyik óvodánk és iskolánk. Néhány intézményt át kellett szervezünk, így a Csepeli Művelődési Központot, ahol 28-an „dolgoztak”, ami gyakorlatilag kimerült a termek bérbeadásában. Ma ezt a rendszert négy ember üzemelteti. Más: a CSEVAK, a csepeli vagyonkezelő eddig úgy „működött”, hogy megrendeléseket adott ki, csak átfolyatta a közpénzt. Mi viszont létrehoztunk egy valóban működő céget, az adminisztrációt lecsökkentettük, a fizikai munkások számát megdupláztuk. Telephelyet bővítettünk, gépeket vásároltunk, és mi végezzük az útkarbantartást is. Egy példa: egy kertészeti cég hajdan nagyon sok munkát kapott a CSEVAK-tól. Most viszont fordult a kocka, ők adnak nekünk munkát úgy, hogy a CSEVAK alvállalkozóként most már nemcsak csepeli, de dél-pesti munkákat is vállal. Ez nem nagy összeg: nettó 5-10 millió forint, de a lényeg, hogy Csepelen marad, és mi a csepelieknek adunk munkát. Ezzel szemben sok „érdekes” dolog történt ennél a cégnél régebben; olyan ügyekben is feljelentést kellett tennem, ahol a számla és a teljesítésigazolás ugyan megvolt, viszont a teljesítés hiányzott. El nem végzett lakásfelújításokért például remekül számláztak annak idején.
Összesen mennyi feljelentést tettek?
–12 nagy ügyről van szó, ezek összefüggnek, ezért is vagy 40 címen kellett feljelentést tennünk. Voltak itt lakás-kiutalási, lakás-felújítási, útfelújítási „érdekességek”. Egy példa: 2007 óta egy több száz négyzetméteres ingatlant jogcím nélkül használ az egyik csepeli egyesület. Az is megér egy vizsgálatot, hogy a Tamariska-dombon a polgármester saját hatáskörében olyan bérleti jogviszonyt kötött, amit közterületekre szokás. Vagy ott van a volt rendőrkapitány szociális lakás-mutyi ügye. A Vörös Csepel című könyv pontosan beszámol mindenről.
Ha már a területeknél tartunk. A Csepel Művek területét tudják-e hasznosítani?
–Erről már volt szó, teljesen széthordták. Jelenleg papíron több mint 700 tulajdonosa van. Egy hatalmas ingatlan-bizniszt álmodnak egyesek. Ugyanis már rég nem az ipari termelésről van szó. A területet felmérték, tudják, mennyire szennyezett, és szeretnének a gázgyárhoz hasonló teljes kármentesítést végrehajtatni, állami pénzből. Ez akár 50 milliárd forintot is kitenne. Ha ez megtörténne, akkor a területet nem csak ipari célra lehetne felhasználni.
Komolyan 700 tulajdonosról van szó?
–A valóságban három nagy érdekcsoport uralja a Csepel Művek ingatlanait, és ők osztják meg a terület jelentős részét strómanok között. Én most megvizsgáltatom azt, hogy elvégezhető-e állami, vagy önkormányzati kisajátítás a területen. Ha igen, akkor feltétlen cselekednünk kell. Ismét hangsúlyozom: óriási hibának és bűnnek tartom azt, hogy Csepelen tönkretették az ipart. Csepelnek sok-sok helyi értéke van. De csak az újraiparosítás teremthet itt sok-sok munkahelyet, számottevő gazdasági értéket, közcélokra is felhasználható adóforintokat. Viszont hiába várjuk a befektetőket, a 700 fős tulajdonosi szerkezet, a szétaprózottság, a rendezetlenség elriasztja őket.
Olvastam, hogy a mindenkori polgármester engedélye is kell a jövőben a Csepel név használatához. Vannak, akik visszaélnek Csepel nevével?
–Ez az intézkedés ahhoz kapcsolódik, hogy idén Csepel újjáépítésének 300. évfordulóját ünnepeljük. A szigorúbb szabályozást az indokolja, hogy ne lehessen visszaélni kerületünk, illetve az önkormányzat nevével. A születésnap alkalmából megerősítjük a helyi identitástudatot. Új zászlónk, új címerünk van. Jelmondatunk: „Csepel: Árpád földje, a magyar ipar bölcsője”. Keressük a gyökereinket, a kapcsolatot múlt, jelen és jövő között. Régi hagyományokat élesztünk fel, így például a múlt hétvégén közösségi disznótort rendeztünk, óriási sikerrel. Csepelen közös, farsanggal, téltemetővel egybekötött disznóvágás 1942-ben volt utoljára. Színes programsorozattal, kiadványokkal, rendezvényekkel készülünk a tricentenáriumra. Július 18-át, a születésnapot „Csepel Napjává” nyilvánítjuk, ugyanis 1712-ben ezen a napon írta alá Savoyai Jenő herceg az úrbéri rendelkezését. S erre a napra helyreállítjuk az 1938-ban megszentelt, de később porig rombolt ereklyés országzászlót.
