A Spartathlon futóversenyt 1983 óta rendezik meg Görögországban. A futók Athénból, az Akropolisztól indulnak el, a cél pedig Spárta főtere, Leonidasz király szobrának a lába. A versenyre 400 induló nevezését fogadták el, akik korábban már bizonyították rátermettségüket az ultramaratoni távon. A magyar csapatot 24-en képviselték, közülük húszan értek célba. A legjobb eredményt Maráz Zsuzsanna érte el, aki a nőknél a második, összetettben pedig a tízedik helyen végzett. Ideje 25 óra 43 perc. A végső győztes Alekszander Sorokin litván futó lett, aki 22 óra 4 perc alatt szaladt el Athénból Spártába. A legidősebb versenyző egy 62 éves német futó volt. De végeredményben nem a helyezések a lényegesek, hanem az, hogy a résztvevők egyhuzamban lefussák az irdatlanul hosszú távolságot.

Török-Ilyés László korábbi jelentősebb eredményei között megemlíthető, hogy 2014-ben megnyerte a magyar bajnokságot a hat órás futásban, 2015-ben pedig a világbajnokságon ötvenedik lett Torinóban. Idén július 1-én és 2-án Belfastban a 24 órás futóversenyen 200 kilométert teljesített, s végül a kétszáz fős mezőny közepén végzett.

Civilben a halásztelki Bocskai István Református Központban tanít testnevelést és biológiát. A görögkatolikusok felfigyeltek a tevékenységére, és érdekelni kezdte őket a verseny már csak azért is, mert Görögországban rendezték meg. A fiataloknak mutatott jó példája is hozzájárult ahhoz, hogy a csepeli görögkatolikus közösség támogatta a versenyzését.  

Török-Ilyés László elmondta, hogy egy futózsákban enni- és innivalót, köztük speciális energia zselét és sótablettát vitt magával. A 75 ellenőrző pontnál pedig például kekszet, csokoládét, kávét, vizet vett magához. Két évvel ezelőtt 34 óra 45 perc, tavaly pedig valamivel 35 órán túl futotta végig a 246 kilométert.

Cs. A.