A csepeli a magyar és a világ sportéletének egyik legkiválóbb alakja, Balczó András ma ünnepli 74. születésnapját. Az öttusasport kiemelkedő egyénisége, a Nemzet Sportolója, Budapest és Csepel díszpolgára 1938. augusztus 16-án született Kondoroson.

Az öttusa és egyáltalán a sport számára, a kiváló szemű mesteredző, Benedek Ferenc fedezte fel, alig 17 esztendős korában, 1955-ben. A Csepel SC versenyzőjeként sportolói pályafutása fokozatosan felfelé ívelt: 1957-ben már triatlon országos bajnokságot nyert, majd 1958-ban világbajnoki 6. helyezést ért el.
Az 1960-as Római olimpián egyéniben 4., csapatban olimpiai bajnok lett, 1961-ben VB bronzérmes, 1962-ben negyedik. Ezután beindul az igazi sikerszéria: 1963-ban, 1965-ben, 1966-ban, 1967-ben és 1969-ben egyéni világbajnok, az 1968-as mexikói olimpián egyéniben ezüstöt, csapatban aranyérmet akasztanak a nyakába, 1969 kivételével mindannyiszor a győztes magyar csapat tagja Török Ferenccel és Móna Istvánnal. Az 1970-es világbajnokságon egyéniben ezüstöt, csapatban aranyat nyer, 1972-ben a müncheni olimpia egyéni bajnoka, csapatban pedig második. Egyéniben nyolcszor, csapatban pedig hatszor nyer magyar bajnokságot, mindannyit a Csepel Sport Club színeiben. Pályafutásáról 1976-ban Kósa Ferenc Küldetés címmel filmet készített. A film hatalmas siker volt a mozikban; az akkori kultúrpolitikai vezetés a „rendszerellenes kritika” miatt három hét után levetette a mozik műsoráról.1966-ban, 1969-ben és 1970-ben is az év sportolójának választották Magyarországon.
Mivel nem lépett be az MSZMP-be, sőt portréfilmjében komoly kritikát fogalmazott meg a kommunista rendszerrel szemben, sportvezetői karrierje elé akadályokat gördítettek; a világ első számú és mindmáig legsikeresebb öttusázója tíz éven át várt, hogy felkérik a szövetségi kapitányi poszt betöltésére, s addig – hogy az öttusasport közelében maradjon – az öttusaistálló belovaglója volt, nagyon alacsony fizetésért. Mindeközben két diplomát szerzett a Testnevelési Főiskolán (vívó szakedző, öttusa szakedző), így a magyar öttusasport irányításához szükséges minden lehető képzést elvégzett.

1973-ban vonult vissza az aktív sporttól, de sajnos nem részesítették az őt megillető elismerésben. Belovagló lett az Országos Lótenyésztési Felügyelőségnél. Dávid Sándor “Balczó” címmel írt könyvet róla.  A Nemzetközi Transsylvania Alapítvány kuratóriumi tagja. 1983-tól szellemi szabadfoglalkozású lett, 1996-ban Magyar Örökség-díjat kapott. Feleségével, Császár Mónikával, a müncheni olimpián bronzérmes tornásszal 12 gyermeküket nevelték fel.
2004-ben a Nemzet Sportolójának választották, 2005-ben „Szenvedésbe ágyazott gyönyörűség” címmel jelent meg könyve, melyben Kocsis L. Mihállyal beszélget.

1996-ban Csepel, 2011-ben Budapest díszpolgára lett.

Légrádi G.
Forrás: Wikipédia, 75 éves a Csepel SC