Bevallom: soha nem gondoltam volna, hogy Csepelen éppen a disznóvágásnak van hagyománya.
–Csepel régen – a gyártelepítés előtt - egy kis mezőgazdasági település volt, és a török kiűzése után négy sváb család kapott lehetőséget Savoyai Jenőtől arra, hogy újjáépítsék Csepelt. A rendelet egyébként nagyon modern gondolatokat is tartalmaz. Nemcsak újjáépítést vár el az adományozó herceg, hanem azt is megengedi, hogy az újjáépítőké legyen a befektetett munkájuk haszna. Aki többet dolgozik, többet vállal, annak maradjon is több. Mindez nagyon rímel a kormány egykulcsos adórendszerével.
Említette a mezőgazdaságot; az megoldható, hogy a sziget többi településéről hozzák be a közétkeztetésbe a portékákat?
–Természetesen együttműködésre törekszünk mind a másik 11 településsel. Azonban ebben a tekintetben nemcsak a szigetben gondolkodunk. Fontosnak tartom, hogy egészséges, tápláló magyar nyersanyag és késztermék kerüljön gyerekeink asztalára. Nekünk nem kell az olasz alma, az osztrák hagyma, hanem mindenből a magyar, hogy ezzel megvédjük a munkahelyeket, segítsük a vidéket. Nagyon biztatónak éreztem tavaly ősszel a Tájegységek Napján - ahol a nagykunsági és a Szatmár-beregi települések mutatták be kulturális és kulináris értékeiket a csepelieknek -, hogy a magyar vidék és a magyar város ismét egymásra találhat.
Tisztelt polgármester úr! Egy városrész helyi értékeinek minéműségeire hatással van a közbiztonság helyzete.
–A Kuncze-féle liberális szellemiség, a Gyurcsány-féle bolsevik agresszivitás nagyon sokat ártott a rendőrségnek, a közbizalomnak, közbiztonságnak. Elég csak megemlítenem a megélhetési bűnözés fogalmát, vagy 2006 őszét. Csepelen megszűntették a királyerdei és az erdősori rendőrőrsöt, a rendőrség működésének homlokterébe pedig a statisztikák, beszámolók gyártása került. Az emberek pedig biztonságra vágynak, és valódi eredményeket várnak. Az elmúlt másfél évben rendet teremtettünk a sétáló utcában, a piacon. 14-ről 40 fősre emeltük a közterület-felügyelet létszámát, akik már nemcsak 8 órában, hanem 24 órában teljesítenek szolgálatot. Nyolc pár gyalogos rendőr járőrözik egész nap a kerület veszélyeztetet területein, nagyon pozitívan fogadják őket az emberek. Itt köszönnöm meg az országos és a budapesti rendőrfőkapitány uraknak, hogy emelt létszámú rendőrjárőrök szolgálhatnak nálunk. A közbizalom, a közbiztonság, a rend és tisztaság a közterületeken: kulcsfogalmak Csepel újjáépítésében.
Medveczky Attila
„(…)Amíg nem támadnak neki a katolikus egyháznak, nem mutatnak rá arra, hogy Orbánon keresztül a Vatikán gyarmatosítja, romba dönti és szegénységbe hajszolja az országot, a Vatikán hazugságai fordítják szembe Magyarországot a szabad és civilizált világgal, hogy megint becsapják őket, hogy a Vatikán számolja fel a demokráciát, a szabadságot, addig nincs esély.Amíg nem magyarázzák el, hogy ez a papok uralmáról szól, de nemcsak a papok hatalmáról és kapzsiságáról van szó, hanem a világ fölötti uralmáról, és amíg nem mondják meg, hogy a Vatikán választja el Magyarországot a fejlett országoktól, a jólét és a nyugalom, a szabadság lehetőségétől, addig a magyar nép többsége a demokrácia ellensége marad.(…)”
Nincsen tovább. Barátaim, lebuktunk… A Bartus átlát a szitán. Azt hittük, ez a mi kis tervünk a világ feletti uralom megszerzéséről titokban marad, de nem… A Bartust nem lehet becsapni.
