A magyar és benne a csepeli birkózósport egykori kiválósága, Baracsi Imre 1943. március 27-én, Gyulán született, és öt évtizeden keresztül, a klubhűség példás képviselőjeként szolgálta a csepeli birkózást.

Sportolóként legnagyobb sikereit 63 kg-ban aratta, majd trénerként számos tehetséges fiatalt vett pártfogásába, kiváló birkózók sokaságát nevelte, oktatta, motiválta példájával a birkózás szeretetére.
Baracsi Imre tizenöt esztendősen kezdett el birkózni első és mindvégig egyetlen klubjában, Csepelen. A rendkívül küzdőképes sportoló pályafutása során két felnőtt magyar bajnokságot is megnyert, és három Európa-bajnokságon is képviselte a magyar színeket.

A versenyzést harminc éves korában hagyta abba, de egyetlen pillanatra sem szakadt el sportágától, edzőként folytatta egészen 1998-ig. Rengeteg fiatalt „beoltott” a birkózás szeretetére. Olyan kiváló sportolókat trenírozott, mint Rácz Lajos, vagy legeredményesebb tanítványa Klauz László, aki világbajnokságon ezüst- és bronzérmet szerzett, az olimpiákon pedig negyedik és ötödik (1988, Szöul), illetve negyedik (1992, Barcelona) helyen végzett.

Mesteredzői címet 1991-ben szerzett, és 1998-tól lett a Csepeli BC technikai igazgatója. Nagyon nehezen élte meg a Csepel SC széthullását, és élesen bírálta a Béke térre tervezett, a sportolási lehetőségeket minimálisra csökkenteni kívánó elképzeléseket. A csupaszív sportember hivatalosan 2001-ben lett nyugdíjas, azonban élete utolsó percéig a birkózásnak élt. Baracsi Imre nevét 2011-től, egykori csepeli klubja birkózóterme viseli, ahol a Csepeli BC és Csepel Önkormányzata emléktáblát is állíttatott tiszteletére.

Légrádi G.