Múltkor is együtt ültem Csíkcsomortánban a helyi kapzsi és világuralomra törő hatalmassággal, a helyi plébánossal, és kifejezetten ilyesféle dolgok kerültek szóba. Mondta a plébános, hogy ő már itt helyi szinten (értsd Romániában) összekapzsiskodott mindent és a hatalmat is megszerezte, most már messzebbre tekintene, egészen pontosan a világra. – De figyelmezzél rám öcsém – súgta nekem a világuralmista plébános –, azzal a Bartussal óvatosan legyetek, mert az sokat tud ám!
Kacagtam akkor a csomortáni plébánoson – rosszul tettem. Bartus kegyetlenül lerántotta a leplet:
„(…)Orbán nem a magyarok, hanem a Vatikán harcát harcolja, amely vissza akarja szerezni a pozícióit, szét akarja verni a liberális Európai
Uniót, hogy az visszatérjen „az alapító atyák” szellemiségéhez, vagyis a Vatikán uralma alá. Ezért hirdetik a fogyasztásra épülő kapitalizmus végét, hirdetik meg az önfenntartásra épülő „munka társadalmát. (…) Orbán a Vatikán ügynökeként támadja Európát és a nemzetközi pénzvilágot.”
Ijedten szaladtunk szerteszét most mindannyian, katolikus világuralmista összeesküvők, élünkön a református Orbánnal, meg sem álltunk
XVI. Benedek pápa rezidenciájáig.
A pápa feszülten meredt gondolataiba, de azért nyugalmat erőltetett magára. Felületes szemlélődő nem is vette volna észre, hogy valami bántja, de mi, akik naponta esküszünk össze vele, mi tudtuk, mi a való…
– Van egy kavics a cipőmben, Don Orban… – szólt hosszú csend után őfelsége, és megsimította az állát. – De sebaj… Az én kavicsom holnap már a halakkal alszik… Nagy csend telepedett körénk. Éreztük mindannyian, különleges pillanat részesei vagyunk. Különleges, soha meg nem ismétlődő pillanat ez – talán csak az volt ehhez fogható, amikor mielőttünk az akkori pápa összeesküdött ugyanebben a szobában Adolf Hitlerrel. Aztán Hitler – hogy még egyet csavarjon az amúgy is csavaros katolikus világ összeesküvésen – brutális antiklerikális politikába kezdett. Goebbels többször kijelentette, hogy a nemzetiszocializmus vallás, és nincs szükség másféle vallásokra. S mivel a nácizmust minden más fölé akarták helyezni, útjukban voltak az erős egyházak. Ezért az egyházi adók „reformjával”, valamint az állami támogatások megvonásával nekiláttak tönkretenni az egyházakat – élükön a katolikus egyházzal. De ezt csak a csavaros észjárásuk miatt csinálták ám, az egész mögött ott volt a Vatikán. Nem úgy, mint Sztálin meg a kommunisták mögött, azok mögött nem állt senki sem, azok bezzeg ostoba, magányos gyilkosok voltak mindig is.
És mi megint érezhettük a Vatikán támogatását ott a pápa szobájában, a legnagyobb összeesküvő árnyékában, miközben az ő kedvenc ügynöke, Don Orban tartotta idehaza vasmarokkal kézben az összes szálakat. És tudtuk, a kavics a szentatya cipőjében csak valami magyar-féle kavics lehet…
Nem tévedtünk sokat: a Bartus László a kavics a cipőben. Ő leplezte le egyedüliként a világon a mi összeesküvésünket. És mint minden korát megelőző vátesz és próféta, ez a László is látja, hogy jövendölésére csak kevesen figyelnek:
„Hülyézik a liberálisok azokat, akik a katolikus egyházra irányítják a figyelmet, hogy a Vatikán áll az orbáni fasiszta diktatúra mögött, és nem értenek semmit abból, ami körülöttük zajlik.”
Bizony. És a Bartus nem is tudja, hogy nem csak a liberálisok. Én beszéltem valakivel, aki semmiben sem hitt, csak abban, hogy a Bartus hülye.
De most, egyedül maradván a sötétségben önmagammal, gyónom az ördögnek, hogy három kiképzett bíboros indult útnak Amerikába. Ők hajtják végre a pápai utasítást. Baseballütőkkel. Don Bartos holnap már a halakkal alszik. Rajta kívül nincs már senki és semmi akadálya, hogy átvegyük a hatalmat a világ felett… (Nővérke! Nővérke! Már megint bepisiltem…)
Bayer Zsolt
